INNOVÁCIÓ Dráma a tanulás szolgálatában Szövegértés - szövegalkotás

Átírás

1 II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Iskola 3532 Miskolc, Zoltán u. 5. Tel/Fax: 46/ INNOVÁCIÓ Dráma a tanulás szolgálatában Szövegértés - szövegalkotás Készítette: Joóné Besztercei Edina Dr. Pásztorné Bakó Márta

2 Mérések, mérőlapok, eredmények

3

4

5

6

7

8 A tél nagyon büszke volt arra, hogy az emberek félnek tőle, és lenézte a tavaszt. Amikor te megérkezel, az emberek mind megbolondulnak, kirándulnak, virágot szednek. Pedig tavasszal is esik az eső, fúj a szél mondta az ősz. Ez igaz helyeselt a tél, de ezzel senki sem törődik. Rólam kellene példát vennetek! Ha én akarom, egész nap a szobájukban tarthatom őket. Én a királyuk, a zsarnokuk vagyok. Nektek is meg kellene tanulnotok tiszteletet parancsolni. Én erre nem vágyom vágott vissza a tavasz. Az emberek szívesen lemondanának rólad, de engem szeretnek és várnak. Amikor megérkezem, örülnek, s ha elmegyek, visszasírnak. Téged nehezen tűrnek, és azért vagy olyan csúnya, mert szereted, ha félnek tőled. A leírt betűk száma: A kiírtság szintje (1 10): A másolat esztétikai színvonala (1-10):

9 Név Olvasáskészség Olvasáskészség Szókészlet Szókészlet 200 pont % 100 pont % Íráskészség Íráskészség eredmény/ 5 Összes átlag Olvasáskészség Szókészlet Íráskészség Bíró Norbert ,2 84,5 Optimális Befejező Kezdő Bódi Klaudia ,8 87,5 Optimális Optimális Kezdő Boros József ,6 80,5 Befejező Optimális Kezdő Gagyi Roxána ,2 90 Optimális Optimális Kezdő Katlan Dávid ,6 59 Kezdő Haladó Kezdő Kiss Krisztián ,4 80 Optimális Befejező Kezdő Kis-Leskó Beatrix ,6 82 Optimális Befejező Kezdő Kótai Réka ,6 86,5 Optimális Befejező Kezdő Lakatos Dávid ,4 84,5 Optimális Befejező Haladó Lakatos Réka ,6 84 Optimális Kezdő Kezdő Mata Melissza 34 6,8 ####### # Kezdő Kezdő Kezdő Pácza János ,6 91 Optimális Optimális Kezdő Rogályi Márkó ,8 79 Optimális Befejező Kezdő Rontó Andrea ,2 88,5 Optimális Optimális Optimális Elért átlag 87 78, ,67 Országos átlag

10 Olvasáskészség Szókészlet Íráskészség Előkészítő 0db 0db 0db Kezdő 2db 2db 12db Haladó 0db 1db 1db Befejező 1db 6db 0db Optimális 11db 5db 1db Olvasáskészség Szókészlet Országos átlag 88 Országos átlag 79 Elért átlag 87 Elért átlag 78, , , , , , ,5 80 % % Íráskészség Területenkélnti átlag Országos átlag 54 Szókészlet 78,25 Elért átlag 39,67 Olvasáskészség %

11 Betű Százalékos eredmények Összesített eredmény átlaga személyenként Bíró Norbert Bódi Klaudia Boros József Gagyi Roxána Katlan Dávid Kiss Krisztián Kis-Leskó Beatrix Kótai Réka Lakatos Dávid Lakatos Réka Íráskészség betűk Mata Melissza Pácza János Rogályi Márkó Rontó Andrea 231 Olvasáskészség Szókészlet Bíró Norbert Bódi Klaudia Boros József Gagyi Roxána Katlan Dávid Kiss Krisztián Kis-Leskó Beatrix Kótai Réka Lakatos Dávid Lakatos Réka Mata Melissza Pácza János Rogályi Márkó Rontó Andrea Bíró Norbert Bódi Klaudia Bíró Norbert Boros József Gagyi Roxána Katlan Dávid Kiss Krisztián Kis-Leskó Beatrix Kótai Réka Íráskészség Lakatos Dávid Bódi Klaudia Boros József Gagyi Roxána Katlan Dávid Kiss Krisztián Kis-Leskó Beatrix Kótai Réka Lakatos Réka Lakatos Dávid Mata Melissza 292 Lakatos Réka 113 Mata Melissza Pácza János 34 Rogályi Márkó Pácza János 183 Rogályi Márkó Rontó Andrea 114 Rontó Andrea 371

