ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia"

Átírás

1 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 1. Vezetői összefoglaló Készítők neve: Angster Tamás Kalcsú Zoltán Magyar Dániel Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft 2011 és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

2 1. Vezetői összefoglaló A jelen stratégia elkészítésével az abban résztvevő több mint 20 szakember célja a regionális politikai-, ipari-, intézményi vezetők energetikai vonatkozású döntéseinek támogatása - a fenntarthatóság jegyében. Ennek megfelelően a készítők nagy hangsúlyt fektettek a régió megújuló energiaforrás bázisának kiaknázási lehetőségeinek bemutatására, az energiahatékonysági kérdések tárgyalására az innovatív technológiák jegyében. A stratégia bemutatja a Nyugat-dunántúli Régió energetikai adottságait és lehetőségeit, amelyek kedvezőnek mondhatók még a szomszédos Ausztria lehetőségeinek figyelembe vétele mellett is. Megmutatja a hagyományos és a megújuló energiák jelenlegi használati formáit és jövőbemutató hasznosítási lehetőségeit, a mellékleteiben a megértést és az alkalmazást segítő kiegészítő adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal illetve fotókkal (7. és 9. fejezet). A stratégia megállapításait figyelembe véve lehetséges a régió növekvő energia igényeit egyre csökkenő fosszilis (és egyéb nem megújuló) energiaforrások igénybevételével fedezni, egyrészt a megújuló energiaforrásokra egyre növekvő mértékben támaszkodva másrészt az energiahasznosítás hatékonyságát növelve. A feladat összehangolt intézkedéseket igényel az állam, a lakosság és a versenyszféra részéről egyaránt (ld. 6. és 8. fejezet). Kiváló adottságokkal rendelkezünk a régióban biomassza-, szél- és napenergia valamint geotermikus energia tekintetében így a jövőben ezeket az energiafajtákat javasoljuk fokozott mértékben hasznosítani. De van még bőven potenciál a biogáz és kismértékben a vízenergia hasznosításában is. A hosszú távú cél, az energetikai szempontból fenntartható és önellátó régió megvalósítása lehetséges, de sok energetikai rendszereket érintő szabályozási illetőleg infrastrukturális akadályt kell ehhez még elhárítani a törvényhozóknak és az energiaszolgáltatóknak (ld. 7. és 10. fejezet) Fontosnak tartjuk a Régió fenntartható energetikai jövője szempontjából a regionális-, országos- és EU-s pályázati források mind nagyobb arányú helyben történő költséghatékony felhasználását. Ehhez, javasoljuk a helyi megújuló energiaforrások kiaknázását segítő Regionális Energiaügynökség létrehozását koordinációs, javaslattételi és esetenként ellenőrzési jogkörökkel az energetikai beruházások, fejlesztések területén, amely a helyi adottságok figyelembe vételével javasolhatná regionális pályázatok, komplex pályázati programok kiírását a ig terjedő időszakban. Ezzel biztosítva a hazai és EU-s források hatékony felhasználását. Több nagy, megújuló energiaforrást hasznosító beruházás várja ugrásra készen a feltételek (első sorban, az energia átvételi tarifák és a szabályozások) kedvezőbbé, kiszámíthatóbbá válását. Az így megvalósuló fejlesztések, komoly előrelépést jelentenének a 2020-as célok elérésében (ld. 7. fejezet). és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

3 ESPAN Regionális Energia Stratégia 2. Stratégia célja, tárgya, módszertana Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

4 2. Stratégia célja, tárgya, módszertana A stratégia célja, célcsoportja Az ESPAN osztrák-magyar határon átnyúló projekt keretében elkészült Nyugatdunántúli Energia Stratégia célja, hogy a vállalati-, intézményi-, önkormányzatiilletve politikai döntéshozói réteg számára gyakorlatias segítséget nyújtson az energetikai kérdéseik megválaszolásában. Teszi mindezt úgy, hogy az energetika egyes szakterületei iránt érdeklődő, de mélyebb energetikai szaktudással nem rendelkező vezető hiteles, gyors, érthető és szakszerű tájékoztatást kap a lehetőségekről és a teendőkről. Legyen szó akár az energiahatékonyságról, az energia-megtakarításról, a megújuló energiák használatáról vagy éppen az energiatárolás lehetőségeiről. Jelen kézikönyvet fellapozva a megfelelő fejezetnél tömören megfogalmazott tájékoztatást kap a lehetőségekről illetőleg a teendőkről ha energetikai beruházást hajtana végre. A stratégia tárgya A stratégia felöleli és bemutatja a régiót energetikai adottságai és lehetőségei szempontjából. Megmutatja a hagyományos és a megújuló energiák jelenlegi használati formáit és jövőbemutató hasznosítási lehetőségeit, a mellékleteiben a megértést és az alkalmazást segítő kiegészítő adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal illetve fotókkal. Az ESPAN projekt energetikai alapelveit figyelembe véve készítettük az egyes fejezeteket: helyi energiatermelés és helyi felhasználás, megújuló energiaforrások hasznosítása a nem megújulókkal szemben, energiahatékonyság növelése, intelligens energiatárolás, CO 2 kibocsátás regionális csökkentése. Az egyes fejezetek kidolgozásánál figyelembe vettük továbbá az alábbi szabadon hozzáférhető dokumentumokban foglaltakat, az ott leírt alapelvekre építettük a regionális stratégiánkat: Európa 2020 [1] Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia [2] Nemzeti energiastratégia 2030 [3] Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának növelésével [4] Nemzeti éghajlatváltozási stratégia [5] Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve [6] Új Széchenyi Terv [7] és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

5 A stratégia módszertana A stratégiakészítésben az alábbi lépéseket követtük: 1. A stratégia bizonyos fejezeteihez kiválasztottuk azokat a neves szakértő, konzulens partnereket, akiket bevontunk a kidolgozás folyamatába (Bakoss Géza, Borovics Attila, Csete Sándor, Hallgató Ferenc, Horváth Olga, Kapuváry Gusztáv, Kovacsics István, Kovács Attila, Lendvai Péter, Nádasdi Péter, Nemes Kálmán, Németh György, Pálfy Miklós, Popovics Attila, Szabó Árpádné, Szabó István, Tóth Péter, Unk Jánosné). 2. A rendelkezésre álló alapadatokat és az MTA RKK által kidolgozott 3., 4. és 5. fejezetet ahol szükségesnek ítéltük kiegészítettük az adott szakterület további releváns információival (számadatok, diagramok, ábrák, rajzok, fotók). 3. Mindezekre alapozva felépítettük a stratégia magját - magát a kézikönyvet - és ezzel párhuzamosan a melléklet részbe csatoltunk olyan a kiegészítő információkat, amelyek fontosak lehetnek vagy elengedhetetlenek a kézikönyvben megfogalmazottak megértéséhez, alkalmazásához. 4. Az így elkészült fejezeteket workshopok keretében egy szélesebb célcsoportnak is bemutattuk és velük (is) megtárgyaltuk. A jobbító javaslatokat és a kritikai észrevételeket - lehetőség szerint - beépítettük a stratégia vagy a kapcsolódó mellékletek anyagába. 5. Az így elkészült anyagrészeket civil szervezeteknek (REFLEX Környezetvédő Egyesület, Pannon Megújuló Energia Klaszter) is átadtuk véleményezésre, hogy egy nagyobb körből is kapjunk visszajelzést az elkészített anyaggal, annak használhatóságával kapcsolatban. A megalapozottnak ítélt vélemények ugyancsak a stratégiát gazdagították. 6. Ezek után vált csak egy-egy fejezet véglegessé. 7. Az utolsó előtti lépésben elkészültek a fő fejezetek bevezetői és a kidolgozásba bevont szakemberek kooperációjában a jövőképek. 8. Végső lépésként a magyar és az angol nyelvű összefoglaló készült el. Az így összeállt kézikönyvbe még további mellékletek kerültek beszerkesztésre, amelyek más ESPAN projektpartnerek által korábban kerültek kidolgozásra, esettanulmányokat és konkrét elemzéseket tartalmaznak. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

6 Felhasznált irodalom [1]. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája; A Bizottság közleménye, Európa 2020; Brüsszel, 2010.március. [2]. Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja; június. [3]. Magyarország hosszú távú 2030-ig szóló Energiastratégiája; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkársága; július. [4]. Tarnai Mária: Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának növelésével, Lélegzet Alapítvány szeptember. [5]. Nemzeti éghajlatváltozási stratégia ; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008 [6]. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve ; NFM, [7]. Új Széchenyi Terv; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, január. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

7 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek Készítette: MTA RKK Nyugat magyarországi Tudományos Intézet és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

8 Tartalom 3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek Globális folyamatok... 4 Teljes energiaigény és felhasználás... 4 Kőolaj... 5 Földgáz... 7 Szén... 9 Villamos energia Bioüzemanyagok Szektoronkénti energiafelhasználás Ipar Közlekedés Lakossági és kereskedelmi épületek A CO 2 kibocsájtás Európai Unió Teljes energiaigény Kőolaj Földgáz Szén Villamos energia Bioüzemanyagok Magyarország és a környező országok összehasonlítása Teljes energia Kőolaj Földgáz Szén Villamos energia és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

9 3.4 A Nyugat-dunántúli régió Teljes energia Villamos energia Földgáz fejezet mellékletei és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

10 3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek A fejezet a világban, Európában, Magyarországon és annak közvetlen környezetében, valamint a Nyugat-dunántúli régióban végbemenő energetikai trendeket, tendenciákat mutatja be egészen az 1980-as évektől kezdődően napjainkig, továbbá egyes esetekben hosszabb távú előrejelzést is megállapít azok jövőbeli változására vonatkozóan. Külön megjelennek az egyes fosszilis- (kőolaj, földgáz, szén) és megújuló erőforrásokra (nap, szél, biomassza, bioüzemanyagok, stb.) vonatkozó statisztikai adatsorok, így a rendelkezésre álló készletek/potenciálok, a kitermelés intenzitása, a felhasználás nagysága, valamint az ez által keletkező károsanyag-kibocsájtás is. A fejezet a termelés/fogyasztás aspektusában kitér a teljes energiára, a villamos energiára továbbá az energiaintenzitásra és a szektorális energiafelhasználásra is. Ennek köszönhetően összehasonlíthatóvá válnak a Magyarország és a környező országok adatsorai is. 3.1 Globális folyamatok A stratégia megalkotása előtt fontos áttekintenünk a világ energia termelésében és fogyasztásában végbemenő folyamatokat. Teljes energiaigény 1 és felhasználás A teljes energiatermelés és felhasználás adatait vizsgálva (Melléklet ábra) feltűnő a 80-as évek elején jelentkező visszaesés, mely minden bizonnyal a 70-es évek végén végbemenő második olajválság következménye. Az olajválság lecsengését követően a világ energiatermelése/felhasználása ugrásszerű növekedésbe kezdett, mely 1983 és 2007 között 70 %-kal 83 ezermilliárd KW-ról 141,7 ezermilliárd KW-ra - nőtt. Érdemi stagnálásról csak 1989 és 1993 között beszélhetünk, mely a Szovjetunió területének és gazdaságának összeomlásával köthető össze. Ezekben az években a világ teljes energiaigénye jelentősen nem mozdult el a 103 ezermilliárd KW-os értéktől. Habár az elmúlt évtizedekben a világ népessége ugrásszerűen megnőtt, ennek ellenére 1983 és 2007 között az egy főre jutó energiafelhasználás is közel 20 százalékkal növekedett. Ennek hátterében főként a fejlődő országok gazdaságának és iparának ugrásszerű növekedése áll, mely sok esetben nincs összhangban az energia hatékony berendezések elterjedésével. A Független Amerikai Energia Információs Hivatal (U.S. Energy Information Administration, továbbiakban: EIA) július 27-én kiadott tanulmánya alapján (EIA, [2010]) 2035-re természetesen a jövőben várható szabályozási politikák nélkül - a világ energia fogyasztása 49 százalékkal fogja meghaladni a 2007-es adatokat. A szervezet vizsgálatai alapján a recesszió 2008-ban 1,2; 2009-ben pedig 2,2%-kal csökkentette a világ energiaéhségét. Azonban a világgazdaság motorjának felpörgésével ez a folyamat megállni látszik, sőt köszönhetően a hihetetlen gyorsan növekvő ázsiai országoknak, mint például Kína és India - újabb energiaigény robbanás előtt állunk. Az EIA tanulmánya alátámasztja azon állításunkat, mely szerint a GDP 1 Teljes energia= primer energia (szén, olaj, földgáz, atom-, megújuló és villamos energia) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

11 növekedés összhangban van a növekvő energia felvétellel. A tanulmány megállapítja azt is, hogy 2035-ig továbbra is a folyékony elsősorban a kőolaj alapú energiaforrások maradnak a legmeghatározóbbak, azonban a teljes energiafelhasználás tekintetében a 2007-es 35%-hoz képest 2035-re már csak 30%-os részesedéssel fognak szerepelni. Ez többek közt annak köszönhető, hogy a kitermelés mértéke már csak igen limitált mértékben növelhető, valamint a piaci árak folyamatos növekedésének hatására egyre többen próbálnak más, alternatív energiaforrásokra átváltani. Kőolaj Jelenlegi társadalmunkról minden vita nélkül elmondható, hogy a világgazdaságot a szénhidrogének korlátlan mennyiségére alapozva építette fel. A szénhidrogének közül is a legnagyobb függés a folyékony erőforrásokhoz, elsősorban kőolajhoz köthető hiszen kimondottan erős pozitív (0,713) korrelációs kapcsolat figyelhető meg a világ éves GDP növekedése és az éves kőolaj fogyasztás változása között 2 -, ezért ezen erőforrás statisztikáinak elemzésével folyatjuk tanulmányunkat. A kőolaj kitermelés 30 éves adatait vizsgálva (Melléklet ábra) elmondható, hogy az 1971-ben kirobbant első és az 1979-es második olajválságot követően a 80-as évek elején megjelent kitermelési és fogyasztási lejtmenet csak 1983-ban állt meg, azonban attól kezdve egészen 2006-ig folyamatos emelkedésnek indult. Ezen 23 év alatt a termelés évi 21,2 milliárd hordóról 30,9 milliárd hordóra emelkedett, amely közel 46%-os növekedést jelent. 30 éves távlatban 4 rövidebb periódust különíthetünk el, melyek termelési és fogyasztási növekedéssel indultak, majd pedig az előző évekhez mérten kisebb értékkel zárultak. Az első periódus a 70-es évektől 1983-ig tartott, a második 1984-től 1993-ig, a harmadik 1994-től 2002-ig és az utolsó, azaz a negyedik 2003-tól adataink alapján ig. Az utolsó 5 évet figyelembe véve azt tapasztalhatjuk, hogy az olajkitermelés üteme ellentétben a fogyasztással folyamatosan stagnált, sőt kismértékben csökkent is a 2006-os csúcshoz képest. Első ránézésre a jelenséget a pénzügyi- és világgazdasági válság számlájára írhatnánk, azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy a válság szeptember 15-én robbant ki, a kitermelés csökkenése pedig már közel másfél évvel korábban jelentkezett. A csökkenés hátterében többen a M. King Hubbertféle olajhozam-csúcselmélet (Hubbert, [1956] 21. old.) beigazolódását vélik felfedezni. Az elméletet a Shell Oil Kutatólaboratórium geofizikusa alkotta meg még 1956-ban. Fő állítása arra vonatkozott, hogy a világ kőolaj kitermelésének időbeli változása egy haranggörbére emlékeztető görbét, a logisztikus eloszlás görbéjét fogja követni. Megjegyezte azt is, hogy az Amerikai Egyesült Államok olajkitermelése 1965 és 1970 között fogja elérni a maximumát. A feltevést többen kétségbe vonták, azonban 1971-ben az USA olajkitermelése mégis tetőzött és attól kezdve meredek esésbe csapott át. Hubert modelljében használt görbét Hubbert-görbeként (Melléklet ábra), csúcsát pedig általános formában olajhozam-csúcsként vagy pedig Hubbertcsúcsként emlegetik. 2 Statisztikai elemzés alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

12 Az elmúlt években több nemzetközileg elismert elemző és nemzeti/nemzetközi szervezet is arra a megállapítására jutott, hogy legkésőbb 2015-ig a világ kőolajtermelése el fogja érni a csúcspontját és onnantól megállíthatatlan csökkenésbe kezd. Elemzéseikben az elmúlt 5-6 évet kőolaj kitermelési platónak tekintik, mely becsléseik szerint az elkövetkező években nem - vagy csak igen kis mértékben fog nőni, sőt hamarosan csökkenésbe vált át. A feltételezést megerősíteni látszik a hivatalos új olajkút projektetek adatbázisa is. Eszerint míg 2008-ban napi 4,4 millió hordónyi új kitermelés jelent meg, addig ez a szám várhatóan 2010-ben 3,24; 2012-ben 2,27; 2014-ben pedig már csak 2,05 millió lesz. A várható olajcsúcs az USA Energiaminisztériuma szerint 2011 és 2015 között (EIA, [2009]), a Pentagon szerint 3 pedig 2011-ben következik be. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma egyenesen azt állítja, hogy a világon 2015-ben már naponta tízmillió hordóval kisebb lesz a termelés a szükségesnél, a 2030-as években pedig, az akkori napi 118 millió hordós igénnyel szemben csak százmillió hordót fognak kitermelni. 4 Némi bizakodást nyújthat a föld alatt rejlő bizonyított, gazdaságosan kitermelhető konvencionális tartalékok, melynek becsült értéke 30 év alatt 642 milliárdról 1342 milliárd hordóra növekedett. Ez alapján a készleteink megduplázódtak. E tekintetben azonban több dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni! Az egyik az, hogy a bizonyított készletek növekedése nem lineárisan következett be. A folyamat több periódusra is felosztható, mely szerint 1980 és 1988 között nem történt érdemi változás. A folyamatot 1988-ban, majd pedig 1990-ben egy jelentősebb ugrás szakította meg. Ekkor 190, majd pedig 100 milliárd hordó kőolajjal nőttek készleteink től egészen 2002-ig folyamatos stagnálás volt jellemző a periódusra ban azonban újabb, 200 milliárd hordónyi ugrást könyvelhettünk el. Csak ettől az évtől beszélhetünk egyenletes növekedésről, hiszen 6 év alatt további 130 milliárd hordó kőolaj került elő. Némi összefüggés tapasztalható az aktuális világpiaci ár és a kőolaj lelőhelyek felkutatásának intenzitása között is. Minél inkább nőtt az ár, annál fontosabbá vált újabb lelőhelyek feltárása. Meglepő módon az EIA tanulmány azt prognosztizálja, hogy a 2007-es napi 86,1 millió hordónyi kőolaj kitermelés 2020-ben meghaladja a 92,1; 2030-ban a 103,9; 2035-ben pedig a 110,6 millió hordós napi kitermelést. Ez alapján a feltételezés az, hogy 28 év alatt 2007-től számítva -, hogy 28,5%-al fog nőni a kőolaj kitermelési ráta. A tanulmány azzal nem számol, hogy az elmúlt 6 évben lényegében ez az érték stagnált, sőt inkább csökkent. Állításuk szerint hosszú távon a kőolaj továbbra is fontos erőforrása lesz az iparnak és az építőiparnak, valamint a közlekedésben további 45%-os felhasználás növekedés várható 2035-re. Azonban a villamosenergia ipar a kőolaj magas világpiaci ára miatt mielőbb próbál alternatív erőforrások után nézni. Az elmúlt 30 év kőolajfogyasztását vizsgálva ugyanaz mondható el, mint a termelés esetében, azaz az 1983-as holtpontot követően erős növekedés jelentkezett egészen 2007-ig. A növekedés mértéke ebben az esetben már meghaladja a 46,7%-ot óta 3 ( ) 4 ( ) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

13 20 esetben volt nagyobb a fogyasztás, mint a kitermelés! Ezekben az években az országok korábbi megtakarításaikból fedezhették a többletigényt. A legnagyobb eltérés 2008-ban volt, amikor is a két érték közötti különbség túllépte a 670 millió hordót. A fogyasztás csak 2009-ben kompenzálódott - a korábban már említett világgazdasági válság hatására - jelentősen 775 millió hordóval, ezzel elérve a 2005-ös év keresleti szintjét. A kőolaj éves átlagos világpiaci áráról elmondható, hogy nem igazán követi a kitermelési és fogyasztási mennyiség mozgását. Árát sok esetben geo- és világpolitikai csatározások határozzák meg nem pedig az éppen aktuális kereslet/kínálat egyensúlya. Bizonyos esetekben azonban a kőolaj ára és a kitermelés/fogyasztás egyensúlya között is fellelhető némi párhuzam és 2003 között az olaj éves átlagára végig 30 US dollár alatt maradt. A folyamatosan növekvő fogyasztás ellenére 30 év távlatában a legalacsonyabb árát 1998-ban érte el. Ez az érték a dollár 2010-es értékéhez korrigálva is helytálló. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ebben az évben merült fel az eddigi legnagyobb mértékű túltermelés is (Melléklet ábra) és 2008 között hihetetlen mértékű olajár növekedésnek lehetünk a szemtanúi, hiszen 5 év alatt az ára több mint háromszorosával növekedett! Ennek több oka is volt, mint például az II. Öbölháború vagy az iráni világpolitikai konfliktus. A helyzeten csak tovább rontott a csökkenő kitermelés és a növekvő túlfogyasztás. A világpiaci ár tekintetében valamelyest javulást hozott a világgazdasági válság, hiszen nagymértékben visszaesett a világ kőolaj felhasználása, ezáltal az ár is csökkent. A kőolaj fogyasztás szén-dioxid kibocsátását vizsgálva az 1983-as mélypontot 8141 millió tonna követően 2007-ig 11268,5 millió tonna ugyanúgy, mint korábban a kőolaj kitermelése és fogyasztása esetében tartós növekedést figyelhetünk meg, azonban meglepő módon a növekedés értéke alig érte el a 38,5%-ot amely a fogyasztásból eredő növekedést több mint 8%-al múlta alul. Ez részben annak köszönhető, hogy a kitermelt kőolaj bizonyos hányadát tartós cikkek, műanyagok és gumiszármazékok készítéséhez használják fel, továbbá annak, hogy az olaj alapú villamos erőművek fokozatos modernizáción estek át. A 2008-as évben a CO 2 kibocsátás a válság hatására kismértékben alulmúlta a 2007-es csúcsértéket és minden bizonnyal 2009-ben is hasonló értékekre számíthatunk. Földgáz Sajnos a földgáz kitermelés bruttó mennyiségét illetően csak a 90-es évektől kezdődően rendelkezünk megfelelő adatokkal (Melléklet ábra). A korábbi évekre vonatkozóan csak a megtisztított száraz földgáz kitermeléséről és fogyasztásáról nyerhetőek ki adatok. Az azonban bizonyos, hogy a bruttó gáztermelés 80-85%-a hasznosítható csak tiszta földgázként. A maradék 15-20%-ból pedig vagy egyéb termékeket, például propán-bután gázt készítenek, vagy pedig elégetik azt. A száraz földgáz (továbbiakban: földgáz) esetében 1980 és 1983 között stagnálás 1984-től pedig folyamatos növekedés figyelhető meg. A 80-as évek elején tapasztalt stagnálás a korábban már többször említett második olajválság számlájára írható, melyet 1984-ben egy kisebb ugrás, majd pedig napjainkig tartó, egyenletes növekedés követett. Természetesen mint a kőolaj kitermelésének esetében is a vizsgált és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

14 periódus alatt voltak kisebb törések, de ezek nem voltak túlzottan nagymértékűek. Figyelemre méltó azonban, hogy habár a világ jelentős gázkészletekkel rendelkezik, mégis a kitermelés csak alig tud lépést tartani a felhasználással és 2008 között az elfogyasztott gázmennyiség magasabb volt az az évi megtermeltnél, azonban ez nem jelenti azt, hogy komolyabb világpiaci problémák jelentkeznének az igények kielégítése miatt. Az EIA tanulmánya szerint a folyamatos fogyasztói igényeknek köszönhetően a földgáz éves felhasználása a 2007-es 3,06 ezermilliárd köbméterről 2035-re eléri a 3,83 ezermilliárd köbmétert. Természetesen a recesszió a földgázfelhasználás mértékét is érintette, hiszen 2009-ben átlagosan 1,1%-kal csökkent az érték. Az iparban mért fogyasztáscsökkenés ettől jóval nagyobb, 6%-os csökkenést mutatott. Habár a csökkenés jelentős, ettől függetlenül világszerte az ipar a legjelentősebb földgáz felhasználó. Az EIA számításai szerint 2035-re az ipar világszerte az évente elfogyasztott földgázmennyiség 39%-át, míg a villamosenergia termelés pedig a 2007-es 33%-ról 36%-ra fogja növelni részesedését. A válságból való kilábalás következményeként megjelenő újabb földgázigények nem jelentenek világméretű problémát, hiszen a kőolajjal ellentétben ezen erőforrásból még komoly tartalékokkal rendelkeznek elsősorban a Közel-Keleten, Afrikában és a nem OECD országokban. Emellett az Egyesült Államok, Kanada és Kína is jelentős földgázkészlettel rendelkezik, melyet a mai technikai színvonalon már gazdaságosan kinyerhető. Ennek köszönhetően a földgáz ára a közeljövőben nem fog drasztikusan emelkedni, marad relatív olcsó erőforrásként. További pozitívum, hogy a jövőben mind a gáz, mind pedig a folyékony halmazállapotú földgázszállítás jelentős mértékű növekedésre számíthat, hiszen újabb és újabb gázvezeték hálózatokat fektetnek Afrika és Európa, valamint Eurázsia és Kína között. Nem szabad megfeledkezni az egyre nagyobb ütemben bővülő LNG kapacitásokról a Közel-Keleten és Ausztráliában -, mely 2035-re elérheti 0,54 ezermilliárd köbméter mennyiséget is. A világ becsült földgázkészleteit illetően kijelenthető, hogy habár igen jelentős mértékű növekedés következett be : 72,78 ezermilliárd köbméter; 2009: 177,1 ezermilliárd köbméter - a becsült mennyiségeket illetően, mégis komoly probléma elé nézünk. A 2009-ben becsült gázkészlet a 2008-as kitermeléssel számítva 45 év alatt kimerül! Ez bizonyos országok számára komoly gondokat okozhat, mint például Magyarországnak is, ahol a lakosság megközelítőleg 80%-a télen gázzal fűt. A fölgáz felhasználásának és az ezen tevékenységgel kapcsolatos CO 2 kibocsájtásnak a növekedése között szoros kapcsolat figyelhető meg, szinte illeszkednek a két változó tendencia adatai. Csakúgy, mint a földgázfelhasználás, úgy a CO 2 kibocsájtás is 3100 millió tonnáról 6250 millió tonnára - megduplázódott a vizsgált periódusban. Érdekességképpen megemlítendő, hogy míg a kőolaj fogyasztása során keletkező CO 2 30 év alatt kevesebb, mint 40%-kal, addig a földgáz fogyasztás során a megduplázott felhasználás hozományaként - keletkező CO 2 mennyisége több mint 100%-kal növekedett. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

15 Szén A világ talán harmadik legfontosabb fosszilis erőforrása a szén. Az elmúlt 30 évben a felhasználása igen vegyes képet mutatott (Melléklet ábra). Habár a kitermelés 1980 és 2008 között majd 74%-kal növekedett, mégis voltak olyan periódusai, ahol vagy stagnált, vagy pedig csökkent. A kezdeti, 10 éven át tartó folyamatos emelkedést 1991-ben 300 millió tonnás esés szakította meg, majd ezután 9 éven át tartó stagnálás következett be. Sajnos az EIA adatbázisában az 1992-es és 1993-as évekre vonatkozóan nem lelhetőek fel pontos adatok. Ez minden bizonnyal mint ahogy a szénkitermelés megcsappanása is a Szovjetunió felbomlásával hozható összefüggésbe. A termelés érdemi növekedésnek csak 2000 után indult, hiszen abban az évben jelentkező túlkereset jelentős lökést adott a piacnak, ezáltal a termelésnek is, mely 8 év alatt közel 50%-os növekedést produkált. A termelés és a fogyasztás viszonyát vizsgálva a kőolajjal és a földgázzal ellentétben nem állapíthatunk meg komolyabb különbségeket, sőt az utóbbi években enyhe túltermelést tapasztalhatunk. A világ energiapolitikájának szempontjából a szén rengeteg negatív tényezője mellett környezetromboló külszíni fejtés és roppant magas CO 2 kibocsájtás rendelkezik egy igen jelentős pozitívummal is. Történetesen azzal, hogy a 2005-ben becsült 844,1 milliárd tonnányi szénkészlet, a 2008-as fogyasztással számolva a World Coal Institute 5 számításai szerint 120 évre elegendő fosszilis erőforrást jelent számunkra. Ez a korábban említett erőforrásokkal szemben közel háromszor több időre elegendő energiát jelent! Az EIA tanulmánya szerint a nemzetközi szerződések szénre vonatkozó paragrafusainak hiányában egyre nagyobb mértékű szénfogyasztásra számíthatunk, főleg a nem OECD, azaz a fejlődő és harmadik világbeli országok esetében. Hiába az egyik legnagyobb CO 2 kibocsájtó a szénfogyasztás, mégis 2007 és 2035 között az éves fogyasztás meg fog duplázódni, mely növekedés 95%-áért pedig a nem OECD államok köztük is leginkább Kína - lesznek a felelősök. Ennek az előjelei már ma tapasztalhatóak, hiszen 2000 és 2007 között a nem OECD országok fogyasztása megduplázódott, míg a világ többi országában stagnált. Érdemes beszélni a szén felhasználásának környezetre gyakorolt hatásáról. Vita nélkül kijelenthető, hogy a környezetre leginkább káros erőforrásunkról beszélünk, hiszen 1 egységnyi szén elégetésével 1,75-2 egységnyi CO 2 kerül a légkörbe! Ez annak köszönhető, hogy míg például a kőolaj esetében az üzemanyagon kívül melyet elégetünk egyéb termékeket is, mint például műanyagot vagy gumit készítünk, addig a szénből nem készülnek termékek, azaz nem kötnek le CO 2 -t, hanem közvetlenül a légkörbe jutva szennyezik azt. A szén felhasználását illetően technológiai hatékonyság növekedésről sem beszélhetünk szigorúan környezetvédelem szempontjából -, hiszen míg 1980-ban 1 egység szén elégetése után 1,75 egységnyi CO 2 keletkezett, addig 2008-ra ez az érték már megközelítette a 2-t! Mindezek alapján kijelenthető, hogy a szén környezetbarát erőforrásnak a legcsekélyebb mértékben sem nevezhető, sőt megkockáztathatjuk azt is, hogy hosszú távon utalva a közel 120 évig kitartó készletekre - a legkárosabb az ökoszisztéma számára. 5 ( ) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

16 Villamos energia A világ villamos energia igénye és termelése 1980 és 2007 között azonos mértékben növekedett, egyetlen egy évben sem figyelhetünk meg még minimális csökkenést sem (Melléklet ábra). A vizsgált 27 év alatt a termelés évi 8072 milliárd kilowattóráról milliárd kilowattórára növekedett 132,6%-os növekedés -, míg a fogyasztás 7348 milliárd kilowattóráról milliárd nőtt. A termelés és a fogyasztás közötti, folyamatosan növekvő különbséget a hálózati veszteség jelenti, mely 2007-ben meghaladta az 1666 milliárd kilowattórát. Ebből kiindulva mára már a megtermelt villamos energia közel 10%-a szimplán elveszik a hálózatban. A villamos energia igen jelentős hányadát a olaj, földgáz vagy szén által fűtött hőerőművek adják (Melléklet ábra). A vizsgált periódusban a világ villamos energia termelésének 60-70%-át ezen erőművek adták. Részarányuk a 80-as évek elejétől egészen 1995-ig folyamatosan csökkent, azonban 1996-tól újra növekedésnek indult. Nem túl jó hír, hogy ezzel mára már megközelítette az 1980-as kiinduló értékét. Habár a sorban második helyen szereplő megújuló energia alapú villamos energiatermelés a vizsgált periódusban folyamatosan növekedett, pontosan megduplázódott, mégis a világ teljes villamos energia termelésében a részaránya a kezdeti 22%-ról 2003-ra már 18% közelére esett vissza. Sajnos a technológiai fejlődés, a nemzetközi egyezmények és kvótarendszerek, valamint az egyre növekvő környezettudatos kampányok ellenére az utóbbi években nem igazán történt előrelépés a részarányukat illetően. A megújuló villamos energiatermelésen belül a legmeghatározóbb szerepet a vízenergia részaránya képezi (Melléklet ábra). Habár a vizsgált periódusban a részaránya folyamatosan csökkent, még ma is a világ megújuló erőforrás alapú villamos energia termelésének a kezdeti 98%-kal szemben - 86%-át teszi ki. Csökkenését a más, nem vízalapú megújuló energiaforrások térnyerésének köszönheti (Melléklet ábra). Míg ezen erőforrások közül a 80-as évek elején a legnagyobb mértékben a biomassza és a hulladék hasznosítása mellett a geotermális energia volt a legmeghatározóbb, addig 2007-re már a szélenergia háromszor több energiát termelt, mint a korábbi második. A megújuló villamos energiaforrások terén igen komoly növekedést mondhat magának a szélenergia, jelenlegi növekedési ütemét figyelembe véve az EIA adataiból kiindulva a világ villamos energia termelésében a megújuló energiaforrások közt 2010 és 2012 között a második helyre fog előrelépni. Habár a szélenergia hasznosítása köszönhetően a viszonylag gyors engedélyezési eljárásának és a pár hetes összeszerelésének - az elmúlt években igen komoly növekedésen ment keresztül és még komolyabb potenciálokkal rendelkezik, vízenergia által termelt villamos energia mennyisége még így is elérhetetlen távolban helyezkedik el. Meglepő módon a megújuló erőforrás alapú villamos energiatermelés tekintetében a legkisebb részaránnyal a nap, az árapály és a hullám alapú energiatermelés szerepel. Mindezek közül a napenergia hasznosításának roppant alacsony értéke a legmegdöbbentőbb. Hiába állítják évtizedek óta, hogy hosszú távon a leginkább hasznosítható megújuló energiaforrás, az adatok alapján mégis azt kell mondjuk, hogy felhasználása napjainkban szinte jelentéktelen. Ezen minden bizonnyal csak az és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

17 elkövetkezendő évtizedekben megvalósuló technológiai fejlődés és költségcsökkenés, továbbá a felépülő monumentális naperőmű parkok fognak valamelyest változtatni. A részarányokat illetően harmadik helyen a nukleáris alapú villamos energiatermelés áll a maga 2007-es 13,8%-os részarányával. A nukleáris erőművek kapacitása a 1980 és 1988 között igen impozáns, 162%-os növekedést tudhatott a magáénak. Ezen 8 év alatt 8,5%-ról 17,1%-ra növelte a részarányát a világ áramtermelésében. Csúcsát 1996-ban 17,65%-os részaránnyal érte el. A 80-as évek elején jelentkező ugrásszerű növekedését minden bizonnyal annak köszönhette, hogy a villamos energiatermelés tekintetében az egyik legolcsóbb erőforrás, eltekintve a kiépítés hosszú időigényétől és a magas ráfordítási költségeitől. A törést az április 26-án bekövetkezett atomkatasztrófa, a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának leolvadása és felrobbanása okozta. A tragédiát követően pánik söpört végig az egész világon mind a lakosság mind pedig a kormányzatok körében. Atomerőművek sorát vizsgálták tüzetesen át, az esetleges újabb meghibásodások elkerülése végett. A történtek természetesen kihatottak az újabb erőmű beruházásokra is, hiszen a kormányzatok lakossági és környezetvédői nyomásra nem rendeltek újabb reaktorokat, inkább az elavultabb technológiák olaj, földgáz és szén alapú hőerőművek felé fordultak. Több helyen a félkész erőművek építését is leállították. A 90-es években az újabb reaktorok építése helyett a már meglévőek teljesítményének megemelésével főként dúsabb urán felhasználásával sikerült növelni a megtermelt villamos energiában való részarányukat. Természetesen az erőművek élettartamának és teljesítményének megemelése hosszú távon nem kifizetődő, ezért napjainkra - a nukleáris létesítmények ellen szóló magas építési és biztonsági költségek, valamint a civil antinukleáris mozgalmak ellenére - egyre több kormányzat nyújtotta be igényét újabb és újabb reaktorok építésére. Ezt bizonyítja az is, az atomerőmű-építési kapacitások hamarosan szűkösnek bizonyulhatnak a világpiacon, 2007-ben ugyanis csak az Egyesült Államokban húsz reaktor építésének megkezdésére készültek, ezen kívül Finnországban, Oroszországban, Franciaországban, Ukrajnában, Bulgáriában és - olasz támogatással - Szlovákiában is zajlottak ilyen jellegű előkészítő munkálatok. Sőt, a jelenleg ismert elképzelések szerint Lettország és Litvánia szintén fontolgatja egy-egy atomerőmű felépítését. Ilyen mértékű fellendülésre még nem volt példa az elmúlt 15 évben. A kapacitások azért is szűkösek, hiszen jelenleg csak az amerikai General Electrics és a Westinghouse, a kanadai AECL, a francia-német Areva, a japán Hitachi, Toshiba és a Mitsubishi Heavy Industries, valamint az orosz Atomsztrojtexport vállal ilyen jellegű megbízást. Emellett van több olyan kínai és indiai vállalat is, amelyik reaktorépítéssel foglalkozik, azonban őket saját országukon kívül egyelőre aligha bízzák meg kivitelezéssel. Az igények felfutására jellemző, hogy a vízenergia-szolgáltatás területén tevékenykedő francia Szuez-csoport is fontolgatja egy atomerőmű építésének lehetőségét. Mindezek eredőjeként lassan olyan helyzet alakul ki, amikor a vállalatok egyszerűen nem tudnak több atomerőmű kialakításába belekezdeni. A 2011-ben, japánban bekövetkezett fukushimai atomerőmű-katasztrófa felerősítette az atomellenes lobbit. Németország az esetet követően elhatározta atomerőműveinek 2022-ig történő és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

18 fokozatos bezárását. 6 Kérdéses, hogy az eset milyen hatást gyakorol majd a világ többi országában esedékes atomerőmű-építésekre. Az azonban világos, hogy a világ hat legnagyobb nukleáris nemzete közé tartozó Indiát aligha érdeklik a japán katasztrófa következményei, ugyanis 2020-ig a mostani négyszeresére kívánja növelni nukleáris energiatermelését. 7 Az EIA 2010-es referencia tanulmánya szerint 2007 és 2035 között a villamosenergiatermelés 87%-os növekedést fog elkönyvelni. A villamos energia felhasználás esetében is jól elkülöníthetőek az OECD és a nem OECD országok, hiszen előbbiek esetében az éves növekedés 1,1, míg utóbbiak esetében 3,3%-os az igénynövekedés és 2008 között bekövetkezett rapid energiaár növekedés és az üvegházhatású gázok szabályozása miatt egyre növekvő érdeklődés indult a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások iránt. A magas fosszilis erőforrás árak és a kormányzati ösztönzők hatására a jövőben hosszú távon folyamatos növekedés várható ezen erőforrások irányában. A tanulmány alapján 2007 és 2035 között a megújuló erőforrások évente 3 (18%-ról 23%-ra), a szén alapú villamosenergia-termelés 2,3, a földgáz alapú 2,1, a nukleáris energiatermelés pedig 2%-kal fog növekedni. A szén alapú villamosenergiatermelés növekedésénél azonban figyelembe kell venni a jövőben várható üvegházhatást erősítő gázok kibocsájtására vonatkozó előírásokat, mely szerint a fentebb leírt növekedési ráta változhat. A földgáz és a nukleáris energia esetében erre nem kell számítani, hiszen a CO 2 kibocsájtásuk igen alacsony, vagy megközelítőleg nulla. A megújuló erőforrás alapú villamos energiatermelés esetében a vizsgált periódusban 230%-os növekedés várható. Ezen növekedés 54%-áért a víz, 26 %-áért pedig a szélenergia lesz a felelős. Sajnos ezen két alternatív energiaforrás kivételével ma nincs gazdaságos megújuló erőforrás alapú versenytársa a fosszilis erőforrásoknak. Tipikusan, kormányzati programoknak, támogatásoknak köszönhetően bővülnek az egyéb megújuló erőforrású létesítmények. Ennek hatására csak igen kis mértékben részesülnek a világ villamos energia termelésében. Ilyen a biomassza és hulladék, a napenergia, a geotermális energia, valamint a hullám és árapály alapú létesítmények. A biomassza esetében azért elmondható, hogy 2007 és 2035 között az EIA tanulmány négyszeres növekedést prognosztizál! Komoly lehetőség előtt áll a nukleáris energia hasznosítása is, hiszen 2007 és 2035 között 173%-os növekedést kalkulálnak. Ez többek közt a fosszilis erőforrások egyre növekvő árának köszönhető. Emiatt a korábban igen drága atomerőművek építése gazdaságossá válik. Sok esetben hallhatunk a korábban épült létesítmények teljesítményének bővítéséről, vagy pedig az élettartamuk meghosszabbításáról. A legnagyobb ütemű éves növekedés a nem OECD országokban (évente 7,7%), azon belül is Kínában (8,4%) és Indiában (9,5) várható. Összehasonlításképpen Európa OECD tagállamaiban ez a növekedés átlagosan csak 0,8 % lesz. 6 ( ) 7 ( ) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

19 Bioüzemanyagok Fontos szót emelni a bioüzemanyagok terjedéséről is (Melléklet ábra). Habár ezen erőforrások 9 év alatt robbanásszerű a bioetanol 4-szeres, a biodízel 18,8-szoros! - növekedést könyvelhettek el, mégis a fosszilis alapú erőforrások továbbra is elérhetetlen távolságban vannak, hiszen amíg 2008-ban 551 millió hordónyi bioüzemanyagot állítottak elő, addig a kőolaj kitermelése ugyanazon évben meghaladta a 30,5 milliárdot! Eszerint a bioüzemanyagok a világ termelésének alig 1,6%-át adják, azonban máris kedvezőbb képet festhetünk, ha figyelembe vesszük azt, hogy a kőolajból nem csak üzemanyagot készítenek. Ezen erőforrások rohamos elterjedésével kapcsolatban meg kell jegyezni azt is, hogy 9 év során jelentős túltermelés produkáltak. A biodízel esetében 0,5 14; a bioetanol esetében pedig 5,4 42,4 millió hordós éves felesleg keletkezett. Ez átlagosan 10%-nyi plusztermelést jelent. Némileg árnyalja a képet, hogy előállításukhoz élelmiszereket használnak fel, melyek termelése során egy sor más elsősorban mezőgazdasági probléma merülhet fel. Jelen állapotában az alternatív üzemanyagforrások pár évtizeden belül még az elképesztő növekedési tendenciákat figyelembe véve sem nem képesek kiváltani a fosszilis erőforrásokat. Minden bizonnyal a 21. század első felében azok kiegészítésére lesznek csak alkalmasak. Fontos még megjegyezni azt, hogy a világ bioüzemanyag termelésének megoszlását tekintve az első helyen az Egyesült Államok áll, melyet szorosan követ Brazília és kissé lemaradva az Európai Unió. Míg bioetanol esetében a helyzet változatlan addig a biodízel termelés tekintetében már az Unió igen nagy aránnyal utasítja maga mögé az USA-t és Brazíliát. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

20 3.1.1 Szektoronkénti energiafelhasználás Az alábbiakban az energia felhasználást szektorális bontásban mutatjuk be. (EIA [2010]) Ipar A világ energiafogyasztásának legjelentősebb szereplője az ipari szektor, hiszen a megtermelt energia megközelítőleg 50%-át használja fel. Hosszú távú prognózis szerint 2007 és 2035 között az ipari villamos energia felhasználás 54 ezermilliárd KW-ról 76,8 ezermilliárd KW-ra fog növekedni. Mindezen növekedés 5%-áért az OECD államok, 95%-áért pedig a nem OECD államok lesznek a felelősek. A különbség több tényezőnek köszönhető. Míg az előbb említett országok esetében a gazdasági növekedés pár százalék, addig az utóbbi országok esetében ez többször megközelíti a kétszámjegyű növekedést. A fejlett országokban technikailag jóval hatékonyabb eszközöket használnak, míg a fejlődőek esetében korábbi generációs eszközök áramfelvétele jóval magasabb ennél. A legjelentősebb különbség az, hogy az OECD országok a termelésről egyre inkább a szolgáltatói szektor irányába fejlődnek, melynek energiaigénye nem olyan jelentős nehézipari műveletekkel szemben. A megújuló energiaforrások ipari felhasználása esetében 2035-re 8%-os részesedés prognosztizálható, melynek 90%-át a biomassza és a hulladék alapú hő és villamos energiatermelés adja majd. Közlekedés Az energiafelhasználás a közlekedési szektorban magába foglalja azt az energiát, amely különböző termékek és emberek - vasúton, közúton, levegőben, vízen és vezetékben (csőhálózatban) való szállítása során használtak fel. A világ energia fogyasztásának melynek túlnyomó része folyékony halmazállapotú - 30%-áért a közlekedési szektor a felelős. Így a közlekedés a folyékony üzemanyagok felhasználásának 2007 és 2035 közötti várható növekedésének 87%-át fogja produkálni, valamint a vizsgált periódusban a közlekedési szektor a világ folyékony üzemanyag fogyasztásában 53%-ról 61%-ra fogja növelni a részesedését. Míg az OECD országok üzemanyag fogyasztása hosszútávon stagnáló tendenciát mutat, addig a nem OECD országoknál egy üzemanyagigény bummnak lehetünk majd a szemtanúi, hiszen az éves igénynövekedés az előbbi esetében 0,3%, míg az utóbbi esetében 2,6% lesz várhatóan. A keresletnövekedésért elsősorban a közúti, a légi és a vízi teherszállítás lesz a felelős, a növekvő igény hatására pedig egyre dráguló üzemanyagárakkal szembesülhetünk. Lakossági és kereskedelmi épületek A világ teljes energia felhasználásának 1/5-éért a háztartások és a kereskedelmi épületek a felelősek. Az elfogyasztott villamos energia országonként különböző. A mértéke függ a jövedelemszintektől, a nemzeti erőforrásoktól, a klímától és a rendelkezésre álló energia infrastruktúrától. Egy tipikus OECD állambeli háztartás több energiát fogyaszt, mint egy nem OECD tagállambeli. Ennek oka az, hogy egy és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

21 magasabb jövedelemből élő család nagyobb lakással és több elektromos eszközzel rendelkezik, mint az alacsonyabb jövedelemből gazdálkodó társa. A háztartások esetében a lakásméret az egyik legfontosabb indikátor az elfogyasztott energiamennyiség esetében, emellett fontos indikátor még a jövedelemszint és az éghajlat is. A lakásméret azért a legfontosabb tényező, hiszen több energiára van szüksége fűtés, hűtés és világítás tekintetében. Emellett a nagyobb tér több lehetőséget ad elektromos eszközök elhelyezésére is, mint például televízió, mosó- és mosogatóés szárítógép, valamint IT és telekommunikációs eszközök. A háztartások energiaigényének növekedése 2007 és 2035 között várhatóan 14,65 ezermillárd KW-ról 20,22 ezermilliárd KW-ra fog növekedni. Ez évente összesítve 1,1%-os növekedést jelent. Az OECD országok esetében ez az érték 0,4%, míg a nem OECD országok esetében köszönhetően a növekvő lakosságszámnak és a gazdasági növekedésnek várhatóan 1,9% lesz. A szolgáltatási szektor épületeinek energiaigénye az elkövetkezendő periódusban évente az OECD országok esetében átlagosan 0,9; a nem OECD országok esetében pedig 2,7%-kal fog növekedni. A tanulmány a szolgáltatói szektorba sorolja a kereskedelmi egységeket, valamint az egyéb főként állam által fenntartott intézményeket, mint például az iskolákat vagy a kórházakat, ahol természetesen a meghatározó tényező a lakosság és a gazdaság növekedési üteme lesz. A CO 2 kibocsájtás 1980 és 2008 között a szén-dioxid kibocsájtás millió tonnáról millió tonnára emelkedett. A több mint 64%-os növekedésért egyértelműen a fosszilis üzemanyagok a felelősek. Míg a 80-as évek elején a kőolaj a 47,7; a szén 35,6; a földgáz pedig 16,7 százalékkal részesedett a világ CO 2 kibocsájtásából, addig ez a részarány 2008-ra már 37; 42,4; 20,6 %-ra módosult. Ennek hátterében az áll, hogy míg az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mértékben próbálták visszaszorítani a kőolaj és annak származékainak fogyasztását addig a szén növekvő felhasználását nem gátolták különböző jogi előírások. Világszerte egyre szigorúbb törvényeket vezettek be a járművek fogyasztását és azok káros anyag kibocsájtását illetően, viszont a szénről és annak elsődleges felhasználási területéről hőerőművek nem születtek kellő mértékű szabályozások. Ennek köszönhetően a 21. század elején, elsősorban Ázsiában, azon belül Kína és India területén gombamód szaporodni kezdtek a széntüzelésű hőerőművek. Emiatt 9 év alatt a szén alapú CO 2 kibocsájtás 48%-kal nőtt. Habár az arányok megváltoztak, sajnos egyetlen egy fosszilis erőforrás esetében sem beszélhetünk arról, hogy környezetszennyező hatása csökkenne. Olybá tűnik, hogy a technológiai fejlődés nem tud lépést tartani a növekvő energiaéhséggel. Az egy főre jutó éves CO 2 kibocsájtást vizsgálva érdekes jelenségnek lehetünk a szemtanúi. Folyamatosan növekvő népesség és CO 2 kibocsájtás mellett az egy főre jutó károsanyag kibocsájtás nem mutat arányos eloszlást és 2001 között ez a mutató 3,89 és 4,15 között ugrált, 10 éven keresztül 1992 és 2002 között tartósan 4 alatt helyezkedett el, 2003-tól viszont robbanásszerű növekedésbe kezdett, mellyel 2008-ra elérte a valaha mért legnagyobb 4,54 tonna CO 2 /fő-s értéket. Ez alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a környezetünk szempontjából egyre pazarolóbban és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

22 használjuk fel erőforrásainkat. Hiába az egyre összetettebb kvótarendszerek, a nemzetközi klímaegyezmények és az egyre szélesebb körben támogatott társadalmi környezettudatosság, mégis évről évre egyre több szennyező anyagot juttatunk bolygónk légkörébe. Sajnos még nem bizonyulnak elegendőnek az energia hatékony eszközökre vonatkozó fejlesztések sem. Mindezen alapján kijelenthető, hogy a lakosság energiaéhségének megzabolázása mellett égető szükség van az ipar és a villamosenergia-termelés minél hatékonyabb technológiai fejlesztésére is. A tanulmány szerint a jövőben a kezdeti 2007-es 29,7 milliárd tonnányi CO 2 kibocsájtás 2020-ra 33,8; 2035-re pedig 42,4 milliárd tonnányira fog növekedni. Ez 28 év alatt 43%-os CO 2 kibocsájtás növekedést jelent! Az EIA szerint a CO 2 kibocsájtás mennyisége erős kapcsolatban áll a gazdasági növekedéssel, ezért ebben az esetben is párhuzam húzható a nem OECD országok gazdasági fellendülése és a növekvő kibocsájtás között. Míg 2007-ben a fejlett és a fejlődő országok közötti kibocsájtás különbség csak 17% volt, addig 2035-re ez az érték várhatóan 100% lesz. Ennek értelmében a teljes CO 2 kibocsájtás 2/3-át a nem OECD országok fogják adni! 3.2. Európai Unió Teljes energiaigény Habár az Európai Unió több mint egy évtizede komoly szószólója a környezettudatosságnak és az energiahatékonyságnak, termelési adataiból és fogyasztási szokásaiból mégsem látszik. Először is vegyük szemügyre az Unió teljes energiatermelésének és fogyasztásának kapcsolatát. Mivel a stratégiánk egyik igen fontos pillére éppen az, hogy lehetőségeink szerint annyi energiát termeljünk, amennyit elfogyasztunk másképpen fogyasszunk annyit, amennyit meg tudunk termelni -, ezért emellett semmiképp sem mehetünk el szó nélkül és 2007 közötti periódusban külön vizsgáltuk az EU 15; EU 25 és EU 27 termelési és fogyasztási adatait, valamint az egy lakosra jutó teljes elfogyasztott energiát (Melléklet ábra). Kezdjük a legfontosabbal: Jelen pillanatban az Európai Unió nem képes ellátni önmagát elegendő energiával! Sajnos be kell látni, hogy Európa nem rendelkezik komoly mennyiségű, nem megújuló erőforrásokkal. Az Unió energiaéhsége 1992 és 2006 között folyamatos, de nem kiugró növekedést produkált, majd pedig 2007-ben már csökkenésnek indult. Ezzel ellentétben a teljes energiatermelés 1996-tól folyamatos lejtmenetet produkált. Ennek következtében 2007-re saját forrásokból az EU15 energiaéhségének 41,5; az EU25 43,1; az EU 27 pedig 43,8%-kát tudta csak fedezni! Természetesen a teljes igény mellett az egy fő által elfogyasztott energia mennyisége is folyamatosan növekedett egészen 2006-ig. Még jobban érzékelteti a pazarlást az egy főre jutó elfogyasztott energiavolumen is (Melléklet ábra), hiszen az Unió állampolgárainak energiafogyasztása bőven a világ átlaga felett helyezkedik el, mely érték sok esetben kétszerese a megtermelt mennyiségnek. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

23 Kőolaj Rövid történelme során az Európai Unió egyetlen tagállama sem volt kőolaj szempontjából világpolitikai meghatározó tényező, hiszen ezen 27 ország a világ kevesebb, mint 1 százaléknyi kőolajtartalékát birtokolja. Továbbá kitermelési adataik sem sokkal kedvezőbbek, hiszen a világ össztermelésének csak 3%-át adják. Teljesen más a helyzet, ha a felhasználási mértéket vesszük figyelembe. Megdöbbentő az, hogy az Európai Unió ötször több kőolajat fogyaszt el, mint amennyit képes megtermelni (Melléklet ábra)! Ez évente millió hordónyi többletigényt jelent. A vizsgált periódusban ez az arány nemigen változott, igényeinek 4/5-ét importból fedezte. A tartós arány annak köszönhető, hogy az 1992 és 2008 között a világtendenciával ellentétben csak alig 10%-os keresleti növekedés jelentkezett, míg ezt részben egészen 1999-ig egy nagyobb mértékű termelési növekedés kísérte ben a többször említett világgazdasági válság hatására az Unió által felhasznált kőolaj mennyisége visszaesett az 1992-ben tapasztalt szintre. Habár így a mennyiség megegyezett, a világ összes fogyasztásában betöltött kezdeti 20,65%-os részesedése 16,8%-ra módosult. Lehangoló képet kapunk, ha összehasonlítjuk az Európai Unió 2009-es kőolaj felhasználásának és a rendelkezésére álló készleteinek kapcsolatát. Tegyük fel, hogy más, külső forrásból hosszabb ideig nem tud kőolajhoz jutni, de saját igényeit képes megfelelő, elméleti maximális kitermeléssel kielégíteni. Az Unió a 2009-es fogyasztási adatokkal mely jelzem még nem is a valaha mért legmagasabbak - számolva is alig több mint egy év alatt kiapasztaná forrásait! Ha csak ezt az egy erőforrást vesszük figyelembe, akkor energiapolitikailag a világ egyik legkiszolgáltatottabb térségéről beszélünk! Természetesen minden tagállam rendelkezik az előírásoknak megfelelően - stratégiai készletekkel, azonban ezek mértéke 30, maximum 90 napra elegendő, mely egy esetleges Közel-keleti konfliktus vagy egy orosz-ukrán árpolitikai csatározás során nem túlzottan megnyugtató. Földgáz Szénhidrogének közül a földgáz tekintetében - a kőolajjal ellentétben - valamelyest jobb helyzetben van az Európai Unió (Melléklet és ábra). Rendelkezésre álló gázkészletei a világ 1,3%-ával; földgáz termelése pedig annak alig több mint 6,5%-ával egyenlő. A fogyasztásnál azonban itt is megjelenik a túlzott mértékű falhasználói igény, hiszen a vizsgált részarány már 17% körül mozog. A nagyobb mértékű készleteknek és a termelésnek köszönhetően az Unió igényeinek közel 40%-át képes saját maga biztosítani, mely sokkal kedvezőbb a kőolaj esetében jelentkezett alig 20%-os részaránynál. A 2009-es fogyasztási adatokat figyelembe véve pedig a korábban felvázolt tényezők esetén akár 3 évig is képes lenne ellátni önmagát rendelkezésre álló készleteiből. Az es periódust vizsgálva azonban elkeserítő, hogy míg 1992 és 2008 között a felhasználás 44%-kal nőtt, addig az utolsó 10 év alatt a becsült gázkészletek 38%-kal csökkentek. A világgazdasági válság csakúgy, mint a kőolajnál, a földgáz felhasználásnál is éreztette hatását, azonban nem olyan nagymértékben, hiszen a fogyasztás csak a es szintre esett vissza. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

