Anyanyelv. 11. évfolyam. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Átírás

1 kommunikáció Anyanyelv 11. évfolyam Tanulói jegyzet A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP /1-2F A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 kommunikáció anyanyelv TÁMOP /1-2F anyanyelv kommunikáció anyanyelv 11. évfolyam tanulói jegyzet

3 A kiadvány a TÁMOP /1-2F azonosító számú projekt keretében jelenik meg. Szerző: Urbán Barbara Lektor: Hucskó Erzsébet Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján A mű egésze vagy annak részletei az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók. A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. Cégvezető: Király Ildikó

4 Tartalomjegyzék Bevezetés...5 A szöveg fogalmához kapcsolódó ismeretek rendszerezése...6 Mire emlékszünk?...6 Hogyan alkalmazzuk?...7 Összefoglalva Stílus stílusréteg tudományos stílus I. szövegértés Mi a stílus? 11 A stílusrétegek A tudományos stílus jellemzői Szövegértelmezési eljárások I A teljes szöveg áttekintése...16 A teljes szöveg többszöri elolvasása...16 A szöveg újraolvasása, szövegreprodukálás jegyzet alapján...20 Szövegértelmezési eljárások II...20 Stílus stílusréteg tudományos stílus II. Szövegalkotás...23 Anyaggyűjtés, cédulázás...23 Szövegszerkesztési gyakorlatok...26 Elrendezés.28 Szóbeli szövegalkotás, vita...29 a prezentáció bemutatása...30

5

6 Bevezetés Kedves 11. Osztályos Tanulók! A kezetekben tartott tanulói jegyzet abban próbál segítséget nyújtani, hogy nagyobb bátorsággal, könynyebben olvassátok, használjátok azokat a szakmai szövegeket (pl. tankönyvek, lexikonok, ismeretterjesztő írások stb.), amelyekre a tanulmányaitok során szükségetek lehet. A szövegek értelmezési módjai mellett a kiselőadás, prezentáció elkészítésében, az érvelésben, a vitában való részvételben is gyakorlottabbak lehettek. A feladatok a különféle kommunikációs helyzetekben való jártasságotokat is fejlesztik. A feladatmegoldás során önállóan, párban, illetve csoportban fogtok dolgozni. Cél A évfolyamon elsajátított szövegnyelvészeti ismereteinek ismétlése, rendszerezése. A tudományos stílus stílusrétegének felismerése, jellemzése. A szakmai szövegekre irányuló szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása, a szöveghez tartozó nem verbális információk kikeresése, rendszerezése, felhasználása, a verbális és nem verbális információk együttes alkalmazása. Szókincsbővítés, a szaknyelv minél pontosabb használata, a kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése. Anyaggyűjtést, önálló ismeretszerzést igénylő szövegtípusok (értekezés, esszé, érvelés, előadás, prezentáció) elkészítéséhez kapcsolódó lépések gyakorlása, az önálló szövegalkotás fejlesztése. A források megjelölésének, az idézés formai és etikai szabályainak megismerése. A jegyzetelés, vázlatírás, összefoglalás műveletének gyakorlása. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez, a különféle beszédműfajok technikáinak használata. Kifejező, helyes beszéd, írás gyakorlása. Együttműködés, a megértési folyamat hibáinak elkerülése. Követelmény Prezentáció készítése egy választott szakmai témából. Írásbeli szövegalkotás meghatározott szövegtípusban. Jelmagyarázat A tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelölik. Ikon Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait! Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz. Az ikon a házi feladatot, otthoni munkát jelöli. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

7 A szöveg fogalmához kapcsolódó ismeretek rendszerezése Ennek a témakörnek az a célja, hogy felelevenítsük a osztályban tanult, a szöveg fogalmához és a kommunikációban betöltött szerepéhez kapcsolódó ismereteinket. Mire emlékszünk? 1. Beszéljétek meg, mit nevezünk szövegnek! Döntsétek el az alábbi részletekről, hogy szövegnek tekinthetők-e vagy sem! Indokoljátok döntéseteket! Au! Jani és Norbi sétálni viszik a kutyát. Szépen süt a nap. Országos Széchényi Könyvtár Bejött. kajak [1799] Nemzetközi szó, vö. német Kajak, angol kayak, francia kayak, kayac:»kajak«. Végső forrása az azonos jelentésű eszkimó q ajaq, kajakka. A nyugat-európai nyelvekbe néprajzi vonatkozású szóként került, sportnyelvi műszóként a 20. század végétől [1979] használatos. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk.: Zaicz Gábor Budapest: Tinta Könyvkiadó Na? kérdezte, s megállt előtte. Hán? horkant föl a hegyből jött fekete ember, s fölnézett a korcsmárosra. Mi kell? kérdezte az örmény. Semmi. Honnan jöttél? Onnat. S hova mégy? Sehova. Sehova? Hán! Itt maradsz? Itt. Hol? Fönt. (Wass, 2003:7-8) 2. Gyűjtsétek össze, milyen fogalmakat használtunk osztályban a szövegek vizsgálata során! Beszéljétek meg a jelentésüket! Készítsetek ablakot! Az eszetekbe jutó fogalmakat aszerint írjátok az ablak megfelelő részébe, hogy hányan emlékeztek rá. 6 anyanyelv tanulói jegyzet 11. évfolyam