12 TANMENET Szövegértés szövegalkotás 3. osztály

13 DRÁMA a TANULÁS szolgálatában A dramatikus improvizációra, drámajátékokra épülő tevékenységek már régen jelen vannak az oktatásban, hiszen a dramatizálás, pl. mesék, történetek megjelenítése bábokkal, stb. az anyanyelvi nevelés szerves része. A drámapedagógiát az jellemzi, hogy eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé tehető a tananyag, tehát tulajdonképpen minden tantárgynál alkalmazható módszert jelent. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. Mivel több még is a drámapedagógia? A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. Merjünk ezzel a lehetőséggel élni, hagyjuk, hogy ők vigyék, lendítsék az óra menetét. Bár ez a fajta óravezetés tőlünk sokkal több felkészülést igényel, mert sokféle megoldási móddal kell számolnunk. Ugyanis az így vezetett órákon a gyerek is közvetlenül érintett a tudásanyag megszerzésének módjában. Hogyan? Engedjük megszólalni, kibontakozni a gyerekeket akkor is, amikor úgy gondoljuk, hogy kizárólag a mi feladatunk az ismeretek közlése.

14 A drámajáték bármikor, bármilyen órán felhasználható. Az óra menetében alkalmazható a ráhangolás, előkészítés, rendszerezés, a szöveg feldolgozása összegzés,értékelés fázisában, de mindig a pedagógiai célok és feladatok figyelembevételével történjen. Nem a játékhoz kell ismeretet keresni, hanem a tananyaghoz rendeljük a megfelelő drámajátékot. Tehát a drámajáték épüljön be a tanórába, legyen része a 45 percnek. A játékok személyiségfejlesztő hatása domináns, de ne feledkezzünk meg, hogy a megtanítandó ismertetet nem helyettesíthetjük vele. Még is mire jó? Fejleszti a szóbeli kommunikációt, a kreativitást, gazdagítja az érzelmeket, a nonverbális kifejezést, az önismeretet, a képzeletet, átélhetővé, élvezetesebbé teszi a tanórákat. Az alsó tagozatos kor az, amikor minden percet átszínezhet és gazdagíthat a drámapedagógia. Különösen igaz ez az olyan oktatási intézményekre, ahol felzárkóztató, korrekciós céllal alkalmazzák a drámajátékokat a hátrányos helyzetű tanulók képeségeinek, készségeinek valamint szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Milyen célokat szeretnénk megvalósítani 3. osztályban? Kellemes csoportlégkör kialakítása. A játékos hangulat elérésével az alkotó hozzáállás is megszületik a gyermekben. Általános képesség és készségfejlesztés. Személyiségfejlesztés, én-kép, önismeret. A szociális kapcsolatok alapszintű érzékelése, ahétköznapok helyzeteinek fölismerése, a szociális tájékozódási képesség kialakítása. A módszerre jellemző, hogy a résztvevő tanulók számára értékké válik a jó megfigyelés, a képzelőerő, a szabálytartás, a helyzetfelismerési és döntési készség, a könnyed és kifejező mozgás, a tiszta beszéd. A drámapedagógia legfontosabb értéke a hangulatában rejlik. A módszer alapfeltétele a bizalom. A gyerekeknek azt kell érezniük, hogy itt szabad tévedni, nem jár érte szidás vagy rossz jegy. A gyerekek megtanulnak oldottan, bátrabban kérdezni. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra.