24 Mivel a tagállamok földgáz készletei rohamos léptékben csökkennek, ezért az Unió növekvő földgázéhségét csak fokozott importból képes kielégíteni. Egyes becslések szerint ez az arány 2030-ra elérheti a felhasználás 70%-át is, amely valljuk be a mai 60%-hoz képest még igen szerény adat. A tagállamok szempontjából négy térség rendelkezik jelentős földgázkészletekkel. Ezek Oroszország, Norvégia, az észak-afrikai mediterrán térség és Nigéria. További potenciális partnerként szóba jöhetnek a Közel- Kelet egyes országai is. Oroszország - a korábban már említettekre hivatkozva, mely szerint jelenleg a világ legnagyobb földgázkészletének birtokosa kiemelten fontos helyen szerepel az európai beszállítók között. Habár a kapcsolat mindkét fél számára előnyös hiszen Oroszország számára igen fontos az európai piacon való részesedés megőrzése, valamint annak növelése ez mégsem jelent teljes energetikai biztonságot, hiszen jelenleg az orosz gáz négy különböző irányból, Finnországon, Törökországon, Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül éri el Európát. A problémát az jelenti, hogy Európa orosz gázimportjának több mint 80%-a azon az Ukrajnán keresztül érkezik, amely az elmúlt tíz évben folyamatos vitában állt Oroszországgal a földgáz elszámolási árát és tranzitvámját illetően. Ez a vita sokszor komoly nehézségeket okozott Európa számára is. A legsúlyosabb helyzet 2009 januárjában alakult ki, amikor is Oroszország több európai ország gázellátását veszélybe sodorva - teljes mértékben megszűntette az Ukrajnán át történő földgázszállítást. A szállítási nehézségektől eltekintve azonban középtávon továbbra is Oroszország marad Európa legperspektivikusabb földgázszállítója. Erre jó okot adnak jelentős tartalékai és az, hogy már ma is a legnagyobb nyugat-európai fogyasztók igényeit 30-40%-ban, a legtöbb kelet- és délkelet-európai országét pedig 80-90%-ban az orosz gáz fedezi. A korábban említetteken túl talán egy komolyabb nehézség bukkanhat fel a jövőben, ez pedig Kína ugrásszerű gazdasági növekedésével társuló mérhetetlen energiaigény, mely már megjelent az orosz exportban is. Oroszországgal ellentétben az európai gázpiac legmegbízhatóbb szállítója az a Norvégia, amely jelenleg az európai gázellátás 15%-át biztosítja és ez a partneri viszony előreláthatólag a következő évtizedekben is megmarad. Természetesen a norvég gáznak is vannak hátrányai. Az egyik az, hogy az orosz importnál valamelyest drágább. Ennek oka az, hogy a kitermelés túlnyomó hányada a Barents-tengeren történik, ahonnét a földgázt a távolság miatt csak cseppfolyósított formában lehet Európába szállítani. A cseppfolyósítási folyamat azonban speciális infrastruktúrát igényel, melynek költségei igen magasak. További költségnövelő tényező az is, hogy a folyamat során a kitermelt gáz 15-18%-a elvész, valamint a biztonsági kockázatok is jóval magasabbak a csővezetéken keresztüli szállítással szemben. A másik komoly hátrány pedig az, hogy a növekvő igényekkel szemben Norvégia készletei, kitermelési és környezetvédelmi megfontolásokból nem kívánja növelni exportját. Ennek tükrében, a magasabb árakat kompenzálandó földrajzi közelség és a megbízhatóság ellenére hagyományos partnerei elsősorban Németország és Franciaország kiszolgálásán kívül a jövőben nem vehető figyelembe a növekvő európai fogyasztási igények kielégítése szempontjából. Az említett észak-afrikai mediterrán országok közül a legjelentősebb földgázkészlettel és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 18

25 Algéria rendelkezik. Ez a vagyon a jelenlegi kitermelési ütemmel számolva is még évtizedekig elegendő forrást biztosít. Algéria jelenleg elsősorban az európai mediterrán országok, Portugália, Spanyolország, Olaszország és Franciaország számára szállít gázt. Exportjának jelentős részét a cseppfolyósított földgáz (LNG) adja, amelynek nagyrészt a már említett Spanyolország és Franciaország mellett Belgium hasznosít. Az algír gáz mellett szól, hogy a korábban említett két exportőr országgal szemben viszonylag alacsony áron szállít, azonban a mediterrán országokon kívül nemigen marad kapacitása más nemzetek ellátására is (Íjgyártó, [2006], 89.old.). Alternatív beszállítóként még szóba jöhet Omán, Katar, az Arab Egyesült Emirátusok, Egyiptom, Líbia, Nigéria és a Közel-Kelet országai, azok közül is elsősorban Irán. Sajnos azonban az említett országok esetében a politikai kiszámíthatatlanság, a nagy távolság és a szállítási költségek, valamint a fokozatosan növekvő ázsiai, leginkább kínai igények miatt a megfelelő ellátás lehetősége egyelőre nem biztosított. Szén Európa szénvagyona a korábban említett két szénhidrogénnel ellentétben valamelyest biztatóbb képet mutat, hiszen a 2005-ös becslések alapján a kinyerhető szénmennyiség eléri a millió tonnát, amely a világ teljes szénvagyonának 3,5%-át teszi ki (Melléklet ábra). Ez a mennyiség továbbra is a korábban már felvezetett metódust követve, a 2005 és 2009 közötti kitermelés mennyiségét levonva és a 2009-es fogyasztási értékekkel számolva akár még 45 évre elegendő Európa számára. Ez az adat jelentős többletet mutat Európa kőolaj és földgáz készlet potenciáljával szemben, hiszen előbbi alig másfél, utóbbi pedig háromévnyi fogyasztást tudna kielégíteni. A kitermelt és a felhasznált szénmennyiség kapcsolatát vizsgálva is pozitívabb képet kapunk a korábbi két erőforrással szemben, hiszen az Európai Unió tagállamai átlagosan csak 45%-kal több szenet fogyasztanak el, mint amennyit a felszínre tudnak hozni. Az elmúlt közel két évtized során a kitermelés és a fogyasztás is folyamatos csökkenést mutatott, egyedüli törés csak 1999-ben jelentkezett, amikor is a felhasznált szénmennyiség egy enyhe növekedést követően 9 éven keresztül 700 és 800 millió tonna között stagnált. Természetesen a világgazdasági válság ezen a téren is éreztette hatását, hiszen a stagnálást 2009-ben egy majd 120 millió tonnás esés szakította meg. A közel két évtizedet vizsgálva, az 1992-es kiinduló állapothoz mérten a kibányászott szén esetében 47, a felhasználás esetében pedig 36%-os visszaesés jelentkezett. Habár mindkét érték igen jelentős, az adatokból mégis arra következtethetünk, hogy Európa szerte a bányabezárások gyorsabb ütemben zajlottak, mint a szénfelhasználás visszaszorulása. A szén felhasználásának visszaszorulását több tényező is magyarázza. Az egyik az, hogy a lakosság a különböző kormányzati programok és támogatások következtében fokozatosan földgáz alapú fűtési rendszerekre váltottak. A másik tényező pedig az, hogy szén alapú hőerőművek által kibocsájtott káros anyagok után fizetendő környezetterhelési díjak jóval magasabbak voltak, mint új más erőforrás alapú erőművek építése esetén. Az európai szénipar hanyatlása még az Európai Unió megalakulása előtt, az Európai és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 19

26 Szén- és Acélközösség idejében megindult. A közösségi szén és a behozott szén közötti verseny egyensúlyhiánya arra kényszerítette az európai szénipart, hogy termelését jelentős mértékben csökkentse, valamint alapvető szerkezetátalakítási intézkedésekbe fogjon. Ezen folyamatot tovább erősítette az Európai Tanács 1407/2002/EK rendelete, 8 mely az európai szénipar részére nyújtott állami támogatásokat szabályozta egészen december 31-ig. Mivel az Unió széntermelésének jelentős hányada versenyképtelen volt a világpiacon vásárolttal szemben, ezért a tagállamok részben a bányabezárások, részben pedig követve egy bizonyos elővigyázatossági elvet, állami támogatással bizonyos mértékű széntermelési kapacitásokat fenntartottak. A támogatások mellett azonban nem hagyták figyelmen kívül a fokozatos szerkezetátalakítási folyamat szükségességét sem. Az Unió energiabiztonságának megőrzése érdekében célul tűzte ki, hogy a jövőben a széntermelést, ha minimális szinten, állami támogatásokkal is, de fenn fogja tartani. Erre utalnak a stratégiai készletek azonnali hozzáférését biztosító rendelkezések is. Az arányosság elvét szem előtt tartva a támogatások mértéke maximálisan csak a beruházási költségekre és esetlegesen a folyó termelési veszteségek fedezésére korlátozódhatnak, így a szerkezetátalakítási folyamat során felszabaduló, korábban szénbányászati támogatásként kezelt forrásokat az Unió hosszú távon a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások támogatására fogja fordítani. Villamos energia Az elmúlt közel két évtized villamos energiatermelési adataira tekintve az Európai Unió szempontjából egy igen lesújtó képpel szembesülhetünk, hiszen míg ezen időszakban a világ összes országa által termelt villamos energia értéke közel 62%-al nőtt, addig a 27 tagállamban ez az érték 2007-ig csak 36% volt (Melléklet ábra). Az európai trendek hátterében részben a kismértékű gazdasági növekedés, részben pedig az elhanyagolható mértékű lakosságszám változás állhat. A harmadik igen fontos tényező pedig az, hogy Európa az elmúlt időszak erőteljes energiahatékonysági törekvéseinek köszönhetően, az elektromos hálózati terhelés kiküszöböléseként próbálta a villamosenergia fogyasztást minél inkább kordában tartani. Nem elhanyagolható az sem, hogy a teljes, a 27 tagállamon belül megtermelt energia alig 6,5%-a jelentkezik hálózati veszteségként, ellentétben a világ 8,9%-os átlagával szemben. Ez azt jelenti, hogy az európai elektromos hálózat állapota jóval kielégítőbb a világ átlagához képest. Meglepő módon a felhasznált villamos energia mennyiségét vizsgálva a tagállamok közötti különbségeket is megfigyelhetjük. EU 27 által termelt áram 86%-át az EU 15 adja, amely arány a fogyasztás esetében is közel megegyezik. A villamos energiatermelés erőforrás alapú bontását vizsgálva az Unió esetében különböző értékekkel találkozhatunk, mint a világ esetében (Melléklet ábra). A legfontosabb eltérés az, hogy 1992 és 2008 között a 27 tagállam fosszilis hőenergia alapú villamos energia termelése 52 és 57 % között mozgott. Ez messze elmarad a világ 61-68%-os átlagától! A másik komoly különbség a nukleáris energia hasznosításánál jelentkezik, mely szerint az, míg a világban az összes megtermelt 8 ( ) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 20

27 áram átlagosan 13,8-17,6%-át, addig az Unióban 28,3 33,4%-át adta! A már említett németországi atomerőmű-bezárások következtében ezen arány csökkenése várható Európában. A megújuló erőforrás alapú áramtermelés területén viszont átlagosan 1 7,5 százalékpontnyi különbséget fedezhetünk fel a világátlag javára! Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, mely szerint Európa a megújuló erőforrások felhasználása területén nem tett kellően elegendő lépést azok elterjedésének szorgalmazása ügyében. A hálózati veszteség mértékében sem találhatunk azonosságokat, hiszen az adatok tanulsága szerint az európai vezetékek jóval hatékonyabban, átlagosan 6,4 7,8 %-os veszteséggel továbbítják a generált energiát. A megújuló erőforrások felhasználásával generált villamos energia mennyiségét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 1992 és 2008 között az összteljesítmény több mint 55%-kal növekedett. Ezen növekedés hátterében a biomassza és a szélenergia dinamikus elterjedése állt (Melléklet ábra). Ennek köszönhetően napjainkban a 27 tagállam megújuló erőforrás alapú villamos energiájának közel 3/5-ét a vízenergia, 1/5-ét a biomassza, 1/5-ét pedig a szélenergia adja. Sajnálatos módon a vízerőművek kapacitása az elmúlt közel két évtized alatt stagnált, sőt 2001 és 2005 között a világtrenddel szemben - közel 18%-kal csökkent a víz alapú megtermelt villamos energia mennyisége. Remélhetőleg a tendencia iránya nem nevezhető hosszú távúnak, hiszen 2007-ben már 2400 MW-nyi vízerőmű állt építés alatt. Ezen felül pedig további MW-nyi pedig a tervezés fázisába lépett. További bizakodásra ad okot az Európai Unió 2020-ig elérendő megújuló energia-részarányra vonatkozó célkitűzései, melynek teljesítéséhez például Spanyolországban és Portugáliában újabb vízerőművek építése kezdődött el. Emellett további példát jelent az, hogy Bulgária és Románia a közös Duna szakasz vízenergia hasznosításában állapodott meg, melynek keretében folyik a Nikopol és Turnu Magurele között 2*400MW teljesítményű vízerőmű kiviteli tervezése, valamint a Silistra-Calarasi közötti 2*265 MW teljesítményű erőmű megvalósítási feltételeinek megvalósítása (Szeredi, [2009] 5. old.). Habár az elmúlt évtizedben az Unión belül megtermelt víz alapú villamos energia mennyisége hosszú távon stagnált, mégis a 27 tagállam a világ össztermelésének több mint 10%-át biztosítja. A tagállamok közül a vízenergia hasznosításában Svédország, Franciaország, Olaszország és Ausztria jeleskedik. Utóbbi esetében a vízenergiára, mint a nukleáris energia kiváltójára tekintenek. Napjainkra a megújuló erőforrások által termelt villamos energia összegét vizsgálva a második helyre 2007-ben megelőzve a biomasszát a szélenergia lépett. Térhódítása a 90-es évek közepétől egészen napjainkig töretlen, melyet bizonyít az is, hogy az összteljesítmény 2004 és 2008 között megduplázódott. Sajnos azonban itt is látszik, hogy a szélparkok telepítésében az EU15-ök az élenjárók, hiszen az összes tagország szélenergia termelésének csaknem 99%-át biztosítják. Közülük is toronymagasan kiemelkedik Németország és Spanyolország, akik az EU összteljesítményének közel 61%-át biztosítják! Habár megtermelt villamos energia mennyiségét vizsgálva sok ország elmarad a két említett tagországhoz képest, azonban sok esetben megfigyelhető az igyekezet. E tekintetben szerencsére hazánk is és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 21

28 jeleskedik, hiszen 2008-ban márt közel 32 és félszer több villamos energiát állított elő széllel, mint 2004-ben! A víz és a szélenergia után az Európai Unió harmadik számú legfontosabb megújuló erőforrása a biomassza és a hulladék. Mivel az EIA adatai ezen két alapanyagot együtt kezelik, ezért sajnos nem állapítható meg pontosan, hogy a megtermelt energia mekkora hányada származik biomasszából, azonban az kijelenthető, hogy az Unió a világtermelés 2/5-éért felelős. Ezen erőforrás felhasználásának területén a korábbi példával valamelyest ellentétesen az tapasztalható, hogy az első 15 tagállam által termelt bioenergia már csak 93%-át adja az Uniós egésznek. Ez az adat arra enged következtetni, hogy az újonnan csatlakozott 12 tagország elsősorban ezen a téren próbál erőfeszítéseket tenni. További alátámasztást ad az is, hogy az EU15 és az EU27 közötti bio-villamosenergiai olló további távolodását tapasztalhattuk az elmúlt 5 évben. A hasznosítás terén leginkább Németország és az Egyesült Királyság jeleskednek a maga 28 és 10,8 százalékos részesedésével. Meglepő módon egyes országok, mint például Románia amely kiterjedt erdőségekkel rendelkezik alig pár millió KWh-nyi bio-villamosenergiát állít elő. Az említetteken túl, felhasználásukat tekintve sereghajtó erőforrásként megjelenik a geotermikus, a nap, az árapály és a hullámenergia is. A geotermikus energia Európai felhasználása a világhoz viszonyítva a korábbiakkal ellentétben - nevetségesnek tekinthető a maga 9,5%-os részesedésével. Nemcsak az ad lehangoló képet, hogy az Unió 27 tagállamából termelés mennyiségi sorrendben Olaszországon, Portugálián, Németországon és Ausztrián kívül más nem állít elő villamos energiát a föld hőjéből, hanem az is, hogy 2003 és 2008 között a teljes termelés összege lényegében stagnált, azaz ezen a területen nem történtek újabb beruházások. Más a helyzet a nap-, árapály- és hullám energia hasznosítása területén. Habár részesedésük a teljes villamos energia termelésében roppant kicsi, mégis Európa ezen technológiák élenjárójának tekinthető, hiszen 2007-ben az említett erőforrások által generált energia világtermeléshez mért 80%-át biztosította! Nem elhanyagolható az sem, hogy ez a részarány évek óta folyamatos növekedést mutat! Ennek a háttérben minden bizonnyal a napelemek és az újonnan megépülő naperőmű parkok elterjedése állhat. További alátámasztást ad az, hogy 2010-ben a világ 10 legnagyobb teljesítményű naperőmű parkjából 9 Európában, azon belül is Spanyolországban, Németországban és Portugáliában található! Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a világon Spanyolország és Németország rendelkezik a legnagyobb mértékű beépített naperőmű kapacitásával, a terület vezető 10 országából pedig 7 európai! 9 Bioüzemanyagok Bár az EIA adatai alapján 2001 és 2008 között Európában a bioüzemanyagok előállítása rohamos mértékben növekedett, mennyiségét tekintve megtízszereződött, Európa mégsem tekinthető élre törőnek, hiszen a világ teljes termelésének megközelítőleg csupán csak a 14-15%-át adja. Figyelemre méltó az adat, mely szerint az EU egy év alatt sem képes megtermelni annyi hordónyi bioüzemanyagot, amennyi kőolajat egy nap alatt kitermelnek a világban! A legkiemelkedőbb teljesítményt mint 9 ( ) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 22

29 már korábban több esetben is Németország nyújtja, melyhez rohamléptékben zárkózik fel Franciaország. Ketten a teljes európai termelés több mint 50%-kát biztosítják. A többi tagország közül még Olaszország, Spanyolország, Svédország és Nagy Britannia méltó említésre. Ausztriáról is érdemes pár szót szólnunk, hiszen habár jelentős mezőgazdasági területekkel nem rendelkezik, mégis képes olyan, jellemzően agrárgazdálkodásnak kedvező tulajdonságú országokat is maga mögé utasítani, mint például Lengyelország vagy Magyarország. A korábban tapasztaltakkal ellentétben az Európai Unióban előállított bioüzemanyag túlnyomó hányadát, nem a bioetanol, hanem éppen fordított arányosan 70%-át - a biodízel teszi ki. Ez a 2000-res évek elején még magasabb, 90%-os értéket is megközelítette. Természetesen a részleges térvesztés hátterében a bioetanol előállításának lassú terjedése áll. A három legnagyobb termelő Németország, Franciaország és Olaszország, míg a fogyasztóknál az első kettő mögé, harmadik helyre Nagy Britannia lépett fel. Bioetanol előállításában a korábbi sorrend valamelyest módosul, hiszen 2007-ben Franciaország lépett elő az elsőszámú termelővé, ezzel megelőzve Németországot és Svédországot. A fogyasztási oldalon a sorrend azonos. A bioüzemanyagok előállításának és felhasználásának Unión belüli viszonyait vizsgálva azonnal szembetűnik az, hogy a bioteanol esetében 2002, a biodízel esetében pedig 2007 óta kismértékű túlfogyasztás jelentkezik. Ennek értelmében a tagállamok sajnos nem képesek teljes mértékben kiszolgálni ez irányú belpiaci szükségleteiket és emiatt az EU importra szorul. Ezt igazolják azon adatok is melyek szerint, amíg biodízel esetében a világ előállításának 56,1%-át biztosítják, addig a teljes megtermelt mennyiség 71,2%-át fogyasztják el. Szerencsére ez a nagymértékű túlfogyasztás az imént említett üzemanyag esetében tapasztalható, hiszen a bioetanol esetében ez az adat már csak 4,2% és 5,4% Magyarország és a környező országok összehasonlítása A továbbiakban a korábbi metódust követve Magyarország és néhány régióbeli, elsősorban Európai Uniós tagállam energetikai adatait, tulajdonságait vetjük össze. Teljes energia A teljes energiatermelés mennyiségét tekintve az EIA adataiból kiindulva megfigyelhetjük (Melléklet ábra), hogy a rendszerváltás és napjaink között Magyarországon drasztikus, átlagosan több mint 36-38%-os teljesítménycsökkenés következett be. Ezt a jelenséget három szakaszra bonthatjuk és 1993 között moderált visszaesés, 1994 és 1997 között viszonylagos stagnálás, 1997 után pedig folyamatos visszaesést tapasztalhatunk. Hasonló, csökkenő tendenciát mutat az időszakok bizonyos szintű eltérésével Lengyelország és Románia is. Az azonban igaz, hogy a visszaesés sokkal jelentősebb, mint hazánk esetében. A régió többi országát vizsgálva kijelenthetjük, hogy jelentősebb mértékű, folyamatos növekedési vagy csökkenési tendencia egyik országra sem jellemző. Többségük a kiinduló 90-es évekbeli adatokhoz hasonló termelést produkál még napjainkban is. Egyedüliként Csehország lóg ki a sorból, hiszen 1993-tól egészen 1999-ig jelentős termelési és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 23

30 visszaesést figyelhetünk meg, amelyet 1999-et követően egy folyamatos növekedés trend váltott fel, melynek hála 2007-ben már megközelítették az 1996-os kibocsájtási volumenüket. A fogyasztási oldalt elemezve Magyarország esetében hasonló adatokat kapunk, mint a termelés esetében (Melléklet ábra) et követően enyhe csökkenés, majd azt követő hosszú távú stagnálás jelentkezett. Egyedüli kiugró értéket 2005-ben figyelhetünk meg, amely még mindig alatta marad a kiindulási csúcsértéknek, majd pedig ezt követően újabb visszaesés jelentkezett. Hasonló képet mutatott Szlovákia, valamint bizonyos tekintetben Lengyelország és Csehország is, azonban a korábbi Uniós tagállam Ausztria már 1990-től folyamatosan növekvő energiaigénnyel jelentkezett a világpiacon, amely 30%-os növekedést jelent 17 év alatt. Ezen időszak alatt a legnagyobb keresleti visszaesés Romániát sújtotta, hiszen fogyasztásuk közel 40%-kal esett vissza. Habár a korábbiakban főként az egy főre jutó fogyasztási értékekkel foglalkoztunk behatóbban, ezen esetben inkább az egy főre jutó fogyasztás és az egy főre jutó termelés különbségét tanulmányoztuk (Melléklet ábra). Referenciaként az Unió 27 tagállamának ez irányú értékeit vettük alapul. Magyarország esetében ez a mutató a 27 tagállam átlagánál rosszabb. Egy főre vetítve közel 30 ezer kwh-val többet fogyasztunk évente, mint amennyit saját erőforrásainkból elő tudunk állítani. Folyamatosan közelítünk az Unió átlagához, amely szintén stabil növekedést mutatott az elmúlt 20 éves periódusban. A vizsgált régióbeli országok közül hazánknál jobb helyzetben csak Lengyelország és Románia van. Főként az utóbbi tekinthet bizakodóan a jövőbe, hiszen az elmúlt 10 évben a termelés-fogyasztás aránya jelentősen nem változott. Fontos kitérni arra is, hogy a világ átlagos energiafelhasználásához képest az egyes országok milyen mértékű pluszenergiát fogyasztanak el. Magyarországon ez az érték 1990-től napjainkig fejenként átlagosan évi plusz 1,2 millió kwh körül mozgott. Ez az érték 40%-a az EU 15-ök és 50%-a az EU 27-ek átlagának. A régió országai közül ezzel az értékkel a 2007-es adatot tekintve Bulgáriával holtversenyben - a középmezőnyben foglalhatunk helyet, hiszen van olyan ország ahol egy főre jutóan jóval több energiát emésztenek fel - mint például Görögország, Szlovákia, Csehország vagy Ausztria - viszont van olyan is, aki ennél jóval kevesebbel is beéri, mint például Lengyelország és Románia. Újra külön kiemelnénk Ausztriát és Romániát. Előző azért érdekes, hiszen 1995-től folyamatosan, növekvő ütemben, az EU 15-ök többletfogyasztása a Magyarországinál átlagosan fejenként évi 1,2-2 millió kwh-val - felett teljesít. Utóbbi pedig azért, mert a 90-es évekbeli hatalmas, átlagosan évi 1,67 millió kwh/fő többlettől folyamatosan közelített a világátlaghoz, melyet 2007-ben már csak alig 120 ezer kwh/fővel teljesített túl. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 24

31 Kőolaj A kőolaj statisztikai adatsorait vizsgálva bizakodóan nyugtázhatjuk azt, hogy másfél évtizeddel ezelőtt, a régióban Románia után Magyarország volt a második számú kitermelője ezen erőforrásnak (Melléklet ábra). Sajnos az elmúlt két évtizedet figyelembe véve azonban arról kell beszámolnunk, hogy a 90-es évek derekán megjelenő jelentős növekedést 1997-től kezdve még nagyobb ütemű csökkenés követte. Ennek következtében mára már napi szinten nagyságrendileg csak feleannyi kőolajat termelünk ki, mint a 90-es évek derekán. Ezzel a régión belül a legnagyobb visszaesést könyvelhettük el, mellyel termelési potenciálunk 2009-ben már Lengyelországéval megegyező volt, akik velünk ellentétben folyamatosan növelni tudták kapacitásaikat. Termelést tekintve a legrosszabb helyzetben Szlovákia van, hiszen naponta alig pár ezer hordónyi olajt tud a felszínre hozni. Nincs sokkal jobb helyzetben Csehország és Ausztria sem. A leginkább lehangoló képet azonban a legnagyobb termelő, Románia mutatja, hiszen a 90-es évek eleje óta folyamatosan csak veszít a naponta kitermelt kőolaj mennyiségét illetően, amely az elmúlt 20 év alatt közel 2/3-ára esett vissza. Regionális szinten nem sok bizakodásra ad lehetőséget az sem, hogy az utóbbi 5 évben egy ország sem tudta jelentősen növelni a kitermelési potenciálját, mellyel szemben fogyasztási oldalon jelentős túlkereslet jelentkezett (Melléklet ábra). Ez főleg Lengyelországról, Ausztriáról és Csehországról mondható el. Szerencsére hazánk esetében ilyenekről nem beszélhetünk, éppen ellenkezőleg azon csoportba tartozik Romániával egyetemben, akik a 90-es évekbeli csúcsértékhez képest jóval kevesebbet fogyasztanak kőolajból. Az erőforrás bizonyított készleteit vizsgálva kijelenthetjük, hogy Románián kívül egyik tagállam sem rendelkezik jelentősebb mennyiségű kőolajjal a régióban. Azt is hozzátehetjük, hogy Lengyelországot kivéve sehol sem növekedtek jelentősebb mértékben a feltárt kőolajmezők. A korábban már felvezetett metódust alkalmazva, ha az egyes országok a 2009-es fogyasztási igényeiket szeretnék kielégíteni saját forrásból, akkor egyedül Románia tudná ellátni magát egy évnél hosszabb ideig, pontosan hét és fél évig. Ausztria esetében ez az érték fél év, Magyarország esetében pedig megközelítőleg 125 nap lenne. Ez hosszú távon mindenképpen azt mutatja, hogy a régió nem építhet ezen energiahordozóra, hiszen szinte 100%-ban függ a külső behozataltól. Ezen felül külön érdemes még megvizsgálni azt is, hogy a világ átlagához képest egy főre jutóan évente hány hordó olajjal többet fogyasztunk el (Mellékletek ábra). Ennek értelmében Románia kivételével minden vizsgált régióbeli ország, így hazánk lakói is azok közé tartoznak, akik egy főre lebontva a világátlagnál jóval több kőolajat használnak fel. Hazánkban az egy főre eső éves kőolaj túlfogyasztása átlagosan folyamatosan növekvő tendenciával - 1,3 hordóval lépi túl a világ átlagát. Hasonló szinten mozog Szlovákia és Lengyelország is. A régióban csupán Ausztria tekinthető notórius túlfogyasztónak. Bőven a 27 tagállam átlaga felett teljesít, sőt kismértékben még az EU15 átlagát is túllépi. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 25

32 Földgáz A korábbi szénhidrogén erőforráshoz hasonlóan hazánk az elmúlt 20 évben a földgázkitermelés volumenét tekintve is jelentős mértékű közel 50%-os - csökkenést könyvelhetett el (Melléklet ábra). Ezzel a vizsgált régióbeli országok versenyében az előkelő második helyről a harmadik helyre csúszott vissza. A kőolaj esetéhez hasonlóan a kinyert földgázmennyiség a rendszerváltás után egészen 1995-ig jelentős mértékben nem változott, egyes években valamelyest még növekedett is. A hazai földgázipari lejtmenet csak 1996 után jelentkezett, amelynek mértékét a régió országai közül csak Románia múlta felül a maga 60%-os értékével. A környező országokat vizsgálva kijelenthető, hogy az elmúlt 20 évben komolyabb mennyiségű növekedést egyetlen ország sem tudott felmutatni, nincs ez másképp Ausztria és Lengyelország esetében sem, hiszen ők is csak minimális potenciálnövekedést produkáltak. Szlovák és cseh társainkról pedig egyértelműen kijelenthető, hogy termelési kapacitásaik erősen konvergálnak a nullához. Fogyasztást tekintve teljesen más képet kapunk (Melléklet ábra), hiszen alapvetően jól megfigyelhető az, hogy a Szovjetunió összeomlását követően a volt szocialista államokban, így hazánkban is egy enyhe mértékű visszaesés következett be, melyet a 90-es évek közepétől kis ütemű, azonban stabil növekedés váltott fel. A tendencia Magyarország mellett Lengyelországra és Csehország esetében is elmondható volt. Ennek hátterében az áll, hogy míg a szovjet időszakban a legnagyobb gázfogyasztók a szocialista ipar egységei voltak, addig a 90-es években végbemenő lakossági gázinfrastruktúra kiépítésének köszönhetően a hangsúly a háztartások elsősorban fűtési célú felhasználására helyeződött át. Habár hazánkban a földgázfelhasználás növekedési üteme és annak mennyisége a 90-es évektől folyamatosan versenyben volt a lengyel gazdaságéval, meglepő módon 2005-tól ez a növekedés megállt, sőt egyre nagyobb mértékű zuhanásba kezdett. Ennek köszönhetően 2009-ben a hazánkban felhasznált földgázmennyiség már az 1991-ben mért mennyiséget közelítette meg. A háttérben minden bizonnyal igen fontos és egyben komplex tényező állhat után a magyar gazdasági növekedés sajnálatos módon nem tudott lépést tartani a környező országokkal, így a piac mérete sem növekedett. Ezzel szemben fokozatos gázár növekedés jelentkezett, melyre a magyar lakosság azzal reagált, hogy ezen szénhidrogén helyett alternatív fűtési lehetőségekre, elsősorban tűzifa felhasználásra váltott. Érdemes néhány szót szólni hazánk bizonyított gázkészleteiről is. Sajnos lesújtó adatokkal szolgálhatunk, hiszen hiába kutatnak újabb és újabb földgázmezők után, a becsült konvencionális, gazdaságosan kinyerhető - készleteink 106,5 milliárd köbméterről 8,1 milliárd köbméterre estek vissza! Ez alig másfél évtized alatt több mint 92%-os zuhanást jelent! További lesújtó tény az, hogy a jelenlegi 2009-es kitermelési ütemmel számolva ez a mennyiség alig 3 év alatt biztosan kimerül! Arról már nem is érdemes beszélni, hogy ha a teljes éves fogyasztásunkat a saját forrásainkból kívánnánk kielégíteni, akkor megközelítőleg 260 napra elegendő földgázt tudnánk előállítani. Fontos megjegyezni azt is, hogy a korábbi előkelő helyzetünkkel szemben ma már Szlovákia és Ausztria is kétszer annyi földgázzal rendelkezik, mint mi. A fogyasztási adatokat tovább bontva szomorúan kell nyugtáznunk azt, hogy az egy és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 26

33 főre jutó földgázfelhasználás tekintetében hazánk a vizsgált régióbeli országok közül jelentős mértékben kimagaslik (Melléklet ábra)! A 90-es évek elejétől kezdve folyamatosan, egy főre jutóan átlagosan m 3 -rel többet fogyasztottunk földgázból a világ átlagánál, továbbá az EU 27-ek átlagát is m 3 -rel léptük túl! A legnagyobb kiugrás 2005-ben jelentkezett, amikor is egy főre jutóan közel 1500 m 3 -t használtunk fel! Szerencsére az elmúlt 5 évben ez a negatív tendencia megfordulni látszik, mellyel egyre közeledünk az európai és világviszonylatban is kívánatos fogyasztási rátához, azonban amíg a világban az egy főre jutó gázfelhasználás ban megközelítőleg 470 m 3 volt, addig Magyarországon ez az érték meghaladta az 1325 m 3 -t! A régió uniós országait tekintve csak Románia még a 90-es évek elején és Szlovákia esetében beszélhetünk ilyen mértékű pazarlásról! Szén A régió országaiban, így hazánkban is a korábban vizsgált szénhidrogén-hordozókhoz hasonlóan a szén is stagnáló vagy fokozatosan leépülő kitermelési potenciállal rendelkezik (Melléklet ábra). Magyarország kapcsán azonban kijelenthető, hogy a korábban tárgyalt erőforrások adataival szemben ez esetben több régióbeli tagország Lengyelország, Csehország és Románia - is megelőz minket a kitermelt szén mennyiségét illetően. Ez nemcsak manapság, hanem a rendszerváltás időszakában is igaz volt és értékeit tekintve nem is változott, amellett, hogy 20 év alatt a magyar szénbányászati tevékenység termelékenysége mennyiségét tekintve felére esett vissza. Hasonló helyzettel találkozhatunk az egyes országok szénfelhasználásával kapcsolatban is (Melléklet ábra), hiszen Görögország kivételével minden országban fokozatosan csökkent a felhasznált szén mennyisége, melyet három tényező indokol. Az egyik az, mely szerint a 90-es évek elejét jellemző lakossági fűtési célú szénkereslet az évtized végére közel nullára redukálódott köszönhetően a lakossági földgázhálózat nagymértékű kiépülésének -, a második az, hogy a szocialista országokban korábban meghatározó jelentőségű széntüzelésű hőerőművek többségét a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején, gazdaságossági és környezetterhelési okokra hivatkozva fokozatosan bezárták. Utolsó fontos tényezőként pedig megemlíthető az is, hogy ezen országok többségében a korábbi szovjet berendezkedés maradványát képviselő vas és kohóipar is leépült. Meg kell említeni azt is, hogy a csökkenő fogyasztás következtében egyes országok mára már nemhogy nem szorulnak importra, hanem vagy teljes mértékben önfenntartóak efelé halad Magyarország és Bulgária vagy pedig kismértékű exporttal jelentkeznek a világpiacon. Minden bizonnyal ez annak is köszönhető, hogy a három meghatározó szénhidrogén-hordozó közül a régió országainak többsége ezen erőforrásban bővelkednek a leginkább. A régió országainak többsége - Románia kivételével - a jelenlegi fogyasztási arányukkal számolva is akár több évtizedre elegendő szénmennyiség felett rendelkezik. Magyarország esetében ez az időszak köszönhetően a relatíve alacsony felhasználásunknak akár 300 évet is meghaladhatja! Ehhez kapcsolódóan pozitívumként tekinthetünk arra is, hogy a szén elégetésével kibocsájtott CO 2 mennyiségét tekintve az egy főre jutó átlagértékünk már egy évtizede regionális szinten a legalacsonyabb értéket mutatja, arról már nem is és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 27

34 beszélve, hogy ezt tartósan a világ átlaga alá tudjuk szorítani. Villamos energia Villamos-energia termelés viszonylatában Magyarország potenciálja az rendszerváltást követően tartós növekedésnek indult egészen 1997-ig (Melléklet ábra). A növekedés mértéke a nem egész egy évtized alatt közel 40,5%-kal növekedett. Meglepő módon ezt egy jelentős törés követte, melynek hatására a megtermelt energia végösszege a következő hét évben összesen 11%-kal csökkent, mely tendencia 2004-ben megfordult és 2008-ra 19%-os növekedést produkálva az eddigi legmagasabb, 37,8 milliárd kwh-s értéket érte el. A jelentős mértékű teljesítményvesztés egyik meghatározó tényezője lehetett az, hogy a április 10-én a paksi atomerőmű 2. blokkjában bekövetkezett üzemzavar miatt közel 4 évig ezen blokk csak csökkentett teljesítményen működhetett (Szatmáry, [2003] 266.old.). Regionális viszonylatban vizsgálva sajnos nem lehetünk ennyire pozitívak, hiszen hiába növekedett jelentősen a hazánkban megtermelt villamos-energia mennyisége, mégis a környező tagországok közül Szlovákia kivételével minden egyes ország megelőz bennünket. Területét és lakosság számát tekintve hozzánk hasonló országok közül Ausztria a hazánk teljesítményének másfélszeresét, Csehország pedig a dupláját képes felmutatni! Szerencsés módon a villamos-energia felhasználásunk a gyatra termelési potenciálunkkal szemben nem mutat kiugróan magas adatokat (Melléklet ábra), így nem kell arról beszélnünk, hogy jóval többet fogyasztunk annál, amit elő tudunk állítani, azonban így is felvetődik annak a kérdése, mely szerint: El tudjuk-e látni magunkat önerőből villamos-energiával? A kérdésre a válasz sajnos kiábrándító: Az elmúlt 20 évben minden egyes alkalommal a belföldi áramtermelés mellett igénybe kellett vennünk pótlólagos villamos-energia importot is! A régió országai közül a legrosszabb helyzetben 2004-ben voltunk, amikor is a fogyasztásunk közel 20%-kát csak külföldről tudtuk fedezni! Habár százalékos arányt tekintve hazánk van a legrosszabb helyzetben, azonban Ausztria pozíciói sem sokkal jobbak. Természetesen találkozhatunk ellenpéldával is. Ilyen például Csehország, aki több mint egy évtizede - az általa megtermelt energia mennyiségének legalább 10-15%-kát, egyes esetekben 20-25%-kát is a világpiacon képes értékesíteni! Tovább árnyalja a képet az is, hogy az egyes országok villamos-energia hálózatában a megtermelt energia hány százaléka veszik el. Sajnos hazánk esetében arra a következtetésre jutunk, hogy a régió országai közül Románia kivételével a hazai villamosenergia infrastruktúra a legelmaradottabb. Évente átlagosan a megtermelt energia 10,5%-a 90-es évek közepén közel 15%-a! - veszik el a rendszerben, mely még világviszonylatban is 3 százalékpontos eltérést mutat! Arról már nem is beszélve, hogy Szlovákiában 3,7; Ausztria és Csehország esetében pedig ez az adat 5,6-6%-ot mutat! Ennek tudatában kijelenthetjük, hogy nemcsak a termelés, hanem az infrastrukturális fejlesztés tekintetében is van még mit bepótolnunk Uniós tagtársainkhoz képest. Magyarország energiamérlegét vizsgálva (Melléklet ábra) kijelenthetjük, hogy egészen 2003-ig az ország energiaellátása a konvencionális azaz szénhidrogén alapú hőerőművekre és a paksi atomerőmű köré épült. A megújuló erőforrások térhódítása és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 28

35 csak ezután indulhatott meg. A 90-es évek elejétől kezdve egészen napjainkig megfigyelhető azon folyamat mely szerint az atomenergia részaránya egyre kisebb szerepet kap a hazai energiaszolgáltatásban. Megjegyzendő, hogy csak részarányosan mondhatjuk ezt, hiszem a paksi atomerőmű teljesítménye 2009-ben annyi villamosenergiát állított elő számszerűen 14,471 milliárd kwh-t amennyit korábban még sohasem. A különbség csak annyi, hogy az utóbbi 20 évben a hőerőműi kapacitás elsősorban a gázerőművek révén - még nagyobb mértékben növekedett. Ennek eredményeképp a fosszilis erőforrás és a nukleáris erőforrás alapú energiatermelés közötti olló fokozatos távolodása volt megfigyelhető egészen 2000-ig. Azóta egy konstansnak tekinthető különbség realizálódott, melytől az egyetlen, 2003-as kiugrás a korábban már említett paksi üzemzavarra hivatkozva magyarázható. Összességében hazánk energiamérlegének 93-94%-át a vizsgált két erőforrás teszi ki, a maradék 6-7% pedig a megújuló erőforrásokból egészül ki. Ezek megoszlása alapján a legmeghatározóbb a biomassza, amely a hazai villamos-energiatermelés 5,1%-át adja. Ezt követi a vízenergia a maga 0,56%-ával és a szélenergia átlagos 0,5%-ával. Sajnálatos módon a többi megújuló erőforrás közül a napenergia hasznosítása csak igen csekély, a geotermikus villamosenergia-termelés pedig eleddig egyáltalán nem honosodott meg hazánkban. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 29

36 3.4 A Nyugat-dunántúli régió Teljes energia A Nyugat-dunántúli régió teljes energia felhasználása szektorális bontásában (Melléklet táblázat) - a közlekedés energiaigényének kalkulációja nélkül -, energiahatékonyság szempontjából igen előkelő helyet foglal el hazánk régiói között, hiszen a Dél-dunántúli régió után ezen térség az, amely a legkisebb arányban használja fel a rendelkezésre álló energiaforrásokat. További fontos tényező az is, hogy a gazdasági növekedés ellenére 2000 és 2007 között az ipari, valamint a mezőgazdasági energiafelhasználás folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, melynek köszönhetően a kommunális és a lakossági felhasználás növekedése ellenére a régió energiaigénye is mérséklődött. Amennyiben a tendenciák változatlan intenzitást mutatnak, úgy abban az esetben a Nyugat-dunántúli régió hosszú távon hazánk egyik leginkább energia intenzív területe lehet. A régióban található három megye energetikai viszonyát vizsgálva (Melléklet táblázat) kitűnik, hogy a legnagyobb energiaigény ugyan csökkenő tendenciát mutatva az ipari teljesítményét vizsgálva legproduktívabb Győr-Moson-Sopron megye oldalán jelentkezik, a másik két megye pedig közel megegyező mennyiségű energiát használt fel a 2000-es, valamint a 2007-es években. A régió három megyéjének szektorális felhasználását vizsgálva kijelenthető, hogy Győr-Moson-Sopron megyében az ipari és mezőgazdasági energiaigény visszaeséséhez a kommunális és lakossági energiaigény növekedése, Vas megyében az ipari felhasználás jelentős erősödéséhez a mezőgazdasági igény enyhülése, Zala megyében pedig az ipari növekedéshez az összes szektor energiafelhasználásának kisebb csökkenése párosul. Villamos energia A beépített erőművek teljesítményét és azok összetételét vizsgálva kijelenthető, hogy a Nyugat-dunántúli régió 2011-ig nem rendelkezett komolyabb villamosenergia termelő kapacitással (Melléklet ábra), azonban ez a csekély teljesítmény teljes mértékben megújuló erőforrásokra, azon belül is kihasználva a térség pozitív tulajdonságait szélenergiára támaszkodott. Fontos megjegyezni, hogy ezen erőművek/szélparkok - amelyek az ország szélerőmű kapacitásának több mint 90%-át adják (Melléklet ábra) - a régió területén nem elszórtan, hanem koncentráltan, egy-egy kistérségben így Mosonmagyaróvár és Fertőd térségében (Melléklet táblázat) koncentrálódtak. A térség energiamixében való változását egyedül a 2011 júniusában feladatott gönyűi, kombinált ciklusú gázerőmű okozott, amely a 433 MW-os beépített teljesítményével 600 ezer háztartás ellátására képes. A villamosenergia felhasználás volumenét (Melléklet ábra) és annak összetételét (Melléklet ábra) vizsgálva kijelenthetjük, hogy a Nyugat-dunántúli régió a teljes energiafelhasználáshoz hasonlóan a Dél-dunántúli régió után a legalacsonyabb energiaigénnyel jelentkezik, továbbá a háztartások villanyfelhasználása is elmarad az ország többi régiójában tapasztaltaknál. A szolgáltatott villamosenergia volumenét tekintve 7 év alatt alig 14%-os növekedés következett be, amely az éves szintre lebontott 1,8-1,9%-os növekedési ütemmel kalkulálva elenyészőnek tekinthető a és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 30

37 Közép-magyarországi régió 2,63%-os felhasználás-növekedési rátájához képest. Külön ki kell emelni azt is, hogy 2007-ben az ország hét régiója közül a Nyugat-dunántúli régió volt az, ahol a lakossági villamosenergia felhasználás a legalacsonyabb szintet érte el. Meglepő módón a régió lakosságának 2000 és 2007 közötti közel 14%-os növekedése is csak 8%-os lakossági energiaigény növekedést generált, mely leginkább a nagyvárosok mint például Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron - és azok közvetlen agglomerációs térségében jelentkezett (Melléklet táblázat). Földgáz A Nyugat-dunántúli régió földgázfelhasználását tekintve a teljes energiafelhasználás, valamint a villamosenergia fogyasztás statisztikáit követve, ez esetben is az ország többi régióját alulteljesítve, igen csekély igényeket mondhat magáénak, amely hátterében elsősorban a többi régióval összevetve gázvezeték-hálózatra csatlakoztatott háztartások kisebb aránya indukál (Melléklet táblázat). Emellett azért természetesen nem szabad arról megfeledkezni, hogy az utóbbi években mind a földgázfelhasználók száma, mind pedig a felhasznált mennyiség fűtés és egyéb célú felhasználás - is komoly mértékben növekedett, elsősorban az urbánus térségekben. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 31

38 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 3. fejezet mellékletei és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 32

39 Ezermilliárd kw Ezer kw/fő Teljes Primer Energia Termelés (Ezer Mrd kw) Egy Főre Jutó Teljes Primer Energia Felhasználás (ezer kw/fő) Év ábra: A világ teljes primer energia termelése és felhasználása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió hordó Millió tonna Világ olajkitermelése (millió hordó) Világ olajfelhasználása (millió hordó) Az olajfelhasználás okozta CO2 kibocsátás (millió tonna) Év ábra: A világ kőolajtermelése és - felhasználása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján ábra: A Hubbert-görbe Saját szerkesztés Hubbert (1956) 22. oldal, 20. ábra alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 33

40 USD/ hordó Inflációval kompenzált olajár Nominál olajár Év ábra: A kőolaj átlagos világpiaci árának alakulása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Ezermilliárd m 3 4 3,5 3 Bruttó gázkitermelés 2,5 2 1,5 Száraz gázkitermelés Száraz gázfogyasztás 1 Év ábra: A világ földgázkitermelése ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió tonna Világ szénkitermelése Világ szénfogyasztása Szénfogyasztás CO2 kibocsátása 0 ÉV ábra: A világ széntermelése, szénfogyasztása és a szénfogyasztásból eredő CO2 kibocsátás ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 34

41 Milliárd kwh Év Hálózati veszteség Teljes villamosenergiatermelés Teljes villamosenergiafogyasztás Hagyományos villamosenergia-termelés (kőolaj, földgáz, szén) Teljes megújuló energiatermelés Nukleáris villamosenergia-termelés ábra: A világ villamos energia termelése és fogyasztása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Százalék Hagyományos villamosenergiatermelés (kőolaj, földgáz, szén) Teljes megújuló energiatermelés Nukleáris villamosenergiatermelés Év ábra: A világon megtermelt villamos energia előállítási mód szerinti megoszlása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 35

42 Milliárd kwh Teljes megújuló energiatermelés Vízenergia Év Egyéb megújulók ábra: A világ megújuló villamos energiatermelése, különös tekintettel a vízenergiára ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kwh 250 Biomassza és hulladék Geotermális energia Nap, hullám és árapály energia Szélenergia 0 Év ábra: Az egyes megújuló villamos energiatermelések nagysága a világon ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 36

43 Millió hordó Biodízeltermelés Biodízelfogyasztás Bioetanol-termelés Év Bioetanolfogyasztás ábra: Az egyes bioüzemanyagok termelése és fogyasztása a világon ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kwh 25,0 22,5 20,0 EU 15 teljes primer energiatermelése EU 25 teljes primer energiatermelése 17,5 15,0 12,5 10,0 EU 27 teljes primer energiatermelése EU 15 teljes primer energiafogyasztása EU 25 teljes primer energiafogyasztása 7,5 5,0 Év EU 27 teljes primer energiafogyasztása ábra: Az EU teljes primer energiatermelése és - fogyasztása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 37

44 Ezer kwh/fő EU 27 egy főre jutó primer energiatermelése EU 27 egy főre jutó primer energiafogyasztása Év A világ egy főre jutó primer energiafogyasztása ábra: Az EU egy főre jutó primer energiatermelése és fogyasztása a világhoz viszonyítva ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió hordó EU 27 Kőolaj kitermelése EU 27 Kőolaj felhasználása EU 27 Kőolaj tartaléka 0 Év ábra: Az EU kőolajtermelése, - felhasználása és - tartaléka ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Százalék EU 27 Földgázkitermelése (világ %-ban) 9 EU 27 Gázkészlete (világ %-ában) Év ábra: Az EU földgázkitermelése és - készlete a világ százalékában ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 38

45 Milliárd m EU 27 Földgázkitermelése (milliárd m3) EU 27 Földgázfelhasználása (milliárd m3) EU 27 Gázkészlete (milliárd m3) 0 Év ábra: Az EU földgázkitermelésének, - felhasználásának és készletének mennyisége ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió tonna EU 15 szénkitermelése 800 EU 27 szénkitermelése EU 15 szénfelhasználása Év EU 27 szénfelhasználása ábra: Az EU szénkitermelése és - felhasználása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kwh Világ teljes villamos energia termelése EU 27 teljes villamos energia termelése Világ teljes villamos energia fogyasztása Év EU 27 teljes villamos energia fogyasztása ábra: A világ és az EU villamos energia termelése és fogyasztása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 39

46 Százalék EU 27 fosszlis hőenergia alapú villamos energia termelése 40 EU 27 nukleáris alapú villamos energia termelése EU 27 teljes megújuló alapú villamos energia termelése 10 0 Év EU 27 villamos energia hálózati veszteség (EU 27 termelés %-ban) ábra: Az EU-ban megtermelt villamos energia előállítási mód szerinti megoszlása ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kwh EU 27 biomassza és hulladék alapú villamos energia termelése EU 27 geotermális alapú villamos energia termelése EU 27 szél alapú villamos energia termelése 20 0 Év EU 27 nap, árapály és hullám alapú villamos energia termelése ábra: Az EU-ban megtermelt megújuló villamos energia fajták szerinti mennyisége ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kwh 1,2 Magyarország 1 0,8 Csehország Románia 0,6 0,4 Lengyelország 0,2 Szlovákia 0 Év Ausztria ábra: Teljes energiatermelés az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 40

47 Milliárd kwh 1,2 1 Magyarország Csehország 0,8 0,6 0,4 0,2 Románia Lengyelország Szlovákia 0 Év Ausztria ábra: Teljes energia felhasználás az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Ezer kwh/fő Eu 27 Magyarország Csehország Románia Lengyelország Szlovákia 10 Év Ausztria ábra: Egy főre jutó energiafelhasználás és - termelés különbsége az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Ezer hordó/nap Év Magyarország Csehország Románia Lengyelország Szlovákia Ausztria ábra: Kőolaj-kitermelés az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 41

48 Ezer hordó/nap Magyarország Csehország Románia 300 Lengyelország Év Szlovákia Ausztria ábra: Kőolaj-felhasználás az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Hordó/év Magyarország Csehország Románia Lengyelország 2 Szlovákia 0 Ausztria -2 Év ábra: Az egy főre jutó kőolaj-felhasználás világátlagtól való eltérése az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió m Magyarország Románia Lengyelország Év Ausztria ábra: A földgázkitermelés mennyisége az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 42

49 Millió m Magyarország Románia Csehország Lengyelország Év Szlovákia ábra: A földgázfelhasználás mennyisége az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján m 3 /fő Magyarország Románia 600 Csehország Év Lengyelország Szlovákia Ausztria ábra: Az egy főre jutó földgázfelhasználás világátlagtól való eltérése az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió tonna Magyarország Csehország Románia 50 Lengyelország 0 Szlovákia Év ábra: A kibányászott szén mennyisége az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 43

50 Millió tonna 200 Magyarország 150 Csehország 100 Románia 50 Lengyelország 0 Szlovákia Év ábra: Szénfelhasználás mennyisége az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kwh Magyarország Csehország Románia Lengyelország Szlovákia Ausztria Év ábra: A villamos energiatermelés mennyisége az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kwh 140 Magyarország 120 Csehország Románia Lengyelország Szlovákia Ausztria Év ábra: A villamos energia-felhasználás mennyisége az EU egyes országaiban ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 44

51 Milliárd kwh Konvencionális hőenergia (fosszilis) Nukleáris energia Év Megújuló energia ábra: Magyarország villamos energia-termelésének szerkezete ( ) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján táblázat Összes energia felhasználás 10 Magyarországon szektorok szerinti bontásban, 2000 és 2007 (adatok TJ-ban) Régió Ipar Kommunális szektor Lakosság Mezőgazdaság Összesen Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Összesen Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján 10 Összes energia felhasználás = A nemzetgazdaság összes energia felhasználása (közlekedés nélkül) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 45

52 Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió Észak-Alföld régió Észak- Magyarország régió Közép- Dunántúl régió Közép- Magyarország régió Nyugat- Dunántúl régió táblázat Összes energia felhasználás szektorok szerint a Nyugat-dunántúli régióban, 2000 és 2007 (adatok TJ-ban ) Szektor Ipar Kommunális szektor Lakosság Mezőgazdaság Összesen Év Győr-Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye Nyugatdunántúli régió Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján MW Foszilis Megújuló 500 Nukleáris 0 Régió ábra: Erőművek beépített teljesítménye Magyarország régióiban (2007) Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 46

53 Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió Észak-Alföld régió Észak- Magyarország régió Közép- Dunántúl régió Közép- Magyarország régió Nyugat- Dunántúl régió MW Biogáz-erőmű Biomasszabá zisú erőművek Hulladékéget ő Szélerőmű Vízerőmű 0 Régió ábra: Megújuló erőművek beépített teljesítménye Magyarország régióiban (2007) Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 47

54 táblázat Megújuló erőművek, beépített teljesítmény a Nyugat-dunántúli régióban, 2007 (adatok MW-ban) Település Beépített telj. MW Orsz.% Típus Gép db. Mosonszolnok 48 0,602 Szélerőmű 24 Sopronkövesd 21 0,2634 Szélerőmű 7 Mosonmagyaróvár 10 0,1254 Szélerőmű 5 Mosonmagyaróvár 10 0,1254 Szélerőmű 5 Jánossomorja 8 0,1003 Szélerőmű 4 Ikervár 2,44 0,0306 Vízerőmű 5 Nagylózs 2 0,0251 Szélerőmű 1 Nick 1,542 0,0193 Vízerőmű 2 Mosonszolnok 1,2 0,015 Szélerőmű 2 Csorna 0,8 0,01 Szélerőmű 1 Mecsér 0,8 0,01 Szélerőmű 1 Mosonszolnok 0,8 0,01 Szélerőmű 1 Újrónafő 0,8 0,01 Szélerőmű 1 Csörötnek 0,73 0,0092 Vízerőmű 4 Mosonmagyaróvár 0,6 0,0075 Szélerőmű 1 Mosonmagyaróvár 0,6 0,0075 Szélerőmű 1 Ostffyasszonyfa 0,6 0,0075 Szélerőmű 1 Vép 0,6 0,0075 Szélerőmű 1 Győr 0,5 0,0063 Biogáz-erőmű 2 Alsószölnök 0,46 0,0058 Vízerőmű 6 Körmend 0,4 0,005 Vízerőmű 2 Sopron 0,33 0,0041 Biogáz-erőmű 1 Pornóapáti 0,16 0,002 Vízerőmű 1 Hegyeshalom 0,132 0,0017 Vízerőmű 2 Kapuvár 0,11 0,0014 Vízerőmű 2 Szentpéterfa 0,11 0,0014 Vízerőmű 1 Lukácsháza 0,04 0,0005 Vízerőmű 1 Chernelházadamonya 0,03 0,0004 Vízerőmű 1 Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 48

55 Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió Észak-Alföld régió Észak- Magyarország régió Közép- Dunántúl régió Közép- Magyarország régió Nyugat- Dunántúl régió Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió Észak-Alföld régió Észak- Magyarország régió Közép- Dunántúl régió Közép- Magyarország régió Nyugat- Dunántúl régió Milliárd kwh Régió ábra: Szolgáltatott villamos energia mértéke Magyarország régióiban (2000 és 2007) Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján Milliárd kwh Nem házt. 4 2 Házt. 0 Régió ábra: A háztartások és egyéb fogyasztók számára szolgáltatott villamos energia mértéke Magyarország régióiban (2007) Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 49

56 táblázat Háztartások villamos energia felhasználása a Nyugat-dunántúli régióban 2000 és 2007 között Kistérség Háztartási villamos energia fogyasztók (db) Háztartások részére szolgáltatott villamos energia (ezer kwh) Celldömölki Csepregi Csornai Győri Kapuvár-Beledi Keszthelyi Körmendi Kőszegi Lenti Letenyei Mosonmagyaróvári Nagykanizsai Őriszentpéteri Sárvári Sopron-Fertődi Szentgotthárdi Szombathelyi Téti Vasvári Zalaegerszegi Zalaszentgróti Összesen Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 50