8 Ha nem jut több az eszetekbe, húzzatok az asztalon található fogalomkártyák közül. Ennek a menete a következő: egyikőtök húz az asztalon elhelyezett fogalom-meghatározásokból, majd kikeresi a hozzáillő fogalmat. Az óramutató járásával megegyezően egymás után húzzatok! A már összegyűjtött fogalmakat is így ellenőrizzétek! 3. Rendezzétek a csoportokban összegyűjtött fogalmakat a táblánál fürtábrába! Hogyan alkalmazzuk? 4. A következő szöveget a szakértői mozaik módszer alkalmazásával fogjuk feldolgozni. Olvassátok el magatokban a szöveget! Az A, B, C, és D betűk egy-egy szempontot adnak a szöveg feldolgozásához. Osszátok el a feladatokat! Keressétek meg azokat, akik ugyanezzel a feladattal foglalkoznak, és velük együtt, szakértői csoportban oldjátok meg a számotokra kiosztott feladatot! Készítsetek jegyzeteket! A) Keresd meg a szöveg grammatikai (nyelvtani) kapcsolóelemeit, majd helyezd el őket a táblázatban! Grammatikai kapcsolóelem Határozott névelő: Utalás névmással Visszautalás (anafora; ) Előreutalás (katafora; ) Rámutatás (deixis; ) Utalás ragokkal, jelekkel Elhagyás (ellipszis) Grammatikai (nyelvtani) kapcsolóelemek A szövegből vett példa B) Keresd meg a szöveg szemantikai (jelentéstani) kapcsolóelemeit, majd helyezd el őket a táblázatban! Jelentéstani kapcsolóelem Ismétlés Szó szerinti Rokon értelmű szó Felsorolás Felosztás, részletezés Nemfogalom és fajfogalom Aktuális mondattagolás (téma és réma) Cím Kötőszó Jelentéstani kapcsolóelemek A szövegből vett példa PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

9 C) vizsgáld meg a szöveg szerkezeti felépítését! Hány bekezdésből áll a szöveg? Keresd meg a bekezdések tételmondatait, a szövegmondatokból felépülő mondattömböket! Milyen szerkezettípus jellemző a szövegre? Milyen tartalmi-logikai viszony van az első bekezdés mondatai között? D) Vizsgáld meg, hogyan felel meg a szöveg a szövegtípusba sorolás feltételeinek! A következő szempontokra figyelj: Spontán tervezett; írott beszélt; monológ párbeszéd; milyen mértékben tartalmaz elbeszélést, leírást, érvelést; milyen beszédhelyzet jelenik meg a szövegben; milyen kommunikációs színtéren használható; mi a beszélő célja, a szöveg témája. Milyen szövegtípusba sorolható a szöveg? A hús tartósítása A paraszti kultúrában hűtőszekrény és mesterséges tartósítószerek hiányában kellett megoldani az ételek megromlásának megakadályozását. Ezért többféle tartósítási eljárást is alkalmaztak az ételek szigetelő anyag közé rakásától kezdve (pl. a zöldség homokba ásása) az aszaláson, szárításon át a savanyításig. Az élelmiszerek tárolásával, tartósításával az ember az év minden szakaszára biztosítani tudta napi betevő falatját. 8 anyanyelv tanulói jegyzet 11. évfolyam