15 Hogyan csoportosítható tanítói szemmel a drámajáték? Legkönnyebben a fejlesztési területeit tekintve csoportosíthatjuk a játékokat. A szakirodalom is többféle csoportosítást használ. Egy játéktípus nemcsak egy fejlesztéshez alkalmazható, mert a drámajátékok komplex jellegűek. Természetesen vannak domináns szektorok, amelyek közvetlenül meghatározzák a játék hatékonyságát. Variációs lehetőségük számtalan, mert miért ne lehetne pl.: a fantáziát fejlesztő játékot memória fejlesztésre is használni, hiszen úgyis a pedagógiai cél a meghatározó. A drámajátékoknak leírásának óriási szakirodalma van,a csoportosításban mégis nagy különbségeket találunk. Az itt leírtak Gabnai Katalin gondolatmenetét tükrözik,amit a Drámajátékok című könyvében fogalmaz meg az általános iskola 1-3. osztályára vonatkozóan. Általános készségfejlesztő gyakorlatok: Az általános készségfejlesztő gyakorlatok során alapozó jelleggel kerülnek sorra az érzékelő-, ritmus-,és fantázia-gyakorlatok.a módszerrel való ismerkedés időszakában nem, vagy csak alig korrigálunk.a tanár azonban ezen gyakorlatook végzése során meg tudja állapítani a fejlesztendő területeket.(pl.: kommunikációs képesség, szociális kompetencia fejlesztése...stb.) Néhány példa ezekre a gyakorlatokra: - érzékszervi finomítás (látás,hallás, tapintás, szaglás) - vizuális motorikus, verbális emlékezet edzése - fantáziajátékok - ritmusérzék finomítása - térhasználat,tájékozódás ( Ezeknek a gyakorlatoknak a leírása megtalálható részletesen Gabnai Katalin Drámajátékok című könyvében a15-45.oldalakon.) Mozgásgyakorlatok: A mozgásgyakorlatok a népi játékokból és az egyszerű gimnasztikai játékokból épülnek fel.elsősorban testtudatot, a térbeli tájokozódást fejlesztjük. A tanítás folyamatában a gyerekeket egyszerű lazító gyakorlatokkal pihentetjük. Előfordul,hogy egy nyüzsgő osztály lecsillapításárabemelegítő mozgásokat alkalmazunk.a fizikai tevékenység lecsillapítja az izgatott állapotban lévő tanulókat, ugyanakkor felébreszti aaz érdekteleneket.

16 Gondot fordítunk arra is, hogy mozgása egyre harmonikusabbá váljon és képes legyen bonyolultabb mozgások elvégzésére is. Néhány példa ezekre a gyakorlatokra: - ügyességi játékok - térhasználat, tájékozódás - a tér anyaga - helyzetfelismerés és döntés - erőpróbák-tartógyakorlatok - lazítás, feszítés ( Ezeknek a gyakorlatoknak a leírása megtalálható részletesen Gabnai Katalin Drámajátékok című könyvében a oldalakon.) Beszédgyakorlatok: A helyes légzés, hangképzés alapjait játékos beszédgyakorlatok fomájábansajátítják el a gyerekek. A beszédgyakorlatos mindig mozgással együtt jelentkeznek! Ezekre a gyakorlatokra Montágh Imre műveiből érdemes szemezgetni, de Gabnai Katalin könyve is szép számmal közöl példákat.néhány ezek közül: - légzőgyakorlatok - koncentrációs légzőgyakorlatok -a légzés és hangadás megfigyelése ( Ezeknek a gyakorlatoknak a leírása megtalálható részletesen Gabnai Katalin Drámajátékok című könyvében a oldalakon.) Utánzójátékok: Az utánzás kifejezőeszközeit alapszinten használják a gyerekek.célunk a tagolt, jól érthető helyes magyar beszéd elsajátítása.törekszünk arra, hogy mozgásuk könnyed, szabad legyen.megjelenítő játékaik során sokat dicsérünk és nem korrigálunk! Nem mutatjuk be előre a mozdulatot, sem a hangsúlyt.a gyerek utánzása ebben az életkorban még esetleges, csak kevéssé kidolgozott, de ez nem is várható el ebben a korban. Arra viszont figyeljen a pedagógus, hogy egyfajta»fejlődés«azért meglegyen at utánzójátékok során. A társművészetek sorában elsősorban a bábjátékot alkalmazzuk.minden alkalmat meg kell ragadni a manuális foglalkozásra, a tevékenykedtetésre. Gabnai így ír erről:«az adott életkor dramatikus megnyilvánulásait különös figyelemmel kell gondoznunk. Most dől el, hogy meg tudjuk-e őrizni az előző évek papás-mamás játékainak természetes rögtönző technikáját.«