57 Kistérség Háztartási gázfogyasztók száma (db) táblázat Földgázfelhasználás a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2007) A háztartások részére szolgáltatott gáz (ezer m3) Vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya (%) Gázzal fűtött lakások aránya (%) Az összes szolgáltatott vezetékes gáz (ezer m3) Házt. Nem házt. Összesen Celldömölki Csepregi Csornai Győri Kapuvár-Beledi Keszthelyi Körmendi Kőszegi Lenti Letenyei Mosonmagyaróvári Nagykanizsai Őriszentpéteri Sárvári Sopron-Fertődi Szentgotthárdi Szombathelyi Téti Vasvári Zalaegerszegi Zalaszentgróti Összesen Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 51

58 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 4. Előzmények Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata Készítette: MTA RKK Nyugat magyarországi Tudományos Intézet és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

59 Tartalom 4. Előzmények Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata Globális klímavédelmi és energiafogyasztási kezdeményezések, egyezmények A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai dokumentumok, vállalások) Az Új Széchenyi Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Megújuló energiák a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye fejezet mellékletei és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

60 4. Előzmények Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata Ezen fejezetben a globális és lokális szintű klímavédelmi és energiapolitikai elképzelések bemutatását tesszük meg a teljesség igénye nélkül. Először a legfontosabb nemzetközi klímavédelmi és energiafogyasztási egyezményekre térünk ki, amit az Európai Unió ide vonatkozó hosszú távú energiapolitikájának és a tagországok részére előirányzott direktíváinak az ismertetése követ. Ezek után Magyarország hosszú távú energiapolitikai elképzeléseinek a bemutatására kerül sor, különböző célkitűzéseken, stratégiai dokumentumokon keresztül. A fejezet végén részletesebb kitekintést teszünk a Nyugat-dunántúli régió energiaügyi terveire Globális klímavédelmi és energiafogyasztási kezdeményezések, egyezmények Globális felmelegedés, klímaváltozás, biodiverzitás vesztés, ivóvíz- élelem- és energiaválság. Néhány, napjaink legtöbbet hangoztatott és legégetőbb nehézségei közül, melyeket az elmúlt évtizedekben már több kiváltó ok is előre vetítette. Ilyen és talán a legfontosabb a túlnépesedés témaköre, hiszen az elmúlt hat évtizedben nemcsak a Föld lakóinak száma háromszorozódott meg, hanem ez egy sor egyéb más folyamatot is felgyorsított. A népesség növekedésének következtében a fogyasztói igények is jelentős ugrásnak indultak, amely hatalmas tömegű ásványi eredetű energiahordozó kitermelést és ipari kibocsátást indukált. Míg az előbbi a 20. század elejéhez képest megharmincszorozódott, addig utóbbi ma már több mint ötvenszeres értéket mutat úgy, hogy mindezen növekedés 80%-a csak az 1950-es évektől ment végbe! Természetesen az erőforrások mértéktelen pazarlása, továbbá az ipari kibocsátás fokozása egyes országokban és régiókban jelentős mértékű gazdasági- és életszínvonal növekedéssel párosult. A növekedés iránti igény hatására a világ minden pontján további erőforrások bevonására került sor, mely alatt a modern társadalmak folyamatosan figyelmen kívül hagyták az egyik legalapvetőbb közgazdaságtani tételt, mely szerint véges ökológiai rendszerben, ahol a társadalom igényei korlátlanok, viszont az energia, a nyersanyagok és egyéb természetes erőforrások szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre a népesség és a gazdaság állandó növekedése előbb-utóbb szűkösséget eredményez! (Barbier, [1989]) Sokat hallhatjuk, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés és ezzel összefüggésben a mértéktelen erőforrás felhasználás egy minden eddiginél nagyobb, globális krízishez vezethet, melynek leginkább két fő aspektusáról beszélhetünk. Az egyik a humán-, míg a másik az ökológiai világkrízis. Előbbi alatt a túlnépesedést, szegénységet, éhezést, a természeti katasztrófák elől menekülők növekvő tömegét valamint a gazdasági- és életszínvonalbeli hanyatlást értjük, míg utóbbi esetében a meg nem újuló elsősorban a fosszilis alapú erőforrások kimerüléséről, az ásványi nyersanyagok véges készleteiről, az édesvíz készletek korlátozottságáról és szennyeződéséről, a termőföld eróziójáról, az üvegházgázok mennyiségének növekedéséről, a savas esők kockázatának és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

61 megemelkedéséről valamint az erdők gyors fogyatkozásáról beszélhetünk. Mind-mind az emberi tevékenység következményei, melyek tudatában ki kell jelentenünk, hogy az elkövetkező évtizedekben a gazdasági növekedés bizonyos mértékű beszűkülésére kell felkészülnünk, amennyiben a jelenlegi gazdálkodási módszereinken sürgősen nem változtatunk! Mindez összefüggésben van azzal a folyamattal, amely során a robbanásszerű gazdasági növekedés és erőforrás felhasználás hatására, szándékunktól független mellékhatásként számottevő változások jelentek meg a Föld légkörében, és az egész bioszférában, veszélyeztetve ezzel bolygónk egészének évmilliók során kialakult, az emberiség számára kedvező viszonyait (Kerekes, Kobjakov [2000]). A humán és ökológiai világkrízis minden egyes legyen az fejlett, fejlődő vagy harmadik világbéli országot fenyeget, hiszen ma már a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok nem szűkíthetőek le bizonyos térségi szintekre, régiókra, hanem a Föld egészére kiterjednek. Mindezen változások alapvetően két fő okkal magyarázhatóak. Az egyik mennyiségi a másik tényező pedig minőségi jellegű. Előbbi esetében az emberiség természetátalakító tevékenységének ugrásszerű, a bioszféra méreteihez képest is jelentős növekedésére kell gondolnunk. Utóbbi esetében kiemelendő, hogy az egyes országok egymásra utaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett az elmúlt évtizedek során, így egy adott térségben bekövetkező nagyobb jelentőségű gazdasági vagy természeti változás a világ más pontjain is sokkoló hatást gyakorolhat a gazdaságra vagy a környezetre! (Beckman, [2011]) A két fő tényező mellett nem szabad megfeledkeznünk a túlnépesedés, korábban már említett multiplikátor hatásáról sem. Ezt tovább fokozhatja az a tény, mely szerint 2030-ra a világ lakóinak száma nagyságrendileg elérheti a 9 milliárd főt, melyből kifolyóan az élelmiszerigény megduplázódhat, az ipari termelés és az energiafelhasználás pedig megháromszorozódhat. Már maga ez a növekedési arány is alapvetően magában hordozza a környezeti katasztrófák kockázatát. (Kerekes, [2007]) Mindezen folyamatok már a 80-as években előre láthatóak voltak, ezért a világ országai mérsékelt ütemben egy olyan fejlődési irány meghatározásába kezdtek, mely értelmében a gazdaság egy új pályára állhat, amely nagyobb összhangot lenne képes teremteni a bolygó eltartó képessége és a növekedési igények között. Mivel az ökológiai és humán katasztrófák elkerüléséhez, megfékezéséhez az adott problémák nemzetközi szintű kezelésére van szükség, ezért az ENSZ Közgyűlése 1983-ban az akkori norvég miniszterelnök asszonyt, Gro Harlem Brundtland-ot és bizottságát Környezet és Fejlődés Világbizottság 1 bízta meg azzal, hogy a bioszférát veszélyeztető környezeti válság megelőzése céljából dolgozzanak ki egy, a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó programot. A Brundtland Bizottság további feladatai között szerepelt az is, hogy: (Korompai, [2003]) kidolgozzon egy hosszú távú stratégiát, ami az ezredfordulón túl is lehetővé teszi a környezetkímélő fejlődést, valamint a különböző fejlettségű és 1 World Comission on Environment and Development és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

62 berendezkedésű országok együttműködési kereteit olyan közös és kölcsönösen előnyös megoldások érdekében, amelyek figyelembe veszik az emberek, erőforrások és a fejlődés kölcsönhatásait; felmérje a környezet megóvására alkalmas, hatékonyabb nemzetközi együttműködést lehetővé tévő módszereket és eszközöket; valamint kialakítsa a környezetvédelemhez szükséges erőfeszítések keretrendszerét és ehhez kapcsolódóan hosszú távú cselekvési programot készítsen a világ számára. A jelentés publikálására augusztus 2-án, Közös Jövőnk 2 címmel került sor, melyben először jelentek meg azon alapelvek és javaslatok, amelyek alkalmazása esetén a Föld és annak jelenlegi bioszférája, életkörnyezete megmenthető és továbbadható a jövő generációi számára. Ezen alapelvek később a fenntartható fejlődés alapelveiként váltak ismertté világszerte. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Két alapfogalma: a szükségletek (a világ szegényeinek alapvető szükségleteiről van szó elsősorban), amelyeknek feltétlen elsődlegességet kell biztosítani, és a korlátozások eszméje, amelyet a technológiai fejlettség és a társadalom szervezete hív életre, hogy a környezet képes legyen mind a jelen, mind a jövő igényeinek kielégítésére. (Közös jövőnk, [1998]) A jelentés megállapította, hogy az emberiség a gazdasági növekedés jelenlegi módjának hajszolásával a földi bioszféra teljes összeomlását kockáztatja, ezért a gazdaság működésének egy új, fenntartható pályára való állítását javasolta. Az elmélet elsősorban azt szorgalmazta, hogy eddigi szükségleteinket minél kevesebb természeti, nem megújuló erőforrás felhasználásával valamint a termelő tevékenység szennyező hatásainak minimalizálásával próbáljuk a jövőben kielégíteni. A fenntartható fejlődés elméletét később, 1991-ben az IUCN, az UNEP és a WWF közösen egy tanulmány keretében kibővítette és megalkotta a fenntartható társadalom és fejlődés kilenc alapelvét, melyekre napjainkban a világ országainak klímavédelmi dokumentumai is építkeznek: (Carling for the Earth, [1991]) Figyelem és gondoskodás az életközösségekről. Az ember életminőségének javítása. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése. Az életet támogató rendszerek megőrzése, A biodiverzitás megőrzése, A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása. 2 Our Common Future és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

63 A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit. Globális szövetséget kell létrehozni. Az alapelvek közül külön ki kell emelni a harmadikat és a negyediket. Fontos, hogy maga a kutatás, már 90-es évek elején realizálta az erőforrás felhasználásunk problematikáját, a fosszilis erőforrások felhasználásának túlzott mértékét valamint a megújuló erőforrások alkalmazásának nagyobb arányú szükségszerűségét. Klímavédelem szempontjából ebben pionír időszakban, a Brundtland jelentést követően kormányok és világszervezetek sorra hívták fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák közül ezen folyamat igényli a jövőben legszélesebb körű összefogást. (Faragó, [2008] old.) A bolygó bioszférájának megóvása és természetesen a szén-dioxid és egyéb káros gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az első jelentős, világméretű és a legmagasabb politikai és gazdasági köröket is érintő tárgyalás az ENSZ 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján történt, ahol 172 ország és 2400 egyéb gazdasági- és környezetvédelmi szervezet képviselői is megjelentek. A konferencia legfontosabb kezdeményezése egy közös éghajlat-változási keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change, röviden UNFCCC) létrehozása volt. A keretegyezmény célja az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan szinten való stabilizálása volt, amely megakadályozza az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes, emberi tevékenységből származó hatást, így biztosítva az élelmiszertermelést és a fenntartható gazdasági fejlődés folytatását. (UNFCCC, [1992]) Bár az elgondolás és a kezdeményezés precedens értékű volt, mégis egyes kutatók már akkor azt hangoztatták, hogy a légkörben található CO 2 koncentrációjának a stabilizálására 60-80%-kal kellene csökkenteni a kibocsájtást, globális szinten! Itt jelentkezett először az a felvetés, ha valóban hajlandóak vagyunk a CO 2 emissziónk ilyen szintű, radikális redukálására, akkor előbb-utóbb az energiagazdaság alapvető szintű irányváltására lesz szükség a jövőben. A Rió-i konferencia után több tárgyalásra is sor került, azonban a következő mérföldkő csak 1997 decemberében következett, nevezetesen az ENSZ által életre hívott éghajlat-változás keretegyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása és annak ratifikálása keretében, amely lényegében az 1992-es Rió-i konferencián elfogadott Keretegyezmény kiegészítő, az életbe léptetendő korlátozások konkrét előírásait és célszámait tartalmazó jegyzőkönyve, protokollja volt. A dokumentumban rögzítették, hogy az aláíró országok átlagosan 5,2%-kal és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

64 csökkentik, hat meghatározott Üvegház Hatású Gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsájtását 2008 és 2012 között az 1990-es bázisértékhez a volt szocialista országok, így hazánk esetében közötti időszakhoz viszonyítva. Természetesen az ÜHG kvóták változatosan oszlottak meg, hiszen míg a szerződés az európai országok többsége esetében 8 Magyarország esetében 6 százalékos csökkentést írt elő, addig Ausztrália és Izland 8-10%-os kibocsájtás növeléssel számolhatott. A jegyzőkönyv rendelkezett egy igen fontos kitétellel is, amely szerint csak akkor léphet életbe, ha legalább annyi ország ratifikálja azt, ahány az 1990-es évben az összes iparosodott állam szén-dioxid kibocsájtásának 55%-áért volt felelős. Ez később komoly problémát okozott, hiszen a legnagyobb légszennyező a világ CO 2 termelésének 1/3-áért felelős ország, az Amerikai Egyesült Államok új, 2001-ben hivatalba álló kormányzata a hosszú távú gazdasági érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó ratifikálni a számára 7%-os redukálást előíró dokumentumot. (Bíró, [2003]) 3 A megoldást végül 2004 őszén Oroszország csatlakozása jelentette, aki az 1990-es kibocsájtási szintjének szinten tartását vállalta. Ennek köszönhetően a Kiotói Egyezmény melyhez a mai napig 191 ország, köztük Kína és az összes Európai Uniós tagállam csatlakozott február 16-án ténylegesen életbe léphetett. A szerződés egy újfajta megközelítésű szabályozást is alkalmazott, amely keretében a környezetszennyezést az egyes tagállamok közötti korlátozott ÜHG kvóta kereskedelmének engedélyezésével, közgazdasági módszerekkel, úgymond az externális költségek piacivá tételével próbálta kezelni. Ennek alapja az, hogy a kiosztott kvótán felül kibocsátó államok a kvótákat vállalati, intézményi szinten tovább osztják, ezért elsősorban súlyosan környezetszennyező vállalataik a többlet emisszióért kvótavásárlás formájában fizetnek. Ez arra sarkallhatja őket, hogy minél tisztább és hatékonyabb technológiákat alkalmazzanak a kisebb környezetszennyezés érdekében. Amennyiben nem így tesznek, akár tartós versenyhátrányba kerülhetnek, majd pedig kiszorulhatnak az adott piacról. Az egyezmény az ÜHG-k visszaszorítása és azok kvótáinak kereskedelme mellett több javaslatot tartalmazott a fenntartható fejlődésre, a fosszilis erőforrások felhasználásának mihamarabbi visszaszorítására, valamint a megújuló erőforrások kutatásának és alkalmazásának fokozott támogatására is. A kiotói találkozót több, ENSZ által szervezett nemzetközi klímavédelmi konferencia (COP) is követte. Az utolsót 2011-ben a dél-afrikai Durbanban tartották, amelyen közel 190 tagállam képviseltette magát. A konferencia a sok évig tartó huzavona után végül eredményesnek mondható, mivel a felek megújították a kiotói jegyzőkönyvet és megállapodtak, hogy 2012-ben döntenek az egyezmény második vállalási időszakának pontos lezárulási idejéről. 4 3 A Kiotói Jegyzőkönyvet az USA kormányzata 2011 szeptemberében még mindig nem ratifikálta. 4 ( ) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

65 4.2. A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában Ahogy már korábban felvázoltuk a világ több országában és globális szinten is látható trendek mutatkoznak arra, hogy közösen, vagy akár külön-külön is egyrészt csökkentsék energiafelhasználásukat, másrészt lokális megújuló erőforrások alkalmazásával mérsékeljék a klímaváltozás várható hatásait. Nincs ez másképp az Európai Unió és tagságunkból fakadóan Magyarország esetében sem. Az elmúlt évtizedekben a megújuló erőforrások támogatását és hasznosítását szorgalmazó egyik leginkább elkötelezett úttörőnek az Európai Uniót tekinthetjük, hiszen annak gazdasága köszönhetően a minimális mértékű fosszilis erőforráskészleteinek igencsak kiszolgáltatott a világpiacon végbemenő változásokkal szemben. Egyrészt az Unió számára a három alapvető szénhidrogénforrás közül (Melléklet táblázat) komoly problémát jelent az, hogy a bizonyított kőolaj és a földgáz készletekhez és az éves termelő kapacitásokhoz képest stagnáló, de mégis jelentős túlfogyasztás jelentkezik. Másrészről tagállamait a Kiotói Egyezmény az ÜHG-k csökkentésén keresztül a fosszilis erőforrások arányának visszaszorítására sarkallja, mely igen komoly próbatétel elé állítja a tagállamokat, hiszen többségük 2012-ig 8%-os CO2 kibocsájtás csökkentést vállalt az 1990-es bázisévhez viszonyítottan. Vállalásának teljesítése és a korábban felvázolt függőségének leküzdése érdekében az Európai Unió az elmúlt másfél évtizedben több intézkedést is hozott, melyek többkevesebb sikerrel a megújuló erőforrások elterjedését is előmozdították. A következőkben ezen dokumentumokról nyújtunk egy rövid áttekintést november 26. : Fehér könyv A jövő energiái: Megújuló erőforrások Az első jelentősebb dokumentum, az úgy nevezett Fehér Könyvek5 közül került ki, amely a megújuló erőforrások fokozott hasznosításának szorgalmazása mellett rámutatatott arra is, hogy amennyiben a tagállamok nem változtatnak az addigi felhasználási szokásaikon, akkor 2020-ra az energiaimportjuk a már akkor is igen magas 50%-hoz képest meghaladhatja a teljes felhasználás 70%-át. A tanulmány mely közösségi stratégiát és cselekvési tervet fogalmazott meg megvitatása után az Európai Parlament határozatott hozott, melynek értelmében 2010-ig a megújuló erőforrások arányának a teljes energiafelhasználásban el kell érnie a 12%-ot (Lukács, [2008]). A Közösség vezetői mindezt azért tartották különösen fontosnak, mert a növekvő importfüggés esetén a jövőben súlyosan sérülhetnek az Európai Unió tárgyalási pozíciói a nemzetközi energiapiacon november: Zöld könyv: Európa energiaellátást biztosító stratégiája A következő energetikai dokumentum, a Zöld Könyvek6 tagjaként felhívta a figyelmet a hatalmas kihívást jelentő, klímaváltozást előidéző ÜHG-k növekvő kibocsájtásának mihamarabbi megfordítására, az energiafüggőség megfékezésére és az alternatív 5, 6 A Fehér és Zöld Könyvek bárki számára elérhetőek az Európai Unió hivatalos dokumentumai között. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

66 technológiák támogatására. A közös energiapolitika legfontosabb alapkövetelményének az energiaellátás-, a fenntartható fejlődés-, a gazdaság- és a versenyképesség biztosítását tekintette. Hangsúlyozta, hogy az energiapolitikának segítenie kell a nemzetgazdaságok összességében az egész EU versenyképességének folyamatos fenntartását és növelését, de ez nem jelentheti a természeti erőforrások mértéktelen kihasználását és a növekvő környezetszennyezést. Éppen ellentétesen, azok megóvására és az emisszió csökkentésére kell törekedni! A dokumentum az alapkövetelmények teljesítéséhez különböző prioritásokat is rendelt, melyek közül fontos kiemelni azt, hogy a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakításán belül a megújuló erőforrások fokozott, erőteljes növelését szorgalmazta március és június: A Lisszaboni és Göteborgi Stratégia Következő lépésben a megújuló erőforrások a Lisszaboni és Göteborgi Európai Uniós stratégiákba való beemelésére került sor. Habár a két dokumentum nem egy helyen és időben került elfogadásra, mégis együtt kezelendőek, hiszen bár más-más eszközökkel és időhorizonttal, de egymást kiegészítve szolgálják az Európai Unió klímapolitikájának stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását, melyre később az Európa 2020 stratégia is építkezett. A Lisszaboni Stratégia az Unió gazdasági és társadalmi fenntartható fejlődésének megvalósítását, a Göteborgi Stratégia pedig az előbbi hosszú távú jövőképét és annak környezeti feltételeit vázolta fel. Közösen azt a célt tűzték ki az EU elé, hogy az 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljék, amelynek a fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. Mindehhez 2001-ben hét fő prioritást csatoltak, melyek közt kiemelt szerepet kapott az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az emberi egészség védelme jegyében az energiagazdálkodás javítása és a tiszta és megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

67 2001. szeptember 27. : 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról 2001-ben az Európai Unió elismerte, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása elmaradt a lehetőségektől. A Közösség felismerte a megújuló energiaforrások támogatásának elsődleges szükségességét, mivel ezek kiaknázása hozzájárul a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez. Ezen felül helyi munkahelyeket teremthet, kedvezően hat a társadalmi kohézióra, biztonságosabbá teszi az energiaellátást, és lehetővé teszi a kiotói célkitűzések gyorsabb megvalósítását. Mindezek érdekében biztosítani kell, hogy ezeket a lehetőségeket a belső villamosenergia-piac keretein belül minél nagyobb mértékben aknázzák ki. 7 A direktíva konkrét tagállami szintre lebontott (Melléklet ábra) célszámokat is tartalmazott, melyeken keresztül kötelezte azokat, hogy 2010-ig az EU15-ök teljes villamosenergia termelésének megújulókból biztosított akkori 13,9%-os részesedését 22,1%-ra növeljék. Mindezek mellé az egyes országok számára olyan nemzeti célkitűzések elkészítését is előírta, amelyek az egyes országok eltérő természeti és gazdasági adottságaihoz igazodva középtávon biztosítják a megújulók részarányának növelését (akár ösztönző-támogatási rendszereken keresztül), a Közösség céljainak megvalósulását, továbbá a Kiotóban elfogadott kötelezettségvállalásokat is. Ezen előírások már az újonnan csatlakozni kívánó országokra is, így hazánkra is vonatkoztak. Természetesen a velük szemben elvárt megújuló alapú villamosenergia termelési arány nem volt olyan szigorú, mint az eredeti 15-ök esetében, azonban már így is bizonyos mértékű közösségi felelősségvállalásra kötelezte őket január 10. : Megújuló energia útiterv Megújuló energiák a XXI. Században: egy fenntarthatóbb jövő építése A 2000-ben elfogadott Zöld könyvhöz hasonlóan a Megújuló Energia Útiterv is tartalmazott néhány alapkövetelményt, melyek több hasonlóságot mutattak a korábbiakkal. Továbbra is fontos tényező volt az ellátásbiztonság, azonban itt már nemcsak prioritásként, hanem alapkövetelményként jelent meg a megújuló erőforrások részarányának a növelése és az azok elterjedése előtt álló indokolatlan akadályok kiküszöbölése, továbbá a hűtés-fűtés témaköre is. Mindezekre azért került sor, mert a dokumentum adatainak tanulsága szerint az Európai Uniónak minden korábbi erőfeszítése ellenére sem sikerül elérnie azon korábbi vállalását, mely szerint 2010-re a teljes energiafelhasználás 12%-át megújuló erőforrásokból fogja biztosítani. További indoklást jelentett az is, hogy az útiterv alapján a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy 2020-ra ez az arányszám Uniós szinten el fogja érni a 20%-ot. Az egyes országok természetesen továbbra is különböző vállalásokkal szerepeltek a dokumentumban, azonban az mindannyijuk számára kötelező érvényű volt, hogy a céldátumig a közlekedésben felhasznált /77/EK Irányelv és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

68 energia legalább 10%-át megújulókból biztosítsák április 23. : 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Mivel az Európai Unió több alkalommal is bizonyította, hogy a klímaváltozás elleni harc egyik legnagyobb képviselője, továbbá a megújuló erőforrások alkalmazásának úttörője, ezért ez irányú céljait 2009-ben további közösségi dokumentummal erősítette. A korábbi irányelvekhez képest ez már jóval szigorúbb előírásokat fogalmazott meg a tagországok számára. Mivel több kutatás is azt prognosztizálta, hogy az ezt megelőzően felállított célok a jelenlegi szabályozási keretek között nem fognak teljesülni, ezért az Európai Unió a megújuló erőforrások ösztönzési rendszerének felülvizsgálatát és nyomon követését írta elő. Ennek értelmében minden tagállam számára kötelező érvénnyel elrendelte, hogy azok december 30-ig a saját célértékeikhez (Melléklet ábra) viszonyított Előrejelzési Dokumentumokat; továbbá június 30-ig több energetikai forgatókönyvvel, ágazati hasznosítási lebontással, támogatási és együttműködési intézkedésekkel rendelkező Nemzeti Cselekvési Terveket készítsenek március 3. : Európa 2020 Az okos, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Napjaink egyik legfontosabb közösségi szintű gazdaság- és energiapolitikai dokumentuma az Európai Bizottság által készített, az Európai Unió hosszú távú, 2020-ig szóló gazdasági, energetikai és politikai célrendszerét tartalmazó Európa 2020 stratégia. A dokumentum az elmúlt években lezajlott pénzügyi- és világgazdasági válságra adott válaszként is aposztrofálható, amelyben az uniós döntéshozók felismerik, hogy mind a klímapolitikai célok, mind pedig a gazdaságélénkítő intézkedések jól összekapcsolhatóak! Véleményük szerint a válság lehetőséget adott arra, hogy alapvető szerkezeti reformok véghezvitelével, valamint egy Green New Deal kidolgozásával a gazdaság és a növekedés egyik jövőbeli hajtóerejévé a zöld technológiák fejlesztése és azok hasznosítása válhat az Európai Unió számára. Ennek érdekében a stratégia keretében 5 kiemelt cél került felállításra: 1. Foglalkoztatás 2. K+F és innováció 3. Éghajlatváltozás és energia 4. Oktatás 5. Szegénység és társadalmi kirekesztés Ezek alapján az éghajlatváltozás és energia célkitűzések olyan kihívások elé állítják a Közösséget, mint például az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának 20%-kal 8 Nemcsak bioenergia-források, hanem egyéb megújuló erőforrások által előállított energiák (hidrogén, villamosenergia) is szerepelhetnek a célirányszám teljesítésében. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

69 szükséges feltételek teljesülése esetén akár 30%-kal való mérséklése az es évhez képest, az energiahatékonyság 20%-os növelése vagy a 2009/28/EK irányelvből korábban már jól ismert a megújuló erőforrások teljes primer energiafelhasználásban történő 20%-os részarányának elérése! Fontos szerepet kap a fenntartható növekedés szellemében az erőforráshatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megteremtése is, melyet az Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezés keretében elsősorban a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazásával és az alacsony szén-dioxid kibocsájtású gazdaság felé való elmozdulás lehetőségével próbálnak ösztönözni. Mindezen intézkedések nyomán a Stratégia nemcsak az energiaimport csökkenésével és a közösségi gazdaság élénkítésével, hanem a beruházások révén legalább új munkahely létrejöttével is számol. 4.3 Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai dokumentumok, vállalások) Hazánkban a környezet- és az energiapolitika korlátos saját erőforrásainkból kifolyóan mind a rendszerváltás előtt, mind pedig utána igen jelentős nemzetgazdasági tényező volt, azonban a megújuló erőforrások hasznosításának gondolata csak a Kiotói Egyezményhez való csatlakozásunkat követően jelent meg, amelyet később az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk tovább erősítet. Mivel az Unió ezen a területen több lépéssel előttünk járt, ezért a hazai döntéshozók legalább a jogszabályok terén, különböző intézkedésekkel próbálták kisebbnagyobb sikerrel behozni a hátrányunkat. (Antal, [2010]) Természetesen az Unióhoz való csatlakozásunkat követően a folyamat valamelyest felgyorsult, így az elmúlt években több igen fontos dokumentum is napvilágot látott, amelyek az energiapolitika mellett a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre helyezték a hangsúlyt. Ezek közül ki kell emelni Magyarország közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáját 9 és az ugyanezen időszakra szóló Megújuló Energiahordozó Felhasználás Növelési Stratégiát, 10 amelyek főként az Európai Unió által elfogadott irányelvek és alapelvek mentén, továbbá a nemzetközi klímaegyezményekben foglaltak alapján olyan célkitűzéseket állítottak fel, mint: - a fosszilis erőforrások importjának mérséklésével elérendő ellátásbiztonság, - az erőforrások költségeinek csökkentésével és racionalizálásával való gazdasági versenyképesség növelés, - valamint a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a megújuló erőforrások fokozott alkalmazásával a fenntartható fejlődés. 9 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról /2008. (X. 31.) Korm. h. A magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó közötti stratégiáról és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

70 Ezeken túl a dokumentumok külön kitértek a megújuló erőforrások hazai hasznosításának mennyiségi lehetőségeire és azok támogatási kereteire, mellyel megalapozták a korábbiakat felülbíráló, jövőbeli stratégiai dokumentumok, így az Új Széchenyi Terv és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének alapvető irányvonalait is Az Új Széchenyi Terv A július 28-án bemutatott és január 14-én elindult Új Széchenyi Terv Magyarország 10 évre szóló gazdaságfejlesztési programja, amely olyan célokat állít maga elé, mint például a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása valamint hazánk gazdasági versenyképességének javítása. Mindezek eléréséhez 7 kitörési pontot és azokhoz kapcsolódó programokat fogalmaz meg. Az egyes kitörési pontok szoros kapcsolatban állnak egymással, programjaik több különböző iparágat foglalnak magukba, továbbá azok a lehető legtöbb területen próbálnak harmonizálni az Európai Unió 2020-as stratégiájával és annak elsődleges céljaival is. A kitörési pontok az alábbiak: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program Mindezek közül az energetika és a megújuló erőforrások vizsgálatának szempontjából a legfontosabbnak a másodikat, azaz a Zöldgazdaság-fejlesztési programot tekinthetjük. A program alapvető felvetése szerint a 21. században egy nemzetgazdaság elsődleges feladata energiagazdálkodási szempontból az, hogy minél nagyobb mértékben csökkentse a fosszilis erőforrásoktól való függését, melyek több égető problémát is felvetnek, mint például a környezetszennyezés és a globális klímaváltozás, a gazdasági és társadalmi konfliktusok kockázata, növekvő energiaigényekből következő ellátásbiztonság és a kiszámíthatatlan erőforráspiac keltette gazdasági instabilitás. Egyértelműen kijelenti, hogy az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának vége, továbbá azt is, mely szerint ezen időszakban a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz bolygónk gazdaságának és ökoszisztémája fenntarthatóságának legfontosabb kérdése. Ebből következően a program hazánk számára a fosszilis erőforrásoktól való elszakadás és az erre épített új gazdaság kialakításának lehetőségét a tiszta és alternatív technológiák hasznosításában látja. Az új, fenntartható gazdasági modell és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

71 (Melléklet ábra) alapjának az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló- valamint a saját erőforrások négyesét tekinti, melyek ésszerű kombinálásával új zöld iparágak és innovációk jöhetnek létre. Ezzel teremtve meg a hazai, fenntartható gazdaság jövőbeli kulcstényezőit. A programban megjelennek a korábban már említett az Európai Parlament és Tanács által elfogadott 2009/28/EK irányelvben szereplő kötelezettségek is, így például az, hogy Magyarországnak is egy, a megújuló erőforrásokra vonatkozó Nemzeti Cselekvési Tervet kell készítenie, melyben szavatolja a primer energiafelhasználásban számára előírt hazánk esetében 13%-os megújuló energiahányad teljesítését. Az Új Széchényi Terv ezen passzust nem kötelezettségnek, hanem az Európa 2020 stratégiához hasonlóan a gazdasági krízisből való kilábalás és struktúraváltás egyik lehetőségének, kiugrási pontjának tekinti, így nemzeti vállalásként már 14,65%-os elérendő megújuló erőforráshányadot említ. Indoklásként megjelenik, hogy ez által átfogó piaci és gazdasági reformok, külföldön is versenyképes termékek, valamint új munkahelyek jöhetnek létre. Mindezek eléréshez azonban az összes nemzetgazdasági ágazat, legfőképp a mezőgazdaság és az ipar összehangolására lesz szükség. Ha ez teljesül, akkor egy új zöldipar és ezt koordináló gazdaságfejlesztés építhető fel, melynek hatására potenciálisan 70 ezer új a megújuló erőforrásiparban dolgozó úgynevezett zöldgalléros foglalkoztatottal és további ezer indukált munkahellyel számolhatunk. A hazai és az export piacokra is termelő zöldipar (kutató-fejlesztő egységek, gyártóés termelőüzemek) alapjának az erdészetből, mezőgazdaságból és kommunális hulladékból keletkező szerves hulladékokat (biomasszát, biogázt és a különböző bioüzemanyagokat), a geotermikus-, nap- és szélenergiát végül a kis- és törpevízerőműveket tekinthetjük. Azonban csupán a termelés és gyártás nem lesz elegendő az új gazdasági modell sikerének biztosításához, ezért törekedni kell a minél magasabb hozzáadott érték biztosítására is. A Zöldgazdaság-fejlesztési program egy nyolc tényezőből álló eszközrendszert (Melléklet ábra) párosít a célok eléréséhez. A korábban ismertetett célokon túl felhívja arra is a figyelmet, hogy a megújuló energiákat hasznosító gazdálkodási módszerek alkalmazásával nemcsak a hozzáadott érték és a gazdasági teljesítmény növelhető ami ugye elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettséggel rendelkezőket érinti -, hanem a mai modern társadalmak egyik legnagyobb problémáját, a szakképzetlen munkaerő jelentős számú munkaerőpiaci elhelyezését is megoldhatja. Példaként említenénk a biomassza begyűjtését, az enegiaültetvényeken történő gazdálkodást vagy a geotermikus hővel fűtött üvegházakban való zöldség- és gyümölcstermesztést. Nem elhanyagolható az sem, hogy mindez nemcsak gazdasági és foglalkoztatási értelemben vett haszonnal járhat, hanem felzárkózási pontot jelenthet a rurális terek számára, erősítheti azok lakosságmegtartó képességét, javíthatja a szociális egyenlőtlenségek redukálásával társadalmi és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

72 kohéziót, új lehetőségeket biztosíthat az itt működő kis- és középvállalkozások számára is. Mindezek eléréséhez azonban nem szabad megfeledkezni arról a sarkalatos pontról sem, mely szerint a fejlesztési források hatékony felhasználásához az egyes programokat, akcióterveket az adott területek környezeti, társadalmi és gazdasági adottságaihoz kell igazítani. Ebben az esetben viszont felértékelődik a régiók, kistérségek és a települések szerepe, nem beszélve a területi tervezés intézményéről sem! A program további 4 fő prioritásra Zöldenergia; Energiahatékonyság; Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás; Zöld K+F+I és 15 alprogramra bontható. Meghatározásra kerülnek a hazai megújuló erőforrások fajtái és azok hasznosíthatósági lehetőségei is. Ez alapján elsődleges és másodlagos kategóriákat alakít ki, ahol az előbbibe az erdészeti és mezőgazdasági alapanyagokból származó biomassza, biogáz és a bioüzemanyagok, valamint a geotermikus energia; az utóbbiba pedig a nap-, szél- és a vízenergia tartozik. Természetesen ezen rangsor az egyes tájegységek vonatkozásában az adott terület természeti adottságaitól függően módosulhat. A dokumentum elsősorban a megújuló erőforrások rövid, tömör és általános bemutatására, azok hazai hasznosítására fókuszál, azonban egyes esetekben az alapvető megállapításokon kívül néhány kitételt és követelményt is belecsempész az anyagba. Ilyen például az, hogy habár hazánkban a biomassza és a bioüzemanyagok az egyik legnagyobb potenciállal bíró megújuló erőforrások, mégsem szabad kockáztatni túlzott alkalmazásukkal a hazai élelmiszerellátást, sőt nem jelenthetnek versenyt az élelmiszertermelés számára sem! További hangsúlyos megállapítás az is, mely szerint hazánk világviszonylatban is kiválónak minősülő geotermikus adottságai és potenciálja természeti kincseink közül a magyar nemzeti vagyon egy szinte érintetlen része. Védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, a biztonságos energiaellátás kitüntetett tényezője. Ezen túl fejlesztési eszközök is megjelennek, melyek alapjának a jövőben felülvizsgálatra és átalakításra kerülő jelenlegi támogatási és pályázati rendszereket tekinthetjük, amelyek megfelelő szabályozásával a gazdaság és az infrastruktúra több területe így például a közlekedés és az úthálózat, az építőipar és a lakásállomány, a hulladékipar, közintézményi hálózat, oktatási és kutatási területek is bekapcsolódhat az átstrukturálódó gazdaságba. Jelentős hangsúly helyeződik a foglalkoztatáspolitika és gazdaságpolitika mellett a minél nagyobb jövőbeli hozzáadott érték elérése érdekében a megújuló erőforrások alkalmazását, fejlesztését támogató képzésrendszer kialakítására is, hiszen egy új gazdasági modell kiépítéséhez komoly szemléletformálásra és új szakembergárdára lesz szükség. A program előrevetíti egy új intézményrendszer, a regionális energetikai szaktanácsadói és tudásközpont hálózatát is, amelyről bővebb és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

73 tájékoztatást sajnos nem nyújt. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési programja a felvázolt prioritások, célok és alprogramok teljesülése esetén olyan várható eredményekkel számol, mint az energiaimport függőség leküzdése, több tízezer új munkahely létrejötte, az államháztartási egyensúly 10 éven belüli megteremtése, a hazai KKV szektor versenyképességének növelése, az aktív korú népesség munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedése, a K+F költségeinek GDP-hez viszonyított részarányának növelése, a hátrányos helyzetű térségek életszínvonalának és népességmegtartó képességének javulása, hazai energetikai eszközök termelése és így új piacok elérése, továbbá az Európai Uniós és nemzetközi klímavédelmi és energetikai vállalásaink teljesítése Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK Irányelve alapján minden egyes tagállamnak a megújuló erőforrások hasznosítására vonatkozó nemzeti cselekvési tervet kellett készítenie és azt június 30.-áig be kellett nyújtania az Európai Bizottság számára. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve részben épít hazánk korábbi, a 2008 és 2020 közötti időszakra szóló Megújuló Energia Stratégiájára, azonban a bekövetkezett gazdasági és politikai változások hivatkozva felül is bírálja azt. További alapját képezi az Új Széchenyi Terv, melyből a megújuló erőforrások által gerjeszthető zöldipar, mint gazdasági kiugrási pont került kiemelésre. Elkészítésében a Magyar Energia Hivatal koordinálása alatt, több szakmai szervezet így például a holland ECORYS, a német ECOFYS, az osztrák Energy Economics Group, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft., valamint az Energia Klub is közreműködött. A gazdasági és energetikai számítások és hosszú távú előrejelzések az úgynevezett Green-X modell alapján kerültek kidolgozásra. A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló- és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése. (MMEHCsT, [2010]) Magyarország új, megújuló energetikai stratégiáját megalapozó dokumentumaként három, hosszú távú célt tűz ki maga elé, amelyek az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot foglalják magukban. A stratégiai célok öt további kulcsterület köré csoportosulnak: Ellátásbiztonság Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem Mezőgazdaság-vidékfejlesztés és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

74 Zöldgazdaság-fejlesztés Közösségi célokhoz való hozzájárulás Mint az jól látható az ellátásbiztonság hosszú távú szavatolása kiemelten fontos szerepet tölt be, hiszen hazánk energetikai viszonylatban az európai országok közül is kiugró kiszolgáltatottsági helyzetben van. Ezt alátámasztja az is, mely szerint a belföldi kőolaj és földgáz szükségleteink 80-83%-át csak importból tudjuk fedezni. A dokumentum szerint jövőben azonban nagymértékben csökkenthető a szénhidrogén függőségi helyzetünk a megújuló erőforrások minél szélesebb körű hazai hasznosítása révén, amelyek emellett további pozitív nemzetgazdasági haszonnal is kecsegtetnek. Ilyen lehetőség a mezőgazdaság és az ipari megújulása, a foglalkoztatás növelése, a károsanyag kibocsájtás csökkentése, valamint a környezet minőségének javulása. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mindez elsődlegesen az Európai Unió felé tett vállalásunkat mely szerint 2020-ban a teljes energiafelhasználásunk minimum 13%-át megújuló erőforrásokból biztosítjuk hivatott biztosítani. A fentebb meghatározott célok eléréséhez több tényezőt is figyelembe kell venni és össze kell hangolni. Ilyen tényező a lakosság, a piac és a költségvetés teherbíró képessége; a rendelkezésre álló szabad fejlesztési források volumene; a támogatásokra és ösztönzésre vonatkozó közösségi jogszabályok; a magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és befogadóképessége; valamint az egyenletes jövedelem-megosztás biztosítása az egyes termékpályák mentén. Hazánk 2020-ig tartó végső bruttó energiafelhasználási trendjére vonatkozóan 3 szcenárió BAU pálya, 11 referencia pálya, kiegészítő energiahatékonysági pálya került kidolgozásra. A számításokhoz, a gazdasági világválság okozta energiafelhasználási anomáliák kiküszöbölése érdekében a 2005-ös évi adatok szolgáltak referenciaként. A Megújuló Energia Direktíva 12 terminológiájának értelmében ezen szcenáriók nem tartalmazhatják az energiaátalakítás veszteségeit (így az atomerőmű villamosenergia-termelésének átszámítási veszteségét), továbbá az anyagjellegű és a nem energetikai célú energia felhasználás értékeit sem. Az első modell (BAU) olyan fogyasztási tendenciákkal számol, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki. A második módszer (referencia pálya) az első pálya adatait a előtt elfogadott energiatakarékossági és hatékonysági intézkedések hatásaival korrigálja. A harmadik (kiegészítő energiahatékonysági pálya) pedig a jövőbeli energetikai intézkedések, szabályozások így a következő években tervezett Nemzeti Energiatakarékossági Program pályamódosítását szimulálja. Mindezeket összevetve 2020-ban a három felhasználási pálya alapján a hazai energiafogyasztás 11 Business As Usual - Azon energiafogyasztási pálya, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki /28/EK Irányelv és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

75 és a hozzájuk tartozó megújuló erőforrásarány a Melléklet táblázatban felvázoltak alapján fog alakulni. A harmadik forgatókönyvhöz kapcsolódóan a megújuló erőforrások jövőbeli célszámai is kialakításra kerültek (Melléklet táblázat). Ezek alapján 2020-ban a korábbi évekhez viszonyítottan habár csökkenő arányban továbbra is a biomassza alapú energiatermelés lesz a leginkább meghatározó. Ezt a sorban a geotermikus-, a hőszivattyús-, a szél- és biogáz, valamint a napenergia alapú erőforrás hasznosítások fogják követni. A korábbi kormányzati nyilatkozatokkal összhangban az utolsó helyen a vízenergia felhasználás fog szerepelni, mely ebben az évtizedben érdemi jellegű növekedést nem fog tudni felmutatni. A megújuló cselekvési terv a kialakított energiamix arányainak alátámasztása céljából több érvet és ellenérvet is felsorolt az egyes megújuló erőforrások alkalmazásával kapcsolatban (Melléklet táblázat). Így habár mindegyik magában hordozza a fosszilis erőforrásokkal szembeni függés leküzdésének, a decentralizált energiatermelésnek, továbbá elsősorban a vidéki gazdaság fellendülésének lehetőségét, mégis több ponton korlátozó és visszatartó tényezőkkel kell számolnunk. Emiatt a Magyar Energia Hivatal az egyes megújuló energiaforrások várható nemzetgazdasági hatásainak, pozitívumainak és negatívumainak összevetésével leszűkítette a támogatásra szorgalmazott technológiákat és területeket. A befolyásoló kritériumok között a teljesség igénye nélkül megjelent a villamosenergia hálózat biztonságos szintű befogadó kapacitása, a foglalkoztatás növelésének lehetősége, az egyes berendezések támogatási költsége, az adott technológia kiforrottsága és a környezetvédelem kérdésköre is. Az NCST felhívja a figyelmet arra is, mely szerint jelenleg a fosszilis erőforrások piaci árába nem épülnek be az általuk kiváltott közvetlen vagy közvetett negatív externáliák, ezért a megújuló energiatermelési módok csak korlátozott mértékben versenyképesek azokkal. Ennek kiküszöbölése és az utóbbiak gyorsabb elterjedése érdekében a kezdeti időszakban minél nagyobb arányú állami szerepvállalásra és támogatásra lesz szükség, amely a financiális támogatások mellett (Melléklet táblázat) megjelenhet egyéb immateriális eszközök (tájékoztatás, promóció) formájában is. Mint a táblázatból látható az egyes erőforrások különböző mértékű támogatásban részesülhetnek. A forrásokat korlátozottságuk miatt allokálni kellett, amelyhez a Green-X modellt felhasználva hat fő szempontot a megtermelt energiamennyiséget, a CO 2 kibocsátás csökkentés mértékét, a hulladékok energetikai hasznosítását, a GDP növekményt valamint kiemelt súlyozással a munkahely-teremtő képességet és az egységnyi támogatással előállított energia mennyiségét értékeltek. A cselekvési terv hatékonyabb megvalósítása érdekében kihangsúlyozásra kerültek azon jogszabályi és intézkedési keretek is, amelyek a legtöbb megoldandó feladattal és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 18

76 és problémával rendelkeznek. Ezeket négy pillér köré csoportosították: Támogatási intézkedések, programok Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők Általános szabályozási, átfogó programalkotási ösztönzők Társadalmi intézkedések A megújuló erőforrások alkalmazásának foglalkoztatásra gyakorolt hatását illetően a cselekvési terv az Új Széchenyi Tervhez hasonlóan 10 évre vetítve elsődlegesen a vidéki térségekben ezer új zöldgalléros munkahellyel számol, mely további ezer munkahelyet indukálhat. Ehhez és a hosszú távú karbon-szegény energiagazdálkodás megalapozásához több intézkedést is előrevetít, mint a jogszabályi környezet egyszerűsítése és a hatósági engedélyeztetések felgyorsítása, integrált komplex zöld közfoglalkoztatási programok indítása önkormányzatok részére, egy Zöld Fejlesztési Bank 2012-es esetleges felállítása, pilot programok indukálása, valamint a következő programozási időszakban, azaz 2014 és 2020 között egy önálló energetikai Operatív Program indítása. Ez utóbbit külön ki kell emelnünk, hiszen a tervek szerint 2014-et követően hozzávetőlegesen 800 milliárd forinttal járulna hozzá az energiahatékonyság növeléséhez és a megújuló erőforrások elterjedéséhez Megújuló energiák a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban A Nyugat-dunántúli régió társadalmi és gazdasági szempontból is a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, melyhez nemcsak a geopolitikai helyzete és a dinamikus, innovációkra épülő policentrikus fejlődése, hanem a Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség példaértékű aktivitása és kezdeményező készsége is közrejátszott. A régió térsége és annak fejlesztéséért elkötelezett szereplői már a magyar regionális politika 1990-es évek közepén elindított újjászervezésétől kezdve egészen napjainkig folyamatos kapcsolatot alakított ki elsődlegesen az osztrák kollégákkal, továbbá az Európai Unió tervezésért és fejlesztésért felelős szakembereivel. Mindezen kapcsolatrendszer és tapasztalat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Nyugat-dunántúli régió a területi tervezés tekintetében hazánk egyik úttörőjévé váljon. Ezt jól példázza az, hogy az elmúlt években a térségben megjelent fejlesztési dokumentumokban a hazai stratégiai célokon túlmutatóan a megújuló erőforrások még az Új Széchenyi Terv és az NCST előtt már igen komoly szerepet kaptak. Nyugat-dunántúli régió A Nyugat-dunántúli régió 2007-ben elkészült 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Regionális Átfogó Fejlesztési Programja külön fejezet keretében az energetikával is foglalkozott, melyben több ponton is utalásokat tett a térség és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 19

77 megújuló energiák hasznosítására vonatkozó lehetőségeire, potenciáljára is. A régió 3 megyéjét energetikailag részben azonos jellemzőkkel illette, érdemi eltérést abban látott, hogy az energia ágazati nagyrendszerek és bázislétesítmények új földgázbázisú erőmű, bioetanolgyár, biomassza középerőmű és szélerőművek főként Győr-Moson-Sopron megye területére esnek és csak csekély hányad jut ebből Vas megyére, illetve még kevesebb Zala megyére. A program a korábbi regionális energetikai koncepcióhoz kapcsolódóan az alábbi állásfoglalásokat fogalmazta meg: A Nyugat-Dunántúli Régió nem zárja ki a környezetbarát technológiájú kis-, közép- és nagyteljesítményű vízerőmű létesítését és a szomszédos tagállamokkal történő kooperáció helyreállítását; helyet ad a hidrogén, mint új energiahordozó termelésének, hasznosítási technológiák kifejlesztésének, mint innovációs programnak; a Régió valamennyi ismert és a helyzetelemzés során feltárt, gazdag megújuló energiahordozói potenciáljára alapozva támogatja ezeknek, az eddiginél nagyságrenddel nagyobb kitermelési és hasznosítási technológiai tevékenységére vonatkozó programokat, projekteket; a megújuló energiahasznosító létesítmények közül kizárólag a decentralizált kistérségi fejlesztések; lakossági, kommunális és mezőgazdasági energiaellátást célzó objektumok megvalósítására összpontosít; valamint támogatja a biomassza energiahordozók részarány-növelését. Regionális energiagazdálkodás területét érintve a régió akkori os adataival kalkulálva a megújuló erőforrások a teljes energiahordozói szerkezetben elérte a mintegy 5%-ot. A program 2013-ig célul tűzte ki a kedvező biomassza és geotermikus energia potenciálra alapozva a 15%-os részarány elérését. A korábbi tervekkel ellentétben a 2007-es fejlesztési dokumentum már komoly fejlesztési irányokat is kijelölt megyei, sőt regionális szinten is. Decentralizált erőművi kapacitások főleg kisteljesítményű biomassza és biogáz alapú fűtőművek, geotermikus mintaerőművek és hibrid technológiák (biosolár, szél-solár, szélhidrogén, szél-tüzelőanyagcellás berendezések) telepítését, továbbá a 22 kistérségében decentralizált energetikai bázisok létrejöttét szorgalmazta. A többtényezős célrendszerre épülő (Melléklet táblázat) energetikai programban úttörő javaslatként megjelent az is, hogy a régióban működő 17 ipari parkban (Melléklet ábra) a versenyképes gazdaság megteremtése és a helyi KKV-k számára olcsó villamos és hőenergia ellátás érdekében innovatív technológiájú, helyi megújuló energiahordozóra alapozott kiserőművek létesüljenek 3, maximum 6 MW villamos és 10, maximum 20 MW hőenergia teljesítményben. A program keretében a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás bővítésének kérdésköre is felvetődött, melynek érdekében megjelent, hogy az oktatási és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 20

78 programokat egy hosszabb távú tervezés keretében ki kell bővíteni a környezetbarát megújuló energiaforrások és azok hasznosításának lehetőségeivel. Győr-Moson-Sopron megye A megye területfejlesztési dokumentumaiban több alkalommal is találkozhatunk hivatkozásokkal a megújuló erőforrások hasznosítására. Mind a 2001-ben, mind pedig a 2007-ben elkészült területfejlesztési programokban külön alfejezetet kapott a megújuló erőforrások hasznosítása. A dokumentumok tanulsága alapján Győr- Moson-Sopron megyében az elmúlt évtizedben energetikai célokból már több településen is alkalmazták a megújuló erőforrások egyes válfajait: - Geotermikus energia hasznosítása: kertészeti fűtési célok: Abda, Lébény, Lipót fűtési és használati melegvíz: Győr, Mosonmagyaróvár, Csorna távfűtési célok: Kapuvár - Biogáz hasznosítása: épületfűtés és járművekben komprimált állapotban üzemanyagként: Győr műhely és irodaépület fűtés: Sopron - Biomassza hasznosítása: kazántüzelés: CARDO Bútorgyár, CEREOL Növényipari Kft, Tanulmányi ÁEG, Sopron, Fertőmenti Mgtsz, Hegykő - Biodízel hasznosítása: Első Repce Szövetkezet kísérletei: Mosonmagyaróvár - Napenergia hasznosítása: közvetlen fűtés és melegvíz előállítás: Mindszenty József Gimnázium és Népfőiskola Mezőőrs; Németh László Népi Akadémia Sopron - Energetikai ültetvények: Nyugat-Magyarországi Egyetem kutatásai A 2007-es megyei területfejlesztési program igen előremutatóan Geo-Termál Programot és Földhő alprogramot is elkülönített, melyben Győr-Moson-Sopron megye legfontosabb természeti kincsének a termál- és gyógyvíz készletet említette, amellyel kapcsolatban alternatív energiaellátó rendszerek kiépítését szorgalmazta. A program a megyét a geotermikus energetikai adottságokat tekintve az ország egyik legkedvezőbb pontjának minősítette, melynek több részét is alkalmas helyszínként említette egy-egy hagyományos gőzturbinás technológiájú villamos erőmű vagy egy kogenerációs (hő- és villamosenergia) kiserőmű felépítésére és működtetésére is. További villamos-energetikai hivatkozásként megjelent a szél- és napenergia potenciál kutatására alakult tudományos konzorcium is, amely az NKFP és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 21

79 3A/0038/2002 projekt keretében megalkotott egy adatbázist, amelynek segítségével előzetes javaslat készíthető az optimális szélerő-hasznosítás preferálható területeire. A tanulmány szerint a szélenergia hasznosítására leginkább alkalmas területek országos viszonylatban éppen a Dunántúl északi részén találhatóak. Ezen területek közé tartozik Győr-Moson-Sopron megye csaknem teljes területe is. A fejlesztési dokumentum a korábbi területfejlesztési program mintáját követve ez esetben is megemlít pár, a megye területén már működő és engedélyeztetés alatt álló, referenciaként szolgáló erőművet. Potenciális alternatív erőforrásként megjelent a szerves hulladék hasznosítása is. Példaként említik a győri hulladéklerakóban és a városi szennyvíztisztítóban keletkező deponált biogáz hasznosítását. A dokumentum röviden a biomassza megyei szintű alkalmazását is boncolgatja. Ezzel kapcsolatban azon elképzelés jelenik meg, mely szerint az intenzív mezőgazdálkodásra nem vagy csak kevésbé alkalmas területek esetében az energetikai célú hasznosítás érdekében a nem kizárólagosan fás szárú energianövények telepítése lenne a javallott. Vas megye Vas megye területfejlesztési dokumentumai közül elsősorban a 2007 és 2020 közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepció és program foglalkozott behatóbban a megújuló erőforrások hasznosításával, amely az infrastrukturális fejezeten belül külön alfejezetet szentelt a megye energiagazdálkodására és energiaellátására is. Ebből megtudhatjuk, hogy az energiaforrások megyei szerkezetében a megújuló energiaforrások alkalmazása igen csekély, mindössze 1,7%-os (főleg biomassza, faipari hulladék és vízenergia). Szombathelyen biogázt, Vasváron a termálvíz geotermikus energiáját, Pornóapátiban pedig a bio-fűtőüzemben biomasszát hasznosítanak lakások és intézmények fűtésére. A 2007-es fejlesztési dokumentum utal arra is, hogy milyen mértékben kívánatos a megye potenciális megújuló energiaforrás-adottságait hasznosítani a magyar energiapolitikai- és a nemzetközi környezetvédelmi célok teljesítése érdekében. Ez alapján a tervezett megújuló energiamix 50-55%-ban biomasszára, 38-40%-ban geotermikus energiára, 12-15%-ban pedig víz-, szél- és napenergiára támaszkodna. Ebből következően a 2005-ös bázisévhez mérten 2014-ig a megújuló erőforrásokból termelt villamosenergia mennyiségét 1,7%-ról 4-5%-ra, a biohajtóanyagok közlekedésben betöltött szerepét pedig legalább 1%-ra kívánja növelni. A területfejlesztési koncepció minden egyes programjában szerepet kapott a megújuló erőforrások hasznosítása, külön alprogramként szerepelt a Környezetfejlesztés programon belül a megújuló energiaforrások használata. A célok közt megjelent a fosszilis energiahordozók részbeni kiváltása, a tervszerű megújulóenergiagazdálkodás és a mezőgazdasági termelés kihasználatlan kapacitásainak átfordítása a bioenergia termelésére, melynek érdekében több preferálandó tevékenységet is elkülönítettek, úgy, mint: és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 22

80 különböző biomassza projektek, így a kis kapacitású erőmű-telepítések; a szennyvíziszapból keletkező biogáz hasznosítása; térségi biogáz-üzemek kialakítása, kismérető egyedi fogyasztói biogáz-üzemek létesítése, a szennyvíziszap energetikai és mezőgazdasági hasznosítása; a helyi lakossági, intézményi és termelői hőenergia igények kielégítése érdekében geotermikus erőművek támogatása; napelemek és napkollektorok támogatása a lakossági fogyasztók melegvíz és elektromos energia ellátására; a már meglévő vízerőművek élettartamának növelése, hatékonyságának, energiaátalakítási hatásfokának javítása, illetve további kisebb vízerőművek létesítése; a szélenergiával történő villamosenergia-termelés elsősorban lokális, illetve közösségi szélerőgépek formájában való támogatása; illetve a közvilágítás energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra alapozott kialakítása. Mindezen tevékenységekkel szemben pedig az alábbi elvárások fogalmazódtak meg: fosszilis energiahordozók kiváltása a megújuló erőforrások révén, valamint a hagyományos energiahordozóktól való energiaimport-függőség mérséklődése; új munkahelyek keletkezése; a mezőgazdasági struktúra megváltozása; új, magas szintű technológiák alkalmazása; a környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszap) energiává történő átalakításával a környezeti terhelések jelentős csökkentése. Zala megye A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül a megújuló erőforrások alkalmazására vonatkozó terveket illetően Zala megye valamelyest elmaradottnak tekinthető, hiszen első komolyabb ez irányú megállapításait és javaslatait csak a 2010 júniusában módosított Területrendezési Tervében fogalmazta meg. A dokumentum Energiagazdálkodás és energiaellátás fejezetéből megtudhatjuk, hogy a megyében az egyik legnagyobb tömegben elérhető megújuló erőforrás a vízenergia, amelynek elméleti hasznosítási potenciálként feltüntetett 50 MW-os teljesítményének kiaknázását a már meglévő rendszerek kibővítésével, további kis és törpe vízművek telepítésével szorgalmazta. A dokumentum a megye területének jelentős erdősültsége miatt kiemelten kezelte a biomasszát, mint jövőbeli alternatív erőforrást. Ezen kijelentését arra alapozta, hogy az erdőgazdasági, a fa és bútoripari és egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint az energiahasznosítási céllal telepített faültetvények felhasználásával, és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 23