10 A hús tartósítására az alföldi pásztorok még a 20. század elején is a hússzárítást használták, amely még a nomád időkből maradt ránk. A borjú, marha vagy juhhúst apró darabokra vágva fedetlen bográcsban pörkölt módjára, sóval, paprikával ízesítve puhították meg. Az elkészült pörköltből frissen ettek, a maradékot zsírjából kivéve több napon át gyékényre, bundára fektetve a szabad levegőn szárították. Az elkészült szárított húst vászonzacskóban vagy bőrtömlőben tartották, így pár hétig is elállt. Ezt az eljárást a parasztháztartás konyháján nem használták. A paraszti háztartás sózáshoz kapcsolódó uralkodó hústartósító eljárása a füstölés. Főleg a disznóöléskor alkalmazták, de a tiszai halászok olykor 5-6 kilós halakat is füstöltek maguknak. A hús mellett a túrót, ritkábban a sajtot is tartósíthatják, ízesíthetik ily módon. A hagyományos tüzelőberendezésű parasztházakban a füstölés helye a szabadkémény, de építettek külön füstölőházakat is. A fölfüstölt hús helye a füstjárta padlás volt. A lesütés a hús konzerválásának újabb keletű módja. A nagyméretű edénybe rakott megsült húst saját olvasztott zsírjával leöntik, hogy a levegőtől elzárja azt. A hús így hosszú ideig fogyasztható lesz. Tarján Gábor (2002): Mindennapi hagyomány, Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó c. könyve alapján A szakértői csoportokból térjetek vissza saját csoportotokba, és mindenki mondja el a feladatának megoldását a többieknek! Figyeljetek arra, hogy minden részfeladat megoldása szerepeljen a ti munkafüzetetekben is! 5. A csoportok D jelű feladatot megoldó tagjainak segítségével helyezzük el a szövegtípusba sorolás szempontjait a fürtábrában! 6. Gondolkozz beszéld meg párban oszd meg! Gondold végig, hogyan befolyásolják a kommunikáció körülményei (a használat) a szövegalkotásunkat és szövegértésünket! Keress egy párt, és vele is beszéld meg a kérdést! Beszéljük meg közösen, és rendezzük a szempontokat a már ismert fürtábránkba! 7. Ötletelj! A hús tartósítása című szöveg milyen más környezetben, szövegtípusban hangozhatna el/ íródhatna meg? Házi feladat: Az ötletek közül válassz ki egyet, és fogalmazd át a szöveget a kommunikációs környezetnek, a szövegtípusnak megfelelően! PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

11 Összefoglalva 8. Ismételjük át az órán megbeszélteket! Húzd alá a helyes választ! A szövegösszetartó erő biztosítja a szöveg elemeinek összekapcsoltságát. Igen Nem A réma a mondat már ismert elemét jelenti. Igen Nem Befolyásolja-e a szövegalkotást, hogy egy témából ki alkot szöveget? Igen Nem A szöveg: A kommunikáció önálló egysége, komplex nyelvi jel, teljes, egész, lezárt, üzenet. Jellemzi a szövegösszetartó erő, amely lehet jelentéstani (pl. cím, ismétlés, témaréma kapcsolat stb.) és nyelvtani összetevője (pl. névmások, egyeztető toldalékok, elhagyás, határozott névelők stb.). Főbb szerkezeti egységei: szövegmondatok, tételmondat, mondattömb, bekezdés, szövegegész. Szerkezettípusa lehet: lineáris, párhuzamos, ellentétező, mozaikszerű, keretes, képzettársításos. A kommunikációs körülmények, a használat határozza meg. 10 anyanyelv tanulói jegyzet 11. évfolyam

12 Stílus stílusréteg tudományos stílus I. szövegértés Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerjük a megnyilatkozásaink stílusát befolyásoló főbb tényezőket, illetve a stílusrétegeken belül a tudományos stílus főbb jellemzőit, ismertebb műfajait. Mi a stílus? Eb, kutya, kutyus, kutyuli, (sőt kutyuli-mutyuli), vau-vau, blöki, véreb, öleb, kopó, dög, négylábú állat és még biztos találnánk jó pár megnevezést attól függően, hogy éppen szidni, babusgatni, bemutatni vagy netán eladni szeretnénk családunk kedvencét (tessék, még egy!). Minden egyes megnevezéshez tartozik egy cél (miért mondom), egy szituáció (kinek, hol, milyen körülmények között mondom), egy hanghordozás, azaz egy stílus. A stílus tehát a nyelvhasználat módja. 1. Beszéljétek meg párban, hogy az alábbi példákban milyen tényezők befolyásolhatták a beszélőt, hogy a következő megnyilatkozási formákat használja? Szabad! Bújj be! Tessék! Gyere! Befelé! Legyen szíves befáradni! Miről? Mit? Milyen szövegtípus? Ki? STÍLUS Kinek? Miért? Hol? Milyen körülmények között? PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