17 A drámai konvencóikat Jonothan Neelands írásai alapján ismeretetem. Sajnos a konvenció szóra nem sikerült igazán jó fordítást találni (esetleg forma, játékforma) ezért marad a konvenció kifejezés, ami a drámapedagóia szóhasználatában is bevált. A dráma a tanítás szolgálatában különféle konvenciók (tevékenységek, módszerek) segítségével valósul meg. A konvenciók a gyerekek bevonásához, a drámai élményszerzés, megtapasztalás lehetővé tételére használhatók. Annak ösztönzésére, hogy a diákok magukis ismerjék meg a különböző konvenciók használatát,azok követelményeit fontos,hogy biztonságban érezzék magukat.a konvenciók leírása, ismertetése nem lehet teljes, mert ez folyamatosan alakul -majd kiteljesedik- egy csoporton belül. Konvenciók a tanítás folyamatában:(az alsó tagozat harmadik osztályában ajánlott tevékenységi formák elé jelet teszek) : A kontextus megteremtéséhez használható tevékenységi formák 1. Hangaláfestés: Valóságos vagy stilizált hanghatások kísérik a cselekményt, de az is lehetséges, hogy ezek a környezet érzékeltetésében kapnak szerepet, vagy dialógust illesztünk egy adott cslekményhez, vagy hangokat, hangszereket használunk egy hangulat vagy kép megteremtéséhez. 2. Közös rajzolás : az osztály, vagy a csoportok közösen képet készítenek a tananyaghoz kapcsolódó témában (plakát, szereplők, helyszínek) 3. Játékok : hagyományos játékok vagy azok variációinakfelhasználása. A játék sohasemöncélú, mindig valami képesség vagy készség fejlesztésének a szolgálatában áll, de az is lehet, hogy csak hangulatot teremt, ráhangol. Ezek lehetnek vetélkedők, ügyességi játékok,társas vagy kártyajátékok egyaránt. (A drámajáték nem tartozik ebbe a körbe.) 4. Naplók, levelek, újságok, üzenetek: a tanár által hozott levelek, cikkek, fotók, ruhák, naplók stb. segítségével bontsuk ki az adott szituációt. Személyről, helyszínről is információt kaphatunk, szereplők múltját, konfliktusok okát megismerhetjük. A csoport készíti el; helyszínről, szereplőről, kapcsolataikról vallanak. 5. Állókép, szoborjáték: a csoport tagjai a saját testükből hoznak létre egy jelenetet, helyzetet rögzítenek. 6. Szerep a falon: nagy csomagolópapírra vagy táblára felrajzolunk egy emberi alakot ezt előre készítsük el. A figura testébe írjuk belső tulajdonságait, a kontúron kívül pedig külső jellemzőit soroljuk fel. Jól alkalmazható egy szereplő jellemzéséhez. 7. Jelmezöltés: a tanár által előkészített tárgyakból, jelmezekből válasszuk ki az adott figuránkhoz illőket; ellenőrizhetjük egy korszakról, kultúráról stb. meglévő tudásukat, erre építünk később. 8. Térmeghatározás: a rendelkezésre álló bútorokkal jelöljük ki a játékunk helyszínét. Narratív tevékenységi formák Ezek segítségével az epikus részeket dolgozhatjuk fel:

18 1. Telefon- vagy rádióbeszélgetés: a csoport tagjai közül vállalják a beszélgetést, így új információkat kap a csoport, a beszélgetők gesztusok nélkül kommunikálnak egymással. A kapott információkat elemezzük, értékeljük. 2. Szakértő szerep: a csoport tagjai valamilyen szakma képviselőiként jelennek meg (pl. régészek, orvosok), tárgyalnak, vitatkoznak, érvelnek, döntést hoznak. Olyan szakértői szerepbe kell helyezni őket, melyhez elegendő az előzetes tudásuk, vagy gondoskodnunk kell információkról, például újságról, könyvekről, filmekről, melyeket megismernek a játék során. 3. Gyűlés, értekezlet: A csoporttagok összegyűlnek (szerepben), hogy új információkat szerezzenek, vagy megtervezzék teendőiket. A gyűlést vezető lehet a tanár, de valamelyik tanuló is. Problémamegoldó, stratégiát kidolgozó játékelem: egy értekezlet résztvevői leszünk, elhangzanak információk, melyeket értékelünk, hozzászólunk, esetleg vitázunk. 4. Interjú: a tanulók közül valaki a riporter, társa a megkérdezett, aki egy adott szerepben jelenik meg, róla kell minél többet megtudni. 5. Az élet egy napja: állítsák össze a gyerekek egy szereplő, figura napirendjét, lehet hétköznap vagy ünnepnap, ezt előre határozzuk meg jellemét, szokásait, egy kor kultúráját, hagyományait ismerhetjük meg így. 6. Forró szék: a csoport egy tagja vállalja, hogy leül egy székre a többiekkel szemben, és szerepbe lépve válaszol a kérdéseikre: konfliktusok okát, kapcsolatai rendszerét, szokásait ismerjük meg ezzel a módszerrel. 7. A tanár szerepben: A tanár úgy kezeli a témát, hogy egy szerepbe lép az érdeklődés felkeltése érdekében, a tevékenység irányítása, a feszültségteremtés stb. érdekében. Költői jellegű tevékenységi formák A cselekmény mélyebb, elvontabb jelentéseit, értelmezési lehetőségeit keressük ezekkel a tevékenységi formákkal: 1. Szertartás: pl. egy eskütétel, ünnep eljátszása: ismerni kell a kor szokásait, a szereplő jellemét. 2. Stílusváltás: ugyanazt a jelenetet megpróbáljuk eljátszani más stílusban, pl. tv-sorozatként, népmeseként. Azt figyeljük meg, hogyan változik viselkedésünk, beszédünk, a jelenet hangulata. 3. Maszkok készítése: a megjelenítéshez szükségesek a jelmezek jellemet, kort, kultúrát jelezhetünk velük, eltávolítjuk a játszók személyétől a történést. 4. Újrajátszás: elismételhetünk gondolatokat, jelenetsorokat: lassítjuk, elemezzük azokat, ok-okozati viszonyokat tárunk fel. 5. Képaláírás: rajzoljunk képet, plakátot, adjunk neki címet, Írjuk alá gondolatainkat tömörítve: Mi a legfontosabb? Mi a kulcsa a képnek? 6. Fórumszínház: ha éppen egy szituációt játszanak a gyerekek, nem mindenki aktív, vannak figyelők is, akik leállíthatják a játékot, tanácsokat, ötleteket adhatnak a folytatásra, beléphetnek társuk helyett, ha úgy gondolják, hogy nem jó irányba haladnak az események, ha leült a játék jó ötlettel új lendületet kaphat a cselekmény. Erős koncentrációt, együttműködést igényel, haladóbb csoportokkal alkalmazzuk. Reflektív jellegű tevékenységi formák Ezek a távolítás eszközei, utólag végiggondoljuk a történéseket: 1. A pillanat megjelölése: nevezzük meg azt a szituációt, mikor egy gondolat, érzés megfoganhatott a szereplőben. 2. Narráció: a csoport tagjai mozgással, rajzzal megjelenítenek egy cselekményt, érzést, gondolatot, a többiek vagy ők maguk történetet mondanak hozzá ebből a szereplő gondolatait, érzéseit ismerhetjük meg, megértjük viselkedését.