81 megfelelő kogenerációs technológiákkal, hosszú távon kiválthatóvá válhatna a keszthelyi távfűtés hőbázisa; a nagyobb kommunális oktatási, kórházi és egyéb intézményi létesítmények hagyományos hőenergia hordozói, valamint az ipari parkok új, egyéb vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisai is. Ezek mellett fejlesztési irányként a biomassza alapú fűtőegységek alap energiaforrásául szolgálhatnának az új vidékfejlesztési, turisztikai és rekreációs intézményeknek is. A terv emellett megemlítette a nap-, szél- és geotermikus energia hasznosításának lehetőségét is, azonban ezeket a megye területi adottságaiból fakadóan elenyészőnek ítélte. További érdekes gondolat az is, hogy a Területrendezési Terv a környezet- és klímavédelem szempontjából a megújuló erőforrások alkalmazásának ösztönzését fontosnak találja, azonban azokat jelenleg még meg nem térülő beruházásnak tekinti, amely csak pénzügyi támogatással válhat gazdaságossá. Hasonló megállapítással találkozhatunk a megújuló erőforrások foglalkoztatás növelő szempontjából is, hiszen a terv Zala megyében egyedül csak az alacsonyan képzett munkaerő magas talajvízszint állású és időszakosan vízzel borított területeken létesítendő energiaültetvényeken való elhelyezésében lát lehetőséget. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 24

82 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 4. fejezet mellékletei és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 25

83 Bizonyított készletek Éves kitermelés Éves felhasználás Bizonyított készletek Éves kitermelés Éves felhasználás Bizonyított készletek Éves kitermelés Éves felhasználás Kőolaj alapú Földgáz alapú Szén alapú táblázat Az Európai Unió fosszilis erőforrásai bizonyított készleteik, éves kitermelésük és felhasználásuk, valamint az ebből felszabaduló CO 2 mennyiség alapján 1990 és 2009 között Év Kőolaj (millió hordó) Földgáz (milliárd m3) Szén (millió tonna) CO2 kibocsájtás (millió tonna) n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a. 481 n.a n.a. n.a. n.a. Saját szerkesztés az EIA adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 26

84 Svédország Lettország Finnország Ausztria Portugália Dánia Észtország Szlovénia Románia Franciaország Litvánia Spanyolország Németország Görögország Olaszország Bulgária Írország Lengyelország Egyesült Királyság Hollandia Szlovákia Belgium Cseh Köztársaság Ciprus Magyarország Luxemburg Málta Ausztria Svédország Lettország Portugália Szlovénia Finnország Szlovákia Spanyolország Dánia Olaszország Franciaország Közösség Görögország Írország Németország Egyesült Királyság Hollandia Cseh Köztársaság Lengyelország Litvánia Belgium Ciprus Luxemburg Észtország Málta Magyarország Százalék Ország ábra: A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben az egyes európai országokban (1997-valós adatok, 2010-célirányszámok) Saját szerkesztés a 2001/77/EK Irányelv alapján Százalék Ország 2005-ös tényadat Célkitűzés 2020-ra ábra: Nemzeti átfogó célkitűzések a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára Saját szerkesztés a 2009/28/EK Irányelv alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 27

85 Fenntartható gazdaság Zöld iparágak Innovációk Energiatakarékosság Energiahatékonyság Saját- és megújuló erőforrások ábra: Az új fenntartható gazdaság alapvető modellje Saját szerkesztés az Új Széchenyi Terv alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 28

86 részaránya (%) mennyisége (PJ/év) BAU forgatókönyv (PJ/év) Referencia forgatókönyv (PJ/év) Kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv (PJ/év) tervezett részaránya (%) tervezett mennyisége a 3. forgatókönyv adatai alapján (PJ/év) Környezetipa r, hulladékipar Zöldgazdaság- Fejlesztés Zöldfoglalkoztatás Kutatásfejlesztés és innováció Oktatás, képzés, szaktanácsa dás Agrárenergetika- Mezőgazdasági bioenergia Zöldenergia- Megújuló erőforrások Energiahatékonyság Energiatakarékosság Energiaracionalizálás Támogatás és finanszírozás ábra: A Zöldgazdaság-fejlesztési program eszközrendszere Saját szerkesztés az Új Széchenyi Terv alapján táblázat Magyarország bruttó végső energiafelhasználása és a megújuló erőforrások aránya szektorális bontásban (2005-re és 2020-ra vetítve) 2005 (bázisév) 2020 Bruttó energiafelhasználás (PJ/év) Ebből: megújuló erőforrások Bruttó energiafelhasználás (PJ/év) Ebből: megújuló erőforrások fűtés-hűtés 524,80 5,40 28,34 491,00 434,00 407,00 18,90 76,92 villamosenergiafelhasználás 151,00 4,30 6,50 191,00 189,00 185,00 10,90 20,17 közlekedés 166,00 0,22 0,37 240,00 230,00 224,00 10,00 22,40 Bruttó végső felhasználás 841,80 4,18 35,21 922,00 853,00 816,00 14,64 119,49 Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 29

87 táblázat A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010-ben és várhatóan 2020-ban % PJ/év % PJ/év Biomassza 83 40, ,97 Biogáz 1 0,32 5 4,63 Geotermikus 9 4, ,43 Hőszivattyú 0 0,25 6 5,99 Szélenergia 5 2,49 5 5,56 Vízenergia 1 0,7 1 0,86 Napenergia 1 0,25 4 3,73 Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 30

88 Nemzetgazdasági hatások és foglalkoztatási lehetőségek táblázat Az egyes megújuló erőforrások energiamixet befolyásoló tulajdonságai Felhasználási területek Pozitívumok Negatívumuk Támogatandó területek Szilárd biomassza - Agrár- és vidékfejlesztési eszköz (biomassza begyűjtés, energiaültetvények) - Mezőgazdaság értékesítési csatornáinak bővítése, az alapanyagok többféle feldolgozása (gyógyszeripar, vegyipar) - Fűtés - Villamosenergia előállítás - Könnyen elérhető - Olcsó erőforrás - Új jövedelemforrás - Kiváló hazai agroökológiai adottságok - Jól tervezhető és szabályozható az általa előállított energia mennyisége - Felhasználható termőterületek véges száma - Helyi, vidéki hőenergia termelés - Kis- és közepes kapacitású decentralizált villamosenergia termelés maximum 20 MW-ig - Nagyvárosi távhő esetében támogatható a 25 MW feletti teljesítményű erőmű is Bioüzemanyag - Agrárium és állattenyésztés - Bioüzemanyag ipar - Közlekedés - Kiváló agroökológiai adottságok - Versenyt jelenthet az élelmiszertermelés számára - Motortechnikai korlátok - Kisméretű, évi 5-10 ezer tonna kapacitású üzemek - Bioüzemanyag meghajtású tömegközlekedés Biogáz - Mezőgazdaság - Biogáz és biometán ipar - Közlekedés (elsősorban vidéki városokban) - Villamosenergia - Hűtés-fűtés - Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék hasznosítása - Földgáz kiváltása - - LNG-hez hasonló rendszerű CNG töltőállomások kialakítása Geotermikus energia - Mezőgazdaság - Termál és gyógyturizmus - Épületfűtés, távhőszolgáltatás - Használati melegvíz szolgáltatás - Gyógyfürdők víz- és hő ellátása - Üvegházak, kertészetek hő ellátása - Természeti kincs - A geotermikus gradiens meghaladja a világátlagot - Többlépcsős, komplex hő hasznosítási rendszer építhető ki - Nem racionális és optimális kihasználás szemléletének hiánya - Korlátozó tényező a finanszírozás biztosítása - Épületek hő ellátása - 57 MW-nyi villamosenergia termelés kiépítése - Az egyik legszélesebb körben alkalmazható megújuló erőforrás Hőszivattyú - Hőszivattyúgyártás - Hűtés-fűtés - Jól használható urbanizált területeken is - Korlátozó tényező a finanszírozás biztosítása - Hőszivattyúgyártás és telepítés - Gyorsan kiépíthető - Hatalmas erőforráskészlet Szélenergia - Alkatrészgyártás - Villamosenergia termelés - Jövőben cseppfolyós hidrogén előállítás - Több ezer MW hazai szélenergia potenciál - Zérus CO2 kibocsájtás - Könnyen és gyorsan telepíthető - Nem szabályozható, időjárásfüggő, - A villamos elosztó rendszer addicionális tartalék erőművi teljesítményt igényel a biztonságos szolgáltatás érdekében MW-nyi szélfarm és 10 MW-nyi kisméretű háztartási autonóm szélkerék telepítése és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 31

89 Nemzetgazdasági hatások és foglalkoztatási lehetőségek Felhasználási területek Pozitívumok Negatívumuk Támogatandó területek - Hő és villamosenergia termelés Napenergia - Alkatrészgyártás - Hálózati meleg víz előállítás - Medencefűtés - Komplex rendszer (melegvíz, fűtés rásegítés, villamosenergia termelés) - Távhőszolgáltatás kiegészítése - Több ezer m 2 hasznosítható felület - Több tízezer MW potenciál - Drága berendezések - Alacsony támogatási keret - Technológiai és teljesítménybeli fejlesztések szükségesek - Más erőforrásokkal szemben még nem hordoz elég komparatív előnyt - Családi házak, közintézmények melegvíz ellátása - Országutak és tanyák villamosítása - Lakótelepi melegvíz szolgáltatás Vízenergia - Villamosenergia termelés - Kiválóan szabályozható, így hozzájárul a villamosenergia rendszer szabályozhatóságához - Az egyik legtisztább erőforrás - Nagy vízhozamú, azonban kis esésű hazai folyók - Duzzasztóművek szükségesek - Szétszórt vízenergia vagyon - Vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi problémákat vet fel - Reálisan MW beépített villamosenergia teljesítmény beépítése - Indokolt esetben maximálisan 66 MW-nyi, már meglévő duzzasztóművekbe beépíthető 5 MW alatti törpe turbinák beszerelése - Háztartási méretű kiserőművek (mikrohidro kw, pikohidro 5 kw alatt) és folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinák alkalmazása Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 32

90 táblázat Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek Termelési támogatás Közvetett ösztönzés Beruházási támogatás Zöld finanszírozás Vízenergia X X X Szélenergia X Geotermikus energia X X X Napenergia X X X X Hőszivattyú X X X X Biomassza X X X Biogáz X X X Bioüzemanyag X X X Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve alapján táblázat Nyugat-Dunántúli Régió hosszú távú ( ) koncepcionális céljai célrendszere Regionális energetikai program megújuló energia hasznosító, átalakító technológiák létesítése a kistérségekben megújuló kiserőművek létesítése ipari parkokban innovációs program új környezetbarát technológiák honosítására nagyvárosi megújuló pólusok energiatermelés és ellátás korszerűsítése település rehabilitáció megújuló forrásokkal (nap, geotermia, hőszivattyú, biogáz, szél) megújuló energia célnövények termesztése (erdő, faültetvény, lágyszárú biomasszák) környezetbarát iparfejlesztés decentralizált bioüzem anyag előállítás alapanyag termelés nyersszesz előállítás felzárkózó kistérségek elsődleges támogatása megújuló energiaellátás létrehozására (11 kistérség) energetikai oktatás, tudatformálás és referencia helyi bemutatás helyi energia elosztóhálózatok bővítése kistérségi energetikus-hálózat létrehozása kistérségi önkormányzatok szövetkezése feljogosított fogyasztói piaci megjelenés szervezése határon átnyúló biomassza, geotermikus projektek, hálózatok Saját szerkesztés a Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 33

91 ábra: Megújuló energiabázisú erőmű telepítési programjavaslat a Nyugat-dunántúli régió kistérségi központjaiba és ipari parkjaiba Forrás: Nyugat-dunántúli régió regionális átfogó program , 155.oldal E-7 sz. ábra és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 34

92 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői Készítette: MTA RKK Nyugat magyarországi Tudományos Intézet és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

93 Tartalom 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése Mező- és erdőgazdaság Ipar Szolgáltatások és a közszféra Háztartások, közlekedés Energetikai Infrastruktúra Villamosenergia-hálózat Gázvezeték-hálózat Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés Lokális távhőellátó rendszerek A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise fejezet mellékletei és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

94 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői Ezen fejezet a régió általános földrajzi, demográfiai, gazdasági és infrastruktúrális jellemzőivel foglalkozik. A fejezet külön figyelmet fordít a Nyugat-dunántúli régió legfontosabb múltbeli és jelenleg futó megújuló energiákra irányuló projektjeinek a bemutatására. Az általános jellemzők bemutatása is energetikai megközelítésben történik. 5.1 A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból A Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió négy országgal határos, északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával, délnyugaton pedig Szlovéniával és Horvátországgal. A régió határvonala a leghosszabb szakaszon Ausztria Burgenland tartományával közös. Keleti és déli határa a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli régió. A Nyugat-Dunántúl három jelentős nagytája a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúlidombság kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A Nyugat-Dunántúl fekvésének köszönhetően a felszíne igen változatos, sokszínű tájegység jellemzi. A talaja nagytájanként különböző szerkezetű és minőségű, a Kisalföldet jó termőképességű csernozjom talajok jellemzik, az Alpokalját pedig a fejlődés különböző fokán álló barna erdőtalajok. A Cser és Kemeneshát vidékén kavics teraszok terülnek el, a folyók völgyében pedig őstalaj. A régió fosszilis energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény. A zalai kőolajmezők kimerülőben vannak az őrségi földgázkészlet nem hasznosítható. Jelentős azonban az alacsony fűtőértékű tőzeg és lignit kitermelhető mennyisége, valamit a természetes széndioxid készlet. További fontos ásványi nyersanyag még a hordalékon lerakódott kavics és agyag. A régió legfontosabb természeti kincse a termál és gyógyvíz készlete, melyből bőségesen található a Nyugat-Dunántúlon. Ezért a megújuló energiaforrások egyik alapja lehet a geotermikus energia ebben a térségben. Az éghajlatát tekintve meghatározó a Kárpát-medencét ezen a területen elérő északnyugati szélirány. Így a szélenergia felhasználása a másik jelentős megújuló energiaforrás, valamit a jó termőföldeknek köszönhetően a biomassza. A Nyugat-Dunántúl 656 településsel rendelkezik (Melléklet táblázat) melynek köszönhetően a legnagyobb településszámmal rendelkező régió Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió megalakulása óta, településeinek száma 23-mal növekedett. Az utóbbi évtizedben is tovább folytatódott ez a tendencia, mivel 8 Veszprém megyei község 2001-ben Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. A régióban utoljára október 3.-án önállósult település Győr-Moson-Sopron megyében, így a korábban Mosonmagyaróvárhoz tartozó Mosonudvar jelenleg a legfiatalabb települése. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

95 A régió északi részén viszonylag magas létszámú települések jöttek létre, ( fő) a középső és a déli részeken viszont főleg kistelepülések találhatók. A Nyugat-dunántúli régióban öt megyei jogú város található Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, és Nagykanizsa. Az országos és a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan, a régióban is a nagyobb városok környezetében szuburbanizációs folyamatok indultak el. A régióban ez a folyamat leginkább Győr térségére jellemző. 5.2 Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai Magyarország lakosságának egy tizede a Nyugat-Dunántúlon él (992 ezer fő), melynek népessége a 2001-es népszámláláshoz képest közel 16 ezer fővel csökkent. A régión belül is jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes megyék között, Győr-Moson-Sopron megye népessége ugyanis több mint 160 ezer fővel több, mint Vas, és Zala megye népessége. Ezzel együtt Vas és Zala megye népessége a 2001-es népszámlálás óta ezer fővel csökkent, Győr-Moson-Sopron megye népessége pedig 11 ezer fővel bővült. Ez a növekedés Győr-Moson-Sopron megyében a migrációnak köszönhető, ami évente 1-2 ezer, főleg fiatal betelepülőt jelent. A természetes szaporodás ugyanakkor továbbra is fogyást mutat. Vas és Zala megyében a természetes szaporodás mellett az elvándorlás negatív egyenlegének köszönhető a népességfogyás. A népesség elöregedése követi a hazai trendeket, nagyjából az országos átlag körül alakul. A Nyugat-Dunántúlon élők várható élettartama a legmagasabb a régiók között, 2008-ban a nők várható élettartama 78,7 év, a férfiaké 70,5 év volt. A gazdasági válságnak köszönhetően, a régióban a foglalkoztatottak száma közel 20 ezer fővel lett kevesebb (Melléklet táblázat). Érthetően ugyanennyivel nőtt a munkanélküliek száma is (Melléklet táblázat). A régióban a nemzetgazdasági ágazatok közül a legtöbben az ipar területén, azon belül is a feldolgozó iparban dolgoznak. A melléklet táblázat alapján az ipar és a mezőgazdaság területén 2005-ben volt egy visszaesés az alkalmazottak létszámába, ami aztán 2008-ig nem változott jelentősen. A feldolgozóipar jelentős része jelenleg is olyan hulladékokat termel, melyeket lehetséges megújuló energiaként alkalmazni. Ugyanakkor a jövőben ezeknek az iparágaknak a nagytöbbsége megújuló energiák felhasználásával működhet majd. Ezrét ezen a területen szükség lesz a megfelelő szakemberekre, akik tisztában vannak a hulladékok újrahasznosításával, és energia célú felhasználásával. A Nyugat-Dunántúlon az alapfokú, és a középfokú oktatás mindenhol megfelelően biztosított. Energetikai szempontból a régióban jelentős műszaki képzés folyik (pl. építészet, gépészet, stb.), melyek jó alapot szolgáltathatnak a különböző megújuló energiákkal kapcsolatos tananyagok bevezetésre. A felsőoktatás tekintve négy felsőoktatási intézmény található a régióban. Ebből a Széchenyi István Egyetemen Műszaki Tudományi, és a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

96 karán található olyan képzés, ahol a jövőben nemcsak a megújuló energiákkal kapcsolatos képzések, hanem kutatások is helyet kaphatnak. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

97 5.3 Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése Ez az alfejezet a Nyugat-dunántúli régió nemzetgazdasági ágait hivatott bemutatni, energetikai megközelítésben. A mezőgazdaságnak, iparnak, szolgáltatói szférának és a háztartásoknak igen fontos szerepe van az energiatakarékosság, energiahatékonyság tekintetében, meg nem feledkezve a közlekedés jelentőségéről Mező- és erdőgazdaság Az ágazati szerkezet sajátosságai között a mezőgazdaságra vonatkozóan kiemelést érdemel, hogy a strukturális változások ellenére a társas cégek maradtak a legfontosabb és legtöbb munkavállalót alkalmazó egységek (2008-ban 1664 vállalkozás). A vállalkozások között ugyanakkor szám szerint az egyéniek kerültek túlsúlyba, számuk 2008-ban már túllépte a 36 ezret, jórészt azért, mert a korábbi alkalmazottak munkahelyük elvesztése után speciális ismeretük, képzettségük és szoros vidéki kötődésük miatt magánvállalkozás keretei között keresnek megélhetést. A tulajdonosi szerkezet átalakulása réven módosult a földhasználatban az egyes gazdálkodási formák szerepe. A régióban 2008-ban az összes földterület ezer hektárt tett ki, amiből 901 ezer hektár kiterjedésű volt a termőterület, ennek 45%-a szántó, 25%-a pedig erdő. A szántó aránya a régión belül a humuszban gazdag öntéstalaj nagyarányú kiterjedtségéből fakadó kitűnő termőhelyi adottságok miatt Győr- Moson-Sopronban jóval magasabb (45%), Vas (29,8%) és Zala (24,5%) megyében azonban közel azonosasak. A szántóföldi növénytermesztés vázát a gabonafélék alkotják, közülük a legnagyobb területen termelt növény a búza, amely kissé felülmúlja a kukorica, jelentősebben az árpa területét. A kifejeztettem energia növénynek számító repce betakarított területe az elmúlt években folyamatosan növekedett (Melléklet ábra). A régióra különösen annak északi es középső területére jellemző növény a cukorrépa és a tavaszi árpa, köszönhetően a feldolgozóüzemek jelenlétének. A zöldségtermelés szerepe csak néhány speciális termőhelyi adottságú térségben jelentős (pl. uborka, gyökérzöldségek). A Vasi Hegyháton és a Zalai Dombságon a gyepgazdálkodás és a gyümölcstermesztés jelentős. Az ország legnagyobb egybefüggő körtése Zala megyében tálalható, ahol az alma is egyre nagyobb területeket hódít meg. Sopron, Pannonhalma és a Balaton melléke híres borvidékek. A művelési ágak közül a legkevésbé az erdőbirtoklás aprózódott el, a 281,3 ezer hektár kiterjedésű erdő túlnyomó részét a korábbi állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok jogutódjai kezelik. Az állattenyésztés az 1990-es években sokat veszített szerepéből. Legnagyobb mertekben a szarvasmarhák száma esett vissza, de még így is a régió legfontosabb haszonállatfaja maradt (Melléklet ábra). A sertéshizlalás más régiókkal ellentétben a Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző. A szárnyasok tártasa és a pulykahizlalás a feldolgozóüzemek sikeres magánosítása réven viszont meghatározó és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

98 (Melléklet ábra). Nagyobb vágóhíd Sopronban (szarvasmarha), Kapuvaron (sertés), Sárváron es Győrben (szárnyasok) működnek. A régió intenzív erdősültsége, erdészeti hulladék volumen potenciálja, valamint energiaültetvényezésre alkalmas talajadottságai, klimatikus viszonyai lehetővé teszik összetett biomassza termelő-hasznosító technológiák; kis- és középteljesítményű erőművek, fűtőművek, faluközponti hőellátó rendszerek távlati létesítését, melyre már helyi referenciaművekkel rendelkeznek Vas és Zala megyében is. Győr-Moson- Sopron megyében jó példa a Pannonhalmi Főapátság, melynek fűtését a jövőben a 2009-ben felavatott biomassza erőműve fogja biztosítani, így a hőtermelés közel 80%-a megújuló energiaforrásból fog származni. Az agroenergetikai vizsgálatok eredményei szerint a régió meghatározott területei alkalmasak a biodízel és bioetanol átalakítására alkalmas primer célnövénytermesztésre. A mezőgazdaság növénytermesztési, állattenyésztési szerves hulladékok biogázra történő átalakítása, összekapcsolva egyéb (kommunális, élelmiszeripari stb.) hulladékártalmatlanítási célokkal jelentheti a régió integrálható biogáz energiahordozó-termelő új hálózatát, amelyet vagy helyi gázellátásra hasznosíthatnak, vagy biogáz kiserőművekben villamos és hőenergia termelésre szolgáltatásra alkalmazhatnak Ipar A Nyugat-dunántúli régióban egyértelmű az ipar meghatározó szerepe, az országban csak a Közép-dunántúli régió bír hasonló ipari teljesítménnyel a többi ágazathoz képest (Melléklet táblázat). A régióban az ipar GDP-ből való részesedése 38,6%. A 25,2%-os országos átlagot Győr-Moson-Sopron megye majd 20 százalékponttal, Vas megye 8 százalékponttal, de még a kevésbé iparosodott Zala is 5 százalékponttal haladja meg. A szekunder szektor elsősorban a mezőgazdaság súlyának kárára a kilencvenes évek közepéhez képest majd 5 százalékponttal bővült. Ugyanakkor a szolgáltatások szerepe a GDP-ben az elmúlt évtizedben, ellentétben az országos folyamtokkal nem igazán változott. Középtávon mindenképpen a jelenlegi folyamatokkal ellentétben az ipar részesedésének enyhe, de tartós csökkenése prognosztizálható, a tercier szféra folyamatos bővülés mellett. A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai élelmiszeripar, könnyűipar, textilipar leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar a kilencvenes évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban a multinacionális befektetők (Audi, Flextronics, General Electric, LUK, GM Opel stb.) megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelműen a járműalkatrész gyártás és az autóiparhoz kapcsolódó beszállítói háttéripar a domináns. Más feldolgozóipari ágazatokhoz viszonyítva a gépek, berendezések előállítása, a villamos gép, műszer, valamint a híradástechnikai termékek gyártása is és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

99 számottevő teljesítményt tudott felmutatni. A második legnagyobb iparágban, az élelmiszeriparban a húsfeldolgozásé a vezető szerep, de jelentős értékű termelés volt a tejiparban, illetve az italgyártás ágazatban is. A legdinamikusabban fejlődő iparág mellett jelentőséggel bír a vegyipar is, ami elsősorban a műanyag termékgyártásra épül, de a vegyi alapanyag előállítása, azon belül az ipari gáztermelés is, amely természeti adottságra épül. (Répcelak környékén található Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű természetes széndioxid lelőhelye.) A régión belül nagyobb a gépipar súlya Győr-Moson-Sopron megyében, a vegyiparé, textiliparé, valamint elektronikai iparé Vasban, a bányászaté, a villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátásé és a feldolgozóipari ágazatok többségének pedig Zalában. Míg Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a feldolgozóipari ágazatok közül meghatározó a gépipar, azon belül is döntő hangsúlyt a közúti gépgyártás kapott. Vasban a gépjárműgyártás mellett nem elhanyagolható a villamos termékek és a híradástechnikai termékek gyártása sem. Zalában az energiatermeléssel közel azonos teljesítményt nyújtott a jelentős húsipari háttérrel rendelkező élelmiszeripar. A külföldi beruházások egy részére (pl. elektronikai ipar) jellemző, hogy alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet honosítottak meg, valamint nem voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a megye gazdaságába. A textilipari tevékenységre jórészt a nemzetközi bérmunka a jellemző, a sajátkollekciós termékek előállítása csekély mértékű. Emiatt a nemzetközi folyamatok változására igen érzékeny ez az ágazat. Jelenleg válsággal küzd, amelynek legfőbb oka a korábbi alacsony bérszínvonal által kínált versenyelőny elvesztése, a kereslet csökkenése és az egyre erőteljesebb távol-keleti dömping Szolgáltatások és a közszféra A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén a régió helyzete alapvetően az országos dimenzióban átlagosnak nevezhető, bár megint csak jelentős különbségek tapasztalhatók magán a Nyugat-Dunántúlon, mint ahogy már a kilencvenes évek közepén sem nyújtott egységes képet a térség. A Nyugat-dunántúli régióból Győr és környéke az egyetlen terület, amely fejlett üzleti szolgáltatásaival kiemelkedik és országos viszonylatban is képes átlag feletti szolgáltatási feltételeket biztosítani. Győr mellett a régió magasan urbanizált területei, nagyobb városok és vonzáskörzeteik ellátottsága átlagosnak mondható, míg a belső és határ menti perifériák átlag alatti, vagy kifejezetten rossz üzleti feltételeket tudnak csak nyújtani (Lenti, Letenyei, Őriszentpéteri, Körmendi vagy Csepregi kistérség) A közigazgatás a régió GDP-nek 12%-át teszi ki, ami jelentősen elmarad az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatásoktól, mely 28%. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

100 5.3.4 Háztartások, közlekedés A Nyugat-dunántúli háztartások lakáshasználatát tekintve 89% rendelkezik tulajdonosi jogcímmel, ami 2002 óta gyakorlatilag változatlan (Melléklet táblázat). A bérleti jogcímmel rendelkező lakások száma azonban 6 év alatt jelentős ingadozást mutatott. Jelenleg a lakások 10%-át bérlik, az egyéb lakáshasználati jogcímek pedig még az 1%-ot sem érik el. A fűtést tekintve az egyedi fűtés aránya 2004-ig növekedett, majd 3%-al csökkent. Az ezt követő években ugyan ismét nőtt az egyedi fűtéssel rendelkezők száma, azonban 2008-ban jelentősen vissza esett az előző évekhez képest. A legtöbben az egyéb fűtési megoldásokat alkalmazzák a régióban, ami 51%-át tette ki 2008-ban a lakások fűtési módjának. A lakások több mint 95%-a gázzal, és szennyvízelvezetéssel is ellátott a Nyugat-Dunántúlon, átlagos alapterületük 82,2 m², illetve 32,5%-uk kétszobás ( táblázat). Minden 100 háztartásra a régióban jut 65 autó, és 87 mosógép, és 186 mobiltelefon. Az autók száma meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években, de nem emelkedtek jelentősen. Egyértelmű növekedés a mobiltelefonok számában látható, ami 6 év alatt megduplázódott ( táblázat). A háztartások egy főre jutó éves kiadásai között így nem meglepő hogy a második a sorban a lakások fenntartása, és energia fogyasztása ( táblázat) ban ez az összeg csak az elektromos energiára, gázra, és az egyéb tüzelőanyagokra lebontva majdnem 100 ezer forintot tett ki. Ez a szám az elmúlt 6 évben több mint a duplája lett. A lakások teljes fenntartását tekintve 2005-ben volt egy jelentős emelkedés, ami aztán visszaesett, de még így is 2008-ig folyamatosan nőtt a kiadások összege. A régió személygépkocsi használatáról elmondható, hogy a legtöbb benzin üzemű, és Győr-Moson-Sopron megyében található (Melléket ábra). A személygépjárművek közel 80% benzinfogyasztású, és alig 20% használ gázolajat. Vas és Zala megyében arányait tekintve hasonló mondható el, a személygépjárművek üzemanyag felhasználásról. Azonban Vas megyében 1%-al, Zalában pedig 2%-al nagyobb a benzines gépjárművek aránya a gázolaj meghajtásúakkal szemben, mint GYMS megyében. A tehergépkocsik arányáról, és üzemanyag használatáról már mást lehet elmondani (Melléklet ábra). A teherautók száma jóval kevesebb a személygépjárművekhez képest (a 320 ezer személygépkocsival szemben 42 ezer tehergépkocsi volt 2008-ban a Nyugat-Dunántúlon), valamit a fogyasztásukat tekintve a 42 ezer teherautóból majdnem 39 ezer gázolaj meghajtású. Ezért a biodízel felhasználása a teherautók üzemanyag ellátásában mindenképpen megfontolandó. A személygépjárművek esetében sajnos nem mondható el ugyanez, mivel a régióban csak 20% gázolaj meghajtású. Ezért ezen a téren jelentős változtatásokra lesz szükség a jövőben. A benzin üzemű személy- és tehergépkocsi, száma nem emelkedett jelentősen az elmúlt hat évben, azonban a gázolaj meghajtásúak szám a duplájára növekedett. Viszont még így is jelentősen elmarad a számuk a benzin üzemű járművekkel és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

101 szemben. A tömegközeledés terén a Nyugat-Dunántúlon 10 millióval kevesebb utast szállítottak 2008-ban a helyi buszjáratokon, mint a Dunántúl többi régiójában (Melléklet ábra). Az utasok száma az országos átlaghoz is jelentősen elmarad, ami egyrészről feltételezi a nagyarányú személygépjármű használatot. A legtöbb utast Győr-Moson- Sopron, a legkevesebbet pedig Vas megyében szállítottak 2008-ban. A buszok üzemanyag felhasználást tekintve is a biodízel, vagy más alternatívenergia meghajtás jelentheti a megoldást a fenntartható tömegközeledés biztosításához. Ehhez azonban elsősorban szükség van a helyi autóbusz közlekedés minőségi fejlesztésére is, hogy az utas szám növekedjen. 5.4 Energetikai Infrastruktúra Egy régió életét jelentős mértékben befolyásolja a helyben kiépített energetikai infrastruktúra, mint például a villamosenergia-hálózat, a gázhálózat, a távhőellátás és közlekedési infrastruktúra kiépítettsége, vagy éppen a hulladékkezelés színvonala. A fejezet során ezen tényezők bemutatására térünk ki Villamosenergia-hálózat A villamos energia országos alapellátást és nemzetközi kooperációt szolgáló 400 kv-os és 220 kv-os feszültségű szállító rendszerének hálózatai elérik és átszelik a régiót. Megcsapolásuk 400 kv-on történik a győri-, a szombathelyi és a hévízi 400/120 kv-os alállomásokban. A régiót ténylegesen ellátó 120 kv-os villamos főelosztóhálózatnak ezek a táppontjai. A 400 kv-os tranzit hálózatok rácsatlakoznak az UCTE európai egyesített rendszerre, Ausztriában a Győr-Wiener Neustadti, Szlovákiában a Pozsonyi, Szlovéniában a Hévíz-Cinkovcei, Horvátországban a Hévíz-Zerjevinec közötti rendszer-összeköttetés révén a jelölt 400/120 kv-os alállomásokra év óta a villamos energia szabad piac megnyitása és a hálózatok szabad hozzáférhetősége révén, a MAVIR rendszerirányító és kereskedelmet bonyolítón keresztül bármely ipari nagyfogyasztó megválaszthatja, hogy melyik európai termelő-szolgáltató cégtől vásárolja meg a szükséges villamos energiáját a közös piacon. Az energia infrastruktúra rendszernek ezek az autópályáknak megfelelő kategóriájú szállítórendszerei, a 120 kv-os hálózat pedig az autóút, gyorsforgalmi főút kategóriának feleltethetők meg. A Nyugat-Dunántúli Régióban Vas megye csak a közelmúltban kapcsolódhatott be a kiépített Győr-Szombathely közötti 400 kv-os új szakaszon és az új 400/120 kv-os transzformátor állomáson keresztül a vázolt nagyrendszerbe. Zala megye, s így a régió is egy másik, az előzőtől független táppontból (Litérről) kapja táplálását 400 kv-on már jó ideje. Ebből a táppontból történik a szlovén-magyar és a horvátmagyar rendszer-összeköttetés és kooperáció, amely korábban, a délszláv háborúk és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

102 idején, csak 120 kv-on működött. Ez a kooperáció regionális szinten továbbra is megmaradt, üzemel. A Régió gazdasága, ipara a megyei jogú városok, ipari parkok és kistérségi központok és a nagyobb települések, üdülőhelyek biztonságos villamos energia ellátására ma már nélkülözhetetlen a 120 kv-os villamos főelosztóhálózatok folyamatos továbbfejlesztése és a 120/20 kv-os transzformátor alállomások sűrítése, ill. a meglévők kapacitásbővítése. Ezekre tudnak a középméretű, 6 20 MW-os, megújuló energiákra alapozott erőművek rátáplálni. (Ilyen épült a közelmúltban a Zalaegerszegi Ipari Parkban, Lentiben és Őriszentpéteren.) A meglévő 20 kv-os középfeszültségű hálózatok általában leterheltek, kevés szabad kapacitással rendelkeznek, számos térségben felújításra szorulnak. E hálózatok fejlesztésére a külföldi tulajdonos-szolgáltató cégek aránytalanul keveset fordítanak, különösen, amikor a megújuló bázisú kiserőművek által termelt energia átvételéhez aránytalanul nagy hálózatfejlesztési igénnyel lépnek fel. Célszerű ezért már a koncepciót megalapozva, előzetes területszerkezeti és előnyös csatlakoztatási feltételeket biztosítani a megújuló energia-hasznosítási programot megelőzően. Mindenképpen meg kell említeni a június 27.-én átadott gönyűi gázerőművet, mely bruttó 443 MW teljesítményével a legmodernebb, és legmagasabb hatásfokú létesítmény jelenleg Magyarországon. Az erőmű kombinált ciklusú gáz-és gőzturbinás berendezése nemcsak környezetbarát, de rendkívül magas, nettó 59%-os hatásfokú teljesítménnyel rendelkezik. Ennek a világszínvonalú technológiának köszönhetően több mint 600 ezer háztartás energiaellátása biztosítható. A Gönyűn termelt áram a magyar átviteli hálózatba kerül betáplálásra, melynek köszönhetően a teljes hazai hálózat számára elérhető. Emellett a gönyűi áram elegendő Győr, és térségének egész éves energiaellátására. A villamos energia felhasználás a Nyugat-Dunántúlon az országos viszonylathoz képest alacsonynak mondható. A régióban a villamos energiát fogyasztók száma a 10%-át adják az ország energiafogyasztóinak. Ilyen alacsony fogyasztói számmal csak a Dél-Dunántúl rendelkezik. A többi régió fogyasztói arányát tekintve 11% és 13% között mozog kivéve a Közép-Magyarországot ahol ez az arány 29%. Az éves energiafogyasztásról is hasonlót lehet elmondani, mely szintén 10%-a volt 2008-ban az ország összes éves fogyasztásának (1 115 ezer MWh volt az összes villamos energiafelhasználás a Nyugat-Dunántúlon, az országban ezer MWh). Az elmúlt hat évben a háztatások éves villamos energiafelhasználása nagyjából hasonló volt, ami 2008-ban ugrott meg jelentősen GYMS megyében (Melléklet ábra). Az egy fogyasztóra jutó felhasználás viszont GYMS megyében csökkent a legtöbbet, a három megye közül (Melléklet ábra). Vas megyében is egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, ami azonban kisebb mértékű volt. Zala megye meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években az egy főre jutó villamos áram felhasználása terén, ami hol emelkedett, hol pedig csökkent, de 2002-höz képest valamennyivel alacsonyabb volt. A megyék közül Győr-Moson- és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

103 Sopron megyében volt a legnagyobb az egy fogyasztóra jutó havi energiafogyasztás 2008-ban, 206 kwh és Zala megyében a legalacsonyabb 143 kwh. A kizárólag közvilágítási hálózat hossza Győr-Moson-Sopron megyében (451 km) közel azonos Vas megye hálózatának hosszával (450 km). Egyedül Zala megye marad el 20 km-el a másik két megyei hálózat hosszától. A Nyugat-Dunántúli közvilágítási hálózat a 12%-át teszi ki az országos hálózatnak. A közvilágítási fényforrások száma a Nyugat-Dunántúlon az ország összes közvilágítási fényforrásának 10%-át teszi ki (Nyugat-Dunántúl 135 ezer közvilágítási fényforrás, Magyarország ezer). Érdekes módon azonban a megyék között Vas megyében van a legkevesebb közvilágítási fényforrás (39 ezer) holott a közvilágítási hálózatának hossza közel ugyan annyi mit Győr-Moson-Sopron megyében. Zala megyében pedig 20 km-rel rövidebb ugyan a közvilágítás hálózatának hossza, de 44 ezer fényforrással rendelkezik, amit 5 ezerrel több Vas megyénél, viszont 7 ezerrel kevesebb GYMS megyéhez képest. A megyék összes energia fogyasztását nézve azonban Vas és Zala megye közel azonosan teljesített 290 ezer MWh-val, míg Győr-Moson-Sopron megye 534 ezer MWh villamos energiát használt fel 2008-ban. A régió szélenergia potenciálja egyedül itt a legkedvezőbb az országban, különösen a régió északi és középső részéig bezárólag, emiatt nem csupán elszórt szélerőgépek, hanem nagyobb teljesítményű szélerőmű parkok telepítése is lehetséges. Referenciahelyek működnek Győr-Moson-Sopron, és Vas megyében. Valamennyi vázolt megújuló energia átalakító technológiához kapcsoltan, de önállóan működve is, javasolható a napenergia potenciál közvetlen villamos energiára, illetve hőenergiára történő átalakítása, annak technológiai berendezéseinek a régióban történő gyártása, majd alkalmazásuknak a jelenleginél nagyobb mértékű elterjesztése, mivel a közvetlen napsugárzási adottságok, a legnyugatibb keskeny sáv kivételével mindenütt igen kedvezőek általános európai összehasonlításban Gázvezeték-hálózat Az országos és nemzetközi szénhidrogén csőtávvezeték-hálózati nagynyomású rendszerek közül a földgázhálózat beteríti a régiót és nagy/középnyomású gázátadó állomásokon keresztül látja el a térség középnyomású fogyasztói elosztóhálózati alrendszereit. Ezen felül Győr-Moson-Sopron megye helyet ad nagynyomású tranzit földgázvezeték-hálózatnak is, egy Vecsés-Baumgarten közötti ág megyére eső szakaszán, amely már ma is a K-Ny-i tranzitszállításokat is elvégzi. Már a középtávú tervekben szerepel a dél-orosz földgáz ( Déli Áramlat névvel) mely a Fekete-tengeri Beregovaja kompresszorállomásáról indítva Bulgárián és a Balkánon át, Magyarországon keresztül vezetett nyomvonallal épülne ki ugyancsak Baumgartenig (Ausztriai kp.) a meglévővel párhuzamosan fektetve. A Déli Áramlat és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

104 kétoldalú kormányközi egyezménye 2010-ben megszületett, és az első vezeték építésének bejezését 2015-re tervezik. A másik terv a NABUCCO gázvezeték a Kaszpi-tengeri (iráni) táppontból indítva, ugyancsak elérné Magyarországot és ugyancsak a Baumgarten csomópontra csatlakozna. A NABUCCO gázvezeték támogatási szerződést az érdekelt országok, köztük hazánk is 2011 júniusában írta alá. Az igazi mérföldkő majd a beruházási döntés lesz, de ahhoz még nagyon hosszú utat kell megtennie a beruházónak. Ezek a tranzit-nagyrendszerek a telepítési helyszükségletükért folyamatos és jelentős díjjal honorálják az illető térség tulajdonosait, ezért célszerű a területhasználati díjat a régió egyéb fejlesztéseire hasznosítani. Egy korábbi É-D irányú a szibériai Yamal félszigeti táppontról indított Oroszországon Fehér-Oroszországon Lengyelországon vezetett ún. északitengeri gázok projekt délre leágazó szakasza átszelné a Ny-Dunántúli Régió keleti részét, Bana és Tornyiszentmiklós közötti szakaszával, majd elér egy adriai-tengeri olasz LNG (folyékony földgáz) kikötőhelyet. Összességében a régió tranzitáló szerepe a földgázhálózati rendszeren tovább erősödik, amely kereskedelmi szerep folyamatos bevételt jelent mind az értékteremtéssel, mind az építési kivitelezés, mind pedig a folyamatos üzemelés idején. Addig azonban, míg ezek a gázellátó rendszerek elsősorban hazai ipari és energiaipari termelőhelyek igényeit elégítik ki, a lakossági-kommunális és tercier szektor számára aránytalanul költséges és környezetszennyező hőellátásmódot jelentenek. Kiváltásukra célszerű törekedni ezekben az ágazatokban és a teljes mezőgazdasági energiaigények kielégítésére is (villamos-, hő- és bioüzemanyag felhasználások) a térség gazdag megújuló potenciális energetikai adottságaira alapozva. Előnyben kell részesíteni a földgázzal még el nem látott településeket, illetve a régi, rekonstrukcióra szoruló települési hőellátó rendszereket. A Nyugat-Dunántúl összes gázhálózatának hossza 10 ezer km ami durván 1500 km-rel marad el a régiók átlagától. De ez a gázhálózat a leghosszabb a Dunántúlon, mert a Közép-Dunántúlon több mint 500 km-el, a Dél-Dunántúlon pedig több mint 1500 km-el rövidebb a gázhálózat. A fogyasztók számát tekintve (300 ezer fogyasztó) a Nyugat-dunántúli durván megegyezik a közép-dunántúli fogyasztók számával. A régiók átlagához képest majdnem 200 ezerrel kevesebb a gázfogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon. Ennél alacsonyabb értékkel a régiók közül, csak a Dél-dunántúli rendelkezik (242 ezer fogyasztó) mely 60 ezer fogyasztóval kevesebb a Nyugat-dunántúlihoz képeset. A fogyasztók több mint 80%-a minden régióban, hasonlóan az országos tendenciához, a gázt egyben fűtésre is használja. Ezen a területen jelentős változatást és energia-megtakarítást jelenthetne, ha a geotermikus energia válthatná ki a fűtést, amelyre azonban középtávon is csekély az esély. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

105 A háztartások számára értékesített gáz ezer m³ volt 2008-ban, ami a második legalacsonyabb érték a régiók között. A régiók átlagához képest pedig több mint ezer m³-el kevesebbet értékesítettek a Nyugat-Dunántúlon. A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége 2004-ig, Vas megyében 2003-ig növekedett, majd fokozatosan csökkeni kezdett (Melléklet ábra). Ezzel ellentétben a fogyasztók száma folyamatosan növekedett mindhárom megyében (Melléklet ábra). A megyék között Győr-Moson-Sopronban található a legtöbb fogyasztó (134 ezer), és itt értékesítették a legtöbb gázt is ( ezer m³) 2008-ban. Zala és Vas megye jóval elmarad a fogyasztók számát, és a fogyasztást tekintve GYMS-tól. Itt külön kiemelendő, hogy Vas megye 74 ezer fogyasztóval rendelkezik, ami a legalacsonyabb érték a megyék között. Az éves gázfelhasználása sem érte el a ezer m³-t, ami ezer m³-el kevesebb Zalához képest. Az egy fogyasztóra jutó felhasználást tekintve azonban Vas megelőzi Zala megyét, de még így is GYMS megye az első. A felhasználások mértéke azonban nem sokban tér el egymástól, mert amíg GYMS megyében az egy főre jutó gáz mennyisége 92,8m³ volt havonta, addig Vasban 86,9m³, Zalában pedig 70,6m³. A melléklet ábráján jól látható, hogy az egy fogyasztóra, és lakosra jutó havi gázfogyasztás, a háztarásoknak értésesített gáz éves mennyiségéhez hasonlóan változott. Ugyanis 2005-től mindhárom megyében folyamatosan csökkeni kezdett az értéke. Az egy fogyasztóra jutó havi gázfelhasználás 2008-ban a régiók közül a Nyugat- Dunántúlon volt a legalacsonyabb 84,3m³. Ez az érték 10 m³-rel kevesebb az országos átlaghoz képest Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) A Nyugat-Dunántúlon régióközlekedést tekintve a legforgalmasabbnak Győr-Moson- Sopron megye tekinthető, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Budapestet Béccsel összekötő autópálya a területén halad át. Valamit GYMS megye közelében található Szlovákia fővárosa Pozsony is. A vasúti közlekedésről hasonló mondható el, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a MÁV egyik legforgalmasabb és a Nyugat-Európával kapcsolatot jelentő vonalhálózata található Győr-Moson-Sopron megyében, hanem annak is, hogy a GYSEV hálózatának jelentős része ezt a területet érinti. A GYSEV járatainak többsége pedig a szomszédos Ausztriába közlekedik. A légi közlekedést tekintve szintén Győr-Moson-Sopron megyét, azon belül is a péri repülőteret kell kiemelni. A repülőtér fejlesztésének köszönhetően, jelentős nemzetközi forgalommal rendelkezik, melyből külön kiemelendő a teherszállítás. A kerékpáros infrastruktúrát tekintve az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény által az országos kerékpáros törzshálózat elemeiként kijelölt 27 regionális kerékpárútvonal közül hat érinti a régiót. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

106 A közlekedési infrastruktúra tehát adott az e-mobilitás számára, azonban mégsem terjedt még el a régióban. Ennek egyik oka, hogy az alternatív meghajtású járművek (legyen az elektromos, hidrogén, vagy biodízel meghajtású) számára még nem építettek töltőállomásokat a régióban. Egyedül Zalaegerszeget lehet kiemelni, ahol a Zalavíz Zrt ben felavatott egy biogáz töltőállomást. Az állomást egyelőre csak a cég saját autóinak tankolására használják, de a jövőben tervezik a helyi önkormányzati cégek gépjárműveinek, és a városi buszok üzemanyag ellátását is. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség több projektet is indított, ami az e-mobilitást, az alternatív meghajtású járműveket, és azok használatát hivatott népszerűsíteni. Ezek közül kiemelendő a REZIPE program, és az ELMO projekt. A REZIPE projekt célja, hogy a zéró kibocsátású járművek használatát bevezesse a városi közlekedésbe. A projekt keretein belül több elektromos töltőállomás is épülne, melyek közül az egyik hamarosan elkészül Győrben. Mindamellett az elektromos járművek népszerűsítésének jegyében lehetőség lesz e-autók, e-mopedek, és e-biciklik kölcsönzésére is. Az e-mobilitást népszerűsíti például a győri Leier cég is, mely 2010-től elkezdett elektromos járműveket forgalmazni. Az ELMO projekt a fenntartható közlekedést hivatott biztosítani a városokban és a régiókban egyaránt, az elektromos járművek használatának segítségével. Ezért a projektben nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is részt vesznek, akik közös koncepciókat készítenek az e-mobilitás kutatására, képzésére, és fejlesztésére. Amit mindenképpen meg kell még említeni az a Széchenyi István Egyetem alternatív meghajtású járművekkel kapcsolatos kutatása, valamint azok népszerűsítése. Ide tartozik többek között a Széchenyi futam, mely az alternatív meghajtású járművek versenye, valamint az egyetem Szenergy Team nevű csapata, amelyik évek óta jelentős sikereket ér el a nemzetközi Shell-Eco-marathon Europe versenyen napelemes autójának köszönhetően. Az alternatív meghajtású járművek fent említett népszerűsítései azért is fontos, mert amíg a régióban az utóbbi öt évben, a benzin, és gázolaj meghajtású személygépjárművek száma növekedett, az egyéb meghajtású járművek száma fokozatosan csökkent. A legnagyobb növekedést a gázolja meghajtású járművek jelentik, melyek száma majdnem a duplájára nőtt 2003 óta (Melléklet ábra). Az alternatív meghajtású járműveket először a tömegközeledésben célszerű alkalmazni. Az elektromos buszok, és villanymozdonyokat követhetnénk aztán a közszférában, és a helyi önkormányzatok használatában álló gépjárművek alternatív meghajtásúra cserélése. Az elektromos, és más alternatív meghajtású üzemanyagokkal rendelkező töltőállomások cseréjével pedig biztosított lenne a régió személygépjármű állományának fokozatos átállása a benzin üzeműről, az alternatív meghajtásúra. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

107 5.4.4 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A hulladékgazdálkodás szempontjából a régió meglehetősen eltérő képet mutat. A 2009-ben átadott Győr-sashegyi regionális hulladékkezelőnek köszönhetően, a Nyugat-Dunántúl északi területén található 112 település nagytérségi hulladékgazdálkodása kezdődött meg. A két-kannás rendszer bevezetésével a szelektív hulladék gyűjtés már a családok otthonaiban elkezdődik a komposzt és kommunális hulladék szétválasztásával. A rendszer egyelőre csak a családi házaknál került bevezetésre, a társasházak esetében továbbra is az egykannás szemétgyűjtést alkalmazzák, de a közeljövőben itt is áttérnek majd a két-kannás gyűjtésre. A sashegyi regionális hulladékkezelő teljes mértékben megfelel, az Európai Unió követelményeinek, ahol a mechanikai-biológiai kezelőművet, válogatóművet, és komposztálót állítottak fel. Ezek kívül több hulladékudvart (36 db), és hulladékszigetet (179 db) is kialakítottak a nagytérségen belül a szelektív hulladékgyűjtés minél hatékonyabb megvalósítása érdekében. A hulladékkezelő megépülésével természetesen a régi szeméttelep rekultiválásra került. A Nyugat-Dunántúli régió déli részén szintén megvalósult egy hasonló nagytérségi hulladékgazdálkodás, mint az északi részén, valamint minden nagyobb településen, úgymint Szombathely, Nagykanizsa, Sárvár, Körmend, stb. megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés is. Zalabéren 2007-ben átadásra került egy 1 millió m³-es kapacitású lerakó, a Zalaispaprogram keretén belül. Ezzel Zala, és Vas megye határán található települések hulladékgazdálkodása valósult meg. A hulladéklerakón kívül hulladékgazdálkodási létesítmények, hulladékkezelő központok, válogatók, átrakodók, hulladékudvarok, és szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesültek. Ennek a komplex hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően több mint 130 településen felszámolták, illetve rekultiválták a régi szemétlerakókat. Vas megyében kiépülőben van még egy nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer, ami 2009-ben alakult 129 vasi önkormányzat részvételével, melynek központja Szombathely. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás célja a sashegyi, és a zalabérihez hasonló szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer létrehozása, valamint a meglévő hulladéklerakók rekultiválása KEOP pályázat segítségével. A társulás az első fordulón már elnyerte a hulladékgazdálkodási program előkészítéséhez szükséges támogatást, melynek támogatási szerződést 2010 áprilisában aláírták. Az előkészítés fázisa így 2012 tavaszáig lezárulhat, és ha sikeres a 2. fordulója a pályázatnak akkor a beruházások legkésőbb 2014 első felében befejeződhetnek. A rendszer üzemelése így 2014-ben már elkezdődhet. A Nyugat-Dunántúlon a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2003-tól 2008-ig több mint 15 ezerrel emelkedett. Ebből is kiemelkedik Győr-Moson- Sopron megye ahol 10 ezerrel voltak többen 2008-ban, mint öt évvel korábban (Melléklet ábra). Vas és Zala megyében 6 és 7 ezer növekedés és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

108 tapasztalható a lakások számában. A régióba a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma még így is alacsonynak mondható a régiók között, de a Dél- Dunántúlon több mint 20 ezerrel alacsonyabb ez a szám. A begyűjtött települési szilárd hulladék terén GYMS megye egyértelmű csökkentést mutat 2006-tól kezdve, azonban Vas és Zala megyékről nem mondható el egyértelműen ugyanez. Míg 2006 és 2007 között egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, addig 2008-ban ismét növekedett a települési szilárd hulladék mennyisége (Melléklet ábra). A folyékony hulladékok esetében viszont már más a helyzet. A lakosságtól gyűjtött folyékony hulladék 2006-tól folyamatosan csökkent a Nyugat-Dunántúlon több mint 20 ezer m³-el. Ez leginkább annak köszönhető, hogy egyre több lakás csatlakozott a helyi csatornahálózatra. A megyék között viszont Zalában szállítják el még mindig a legtöbb folyékony hulladékot (Melléklet ábra). Ez az elszállított mennyiség nagyjából a duplája a GYMS és Vas megyei értékeknek. A szennyvízelvezetés is meglehetősen változatos képet mutat a régióban, mert amíg a tisztítottan elvezetett szennyvíz egyedül Zala megyében csökkent folyamatosan 2003-tól, addig GYMS, és Vas megye meglehetősen változatos képet mutatnak. Míg GYMS megyében a tisztítottan elvezetett szennyvíz szinte évente növekedett és csökkent, addig Vas megyében 2004-ben hirtelen megnövekedett, majd 2006-ig csökkent, utána ismét megnövekedett de 2008-ban már megint csökkentő tendenciát mutatott (Melléklet ábra). A víztisztítás módját tekintve mechanikailag utolját a régióban 2004-ben tisztítottak szennyvizet GYMS és Vas megyében, Zalában pedig 2005-ben. Mindhárom megyében a biológiai tisztítás csökkenést mutat, a III. tisztítási fokozattal szemben (Melléklet ábra). Vas és Zala megyében 2008-ban nagyjából 25%-át tette ki a biológia tisztítása a szennyvíznek. A legnagyobb változást a víztisztítás terén GYMS megye mutatja, ahol 2003-ban még a szennyvíz több mint 90%-át biológiai úton tisztították, addig 2008-ban már csak az 56%-át. Azonban GYMS megyében még így is a szennyvíz jelentős részét biológiai úton tisztítják ellentétben a másik két megyével. Vas megyében érdekes módon 2003 óta közel azonos átlagosan 3500 m³ körül volt a biológiailag tisztított víz mennyisége, addig Zalában éppen fordítva átlagosan 7700 m³ volt a III. tisztítási fokozattal tisztított víz mennyisége. A Nyugat-Dunántúlon a regionális hulladékgazdálkodásnak, és a szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően, kiválogathatók a megújul energiaforrásként felhasználható hulladékok. Ebbe beletartozik a rekultivált hulladéklerakók biogáz termelésének begyűjtése, valamint a folyékony hulladékok szintén hasonló célra történő felhasználása is. A szennyvíztisztító telepek esetében a keletkezett biogázok felhasználhatók hő, és elektromos áram termelésére, valamint magának a szennyvíz tisztítótelepnek az energiaellátására is. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

109 5.4.5 Lokális távhőellátó rendszerek A Nyugat-dunántúli régió távhőellátását tekintve, Vas megyében található a legtöbb olyan település, amelyik távfűtéssel és meleg-vízhálózattal ellátott (szám szerint 8 település volt 2008-ban, míg 2004-ig hét előtte pedig hat). Győr-Moson-Sopron megyében az utóbbi 5 évben nem változott a távfűtéssel rendelkező települések száma, így továbbra is 5 város rendelkezik lokális távhőellátó rendszerrel. Egyedül Zala megyében található egy település, amelyik távfűtés és melegvíz szolgáltatással rendelkezik, és amelyiknek távfűtésbe kapcsolt lakásainak száma is gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt években. GYMS megyében 2007-ig folyamatosan növekedett a távfűtéssel rendelkező lakások száma, egyedül 2008-ban volt tapasztalható enyhe csökkenés. Érdekes módon azonban míg GYMS és Zala megyében közel azonos arányban állnak egymással a távfűtésbe és melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma, addig Vas megyében közel 6 ezerrel több a távfűtéssel ellátott lakások száma (Melléklet táblázat). A régió egészét tekintve a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2006-ig folyamatosan növekedett, majd ezt követően némi csökkenés és stagnálás figyelhető meg. A melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma ezzel ellentétben folyamatos növekedést mutatott (Melléklet ábra). és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 18