13 2. Ötletelj! Milyen különböző stílusú szövegeket tudsz elképzelni A macska címmel? Ilyenekre gondolj: A kutya címmel rövid ismeretterjesztő cikk az iskolai újságban vagy ugyanitt egy hír az iskolában garázdálkodó ebről. Az ötletek közül válasszatok ki egyet, és írjatok ez alapján egy 3-5 mondatos szöveget! A Stílusrétegek 3. Az alábbi szövegek más-más céllal keletkeztek. Az ábra alapján határozd meg a következő szövegtípusok stílusát befolyásoló tényezőket! Elajándékoznám 1 éves fekete kandúr macskámat. Oltva, féregtelenítve, bolhanyakörvvel. Nagyon szeret játszani és szereti, ha simogatják. Lakáshoz szokott, de kertben is nagyon szívesen lenne. Igény esetén a heréltetés költségét is állom. Adom hozzá a hordozható almot. Forrás: A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül, a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól. Forrás: Egy legény elvett feleségül egy dologtalan gazdag lányt; ráadásul még azt is megfogadta, hogy sohasem veri meg. A menyecske sohasem dolgozott, hanem csak járt házról házra pletykálkodni, s egyéb hitvány dolgot művelni. Nem verte meg az ura egyszer sem. Hanem egyszer egy reggel, mikor dologra ment, így szólott a macskához: Azt parancsolom neked, te macska, hogy míg én odaleszek, te mindent dolgozz, amit kell! A házat szépen kitakarítsd, délre ételt készíts, s még egy orsó fonalat is fonj, mert ha nem, mikor hazajövök, úgy megverlek, hogy megemlegeted! A macska a tűzhelyen szunyókált, jámboran végighallgatta a beszédet Illyés Gyula (2008): Hetvenhét magyar népmese. A rest macska, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt. 12 anyanyelv tanulói jegyzet 11. évfolyam

14 4. Mi történik, ha egy-egy tényezőt megváltoztatsz? Hogyan változna a szöveg stílusa, ha megváltoztatnánk a szöveg címzettjét, feladóját vagy egyes körülményeit? Kati tavaly Indiában nyaralt. Utazása alatt a naplójába jegyezte élményeit. Hazaérve szüleinek, barátnőjének és a szomszédjának is elmesélte élményeit. Az iskolában magyartanára megkérte, hogy írjon útleírást az iskolaújságba. Történelemórára kiselőadást készített India társadalmáról. Majd levélben fordult iskolája igazgatójához, hogy támogassa egy fotókiállítás rendezését. Azt már tudod, hogy a szituációknak megfelelően különböző szövegeket alkotott. De szövegalkotásaiban csak akkor volt sikeres, ha alkalmazkodni tudott az egyes szituációk által megkövetelt nyelvhasználati szabályokhoz. Például tudta, hogyan kell egy hivatalos levelet fogalmazni, vagy hogyan kell egy kiselőadást elkészíteni. Az azonos szabályok alapján megszerkesztett szövegek azonos stílusrétegbe fognak tartozni. A stílusrétegek fajtái a nyelvváltozatokra épülve: Beszélt nyelviek: Társalgási stílus; Szónoki stílus Előadói stílus Írott nyelviek: Tudományos stílus; Publicisztikai vagy sajtónyelvi stílus; Hivatalos stílus; Szépirodalmi szövegek stílusa; Levélstílus. 5. Ismételjük át az eddig megbeszélteket! Írd be az üres oszlopba a mondathoz tartozó válasz betűjelét! Melyik stílusrétegre lehetnek jellemzők az alábbi kifejezésformák? 1. Maratoni csata: Babos Tímea a a) Szónoki stílus legjobb 16 között 2. Indulsz a maratonin? b) Tudományos stílus 3. A maratoni futás az újkori atlétikaversenyek c) Hivatalos stílus és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált. 4. Vegyük példaként a maratoni d) Társalgási stílus futókat! Micsoda heroikus küzdeni akarás, milyen kitartás jellemzi őket! 5. A maratoni távon elszenvedett sérüléséért Biztosító Társaságunk felelősséget nem vállal. e) Publicisztikai stílus PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