19 3. Mélyítés: dialógusokat találunk ki szereplők közt tehát nem a szerző által megírtat adjuk elő! jellemüket, kapcsolataikat magyarázhatjuk így. 4. Tanúskodás: monológokat szerkesztünk, hallunk ugyanarról az eseményről, személyről, de több személytől, több szempontból ki mit gondol valakiről, valamiről. 5. Belső hang: egy tanuló szerepbe lépve elmondja, hogy mit tett, miért tette stb. Valaki mögé áll, társa belső gondolatait mondja el vele párhuzamosan, tehát azt, amit szerinte a társa akkor valóban gondolhat, érezhet. Figyelniük kell egymásra, hogy egyszerre ne beszéljenek, mert úgy nem érthető. 6. Gondolatkövetés: a cselekményt megállítjuk, az állóképet megszólaltatjuk, így az adott szereplő elmondhatja saját gondolatatit, melyek nem biztos, hogy a cselekedeteivel egybeesnek. Munkaformák: A tanítás során a kooperatív tanulásszervezést, mint módszert alkalmazzuk. A drámajátékok során általában a felvezető gyakorlatokat mindenki közösen végezheti(frontális osztálymunka). A megbeszéléseket is az egész csoporttal, egyszerre érdemes tartani.egyes tevékenységi formák azonban megengedik a csoport ill. páros munka lehetőségét is. A Játékház Játékvár Játékváros Játékvilág című tankönyvsorozat az analizáló-szintetizáló olvasástanítási módszerre épül, miközben figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, az egyéni haladási ütemet, kiküszöböli a zavaró hasonlóságokat (homogén gátlás), oldja a szorongást, sikerhez, biztos tudáshoz juttatja a kisdiákot. A négy tankönyvcsalád következetesen építkezik, nyugodt tempóban, fokról fokra vezeti a gyermeket a betűtanulástól az olvasóvá válásig. Segíti az eligazodást az írott nyelv világában, hogy az írás-olvasás az ismeretszerzés alapvetõ eszköze lehessen az életen át tartó tanulás során. JÁTÉKVÁROS (3. OSZTÁLY) A Játékváros tankönyvcsalád az olvasóvá válás folyamatát, az anyanyelv írásbeliségének megfelelõ szintű alkalmazását segíti. Azoknak a gyerekeknek szánjuk, akik lassúbb ütemben tudják elsajátítani az írást-olvasást, több idõre és változatos gyakorlásra van szükségük, igénylik a szakszerű, folyamatos szókincsbõvítést. A mondatok és az összefüggõ szövegek olvasása és értelmezése irányítással, tanári segítséggel eredményes. A Játékváros. Képes olvasókönyv az érdeklõdés felkeltését, az örömmel végzett olvasást tűzte ki célul. Olvasás közben ismereteket közvetít az emberi kapcsolatokról, a gyermekek közvetlen és tágabb környezetérõl, a természetrõl, a történelemrõl. Összeállításakor a NAT mellett elsõsorban a gyermekek életkori sajátosságait és feltételezett verbális képességeit vettük figyelembe. A Játékváros. Feladatlapok a képes olvasókönyvhöz tartozó, azzal szerves egységet alkotó, munkáltató kiadvány. A feladatok megoldásán keresztül a gyerekek jobban megértik az olvasmányokat és elmélyítik tudásukat. A Játékváros. Magyar nyelvi munkatankönyv az anyanyelv írásbeli használatában segít. Fokozatosan, sok változatos feladattal, a szabályszerűségekre való ráismertetéssel éri el a nyelvtani és helyesírási szabályok megértését, alkalmazását, automatizálását.