110 5.5 A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise ERŐSSÉGEK (belső +) GYENGESÉGEK (belső -) Primer megújuló energiahordozói adottságok (nap, víz, szél, geotermikus, szilárd biomassza, lágyszárú biomassza) a legkedvezőbbek az országban. Másodlagos, harmadlagos átalakítással nyerhető biomassza alapú energiahordozói adottságai (biogáz, biodízel, bioetanol) országos szinten kedvezőek. Villamos energiaellátó hálózati rendszerek közül a nemzetközi együttműködésben résztvevő tranzit hálózatok jelenlegi és tervezett kiépítettsége a régióban európai színvonalú és sűrűségű, ami a szabad energiapiac feltétele. A régió innovációs központjai, tervezett K+F kutatóintézményei alkalmasak újabb megújuló energetikai technológiák (tüzelőanyag-cellák, hidrogénbontás) kifejlesztésére, kísérleti alkalmazására. Földgázenergia ellátó, szállító nemzetközi kooperáló hálózatok meglévő adottságai és tervezett nagyarányú fejlesztése, a tárolótér bővítést is beleértve a régió energiapiacai szerepét növelik, tranzit kereskedelmét szolgálják. Energia Primer hagyományos energiahordozók (kőolaj, kőolajtermék, földgáz, szén) közül a szilárd tűzifát kivéve teljes behozatalra szorul a régió. Biodízel, bioetanol technológiák létrehozására hazai tőkebefektetők hiányoznak. Az új magisztrális villamos tranzit hálózatok építése újabb területsávokat hasít ki a régió természeti területéből, szemben az azonos tartóoszlopos szerkezetre rögzíthető 4-4 áramkörös (400 kv, 120 kv) helytakarékos megoldásokkal. A tranzit földgáz kereskedelem a helyi energiaellátásban nem jelenti az életminőség javulását (olcsóbb fogyasztói árat, biztonságot). Nagy energetikai függőség, megújuló energiaforrások alacsony hasznosítási foka a régióban LEHETŐSÉGEK (külső +) VESZÉLYEK (külső -) Megújuló energiahasznosítási technológiák köztudottak, hazai fejlesztésük elterjesztésére már referenciaüzemek és szomszéd országi tapasztalatokra támaszkodhatnak. Bioüzemanyag alapanyag termelésének és átalakításának helyi, szervezett, termékláncban történő üzemeltetése új iparágat teremthet. A meglévő 400 kv-os villamos alaphálózati rendszer távlatban történő megcsapolására a régió két mj. városa számára (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) mód nyílik. A földgáz tranzit rendszerek bővítésével helyszükségletük kielégítésével megnövekedhet a régió és az érintett önkormányzatok folyamatos bevétele, amennyiben ennek jogát és feltételeit időben biztosítják. Energia Pénzügyi, jogszabályi hiányok miatt, a megújuló energia termelési és átalakítási technológiák telepítése, kiépítése, az ezzel járó foglalkoztatás bővítés üteme, életkörülmények javítása lassúbb lesz a tervezettnél. Biohajtóanyag előállítás és forgalmazás nemzetközi monopóliumok (pl. MOL, GASPROM) kezében marad, ami kizárja a helyi termelők összefogásnak alapuló fejlesztések lehetőségét. Villamos főelosztó és elosztó hálózati rendszerek (120 kv, 20 kv) rekonstrukciója és újabb szakaszok fejlesztése, 120/20 kv-os alállomások építése nem tart lépést az igényekkel a privatizáció óta sem, ami a megújuló energiabázisú erőműfejlesztés gátját is képezheti, vagy azt megdrágíthatja. A hazai földgáztároló-kapacitás biztonsága csökken, ha az nemzetközi tulajdonba és irányítás alá kerül. Megújuló energiaforrásaink külső, pénzügyi befektetők általi privatizációja (ökogyarmatosítás) által diszfunkcionális megújuló energia ellátási struktúrák kialakulása és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 19

111 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 5. fejezet mellékletei és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 20

112 táblázat A Nyugat-dunántúli régió településszerkezete (2011) Területi Terület Települések Városok Lakosságszám egység (km 2 ) száma száma (ezer fő) fős települések aránya, % Győr- Moson- Sopron ,6 25,68 39,89 1,09 2,73 Vas ,11 24,54 11,57 0,46 2,31 Zala ,48 21,4 15,18 0,78 1,17 Nyugat- Dunántúl ,74 23,63 20,88 0,76 1,98 Saját szerkesztés a KSH adatai alapján táblázat A foglalkoztatottak száma a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és ) Megye, régió Foglalkoztatott, ezer fő Győr-Moson-Sopron 184,0 186,7 192,6 190,9 190,3 189,5 Vas 120,1 113,4 113,8 110,2 100,7 107 Zala 127,2 127,9 127,4 123,6 114,8 109,2 Nyugat-Dunántúl 431,3 428,0 433,8 424,7 405,8 405,6 Saját szerkesztés a KSH adatai alapján táblázat A munkanélküliek száma a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és ) Megye, régió A munkanélküliek száma, ezer fő Győr-Moson-Sopron 8,2 8,4 7,3 7,0 13,9 14,5 Vas 5,8 9,1 8,3 6,4 13,1 11,4 Zala 5,0 8,6 7,2 8,7 14,3 13,5 Nyugat-Dunántúl 19,0 26,1 22,8 22,1 41,3 39,3 Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 1 A 2009-es és 2010-es oszlop az adott év utolsó negyedévének adatait mutatja és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 21

113 Búza Kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Napraforgó Repce Cukorrépa Silókukorica Lucerna Egyéb táblázat Az alkalmazásban állók létszáma a Nyugat-Dunántúlon nemzetgazdasági ágak szerint ( ) Megye, régió Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Év Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Ebből: feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, javítás Hektár évek átlaga Növény ábra: A jelentősebb szántóföldi növények betakarított terüelte a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 22

114 Ezer darab Sertés 100 Szarvasmarha 50 0 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: Sertés és szarvasmarha-állomány a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer darab Baromfi Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: Baromfiállomány a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 23

115 táblázat 5. tábla: A GDP ágazati megoszlása Magyarország régióiban (2000, 2007) Megye/Régió Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Győr-Moson- Sopron 4,1 48,9 4,1 43 3,8 44,9 4,6 46,5 Vas 3,6 41,5 4,7 50,3 7,5 33,6 5,2 53,4 Zala 4,4 34,8 5,1 55,6 5,4 30,1 5,3 59,1 Nyugat- Dunántúl 3,8 39,6 4,8 51,9 5,2 38,6 4,9 51,4 Közép- Magyarország 0,7 18,5 4,4 76,3 0,7 18 4,1 77,2 Közép- Dunántúl 3,6 40,3 5,1 51 4,7 43,9 4,5 46,9 Dél-Dunántúl 7,2 21,9 5,6 65,2 8,5 21,6 5,5 64,4 Észak- Magyarország 4,1 31,6 5,4 58,9 4,2 34,9 5,2 55,7 Észak-Alföld 6,2 26,8 5,5 61,5 8,4 24,1 5,6 61,9 Dél-Alföld 8,1 22,4 5,4 64,2 11,0 22,4 5,0 61,6 Magyarország 3,3 25,5 4,9 66,3 4,0 25,2 4,6 66,2 Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 24

116 táblázat A háztartások legfontosabb jellemzői a Nyugat-dunántúli régióban ( ) A háztartások megoszlása lakáshasználati jogcím és a fűtés módja szerint (%) Lakáshasználati jogcím A fűtés módja Régió Év tulajdonosi bérleti egyéb távfűtés épület egyedi kazánfűtéssel lakás egyedi kazánfűtéssel egyéb fűtés Nyugat- Dunántú l Régió Nyugat- Dunántú l ,4 6,3 4,3 13,3 5,9 26,2 54, ,5 9,0 2,5 11,2 5,4 34,8 48, ,8 8,1 3,1 11,4 6,2 38,0 44, ,8 7,8 3,4 9,2 5,5 35,5 49, ,4 9,0 0,7 11,9 6,4 36,0 45, ,9 10,5 0,6 11,4 7,2 36,5 44, ,0 10,2 0,7 12,5 7,3 29,2 51,0 A lakások megoszlása a szobák száma szerint (%) Év Egyhelyiséges, félszobás Egyszobás Másfél szobás Kétszobás Két és fél szobás Három és annál több szobás Összesen ,7 7,1 15,5 34,0 22,3 20,3 100, ,2 8 13, ,5 26,2 100, ,4 7,3 11, ,4 28,1 100, ,5 7,4 14,2 27, ,4 100, ,5 6,5 14,6 30,9 20,3 27,1 100, ,0 6,7 15,7 29,8 18,8 28,1 100, ,6 7,8 13,6 32,5 19,5 26,1 100,0 A száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek éves átlagos állománya (darab) Régió Év Hűtőszekrény Fagyasztógép Személygépkocsi Nyugat- Dunántú l Hűtő- és fagyasztógép Mosógép, automata és félautomata Asztali számítógép (PC) Mobiltelefon ,0 62,0 37,0 92,0 43,0 176,0 64, Saját szerkesztés a KSH adatai alapján táblázat A lakások mennyiségi és minőségi mutatói a Nyugat-Dunántúlon ( ) A lakások mennyiségi és minőségi mutatói (%) Régió Év Lakások átlagos területe, m² Gázzal ellátott, % Szennyvízelvezetéssel ellátott, % Vezetékes telefonnal ellátott, % Nyugat- Dunántúl ,0 94,2 97,3 83, ,6 96,6 78, ,2 97, , , ,5 98,8 68, ,0 95,9 99,1 66, ,2 96,9 98,1 62,7 Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 25

117 Régió Nyugat- Dunántúl Év táblázat Az egy főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban a Nyugat-Dunántúlon Az egy főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban (Ft) Élelmiszerek és alkoholmentes italok Lakásfenntartás, háztartási energia Ebből: elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyag Lakberendezés, háztartásvitel Egészségügy Közlekedés Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Személygépkocsik száma (db) Összesen Benzinüzemű Gázolajüzemű Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A személygépkocsik száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag típusa szerint ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Tehergépkocsik száma (db) Összesen Gázolajüzemű Benzinüzemű Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A tehergépkocsik száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag típusa szerint ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 26

118 Ezer fő Szállított utas Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye ábra: A helyi autóbusz-közlekedés által szállított utasok száma a Nyugat-Dunántúlon (2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján MWh Villamosenergiafelhasználás Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A háztartások éves villamosenergia felhasználása a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján kwh Egy fogyasztóra jutó havi felhasználás Egy lakosra jutó havi felhasználás 25 0 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A háztartások egy főre jutó havi villamosenergia felhasználása a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 27

119 Ezer m Háztartásoknak értékesített gáz Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Fő Fogyasztók száma Ebből a fűtési fogyasztók száma Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A vezetékesgáz fogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján m Egy fogyasztóra jutó havi felhasználás Egy lakosra jutó havi felhasználás 0 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A háztartások havi gázfogyasztása a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 28

120 Személygépjármű (db) Benzinüzemű Gázolajüzemű Egyéb üzemű Üzemfajta ábra: A személygépjárművek száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag-felhasználás alapján ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Darab Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer tonna Települési szilárd hulladék Ebből: lakossági 0 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A települési szilárd hulladék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 29

121 Ezer m Települési folyékony hulladék Ebből: lakossági Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A települési folyékony hulladék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer m Tisztítottan elvezetett szennyvíz Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: A tisztítottan elvezetett szennyvíz mennyisége a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer m Biológiailag tisztított III. tisztítási fokozattal tisztított 0 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye/ Év ábra: Közüzemi szennyvízkezelés a Nyugat-Dunántúlon ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 30

122 táblázat A távfűtés és melegvíz-szolgáltatás a Nyugat-Dunántúlon ( , db) Győr-Moson-Sopron megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása Megnevezés Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település Távfűtésbe bekapcsolt lakás Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás Vas megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település Távfűtésbe bekapcsolt lakás Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás Zala megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település Távfűtésbe bekapcsolt lakás Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás A Nyugat-Dunántúl távfűtés és melegvíz-szolgáltatása Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település Távfűtésbe bekapcsolt lakás Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Darab Távfűtésbe bekapcsolt lakás Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás ábra: A Nyugat-dunántúli régió távfűtés és melegvíz-szolgáltatása ( ) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 31

123 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 6. Jövőkép megfogalmazása Készítők neve: Kovacsics István Popovics Attila Szabó István Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

124 6. Jövőkép megfogalmazása A fosszilis energia felhasználás tekintetében a megfogalmazható jövőkép kettős hatás mentén alakul. Mindkét hatás egyértelműen egyszerre jelentkezik, ugyanakkor ellentétes irányú folyamatokat indukál. Egyrészt érvényesül a térség országon belüli fejlettségéből adódó magasabb teherviselő képesség és a lakosság átlagosnál nagyobb elkötelezettsége a környezetvédelmi kérdésekben, másrészt ez a relatív fejlettség és ennek további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb fosszilis energiafelhasználás növekedést eredményez. Mindez érvényes a lakossági és az intézményi felhasználók, valamint az ipari felhasználók vonatkozásában is. Fosszilis energiafelhasználás jövőképe Az egyéni elkötelezettség és motiváció feltehetően meghatározó lesz a 2020-ig tartó folyamatok érvényesülésében, mert a gazdasági racionalitás ezen időtávban még nem fogja a felhasználókat elegendő mértékben inspirálni az energiatakarékossági és megújuló felhasználási döntéseik meghozatalában, ahhoz már ösztönző eszközökre lesz szükség. A megújuló energia felhasználást elősegítő beruházás támogatások térséget érintő támogatási intenzitása, illetve az országosan rendelkezésre álló támogatási források szintén azt támasztják alá, hogy az egyéni elkötelezettségre apellálva érhetők el időarányosan az energiapolitikai célok. A régió jelentős megújuló energia potenciállal rendelkezik a szélenergia, a biomassza, a biogáz gyártás és a geotermia területén. Az elsődleges biomassza potenciál a kedvezőtlen termőterületek energetikai ültetvény céljára történő hasznosítás terén is jelentős, hiszen a térség középső és déli területein a termőterületek minősége az élelmiszertermelésre kevésbé alkalmas. A nagyságrenddel magasabb terméshozamot produkáló energetikai ültetvények javítják a térség mezőgazdasági vállalkozóinak jövedelemtermelő képességét, hosszútávon kiszámítható piacot garantálnak a termékükre. Mindez részletesen kifejtésre kerül a fejezetben. A térség erdősültsége majd duplája a hazai átlagnak. Az erdőgazdálkodásban az évek óta folyamatosan növekvő erdei fatömeg még további fenntartható fejlesztési lehetőségeket teremt az alkalmas válogatások energetikai célú felhasználásán alapuló projektek megvalósíthatóságára. Mindezen megfontolások alapján a térségre az országos átlagnál magasabb energiatakarékossági és megújuló felhasználási arányok érvényesülhetnek. A térség vezetékes elosztó hálózatainak fejlettsége magas, a felhasználók ellátottsági aránya országos átlag feletti, így ezen a területen a fosszilis energiahordozók bővülésével nem kell számolni, ellenkezőleg: az energiatakarékossági és megújuló felhasználási készség miatt a hagyományosnak és elterjedtnek tekinthető földgáz felhasználás csökkenése várható. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

125 Országos szinten is kiemelkedő beruházások indultak el és várhatóan fognak is elindulni a Nyugat-dunántúli régióban. Az autóipari beruházások (győri AUDI, szentgotthárdi OPEL) és a hozzájuk kapcsolódó háttéripari fejlesztések, valamint a térség középső részein alakuló logisztikai projekt (Szombathely-Vát Nemzetközi Cargo Repülőtér) és egyéb gépipari és elektronikai beruházások energiaigénye az átlagosnál nagyobb bővülést eredményez a fosszilis és a megújuló felhasználások terén is. A várható beruházások mindegyikében megtalálhatók a fenntartható fejlődés elvének megfelelő projektrészek, ugyanakkor a fejlesztések fosszilis energiahordozó igénye a hálózatok bővítését és a felhasználás régiós növekedését eredményezi. A fosszilis energiahordozókon belül a földgáz felhasználás tekintetében kell számolnunk további növekedéssel. Ugyanakkor a villamosenergia-felhasználás növekedése is számottevő ezen projektek esetén. A beruházások megvalósítását követően jelentősen növekszik a térség áruszállításhoz kapcsolódó közlekedési energia felhasználása mind a közúti, mind a vasúti, mind a légi közlekedés tekintetében. A növekedés mértékére jellemző, hogy a Váti logisztikai központhoz tartozó SIA-PORT Nemzetközi repülőtér kerozin igénye heti 6000 tonna, mely mennyiség országos mértékben a MOL finomítói kapacitását érintő nagyságrendben jelent új igényeket. A gépjárműgyártáshoz kapcsolódó szállítási kapacitásnövekedés is jelentős mértékű, igaz ennek térségi felhasználás növekedése nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a jelentős részben közúton történő áruszállításhoz kapcsolódó tankolási trendek nagyban függnek a szállítással érintett országokban alkalmazott üzemanyagárak arányaitól. A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozó energiapolitikai célokat az EU irányelvek és a Nemzeti Energia Stratégiában rögzített az uniós vállalásokhoz igazodó célok határozzák meg az alábbiak szerint: 2009/28/EK irányelv és EU 2020 stratégia: a klímaváltozás és energiahatékonyság területén elfogadott uniós szintű kiemelt célkitűzés három számszerű célt fogalmaz meg 2020-ra: a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra növelését, a teljes energiafelhasználás 20 százalékos mérséklését, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését (az 1990-es bázisévhez képest). A CO 2 kibocsátási kvóta kereskedelem fellendítése érdekében az Európai Bizottság felvetette az üvegházhatású gázok 30 százalékkal való csökkentését 2020-ra. A Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig terjedő időszakra az energiatakarékossági célokat úgy határozza meg, hogy a évi 1085 PJ primer energia felhasználás növekedést 6 %-ban maximálja, 1150 PJ értékben. Az épületek energia felhasználás csökkentésére az Európai Unió részéről nincs a tagállamokra kötelező érvényességű célkitűzés. Az energia stratégiában 2030-ig 30%-os csökkenés került meghatározásra, melyet a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan a könnyen elérhető, legnagyobb megtakarítást eredményező a legrosszabb épületenergetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felújításával 20% megtakarítást prognosztizálunk. A megújuló energiaforrások arányát a hazai vállalás 2020-ig 14,65%-ban határozza és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

126 meg. Ez az arány 2030-ig 20% fölé kell hogy emelkedjen. Az első időszakban a biogáz, biomassza és geotermikus energia hasznosítását tűzi ki célul az energiastratégia. A második időszakban a napenergia villamos energia célú hasznosítását feltételezik a tervezők. A biogáz és a biomassza hasznosítása során a kapcsolt termelési technológiák részesülnek előnyben, melynek következtében kiemelt jelentőségű a jelenlegi hőbázisok megtartása és bővítése. A hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás jövőképét a régióban is a fent ismertetett országos stratégiai célok határozzák meg. Ahhoz ugyanis, hogy az országos célok teljesülhessenek, legalább ilyen, illetve, tekintettel a régió több szempontból kedvezőbb adottságaira, némileg az országos átlagot meghaladó eredményeket kell elérni. Mind a Nyugat-Magyarországi Régió adottságai (lakosság és közületi szektorok meghatározó, 65%-os részesedése az energiafogyasztásból, és e szektorok fogyasztási struktúrája lásd a 8. fejezetet), mind a nemzeti energiastratégiai dokumentumok fő irányai alapján megállapítható, hogy az energiahatékonyság javítás legfontosabb területe a lakossági és közületi épületenergetika lesz. Az energiahatékonyság javítása, fogyasztáscsökkentés alapvetően két úton érhető el: a fogyasztói viselkedés befolyásolásával, így az igények csökkentésével, és hatékonyságjavító beruházásokkal. Beruházások vagy azok támogatása tekintetében a régió közigazgatásának gyakorlatilag nincs mozgástere, ezért e területen konkrét, számszerű stratégiai célok nem tűzhetők ki. Fontos azonban, és ennek stratégiai célnak kell lennie, hogy a központi kormányzat által kínált energiahatékonysági beruházás-támogatások felhasználását a régió minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, mozdítsa elő, hogy minél nagyobb számban valósulhassanak meg ilyen beruházások, valamint biztosítsa, hogy e ráfordítások minél jobban hasznosuljanak, nagyobb energetikai eredménnyel, és így minél több ÜHG kibocsátás-csökkenéssel járjanak. E stratégiai célok elérésének eszközeiről az egyes forgatókönyvek ismertetésénél térünk ki. A fogyasztói viselkedés befolyásolása területén, a tudatosságfejlesztésben ugyanakkor jóval nagyobb szerep juthat a régiónak. Ezek olyan tevékenységek, amelyek lokálisan, a helyi erőforrások, civil szervezetek bevonásával végezhetők leghatékonyabban, és költségigényük is jóval kisebb. Amint a jelen dokumentum más helyen is megállapítja, az ismeretek és informatikai háttér hiánya, szemléletbeli hiányosságok a hatékonyabb energia-felhasználás jelentős korlátai. Az energiahatékonyság javítása területén a regionális stratégia fő céljai között kell szerepelnie e korlátok megszüntetésének. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

127 A következőkben bemutatott jövőképek alapvetően abban térnek el egymástól, hogy milyen mértékben várhatók támogatások a stratégiai célok megvalósításához. Ennek megfelelően a energiafelhasználás hatékonysága javításának eszközei nem különböznek az egyes forgatókönyvek esetén, csak arányuk változik, a hangsúlyok tolódnak el a beruházás igényes intézkedések és a szemléletformáló, viselkedést befolyásoló tevékenységek között. Itt kell megjegyeznünk még, hogy az energiahatékonysági célok nem vizsgálhatók önállóan, azok szoros kölcsönhatásban vannak a többi stratégiai céllal. Így például, ha hatékonyságjavító intézkedések eredményeképpen jelentősen csökken a távfűtött lakások hőigénye, az alapvetően befolyásolja a hőforrások korszerűsítését innovatív technológiákkal vagy a megújuló energiára történő áttérést. A Nemzeti Energia Stratégiai célok értékelése és a Nyugat-dunántúli régióban való érvényességének elemzése során több anomáliával is szembesülünk. Országosan a primer energiafelhasználás 40%-a lakáscélú felhasználás. Az országban 4,3 millió lakás 70%-a nem felel meg a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak sem. A várhatóan bevezetésre kerülő szigorú előírások esetén ez az arány tovább romlik: a teljes lakásállomány 10-12%-a felel csak meg a szigorúbb előírásoknak. Régiónkban hasonló a helyzet 515 ezer lakás épületenergetikai állapotát szükséges felülvizsgálni. Az országos statisztikákhoz hasonló arányban a lakások kb %-a felel meg a szigorodó épületenergetikai előírásoknak, a jelenlegi lakásállomány alapján ez 62 ezer lakást jelent. További 5-7% (26-36 ezer) lakás esetében olyan műszaki állapottal kell számolni, ami a lakások energetikai korszerűsítését értelmetlenné teszi, a statikai, épületszerkezeti, vagy a területfejlesztési szempontok alapján ezen lakások elbontásával, minőségi cseréjével kell kalkulálni a vizsgált időszakban. A régióban 410 ezer lakás épületenergetikai rekonstrukciójához kell forrást biztosítani, annak érdekében, hogy a hazai, illetve Uniós vállalásoknak eleget tudjunk tenni. A megújuló energiahordozók részaránya országos szinten a teljes primer energia felhasználásból jelenleg 6%. A cselekvési terv részét képező, rossz hatékonysággal működő biomassza tüzelésű nagy erőművi blokkok leállításával ez az arány 2,5%-ra csökken. A 2020-ig fennmaradó időben tehát több mint 12%-kal kellene növelni a megújuló energiahordozók részarányát. A jelenlegi trendek figyelembe vételével ez az elképzelést mind az Uniós, mind a hazai viszonyokat elemezve rendkívül optimistának mondható. 8 év áll rendelkezésre a célértékek eléréséhez, ugyanakkor a kitűzött célok jelentős részt alacsony gazdasági hajtóerő mellett kell, hogy megvalósuljanak. A motivációt lényegében az energiatudatos magatartás és a támogatások biztosítják. A régió megújuló energiahasznosításra vonatkozó jövőképe úgy körvonalazható, hogy az északi területen továbbra is a szélenergia felhasználása marad a domináns, amely kiegészülhet az egész régióra vonatkozóan a mezőgazdasági és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

128 hulladékhasznosításból és az energetikai növénytermesztésből származó biomassza hasznosítással. A régió középső és déli részén fokozottan jelentkezik a rossz termőképességű földterület esetén a termőföld minőségéhez igazodó energetikai növénytermesztés, úgy a fásszárú, mind a lágyszárú növények tekintetében. Vas és Zala megye területén az erdőgazdálkodás fenntartható fejlesztésével és alakításával tovább növelhető a kitermelhető biomassza mennyisége. A térség jövőképének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül a szomszédos Ausztria alapanyag felszívó hatása. Ausztriában évtizedes tradíciókkal rendelkezik, kiforrott technológiával és kialakult logisztikával a biomassza hasznosítás. Mivel az osztrák energiapiaci árarányokat nem torzítja az egyetemes földgáz tarifájának szociális jellege, ezért a biomassza ára magasabb, mint hazánkban. A határon átnyúló kereskedelem következtében jelenleg nagy mennyiségben történik fásszárú és lágyszárú alapanyag kiáramlása az országból, melyet csak a hazai gázárrendszer piaci viszonyainak kialakulásával csökkenhet. Amennyiben az árviszonyok és a támogatási rendszer alakulása lehetővé teszi, úgy a jövőben a térség nagyvárosai közvetlen közelében létesülhetnek nagyobb kapacitással (20 MW nagyságrendben) kapcsolt hő- és villamos energiatermelő biomassza erőművek. A biomassza erőműveket a térség hőbázisaihoz telepített biomassza fűtőművek, vagy biogáz üzemek egészíthetik ki, így biztosítva a nagyobb városok alap hőigényét. Három-négy helyszínen képzelhető el kapcsolt technológiájú erőmű, és további 4-5 telephelyen létesíthető megfelelő kapacitású fűtőmű. A további kisebb koncentrált hőigények, és/vagy villamos igények decentralizáltan létesített biogáz üzemek, biomassza kazánok, illetve geotermikus és napenergia felhasználását célzó berendezések létesítésével fedezhetők. Ezen berendezések kapacitása a 100 kw-tól az 1-2 MW nagyságrendig prognosztizálható. Ilyen berendezések már jelenleg is működnek a térségben, jellemzően a szennyvíztelepeken keletkező szennyvíziszapból történő biogáz gyártásra alapulva, de minta projektként már található mezőgazdasági hulladékkal működő biogáz üzem is a térségben. A fosszilis energiahordozók megtakarítására az épületenergetikai átalakításokon túl a hatékonyságnövelés és a takarékosság a járható út. A hatékonyságnövelés szokványos módszerei közé tartozik a kondenzációs tüzelési technológiák alkalmazása, illetve az épületek helyiségenkénti időjárás és használatfüggő szabályozása. Ezen szokványos megoldásokkal néhány százalékos tüzelőanyag megtakarítás érhető el éves szinten, illetve a nagyobb kapacitású berendezések esetében oxigén korrekciós szabályozással és egyéb beavatkozásokkal 4-5%-os primer energiahordozó megtakarítás realizálható. Az innovatív technológiák alkalmazásával lényegesen nagyobb az elérhető megtakarítás. A vízbeporlasztásos katalizátoros gázégő alkalmazásával például 20% energia megtakarítás érhető el, amelyet maradékhő hasznosítással kiegészítve 60-65%-ra is lehetséges növelni. Teljesen új utat jelent a fosszilis energiafelhasználás terén a zéró kibocsátású, energiatermelő ipari épületek alkalmazása. Itt olyan technológiai megoldásokat és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

129 alkalmazhatunk, melyek révén az ipari csarnok a benne folyó termelési technológiától függetlenül aktív energiatermelő funkcióval rendelkezik. Ezen kérdéskörhöz tartozik a komplex hulladékhasznosítási eljárások alkalmazása is. A komplex kémiai és energetikai feldolgozó rendszerrel lehetőség nyílik kommunális hulladék, mezőgazdasági melléktermékek, szennyvíziszap, hígtrágya, valamint biomassza újrahasznosítására, ultra alacsony környezetterhelés gyakorlatilag zéró káros anyag kibocsátás mellett. A folyamat során a hulladékáramból első lépésben leválasztásra kerül a fém és üveg, a hulladékáram széntartalmú része (műanyag, trágya, gázok) etanollá, illetve metanollá alakíthatók át. A rendszer energiaellátása egyszerűen fenntartható, akár valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. A 9. fejezetben és a sz. mellékletben részletesen bemutatott innovatív technológiák révén elérhető tüzelőanyag megtakarítás azonos mértékű lehet, mint az épületenergetikai korszerűsítésekkel elért földgáz felhasználás csökkentés. A technológia alkalmazhatóságát mutatja be az alábbi összehasonlítás. A régióban található távhőszolgáltatók által ellátott többnyire iparszerű technológiával épült lakások száma megközelítőleg 50 ezer, melynek 30-35%-ában történt meg az épületenergetikai korszerűsítés. A fennmaradó lakás épületenergetikai és épületgépészeti korszerűsítése lakásonként 400 ezer forint beruházási költséggel számolva megközelítőleg 13 milliárd forint, melynek révén 20-25%-os energia megtakarítás érhető el lakásonként. A vizsgált lakás hőellátásához szükséges távhőkapacitás 200 MW. Figyelembe véve a térségre jellemző, túlnyomó részt kis termelőegységekből álló távhőszolgáltatói állapotot, kb. 40 db tüzelőegység vízbeporlasztásos katalizátoros gázégővel történő felszerelésével kell kalkulálnunk, ezen teljesítmény biztosítása érdekében. A 40 db tüzelő berendezés becsült teljes beruházási költsége 2 milliárd forint, mely összeg az épületenergetikai korszerűsítés beruházási összegének alig 15%-a. Az innovatív technológiák alkalmazásával elképzelhető a hazai energia megtakarítási célok vállalási mértékének növelése, korlátot csak a jelenleg még K+F jellegű technológiák elterjedése, illetve ennek finanszírozási kérdései jelentenek. Az energia megtakarítási és az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentési célértékek eléréséhez elengedhetetlen az átgondolt, és szisztematikus képzési rendszer kialakítása. A célértékek eléréséhez hármas képzési szempontrendszert kell figyelembe vennünk. Elsőként szükséges az a tudatformáló, a környezettudatos magatartási mintákat bemutató és népszerűsítő tevékenység, mely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a 2020, illetve 2030-ig meghatározott energia megtakarítási és megújuló energiaforrás hasznosítási célok megvalósulhassanak. Ezen tudatformálást az általános iskolai képzéstől kezdődően számos célterületen és számos felületen (médiák, kiadványok, népszerűsítő előadások, stb.) szükséges megvalósítani. Másodikként szükséges azon energetikai és környezetvédelmi szakember csoport képzése, amely a célértékekben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó operatív munkát elvégzi. Kétszintű képzésben kell gondolkodni, egyrészt konstruktív és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

130 energetikai és épületgépészeti mérnökképzés, illetve továbbképzés kialakítása szükséges, másrészt a magas elvárásokat támasztó technológiák telepítésében, üzemeltetésében és karbantartásában jártasságot szerzett minőségi szakmunkás képzés, illetve átképzés szükséges. Harmadikként megfogalmazható az a cél, hogy a dunántúli régió ne csak felhasználóként kapjon szerepet az innovatív technológiák alkalmazásában, az energiatakarékossági intézkedések helyi kivitelezésében és a megújuló energiaforrások alkalmazásában, hanem a régió töltsön be vezető, irányító, tervező szerepet mindezen területeken. Ehhez magasan képzett külföldi tapasztalatokkal rendelkező, kifejezetten innovatív irányító testület és szakember gárda felkészítése szükséges. Mindezen célok eléréséhez szükséges első lépések a térségben már megvalósultak, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a keszthelyi tudásközpontokban kialakított képzésekben résztvevők a képzésüket követően már alkalmazhatók ezen feladatok végzésére. A realista, pesszimista, optimista változatok megvalósulását alapvetően a fosszilis energiahordozó elsősorban a földgáz jelenlegi költségszintjének változása befolyásolja a legnagyobb mértékben. A lakossági földgáz ára jelenleg is tartalmaz szociális elemeket, az egyetemes szolgáltatás díjai és a szabadpiacon beszerezhető gázár között alig mutatkozik különbség, ezáltal a hazai gázárrendszer nem tükrözi a fogyasztás nagyságrendjéből eredő költségkülönbségeket. A hazai gázárrendszer fenti sajátosságai alapvetően befolyásolják az alternatív technológiák versenyképességét. A környezettudatosság mellett a versenyképesség dönti el, hogy milyen mértékben alkalmazzák a felhasználók az alternatív forrásokat. A ráfordításokat tükröző gázárrendszer, megszabadítva az egyetemes fogyasztók szociális tarifa elemeitől, tisztán a piaci viszonyoktól befolyásolt árakkal, önmagában is nagyrészt helyre teszi a megújuló energia felhasználás gazdaságossági szempontjait Realista forgatókönyv A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó maradhat a fosszilis energiafelhasználás, így a jövőben nominálisan növekedhet a gáz és villamos energia igény, bár a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódni fog a hazai vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitás létesítése is. A gázfelhasználás trendjeinek vizsgálata során célszerű külön vizsgálni a lakossági felhasználók és az ipari, közületi felhasználók gázfelhasználási lehetőségeit, illetve megújuló energiaforrásokra való áttérésüknek, valamint korszerűsítési hajlandóságuknak szempontjait. A lakossági felhasználókra jellemző, hogy a városi jellegű beépítéseknél a földgáz rákötési arány 80% körüli, ez az arány a falusi jellegű építkezéseknél mindössze 60%, következésképp a vidéken élők már jelenleg is nagyobb arányban használják az alternatív tüzelőanyagokat. A földgázfelhasználás csökkenése leginkább az épületenergetikai korszerűsítések következtében az előzőek szerinti 20%-os és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

131 mértékben prognosztizálható a 2020-ig terjedő időszakban. Nincs megoldva ezen felhasználói kör számára megfelelő segítség, sem korszerűsítések lebonyolítása, sem a pályázati támogatások elkészítése tekintetében Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás A fentieknek megfelelően a realista forgatókönyv esetében azt feltételezzük, hogy megvalósulnak a nemzeti stratégiai dokumentumokban kitűzött országos célok. Ez egyúttal azt is feltételezi, hogy a kormány a deklarált stratégiai célok eléréséhez hozzárendeli a megfelelő eszközrendszert. E feltételezések tükrében a régiós stratégia energiahatékonysági célja, hogy a régió is arányosan legalább az országos céloknak megfelelő, de inkább azt meghaladó hatékonyságjavítást érjen el. E célkitűzés elérése érdekében a következő eszközöket lehet és kell igénybe venni: Meg kell teremteni a források igénybevételének feltételeit, illetve meg kell könnyíteni a pályázatok benyújtását. Ezen belül pl. o folyamatos pályázatfigyelést kell végezni, a pályázati lehetőségeket minél szélesebb körben kívánatos megismertetni a potenciális pályázókkal; o segítséget kell nyújtani a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához (pályázatkészítési tanácsadás, informatikai háttér biztosítása); o Elő kell segíteni, hogy a hatóságok minél hatékonyabban, meggyorsítva adják ki a pályázatokhoz szükséges dokumentumokat, igazolásokat, esetleg engedélyeket. A sikeres pályázatokat, az azokkal elért eredményeket ösztönöző szándékkal meg kell ismertetni más lehetséges pályázókkal. Törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló támogatások igénybe vehető források minél jobban hasznosuljanak, azaz egységnyi beruházás minél nagyobb energia-megtakarítást és kibocsátás-csökkentést eredményezzen. Erre elsősorban közintézmények energetikai korszerűsítésénél nyílik lehetőség. Ehhez azonban el kell végezni az intézmények valamilyen energetikai minősítését optimális esetben energetikai felülvizsgálatokkal, de legalább valamilyen benchmarking módszerrel. (Ennek módszerével többek között a 8. fejezet és mellékletei foglalkoznak). Az energiahatékonysági célokhoz kapcsolódóan a régió egésze szempontjából fontos stratégiai cél lehet még, hogy a megvalósuló hatékonyságjavító beruházások járulékos előnyeiből (munkahelyteremtés, gazdaságélénkítő hatás) a régió minél nagyobb arányban részesedjen. Ehhez a Nyugat-dunántúli régió jó adottságokkal rendelkezik, hiszen több olyan vállalkozás is működik itt, amelyik energiahatékonyság-javító beruházások anyagait, berendezéseit állítja elő (ilyen pl. Austrotherm győri üzeme, vagy a korszerű nyílászárókat gyártó Ablakcentrum Kft.) A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

132 régióban hatékonyságjavító beruházásai során preferálni szükséges tehát a helyi beszállítókat, illetve a helyi kivitelezőket. Erre elsősorban közintézmények esetében van közvetlenül lehetőség, de a lakossági beruházások esetében is lehet közvetve, pl. megfelelő tanácsadással, információszolgáltatással erre törekedni. A helyi tervezők, kivitelezők igénybevételéhez azonban szükség van ilyen szakemberek képzésére. Stratégiai cél tehát a korszerű energiahatékonysági technológiákban jártas tervezők, műszaki ellenőrök és kivitelező szakemberek oktatása, továbbképzése. Ebben tanácsos kihasználni Ausztria közelségét, a regionális együttműködést, hiszen Ausztria mind az energiahatékonyság, mind a megújuló energiák hasznosítása terén komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A beruházások mellett azonban a realista forgatókönyv esetében is igen fontos a tudatosságfejlesztés, szemléletformálás, hiszen bizonyos fogyasztói szegmensek (pl. a már modern otthonokban, vagy a felújításra nem érdemes épületekben lakók) csak így érthetők el Gondolatok az épület energetikai korszerűsítéshez Az épületenergetikai korszerűsítése során a régióban lakás felújításának financiális és műszaki problémáival szembesülünk. A 2020-ig terjedő időszak célkitűzéseinek megvalósítása érdekében ezen felújításra váró lakásállomány tekintetében 20%-os energia megtakarítás elérése lehet a cél. A vizsgált időszak elején figyelembe véve a jelenlegi támogatási intenzitást a felújítások során nem lehet számolni a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával minden fogyasztó esetében. Az iparosított technológiával épült épületek épületenergetikai korszerűsítése a Panel Plusz Program keretében központi és önkormányzati forrásból valósulhat meg, ami 66% támogatási arányt jelent a felhasználó szempontjából. Ezen épületek esetében az épületenergetikai korszerűsítések teljes körűek, vagyis tartalmazzák a homlokzati és födém hőszigetelést, valamint a nyílászáró cserét is. Ebből adódóan az energiafelhasználás csökkenése elméletileg 50-60% között alakul. A program sajátossága, hogy a korszerűsítés nem tartalmazza kötelezően az épületgépészeti rendszerek felújítását. Az egyedi szabályozás és elszámolás hiánya miatt a tényleges energia megtakarítás elmarad az elméletileg várható optimumtól. Más a helyzet az épületállomány többségét kitevő és a térségre jellemző kis társasházi, illetve családi ház felújítások esetén. Ez a célcsoport a korszerűsítési költségeinek legfeljebb 30%-át tudja a jelenlegi gyakorlat szerint támogatási forrásból fedezni. Így jelentős hányaduk számára a támogatás nem elérhető, mert nem rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges informatikai háttérrel, illetve alapvető ismeretekkel. A közületi felhasználókra jellemző, hogy mind a korszerűsítéseik, mind az energia felhasználásuk költségeit központi forrásból fedezik. A jelenlegi támogatási és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

133 rendszerben az épületenergetikai korszerűsítések, illetve a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló korszerűsítések tekintetében 50-85%-os támogatási intenzitásra számíthatnak az ipari és intézményi felhasználók. Ezen felhasználói kör fejlesztéseinek csak az elérhető források nagysága szab határt. Helyzetükből adódóan a távhőszolgáltatók esetében várható reálisan nagyobb mértékű fejlesztés az alternatív technológiák alkalmazásának irányában. A kötelező átvételi rendszer megszüntetésével a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés leépül a régió távhőszolgáltatói körében. Az így kialakult kapacitás hiányt, illetve a versenyképességi szempontokat figyelembe véve a 2020-ig terjedő időszakban a térség távhőszolgáltatói várhatóan a kapacitásaik 18-20%-át állítják át alternatív technológiára, ezek közül is első sorban a biomassza felhasználást célzó technológiákat részesítve előnyben. Az ipari felhasználók fejlesztési elképzelései és lehetőségei eltérőek. A fejlesztéseikhez 40-50%-os támogatás intenzitást vehetnek igénybe, ugyanakkor a döntéseiket kizárólag racionálisan megalapozott gazdaságossági szempontok alapján hozzák meg. Amennyiben részükre megfelelő támogatási rendszer érhető el, akkor esetükben reálisan feltételezhető az energia stratégiában szereplő célszámok regionális szinten való teljesülése. A térségben jelentős ipari beruházások indultak el és valósulnak meg a vizsgált időszakban. A járműipari fejlesztések és a kistérségi ipari parkok fejlődése a fosszilis energiahordozók, így elsősorban a földgáz felhasználásának növekedését elkerülhetetlenné teszik. Ezen beruházásokhoz csakis olyan mértékű megújuló energiahordozó felhasználás társul, ami a vállalkozás gazdaságossági szempontjai szerint a beruházáshoz kapcsolható. A jelenlegi gyakorlat szerint a fejlesztéseket két tényező befolyásolhatja: az elérhető támogatások révén megvalósítható beruházások, illetve a gazdasági racionalitások mellett elvégezhető fejlesztések. Tekintettel arra, hogy az alternatív technológiák földgázhoz való versenyképessége ezen időszakban feltehetően jelentősen nem változik, ezért a nagyipari beruházásokhoz csak támogatott megújuló energia felhasználás kapcsolódhat, a központi célkitűzésekkel megegyező mértékben. A régióban reálisan MW kapacitás létesíthető biomassza alapon és további MW hőkapacitás biomassza és egyéb megújulóból. Az átállás túlnyomórészt a földgáz felhasználást fogja csökkenteni, hasonlóan az épület energetikai korszérűsítésekből eredő 20% közeli megtakarítással. A térség fejlettsége és további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb energiafelhasználás növekedést eredményez, az innovatív technológiák használatával a fosszilis energia felhasználása az összes tényező figyelembevételével 4-5% csökkenés mutathat a vizsgált időszakban A régió megújuló energia felhasználás fejlesztési lehetőségei A Nyugat-dunántúli régióban a biomassza felhasználás jelenlegi állapotában főként faapríték alapú kazános hőtermelésből áll. A beépített fűtőművi, illetve egyedi és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

134 felhasználói kazánkapacitás MW. A jövőben a térség nagyvárosai mellé telepített biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművek biztosíthatják a hőbázisok alap hőellátását. A meglévő hőbázisok figyelembe vételével ez 3, legfeljebb 4 helyszínen 20 MW vill. teljesítmény alatti erőmű létesítését jelenti. A biomasszára alapuló erőmű kapacitáson túl, a helyi hőigényekre alapuló fűtőművi- és kazános hőtermelés vehető számításba. Ezen technológiával létesíthető kapacitás MW, amely 80 ezer lakás egyenérték hőenergia szükségletét biztosítja. A térségben már jelenleg is 100 MW feletti beépített szélerőmű kapacitás található. Ez a teljesítmény a magyar villamos energia hálózat alkalmassá válása esetén 2-3- szorosára növelhető. Ennek a technológiának határt a helyettesítő kapacitások megteremtése szab. A szélerőművek kihasználási óraszáma ugyanis évente legfeljebb 2000 óra. Az üzemidő nem esik egybe a villamos energia igények hálózati képével, így ameddig nem lehetséges megoldani a termelés és a felhasználás közötti eltéréseket (pl.: magaslati víztároló), addig a szélenergia felhasználása a MAVIR részéről adminisztratív eszközökkel korlátozott. A térségben jelenleg 6-7 MW vízi erőmű kapacitás működik, amely legfeljebb megduplázható olyan projektek megvalósításával, melyek ökológiai lábnyoma nem jelentős (kis tájrombolással jár). A biogáz gyártáshoz kapcsolódó erőműi kapacitás a térségben a néhány MW-os nagyságrendet éri el. Ezen a területen jelentős potenciállal számolhatunk: a biogáz alapú erőművek, illetve a gázhálózatba táplált biometán teljesítőképessége alapján több száz MW kapacitás létesítése lehetséges. A biomassza alapú hőelőállítás tekintetében még nagyobb a térség potenciálja, amint azt már korábban jeleztük. A geotermikus energiafelhasználás is túlnyomó részt a hőigények fedezésére szolgálhat a 2030-ig terjedő időszakban. A térség geotermikus potenciáljának paraméterei az erőművi célú felhasználást a jelenleg ismert általános technológiai megoldásokkal nem teszik lehetővé. A technológia hőpotenciálja azonban jelentős, a hőigényekhez közeli új termelő kutak fúrásával MW hőigényt lehet fedezni termálkút termelésbe állításával. A termálhő hasznosítás potenciálját nagyban befolyásolja, hogy 2 db termelő kút létesítése mellett 3 db visszasajtoló kút létesítése is szükséges. A technológia költségességére jellemző, hogy a fenti kapacitás létesítésének költségei 50 milliárd forint körüli összegre becsülhetők, és ebbe az összegbe nem értendő bele a termálvíz hasznosítását célzó berendezések (termálvezetékek, hőtávvezetékek, hőközpontok) költségei. A napenergia hasznosítás szintén jelentős potenciált képvisel. Az általánosan alkalmazott terminológia szerint a napenergia hasznosítás technológiái közé soroljuk a 100 métert el nem érő mélységig a földhő hasznosítás technológiáit is (kút, talajszonda, stb.) Ezek döntően hőszivattyús hasznosítási módok, jelentőségük első sorban az új építésű, családi házas jellegű beruházások esetében merülhet fel egyáltalán, tekintettel a technológia beruházási költségeire. A közvetlen napenergia hasznosítás (napelem, kollektor) széles körben releváns. A kollektoros napenergia hasznosítása a meghatározó irány a használati melegvíz termelés kiváltására. A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

135 néhány kw egységteljesítményű berendezések elsősorban családi házas és társasházi rendszerek esetében alkalmazhatók, a biomassza hasznosítással kombinált bioszolár rendszerek azonban már jelentősebb kapacitásokat is kiszolgálhatnak. A távhőszolgáltatás nyári hőigényét a biomassza fűtőművek kiegészítéseként napkollektorokkal fedezhetjük. Ezen nyári hőigények a térségben MW napkollektor létesítését teszik reálissá, mely kapacitás helyettesítheti az üzemből kiszoruló fölgáz alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést. A napelemekkel mind családi házas, mind intézményi, mind ipari létesítmények villamos igényének részbeni biztosítása lehetséges. A közeljövőben várható a napelemek új generációjának piacra kerülése, ezen új technológia már 20%-os napenergia hasznosítást valósít meg, tömeggyártása esetén elfogadható költségszinttel. A technológiához kapcsolódó kapacitás előzetesen nehezen felmérhető, de a térségünkben MW nagyságrend becsülhető. A CO 2 kibocsátás csökkenés a fosszilis energia felhasználással arányosan fog alakulni, mert a vizsgált időszakban várhatóan még nem kerülnek alkalmazásra az elnyeletési technológiák Pesszimista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége elmarad a várakozástól, illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája továbbra is megtartja szociális elemeit, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét korlátozza. Valamint, ha az épület energetikai korszerűsítések nem a szükséges mértékben valósulnak meg, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeknek megfelelően nem csökken a városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya sem fog növekedni a lehetőségek szerint Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás A pesszimista forgatókönyv alapfeltevése tehát, hogy az országos célok megvalósulásához szükséges támogatások nem, vagy csak részben állnak majd rendelkezésre, így jóval kevesebb beruházás valósulhat meg. E forgatókönyv esetében magasan felértékelődik fogyasztói viselkedés befolyásolása, a tudatos fogyasztás, takarékosság és bármely ezeket elősegítő tevékenység, és jóval kisebb jelentősége van a realista forgatókönyvnél ismertetetett, beruházásokhoz kapcsolódó eszközöknek. A kitűzött energiafogyasztás-csökkenés a következő módszerekkel érhető el: Energetikai tanácsadás a lakosság részére. Ilyen tevékenység, pl. tanácsadó szolgálatok, vagy telefonos energetikai segélyvonal működtetése viszonylag és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

136 kis költséggel megoldható. Igen fontos a régióban működő civil szervezetek bevonása, részben a helyi kötődés, részben a tájékoztatás függetlenségének, hitelességének biztosítása érdekében. E tekintetben a Nyugat-magyarországi régió kedvező helyzetben van, hiszen a térségben több erős, jól felkészült környezetvédő civil szervezet működik (pl. Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr; a Magyar Természetvédők Szövetségének régióbeli tagszervezetei [pl. Castanea Környezetvédelmi Egyesület,Sopron, Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület, stb.]). Ezek közül pl. a Reflex már jelenleg is működtet energia tanácsadó irodát, így tapasztalataik jól hasznosíthatók térségi szinten. Közintézmények energiagazdálkodásának szorosabb nyomonkövetése. El kell érni az energiafogyasztási adatok gyakori leolvasását és rögzítését a 8. fejezetben leírtak szerint. Hatékonyabbá válik ez a tevékenység, ha az intézményeket fenntartó szervezet rendszeresen jelentést kér be ezekről az adatokról, és visszajelzést is ad. Már rövidtávon is megnő az oktatás szerepe. A környezettudatosságnak, energiatakarékos viselkedésnek már általános iskolás kortól kezdve szerepet kell kapnia a tantervben. Szorgalmazni kell, hogy az iskolák legalább az osztályfőnöki órák keretében foglalkozzanak e kérdéskörrel. Ehhez oktatási segédanyagok, oktatók biztosításának is szerepelnie kell a stratégia eszköztárában. E területen is célszerű keresni a civil szervezetek és osztrák partnerek együttműködését. Tudatosságfejlesztő információs kampányok, információterjesztés. Ezek fő eszközei a helyi sajtó, önkormányzati kiadványok lehetnek. Az épületenergetikai fejlesztések révén így megközelítőleg 10%-os megtakarítás realizálható, de ehhez is megfelelő orientáló kampányok szükségesek. A megújulók alkalmazása tekintetében még rosszabb a kép. A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő hiányában elmaradnak a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások, valamint az energia megtakarítást célzó fejlesztések is csak az üzleti megtérülést szolgáló mértékben valósulnak meg. A régió energia szolgáltatóinak és iparának megújuló kapacitásai a jelenlegi értéken maradnak, a fejezetben részletezett beruházások nem valósulnak meg. Az ágazat megújuló arány növekedése a jelenlegi kapacitások jobb kihasználására korlátozódva 1-2 %-os növekedést mutat. A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó marad a fosszilis energia felhasználás, így a jövőben nominálisan jelentősen növekedni fog a gáz és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz nem minden esetben kapcsolódnak a hazai vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitáslétesítések. A pesszimista forgatókönyvet vizsgálva, szükséges kitérni a technológiai fejlődés felső korlátaira, valamint a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság javulásának visszahatására a megújuló energiaforrások felhasználására. A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

137 hatékonyságot növelő és a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó technológiák bizonyos tekintetben versenyeznek egymással az energiapiacon. A versenyt a létesítési és az üzemeltetési költségek együttesen döntik el. A vízi energia, a szélenergia és a napenergia hasznosítása esetén tüzelőanyag költséggel nem kell számolni, de a technológia beruházási költségeinek megtérülésével igen. Biomassza és a biogáz előállítás esetében kalkulálni kell tüzelőanyag költséggel is. A jelenlegi árarányok szerint a fásszárú biomassza alapanyag tüzelésre előkészített állapotban fele költséggel szerezhető be, mint az ugyanakkora fűtőértékkel rendelkező földgáz. A megtérülés kalkulációja során, egy zöldmezős beruházás esetén, a biomassza tüzelés beruházási költsége csak annyival lehet magasabb a gázkazános beruházási költségnél, amennyit az üzleti tervben meghatározott futamidő alatt a tüzelőanyag költségmegtakarítás lehetővé tesz. Amennyiben tehát a földgázárak emelkednek, abban az esetben nagyobb beruházási összeget visel el a projekt, vagy rövidebb megtérülési idővel kalkulálhatunk. Amennyiben viszont a gázkazános technológia hatékonysága javul, úgy a tüzelőanyag költség különbség elolvad, projektenként kalkulálható az a hatékonysági küszöb, amely felett a megújulós beruházás pusztán a gazdasági megfontolások alapján értelmetlen. A fosszilis energiahordozó felhasználás növekedés az optimista forgatókönyvhöz képest 6-8%-os, mely részben az épületenergetikai korszerűsítések elmaradásából, részben pedig a megújuló hasznosítás tervezett szinthez képesti 6-8%-os elmaradásából adódik. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fosszilis energiahordozók áremelése megtakarításokra ösztönzi a felhasználókat. Ez a megtakarítás, mind azt a későbbiekben részletesen bemutatjuk, a technológiai fejlesztésekből eredő hatékonyság növelés és az épületek kényszerű alulfűtéséből eredő megtakarításból áll össze. Ezen hatások eredőjeként prognosztizálható az összességében 6-8%-os növekedés a realista változathoz képest. A CO 2 kibocsátás tekintetében a realista változathoz képest 8-9% növekedés várható, ami a fosszilis energiahordozók aránynövekedésének közvetlen, valamint a támogatási rendszer szűkösségéből következő CO 2 csökkentésre irányuló közvetlen beruházások elmaradásának közvetett következménye Optimista forgatókönyv Optimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége lényegesen meghaladja a realista forgatókönyvben szereplő mértéket, illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája megszabadul a szociális elemektől, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét továbbiakban nem korlátozza. Valamint, ha a fosszilis energiahordozók fogyasztói ára jobban emelkedik, mint az a realista forgatókönyvben feltételezett. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

138 Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. Ezek meghatározása mellett lehetséges a maradék igények alapján a még szükséges fosszilis energiaforrások és azok esetleges infrastrukturális fejlesztéseinek kalkulációja. A technológiai fejlődés felső korlátai, illetve a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság javulása jelentős tényező a fosszilis energiahordozók felhasználása során Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás Abban az esetben tehát, ha az igénybevehető támogatások meghaladják a realista forgatókönyv által feltételezett mértéket, jóval ambiciózusabb célok valósíthatók meg. Ekkor azonban még inkább megnő realista forgatókönyvnél leírt célok megvalósításának jelentősége, azaz különösen fontossá válik a források igénybevétele feltételeinek biztosítása (pályázatfigyelés, segítség a pályázatok benyújtásához és menedzseléséhez, stb.); a pályázati lehetőségek és eredmények széleskörű propagálása; a hatékonyságjavító beruházások járulékos hozadékainak minél jobb kihasználása a régióban; tervező és kivitelező szakemberek képzése. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nagyobb volumenű hatékonyságjavító beruházások megvalósulásai jóval nagyobb hatásúak, mint bármely másik forgatókönyv esetében. Ez pedig sokkal jobban kiemeli annak fontosságát, hogy e beruházások minél inkább rendszerszemlélettel, az egyes beavatkozások korábban vázolt kölcsönhatását figyelembe véve, megfelelő sorrendben valósuljanak meg. E szempontból különös figyelmet kell szentelni a távhőrendszerek fogyasztó- elosztásés forrásoldali korszerűsítésének megvalósítására. E szcenárió szerint az épületenergetikai korszerűsítések a szükséges mértékben valósulnak meg, valamint a fosszilis energiahordozó árak növekedése miatt még nagyobb a felhasználói ösztönzés a beruházások elvégzésére. A háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeket meghaladó mértékben csökken a városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya lényegesen növekszik, meghaladja a realista forgatókönyvben megfogalmazott lehetőségeket, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeknél jobban, régiós szinten 25%-kal is csökkenhet. A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó jelentőségű ugyan a fosszilis energia felhasználás, de a jövőben nominálisan sem fog jelentősen növekedni a gáz és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódik a hazai vállalási arányokat meghaladó megújuló kapacitás létesítése is. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a közlekedési energiahordozók felhasználás és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