15 A tudományos stílus jellemzői 1. Gondolkozz beszéld meg párban oszd meg! Szerintetek a tudományos stílusba sorolhatjuk-e a következő szövegrészletet? Döntéseteket indokoljátok! Az ütési zóna a ház feletti terület; felső határa a játékos vállának csúcsa és a nadrágjának öve közötti rész középpontján, alsó határa pedig a térdén áthaladó képzeletbeli vízszintes vonal. Az ütési zóna a játékosnak arra a helyzetére értendő, amikor lendületet vesz a feléje dobott labda megütésére. Forrás: 2. Hasonlítsd össze az ugyanarról a témáról, de más-más korosztálynak szóló tankönyvi szövegeket! A) A marathóni csata A nagy perzsa támadás Kr. E. 490 nyarán indult meg. Sok száz hajó Kis-Ázsiából az Attikai-félszigetnek vette az irányt. A perzsák a félsziget keleti részén, a kicsiny Marathón falvacska mellett kötöttek ki és szálltak partra, Athéntől 42 km-re. A perzsák érkezésének hírére az athéni népgyűlés a védekezés mellett döntött. Óriási izgalomban telt el néhány nap. A marathóni síkságon a görögök sáncaik mögül figyelték a perzsákat. A perzsák több mint kétszeres túlerőben voltak. (Horváth, 2007:81) B) A háború első szakasza (Kr.e. 492 Kr.e. 480) Kr.e. 490-ben a szigetvilág érintésével közeledett ismét a perzsa sereg Athén felé. Létszámát, mint általában a perzsákra vonatkozó számadatokat, a kortársak eltúlozták. A feltételezhető valóság is nagy erőt, mintegy katonát jelentett. A sereggel tartott Peiszisztrátosz elűzött fia, Hippiasz, akit Dareiosz újra hatalomra akart segíteni, a kis-ázsiai ión türannoszok mintájára. Az ellenséges hajóhad útközben felprédált néhány görög várost, majd partra szállt Attikában, Marathónnál, ahol megfelelő sík területet találtak lovasságuk számára. (Száray, 1997:73) C) Marathón Eközben perzsa részről is megtörténtek az előkészületek egy szakavatott görög katonai tanácsadó, Hippias, volt athéni tyrannos közreműködésével. Okulva az athosi katasztrófából, a perzsák most egy másik tengeri útvonalat választottak, Délos szigetének magasságában átszelték a tengert. A célpont a Marathóni-síkság volt. A választás mellett több szempont is szólhatott. A Peisistratida Hippias Braunóból származott, mely a Marathóni-síkságtól délre feküdt, s a Diakria, a Peisistratidák befolyási övezetének déli határát képezte. Hippias tehát a Peisistratidák egykori szövetségeseinek támogatásában is bízhatott. Azonfelül a perzsa sereg fő erősségét a lovasság jelentette, s egy lovascsatára Attika legnagyobb tengerparti síksága kiválóan alkalmasnak tűnhetett. (Hegyi Kertész Németh Sarkady,1999:157) 14 anyanyelv tanulói jegyzet 11. évfolyam

16 Az alábbi szempontok figyelembevételével töltsd ki a táblázatot! Szempontok A B C Kiknek szólhat a szöveg? Mi a szöveg célja? Hány mondatból áll a szöveg? A beszélő szándéka szerint milyenek a mondatok? Szerkezetük szerint milyenek a mondatok? Keresd ki a szöveg szakszavait! A köznyelvben is ismert szó válik szakszóvá: A köznyelvben ismeretlen szakszó: Használ-e a szöveg utaló elemeket? Ha igen, milyeneket? Az elbeszélő, a leíró vagy az érvelő jelleg érvényesül-e a részletben? 3. Alkalmaz-e a szöveg kiemeléseket? Ha igen, milyeneket? Milyen nem verbális elemekkel (kép, térkép, táblázat, grafikon, animáció, ábra) egészítenéd ki a szövegeket? A tudományos stílus jellemzői: szakmai (belső) és ismeretterjesztő (külső) információáramlás; új ismeretek közlése; megfigyeléseken és kutatásokon alapszik; az értelmi kifejezésmód túlsúlya; egyéb jelrendszerek, szimbólumok (képek, jelek, rövidítések), statisztikai adatok, táblázatok, diagrammok, grafikonok, használata; hivatkozások, utalások, jegyzetek; szakmai helyesírás, tipográfia; szakszavak, szakkifejezések; idegen szavak, idézetek; saját belső terminológia, zsargon; kijelentő mondatok; többszörös alárendelések; aprólékos, részletező, ok-okozati összefüggések; világos, áttekinthető mondatszerkezet, szórend; szövegszerkezet: követhető, tételmondatos bekezdések, több és bonyolultabb kötőszó szöveget összefogják, előre- és hátrautalás. Szövegtípusai: tudományos előadás, vitavezetés, előadások, esszé, monográfia, tanulmány, értekezés, szakvélemény, kritika, ismertetés, tankönyv. 4. Mutasd be a tudományos szöveg jellemzőit az alábbi szöveg alapján! A Nap a Naprendszerben meghatározó szerepet tölt ugyan be, de mint csillag, meglehetősen átlagosnak mondható. Legfontosabb adatait a 31.1 táblázatban foglaltuk össze. Ebből kiolvasható, hogy tömege 2x10 30 kg, ezzel a csillagok között a középmezőnyben foglal helyet. A Napnál 10-szer nagyobb, illetve 10-szer kisebb tömegű csillagok már nem nagyon vannak. Felületi hőmérséklete 5800 K, ezért látjuk sárgás színűnek. Belsejében a hőmérséklet elég magas ahhoz, hogy ott magfúziós reakciók menjenek végbe. Ez termeli azt az energiát, amit a Nap kibocsát a világűrbe. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