20 Vastag betűs írásmód: a tananyag megnevezése HALADÁSI TERV Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület A GYŐRI KAPUI ÁLTALÁNOS ISKOLA 3/1-ES OSZTÁLYÁBAN Dőlt betűs írásmód:fogalmazás előkészítése az olvasás tananyagba beépítve Tanítási hét, óraszám Tananyag Munkaformák, munkamódszerek Kooperatív tanulásszervezés Páros munka Egyéni munka osztálymunka Szóforgó Csoportforgó Általános készségfejlesztő gyakorlatok Mozgásgyakorlato k Beszédgyakorlatok A témakörökhöz kapcsolódó dramatikus tevékenységek, drámapedagógiai módszerek Fejlesztendő képességek, készségek Megfigyelés Analízis, szintézis Emlékezet Térben, időben való tájékozódás Fantázia Énkép, önismeret Verbális kifejezőkészség Beszédbátorság, beszédkedv Memória Együttérzés, együttműködés Kifejleti jóslatok megfogalmazása Eszközök

21 Utánzójátékok Közös rajzolás Hangaláfestés Játékok Naplók, levelek, újságok, üzenetek Állókép, szoborjáték Szerep a falon Jelmezöltés Térmeghatározás Telefon- vagy rádióbeszélgetés Szakértő szerep Gyűlés, értekezlet Interjú Az élet egy napja Forró szék A tanár szerepben Szertartás Stílusváltás Maszkok készítése Újrajátszás Képaláírás Fórumszínház A pillanat megjelölése Narráció Mélyítés Tanúskodás Belső hang Gondolatkövetés Nem verbális kommunikációs képességek-testséma Beszédértés és olvasott szöveg megértéseszókincsfejlesztés Beszédértés és olvasott szöveg megértése- Kérdésre adekvát válaszok adása Olvasott szöveg megértése-kefejleti jóslatok megfogalmazása Képzelőerő Helyzetfelismerési, döntési készség Tiszta beszéd Szabálytartás Könnyed és kifejező mozgás képessége

22 1. hét 1-6. óra Nyári élményeim szóban Ismerkedés az új tk.-vel osztálymunka Szóforgó Csoportforgó Csoportbeszámoló k csoportszóforgóval. Diákkvartett Csoportalakítás Keresd a párod! (vagy: keresd a csoportod!) egyszerű számfeladattal. Közös rajzolás - Rajzoljátok le közösen a nyár legszebb élményeit! A rajz tükrözze azt, hogy teleteka napjaid! Csoportépítés: csoportnév választása, a szóforgó (a megszólalások sorrendjét szabályozó módszer) és a kerekasztalt bevezetése (mindenki egy betűt ír le, saját színnel), majd csoportok bemutatkozása. Fagyott babzsák. Adjunk minden gyereknek egy babzsákot, amelyet a tanulók a fejükre tesznek. Kérjük meg őket, hogy sétáljanak, szökdécseljenek, ugráljanak körbe a teremben. Ha a babzsák leesik, a diák megfagy : meg kell állnia, segítséget kell kérnie társaitól. Egy másik Verbális kifejezőkészség Fantázia Nagymozgások fejlesztése A kommunikációs készségek, az együttműködés fejlesztése, a kooperatív munkához szükséges heterogén csoportok megalakítása Helyzetfelismerési, döntési készség Szabálytartás Könnyed és kifejező mozgás képessége Nem verbális kommunikációs képességek-testséma Magnó Interaktív tábla Csomagoló papír