139 növekedésével növekszik csak, minden egyéb vonatkozásban csökken. Az optimista verzió megvalósulásának feltétele a gazdasági fejlődés pozitív alakulása, a felhasználók beruházási lehetőségeinek bővülése. Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. A térség kedvező megújuló energia potenciálja megfelelő mértékig kihasználásra kerül a lakossági és az ipari szektorban egyaránt. A jelenleg megvalósíthatósági tanulmány szinten álló biomassza hasznosítási projektek többségében realizálásra kerülnek, illetve újabb projekteket generál a pozitív irányban változó gazdasági környezet. A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő birtokában jelentős kapacitású kapcsolt megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások létesülnek. A két meghatározó szolgáltató (Győr és Szombathely) szolgáltatási területén összességében 60 MW kapcsolt biomassza tüzelésű erőmű létesül, melynek hőfelhasználásával GJ-ra növelhető a megújulók aránya ezen két településen. A kisebb településeken fűtőműi biomassza felhasználás létesül, illetve geotermikus és napenergia hasznosítási projektek valósulnak meg. Csak a távhőszektorban a beruházások révén tonna CO 2 kibocsátás csökkenés prognosztizálható az optimista változatban, melyhez hozzáadódik az épületenergetikai korszerűsítések révén régiós szinten az optimista változathoz képest 5%-os növekedés, illetve a fosszilis energia felhasználás csökkenése az ipari és lakossági felhasználók körében a reális 20%-oshoz képest 30%-ra növekedésével tonna üvegház hatású gáz kibocsátás csökkenés várható. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

140 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás Készítők neve: Angster Tamás Borovics Attila Kapuváry Gusztáv Kovács Attila, Dr. Lendvay Péter Nádasdi Péter Németh György Popovics Attila Szabó László Szabó István Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

141 Tartalom 7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás... 5 Bevezetés... 5 Gázellátás... 6 Villamosenergia-ellátás... 7 Szén, kőolaj, felhasználás... 8 Megújuló energiahordozó-felhasználás Primer energiahordozók Fosszilis energiahordozók Földgáz felhasználás Szén felhasználás Kőolaj felhasználás Megújuló energiahordozók Biomassza hasznosítás Elsődleges biomassza Másodlagos biomassza Harmadlagos biomassza Mezőgazdasági biogáz üzemek technológiai bemutatása A biogáz fejlesztésre felhasználható regionális biomassza potenciál bemutatása egy konkrét példán keresztül Szélenergia A szélerőművek lakossági felhasználási lehetőségei Napenergia hasznosítás A napenergia passzív hasznosítása Napelemes rendszerek Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszer Geotermikus- és geotermális energia hasznosítás Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

142 Hő- és villamos áram termelés geotermiával Vízenergia hasznosítás Szekunder energiahordozók Tüzelőanyagok Gőz és forró víz A távhőszolgáltatás regionális lehetőségei, javaslatok Villamos energia A fejezet összefoglalója fejezet mellékletei Ausztria energetikai jellemzői Fosszilis energiahordozók kistérségenként A CO 2 kibocsátást csökkentő technológiák Jövőbemutató technológiák bemutatása Hibrid technológiák Energianövények fajtái és várható biogáz termelődése Szilárd tüzelőanyag előállítására alkalmas lágyszárú növények Faalapú biomassza Erdőgazdálkodás Faalapú biomassza energetikai faültetvények Állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatok Állati eredetű hulladékok besorolása és a vonatkozó FVM rendeletek Szennyvíztelepek biogáz képződése a lakosságra lebontva Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamata Állattartó telepek a NYD-i régióban Biogáz üzem beruházási költségeinek megoszlása Biogáz Erőmű megtérülési adatok (példa) Szélerőművek létesítésének törvényi háttere A régióban tervezett, de meg nem valósult szélerőmű parkok Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

143 Példa egy házi szélerőmű felépítésére Energiatárolási lehetőségek a megújuló energiatermeléshez Jogszabályi háttér A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépései Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének számítása pályázati támogatás nélkül és pályázati támogatással Talajkollektorral történő hőnyerés bemutatása egy konkrét példán keresztül A világ primer energiafelhasználása Együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

144 7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás Bevezetés Az előző fejezetben láthattuk azokat a jövőképeket, amelyek közül a realista magvalósulása a legvalószínűbb. A Nyugat-dunántúli régió az ország egyik legfejlettebb régiója. Az elmúlt években jelentős energetikai beruházások történtek (szombathelyi 400/120 kv-os állomás, gönyűi erőmű, szélparkok Gy-M-S megyében, stb.), amelyek az energia hálózat megerősítését és kismértékű zöldítését mutatják. A 2020-as EU-s célok megvalósításához a jelenlegi ütem lassúnak tűnik, a következő években olyan pozitív változások kellenek a beruházások ösztönzésében, amelyek lehetőleg nem csak megvalósítják az EU-s célokat, de túl is teljesítik azokat. Ehhez az állam részéről hosszútávon kiszámítható gazdaságpolitika kell, megfelelő pályázati/támogatási rendszerrel és lehetőleg hazai befektetők, akik megvalósítják a zöld energiatermelő beruházásokat. Ausztriában és ezen belül Burgenlandban azt tűzték ki célul, hogy a 2030-ig tartó időszakban 75%-ban, 2050-re pedig 100%-ban megújuló erőforrások felhasználásával termeljék meg a szükséges energiát (jelenleg az 50%-ot közelítik). Ehhez nem csak az energiatermelést kell zöldíteni, hanem az energiahatékonyságot (ld. jelen Stratégia 8. fejezete) is javítani kell. A konkrét lépésekről az ESPAN keretein belül 2012-ben elkészülő Burgenlandi Energia Stratégia fog részletekkel szolgálni (ld. még melléklet). Ebben a fejezetben áttekintjük a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat és javaslatokat teszünk a 2020-as (és azon túli) célok eléréséhez szükséges lépésekre. A régió primer energia felhasználása 2008-ban az alábbi táblázat szerint alakult. Összes energia felhasználás szektorok szerint Ipar Kommunális Lakosság Mezőgazdaság Összesen Nyugat- Dunántúl régió TJ TJ TJ TJ TJ táblázat. Forrás: szerkesztve a táblázat Mint a táblázatból látható a kommunális és lakossági szektor együttesen közel kétszer akkora primer energia felhasználást jelent a térségben, mint az ipar és mezőgazdaság együttes energia igénye. A régiók összehasonlításában 42 PJ összes primer energia felhasználással a térség lényegesen az országos átlag alatti felhasználást produkál, mint azt a 3. fejezet táblázata részletesen bemutatja. Ez a tény különösen figyelemre méltó, ha vizsgáljuk a térség ipari teljesítményét is. A régió kistérségeinek ipari potenciálja jelentős országos viszonylatban is, a relatíve alacsony energiafelhasználás mutatja e térség energetikai fejlettségét. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

145 Az energiahordozók vizsgálata során kiemelkedő jelentőséggel a földgáz és a villamos energia felhasználás bír, számottevő még a megújuló energiahasznosítás, ugyanakkor mind inkább csökken a szén és a kőolaj energetikai célú felhasználása. Mint az a 3.4. fejezetben részletesen bemutatásra került a térség infrastruktúrával kiemelkedően ellátott, ezen belül is a vezetékes energiahordozókkal való ellátottság villamos hálózat esetében közelíti a 100%-ot, a gázhálózat esetében a 80%-ot. Gázellátás A térség földgáz ellátottsága kiemelkedően magas, a 655 településből 613 rendelkezik vezetékes földgázzal. A Nyugat-Dunántúl összes gázhálózatának hossza közelítőleg 10 ezer km. A fogyasztók számát tekintve (303 ezer fogyasztó) a nyugatdunántúli durván megegyezik a közép-dunántúli fogyasztók számával. A fogyasztók több mint 80%-a a régióban, hasonlóan az országos tendenciához, a gázt egyben fűtésre is használja. A háztartások számára értékesített gáz 307 millió m³ volt ban. A földgázzal ellátott településeken városi beépítésű környezetben a fogyasztók 80%-a csatlakozott a földgáz hálózatra, míg falusi jellegű beépítésű környezetben ez az arány 65%. A térség teljes gázfelhasználása 925 millió m 3 /év. A fogyasztók döntően közép és nagyközép nyomáson csatlakoznak a hálózathoz, csak a városi településeken található kisnyomású hálózat. A fogyasztók gázigényét döntő részben az országos tranzitvezeték hálózatról elégíti ki a térségben található három hálózati engedélyes. Ugyanakkor a régió rendelkezik feltárt lencseszerű gázelőfordulásokkal, melyek hasznosítására az első lépések már megtörténtek Bőny térségében, ahol a térséghez tartozó települések gázigényét a helyi gázelőfordulás kitermelésével elégítik ki. További hasonló gázelőfordulások találhatók az Örségben és Dél- Zalában, melyek kitermelhető gázvagyona milliárd m 3 nagyságrendű. Ez a gázvagyon a térség fosszilis energiaellátásában jelentős szerepet kaphat a következő két évtizedben. A meglévő gázhálózatok fejlesztése a régióban kétirányú. Egyrészt az ellátás biztonságot növelő fejlesztésekkel, az elöregedett hálózati szakaszok cseréjével a meglévő igények kiszolgálására vonatkozó beruházások képzelhetők el. A térség növekvő ipari jellegű felhasználását, valamint újonnan kialakított lakóparkjainak gázellátását kell biztosítani a hálózat fejlesztésével. Más irányú fejlesztések szükségesek a biometán gyártás során keletkező gáz hálózatba, valamint felhasználói helyekre juttatásához. A biometán hálózatba történő táplálását és a hálózati engedélyes számára a kötelező átvételt a Gázenergiáról szóló 2008 évi XL törvény előírja, ugyanakkor mindez új technikai problémákat vet fel a hálózati engedélyesek számára. A folyamatosan és adott nyomásszinten hálózatra táplált biometán betáplálási és felhasználási egyensúlyát a gázfogyasztási völgyidőszakokban nehéz megoldani, szükséges tehát a biometán tárolását vagy magasabb nyomásszintre való komprimálásának lehetőségét megoldani. A térségben kutatandók azok a geológiai képződmények, melyek gáztárolás szempontjából igénybe vehetők, mert jelenleg a térségben kiépített gáztároló Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

146 kapacitás nincs, eltekintve a biogáz üzemek melletti néhány m 3 -es tároló kapacitástól. A térséghez szorosan kapcsolódik a szomszédos Ausztria Burgenland tartományának energiaellátása. Ausztriában egészen más szempontok szerint alakult az energiaellátás mérlege. Már most jellemző a megújuló tüzelőanyagok nagymértékű felhasználása. A évi adatok szerint az ország TJ primer energiafelhasználásából TJ a saját termelés és TJ mindössze az import. Figyelembe véve, hogy TJ energiát exportálnak, elmondható, hogy az ország 58%-ban képes fedezni a saját energiaigényét. Az osztrák energiafelhasználás jellemzőit és értékelését a melléklet pontjában mutatjuk be részletesen. Villamosenergia-ellátás A villamos energia országos alapellátást és nemzetközi kooperációt szolgáló 400 kvos és 220 kv-os feszültségű szállító rendszerének hálózatai elérik és keresztezik a régiót. Megcsapolásuk 400 kv-on történik a győri, a szombathelyi és a hévízi 400/120 kv-os alállomásokban. A régiót ténylegesen ellátó 120 kv-os villamos főelosztóhálózatnak ezek a táppontjai. A 400 kv-os tranzit hálózatok rácsatlakoznak az UCTE európai egyesített rendszerre, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország közötti rendszerösszeköttetés révén a helyi 400/120 kv-os alállomásokra. A Nyugat-Dunántúli Régióban Vas megye csak a közelmúltban kapcsolódhatott a kiépített Győr-Szombathely közötti 400 kv-os új szakaszon és az új 400/120 kv-os transzformátor állomáson keresztül a vázolt rendszerhez. Zala megye, s így a régió is, egy másik, az előzőtől független táppontból (Litérről) kapja táplálását 400 kv-on már jó ideje. Ebből a táppontból történik a szlovén-magyar és a horvát-magyar rendszer-összeköttetés és kooperáció. A Régió gazdasága, ipara, a városok ipari parkjai és kistérségi központok valamint a nagyobb települések biztonságos villamosenergia-ellátására ma már nélkülözhetetlen a 120 kv-os villamos hálózatok folyamatos továbbfejlesztése és a 120/20 kv-os transzformátor alállomások sűrítése, valamint a meglévők kapacitásbővítése. Ezekre tudnak a középméretű, 6 20 MW-os, megújuló energiákra alapozott erőművek rátáplálni. (Ilyen épült a közelmúltban a Zalaegerszegi Ipari Parkban, Lentiben és Őriszentpéteren.) A meglévő 20 kv-os középfeszültségű hálózatok általában leterheltek, kevés szabad kapacitással rendelkeznek, számos esetben felújításra szorulnak. A térség jelentős erőmű kapacitással a közelmúltig nem rendelkezett. A távhőbázisokra telepített gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő kiserőművek kapacitásai jelentek meg a térségben. Összességében 42 MW ilyen kapcsolt erőmű létesült. Ezen erőművek az elmúlt 8 éven belül épültek ki, összhatásfokuk megközelíti, sőt egyes esetekben meghaladja a 90%-ot. A villamosenergia-termelés hatásfoka is 40% körüli ezen a hazai viszonylatban Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

147 korszerűnek mondható erőműparknak. A fosszilis energiahordozó felhasználású erőművek a június 27-én átadott gönyűi gázerőművel egészültek ki, mely bruttó 443 MW teljesítményével a legmodernebb, és legmagasabb hatásfokú létesítmény jelenleg Magyarországon. Az erőmű kombinált ciklusú gáz- és gőzturbinás berendezése környezetbarát, rendkívül magas, nettó 59% hatásfokkal rendelkezik. A megújuló energiahordozókon alapuló villamosenergia-termelés a térség vízi erőműveivel indult még a múlt század elején. A mára már csak néhány megmaradt vízi erőművet az utóbbi időben felújították, vagy ismét termelésbe állították, így a térség vízi erőmű kapacitása kb. 8 MW. A tradicionális vízi erőműveket az utóbbi években telepített 120 MW beépített kapacitású szélerőmű park egészíti ki. A szélerőművek döntő többségükben Győr-Moson-Sopron megyében találhatók. A térség villamos energia kapacitását kiegészítik még azok a biogáz motorok, melyek a szennyvíztisztításból keletkező szennyvíziszap fermentálásán alapuló biogázzal üzemelnek, illetve azok a gázmotorok, amelyek mezőgazdasági hulladékokból származó biogázt égetnek el. A térség összes biogáz motor kapacitása kb. 6 MW. A villamosenergia-felhasználás a Nyugat-Dunántúlon az országos viszonylathoz képest alacsonynak mondható. A régióban a villamos energiát fogyasztók száma a 10%-át adja az ország energiafogyasztóinak. Villamos energiával 515 ezer fogyasztót lát el a térségben működő két hálózati engedélyes ben 3,9 millió MWh villamos energiát értékesítettek a régióban. Szén, kőolaj, felhasználás A régió szén és kőolaj felhasználása az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. A 60-as, 70-es években még jelentős felhasználás volt mindkét energiahordozóból, a nagyvárosok gázellátása is szénbázisú elgázosításos technológián alapult, az ipar, a lakosság és a távhőszolgáltatás is szén, tüzelőolaj és fűtőolaj felhasználással fedezte a hőigényét. Az energiahordozó világpiaci árának növekedésével, és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése következtében a fosszilis energiahordozó felhasználáson belül átcsoportosítás indult el a földgáz javára, melynek eredményeként a szén-, és kőolaj-termékek folyamatosan kiszorultak az alap energiahordozók közül és helyüket a földgáz vette át. Ezt a folyamatot segítette a hazai szénbányászat visszafejlesztése. Napjainkban a régió szénfelhasználása az ipari és az energetikai ágazatokból teljesen kiszorult, a lakossági felhasználásban maradt többnyire kiegészítő tüzelőanyagként, éves szinten néhány ezer tonna mennyiségben. A földgáz drágulásával azonban ismét növekvő szerepet kaphat ez a tradicionális tüzelőanyag, a 2011-es értékesítési adatok erre utaló tendenciát sejtetnek. A kőolajszármazékok elsősorban a közlekedésben maradtak fent, energetikai célú és háztartási felhasználásuk az energiahordozók árának drasztikus növekedése miatt jelentéktelenné vált. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

148 A térség középső részén, Szombathely környékén található jelentős mennyiségű, felszíni műveléssel kitermelhető lignitvagyon. A felszíni bányászat és a kapcsolódó logisztika, valamint az erőművi technológia környezetterhelése olyan nagymértékű, hogy az a jelenlegi tendenciák figyelembe vételével az érintettek számára elfogadhatatlan. A lignit kiaknázására a térség épített és természeti környezetének megóvása mellett nem lehet gazdaságosan megoldani, ezért a lignitvagyon kitermelésére irányuló próbálkozások eleve kudarcot vallottak és a jövőben sem számolhatunk ezen energiahordozók felhasználásával. A fosszilis energiafelhasználás csökkentésére az épületenergetikai korszerűsítések, a hatékonyság növelés és a takarékosság hármas szabályát alkalmazva lehet eredményt elérni. Az épületenergetikai beavatkozásokkal 20%-os megtakarítást, a hatékonyság növelésével további 20%-os megtakarítást lehet elérni. A megtakarítás elsősorban fogyasztói környezettudatosság fejlesztése útján érhető el. Megújuló energiahordozó-felhasználás A megújuló energiahordozókra épülő energiafelhasználás terjedését segíti a környezettudatosság, a fosszilis energiahordozók árrendszere ugyanakkor negatívan befolyásolja. Nem lehet elegendő hangsúllyal ismételni, hogy a torz gázárrendszer akadályozza leginkább a megújuló energiaforrások alkalmazását. Amíg ezen a téren a piaci viszonyokat politikai, szociálpolitikai indíttatású megfontolások befolyásolják, addig nem számolhatunk a megújuló technológiák áttörésével. Az alacsony fosszilis energiahordozó költségek, mindezen túl a hatékonyság növelő beruházások terjedését is korlátozzák. Némileg megoldást adhat a fosszilis energiahordozó ár és megújuló energiaforrás dilemmájára a hibrid erőművek alkalmazása. Amennyiben ezt a technológiát helyezzük előtérbe a következő időszak erőmű építései során, akkor az így létesült berendezések alkalmasak mind a fosszilis, mind a megújuló energiahordozók eltüzelésére, így átalakítás nélkül, vagy csak csekély átalakítással tehetők alkalmassá tisztán megújuló energiahordozók hasznosítására. Sajnos a biomassza esetében az együtttüzelés szinte kizárólag szénnel képzelhető el, míg a földgáz és biogáz együtttüzelésének nincs komoly technológiai akadálya. A biomassza-szén együtt-tüzelés korlátja a szén hozzáférhetősége térségünkben Primer energiahordozók A térség primer energiahordozói közé soroljuk a földgáz, a szén, a kőolaj és származékai, valamint a megújuló tüzelőanyagok összességét. Fosszilis energiahordozónak nevezzük a földtörténet során szerves anyagok részleges bomlásával kialakult energiahordozókat, szenet, kőolajat, földgázt. A megújuló energiahordozók csoportja a biomassza, ezen belül dendromassza, mezőgazdasági hulladék, szerves hulladék (trágya, szennyvíziszap, kommunális szerves hulladék), szél, geotermia, napenergia, ezen belül közvetlen napenergia hasznosítás és közvetett napenergia hasznosítás (földhő). Másodlagos megújuló energiahordozónak Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

149 tekintjük a biogázt, a biodízelt, bioetanolt, valamint ezek egyéb tisztított, vagy vegyiparilag átalakított változatait Fosszilis energiahordozók A megújuló energiaforrások mellett lassan csökkenő tendenciával, de még évtizedekig számolnunk kell a szén, olaj, földgáz, valamint ezek származékainak felhasználásával. Térségünkben meghatározó a földgáz felhasználás. A fűtési energiát 80%-ban földgázból állítja elő. A maradék fa, faapríték és pellet tüzelés, illetve néhány % egyéb fosszilis tüzelőanyag (szén, tüzelőolaj, villany.). Földgáz felhasználás A földgázellátás népszerűségét a meglévő infrastruktúrához való könnyű hozzáférés, az egyszerű kezelhetőség, a kevésbé észrevehető és kisebb mértékű környezetterhelés növeli. További pozitívum, hogy a korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező lakossági felhasználók a szolgáltatás minimális szinten történő igénybevételével költségeiket a lehetőségeikhez tudják igazítani. A technológiai fejlődéssel viszonylag kis beruházási költség mellett már jó hatásfokú tüzelő berendezések szerezhetők be, így a földgáz ellátás hatékonysági mutatói nagyon gazdaságosan javíthatók. A melléklet pontjában bemutatjuk a régió kistérségeinek földgáz felhasználását a fogyasztás jellege szerinti bontásban. Mint a táblázatból látható a földgáz felhasználás szempontjából a győri, a sopron-fertődi, a szombathelyi és a zalaegerszegi kistérség meghatározó jelentőségű, ezen kistérségekben létezik, vagy nyílik lehetőség a hőbázisok megtartására, illetve kialakítására. Feltételezhető, hogy a vizsgált időszak végéig a felsorolt kistérségek, a nagyvárosok nagy energia igényű területein a fosszilis energiahordozó felhasználás jelentős arányban megmarad. A felhasználás mértékének alakulása függ az épületenergetikai beavatkozások megvalósítási ütemétől és arányától, valamint a hatékonyság növelő technológiák alkalmazhatóságától. Vizsgálandó továbbá az ezen folyamatok mellett megmaradó fosszilis energiahordozók okozta üvegházhatású gázkibocsájtás csökkentési lehetősége. Az üvegházhatást okozó kibocsájtott gázok közül legjelentősebb hatást a CO 2 okozza a kibocsájtás volumenéből adódóan. A már említett innovatív technológiák közül az FDT dekarbonizációs katalizátoros rendszer alkalmazása hozhat átütő sikert a CO 2 kibocsájtás csökkentésében. Részletesen lásd a melléklet pontjában. A CO 2 kibocsátás csökkentés másik lehetősége a kibocsájtások során keletkezett széndioxid leválasztása és tárolása, vagy elnyeletése. A kísérleti technológiák alkalmazása térségünkben nem tűnik lehetségesnek a vizsgált időszakban, hiszen nincsenek olyan ismert geológiai képződmények, ahol a leválasztott CO 2 nagy Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

150 biztonságban, hosszú időre letárolható. Elvi lehetőséget ad a már említett földgázlencsék kiaknázását követően CO 2 -vel való feltöltése. Az ipari gázfelhasználás mindenkép növekedni fog a vizsgált időszakban, a már ismert beruházások gázigénye miatt. A térség ipari parkjaiba nagymértékű járműipari és kereskedelmi, valamint egyéb összeszerelő kapacitások létesítése várható a 2020-ig terjedő időszakban. A térségre jellemző gépjárműipar fejlődése, az Audi és az Opel stratégiai beruházásai és a kapcsolódó beszállítói háttéripari növekedések döntően fosszilis, földgáz bázissal elégítik ki energiaigényüket. Az előkészítés előtt álló Szombathely-Vát térségében létesülő SIA-PORT Nemzetközi Cargo Repülőtér és Ipari park jelentős energia igényű fejlesztését 50%-ban megújuló energia források felhasználásával tervezi a beruházást előkészítő szervezet. Ezen szándék mellett is m 3 /h gázfelhasználási többlet teljesítmény igény jelentkezik a beruházás kapcsán. Az adatforrás a szerzők egyéb irányú megbízásából származik. Az M7-es közlekedési útvonal kiépítésével Nagykanizsa térségi szerepe is megnőtt, így a régió déli részén is több kisebb-nagyobb ipari fejlesztési elképzelés valósulhat meg. A régió iparosodási folyamatát tovább erősítik az észak-déli közlekedési tengely folyamatban lévő építési munkái. A tradicionálisnak mondható Győr-Mosonmagyaróvári Ipari központ fejlődése is azt mutatja, hogy az Audi beruházáson kívül is települ a térségbe további gyártó és ipari összeszerelő kapacitás. A térség mezőgazdasági jellemzői különösen alkalmasak a megújulón alapuló üzemanyagok (biodizel, bioetanol) alapanyagainak termesztésére, ami további feldolgozó ipari kapacitások létesítését vetíti elő. A felhasználás bővülésének korlátot a technikai színvonal és az energiahordozó ár növekedésével együtt járó hatékonyságnövekedés szabhat. A kondenzációs technológiák már elérhetők a felhasználók széles rétegei számára. Az ipari hőenergia előállítás tekintetében új, innovatív eljárások alkalmazása szükséges. A térség fejlettsége miatt a K+F jellegű beruházások fontos szerepet játszhatnak a gázfelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. Nagy lehetőség látszik a technológiai fejlesztésben: katalizátoros-vízbeporlasztásos gázégők alkalmazásával 20% gáz felhasználás csökkenés érhető el. A melléklet pontjában részletesen bemutatjuk ezen technológiákat és az elérhető megtakarítást. A vizsgálat ezen részében kell foglalkoznunk a hibrid technológiák bemutatásával is. A hibrid rendszerek fő tulajdonsága, hogy több különböző energiaforrást, közöttük megújulókat is használnak energiatermelés céljára. A hibrid rendszerek részben kiegészítik egymást, így az energiatermelést biztonságossá és állandóan hozzáférhetővé teszik, másrészt a hibrid rendszerekkel előállíthatjuk megújuló energiaforrásokból azt az energiahordozót, amit a hagyományosnak tekinthető technológiákban használunk fel. Mindezekről részletesen a melléklet pontjában adunk tájékoztatást. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

151 A jelenlegi hálózati és hálózatfejlesztési vizsgálatok kapcsán megállapítható, hogy a földgázzal való ellátottság oly mértékű, amely jelentős további hálózatbővítést nem indokol. A meglévő gerincvezetékekre lehetséges még további, eddig rá nem kapcsolt fogyasztókat csatlakoztatni. Néhány ipari park és lakópark esetében válik szükségessé a helyi hálózatok bővítése. A gázhálózat fejlesztése során az ellátásbiztonság kap hangsúlyos szerepet. A gázhálózatok felújítása, a szivárgások csökkentését célzó beruházások kapnak prioritást. A biogáz termelés fejlődésével fel kell készíteni a hálózatokat a tisztított biometán befogadására és továbbítására. Ez új kihívásokat jelent a nyári kis fogyasztású körzetek betáplálási és fogyasztási pozitív különbségének kezelésére. A földgáz felhasználás stratégiai célja a régióban a felhasználás csökkentés, melyhez eszköz a hatékonyság növelés a bemutatott innovatív technológiák alkalmazása és a megtakarítást célzó intézkedések, közülük is elsődlegesen az épületfizikai korszerűsítés. További fontos stratégiai szempont a megújulok mind szélesebb körben történő alkalmazása. A régió lehetőségeit vizsgálva a földgázfelhasználás csökkentés direkt eszköze lehet a megfelelően előkészített és kezelt biometán közvetlen gázhálózatba táplálása. Szén felhasználás Térségünkben a szén kitermelése korábban sem volt jellemző. A szén lakossági felhasználásának jelentősége folyamatosan csökkent az elmúl 15 esztendőben, az ipari felhasználás pedig lényegében megszűnt. A régióból Vas megyében található jelentősebb lignitvagyon, melynek kitermelésére, mint azt az előzőekben már bemutattuk nincs kialakult koncepció. A jövőben a régióban energetikai célú, ipari energia célú szén bázison alapuló projekt nem ismert, ugyanakkor a lakossági célú felhasználás bővüléssel számolhatunk. Kőolaj felhasználás A kőolaj felhasználás esetében hasonló megállapítások tehetők, mint az előzőekben a szénfelhasználás vonatkozásában. A közlekedési célú üzemanyagként alkalmazáson túl az olaj energetikai célú eltüzelés az energiahordozó növekvő ára miatt mind kisebb az igény. Az olajfelhasználás bővülésével a jövőben sem számolhatunk tekintettel arra, hogy ezen energiahordozó esetében az alternatív tüzelőanyagok alkalmazása komoly gazdasági előnyt jelent. A régió tüzeléstechnikai színvonala az országos átlaghoz hasonlóan alakul. A szakvállalatok és a nagyobb ipari energiafogyasztók odafigyelnek arra, hogy tüzelőberendezéseik korszerűek és jól karbantartottak legyenek. A kis-, és középvállalkozások, a lakosság és a mezőgazdaság tekintetében sokkal árnyaltabb a kép. Mind többen alkalmazzák a korszerű kondenzációs technológiákat, ugyanakkor a felhasználók jelentős része elhanyagolja a tüzelőberendezések és a kapcsolódó technológiai részek (pl.: kémények) karbantartását, illetve Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

152 korszerűsítését. A régió fűtésmódjainak alakulását és a különböző technológiák közötti megoszlását mutatja a következő táblázat. A régió fűtés módjának százalékos megoszlása távfűtés épület egyedi kazánfűtéssel lakás egyedi kazánfűtéssel egyéb fűtés ,5 % 7,3 % 29,2 % 51% táblázat Forrás: Szerkesztett KSH adat A települési infrastruktúra fejlődése a Nyugat- Dunántúlon című kiadványból [2009] A táblázatból látható, hogy a térségben meghatározó az egyedi fűtési technológia. A gázfelhasználású fogyasztóknál ez gázkonvektor, illetve gázkályha formájában jelenik meg. A vegyes tüzelésű technológiák alkalmazásánál szén, vagy fatüzelésű kályhák és cserépkályhák használata a jellemző. A tüzelőanyag váltás a gázalapú egyedi fűtés esetén a legösszetettebb és a legnagyobb költséggel járó feladat. A technológiai váltáshoz kéményépítés, tüzelőanyag tároló létesítés szükséges az épületgépészeti átalakítások mellett. Ezen technológia esetén költséghatékonyabb megoldás a távhőszolgáltatásba történő bekapcsolás, ahol erre lehetőség nyílik. Az egyedi fűtéssel ellátott területek esetén megfontolható új hőbázis kiépítése, vagyis itt lehetséges a távhőszolgáltatás korszerű elvek szerint történő kialakítása. Az egyedi kazánfűtéssel ellátott épületek esetében a tüzeléstechnikai váltás viszonylag egyszerű, a tüzelőberendezés cseréjével megoldható. A fejlesztés költségeinek vizsgálatakor minden esetben foglalkozni kell a tüzelőberendezés cseréjén túl az égési levegőellátás és az égéstermék elvezetés vizsgálatával is. Az egyedi kazánfűtéssel rendelkező lakások esetében hasonló a helyzet, mint az egyedi fűtésnél. Az egyedi kazánfűtés a gyakorlatban túlnyomó többségben fali gázkazánok alkalmazásával történik. Ezen technológia tüzelőanyag váltása és helyettesíthetősége költséges és bonyolult, mivel szükséges a kémények átalakítása, valamint tüzelőanyag tárolók a lakásokon belül nem alakíthatók ki. E fűtésmód esetében is legcélszerűbb egy központi tüzelő berendezés kialakítása, vagy amennyiben lehetséges, a meglévő hőbázisokhoz, távhőszolgáltatáshoz integrálása. A tüzelőanyag váltás legkönnyebb a távhőszolgáltatás esetén, ahol a hőtermelő bázisok átállítása a legköltséghatékonyabb. A koncentrált felhasználási helyek energiaigényének fosszilis energiahordozóval történő leghatékonyabb technológiája továbbra is a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés. A technológia a térségben jelentős tradíciókkal és kapacitással rendelkezik. Túlnyomó többségében gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergiatermelésről beszélhetünk, melynek hatékonyságát és a kibocsátás csökkentését a maradékhő hasznosítást célzó átalakításokkal javíthatjuk. A meglévő gázmotorok fluidkatalizátorral és dekarbonizációs katalizátorral való felszerelése 25-40%-kal csökkentheti a tüzelőanyag felhasználást, így a CO 2 kibocsátást is. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

153 Komplex rendszerek alakíthatók ki az energiaigények fedezésére, hiszen biogáz felhasználása során alkalmazott gázmotoros kapcsolt hő és villamosenergia-termelő berendezések dekarbonizációs és maradékhő hasznosítású technológiákkal kiegészítve rendkívül hatékony energetikai rendszerek kialakítását eredményezik Megújuló energiahordozók Napjainkban egyre inkább kezd előtérbe kerülni a megújuló energia, mint a nap-, a víz-, a szél-, a geotermikus energia, valamint a biomasszából kinyerhető bioenergia egyre nagyobb mértékű felhasználása. A megújuló energiaforrások hasznosításával javíthatunk környezetünk állapotán, valamint takarékoskodhatunk a nem megújuló erőforrás-készleteinkkel. Ezért szükség van egy össztársadalmi szemléletmód váltásra, amellyel mindezen problémák elkerülhetőek, illetve az eddig bekövetkezett emberi tevékenységek hatásai mérsékelhetőek. Ezeknek a törekvéseknek az eléréséhez a megfelelő törvényi hátteret, valamint egyszerűsített engedélyeztetési eljárást kell kialakítani, amely hosszútávon elősegíti a megújuló energiát előállító erőművek létesítését. A megújuló energiából előállított villamos energia hálózatra csatlakozásának lehetőségei törvényekben vannak szabályozva. A törvényekhez végrehajtási rendeletek kapcsolódnak szervesen, amelyek közösen határozzák meg a feltételeket. Lakossági villamosenergia-termelés esetén egy egyszerűsített eljárást kell elvégezni, amely tartalmazza a hatósági bejelentéseket és az engedélyek megszerzését. A különböző megújuló energiából előállított villamos energia csatlakoztatására más és más engedélyeztetési eljárás vonatkozik. Szélerőművek esetében a felállításra kerülő torony építési magasságát a helyi építési rendeletek szabályozzák és ezért a helyi építési hatóságot is be kell vonni az eljárásba. Az eljárás folyamán meghívott szakhatóságok, azok állásfoglalásai és jóváhagyó nyilatkozatainak megszerzése sokszor nagymértékben megnehezíthetik az eljárás sikeres lefolytatását, sőt esetenként teljesmértékben el is lehetetleníthetik azt, így megakadályozva a megújuló energia felhasználására irányuló projekteket. Napelemes rendszerek esetében hasonló eljárást kell lefolytatni, függetlenül attól hogy a tervezett napelemek új vagy meglévő létesítményre kerülnek felhelyezésre. Egyszerűbb az eljárás olyan szempontból, hogy csak az adott helyszín mellett lévő szomszédok jelennek meg az ügyben érintettként és nincs akkora szerepe a tájképbe való beillesztésnek, mint pl. egy szélgenerátornál. Geotermikus energia felhasználása esetén attól függően változik az eljárás, hogy milyen típusú hő-előállító egységet kíván telepíteni a beruházó. Abban az esetben, ha például talajszondákat kívánunk telepíteni, amelynek építési technológiája során a szondák vízszintesen vannak elhelyezve a föld felszíne alatt (a padlófűtéshez hasonlóan), akkor nem szükséges engedély megszerzése. Abban az esetben, ha viszont a szondákat le kell fúrni és a föld hőjét zárt vagy nyitott rendszeren keresztül hasznosítjuk, úgy a területileg illetékes bányakapitányság engedélyét kell Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

154 megszerezni. A levegős hőszivattyúk telepítése során nem kell bevonni engedélyező hatóságot, viszont megjegyeznénk, hogy ez a fajta hőszivattyús techonlógiai megoldás rendelkezik mindközül a legrosszabb hatásfokkal. Vízerőművek telepítése során vízhasználati engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól. Ezen engedélyek megszerzését követően, ott ahol villamosenergia-termelés történik, a területileg illetékes áramszolgáltató engedélyét is meg kell szerezni. Az engedélyezési eljárás lefolytatásával az áramszolgáltató következtetni tud arra, hogy a hálózatához, milyen és mennyi villamos energia termelőegység csatlakozik. Az adatgyűjtésen túlmenően meghatározásra kerülnek azok a feltételek, előírások is, amelyek szükségesek a szolgáltatói hálózathoz való csatlakozáshoz. Az előbbiekben említett energia termelő egységek számos előnnyel rendelkeznek, amelyek közül talán az egyik legfontosabb, hogy a termelt villamos energia az előállítás helyén kerül felhasználásra, amelynek következtében a szállítási veszteség elhanyagolható mértékű. A másik előnye, hogy ún. sziget üzemeket lehet létrehozni, kialakítani, amelyek így a megtermelt villamos energia felhasználása révén, részben, vagy teljes egészében függetlenné válhatnak az országos villamos hálózattól. Az ilyen esetekben viszont számolni kell azzal a ténnyel, hogy a megújuló energia rendelkezésre állása nem minden esetben elegendő a szükséges villamos energia fedezésére. Az ilyen esetekben az energia szükségletet a villamos hálózatról való vételezéssel, esetleg tárolt energia felhasználásával, vagy más alternatív energiaforrás bevonásával kell biztosítani. A kisebb lakossági energiatermelő egységek létesítésére jelenleg nincsen érvényben korlátozás. Viszont azt meg kell jegyezni, hogy a koncentráltabb elterjedésük következtében már ezek a kisebb teljesítményű villamos energia termelőegységek is hatást gyakorolnak az adott régió, vagy éppen az ország villamos hálózat rendszerére. Összességében elmondható, hogy a lakossági megújuló energia felhasználás nagyban függ attól, hogy mennyire egyszerűsödik a közigazgatási eljárás az engedélyeztetéssel kapcsolatban, valamint az egyes energiatermelő egységek beruházási költségei milyen mértékben csökkennek, hogy a beruházni szándékozóknak rövid megtérülési idővel kelljen számolniuk. Amennyiben ezeknek a beruházásoknak a piaci előállítási és kereskedelmi költsége nem tud jelentősen - csökkenni, úgy további Európai Uniós és Kormányzati támogatásokkal kellene segíteni az ilyen jellegű beruházások nagymértékű elterjedését az ország régióiban. Az alternatív energia felhasználására és hasznosítására irányuló beruházások támogatása a számottevő munkahelyteremtő képessége miatt is fontos. Nem beszélve arról az egyszerű gazdasági tényről, hogy azok, akik függetleníteni tudják magukat részben vagy teljes egészében a villamos energia rendszertől, a beruházás megtérülését követően újabb hasonló, vagy más egyéb beruházásba kezdhetnek, amellyel lendületet adhatnak a Magyar gazdaság fejlődésének. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

155 Biomassza hasznosítás Elsődleges biomassza Elsődleges biomassza előállítása olyan növényi kultúrákban történik, amelyeket kifejezetten energetikai célra termesztenek. Az energianövények előállításának minden költsége ezért a főtermékként jelentkező szilárd növényi biomasszában kell, hogy megtérüljön. Ki kell hangsúlyozni, hogy az erdőgazdálkodás is jelentős elsődleges biomassza előállító ágazat, mivel az évente kitermelhető faanyagnak csupán fele alkalmas magasabb feldolgozottságú faipari termék előállítására, a másik fele túlnyomóan tűzifaként hasznosul. A lágy- és fás szárú energianövényeket célszerű elkülöníteni, mivel termesztésükből és felhasználásukból fakadóan jelentősen eltérő tulajdonságaik vannak. Nagy jelentőségű a melléktermékekre alapozott energiatermelés, de azok összegyűjtésénél felmerülő többletköltségek, logisztikai problémák miatt a nagyobb koncentráltsággal előállítható ültetvényi energianövények termesztésének is szerepet kell kapnia a megújuló energia előállításában. Lágyszárú energianövények Az energetikai célra termesztett lágyszárú növények a felhasználás típusa szerint négy fő csoportba sorolhatók: Bioetanol előállítását célzó növénytermesztés során a magas keményítő, cellulóz, inulin és cukortartalmú növények jöhetnek szóba. Ilyenek például a kukorica, a csicsóka és a burgonya. Biodízel számára a magas olajtartalmú növények ültethetők, mint például a repce és a napraforgó. Biogáz előállítása szempontjából a magas lágyszövet-tartalmú, vékony és könnyen lebomló szöveti szerkezetű, magas szénhidráttartalmú növények az ideálisak, mint például a kukorica, tritikálé, kanáriköles. Szilárd tüzelőanyagként történő hasznosítás számára a magas lignocellulóz- és rosttartalmú növények a legmegfelelőbbek, mint az energiafű, a japánfű, olasznád, pántlikafű vagy a kender. A biogáz termelés szempontjából a legnagyobb potenciált természetesen a szántóföldi növénytermesztés adja, ahol viszont a biogáz versenyben van egyrészt az élelmiszer- és takarmánytermesztéssel, másrészt az egyéb energetikai területekkel (folyékony bio-üzemanyag, égetési célú biomassza energiaültetvény). A szántóföldi növénytermesztés által lehetséges biogáz potenciált a számú mellékletben található táblázatokban mutatjuk be. A mellékelt táblázatokban látható, hogy 200 hektáron termesztett energianövénnyel (a terméshozamok és a növényfajták függvényében) egy kw el nagyságrendű biogáz üzem látható el alapanyaggal. A kw el nagyságrendű biogáz üzem alkalmas helyi energiaigények (beleértve hőenergia) kielégítésére. A méretnöveléshez értelemszerűen nagyobb termőterület és nagyobb helyi hőenergia igényre van Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

156 szükség. A helyi adottságoknak legjobban megfelelő növényfajták kiválasztásával, a kedvezőtlenebb adottságú területek bevonásával lehet optimalizálni a biogáz alapanyag termesztést. A szántóföldi növénytermesztés bevonására a gazdaságos üzemméret elérése és a stabil alapanyag ellátás érdekében akkor is szükség lehet, ha a biogáz üzem elsősorban trágya és/vagy hulladékok feldolgozására jön létre. A fentiekkel szemben a kifejezetten szilárd tüzelőanyag céljából termelt elsődleges biomassza alapanyagok esetében nem érvényesül az élelmiszerpiaci verseny. Jelenleg a japánfű (Miscanthus giganteus) és a hazai nemesítésű energiafű ( Szarvasi-1 ) esetében állnak rendelkezésünkre olyan technológiai ismeretek, hozamvizsgálatok, növény egészségügyi tapasztalatok, amelyek alapján a termesztés biztonságosan elindítható (lásd: sz. melléklet). Az erdészeti gyakorlatban számos szárazságot jól toleráló és jelentős biomassza hozamot produkáló fafaj terjedt el (pl. fehér akác), ugyanakkor a lágyszárú növények termesztése is indokoltnak látszik az erdő számára termőhelyi körülmények között, szilárd tüzelőanyag előállításra nem hasznosítható területen. Erre a régióban a Kisalföld erdőssztyepp klímájú kötött talajai adnak elsősorban lehetőséget. A lágyszárú elsődleges biomassza előállítás előnye a fás szárúakkal szemben, hogy jobban illeszkednek a tradicionális mezőgazdasági gyakorlatba. A legtöbb lágyszárú energianövény telepítése, gondozása és betakarítása az agráriumban megszokott gépekkel, technológiákkal megoldható, és az elvégzendő mezőgazdasági munkák időbeli ütemezése is jobban kapcsolható a már megszokott, hagyományos tevékenységekhez. Faalapú biomassza a.) Erdőgazdálkodás Magyarországon szigorúan szabályozott, fenntartható erdőgazdálkodás folyik, ami azt jelenti, hogy a vágásérett állományt hosszú távú erdőtervek és engedélyek alapján lehet kitermelni, majd a kitermelést követően kötelező újra telepíteni. A fenntartható módon kitermelhető fa mennyisége évente 10 millió m 3, amelynek azonban csak 70%-a kerül ténylegesen kivágásra. A hazai erdőterület és előfakészlet nagysága az erőművek fatüzelésre történő részbeni átállását követően is folyamatosan növekszik, így a faanyag energetikai célú hasznosítása nem eredményezett túlhasznosítást ( sz. melléklet). Az erőművek által eltüzelt gyenge minőségű tűzifa mennyiséget az erdőgazdálkodók eddig is kitermelték, de felvevő piac hiányában korábban külföldön értékesítették. A magasabb értékű, ipari célra is alkalmas faanyag ára lényegesen meghaladja a tűzifa árát, ezért az erdőgazdálkodóknak nem érdeke a magas értékű faanyag energetikai célú hasznosítása. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

157 b.) Energetikai faültetvények Fűz-, illetve nyár fajták és szelektált akác szaporítóanyag felhasználásával, valamint intenzív mezőgazdasági módszerekkel, rövid vágásfordulóban és sarjaztatással kezelt ültetvényei jelentős mennyiségű biomassza előállítására képesek. Az ilyen típusú ültetvények évente akár élőnedves tonna hektáronkénti hozamra is képesek a hagyományos erdőgazdálkodás 3-4 tonnájával szemben. A rövid vágásfordulójú ültetvények gazdaságosságát és környezeti viselkedését legjelentősebb mértékben a szaporítóanyag minősége befolyásolja. Olyan tulajdonságok, mint a növekedés, rezisztencia betegségekkel, vagy tolerancia szárazsággal és faggyal szemben, víz- és tápanyag hasznosítás, meghatározzák az egész termelési rendszer versenyképességét. A hagyományos erdőgazdálkodástól eltérően a rövid vágásfordulójú sarjaztatásos ültetvények intenzív agrotechnológiát igényelnek, a talaj előkészítéstől, a gyomkorlátozáson, trágyázáson át a növényvédelemig. A széleskörű piaci elterjedés jelen korai stádiumában nagy jelentőségű a hazai környezeti feltételekhez alkalmazkodott, biztonságosan termeszthető hazai fajták köztermesztésbe vonása (lásd: sz. melléklet). Az energetikai faültetvényekben megtermelt faapríték kiváló energetikai és égetéstechnológiai jellemzőkkel bír, tulajdonságai nagyon hasonlóak az erdőből származó faanyagéhoz. A régiós lehetőségekről szintén a sz. mellékletben található bővebb információ. A rét és legelő vegetációja ugyanúgy felhasználható biogáz alapanyagként, mint takarmányként. A széna begyűjtése és tartósítása önmagában nem képezheti egy biogáz üzemi beruházás alapját. Ennek oka a terméshozam jelentős ingadozása és a relatív alacsony biomassza mennyiség. A rét és legelő vegetációját ezért csak korlátozott, kiegészítő jelentőségű, helyi forrásként lehet számításba venni. A természetes vegetációból, biogáz szempontból a gátak felületéről begyűjthető fű vehető számításba, azonban erre is érvényesek a rét és legelő kapcsán fent megfogalmazott korlátok. Meg kell említeni, hogy a közutak, illetve a mezőgazdasági utak környezetének karbantartása során keletkező kaszált fű a biogáz üzem alapanyag struktúrájának kiegészítésére szolgálhat. Azzal, hogy a levágott és begyűjtött fű energetikai hasznosításra kerül, csökkenthető lenne a fűfélék pollenjeinek levegőbe kerülése, amely a lakosság számára elviselhetőbbé tenné az allergiás időszakokat. Az egészségügyi szempontokon túl további előnyökkel is járna, a fű hasznosítása: a rendszeres kaszálással az utak balesetveszélyessége is csökkenthető volna, mert az út melletti sávok karbantartásával javítani lehetne a közlekedők észlelési idejét. A kertészeti növénytermesztés hulladékai (pl. minőséghibás termék, paradicsomszár, borsószár, stb.) is feldolgozhatók biogáz üzemekben. Ezekre az anyagokra jellemző a szezonális jelleg, az egy helyen rendelkezésre álló relatív alacsony biomassza mennyiség és az (energianövényekhez viszonyítva) alacsony fajlagos biogáz hozam. Ezek következtében a kertészeti növénytermesztésből származó anyagokra Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 18

158 önmagában nem lehet biogáz üzemeket telepíteni, de kiegészítő biomassza forrásként minden biogáz üzem esetében hasznosíthatók. A vízben élő növények (pl. nád, gyékény, stb.), jellemzően magas cellulóz tartalmuk és alacsony fajlagos biogáz potenciáljuk miatt, nem képezhetik biogáz üzemek alapanyagát. Másodlagos biomassza A másodlagos biomassza körébe tartoznak az állatvilág, a gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei és hulladékai. A természetben élő állatvilág biogáz szempontból érdektelen, a gazdasági haszonállatok trágyája azonban értékes biogáz forrás. Az energetikai hasznosítással párhuzamosan a biogáz üzem egyben a trágyák környezetbarát kezelését is biztosítja, a biogáz üzemekből kikerülő fermentációs maradék pedig értékes talajerő utánpótlást (műtrágya kiváltást) ad. Az állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatokat a számú mellékeltben található táblázatok foglalják össze. Ehhez meg kell jegyezni, hogy nem minden trágya alkalmas önmagában biogáz üzem telepítésére, például a hígtrágyás technológiájú sertéstelep alacsony szerves szárazanyag tartalmú hígtrágyájának fermentációja az alacsony energiasűrűség miatt nem gazdaságos; a baromfitrágyát más anyagokkal közösen kell fermentálni. A táblázat adataiból az látható, hogy a kisméretű állattartó telepeken (pl. 100 tehén vagy 100 koca) csak kw el kapacitású kogenerációs egységet lehet telepíteni, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása várhatóan nem lenne gazdaságos. Ezeken a kisméretű telepeken akkor célszerű biogáz üzemet létrehozni, ha a termelt energiát (villamos és/vagy hőenergiát) a helyszínen, meglévő igények kielégítésére fel lehet használni. Az állattartó telepek méretének növekedésével a kapcsolódó biogáz üzem mérete is növekszik, a lehetséges mérettartomány kw el. Ennél nagyobb méretű biogáz üzemet állattartó telep mellé csak akkor lehet megépíteni, ha egyéb alapanyagok (energianövények, harmadlagos biomasszák) is rendelkezésre állnak. A gazdaságossági számítások azt mutatják, hogy több állattartó telep trágyájának egy helyszínen történő feldolgozása korlátokba ütközik: hígtrágya gazdaságosan csak 2-3 km távolságra, csővezetéken szállítható, a szarvasmarha almos trágyára elfogadható távolság 10 km, a baromfitrágyára km. A telepítésnél egyebek között azt is figyelembe kell venni, hogy miként és hol lehet a koncentráltan keletkező fermentációs maradékot kihelyezni. Mindazonáltal lehetségesek nagyon célszerű kombinációk, például az alacsony szárazanyag tartalmú sertés hígtrágya és a magas szárazanyag tartalmú baromfitrágya együttes fermentációja, amely mind a biotechnológia, mind az üzemméret szempontjából kívánatos. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 19

159 Az elhullott tetemek biogáz üzemi feldolgozása a vonatkozó szigorú állategészségügyi előírások betartása mellett, csak akkor képzelhető el, ha erre a célra egy regionális létesítményt építenek. A speciális kezelés többlet beruházási- és üzemeltetési költségeinek figyelembe vételével ez a tevékenység új létesítményben (az ÁTEV rendszerén kívül) legalább tonna mennyiségben igényel alapanyagot, azaz vágóhídi hulladékot és elhullott tetemet. Még ha az alapanyag nagyobb része a vágóhidakról is származik, akkor is több ezer elhullott tetemről van szó. Az állati trágyákat feldolgozó biogáz üzem mellékterméke, a fermentációs maradék kitűnő minőségű talajerő utánpótló anyag, magas nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmával a műtrágyát helyettesíti. A homogén, könnyen kiszórható vagy kihordható fermentációs maradék szántóföldi kihelyezése nem jár semmiféle növényvagy állategészségügyi kockázattal, de a kihelyezés során természetesen figyelembe kell venni a nitrogénre vonatkozó kijuttatási korlátokat (170 kg/ha). Az állati trágyákat feldolgozó biogáz üzemekből kikerülő fermentációs maradék azonban nem tekinthető többlet bevételi forrásnak, minthogy összes tápértéke nem magasabb, mint a trágyáké volt. Harmadlagos biomassza A harmadlagos biomasszába a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai és az emberi települések szerves eredetű hulladékai tartoznak. Az élelmiszeripar (pl. tejüzemek, vágóhidak, konzervgyárak, gyümölcslé üzemek, szeszgyárak, sörfőzdék, cukorgyárak, stb.) melléktermékei és hulladék anyagai a biogáz üzemek fontos alapanyagát képezik, azonban a biogáz célú feldolgozás tervezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni ezen anyagok alternatív hasznosítási lehetőségeit és hasznosítási értékét. Így például a sörtörköly vagy a szeszmoslék általában takarmányként is hasznosítható. Ugyancsak vizsgálandó kérdés, hogy elhelyezhető-e a biogáz üzem az élelmiszeripari üzem közvetlen közelében, amely a szállítási költségek minimalizálásán túlmenően a kapcsoltan termelt hőenergia értékesítésének legjobb lehetőségét is kínálná. A konyhai/éttermi hulladékok biogáz üzemi hasznosítása környezetvédelmi szempontból kívánatos, a begyűjtés megbízható és gazdaságos megszervezése azonban komoly feladat. A feldolgozási technológia kialakítása során is speciális követelmények jelentkeznek, mint az idegen anyagok leválasztásának szükségessége, aprítás/hőkezelés igénye, stb. Ezeknek a többlet beruházási- és üzemeltetési költségeknek a figyelembe vételével az állapítható meg, hogy egy erre szakosodott biogáz üzem megépítése csak akkor jöhet számításba, ha a konyhai/éttermi hulladék mennyisége eléri legalább az évi tonnát. Az állati eredetű melléktermékek (elsősorban vágóhídi hulladék) biogáz üzemi feldolgozását a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, de szigorúan szabályozza is Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 20

160 (71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól). Az állati eredetű hulladékok besorolását és az idevonatkozó FVM rendeleteket a számú melléklet tartalmazza. A szennyvíziszap külön kategóriát képez, (lásd: számú melléklet) amelynek rothasztása szinte kizárólagosan a szennyvíztelepeken valósul meg, aminek okai a következők: A viszonylag alacsony szárazanyag tartalmú szennyvíziszap szállítása nagyobb távolságra nem gazdaságos. A szennyvíztelep egyben energiafogyasztó is, ahol mind a villamos- mind a kapcsoltan termelt hőenergia felhasználása helyben biztosított. Mezőgazdasági biogáz üzemek technológiai bemutatása A biogáz üzem technológiailag a következő főbb egységekre bontható: 1. Alapanyag tárolás (silótároló, folyadéktároló, stb.), beviteli technológia 2. Fermentációs szakasz, fermentáló technológia 3. Fermentációs maradék kezelése 4. Gázmotoros blokk-fűtőerőmű Alapanyag tárolás, beviteli technológia A szilárd halmazállapotú alapanyagok (ún. kukorica- és cirok szilázs) tárolására általában a telepeken meglévő takarmánytároló(k) kerülnek átalakításra. A célszerűségből kialakított napi alapanyag tárolók nagy szolgálatot tesznek a szükséges almos trágya ideiglenes tárolására, szemrevételezésére (törekedni kell az inert szennyeződések elkerülésére pl. kövek, beton maradványok) a felhasználást megelőzően. A beszállított folyékony halmazállapotú alapanyag összegyűjtésére és elhelyezésre az előtároló tartály szolgál. Gyakorlat szerint ezek a tartályok földfeletti, vagy földalatti függőleges, kör keresztmetszetű monolit-vasbeton szerkezetű tárolók, azonban lehetőség van a már meglévő tárolók átalakítására, felhasználására is. Monolit-vasbeton kivitelű előtároló: föld alatti illetve föld feletti ábra. Forrás: IPS Power Kft. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 21

161 A tartály méretét a beszállítások gyakorisága, valamint a felhasználandó mennyiség határozza meg. Az anyag keverését és homogenizálását merülő-motoros keverőmű biztosítja. Alapanyag adagolók. A balodalon konténeres, a jobb oldalon vasbeton szerkezetű látható ábra. Forrás: IPS Power Kft. A szilárd halmazállapotú alapanyagok adagolását, fermentáló tartályokba való bejuttatását csigás vagy szállító szalagos rendszerrel lehet megvalósítani. Az alapanyagok, a szállítójárművek, valamint a szállítás gyakoriságának függvényében az adagolóberendezések széles választékából kerül kiválasztásra az üzem körülményeinek legjobban megfelelő technológia. Fermentációs szakasz, fermentáló technológia Az alapanyag bevitel a fermentáló tartály(ok)ba történik, tömegmérés és nyilvántartás mellett. Az előbbiekben említett szilárd anyagok csigás vagy szállító szalagos rendszerrel, a folyékony anyagok szivattyú segítségével kerülnek be a tartály(ok)ba. A bejuttatott anyag növeli az anyag szintjét a rothasztóban és a rothadt anyag átfolyós rendszerrel a következő tartályba kerül. A fermentáló tartályok függőleges, kör keresztmetszetű tárolók monolit-vasbeton vagy fémlemezes szerkezettel. Méretüket a bejuttatott anyag minősége valamint a biológiai körülmények határozzák meg. A fermentáló tartály(ok)ban elhelyezett horizontális és/vagy vertikális elhelyezkedésű keverőmű(vek) biztosítják az anyag folyamatos mozgatását, homogenizálását. Az üzemeltetési tapasztalatok nyomán ideálisan beállított keverők elősegíthetik a nagyobb gáztermelést. A fermentáló tartály gáztároló duplamembrános kupolával vannak ellátva. A tartály belsejébe épített fűtőrendszer egyenletes hő eloszlást biztosít, ami a mikroorganizmusoknak optimális életkörülményeket teremt. Az integrált fűtőrendszernek köszönhetően nem képződik a falakon lerakódás, ami a keverőket valamint az egyenletes hő eloszlást és a biológiai lebontó folyamatokat megzavarná. Az üzemben történő anyagáramlást, valamint a magasabb üzemeltetési biztonságot egy, a vezérlőépületbe telepített szivattyú elosztó állomás segíti. Ez lehetővé teszi az anyagok tartályok közötti, minden irányba történő áramoltatását, valamint folyékony alapanyagok fermentáló tartály(ok)ba történő juttatását. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 22