17 Házi feladat: Vizsgáld meg valamelyik tankönyved egy leckéjének egy bekezdését a tudományos stílus jellemzőinek szempontjából! Fogalmazz 3 kérdést a bekezdéshez! Szövegértelmezési eljárások I. A teljes szöveg áttekintése 1. Olvasd el a szöveg címét! A cím a globális kohézió részeként előreutal a szöveg témájára. Jósold meg, miről fog szólni a szöveg! Milyen új információt vársz a szövegtől? 2. Fusd végig a szöveget! Milyen kisebb egységekre tagolható? Ezeket hogyan jelöli a szöveg? Melyik egység a legterjedelmesebb? Honnan származik az idézett szöveg? A fő szövegtesthez kapcsolódik-e valamilyen kiegészítő részlet? Ennek mi lehet a szerepe? A teljes szöveg többszöri elolvasása 3. Olvasd végig a szöveget! Keretezd be az ismeretlen szavakat, kifejezéseket! Kiderül-e a jelentésük a szövegből? Ha nem, nézz utána az Idegen szavak és kifejezések szótárában vagy az Magyar értelmező kéziszótárban! Bekezdésenként húzd alá a leglényegesebb mondatot! Vázlatírás Egészítsd ki az alábbi kulcsszavas vázlatot! I.... II. A barlangok jelentősége különleges állatfajok... ivóvízbázis III. Fogalma megnevezései IV... szingenetikus... pusztulásuk V. Hazai barlangok 16 anyanyelv tanulói jegyzet 11. évfolyam

18 Barlangok általános ismertető A természet élettelen értékei közül a barlangok hazánkban 1961 óta ex lege védelem 1 alatt állnak, azaz megismerésüktől kezdve, külön védetté nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül is védett természeti értéknek minősülnek; s törvény mondja ki azok kizárólagos állami tulajdonjogát is. Ezt az általános védelmet a barlangok széles körű természettudományos, történeti és gazdasági jelentősége, továbbá az a tény indokolja, hogy minden egyes barlang a természet helyre nem állítható, egyedi képződménye. A barlangok jelentősége Járataik földtani feltárásként tanulmányozhatóvá teszik a kőzetrétegek felépítését és szerkezeti viszonyait. Kitöltésük egyedülálló őslénytani és régészeti leleteket rejthet; egyedi formaelemeik és különleges ásványviláguk a földtörténeti múlt felszínalaktani-, vízrajzi- és klímaviszonyairól szolgálnak információkkal. A barlangok zárt világa különleges, e körülményekhez alkalmazkodott állatfajok számára nyújt életteret vagy tanyahelyet. Sajátos mikroklímájuk egyes légúti és mozgásszervi betegségben szenvedők gyógykezelésére is alkalmas. A vízvezető barlangok alapvető szerepet játszanak az ország jelentős részének ivóvízbázisát alkotó karsztvizek utánpótlása és minősége szempontjából. A barlangok lakó-, rejtek-, temetkezési- vagy kultuszhelyként, mondák és mesék színtereiként végigkísérik történelmünket az ősidőktől napjainkig; egyúttal esztétikai élményt nyújtó látványukkal jelentős ismeretterjesztő és rekreációs feladatot is betöltenek. A barlang fogalma Az ex lege védelem szempontjából barlangnak számít: a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. A barlangok alakja és mérete a kialakító folyamat jellegétől, erősségétől és időtartamától függően igen változatos lehet. A kisméretű barlangok megnevezésére használják a kőfülke, sziklaüreg, sziklaodú, sziklaeresz kifejezéseket is. A barlangok fajtái keletkezésük szerint Barlang keletkezhet a kőzettel egyidejűleg, a kőzetet létrehozó folyamatok hatására (szingenetikus barlangok), illetve utólag, a már megszilárdult kőzeteket pusztító természeti folyamatok révén (posztgenetikus barlangok). A szingenetikus barlangok csoportjába tartoznak a korallzátonyok növekedése során közbezárt korallbarlangok, a sok oldott mészanyagot tartalmazó patakok vizéből kicsapódó mésztufa lerakódása során keletkező mésztufabarlangok, valamint a láva kihűlése során, a megszilárdult felső lávakéreg alatti, még cseppfolyós kőzetanyag kifolyásával létrejövő lávabarlangok. Posztgenetikus barlangokat bármilyen kőzetben létrehozhatnak a földkéreg mozgásai, valamint az így keletkezett repedések mentén egyéb okokból bekövetkező utólagos elmozdulások (tektonikus hasadékbarlangok, áltektonikus barlangok); a szél koptató munkája (deflációs barlangok); a fagy repesztő hatása; valamint a meredek, sziklás tengerpartokon a hullámverés hatása (abráziós barlangok). A gleccserek jégtömegének alján a víz olvasztó hatása is létrehozhat barlangot (gleccserbarlang). A fenti típusok azonban csak a barlangok kisebb hányadát képviselik, a Föld leghosszabb és legmélyebb barlangjai a karsztosodásra alkalmas kőzetek (mészkő, dolomit, gipsz, kősó) belsejében mozgó vizek oldó és koptató hatása révén alakulnak ki. A karsztok belsejében létrejövő elsődleges vízjárathálózat elsősorban ott tágulhat barlanggá, ahol egy ponton nagy mennyiségű rendszerint nem karsztos tér- 1 A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