23 2. hét óra Nemzeti jelképeink Himnusz elolvasása (versrészlet), magyar zászló rajzolása, A magyar Szent Korona színezése, kérdésre válasz írásban Szabó lőrinc: Kicsi vagyok én Képtörténet- osztálymunka Csoport munka Csoportbeszámoló k csoportszóforgóval. Páros munka gyerek ügyesen lekuporodhat, anélkül hogy leejtené a saját zsákját, és visszarakhatja a babzsákot a megfagyott gyerek fejére. A megmentett megköszöni a segítséget, és tovább játszik. Ráhangolódás, a szöveg előkészítése: Szabad asszociációk-fürtábla -Mi jut eszetekbe erről a szóról: haza? Minden gyerek más színű filctollal írja fel az A/4-es lapra, ami eszébe jutott. A csoportok megtekintik az elkészült munkákat. Közös rajzolás -Rajzoljátok le közösen, hogy mi jut eszedbe Magyarországról! Te milyennek látod a hazádat? Kiállítás szervezése, tárlatvezetés -Nézzük meg egymás munkáit és értékeljük! Neked melyik tetszett a legjobban? Ráhangolódás: Tükörjáték: A tanulók megnézik magukat a Beszédbátorság, beszédkedv Memória Gondolkodás Saját élmények megfogalmazása Tolerancia Mások gondolatainak megismerése Ősszetartozás, hazafias érzés erősítése Vizuális kifejezőkészség Helyzetfelismerési, döntési készség CD: Himnusz Csomagoló papaír Zsebtükör, minden párnak egy-egy

24 címkiválasztás Diktálás, szómeghatározás Iskolába kell menni osztálymunka osztálymunka Kooperatív tanulásszervezés kis zsebtükörben. Megfigyelik, hogyan változik arcuk, ha grimaszolnak, ha felhúzzák az orrukat, ha hunyorognak a bal szemükkel, ha megfogják a jobb fülüket, stb. A tanító figyeljen a tanulók tevékenység közben tett spontán megjegyzéseire. Drámajáték: a csoportok eljátszanak a többieknek egy szót (egyszerű szoborjáték). A többiek ezt a szót felírják egy papírra, és megbeszélt jelre felmutatják. Ez egy új módszer, az egyidejű diákkvartett bevezetése. Az egész osztály számára közös, együttműködést igénylő játék: A szöveg feldolgozásának a végére: Mi van a tető alatt? -Minden csoportnak rajzoltam egy házat. A ház egyik oldalán az iskolával kapcsolatos örömök, jó dolgok vannak, a másik oldalán mindaz, ami problémát, gondot jelent, amit ti szeretnétek megváltoztatni. Szabálytartás Könnyed és kifejező mozgás képessége Verbális kifejezőkészség Nem verbális kommunikációs képességek-testséma Nem verbális kommunikációs képességek-testséma Olvasáskészség fejlesztése Együttérzés, együttműködés Mások gondolatainak meghallgatása Helyzetfelismerési, döntési készség Tiszta beszéd

25 Hogyan csőszködött a nyúl? Olvasmány feldolgozásalényegkiemelés Füzetvezetés, abc írása Mondatkiegészítés toldalékos szavakkal osztálymunka osztálymunka Írjátok tele a ház mindkét felét, utána közösen megbeszéljük a leírtakat. Ráhangolódás, dramatikus tevékenységek gyakorlása Add tovább a mozdulatot! A csoport körben áll. A csoport egyik tagja mutat egy tetszőleges mozdulatot, ezt a következő átveszi, és hozzátesz egy másikat. Ezt a másik mozdulatot átadja a mellette állónak, aki átveszi, tesz hozzá egyet, és átadja a következőnek. Stb. Előkészítés-a mese helyszíne az erdő A pedagógus szóban erdei sétát idéz, eseményekkel, hangokkal, zörejekkel, illatokkal, látnivalókkal, lehetőleg közös élményekre utalva, amit a gyerekek némajátékkal jelenítenek meg a mese közben. A tanító megkéri a gyerekeket, hogy játsszák el, amit hallanak, de úgy, hogy töltsék ki a rendelkezésükre álló teret, és lehetőleg ne zavarják egymást. Fantázia Beszédbátorság Testtudat Önkontrol Verbális kifejezőkészség Helyzetfelismerési, döntési készség Szabálytartás Könnyed és kifejező mozgás képessége Nagymozgások fejlesztése Kommunikációs képességek Együttműködés Szabad önkifejezés mozgással Beszédbátorság, beszédkedv Magnó Interaktív tábla