162 Szubsztrátum-keverő berendezések: nagylapátos (bal) és merülőmotoros (jobb) ábra. Forrás: IPS Power Kft. Fermentációs maradék kezelése A magyarországi előírásoknak megfelelően hat hónapnak megfelelő tárolókapacitással kell rendelkezni az erjesztési maradék tárolására. A másodlagos fermentáló tartály(ok) tároló képességét figyelembe véve kis mértékben le lehet csökkenteni a tárolótartályok mennyiségét. Másik lehetőség az erjesztési maradék elszeparálása, valamint szárítása. A hígfázisú fermentációs maradéktároló a fermentáló tartályhoz hasonlóan függőleges, kör keresztmetszetű tartály monolitvasbeton vagy fémlemezes szerkezettel, azonban fűtés nélkül. A tartályokat szükség szerint szagemisszió-csökkentő fóliafedéssel vagy duplamembrános fóliafedéssel lehet ellátni, amelynek köszönhetően csökkenthető a környezeti szagterhelés. Gázmotoros blokk-fűtőerőmű A fermentációs folyamat során keletkező biogáz a megfelelő tisztítás és víztelenítés után a konténeres kialakítású gázmotoros blokk-fűtőerőműbe kerül, ahol hő- és villamos energia keletkezik belőle. A blokk-fűtőerőmű motorja speciálisan alacsony fűtőértékű gázok elégetésére alkalmas motor. A motor és a kipufogógáz hűtéséből nyerhető hőenergia C hőmérsékletű forró víz formájában áll rendelkezésre, amelyet a fermentáló tartály(ok) fűtésére, valamint a helyi igényeknek megfelelően lehet hasznosítani (pl. lakóházak, istállók, ipari épületek fűtésére). A villamos energia egy része az üzem elektromos ellátására kerül felhasználásra, nagy része pedig a villamos hálózatba kerül betáplálásra és a Villamos Energia Törvénynek megfelelően kerül kifizetésre. Összefoglalva a biogáz technológia előnyei a fentiek értelmében a következőkben rejlenek: Villamos- és hőenergia termelés. Szerves hulladék átalakítása kiváló minőségű trágyává. Higiéniai viszonyok javítása a kórokozók, stb. mennyiségének visszaszorításával. Környezeti előnyök a talaj, a víz és a levegő megóvása révén. Kiegészítő bevétel a gazdáknak energia- és trágyatermelés útján. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 23

163 Makroökonómiai előnyök a decentralizált energiatermelés és a környezetvédelem által. Profitáló, hosszú távú befektetés. A mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezési eljárásának folyamatát a számú melléklet ábrája szemlélteti. A biogáz fejlesztésre felhasználható regionális biomassza potenciál bemutatása egy konkrét példán keresztül A régión belül számos olyan állattartó telep működik, amelyeken megfelelő mennyiségű trágya keletkezik, és ezen felül rendelkeznek annyi földterülettel, ami a kiegészítő alapanyagokat meg tudja termelni. Lásd: melléklet. A biogáz üzemek beruházási költségeit egy 625kW-os villamos teljesítményű projekten keresztül szemléltetjük (lásd: melléklet). A melléklet táblázatában szereplő költségek irányadó számok, hiszen az adott helyszínen mindig pontos felmérést kell végezni, amelyek befolyásolják a beruházás költségeit. A melléklet a megadott beruházási költségekhez a megtérülési adatokat szemlélteti, amely tartalmazza az éves alapanyag felhasználásokat, a megtermelt biogáz és villamos mennyiségeket, valamint az érvényben lévő kötelező átvételi árakat. A biogáz üzem által megtermelt éves bevételek és kiadások szembeállítása esetén látszik, hogy az ilyen energiatermelő egységek megtérülése csak akkor lehetséges 10 éven belül, ha a kormány támogatja pályázati forrásokon keresztül a beruházást, vagy olyan kötelező átvételi rendszert dolgoz ki a villamos energia vonatkozásában, amely a beruházók számára biztonságot ad Szélenergia A szél energiájának hasznosítása az emberiséget régóta foglalkoztatja. Folyamatosan olyan műszaki, technikai megoldásokat fejlesztünk, amelyekkel egyre hatékonyabban tudjuk a szél energiáját saját igényeiknek kiszolgálására fordítani. Az utolsó félszáz évben felfedezett anyagszerkezeti megoldások (pl. szénszál) lehetővé tették, hogy a szélenergia kinyerésére olyan nagy berendezéseket állítsunk elő, amelyekkel képesek vagyunk már ipari méretben a szél energiáját villamos energiává alakítani. A szélből kinyerhető energia mértéke exponenciálisan függ a levegő mozgási sebességétől. Azaz, minél nagyobb sebességgel fúj a szél, annál nagyobb energiával rendelkezik, tehát sokkal nagyobb villamos energiát lehet vele előállítani. Azon területeken érdemes ezért szélerőgépeket felállítani, ahol a szél többé-kevésbé folyamatosan, nagy sebességgel fúj. A szélből kinyerhető villamos energia mértéke attól is függ, hogy milyen a környezet tagoltsága, tehát a domborzata, illetve a növénytakaró. Erősen tagolt, növényekkel borított területen a szél sokkal több akadályba ütközik, iránya többször változik, turbulenssé és kiszámíthatatlanná válik. A benne rejlő energiát így sokkal nehezebb befogni, Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 24

164 átalakítani. Az egyenletesen áramló levegő a szélerőgépek szabályozhatóságát is befolyásolja. Így a gépek szabályozása hatékonyabban tudja a gépet szélirányba állítani, s így több energiát tud hasznosítani. A tagoltság szempontjából a tengerek sík felülete a legkedvezőbb és itt a szél sebessége is nagyobb, mint a szárazföldön. Magyarország - ilyen tekintetben kedvezőtlen földrajzi fekvéssel rendelkezik, hiszen hegységekkel körülvett, és a tengerektől távol helyezkedik el. Kedvezőtlen földrajzi fekvését kompenzálja a természetes szélcsatornák kialakulása, amely az ország egyes területeit kedvezőbbé tudja tenni a többihez képest. Elsősorban a Kárpát-medence észak-nyugati területén, - az Alpok nyúlványánál és a Kárpátok találkozásánál - alakult ki egy olyan természetes szélcsatorna, ahol a szél felgyorsulva áramlik be az ország területére. A mért szélsebességek és azok előfordulási gyakorisága alapján a kisalföldi régióban az átlagos szélsebesség 15-20%-kal magasabb, mint az ország más régiójában. A 4. ábrán Magyarország széltérképe látható, amelyen színek szerint különülnek el a 75 méteres magasságra vonatkozó átlag szélsebesség értékek. Az ország közepe felé haladva az átlagos szélsebességek mértéke csökken és a legalacsonyabb értékek az ország északkeleti területén találhatóak. Magyarország széltérképe a földfelszíntől 75 méteres magasságban mérhető szélsebességekkel ábra. Forrás: Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület Honlapja (http://www.szelmszte.hu), 2011.augusztus. A jelenlegi műszaki megoldások alapján egy szélturbina 3-5 m/s szélsebességnél kezd el termelni villamos energiát és nagyságrendileg 25 m/s sebességnél a szabályzás, a berendezés műszaki védelme érdekében a gépet leállítja. A hasznos szélsebességi tartomány tehát e kettő érték között van. Gazdasági szempontokat Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 25

165 figyelembe véve a turbinák fizikai elhelyezhetőségének gyakorisága a jelenlegi technikai megoldások mellett hasonló eloszlásban képzelhető el, mint ahogy azt a fenti ábra a szélerősség gyakoriságában mutatja. A sötétebb árnyalattal jelzett területeken nagyobb, míg a világosabb területeken kisebb szélerőmű kapacitást lehet beépíteni. A helyi szélviszonyokat figyelembe véve, a méter rotoragy magasságú, 1,5-3 MW el teljesítmény közötti berendezéseket érdemes telepíteni a régióban. A 3 MW el feletti tartományban működő berendezésekhez jóval magasabb torony építése szükséges, ahhoz hogy megfelelő nagyságú szél álljon rendelkezésre és ez jelentős mértékben drágítja a beruházást, illetve az 1,5 MW el alatti berendezések kivitelezéséhez kapcsolódó egyéb beruházási költségek, mint például a villamos hálózat oly mértékben drágítják az így előállított villamos energia tőkeköltségét, hogy ugyancsak nem érdemes megvalósítani. Egy turbina rendelkezésre állása eléri a 97-98%-ot, tehát szinte mindig kész arra, hogy termeljen. Magyarországon a legjobb (legszelesebb) területek kihasználhatósági mutatója csak 22-27% körül mozog. Ez abból adódik, hogy a turbinák teljes teljesítményüket m/s körül érik el, míg a magyarországi és a régiós átlagos szélsebesség 5-6 m/s körül van. A kihasználhatósági mutató a berendezés egy évre vonatkoztatott százalékos üzemét mutatja meg azt feltételezve, mintha egész évben csak a névleges terhelésen járt volna. A berendezések telepítésekor az egyik legfontosabb tényező, hogy olyan földrajzi helyre kerüljön a turbina, ahol ez az érték magas, mivel a megtérülést alapjaiban ez határozza meg. A szélerőművek telepítésekor a beruházási költségek közel háromnegyedét általában maga a torony és a kapcsolódó berendezések teszik ki. További jelentős, közel 10%-os súlyú költséget jelent a hálózathoz való kapcsolódás kiépítése. Ennek mértéke függ a szélpark elhelyezkedésétől, illetve a már meglévő kapcsolódási lehetőségektől. Ezen főbb költségek mellett a telepítés további költségei szinte már eltörpülnek. Az elmúlt időszakban Magyarországon épült szélerőmű-parkok beruházási értékei 1400 és 1800 EUR/kW el között mozogtak, annak megfelelően, hogy milyen messze helyezkedett el a villamos csatlakozási pont a parktól, illetve milyen hálózati csatlakozási kiépítést kellett hozzá megvalósítani. A nagyobb méretű parkok a tartomány alsó felénél, míg a kisebb méretűek a tartomány felső végén helyezkednek el. A megtérülést nagymértékben befolyásolja a fent említett kihasználhatósági értéken és az előbb említett beruházási költségeken túl a villamos energia átvételi ára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi költségszerkezet és KÁT (kötelező átvételi rendszer) tarifa fennmaradása esetén a szélerőművek megtérülése évre tehető. Ugyanakkor a tőkeköltség pár százalékpontos növekedése vagy a KÁT ár kismértékű, 3-5%-os változása esetén már jelentős mértékben ingadozik a projektek megtérülése. A piaci átlagárak mellett viszont a szélerőművek telepítése és Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 26

166 üzemeltetése nem térül meg. A szélparkok megtérüléséhez a piaci árat számottevően meghaladó kötelező átvételi tarifára van szükség. A szélerőművek közvetlen működési és karbantartási költségei, mivel üzemanyagra nincs szükség, jóval alacsonyabbak a többi erőműtípus költségeinél. A szélerőművek főbb működési költségei közé a rendszeres karbantartás, biztosítás, javítások, pótalkatrészek, adminisztrációs és személyi költségek tartoznak. A magyarországi szélerőművek működési költségei (tőkeköltség nélkül, 2010-ben) kb. 6-8 Ft/kWh körülire voltak tehetők. A teljes termelési költséget figyelembe véve (tőkeköltséggel együtt), a szélerőgépek által előállított villamos energia várhatóan olcsóbb lesz a jövőben, mint a szén- vagy gázerőművekben, hiszen a technológia igen dinamikus fejlődésével a kihasználtság nőni, míg a fajlagos beruházási költségek pedig csökkeni fognak. Az előállított villamos energiát viszont nem befolyásolja további nyersanyag árváltozás, valamint költség. A szélerőművek lakossági felhasználási lehetőségei A nagy szélerőművekhez hasonlóan a kisebb pár kw-os szélerőművek működését és kihasználhatóságát is a rendelkezésre álló szél befolyásolja a legnagyobb mértékben. Ezeknél a típusú szélerőműveknél meg kell jegyezni, hogy a telepítési magasságok miatt (7-15 méter) a terepi műtárgyak sokkal nagyobb befolyással vannak a működésre, mint a nagyobb szélerőművek esetében, hiszen a sűrűn lakott és beépített helyeken az egyes műtárgyak és lakóingatlanok teljes mértékben le tudják árnyékolni a szélerőgépet. Ezért a helyszín kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni az adott környezetet. Ezen felül nagyon fontos, hogy a telepítésnek meg kell felelni a területileg illetékes előírásoknak. Az illetékes építési hatóság által szabott építési magasság korlátot jelenthet a lakossági szélerőművek elterjedésének, amely esetenként olyan alacsony felállítási magasságra szorítja vissza a szélerőművek telepítést, hogy az a minimális villamos energia előállítására sem alkalmas. Ezen felül meg kell jegyezni, hogy ezen berendezések működésénél jelentős hanghatások jelentkeznek, amelyek a szabadidő és pihenő övezetben kellemetlenséget okozhatnak. Az érvényben lévő előírások értelmében az ilyen típusú berendezések felállításához a szomszédok hozzájárulása is szükséges, ezen túlmenően pedig mindenkit ügyfélként kezel az engedélyező hatóság, akire bármilyen hatást gyakorolhat (hang, valamint látvány szempontjából) az erőmű. Összegezve a lakossági szélerőművek lehetőségét, ott várható az elterjedésük, ahol a ritkán lakott területeken a villamos hálózat még nincs kiépítve, vagy a nagy távolságok miatt az energiaszolgáltatás minősége nem megfelelő. Ilyen terület Magyarországon például az Alföldi tanyavilág vagy a nyugati régiókban az olyan helyek, ahol mezőgazdasági gazdálkodás folyik és a lakó ingatlanok távolabb helyezkednek el a nagyobb villamos ellátottságú területektől. Telepítési lehetőség lehet továbbá az erdészházak és külterületen található gazdasági, majorsági épületek szomszédságában. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 27

167 A szélerőművek által megtermelt villamos energia felhasználása többféleképpen történhet, ezt a rendeletek pontosan szabályozzák, amely az számú mellékletben találhatóak. A régióban tervezett, de eddig meg nem valósult szélerőmű-parkokról a számú mellékletben, egy házi szélerőmű megvalósításáról pedig a számú mellékletben található bővebb információ. Meg kell jegyezni, hogy a szélerőművek a szabályozhatatlan erőművekhez tartoznak, olyan szempontból, hogy a szél kiszámíthatatlansága miatt a keletkezett villamos energia mennyisége is kiszámíthatatlan. A MAVIR Magyarországi Villamos Rendszerirányító negyedórás prognózisok alapján dolgozik, éppen ezért szélerőművek által termelt villamos energia előrejelzést is negyedórás lebontásban kell megadni az üzemeltetőknek. Természetesen az üzemeltetők törekednek arra, hogy az előrejelzést a legpontosabban adják meg a rendszerirányítónak, de sajnos az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények nagy nehézségeket támasztanak, mind az üzemeltető, mind az irányító számára. A lakossági szélerőművek tömeges beépítése és elterjedése esetén ezek a problémák megnövekedhetnek. A megoldás a jelenlegi műszaki körülmények között csak az lehet, ha az előállított villamos energia teljes mértékben szabályozhatóvá válik. Nagyon fontos hogy a szabályozhatóság teljes értékű, ill. kétirányú legyen. A nagyobb szélerőmű parkok esetében a szabályozhatóság részlegesen már megoldott, ami azt jelenti, hogy a villamos energia termelés mennyiségét - a beépített digitális szabályozók és védelmek segítségével szükség szerint csökkenteni lehet, olyan mértékben, hogy az a villamos hálózati rendszer stabilitása számára még kezelhető és biztonságos legyen. Viszont azokban az időszakokban (pl. csúcsidőszak), amikor a villamos hálózati rendszernek esetleg szüksége lenne többlet villamos energiára, és nem fúj a szél, - tehát nincs energia termelés - akkor a villamos hálózati rendszer csak más forrásból (pl. importból) tud többlet villamos energiához juttni. A teljes szabályozhatóság csak akkumulátor vagy kémiai-, mechanikai tároló (víztározó, lendkerék, hidrogén előállítás, stb.) beépítésével történhet meg, hiszen ezen berendezések tudják tárolni a villamos energiát akkor, amikor a rendszernek nincsen szüksége rá és a szél fúj. Egy hasonló műszaki megoldásnak a bemutatása a számú mellékletben található Napenergia hasznosítás Adottságok Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából a következők: az évi napsütéses órák száma , a beeső napsugárzás éves összege átlagosan kwh/m 2 (lásd: ábra). Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 28

168 Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából ábra. Forrás: SolarGis Honlapja (http://www.solargis.info), 2011.augusztus. Régiónk északi- és középső része gyengébb, míg a déli része közepes adottságokkal rendelkezik napenergia hasznosítás szempontjából az ország adottságait figyelembe véve. A Nap hőenergiája a télen fűtésre csak korlátozottan használható fel, és a berendezéseknek fagy esetén is működőképeseknek kell lenniük. A ma forgalomban lévő napenergia-hasznosító berendezések (termikus) megfelelő tájolással, dőlésszögbeállítással, illetve árnyékmentes helyen történő telepítés esetén éves átlagban 30 50%-os hatásfokkal működnek Magyarországon. Meglévő lakossági melegvíz előállítási rendszerekhez csatlakoztatott napenergia hasznosító rendszerek 60-70%-ban tudnak rásegíteni a hagyományos hőelőállítási rendszerre. Természetesen azoknál a szezonális intézményeknél, amelyek működése a nyári időszakra esik ez elmehet 80-90%-ig is. Jelenleg viszont nagyon minimálisan alkalmazzák ezt az energiaforrást, annak ellenére, hogy számos előnnyel rendelkezik: forgalomban kapható, könnyen elérhető; tiszta, környezetkímélő energiaforrás; kíméli a nyersanyagkészletet; alkalmazása kedvezően hat a helyi gazdaságra; nincsen szállítási költség, és nincsenek szállítási veszteségek; kimeríthetetlen energiaforrás. Közvetlenül a napkollektorok és a napelemek képesek a napenergiát számunkra hatékony módon hasznosítani (aktív napenergia hasznosítás). Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 29

169 Közvetett módon pl. a hőszivattyúk és az infra panelek tudják a napenergiát hő formájában felhasználni. Ezekkel a berendezésekkel a jelenlegi energiaszükségletünknek csupán 2%-át, míg a fejlett ipari országokban is csupán 7%-át fedezik. Ahhoz, hogy az Európai Unió által előirányzott normatívákat elérjük, a napenergia felhasználást jelentős mértékben növelni kell. Továbbá a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervben (NCST) rögzített célok teljesítéséhez 2020-ig több száz háztartási méretű és db kw teljesítményű megújuló villamosenergia-termelő egységet kell a közcélú hálózathoz csatlakoztatni, mivel a magyar kormány a megújuló energiát termelő erőművek arányát 14,65%-ban határozta meg. Ezek a számok nem tartalmazzák a szélerőműi fejlesztéseket. A napenergia passzív hasznosítása A forgalomban lévő napelemek alkalmasak arra, hogy mind a lakossági, mind a közintézményi, valamint az ipari felhasználásban a felhasznált villamos energia egy részét, vagy teljes egészét ezek a berendezések termeljék meg. Az ilyen típusú villamosenergia termelő egységeknek számos előnye van. Az első és talán legfontosabb, hogy a villamos energia előállítás megújuló energiából történik. A másik nagyon fontos szempont, hogy ezek a berendezések decentralizáltan, a felhasználási helyen kerülnek telepítésre, így a villamos energia szállítási veszteségeivel és költségekkel nem kell számolni, ami a rendszer hatékonyságát tovább növeli. Ezen termelő egységek telepítésével lehetőség nyílik arra, hogy egy nagyobb energiaválság esetén a mindennapi élethez már-már nélkülözhetetlen villamos energia, ha minimális mértékben is, de rendelkezésre álljon a telepítési helyszíneken. Egy átlagos családi ház esetében a 3-5kW-os rendszerek már számottevő energia termelő egységnek számítanak, amelyek az éves energiafogyasztás 70-80%-át tudják fedezni. Ezen energia termelő beruházásokat, ha fogyasztói megtakarításokkal kombináljuk (például a meglévő világítási lámpatestek cseréje ledes lámpatestekre), akkor nagyobb mértékben is képesek részt venni a fogyasztási és termelési energia mérlegben. Nem csak a világítási lámpatestek cseréjével lehet javítani az energia mérleget, hanem ha a fűtési rendszerbe olyan villamos energia hasznosító berendezéseket építünk be, amelyeknek a villamos energián kívül nincsen más energia igényük, akkor a fűtés szempontjából is függetleníteni tudja a beruházó magát a fosszilis energiahordozók díjának változásától is. Közintézményeknél, ipari létesítményeknél hasonlóan a lakossági napenergia felhasználáshoz, komoly segítséget nyújthat egy részleteiben átgondolt rendszer kiépítése. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 30

170 Jelen pillanatban a beruházások megtérülése nagy mértékben függ a támogatási rendszertől. Minden környezeti, valamint egyéb előnytől elvonatkoztatva, addig ezek a rendszerek nem tudnak és nem is fognak elterjedni, amíg megfelelő garanciák mellett 6-8 éven belül meg nem térülnek. A napenergia hasznosítására szolgáló eszközök Napkollektorok A napkollektor nem más, mint a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezés, amit legtöbbször víz melegítésére használnak, de előfordul hőcserélő közegként légnemű anyag alkalmazása is. Ezt a felmelegített anyagot használják fűtésre, felhasználási területei között megtalálható még például a fűtésen kívül a meleg-víz szolgáltatás mosogatáshoz, fürdéshez és akár medencék vízutánpótlásához is, de olyan megoldással is találkozhatunk, ahol a fényt összegyűjtve üvegszálakon, vagy tükrös csöveken keresztül vezetik el épületek világításához. Napkollektorok típusai (lásd ábra): Sík napkollektor Vákuumcsöves napkollektor Nemesgáz töltésű napkollektor Sík-, vákuumcsöves és nemesgáz töltésű napkollektorok ábra. Forrás: Buderus Kft. Honlapja (http://www.buderus.hu), 2011.augusztus Napelemek A napelem olyan fotovillamos elem, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává. Az energiaátalakítás folyamata a félvezetőben játszódik le, amely a napelemek alapanyaga. Napelemek típusai (lásd ábra): Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 31

171 egykristályos napelemek (mono), polikristályos napelemek, amorf-szilícium napelemek, o fém - félvezető fémszerkezetek, o adalékolt amorf félvezető napelemek. Poli-, és monokristályos napelemek ábra. Forrás: Manitu Solar Kft. Honlapja (http://napelem.net), 2011.augusztus. Napelemes rendszerek A napelemek által előállított villamos energia felhasználása történhet azonnal (az energia vételezés időpontjával megegyező időben), például ha állandó fogyasztókat üzemeltetünk (szigetüzem), illetve ha a fogyasztás időszaka nem esik egybe a napsütéses időszakkal, vagy kevesebb a felhasználási igény az előállított energiánál, akkor a közcélú hálózatra is visszatermelhetjük az energiát (villamos hálózatra való kitáplálás). Ld ábra. Mindkét említett esetben olyan energiaátalakító eszköz (inverter) rendszerbe állítása szükséges, amely képes a hálózattal való együttműködésre, így hasonló minőségű villamos áramot szolgáltat, mint a vezetékes ellátást biztosító villamos közszolgáltató. Az inverter hálózatra csatlakoztatásához a szolgáltató engedélye szükséges, amelynek jogszabályi háttere a számú mellékletben található. Hálózatfüggetlen, szigetüzemű rendszer Az olyan igények esetén, ahol van villamosenergia felhasználás, de nincs villamos hálózat, úgynevezett szigetüzemű rendszereket használhatunk (pl. tanyák, erdészházak esetében). A rendszer működése: a szigetüzemű rendszereknél maga az energiatermelő rendszer független, nem kapcsolódik hálózathoz, az energia tárolása jellemzően akkumulátorokban történik. Az akkumulátorok közvetlenül nem képesek energiával ellátni a ház (pl.: erdészház) belső elektromos hálózatát, mivel az akkumulátorok az energiát egyenáram formájában tárolják, a hálózati eszközök nagy része pedig Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 32

172 váltóárammal működik. Így szükséges egyéb kiegészítő berendezések telepítése is. Ilyen például az inverter, ami az akkumulátor egyenáramát alakítja át hálózati váltóárammá. Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszer Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszert alkalmazunk, ha rendelkezünk hálózati csatlakozási lehetőséggel, és a fogyasztási költségeket részben vagy egészben csökkenteni szeretnénk, valamint ha a napelemekkel előállított villamos energiát nem közvetlenül a megtermelés idejében kívánjuk felhasználni. (pl.: nyáron nagyobb villamosenergia mennyiséget táplálunk be, mint a fogyasztásunk, így télen részben vagy egészében tudjuk a nagyobb villamosenergia igényünket a betáplált villamosenergia terhére biztosítani, de ugyanez történik este is, amikor a napelemek nem termelnek, s a szükséges energiamennyiséget a villamos hálózatból vesszük fel). Hálózati visszatáplálásos üzemben nem alkalmazunk akkumulátorokat, hanem a fel nem használt villamos áramot a közüzemi hálózatba táplálhatjuk vissza, így a hálózatot, mint akkumulátort használjuk. Jelenlegi törvényi szabályozás szerint a villamos energia szolgáltatónak a visszatáplált villamos áramot meg kell vásárolnia. Ez esetben olyan invertert kell alkalmaznunk, amely biztosítja az áramszolgáltató által támasztott követelményeket a visszatáplálás folyamán. Ilyenkor olyan mérőóra kerül felszerelésre, amely mind a vételezett, mind a betáplált villamos áramot méri, így a számlánk a két érték különbségét fogja tartalmazni. Egy jól megtervezett és kiépített rendszer képes az egész éves áramigényt is biztosítani. A rendszer létesítésével kapcsolatban a felhasználóval jogviszonyban álló elosztó hálózati engedélyesnek kell igénybejelentést benyújtani. Hálózatfüggetlen, illetve hálózatra kapcsolt napelemes rendszer ábra.Forrás: Acrux Épületgépész Bt. Honlapja (http://www.acrux.hu), 2011.augusztus. A hálózatra kapcsolt napelem rendszer két csoportja: háztartási méretű: 50 kva csatlakozási teljesítményig nagy (kiserőmű) méretű: 50 kva csatlakozási teljesítmény fölött Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 33

173 A rendszer kiépítése mindkét esetben megegyezik, csak a beépített teljesítményekben, és a felhasznált berendezések teljesítményében (pl.: inverter) van különbség. A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépéseit lásd a as mellékletben. Megtérülés és pályázati lehetőségek A napelemes rendszerek megtérülése nagymértékben függ a mindenkori villamos energia árától, a rendszer bekerülési összegétől és a pályázati támogatások mértékétől. A háztartási méretű kiserőművek esetében az 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése értelmében az elszámolási időszak során betáplált villamosenergiatöbbletet a háztartási méretű kiserőmű üzemeletetőjével jogviszonyban álló kereskedő által a betápláló mint felhasználó részére értékesített villamos energia szerződés szerint átlagos termékár + RHD 85%-ával kell elszámolni. Előzőek alapján javasolt a rendszert úgy tervezni, hogy éves szinten javasolt elszámolási időszak ne termeljen több villamos energiát a háztartási méretű kiserőmű, mint amennyit elfogyaszt az adott épület, mivel ebben az esetben csak 85%-os áron lehet értékesíteni a többlet villamos energiát. Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének számítását pályázati támogatás nélkül és pályázati támogatással lásd a as mellékletben. Előzőek alapján jól látható, hogy pályázati támogatás nélkül akárcsak a többi energetikai beruházás esetén a beruházások hosszú megtérülési idővel rendelkeznek, ami a megújuló energiát előállító háztartási méretű kiserőművek elterjedését nagymértékben hátráltatja. A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozóan, akárcsak az egész ország területére elmondható, hogy pályázati támogatással nagymértékben elősegíthető lenne a megújuló energiák elterjedése, amelynek több előnye is közismert, mint például a decentralizált energiatermelés, a hálózati veszteségek csökkentése, a munkahelyteremtés, vagy a szén-dioxid kibocsájtás csökkentése. A jelenlegi pályázati rendszer forráshiánnyal küzd, amelynek folyamatos biztosítása esetén a háztartási méretű kiserőművek nagyságrenddel gyorsabban terjedhetnének, ezáltal kihasználva az előbb említett előnyöket Geotermikus- és geotermális energia hasznosítás Adottságainkat tekintve, akár az energia függetlenség éllovasai is lehetnénk. Abban a szerencsés helyzetben van részünk, hogy nem csak napos órák számában bővelkedünk, hazánk felszíne nem csak a biomassza előállítására alkalmas, hanem Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 34

174 a föld mélyén értékes megújuló energia lapul. A Kárpát-medence alatt a földkéreg szerkezete, vastagsága csaknem 10 km-rel vékonyabb az átlagosnál. Ezen helyzeti előnyünk miatt országunkat olyan országokkal említik egy lapon mint Japán, Izland, Fülöp-szigetek vagy Alaszka. Összehasonlításul, Magyarországon a megfúrt kutak esetében kilométerenként 45 C-kal emelkedik a hőmérséklet, az Alföldön még ennél is nagyobb mértékben, míg a szomszédos országokban ez nagyságrendileg 30 C körül mozog. Ezen adottságok mellett, már kisebb kutak fúrásakor is lehetőség nyílik a lakossági fűtésre. Ahhoz, hogy az ipari felhasználásban is használható legyen ez az energia, sokkal mélyebbre kell fúrni, olyan rétegekbe ahonnan gőz tör elő. Ilyen esetekben már lehetőség nyílik villamos energia előállítására is. Magyarországon db hévízkút van, amelyekből a C-os feljövő vizet kórházak, fürdők vízellátására használják és néhány nagyobb településen távhőszolgáltatáshoz csatlakoztatják. A ábrán látható, hogy 1000m mélyen milyen vízhőfokok vannak az egyes régiókban, valamint a 10. ábra a 2000 méteres mélységben található hőfokokat szemlélteti. Hőmérséklet térkép 1000 m mélyen a felszín alatt ábra. Forrás: Geotermikus Erőmű Projekt Honlapja (http://www.geothermalpower.net), augusztus A geotermikus energia (termálvíz) közvetlen hasznosítási formái: Kommunális fűtés. Használati melegvíz készítés, szolgáltatás. Növényházak, fóliasátrak fűtése. Terményszárítás. Baromfinevelés, temperált vizű haltenyésztés. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 35

175 Hőmérséklet térkép 2000 m mélyen a felszín alatt ábra. Forrás:Geotermikus Erőmű Projekt Honlapja (http://www.geothermalpower.net), 2011.augusztus. Hő- és villamos áram termelés geotermiával Közvetlen hőtermelés A geotermikus erőforrásokat elsősorban nem elektromos áram termelésére hasznosítják, hanem mint energiahordozó közeget használják. Gyakran a forró víz túl sós és korrozív ahhoz, hogy közvetlen fel lehessen használni, ezért korrózió mentes hőcserélőket alkalmaznak. Ezután a nyert hőt hatalmas üvegház rendszerekben hasznosítják lég- vagy talajfűtésre. Háztartási alkalmazás esetén radiátoros vagy padlófűtésre alkalmas. A geotermikus energia közvetlen felhasználása hőmérséklet szerint az alábbiak szerint oszlik meg: 20 C Haltenyésztés. 30 C Uszodafűtés, biolebontás, erjesztés. 40 C Talaj melegítés. 50 C Gombatermesztés, balneológia. 60 C Állattenyésztés, üvegházak lég- és melegágyfűtése. 70 C Alacsony hőmérsékletű fűtés. 80 C Fűtés, üvegházak légfűtése. 90 C Intenzív jégtelenítés, raktározott hal szárítása. 100 C Szerves anyagok szárítása, tengeri moszatok, zöldségek, széna szárítása. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 36

176 Fűtés, hűtés, melegvíz Elsősorban alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek láthatók el hőszivattyúval előállított energiával, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Leginkább a padló-, falés mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hő leadó felület miatt már 35 C is elegendő. Említést érdemel, hogy ezek a megoldások nem befolyásolják az épület esztétikumát, és helyet foglaló radiátorokra sincs szükség. A hőszivattyú használati melegvíz készítésre is felhasználható, a kinyerhető víz maximális hőmérséklete kb. 55 C. Ha pedig jön a nyár, a folyamat megfordításával a hőszivattyú fűtés helyett hűtésre, az épület tökéletes klimatizálására is bevethető, ekkor ugyanis a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségből elvont hőt. Villamos energia termelés Geotermikus hőből történő villamosáram-termelés esetén a legtöbb esetben termálvizet használnak hőforrásként. A termálvizet kutakból vagy kútból nyerik és a hőenergia kinyerése után gondoskodni kell a víz elhelyezéséről. Ahogy ennek a technológiának a megvalósítása elterjedt, a környezetvédelmi hatóságok előírták a használt víz talajba történő visszasajtolását. A visszasajtolás jelentős energia igényű és előfordulhat, hogy a visszasajtoló kútból többet kell létesíteni, mint a hőforrást biztosító kutakból. Közvetett hőtermelés, a hőszivattyús rendszerekről általában A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely a környezet energiáját hasznosítja úgy, hogy egy átadó közeg és egy hőcserélő segítségével kivonja a környezeti hőt és átadja a fűtésre használt közegnek. Az így nyert energia a fűtési közeg hőmérsékletét emeli, amellyel már lehetséges fűteni, illetve melegvizet előállítani. A legtöbb esetben a rendszer teljesítménytényezőjével (COP) jellemzik a rendszer hatékonyságát, amely érték 3 és 5 közé esik (a 3 ma már gyengének számít, a jobbak közelítenek az 5-höz). Más szóval a megújuló energiaforrásból kivont hő esetén 1 kw elektromos energia elégséges ahhoz, hogy 3-5 kw fűtő teljesítményt tudjunk generálni. A hőszivattyús rendszerek ezért 3-5-ször hatékonyabbak, mint a hagyományos rendszerek és teljesen ki tudják fűteni a lakóépületet, még a leghidegebb téli napokon is. Ezen fűtőrendszerek növekvő népszerűségét jól jellemzi, hogy elterjedésük a hideg klímájú Skandináviában és fejlettebb országokban már évek óta rendkívül gyorsan nő. A hőszivattyús rendszerek csendes működésűek, alig több helyet foglalnak el, mint a tárolós melegvíz- és fűtő rendszerek, valamint rendkívül megbízhatóak. Villamos energiával működnek, így függetlenek a gáz ellátástól, illetve a gáz árának változása sincs közvetlen hatással az üzemeltetés költségére. Továbbá óriási előny, hogy a legtöbb rendszer nem csak fűt, hanem a nyári időszakban a hűtést is megoldja. Az egyik legfontosabb szempont, ami a hatékonyságból következik, hogy nem csak a Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 37

177 pénztárcánkat, hanem környezetünket is 3-5-ször kevésbé terheli egy ilyen korszerű megoldás, mint a hagyományos rendszerek. Hőszivattyúk alkalmazási lehetőségei a lakosság körében Hőnyerés talajkollektorral Az egyik megoldás, amikor a földfelszínhez közeli hőenergiát hasznosítjuk úgy, hogy néhány méter mélyen hosszú csőkígyót helyezünk el a talajban. A berendezés a csőkígyóban a folyadékot áramoltatja, és a földben felmelegedő folyadékból kinyeri a hőenergiát, majd a hideg folyadék ismét bekerül a csőkígyóba, hogy azután fűtésre, valamint melegvíz előállítására is hasznosítjuk. A talajkollektoros rendszer kiépítésének egy konkrét példán keresztül történő bemutatását lásd a es mellékletben. Hőnyerés a talajból-talajszondával Az alsóbb rétegekből nyernek energiát, amikor mély kutakat fúrnak, és ezekbe úgynevezett szondákat helyeznek. Az elv és a hasznosítás nagyon hasonló az előző példához, azonban ebben az esetben a hőenergiát a mélyebb rétegekből nyerik. A másik gyakori megoldás, amikor a talajvíz hőenergiáját hasznosítjuk. Ehhez két kutat fúrnak, és az egyikből kiszivattyúzzák a vizet, amelyből kinyerik a hőenergiát, majd a másikon visszajuttatják a talajba a lehűlt vizet, hogy ott ismét felmelegedjen. Hőnyerés a környezeti levegőből A levegőben lévő hőenergiát hasznosíthatjuk úgy, hogy a hőszivattyús rendszerrel bevisszük a lakásba. Egy kis sarkítással azt mondhatjuk, olyan ez, mint egy kifordított hűtőszekrény. Ez a módszer nagyon ígéretes a jövőre nézve, mert kivitelezése, telepítése gyors és egyszerű, így a beruházási költségek is alacsonyabbak lehetnek. Az elmúlt néhány évben sokat fejlődött ez a technológia, egyre jobb COP értékeket (hatásfokot) érnek el. Talajkollektoros, talajvizes és levegős hőkinyerés ábra. Forrás: Gallatherm Épületgépész, Szolg. és Kivitelező Kft. Honlapja (http://gallatherm.gportal.hu), augusztus. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 38

178 Vízenergia hasznosítás A vízenergia az egyik legrégebb óta hasznosított energia, amelynek szerepe az idők változása során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az első vízkerekeket az ókori Rómában aquaductokról lezúduló vízzel hajtották meg. Időszámítás szerint 537-ben megszálló gótok lerombolták az aquaductokat hogy kiéheztessék és megtörjék a város népét. A találékony rómaiak azonban a malomköveket mozgató lapátkerekeket a Tiberis városfalakkal védett szakaszán horgonyzó hajókra szerelték. Ezek voltak az első hajómalmok. Krónikák szerint 1863-ban a Kárpát-medencében több mint 4000 hajómalom működött, gabonát és pirospaprikát őröltek velük. Az elmúlt században több törpeerőművet építettek a mezőgazdaság és a szűk körű lakosság számára, ott ahol a közelben lehetőség volt a vízenergia hasznosítására. A második világháborút követően megugrott a kisvízerőművek telepítése, majd az ötvenes évek közepétől elkezdődött a nagyobb vízierőművek telepítése, és a kisvízerőművek fokozatosan a háttérbe szorultak és megkezdődött az elöregedésük és sorozatos karbantartások és rekonstrukciók helyett a bezárások és az erőművek leállítása került előtérbe. Napjainkban az egyre fokozódó energiaigény miatt, valamint az Európai Unios törekvéseknek köszönhetően, újból kezd előtérbe kerülni a megújuló energia egyik és jelentős fajtája a víz. Az erőművi fejlesztések átalakultak az elmúlt századhoz képest. Akkoriban a mezőgazdaságot, az ipart részesítették előnyben, napjainkban már a villamos energia előállíthatósága a döntő szempont. Hiszen az így keletkezett energia a viszonylag jónak mondható villamos elosztói hálózaton keresztül bárhová eljuttatható. Annak érdekében, hogy a beruházási költségek, valamint a megtérülési mutatók is elfogadható szinten maradjanak, előnyben részesülnek azok a helyszínek, ahol már a múltban megépült a duzzasztómű. Nem csak gazdasági szempontok miatt kedveltek ezek a helyszínek, hanem az érvényben lévő környezeti előírások miatt is, mivel a természetes vízi, illetve szárazföldi élőhelyek megóvása is kiemelt szerepet kap. Egy ilyen típusú erőmű telepítésnél ott, ahol már készen van az esetleges duzzasztó mű, nem kell olyan környezeti beavatkozást véghezvinni, amelynek hatásai rövid, közép, illetve hosszú távon feltételezéseken alapulnak. A vízi energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, melegházhatást kiváltó gázt. Hasznosított energia mennyisége az átömlő víz mennyiségétől, a víz forrása és a kilépési helyének magasságkülönbségétől függ. Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezzük. A potenciális energia egyenesen arányos az eséssel. A vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon nagyon alacsony a folyók esése nagy alföldi térségbe futnak ki a hegyvidéki területekről és a világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak. Ilyen adottságok mellett Magyarország nem lesz a vízerőművek hazája. Mint minden beruházásnak, úgy a vízerőművek ( ábra) építésének is vannak előnyei és hátrányai. Előnyei: Olcsó villamosenergia-előállítás, nincs szükség energia befektetésre. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 39

179 Az üzemeltetéshez kis létszámú személyzet is elegendő. A duzzasztást hasznosíthatja a mezőgazdaság. A duzzasztógát sok esetben kis ráfordítással közúti hídként is szolgálhat. Gyors indíthatóság. Hátrányai: Gátszakadás esetén nagy árhullám alakulhat ki. A duzzasztás hatására a vízszintemelkedés megváltoztatja a már kialakult talajvízszintet, ez károsan hat a környezetre és a már megépült létesítményekre. A szennyvízelvezetést csak folyamatosan üzemelő szivattyúkkal lehet megoldani a környező településeken. A csúcsra járatásnál jelentkező állandó vízszintingadozás tönkreteszi a partot. A zsilip rendszer miatt drágább és lassabb lesz a hajózás. Fontosnak tartjuk, hogy azokon a vízszakaszokon, ahol már korábban megépült duzzasztómű üzemel, de eddig még nem építettek hozzá erőművet, ott a gazdaságosan létesíthető erőműi kapacitások kihasználásra kerüljenek, azaz erőművek létesüljenek. Vízerőmű vázlata. A - Víztározó, B - Gépház, C - Turbina, D - Generátor, E - Vízbevezetés, F - Frissvíz csatorna, G - Villamos távvezeték, H Folyó ábra: Forrás: Wikipédia (http://hu.wikipedia.org), 2011.augusztus. A Duna, a Tisza, a Dráva vízpotenciáljának hasznosítása jelen pillanatban nem aktuális feladat. A Dunán nincs és várhatóan a közeljövőben nem is lesz villamosenergia-termelésre szolgáló létesítmény. A Tiszán a hazai viszonyok között nagynak számító Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel. A Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 40

180 törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben. Teljesítőképességűk szerint az erőműveket 3 kategóriába sorolhatjuk: I. kategóriába sorolhatók az 500 kw fölötti erőművek. Ilyenek lehetnek a nagyobb folyóink (Duna, Tisza, Dráva. Maros vagy a Kőrösök) vízkészleteit hasznosító erőművek. II. kategóriába sorolhatók a kw teljesítménytartományba eső erőművek vagy a még kihasználatlan lehetőségek. Ide tartoznak a meglévő kisvíz-erőművek egy része, vagy mint lehetőség, néhány nyugat-dunántúli vízfolyás vagy az alföldi főcsatornák. III. kategóriába a 100 kw alatti lehetőségeket soroljuk, amelyekre számos példa van a magyar gyakorlatban. Hazai kis- és törpe vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel. A magyarországi vízerőművek legfiatalabb tagjára a Kenyeri község területén megépített erőmű lehet példa, hiszen a beruházók kihasználták, hogy a Rába ezen részén már a múltban megvalósult a duzzasztás. A Rábán megvalósított projektekhez hasonlóan lehetne létesíteni még többek között a Hernádon és a Sajón is. További lehetőség még, hogy a meglévő és működő erőművek kapjanak kiegészítéseket, mint például Gibárt vagy Felsődobsza. Nyugat-magyarországi törpe vízerőművek Magyarország egyik legjobban kihasznált vízfolyása a Gyöngyös volt. Az egykor megépített több tucat vízerőműből ma is jó néhány megtalálható, amelyek üzemelnek. Ezen erőművek többsége az 1920-as években épült. Vízerőmű építésére legalkalmasabb helyszínek a Gyöngyösre: Kőszeg mellett, illetve Bogáton találhatóak. Viszont nem csak a Gyöngyös rejt magában kiaknázatlan lehetőségeket vízenergia szempontjából, hanem a Pinkán Vaskeresztesen lehetne különösebb környezetkárosítás vagy terhelés nélküli megoldással energiát termelni. Hasonló helyzet a Répcén is. A Nyugat-magyarországi törpe vízerőművek helyzete egyelőre kedvezőbb a keleti szomszédjaiknál. Ez köszönhető annak, hogy (főként osztrák) magántulajdonba kerülésük után a tulajdonosok sorra korszerűsítették és üzembe állították a régi telephelyeken a leromlott átlagú kiserőműveket. A Zala egyike azon kevés folyóknak, amely a határainkon belül ered és itt is ér véget: 126km-es útja után a magyar tengerbe, a Balatonba torkollik. Esése Zalalövőtől majd 100 m, vízbősége néha eléri a 6 m 3 /s vízhozamot is, ami már bőven elegendő volt vízimalmok meghajtására, így a XVIII. századtól folyamatosan üzemeltek itt malmok. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 41

181 Volt, hogy 50 felett járt a számuk; egy 1870-es térkép 35 malomhelyet jelöl és ebből még több mint 20 ma is felkereshető. Ez a sűrűség azt jelenti, hogy sok szakaszon 1-2 kilométer távolságban álltak a malmok, miközben a víz esése 1,5-2,5 m-t tett ki. Nagyon sok helyen a malom már nincsen meg, de a természetes esés miatti sebes áramlást, partrombolást mesterséges zúgókkal akadályozzák, azaz a víz ott van, lezubog anélkül, hogy munkát végezne. A Zalán mintegy 5-10 olyan törpe erőművet lehetne létesíteni (kb. 20 kw-osakat) amelynek építése gyakorlatilag minimális mederkorrekcióval járna. Mikro vízerőművek A törpe- és mikro vízerőművek elemei gyakorlatilag katalógus alapján rendelhetők. A kereskedelemben egyre több, egészen kis teljesítményű turbina is kapható (500 W 10 kw-ig). Ez az a méret, amely a Nyugat magyarországi vizeken a legköltséghatékonyabban lehet beépíteni, hiszen a múltban megépített gátrendszerek és védművek esetleges felújítása szükséges csak ahhoz, hogy az energiatermelés megvalósuljon. Élettartam Az erőmű az átadást követően nem kíván folyamatos személyzetet, mert az újonnan megépített erőművek távfelügyeleti rendszerekkel rendelkeznek és nem csak az erőmű tulajdonosa, de a turbina és a generátor szállítója is folyamatosan szemmel tudja követni a termelést és a működést, valamint elemzéseket tud készíteni az egyes üzemállapotokról. A vízerőműveket esetenként 100 év felett is üzemben lehet tartani, azonban ehhez az egyes egységeket élettartamuk szerint nagyjavításnak kell alávetni. Folyamatosan ellenőrizni kell a turbina lapátok állapotát, mert az esetlegesen bekerülő idegen anyagok károsíthatják, így befolyásolva a termelést. Nem szabad elfelejtkezni a ritka (15-30 évenkénti), de rendellenes vízjárások, elsősorban áradások által okozott károkról sem, ami a folyamatos karbantartásnál nagyobb feladatokat ró az üzemeltetőre. A technológia elemek élettartama és karbantartási igénye más és más. A gátak élettartama 100 év, karbantartás szempontjából a folyamatos ellenőrzéssel és tisztán tartásával megelőzhető, hogy egy nagyobb áradás esetén a tervezett terheléseket ne bírja, és egy esetleges katasztrófához vezessen, ami komoly károkat okozna a gépi berendezésekben is. Az árapasztó kapuk várható élettartama 50 év. Karbantartás szempontjából folyamatos felülvizsgálattal észlelhető egy esetleges anyagszerkezet probléma, hogy az árvizek esetén törések és rongálódások ne lépjenek fel. A turbina, generátor és villamos berendezések élettartama év, ezeken a berendezéseken 10 évente nagyfelújítást kell végezni a folyamatos karbantartások mellett. Ezen berendezések esetében vizsgálni kell, hogy az esetleges cseréjükkel, Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 42

182 amelyek nem okoznak környezetterhelést, milyen hatásfok növekedés érhető el, és a hatásfok növekedések milyen költségekkel járnak. A vízerőmű rendszereknél az elméletileg kinyerhető energiát a vízmennyiség és esése határozza meg, ezért az egyes elemek korszerűbbre cserélésével lehet teljesítményt növelni (pl. turbina csere a nagyobb hatásfok érdekében). Hasonlóképpen változhat egy erőmű szerepe, amikor a korábbi kisebb, folyamatos teljesítmény helyett (mellett), egy jobban szabályozható, vagy részben csúcsüzemű turbina is beépítésre kerül. Tipikus hatásfok növelő eljárás a turbinavezérlések korszerűsítése. A hagyományos elektrohidraulikus megoldások nem mindig tudták optimálisan vezérelni a turbina lapátok beeresztő lemezek állásszögét, a rendelkezésre álló vízesés és vízmennyiség függvényében. Az új digitális szabályozások alkalmazása (és a korszerűbb turbinák) a hagyományos 80-90%-os hatásfokot néhány %-kal emelni tudja Szekunder energiahordozók Szekunder energiahordozók között is megkülönböztetünk fosszilis energiahordozó származékokat, és megújuló energiahordozó származékokat. Fosszilis szekunder energiahordozónak tekinthetők a szén, a kőolaj és a földgáz különböző származékai, a megújuló szekunder, vagy másodlagos energiahordozók közé soroljuk a biogázt, valamint az energetikai növénytermesztésből származó, egyéb tüzelőanyagokat, mint a bioetanol, vagy a biodízel Tüzelőanyagok A hagyományosnak mondható energiahordozók létjogosultsága és jelentősége feltehetően továbbra is megmarad a gazdaság egyes területein a 2030-ig terjedő időszakban. A kőolajszármazékok a közlekedés célú energiaigények kielégítésében továbbra is kulcsszerepet fognak játszani, felhasználásuk a másodlagos energiahordozók térnyerésével is csak lassan csökkenhet, ugyanis a járműpark jelentős része korlátozottan tudja a bio üzemanyagokat felhasználni. A széntüzelés néhány ezer tonna/év mennyiségre zsugorodott a térségben, a ig terjedő időszakban nem látható sem a szükségessége, sem a lehetősége annak, hogy ezen tüzelőanyag újból teret nyerjen. A régió lignitvagyonának kiaknázása csak környezeti kompromisszumok árán és kizárólag olyan fejlett technológia alkalmazásával lehetséges, amely jelenleg még nem áll rendelkezésre. A koksz jelentősége a széngáz gyártás és az ezzel együtt járó koksz előállítás megszűnésével jelentőségét vesztette az energetikai felhasználását tekintve. A termék fokozottan kiszorult a piacról. Széngáz felhasználásáról nincs adatunk, vélhetően nulla. Fűtőolaj és PB gáz tekintetében az energiahordozó áremelésével a kereslet Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 43

183 nagymértékben lecsökkent. Felhasználása a vezetékes gázzal el nem látott felhasználók esetén kiegészítő jellegű. A szintetikus földgáz (SNG) szerepe is egyre korlátozottabb, a gázfelhasználási csúcs letörésére eseti az alkalmazhatósága. A földgázhoz képest magas felhasználói áron kívül a készletezési költségek is alkalmazásának csökkenését sejtetik. A SIA-PORT nemzetközi repülőtér 2014-re tervezett elindulásával a légiforgalmi igények heti tonna kerozin felhasználás bővülését eredményezik a térségben. Az éves közel tonna kerozin felhasználás háttéripari kapacitásai még megteremtendők az országon belül. A másodlagos energiahordozók szerepe és jelentősége folyamatosan növekszik a térségben. A biodízel és bioetanol gyártása fejlődő iparág, és az élelmiszertermelésre nem használható mezőgazdasági területek esetén vonzó alternatíva az előállításukhoz szükséges alapanyag termesztése. A dekarbonizációs technológiák alkalmazása esetén további jelentős mennyiségű etil és metanol előállítása lehetséges, ezzel felmerül a tüzelőanyag ismételten energetikai célú hasznosítása. Ezen energiahordozók alkalmazása egyszerű módon, a meglévő hőtermelők tüzelőberendezéseinek átalakításával megoldható Gőz és forró víz Gőz és forró víz előállítása térségünkben koncentrált energiatermelő helyszíneken a távhőtermelők és egyes ipari üzemek telephelyein történik. Hőkiadás szempontjából a távhőtermelők helyzete vizsgálandó részletesen. A távhőszolgáltatás regionális helyzete A régió energia felhasználásának megközelítőleg 40%-a fűtési célú energia felhasználás. Az épületfűtés adatait vizsgálva megállapítható, hogy az egyedi fűtés aránya 2004-ig növekedett, majd 3%-al csökkent. Az ezt követő években ugyan ismét nőtt az egyedi fűtéssel rendelkezők száma, azonban 2008-ban jelentősen visszaesett az előző évekhez képest. A legtöbben az egyéb fűtési megoldásokat alkalmazzák a régióban, ami 51%-át tette ki 2008-ban a lakások fűtési módjának. Különvizsgálva a távhőszolgáltatás részarányának alakulását a megállapítható, hogy az rendre12% körül alakul. A távhőszolgáltatás a térségben az 1960-as években kezdődő, tömeges, iparosított technológiával történő lakásépítési programmal együtt alakult ki. Jelenlegi helyzetét a rendszerváltás utáni vagyonátadás során kialakult önkormányzati tulajdonosi és ármegállapító szerep döntően meghatározza. A távhőszolgáltató társaságok tulajdonviszonyai többnyire tisztázottak, jellemző az önkormányzati tulajdon, a vegyes tulajdonú társaságok esetében is tendencia, hogy az önkormányzati tulajdonrész a nagyobb. A hőtermelő berendezések tulajdonviszonyainak tekintetében módosul a kép, több esetben pénzügyi és /vagy szakmai befektetők tulajdonában vannak a gázmotoros kiserőművek. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 44

184 A Nyugat-Dunántúli régió távhőszolgáltató cégei többnyire földgáz bázison állítják elő a kiadott hőt, de 2003 óta egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a megújuló energiaforrásokat is. A fűtés mód alakulása a Nyugat- Dunántúlon [%] távfűtés épület egyedi kazánfűtéssel lakás egyedi kazánfűtéssel egyéb fűtés ,3 5,9 26,2 54, ,2 5,4 34,8 48, ,4 6, , ,2 5,5 35,5 49, ,9 6, , ,4 7,2 36,5 44, ,5 7,3 29, táblázat. Forrás: Szerkesztett KSH adat A települési infrastruktúra fejlődése a Nyugat- Dunántúlon című kiadványból [2009] A régió távhőszolgáltató társaságainak adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A távfűtés adatai a Nyugat- Dunántúl településein Város Lakásszám Értékesített Megújulóból hőenergia [GJ] [GJ] arány % Körmend Szentgotthárd ,7 Vasvár Kőszeg ,0 Sárvár ,0 Celldömölk ,0 Szombathely ,0 Győr ,0 Sopron ,0 Csorna ,0 Mosonmagyaróvár ,0 Pornóapáti ,0 Összesen , táblázat. Forrás: Matászsz kiadvány és Nettcalor Kft. információgyűjtés [ ] Az adatok elemzésévvel megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron megyében 5 településen található távhőszolgáltatás, Vas megyében 8 településen, míg Zalában csupán egy település rendelkezik szervezett hőbázissal. GYMS és Vas megyében a lakásszámhoz mérten azonos súlyt képvisel ez a szolgáltatás, míg Zala lényegesen elmarad ebben a tekintetben. A lakossági szolgáltatáson kívül jelentős az intézményi és az ipari célú hőkiadás is szinte valamennyi társaságnál. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 45

185 A műszaki színvonalat és technológiai megoldásokat tekintve még árnyaltabb a kép. A hőtermelés többnyire blokkégős meleg vagy forróvíz kazánokban történik. A kazánkapacitások igen széles skálán mozognak. A Győri Távhőszolgáltató Kft esetében 80 MW-os erőműkazánok üzemelnek, de kisebb távhőszolgáltató társaságok néhány 100 kw-os berendezésekkel üzemelnek. A Távhőszolgáltatás kondenzációs kazánt jellemzően nem alkalmaz, tekintettel a magas visszatérő vízhőmérsékletre. Ugyanakkor jelentős a távhőszolgáltatói hőbázisra telepített kapcsolt hő- és villamosenergia-kapacitás, ami a gyakorlatban korszerű és hatékony gázmotoros kiserőműi blokkok üzemét jelenti. A beépített gázmotoros kapacitás a régióban 42 MW. A hőelosztás műszaki állapotát meghatározza, hogy a távhőszolgáltatói rendszerek többsége a 70-es, 80-as években alakult ki. Jellemző a vasbeton védőcsatornás, utólag hőszigetelt távhővezeték. A 90-es évek után létesült, vagy felújított távhőrendszerek esetében alkalmazták a lényegesen jobb hőszigetelő képességgel rendelkező előre szigetelt távvezetéki technológiát. A fogyasztói hőközpontok mára szinte minden távhőszolgáltató esetében korszerű hőcserélőkkel, időjárásfüggő szabályozással és jórészt energiatakarékos szivattyúkkal rendelkeznek. A régió távhőszolgáltatóinak energetikai mutatóit meghatározó mértékben a távhővezetékek állapota befolyásolja negatív irányban. Míg a hőtermelő berendezések hatásfoka kivétel nélkül 90% fölött alakul, addig a hőelosztás rontja az összhatásfokot 78-82%-os szintre. A hőveszteségek vizsgálata során a legnagyobb anomáliát a nyári üzem okozza. Ezen időszakban az elvétel a csúcsigények 10%-ára esik vissza, miközben a távvezetéki hőveszteség gyakorlatilag, abszolút mértékben változatlan. Az energiahordozó vásárlásnál a távhőszolgáltatók nem tudják érvényesíteni a kapacitásukból eredő előnyöket. A hazai torz gázárrendszer eredményeként a több millió m 3 -es éves gázfelhasználású fogyasztók egységárai közel azonosak a kisfogyasztói egységárakkal. Európában nem szokatlan, hogy a kisfogyasztói és a fűtőműi gázár között másfél-kétszeres különbség is kialakuljon a fűtőművek javára. A magyarországi gázár jelentősen rontja a távhőszolgáltatók versenyképességét az egyedi földgázellátáshoz képest. A versenyhelyzetet tovább befolyásolja negatív irányban az a tény, hogy a távhőszolgáltatás jellemzően az iparosított technológiájú lakásépítés eredményeként létrejött városi lakótelepeken valósult meg. A nagy hőigényű panelépületek rosszul szabályozott hőleadóinak és túlfűtésének következtében energia és költségpazarló fűtésmódot eredményeznek, ami a magyar távhőszolgáltatást megbélyegezte a fogyasztók szemében. A távhőszolgáltatás versenyképességét egyedül a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés technológiájának elterjedése javította. A 30% primerenergia megtakarítást jelentő technológiát egészen napjainkig a villamos energia kedvező áron történő Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 46