19 színről származó víz jut be a rendszerbe (víznyelőbarlang), vagy ahol a különböző hőmérsékletű és töménységű vizek keveredése fokozza az oldóhatást, mint a forrászónák térségében (forrásbarlangok). A kőzetrések mentén leszivárgó vizek oldó hatása függőleges aknabarlangokat, zsombolyokat hozhat létre. A nagy hozamú patakokat vezető barlangjáratokban a víz által szállított hordalék is jelentős üregtágító hatást fejthet ki. A víznyelőtől a forrásig végigjárható barlangot átmenőbarlangnak nevezik. A karszt megcsapolási szintjének változásával többszintes, ún. emeletes barlangok alakulnak ki. A karsztvízszint feletti zónában a beszivárgó-befolyó vizek által kialakított barlangokat összefoglalóan vadózus barlangoknak nevezik. Megfelelő hidrológiai feltételek mellett azonban kioldódhatnak barlangok a karsztvíz szintje alatt, az ún. freatikus zónában is. Az előzőektől térszerkezetükben és oldásformáikban is különböző freatikus barlangok egy speciális csoportját alkotják a mélyből feltörő hévizek által kialakított, többnyire jellegzetes ásványkiválásokat (kalcit, aragonit, barit, gipsz) is tartalmazó hévizes barlangok. Az üregtágító hatás megszűntével, a barlangok inaktívvá válásával megkezdődik lassú pusztulásuk: a lerakódott hordalék, az omladék és a beszivárgó vizekből kiváló cseppkőképződmények fokozatosan kitöltik az üregeket. A cseppkövekkel különösen gazdagon díszített barlangokat a köznyelv cseppkőbarlangként tartja számon. Egyes barlangokban a megrekedő téli hideg levegő hatására nagy tömegű jég is felhalmozódhat (jégbarlang). Hazai barlangok Hazánk területén jelenleg mintegy 4100 barlangot ismerünk; ezek közül az 1 km-es hosszúságot 30 barlangunk, a 100 m-es mélységet 29 barlangunk haladja meg. A megőrzés szempontjából kiemelkedő jelentőségű barlangok fokozott védelem alatt állnak, ezek száma jelenleg 145. Forrás: 4. A szöveg alapján válaszolj a kérdésekre! Mit nevezünk ex lege védelemnek? Barlangnak nevezhetők-e azok az üregek, amelyeket a jól faragható tufakőbe évszázadok során mélyítettek? 18 anyanyelv tanulói jegyzet 11. évfolyam