26 3. hét óra Szó,rajz egyeztetésecímadás Igaz-hamis állítások Páros munka Csoportbeszámoló k csoportszóforgóval. osztálymunka Csoport munka A mese feldolgozása: Belső hang: Egy tanuló a róka szerepébe lépve elmondja, hogy mit tett és miért tette. -Miért állítottál csapdát a nyuszinak?mi volt a célod? Mi járt a fejedben? Ráhangolódás, előkészítés: Memória játék: A gyerekek körben állnak. A kezdő játékos mond egy gyümölcsnevet, a következő megismétli az előzőt (előzőket), és hozzáteszi a sajátját. Aki nem tudja, kimarad egy körből vagy zálogot ad. A mese feldolgozása: Füllentős játék:állítások megfogalmazása: a csoportok az összegyűjtött tárgyakról két igaz és egy hamis állítást írnak. Ráhangolódás: Füllentős játék A tanító feltesz egy kérdést, amelyhez néhány választ fogalmaz meg. Ezek közül csak egy legyen helyes. A gyerekek csoportokban ülnek, így megbeszélhetik a kérdésre Gondolkodás Saját élmények megfogalmazása Tolerancia Mások gondolatainak megismerése Tiszta beszéd Beszédbátorság, beszédkedv Memória Gondolkodás Koncentráció figyelem Nyelvi kreativitás Tiszta beszéd Metakommunikáció Beszédbátorság, beszédkedv Gondolkodás Mások gondolatainak Interaktív tábla Magnó Babzsák

27 Csizmás kandúr Mondatkiegészítés Radnóti Miklós:Kis nyelvtan /vers/ Ó-ő a szavak végén Miből van a legtöbb? Keresztrejtvény Mesehallgatás osztálymunka Kooperatív tanulásszervezés Csoportbeszámoló k csoportszóforgóval. adandó helyes választ. Jelre az ujjaikkal mutatják a szerintük helyes válasz sorszámát. Pl.: -Hány szem cseresznye fér el a kezemben? -Hány hónap van egy évben? -Hány éves vagyok én? A mese feldolgozása: Belső hang-gondolatkövetés Egy gyerek szerepbe lépve elmondja a gondolatait. A fiú szerepében: -Mire gondolt a legkisebb fiú, mikor a macskát kapta örökségül? A macska szerepében: -Mire gondolta macska, mikor azt látta, hogy kisgazdája nem örül neki? Ráhangolódás, előkészítés: Beszédgyakorlatok Mit visz a kishajó? A gyerekek mondjanak ó-ő-re végződő szavakat. Ráhangolódás: Mátyás király parancsára c. Játék A játéknak több változata van de, ehhez a meséhez ezt a címet ajánljuk.a játék lényege, hogy a gyerekekenek megismerése Nyelvi kreativitás Tiszta beszéd Metakommunikáció Verbális kifejezőkészség Megfigyelés Gondolkodás Analízis-szintézis Fantázia Összpontosítás Memória fejlesztése Verbális kifejezőkészség

28 4. hét óra A békakirály Mesecím-mondat egyeztetése, rajz-mondat egyeztetése osztálymunka- Szóforgó Csoportforgó Páros munka különböző mozgásos utasításokat kell végrehajtani, de csak akkor, ha előtte a játékmester elmondja acímben szereplő mondatot is.egyszerű utasításokat adjunk a gyerekeknek, pl.:guggolj le!kezeket magasba!...stb. Aki téveszt, az kieseik a játékból. Ráhangolódás: A tanár szerepben -Szervusztok gyerekek! Én egy királylány vagyok. Most persze irigykedte,k és azt hiszitek, hogy milyen jól megy a sorom, de elárulom, hogy nagy bánatom van... Kérdezztek! Találjátok ki miért vagyok szomorú! A mese feldolgozása: Kerekasztal: mesevázlat készítése egyszerűbb: képek és megnevezésük időrendi sorrendbe állítása (ahogyan a mesében megjelennek), bonyolultabb: mondatok sorba rendezése. A kerekasztal ellenőrzése: csoportforgóval (az ellenőrzés egyszerű, mivel minden csoportnak ugyanaz volt a Helyzetfelismerési, döntési készség Szabálytartás Könnyed és kifejező mozgás képessége Fantázia Nagymozgások fejlesztése Verbális kifejezőkészség Fantázia Beszédbátorság, beszédkedv Gondolkodás Saját élmények megfogalmazása Tolerancia Mások gondolatainak megismerése