20 Hogyan jöttek létre a jégbarlangok? Miért lehetnek jelentősek a barlangok a régészeti kutatásokban? 5. Rendszerezz! Töltsd ki a táblázatot! Keletkezés szerint a barlangok két fajtáját különböztetjük meg. Gyűjtsd ki a szövegből a barlangtípusokat! Szingenetikus Posztgenetikus 6. A következő állítások Kordos László Magyarország barlangjai című könyvéből származnak. Az olvasott szöveg alapján vajon hogyan folytatódhatnak a mondatok? a) A barlangfolyosók kifejezetten ovális keresztmetszete, a mennyezet közelében kifejlődött, úgynevezett mennyezeti medrek, a rengeteg patakhordalék meggyőzően bizonyítja, hogy a barlangrendszer a fagy repesztő / föld alatti vízfolyások eróziós hatásának köszönheti keletkezését. b) A sajátos oldási formák, különösen az ásványgazdagság arra vezette már az első kutatókat is, hogy e barlangot az egykori hévizek / tektonikus elmozdulások tágították ki, majd borították el ásványokkal. c) A barlang egyes szakaszait elmállott márga, mésztufa, barlangi agyag és törmelék tölti fel, a kőomlások maradványai igen gyakoriak. Mindezek a jellegek azt mutatják, hogy a barlang már még PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

21 nem jutott túl / túljutott fejlődésének első tágulási, majd ásványokban gazdagodó szakaszán, s belépett a pusztulás fázisába... d) Az ebben kialakult vízvezető réteg megcsapolta a felszín vizeit, ezáltal forrásbarlang / víznyelőbarlang fejlődött ki. Ekkor kerültek a barlangba azok a mészkőkavicsok, amelyek a fedettkarsztos térszínről nem juthatnának be. e) A lillafüredi barlang karsztosodásra alkalmas kőzetben / mésztufában, s nem a szokásos kemény, tengeri eredetű mészkőben keletkezett. Létrejötte egyidős a bezárókőzet keletkezési idejével 7. Rendezd táblázatba a következő adatokat! Aggteleki-karszt 165 db; Bükk hegység 423 db; Zempléni-hegység 12 db; Mátra hegység 15 db; Börzsöny-Cserhát-Karancs 22 db; Naszályi-rög 10 db; Budai-hegység 142 db; Pilis hegység 149 db; Szentendre-Visegrádi-hegység 14 db; Gerecse hegység 187 db; Vértes hegység 72 db; Velencei-hegység 5 db; Északi-Bakony 291 db; Déli-Bakony-Keszthelyi-hegység 136 db; Mecsek hegység 85 db; Villány és a Beremendi-rög 41 db; Alpokalja 19 db = 1788 db A szöveg újraolvasása, szövegreprodukálás jegyzet alapján 8. Nézd át a jegyzetedet! Gondolatban egészítsd ki szöveggé! Olvasd el ismét a szöveget! Csak az általad lényegesnek tartott, megjegyzendő szövegrészekre összpontosíts! Keresd meg az Országos Széchényi Könyvtár internetes adatbázisában Kordos László Magyarország barlangjai című könyvét ( Szövegértelmezési eljárások II. 1. A következő mondatok három szövegből származnak. Válogasd szét őket, és állítsd a helyes sorrendbe! Próbáld meg meghatározni a szövegek témáját! a) A fürge retiarius csak karvédővel és vállra erősített pajzzsal védte magát. b) A korai indiai művészetből tudjuk, hogy India népei, egyetlen pajzstípus kivételével nem fejlesztettek ki saját páncélokat a 16. századig. c) Az addigi lovas harcmodorral szemben tömegereje, páncélzata és nehézfegyverzete jelentette előnyeit. d) Ekkor a mogul betörés nyomán meghonosodott a perzsa stílusú testpáncél és fegyverzet. e) Bronzsisak, lábvért, nagy pajzs (hoplon) és mellvért tartozott a korabeli görög nehézfegyverzethez (összesen kb. 25 kg). f) Spártában alakult ki a hoplita hadviselés rendje, ez tette a spártaiakat sokáig nehezen legyőzhető, félelmetes harcosokká. g) A pajzs neve latinul galerus volt. h) Szükség esetén a harcos e mögé rejtette az arcát. i) Bár az egyes indiai fegyverek európai fegyverekből alakultak ki, az észak-indiai harcos fegyverei és páncélja hasonlítanak a perzsa vagy török harcos fegyvereihez. Szöveg 1: Szöveg 2: Szöveg 3: Sorrend Téma 20 anyanyelv tanulói jegyzet 11. évfolyam