186 kötelező átvételével ismerte el a hazai energiapolitika. A kötelező átvétel megszűnésével és a villamos energia szabadpiacon történő értékesítésével az addig a szolgáltatás költségeit csökkentő technológia a szolgáltatók számára teherként jelentkezik. A többnyire még meg nem térült beruházások állandó költségei sújtják a termelőket, a termelői ár befagyasztásával és az alacsony villamosenergiaértékesítési árakkal üzemi szinten is veszteséget okoznak a változatlanul magas gázárak. Jelenleg a távhőszolgáltatók csak veszteséggel tudnak szolgáltatási kötelezettségüknek eleget tenni. A veszteség oly mértékű, hogy az a társaságok finanszírozhatóságát és működését veszélyezteti. A gázalapú kapcsoltenergia-termelés helyzete a kötelező átvétel megszűnését követően nem kizárólag energetikai probléma. Jelenleg nem látszik alternatíva az így termelt villamos energia elhelyezésére. Stratégiai lehetőségüktől lettek a távhőtermelők megfosztva, ráadásul felkészülési időszak nélkül. Legsúlyosabban az önkormányzati tulajdonú és a KKV jellegű társaságokat sújtja a kialakult helyzet. A változásokkal megszűnt a cégek gázköltségeinek kompenzációja, vagy az alapdíj költségek csökkenése, ezzel együtt megszűnt a forrás a technológia- váltás önerejének biztosításához is. A már meglévő pénzeszközök veszteségek fedezésére lettek fordítva, a társaságok egy részénél a szolgáltatás már csak folyószámla hitelekből fedezhető. A közeljövő kilátásai sem pozitívak, az elkerülhetetlen áremelések leválási hullámot indíthatnak el. A szolgáltatás versenyképességét vizsgálva jelenleg az egyetlen előny az alacsonyabb ÁFA következtében mutatkozik. A távhőszolgáltatás regionális lehetőségei, javaslatok A kialakult helyzet ellentmondásos, tekintettel arra, hogy a hazai energiastratégia számol a távhőszolgáltatás hőbázisaival, illetve azok bővülését feltételezi a 2030-ig terjedő időszakban. Mint az már bemutatásra került, a távhőszolgáltatás hőbázisai igen nagy jelentőségűek mind országosan, mind regionális szinten, az energiatakarékossági és a megújuló energiaforrások felhasználási cél elérése érdekében. A távhőszolgáltatás keretében nyílik közvetlen lehetőség beavatkozni a városi energetikai kérdésekbe, úgy épületenergetikai szinten, mint a megújulók elterjedése tekintetében. A távhőtermelői kapacitások könnyen állíthatók át megújuló energiaforrásokra és esetükben hatékonyan alkalmazhatok az innovatív technológiák. Megfelelő támogatási rendszer mellett lehetőség nyílik a jobbára önkormányzati tulajdonú társaságok technológiai fejlesztésének összehangolására, az energetikai koncepció szerinti váltásra. A vizsgált időszak végéig várhatóan a földgáz marad a nagyvárosok nagy energiasűrűségű területeinek fő energiahordozója. A távhőszolgáltatók gázfelhasználása tekintetében az egyedüli mozgástér a hatékonyság javítása, melynek egyik eszköze továbbra is a kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés technológiájának átalakítása a maradékhő Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 47

187 hasznosítási és dekarbonációs technológiákkal új lendületet adhat az ágazatnak és a régió energia hatékonysági programjának. A távhőszolgáltatói kazánparkok katalizátoros technológiával való kiegészítése költséghatékony módszer lehet az energia-megtakarítási célszámok eléréséhez. Új hatékonyság növelő technológiák elterjesztésére kell az ösztönzőket kialakítani és a támogatási rendszert módosítani. A gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő technológia kiváltása történhet biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés technológiával. A kiváltás azonban rendkívül költséges, tekintettel arra, hogy a meglévő technológia egyetlen eleme, sőt túlnyomó többségében a telephely sem alkalmas a technológiaváltásra. Figyelembe véve a biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés tüzelőanyag költségét, költséghatékonyabb a meglévő gázmotoros technológia - előzőekben bemutatott - hatékonyság javítása. A távhőszolgáltatás hatékonysága egyszerű módon növelhető a meglévő nagy hőveszteséget okozó távvezetéki rendszerek korszerű előre szigetelt technológiával készült távhővezetékekre cserélésével. A hatékonysági mutatókat tovább javíthatja a szolgáltatásban alkalmazott hőfoklépcsők csökkentése. Az alacsonyabb hőmérsékletű közegek alkalmazása esetén távhőszolgáltatásba integrálhatók azon megújuló energiaforrások is, melyek csak alacsony hőmérsékleten állnak rendelkezésre, így hőszivattyús alkalmazásokra és geotermikus energiafelhasználására is lehetőség nyílik. Mint a sz. táblázatból kiderül, a távhőszolgáltatás terén könnyen felhasználhatók a megújuló energiaforrások. A Körmend-Szentgotthárd és Vasvár térségében működő Régióhő Kft. által értékesített hőenergia 48,7 %-a megújuló energiaforrásból származik. Szombathely esetében is közel 12 %-os arányt képviselnek a hőtermelésben a megújulók. A többi távhőszolgáltató esetében is műszakilag egyszerű módon alkalmazható akár biomassza, napenergia, vagy geotermikus energia is. Az alkalmazhatóságnak kizárólag financiális problémái vannak. A régió távhőszolgáltatói közül Körmenden, Szombathelyen, Vasváron és Pornóapátiban történik biomassza alapú hőtermelés, geotermikus hőhasznosítás Vasváron, napenergia hasznosítás Szombathelyen és Körmenden valósult meg. Régiós szinten 3,4% a megújuló energiafelhasználás aránya. A bemutatott és működő gyakorlat alapján ez az arány 40-45%-ig növelhető, ami TJ fosszilis energiahordozó kiváltását eredményezheti. Az előzőekben részletezett hatékonysági intézkedések révén, 15% hatékonyság növekedéssel számolva további, megközelítően 500 TJ primer energiahordozó megtakarítás érhető el régiós szinten a távhőszolgáltatásban. Amennyiben a megújuló energiaforrásokra való átállás megközelítőleg 50%-ban biomassza tüzeléssel valósul meg, akkor a 800 ezer GJ tüzelőhőt kb. 75 ezer tonna faaprítékból lehet előállítani. A térségben nagyságrenddel nagyobb mennyiségben is áll rendelkezésre biomassza. A további 700 ezer GJ megújuló energiahordozója a biogáz, a geotermia és a napenergia együttesen lehet. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 48

188 A fogyasztó oldali beavatkozások két fő iránya határozható meg, az egyik a már többször tárgyalt épületenergetikai beavatkozás, mely a panelépületek hőszigeteléséből és nyílászáró cseréjéből áll. A másik a helyiségenkénti szabályozás és mérés kialakítása, melyhez a fogyasztói oldal épületgépészeti átalakítása szükséges. A fogyasztó oldali beavatkozások is problémák tömegét vetik fel, a távhőszolgáltatók szándékaik ellenére sem tudják felvállalni ezen beruházásokat, mert ezekre nincs forrásuk, valamint a számviteli és adó szabályok is akadályokat okoznak. Ezen akadályok a tulajdonviszonyok keveredéséből származó karbantartás és üzemeltetés rendezetlenségében, vagy az ÁFA fizetési kötelezettség keletkezésében jelentkeznek. Mindez kihat a távhőszolgáltatás versenyképességére is, hiszen a primer energiahordozó földgáztüzelésű kazánban történő elégetésével - a jelenlegi gázárrendszer mellett - nem lehetséges versenyhelyzetet teremteni a kisfogyasztói hőtermeléssel szemben. A jelenleg még érvényes CO 2 kereskedelmi rendszer gyakorlata sem támogatja a távhőszolgáltatást, semmilyen módon nem javítja, inkább rontja a versenyképességet. A kvótakiosztás szűkülése miatt a szolgáltatók kénytelenek CO 2 kvótát vásárolni, és ezzel költségeiket növelni, miután a kvótakereskedelem csak a 20 MW feletti bemenő teljesítményű energiatermelőket érinti, ezért a kisfogyasztók ebben a tekintetben is versenyelőnyt élveznek. A hatékonyság növelésével és a megújulók használatával azonban kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a távhőszolgáltatók, hiszen az így megtakarított kvótákat értékesíthetik az üveghatású gázok kibocsátás kereskedelmi rendszerében. Jelenleg a távhőszolgáltatás környezetvédelmi és nemzetgazdasági előnyei semmilyen módon nem jelennek meg a szolgáltatást igénybe vevők számára. Ezen előnyök megjelenésének módja az energiabizonyítvány rendszerek kialakításában lehetséges. Ilyen rendszer azonban a Villamos Energia Törvény (VET) által előírtak ellenére sem került kialakításra. Meglátásunk szerint a szolgáltatás legnagyobb problémáját az jelenti, hogy sem a távhőszolgáltató társaságok, sem a tulajdonos önkormányzatok nem rendelkeznek azon forrásokkal, amelyek a szolgáltatás korszerűsítését, valamint az energiastratégiai programban szereplő célok eléréséhez szükséges beruházások finanszírozását fedeznék. Az esetleges pályázatok önerejének előteremtése is egyre lehetetlenebb feladat, miközben a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók tovább nem terhelhetők anyagilag. A távhőszolgáltatás vonatkozásában a régió stratégiai célja egyrészt a meglévő hőbázisok megtartása és bővítése a szolgáltatás versenyképességének javításával, másrészt a megújuló energiaforrások alkalmazásához szükséges technológiai váltás. További cél a távhőszolgáltatás szolgáltatói és fogyasztó oldali veszteségeinek markáns csökkentése, a szolgáltatásban meglévő környezetvédelmi lehetőségek felszínre hozása, az externáliák bemutatása és Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 49

189 számszerűsítése, ezzel a társadalmi elfogadottság javítása. A térség távhőszolgáltatása területén konkrét projektek is meghatározhatók. A szombathelyi kistérségben biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés megvalósítását célzó projekt, valamint biomassza alapú hőtermelés kialakítására vonatkozó projekt is előkészület alatt áll. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre a vépi 400 kv-os átadó állomás közelében egy MW el teljesítményű, valamint Szombathely déli területére egy 6 MW el teljesítményű létesítmény előzetes tanulmányai és engedélyei készültek el. A győri kistértségben 2 db 20 MW el, a Győri Távhőszolgáltató Kft. hőbázisára termelő berendezés létesítése is indokolt. Sopron térségében MW el kapacitással hasonló technológiájú berendezés létesítése reális a távhőszolgáltatói hőigények alapján. A felsorolt, megközelítőleg 80 MW villamos kapacitás tüzelőanyag igénye t évente, mely mennyiség a fejezetben bemutatott mezőgazdasági területek egészének energetikai növénnyel történő beültetése esetén is csak részben ( t/év) biztosítható. A fennmaradó mennyiséget a térség erdőgazdálkodásából kellene pótolni, amennyiben erre az éves fanövekmény lehetőséget biztosít Villamos energia A villamos energia termelésére és elosztására fokozottan igaz, hogy a Nyugatdunántúli Régiós és az országos vagy uniós stratégia csak egymást erősítő kölcsönhatásban valósítható meg. A villamos energia olyan kivételes termék - talán már azt is mondhatjuk, hogy áru -, mely az ipar, a mezőgazdaság tevékenységét és a lakosság életét közvetlenül, vagy közvetve sűrűn átszövi, ezért az igények is kivételesen magasak a villamos energiával kapcsolatosan. A felhasználók oldalán a feszültség nagyságát és frekvenciáját szűk sávban kell tartani és elvárás az ellátás nagy üzembiztonsága. A mai villamosenergia-termelő (erőmű) és szállító (hálózat) rendszer kialakulása szénhidrogénre, szénre és hasadóanyagra alapozva történt. Az erre alapozott termelés gazdaságosan csak a nagy erőművek (több száztól több ezer MW teljesítményig) képesek villamos energiát előállítani. A kisszámú, de nagy egységteljesítményű erőművek egyre nagyobb méretű villamosenergia-átviteli hálózatok kifejlesztését követelték. Az átviteli hálózatok feszültségszintenként vertikálisan is tagozódtak, alap-, főelosztó és elosztóhálózatokra. Az így kialakult együttműködő (szinkronban üzemelő) rendszer biztosítja jelenleg is a fogyasztók által elvárt feszültség- és frekvenciasávon belül az energiát. Természetesen a nagy rendszer rugalmassága folyamatosan fejlődik, hiszen épültek a fogyasztási csúcsoknál gyorsan üzembe helyezhető pl. gázturbinás erőműi egységek, melyek egy korszerűbb és kiterjedtebb irányítástechnikát igényeltek a rendszer stabilitásnak megőrzése érdekében. Ezek a fejlesztési megoldások (gyors reagálás, fejlett irányítástechnikai megoldások) tulajdonképpen már tekinthetők a Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 50

190 decentralizált villamosenergia-termelés előzményeinek. A fenti együttműködő rendszer előnyeit mindenképp célszerű megtartani, azzal a kikötéssel, hogy ez nem korlátozhatja a helyi szintű villamosenergia-termelést, a kiserőművek létesítését. A villamosenergia-rendszer nagy problémája, hogy az energia tárolása ezen belül nehezen megoldható és rontja a termelés gazdaságosságát. A rendszer irányítónak a termelést és a fogyasztást egyensúlyban kell tartania, mivel az egyensúly megbomlása a szolgáltatott energia minőségét és üzembiztonságát veszélyezteti. Bár az erőmű-hálózat-fogyasztó rendszernek működik egy egyfajta önszabályozó mechanizmusa, a hierarchia csúcsán szükséges a rendszerirányító. Megújuló energiaforrások esetében a tárolás kérdése a rendszerüzemeltetés egyik kulcskérdése erőmű nagyságtól függetlenül. Az erőmű nagysága csak a tárolás módját befolyásolja. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint a villamosenergia-termelésében a felhasznált energiaforrások megoszlása 2010-ben az alábbi volt: - 37% hasadóanyag, - 29% szénhidrogén, - 14% szén, - 7% megújuló energiaforrás, - 13% import. Felmerül a kérdés, hogy a jelenleg jól működő rendszer miért szorul változtatásra? Egyrészről a gáz és olajkészletek csökkenésével és stratégiai időtávon belüli kimerülésével kell számolnunk, másrészről ismert korunk fő problémája, hogy a környezetszennyezéssel végzetesen veszélyeztethetjük bolygónkat. A felvetett kérdésre olyan választ kell találnunk, amely alapvetően változtatja meg a jelenlegi szemléletünket, mely a jelenleg működő rendszer előnyeit megtartja, így a villamos energia minőségét negatív irányban nem befolyásolja. Szembesülünk azzal a problémával, hogy az így kialakított villamosenergia-rendszer költségei nem emelkedhetnek drasztikusan a fogyasztók által megszokott és elvárt színt fölé. A stratégia érthetősége kedvéért a melléklet pontjában bemutatjuk a világ primer energia előrejelzését, mely szerint a felhasználásban alapvető strukturális változások következnek be. Mindez alapjaiban hat a villamosenergiatermelésre is. Mint ahogy az a prognózisból kiderül, előtérbe kerül a nap, a szél és biomassza villamosenergia-termelésre történő felhasználása. Ez mindhárom olyan energiaforrás, melynek felhasználása helyhez kötött. Elismerve az egyéni kezdeményező képesség nagy hajtóerejét, a potenciális lehetőségek kihasználásához a beruházások gazdasági-, műszaki feltételein makro és régiós szinten is szükséges javítani. A megújuló energia jelenleg még drágább a hagyományosnál, ezért vagy támogatni szükséges, vagy a nem megújuló energiaforrásoknál lehetne az árképzésbe externáliákat beépíteni. A meglévő villamosenergia-rendszer mind a termelés-elosztás, mind az irányítás szempontjából alapvetően felülről-lefelé működő rendszer, a szükségesnél kevesebb Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 51

191 visszacsatolással az alacsonyabb szintekről. A meglévő struktúrát alkalmassá kell tenni egészen a háztartásoktól, ipari, mezőgazdasági felhasználóktól kiindulva, hogy a helyben meglévő megújuló és kapcsolt primer energiaforrások fogadására alkalmas legyen. A létesülő kiserőművek teljesítménye nagy szórást mutat. Néhány száz kw-tól a néhány tíz MW teljesítményig. Ezért a fogadókészség megteremtése nagyobb 6-40MW teljesítménynél a meglévő 120/középfeszültségű (20,10 kv) alállomások létesítésével, vagy bővítésével oldható meg. Az ennél kisebb teljesítmények fogadása a középfeszültségű (20 és 10kV-os) elosztóhálózaton célszerű. A villamos energia átvétele és felhasználóhoz juttatása megfelelő hálózatfejlesztéssel biztosítható. A hálózati kapacitások kiépítése a kiserőmű közvetlen létesítési költségével sok esetben összemérhető. Célszerű lenne a kiserőművek beruházását függetleníteni attól, hogy az optimális telepítési helyen éppen milyen a meglévő hálózat fogadókészsége. Előnyös lenne, a mögöttes (már meglévő és/vagy kiépítendő) hálózaton szükséges beruházásokra vonatkozóan valamilyen módon, például a kiépítendő erőművi teljesítményhez kapcsolva normatívákat meghatározni. Az elszámolási mérés helye, az átvételi tarifa és ezzel összefüggésben az építendő hálózat tulajdonjogának pontosítása mindenképp hasznos lenne. Az eddig leírtak mind azt feltételezik, hogy a kiserőmű a villamosenergia-hálózat részeként üzemel. Kisebb, vagy hálózattól távol eső kiserőmű telepítésénél a mai technológiai szinten elképzelhető a villamosenergia-hálózattól független un. szigetüzem is. Ilyenkor a teljes ellátási felelősség természetesen a villamosenergiatermelőé. A szigetüzem esetén pl. szélerőműnél célszerű a fel nem használt villamos energiát megfelelő módon tárolni. A megújuló energiával működő kiserőművek mind jobb kihasználása, az energiaforrások struktúraváltásának elősegítésére, és a kiserőművek gazdaságos üzemeltetése együttes célként jelölhető ki, így a megújuló energiaforrásokból a maximális energia kinyerés érhető el. Az előzőekben megfogalmazott cél elérése érdekében két egymást nem kizáró megoldás körvonalazható, a megoldások egyedül, vagy egymással kombinálva is alkalmazhatók. Az erőmű bevonása az együttműködő hálózat irányítási rendszerébe Megítélésünk szerint kb. 10 MW teljesítménytől cél lehet az erőmű bevonása az országos vagy regionális főelosztó hálózat irányításába. Ez azt jelenti, hogy az arra alkalmas irányító központba folyamatosan érkeznek az információk, melyek feldolgozása a központban megtörténik a rendszerirányítás prioritásainak megfelelően (prioritást kaphat pl. a szélerőmű is, ha túltermelés esetén más erőműnél a termelés csökkenthető). Az információ feldolgozása után dönt a rendszerirányító a szükséges beavatkozásról. A helyi beavatkozó berendezéshez (kapcsolóhoz) az információt vissza kell juttatni. Fontos hangsúlyozni, hogy a hálózat Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 52

192 stabilitása, az elfogadhatatlan feszültségek és áramerősségek, a fogyasztói berendezések meghibásodásának elkerülése érdekében az irányított régió más helyeiről is kell információkat gyűjteni és feldolgozni egy adott erőműre vonatkozó döntéshez. Ilyen komplex irányító rendszer megvalósítása, mely lenyúlik a 10 és 20 kv-os elosztóhálózatok szintjéig, vagy akár a kisfeszültségig már nem csupán a kiserőművek kérdéskörét fedi le, hanem egy újfajta többcélú rendszerirányítás kiépítését jelenti országos vagy áramszolgáltatói szinten. A Nyugat-dunántúli Régió az informatikai, technológiai háttér az irányítási rendszer kiterjesztéséhez rendelkezésre áll. Autonóm irányítási rendszer Az autonóm irányítási rendszer kialakítható az energia helyi tárolása nélkül. A tárolás nélküli autonóm rendszer a feszültség és áramerősség erőműnél, esetleg az erőmű betápláló hálózatának a végpontján mért jellemzőinek alapján működik. Prioritása a fogadó hálózatnak van. Így abban az esetben, ha a fogadó hálózat az energiát nem tudja fogadni, mert energia felesleg van a rendszerben, az erőmű leválasztásra kerül és csak akkor kapcsolódhat vissza,ha a fogadó hálózat villamos jellemzői ezt lehetővé teszik. Ebben az esetben az erőmű által termelt energiában kiesések jelentkeznek. Lehetséges az autonóm irányítási rendszer kiegészítése az energia tárolásával. Ebben a továbbfejlesztett megoldásban az autonóm irányítási rendszer kiegészítésre kerül az erőmű hálózatról történő leválasztása után termelhető villamos energia tárolásával. A regionális kb MW teljesítménytartományban akkumulátoros és lendkerekes energiatárolók kerültek kifejlesztésre. Amikor az erőmű nem dolgozik a hálózatra, a megtermelt energiát akkumulátorok, vagy lendkerekes rendszerek tárolják. A tárolt energiát csúcsidőben az erőmű visszatáplálja a hálózatba. A csúcsidőben az energia kedvezőbb tarifával értékesíthető. A tárolás kialakítása még meglehetősen költségigényes, de tömeggyártás esetén és a technológia folyamatos fejlesztésével az ára nagymértékben csökkenhet. Mindkét ismertetett irányítási megoldás a villamosenergia-előállítás költségét növeli. A villamosenergia-rendszer felhasználói oldalát vizsgálva az a tendencia várható, hogy az eddigi passzív felhasználók egyre inkább aktív energia- és környezettudatos felhasználókká, ezzel együtt energiatermelőkké válnak. Ez a változás a villamosenergia-rendszer kisfeszültségű felhasználói oldalát, de a középfeszültségű elosztó rendszereket is új kihívások elé állítja. Ezen kihívásokkal és a kihívásokra adható válaszokkal, a smat grid hálózatok ismertetésével a melléklet pontjában részletesen foglalkozunk. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 53

193 A fejezet összefoglalója A stratégia összefoglaló célja, hogy a régió megújuló energia kapacitásaira, adottságaira alapozva adjon iránymutatást elsősorban az energiatermelés fejlesztéséhez. Ez a hosszú távú fejlesztés a szállító hálózatok fejlesztését is magával hozza és a fogyasztói oldal hatékonyságának növelését is megkívánja. Fontos, hogy az energetikai elosztóhálózatok az eddigi egyirányúról (termelőtől a fogyasztóig) kétirányúvá kell fejleszteni (a termelőtől a fogyasztóig, de a fogyasztó már termelő is lehet). Ez bonyolultabb berendezéseket, helyenként megerősített hálózatokat úgynevezett smart grid kiépítését igényli a villamos hálózatok esetében. Az áram- és gázhálózatokból vételezhető energia(hordozó) a régióban jelenleg túlnyomórészt nem megújuló energiaforrásokból származik. Ennek megváltoztatása, amint azt az előzőekben láttuk, sokrétű és sokféleképpen kivitelezhető beruházásokkal valósítható meg. A 8. fejezet megmutatja, hogy az új energiaszükségleteket, változatlan nagyságú vagy kismértékben csökkenő termeléssel is ki lehet elégíteni, ha a meglévő energiafogyasztók növelik hatékonyságukat, valamint ha szemléletváltással és fogyasztói szokásaik megváltoztatásával csökkentik fogyasztásukat. A megújuló energiaforrások használatát nagymértékben elterjeszteni elsősorban hosszútávon kiszámítható, kedvező szabályzói környezettel (árképzéssel), másodsorban megfelelő ösztönző erőt képviselő pályázati lehetőségek nyújtásával lehet. Természetesen nem csak a termelést, hanem a felhasználói oldali hatékonyságnövelést, megtakarítást is egyidejűleg kell ösztönözni. Ezzel a regionális energiamérleg javítása mellett néhány ezer új munkahely is teremthető. Ha a megyékhez egy-egy megújuló energiaforrást akarnánk rendelni, akkor Győr- Moson-Sopron megyéhez a szélenergiát, Vas megyéhez a biomasszát, míg Zala megyéhez a napenergiát tennénk az adottságaik alapján. Természetesen a kép árnyaltabb, hisz mindegyik megye alkalmas mindegyik megújuló kiaknázására és a víz- illetőleg geotermális energiáról még nem is beszéltünk. A régió egészét tekintve a legjelentősebb mégis a biomasszában rejlő potenciál. A régió északi részén húzódó (és a burgenlandi területen már nagymértékben kiaknázott szélcsatornára) további 500 MW-os termelői kapacitást lehet építeni csak a meglévő tervek alapján ( melléklet). Ez a teljesítmény azonban nem képzelhető el a rendszer szintjén a termelés kiesését részben kompenzáló energiatárolás ( melléklet) vagy energiatermelő egység (9. fejezet) nélkül. Hasonóan a régió déli része jobb adottságokkal bír a napsugárzás tekintetében ( ábra). Itt napratartást segítő, forgatóberendezésekkel kiegészített fotovoltaikus rendszerekkel komoly teljesítményű villamos energia rendszereket lehet Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 54

194 építeni jelenleg hosszú megtérülés mellett. Itt is szükséges azonban energiatárolás vagy kompenzáló termelés. Az elsődleges biomassza nagyon jelentős energetikai lehetőségekkel bír (részben a szomszédos Ausztriában hasznosul). Ez egy olyan energiaforrás, amely könnyen és viszonylag hosszan tárolható további energiabefektetés nélkül, illetőleg változatos formában érhető el (bioetanol, biodízel, biogáz, tűzifa, szalmabála, faapríték, pellet, stb.). Energetikai célú növényeket (nyárfa, fűz, mischanthus) a gyenge minőségű termőtalajokon lehet és érdemes termeszteni ( melléklet), a régióban több mint ha-on van erre lehetőség, kedvező megtérülés mellett. Ez szintén jó munkahelyteremtő tevékenység. A es mellékletben látható, hogy a régióban jelentős a közepes- illetve a nagy állattartó telepek száma. Ezekre akkor érdemes biogáz erőművet építeni, ha a keletkező hő hasznosítása is is megoldott (pl. távhő, üvegház, terményszárító). A jelenlegi földgázszükséglet csökkenthető biogáz (biometán) termelésével és (megfelelő kezelést követően) a fölgáz-hálózatba táplálásával is, miként a korábban említett bioetanol és biodízel a gépjárművek kőolajszükségletét csökkentheti. A geotermikus gradiens hazánkban és a régióban is magasabb a környező európai országokéhoz képest, így ezt többféleképpen is érdemes a hasznunkra fordítani. Geotermikus erőművön ott lehet gondolkodni, ahol a víz hőmérséklete o C feletti és kellően nagy vízhozam mutatkozik, hogy 2-5 MW nagyságú gazdaságosan üzemeltethető erőmű létesülhessen. Jelenlegi szabályozás mellett gondoskodni kell a kitermelt forró víz visszasajtolásáról, ami megduplázza a fúrási költségeket. A termálvizet o C víz esetén már távfűtés céljára is lehet alkalmazni a jelenlegi rendszerekben. Ráadásul lépcsőzetes hőelvonással több alkalmazási területen is tudunk hőenergiát kinyerni ugyanabból a vízből (ld. 36.oldal). A régióban a vízfolyásokhoz igazodva törpe vagy mikro vízierőműveket lehet még néhány helyen építeni (~500W-20kW). Meglévő, de ilyen célra még nem hasznosított gátak a legalkalmasabbak, illetve a Zala folyón a korábbi malmok helyén lehetne kialakítani erőműveket. Ne feledkezzünk meg azonban a rendelkezésre álló fosszilis energiahordozókról sem. Megállapítottuk, hogy a szénfelhasználásnak várhatóan még a mainál is kisebb szerep jut, helyette inkább a földgáz dominál. A földgáz szempontjából szerencsés a régió hiszen 2012-ben elkezdődhet a megelőző évben talált több mint 11 Md m 3 -esre becsült földgázvagyon kitermelése a magyar-szlovén határ közelében Lovászinál. Ezzel a régió földgázimportja jelentősen csökkenthető addig, amíg a megújulók nagyobb teret nyernek. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 55

195 Felhasznált irodalom [1] SEMBERY, P. TÓTH, L. (szerk.) (2004): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest. [2] Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére Budapest. (Tanulmány) [3] IMRE, L. (2003.): A megújuló energiaforrások hasznosítása az Európai Unió tagállamaiban. Magyar Energetika 2003/4 (Tanulmány) [4] KACZ, K. NEMÉNYI, M. (1998): Megújuló energiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. [5] Réczey, G. (2007): A biomassza energetikai hasznosításának lehetősége és a vidékfejlesztés gyakorolt hatása az Európai Unió támogatási rendszerének tükrében. (Doktori Iskola) [6] Führer Ernő (2004): Nemzeti erdővagyon bővítése a mezőgazdaságilag gazdaságosan nem hasznosított földterületek beerdősítésével. In: Molnár Sándor: Erdő-fahasznosítás Magyarországon. Sopron. [7] 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet [8] NRG Services Kft. honlapja (http://nrgservices.hu) [9] Szilágyi K. Szabolcs: A biogáz energetikai célú hasznosításának lehetőségei hazánkban (http://www.zoldtech.hu) [10] Dr. Bai Attila - Kormányos Szilvia: A biogáz, mint hajtóanyag (előadás) [11] Dr. Bai Attila (szerk., 2002): A biomassza felhasználás, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. [12] Szerzők: Petis Mihály Szerves hulladékok újrahasznosítása - a Nyírbátori Biogáz Üzem; Agrárágazat, (5. évf.) 9. sz old. [13] Magyar Biogáz Egyesület honlapja (http://www.biogas.hu) [14] Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja (http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium) [15] Dr. Lengyel Attila (2010): A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása, Kecskemét [16] TÓTH, L. SCHREMPF, N. TÓTH, G. (2007): A szélenergiát hasznosító berendezések fejlődése. SZIE Gépészmérnöki Kar [17] TÓTH, L. (2007): Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon. SZIE Gépészmérnöki Kar (Tanulmány) [18] SZÉPSZÓ G. HORÁNYI A. KERTÉSZ S. LÁBÓ E. (szerk.) (2005): MMT előadás, OMSZ Budapest, [19] PATAY, I. (1991): A, szél, mint energiaforrás. Magyar Mezőgazdaság. [20] NEMÉNYI, M. VARGA, J. (1994): Nyugat-Dunántúl környezet- és tájvédelmének műszaki kérdései. MTA AMB és az MTA Veszprémi Területi Bizottság Agrártudományi Szakbizottság együttes ülése. Vitaanyag. Mosonmagyaróvár. [21] Greenetik Kft. honlapja (http://www.greenetik.eu) Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 56

196 [22] Power Consult Kft. (2007): A szélenergia termelés beillesztése a magyar villamos energia - rendszerbe az integráció feltételei és akadályai. Budapest. [23] Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület honlapja (http://www.szelmszte.hu) [24] TÓTH, G. (2005): Energia célú szélfelmérés. Gödöllő. (Dokt. értekezés) [25] Ferenczi Ödön: Napenergia-hasznosító áramtermelő rendszerek, Rádió- Technika Évkönyve, [26] SolarGis honlapja (http://www.solargis.info) [27] Buderus Kft. honlapja (http://www.buderus.hu) [28] Manitu Solar Kft. honlapja (http://napelem.net) [29] Acrux Épületgépész Bt. honlapja (http://www.acrux.hu) [30] 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet [31] American Electric Power honlapja (http://www.aep.com) [32] VRB East Europe Társaság honlapja (www.vrbeasteurope.hu) [33] Geotermikus Erőmű Projekt honlapja (http://www.geothermalpower.net) [34] Gallatherm Épületgépész, Szolg. és Kivitelező Kft. honlapja (http://gallatherm.gportal.hu) [35] Monoki Ákos: Geotermikus energia (http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/geotermikus%20energia/geoter mikus%20energia.html#kozvetlen) [36] Ormat Technologies, Inc. honlapja (http://www.ormat.com) [37] Magyar Állami Földtani Intézet honlapja (http://www.mafi.hu) [38] Energia Központ Nonprofit Kft honlapja (http://www.energiakozpont.hu) [39] Wikipédia A szabad enciklopédia honlapja (http://hu.wikipedia.org) [40] Göőz Lajos - Kovács Tamás: Vízenergia (http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/vizenergia.html) [41] Vízenergia Alapítvány honlapja (http://www.vizenergia.hu) [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] Központi Statisztikai Hivatal honlapja (http://www.ksh.hu) Központi Statisztikai Hivatal (2009): A települési infrastruktúra fejlődése a Nyugat-Dunántúlon. Internetes Kiadvány Major Zoltán (2010): Hidrogén szélenergiával történő előállításának lehetőségei. MET, Budapest Magyar Köztáraság Kormánya (2011): Nemzeti Energiastratégia Budapest Magyar Köztáraság Kormánya (2007): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. NFÜ, Budapest Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve , Budapest Tarnai Márton (2010): Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának növelésével. Lélegzet Alapítvány, Budapest Statistics Ausztria (2009): Average annual prices and taxes for the most relevant fuels. Internetes Kiadvány, Wien Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 57

197 7. fejezet mellékletei Ausztria energetikai jellemzői Ausztria energiamérlege Éves primer energiafelhasználás Saját termelés Primer energiahordozó import Energia export TJ TJ TJ TJ A villamos energia, földgáz, gőz és forróvíz szolgáltatás országos szinten TJ megújuló energiahordozót használ fel, és mindössze TJ az erre a célra felhasznált földgáz mennyisége. (az adatok az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapjáról kerültek letöltésre évre vonatkozóan én) Ausztria energiahordozó árai év EUR-ban: táblázat Annulált energiahordozó árak (EUR-ban) Nettó ár Energia adó Áfa Összes adó Fogyasztói ár Nehéz tüzelő olaj (ipari) 1000 kg 283,68 67,70 0,00 67,70 351,38 Nehéz tüzelő olaj (energiatermelés) 1000 kg 182,71 7,70 0,00 7,70 190,41 Gázolaj ipari célú 1000 kg 226,39 109,05 0,00 109,05 335,44 Gázolaj lakossági célú 1000 kg 407,38 109,05 103,29 212,34 619,72 Diesel és közösségi közlekedés (liter) 0,21 0,39 0,00 0,39 0,60 Diesel privát közlekedés (liter) 0,43 0,39 0,20 0,55 0,97 Benzin 98 octan (liter) 0,51 0,48 0,20 0,68 1,19 Benzin 95 octan (liter) 0,39 0,48 0,20 0,66 1,04 Szén (ipari célú) 1000 kg 122,36 50,00 0,00 50,00 172,36 Szén (energetikai célú) 1000 kg 86,65 0,00 0,00 0,00 86,65 Földgáz lakossági célú 1000 kg oe 555,77 69,34 125,02 194,36 750,14 Villamos energia lakossági célú kwh 0,13 0,02 0,03 0,06 0,19 Forrás: Osztrák Statisztikai Hivatal elektronikus adatszolgáltatása [2009] Az osztrák energiahordozó árakat vizsgálva azonnal érthetővé válik a megújuló energiaforrások használatának jelentős aránya. Az osztrák energiahordozó árpolitikában az adórendszert úgy alakítják, hogy az energiaadó és az Áfa az egyes energiahordozók között versenysemlegességet eredményezzen, valamint a mindenkori energiapolitikai céloknak megfelelően alakítják az adórendszert, teljes mértékben mentesítve azt a szociálpolitikai szempontoktól. Az árlistából egyértelműen kiderül, hogy a legdrágább energiahordozó a vezetékes földgáz. Végfelhasználói ára 1,2 szerese a tüzelőolajnak. Az így kialakított árrendszer önmagában is versenyhelyzetbe hozza a megújuló energiaforrásokat. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 58

198 A beruházások szövetségi támogatása az Áfa mérséklésében jelentkezik, míg az egyes tartományok további támogatásokat biztosítanak a megújuló energia felhasználását célzó beruházásokra. A magyarországi energiahordozó árrendszerben éppen ellenkező tendenciákat tapasztalhatunk. Az energiahordozó árrendszerben a legkedvezőbb a vezetékes földgáz ára. A megújuló beruházások Áfa kedvezményben nem részesülnek, az Uniós közös finanszírozású projektek forrása korlátozott, a lakossági felhasználók számára egészen minimális mértékben érhető el Fosszilis energiahordozók kistérségenként Földgázfelhasználás a Nyugat-dunántúli régióban 2007 (ezer m 3 ) Háztartás Nem házt. Összesen Celldömölki kistérség Csepregi kistérség Csornai kistérség Győri kistérség Kapuvár-Beledi kistérség Keszthelyi kistérség Körmendi kistérség Kőszegi kistérség Lenti kistérség Letenyei kistérség Mosonmagyaróvári kistérség Nagykanizsai kistérség Őriszentpéteri kistérség Sárvári kistérség Sopron-Fertődi kistérség Szentgotthárdi kistérség Szombathelyi kistérség Téti kistérség Vasvári kistérség Zalaegerszegi kistérség Zalaszentgróti kistérség Összesen Forrás: Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján [2008] Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 59

199 A CO 2 kibocsátást csökkentő technológiák A fejezetben vázolt fejlesztési elképzelések alapján a legóvatosabb becslés szerint is az ipari kapacitások 10-12%-os bővülése várható a térségben, a 2020-ig tartó időszakban. A kalkuláció alapját szolgáló növekedés a következő 8 évben alig 1,5% éves növekedési ütem mellett teljesül. Miután ezen ipari fejlesztések energia felhasználásának mutatói kedvezőbbek, mint a meglévő kapacitásoké, ezért a 12%- os volumenbővüléshez legfeljebb 8%-os energiaigény-növekedés kalkulálható. Amennyiben figyelembe vesszük a megújuló energia források felhasználásának várható arányát, akkor megközelítőleg 6% fosszilis energiahordozó igény bővüléssel kell számolnunk a vizsgált időszakra vonatkozóan. Miután a fűtéscélú gázfelhasználás a teljes gázfelhasználásnak a 40%-a és ezen felhasználás 20%-os csökkenésével kalkuláltunk az épületenergetikai korszerűsítések következtében, ezért összességében 8%-os földgáz megtakarítás várható. Az összes gázfelhasználásból 60%-ot képviselő ipari felhasználás 6%-os bővülése 3,6 %-os növekedést eredményez. A vizsgálat eredményeként a 2020-ig várható földgázfelhasználás csökkenés 4,4 % a realista változat szerint Jövőbemutató technológiák bemutatása További innovatív technológiai megoldásokat a stratégia 9. fejezete tartalmaz. 1. ábra: Maradékhő hasznosítás alkalmazása belső égésű motoroknál Forrás: Technology Know Logistic (TKL) [2011] Gázmotoros maradékhő hasznosításos dekarbonizációs eljárással. Az 1. ábrán bemutatott berendezés alkalmazásával 40-45%-kal csökkenthető a CO 2 kibocsátás. A komplett tüzeléstechnikai megoldás lényege, hogy a nagy hatékonyságú katalikus izzótér eleve rendkívül alacsony káros anyag kibocsátás mellett alakítja a földgázt hővé, széndioxiddá és vízzé. A berendezés Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 60

200 dekarbonizációs katalizátoros egysége minden további beavatkozás vagy adalék anyag nélkül a füstgáz CO 2 és víztartalmát alakítja át etil és metil alkohollá. Szeparálást követően az alkohol másodlagos tüzelőanyagként felhasználható energetikai célra, vagy közlekedési energiahordozóként is. A technológia alkalmazható a belsőégésű motoroknál, mint azt az 1. ábra is mutatja. A vízbeporlasztásos katalizátoros gázégő alkalmazásával 20% energia megtakarítás érhető el, amelyet maradékhő hasznosítással kiegészítve 60-65%-ra is lehetséges növelni. Teljesen új utat jelent a fosszilis energiafelhasználás terén a zéró kibocsátású, energiatermelő ipari épületek alkalmazása. Itt olyan technológiai megoldásokat alkalmazhatunk, melyek révén az ipari csarnok a benne folyó termelési technológiától függetlenül aktív energiatermelő funkcióval rendelkezik. Az innovatív technológiák kérdésköréhez tartozik a komplex hulladékhasznosítási eljárások alkalmazása is. Ezen komplex kémiai és energetikai feldolgozó rendszerrel lehetőség nyílik kommunális hulladék, mezőgazdasági melléktermékek, szennyvíziszap, hígtrágya, valamint biomassza újrahasznosítására, ultra alacsony környezetterhelés, gyakorlatilag zéró káros anyag kibocsátás mellett. A folyamat során a hulladékáramból első lépésben leválasztásra kerül a fém és üveg, a hulladékáram széntartalmú része (műanyag, trágya, gázok) etanollá, illetve metanollá alakíthatók át. A rendszer energiaellátása egyszerűen fenntartható, akár valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. Az innovatív technológiák alkalmazására a teljesség igénye nélkül az alábbi képekben mutatunk be példákat. 2. ábra: Zéró kibocsátású, energiatermelő ipari csarnok A: optikai áttételű napkollektor, B: szilárd hőtároló, C: forrólevegő gyűjtőcső, D: hűtő levegő rendszer, E: dekarbonizáló katalizátor, F: katalitikus izzótér, G: turbó légkompresszor és generátor, H: kondenzátum gyűjtő, I: termo-elektromos hőcserélő, J: melegvíz hőcserélő, K: pneumatikus áttételű szélkollektor, L: inverter, M: rotosugár szintézisgáz elgázosító Forrás: Technology Know Logistic (TKL) [2011] Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 61

201 3. ábra: Katalitikus elgázosító FDT 1.: katalitikus izzótér, termikus vízbontással, 2.: légellátás, 3.: földgáz, 4.: turbókompresszor, 5.: dekarbonizáló katalizátor, 6.: füstgáz kondenzleválasztó, 7.: termo-elektromos hőcserélők,8.: melegvíz maradékhő hasznosító, 9.: inverter Forrás: TKL[2011] A 3. ábrán bemutatott katalizátoros gázégő forradalmasíthatja a gázkazános alapuló ipari hőellátást. 20 % primer energiahordozó megtakarítás mellett másodlagos tüzelőanyagot előállítva drasztikusan csökkenti a CO 2 kibocsájtást. Az előzőekben bemutatott innovatív technológiák révén elérhető tüzelőanyag megtakarítás azonos mértékű lehet, mint az épületenergetikai korszerűsítésekkel elért földgáz felhasználás csökkentés Hibrid technológiák Az alábbiakban a jelen technológiai színvonal mellett szóba jöhető technológiai megoldásokat ismertetjük kizárólag elvi szinten a részletezés igénye nélkül. Egyes esetekben olyan megoldásokat is bemutatunk, melyek esetén legalább előrehaladott alapkutatások zajlanak. A felsorolás nem teljes körű, de arra rámutat, hogy milyen sokrétű lehetőség jöhet szóba. Szélhidrogén: szélenergiával termelt villamos energia segítségével vizet bontanak, így nyerik a hidrogént. Az eljárás a villamosenergia-rendszer szempontjából is előnyös, mivel nem szigetüzemben történő termelés esetén a megtermelt hidrogén a tartalékképzés, vagy kiegészítő termelés üzemanyaga. Napenergiával három lehetőség is rendelkezésre áll hidrogén előállításra. - Napelemekkel történő villamosenergia-termelés, majd vízbontás. - Naperőművekben, termokémiai vízbontás. - Katalitikus fotolízis. A költségek mindhárom esetben még igen magasak, egyes esetekben alapkutatásokra is szükség van. A fotokatalitikus vízbontásra irányuló kutatások az Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 62

202 MTA Kémiai Kutatóintézetében is kezdődtek 2009-től; Hidrogén forrásként biomasszából szóba jöhet a mezőgazdasági hulladékoktól, melléktermékeken, az energetikai ültetvényeken át, egészen a tengeri algapopulációkig sokféle szerves anyag; Biotechnológiai módszerrel bizonyos egysejtűek, megfelelő külső körülmények között hidrogént termelnek, anyagcseréjük végtermékeként a hidrogéngázt ki lehet nyerni a rendszerből. Az így megszerkesztett foto-bioreaktor kis befektetéssel a nap energiáját kihasználva olcsó hidrogént képes előállítani, de a kihozatali arányokkal még komoly problémák vannak. E területen kutatás a Szegedi Tudományegyetemen is zajlik; Hulladékokból elgázosítással vagy anaerob fermentálással, majd reformálással; Nukleáris energiával is többféle módszer jöhet szóba, pl.: termokémiai módszerek, magas hőmérsékletű elektrolízis, egyéb hibridmódszerek. Ezen a területen is kutatások zajlanak között tervezik az első létesítmény kereskedelmi üzemet az USA-ban, amely nukleáris alapú, így olcsón, nagy mennyiségben tudna hidrogént termelni és nem mellékesen az atomerőművek villamosenergiatermelése is némileg szabályozottabb lehetne. A fentiek alapján a hidrogén egyfajta energiatároló médiumnak is tekinthető a megújuló energiaforrások terjedése kapcsán. A fenti, alternatív előállítási módok közül a szélenergia és elektrolízis segítségével történő előállítási mód technikailag már jelenleg is érett, a szükséges eszközök kereskedelmi forgalomban beszerezhetők. Szélhidrogén erőmű A szélenergia segítségével történő hidrogéntermelés rendszer, amely hagyományos szélerőművel villamos energiát termel, de ha a villamosenergia-rendszer az így megtermelt energiát nem tudja fogadni, akkor elektrolízis alkalmazásával hidrogént állítanak elő, és azt bizonyos mennyiségben tárolni tudják. A hidrogént a későbbiekben például biogázhoz keverik, amellyel a szintén a rendszerhez tartozó biogáz-erőműben villamos energiát (és hőt) állítanak elő. A teljes rendszer így szélcsendes időben is kb. 6 MW villamos energiát tud biztosítani. Napelemes hibriderőmű A fő tulajdonsága a hibrid napelemes rendszereknek, hogy több különböző energiaforrást használ. A fotovoltaikus alkalmazásoknál ez a másik energiaforrás lehet egy gázmotoros generátor, szélkerék vagy a hálózat. Az inverterekbe integrálva kerül egy akkumulátortöltő, amelyhez kapcsolódnak a különböző váltóáramú fogyasztó berendezések, melyek a mindenkori teljesítmény igénynek megfelelően vagy az akkumulátorból, vagy a másodlagos energiaforrásból kerülnek megtáplálásra. A hibrid rendszereknél lehetséges, hogy az akkumulátort a másodlagos energiaforrás töltse. Másik nagy előnyük, hogy nem szükséges a napelemes rendszert túlméretezni, ami jelentős megtakarítást eredményez a kezdeti befektetési költségekben. A napelemek által előállított energia mindig elsőbbséget Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 63

203 élvez a másodlagos energiaforrásokkal szemben, a másodlagos energiaforrásokkal kombinált hibrid rendszer megbízható ellátást biztosít egész nap és egész évben. Hibrid erőműnek tekinthető az előzőekben már bemutatott gázmotoros maradékhő hasznosítású technológia, mely abban tér el az előzőekben bemutatottaktól, hogy a földgáz üzemű gázmotor széndioxid és víz égéstermékét katalizátor segítségével alakítja át ipari alkohollá, mint másodlagos előállítású tüzelőanyaggá. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 64

204 Energianövények fajtái és várható biogáz termelődése Energia növények fajtái és várható biogáz termelődésük. Szerves Biogáz hozam, Biogáz hozam, Szárazanyag Energianövény szárazanyag teljes tömeg szerves sz.a. tartalom [%] tartalom [%] [m 3 /t] [m 3 /t] Silókukorica Cukorcirok Gabona másodvetés silózva Fűszenázs Cukorrépa Takarmányrépa Csicsóka szár/levél Szilfium Forrás: Kovács Attila, Dr. Energianövények hektáronkénti terméshozama. Közepes talaj Gazdag talaj Energianövény [t/év] [t/év] Silókukorica Cukorcirok Gabona másodvetés silózva Fűszenázs Cukorrépa Takarmányrépa Csicsóka szár/levél Szilfium Forrás: Kovács Attila, Dr. Várható biogáz képződés 200 hektáron termesztett energianövényekből. Energianövény Közepes talaj [t/év] Gazdag talaj, [t/év] Átlagos biogáz hozam, [m 3 /év] Biogáz hozam, [kwh/év] Kogeneráció mérete, [kw el ] Silókukorica Cukorcirok Gabona másodvetés silózva Fűszenázs Cukorrépa Takarmányrépa Csicsóka szár/levél Szilfium Forrás: Kovács Attila, Dr. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 65

205 Szilárd tüzelőanyag előállítására alkalmas lágyszárú növények Japánfű kínai nád (Miscanthus giganteus) Származás, taxonómia (rendszertan) Kelet-Ázsiából származik, ahol 17 Miscanthus faj található a trópusoktól egészen a meleg mérsékelt övig húzódó széles elterjedési területen. Az Európában már a múlt század 30-as évei óta vizsgált japánfű a Miscanthus giganteus a M. sinensis és a M. sacchariflorus természetes hibridje. Ez az első növény, amellyel a biomasszanövények vizsgálata elindult Európában. Eredetileg kerti dísznövényként került behozatalra az 1950-es években, 10 évvel később Dániában folytatták vele az első ipari célú vizsgálatot, mint papíripari és energetikai alapanyag. Az első szabadföldi kísérleti parcellákat a 80-as évek elején hozták létre. A japánfű viszonylag fejletlen a termesztett növények között, az eddigi termesztési kísérletekbe vont klón ugyanaz, mint amit egy dániai dísznövénygyűjteményből jó 40 évvel ezelőtt kiválasztottak, és mivel hibrid növényről van szó, genetikai tulajdonságainak további javítása klasszikus keresztezési eljárásokkal nem várható. Más kérdés, hogy jelentős pénzés időráfordítással a Miscanthus nemzetségből további jól termő vonalak nemesíthetők, ahol a hozamok növelése mellett a fő cél a nagyobb szárazságtolerancia és nagyobb fagytűrés elérése lehet. Az egyetlen hazai fajta a Miscanthussinensiscv. Tatai szintén kerti dísznövényként lett elismertetve. Morfológia, növekedés Erőteljes növekedésű, évelő, rizómás, C 4 -es növény, amelyet rendszerint egyszer, késő ősszel vagy téli időszakban aratnak. Rizómája közepesen vastag, rövid szártagú. Szél-porozta nemzetség, de a kultivált M. giganteus steril triploid hibrid, mely nem hoz létre termékeny magokat. Szaporítása csak vegetatív úton, a rizómák feldarabolásával vagy mikroszaporítással (szövettenyésztéssel) oldható meg. Magassága elérheti a 4 métert is. Állományai megfelelő művelés mellett hosszú életűek lehetnek, elérhetik a éves kort is, a legöregebb európai ültetvény 18 éves. A japánfű-biomassza égéshője eléri, illetve meghaladja a MJ/kg-ot. A viszonylag alacsony hamu-olvadáspont miatt égetése speciálisan az ilyen jellegű tüzelőanyag számára kifejlesztett kazánokban történik. Az ismert Miscanthus fajok és fajták között jelentős eltérés lehet a hamu karakterisztikus összetételében, így az égési tulajdonságokban is. Termesztés Szaporítása vegetatív úton rizómákkal, vagy szövettenyészetekben előállított klónpalántákkal történik. Ez utóbbi költsége akár tízszerese is lehet az előbbinek, bár technikailag mindkét módszer kidolgozott és elérhető. Az ültetést a téli fagyok elmúltával kell megkezdeni. Az ültetési sűrűség 1-2 növény vagy rizóma Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 66

206 négyzetméterenként, az első tavaszon és nyáron alkalmazott öntözés jelentősen növelheti az állomány megeredését. A telepítést követően az állomány 4-5 év alatt éri el a teljes hozamszintet. Ez Dél-Európában a magas besugárzási értékek (6200 MJ/m 2 ), magas átlaghőmérséklet (15,5 o C) és rendszeres öntözés mellett elérheti a 30t DM/ha értéket, míg Közép- és Észak-Európában (globálsugárzás: MJ/m 2, átlagos hőmérséklet: 7,3-8 o C) 10-25t DM/ha körül alakul. Nitrogén műtrágyázás csak a kimondottan N-szegény talajok esetén szükséges, egyébként a hozzáadott N-többlet nem jár hozamnövekedéssel. A szárazanyagon vett tonnánkénti Miscanthus-biomassza 2-5 kg N-t, 0,3-1,1 kg P-t, 0,8-1 kg kálciumot és 0,8-1,2 kg káliumot tartalmaz. Javasolt a kora tavaszi betakarítás, amikorra a lábon álló biomassza jelentősen veszít víztartalmából, a téli csapadék hatására klór- és káliumtartalma lecsökken, javítva ezzel az égési tulajdonságokat. Ősztől tavaszig a biomassza tömege is csökkenhet, amely mérték elérheti a 25 %-ot is, de a növényi anyag nedvességtartalmának 30% alá történő lecsökkenését mindenképpen ajánlatos megvárni a betakarítással. Az első évben jelentős gyomosodásra kell számítani, ezért a megfelelően végzett posztemergens gyomirtásnak nagy szerepe lehet az állomány jó megeredésében. Növényi kórokozók okozta jelentős terméskiesésről szakirodalom ez idáig nem tesz említést. Egyszeri, késő ősz és koratavasz között elvégzett betakarítás ajánlott, kétszeri vagy többszöri vágás a rizómák túlhasználtságát okozhatja és az állomány pusztulását vonhatja maga után. A maximális évi terméshozamot szeptember első napjaiban éri el, és ettől fogva minden nap átlagosan 70 kg szárazanyagot veszít hektáronként. A Miscanthus esetében az őszi magas víztartalom miatt mindenképpen javasolt későtéli, kora tavaszi betakarítás; az összesített veszteség így elérheti a 10t DM/ha értéket is. Termőhely Széles termőhelyi toleranciájú, de a levegőtlen talajokat nem kedveli. Laza, homokos talajokon általában jobb megeredésű, de kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajokon nagyobb hozamokat produkál. A M. giganteus európai termesztésének akadálya lehet a rizómák gyenge télállóképessége. A M. giganteus esetében már -3,4 o C-on, a M. sinensis esetén -5,4 o C-on megtörténik az elfagyás. A rizómák o C mellett kezdenek hajtani. A víz elérhetőségére hozamai érzékenyen reagálnak. 450 mm csapadéknál átlagos hozama 20-22t DM/ha, míg 750 mm csapadék mellett ez az értéke elérheti a 30-32t DM/ha-t, megfelelő tápanyag-ellátottság mellett. Környezeti kockázatok Habár idegenhonos növény, a termesztésbe vont Miscanthus giganteus steril triploid hibrid, amely nem termel életképes pollent, így magot sem hoz. Rövid szártagú rizómáival terjedése erősen korlátozott. A spontán terjedéséből adódó természetvédelmi kockázat nem jelentős, habár az állományainak felszámolását követő vadsarjadás mértéke nem ismert. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 67

207 Széles körű elterjedését a következő tényezők akadályozzák: Keskeny genetikai alap: az 1990-es évekig mindössze egyetlen, kellően nagy hozamú fajtát ismertek, a Miscanthus giganteus-t. Ez részben a kártevők és kórokozók gyors adaptálódását, és széles körű elterjedését vetíti előre, ami az ültetvények nagyfokú fertőződését és jelentős növényvédelmi költségeket valamint agrokémiai környezetterhelést indukálhat. Másrészt pedig hiányzik az a genotipikus sokféleség, amely a növényt eltérő termőhelyi adottságok mellett is kimagasló hozamok eléréséhez segíti. Gyenge télállóság. Különösen Észak-Európában (pl. Németország, Írország, Dánia) az ültetvények jelentős téli fagykárokat szenvedtek el a telepítést követő első évben. A növény telepítése csak vegetatív úton, rizómadarabokkal történik. A rizómák feldarabolása vagy az alternatív útként adott mikropropagáció jelentősen megnöveli a telepítés költségeit, nem is szólva a technikai akadályokról os európai árakon számolva 1 ha Miscanthus-ültetvény létesítése 0,75 1,5 millió forintba került. Energiafű, Szarvasi-1(Elymuselongatusssp. ponticuscv.szarvasi-1) Származás, taxonómia A Szarvasi-1 energiafű (Elymuselongatusssp. ponticuscv. Szarvasi-1 ) hazánkban, a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-által nemesített, államilag elismert fűféle (Gramineae család). A szelekció bázisát képező magas tarackbúzaanyapopuláció hazánkból származik. Az őshonos magas tarackbúza pontusimediterrán faj, a Fekete-tenger vidékétől egészen az Ibériai-félszigetig mindenhol megtalálható. Két, morfológiai alapon jól elkülöníthető alfaja van: az alacsonyabb, filigránabb növekedési formájú Elymuselongatus (Host) Runemarkssp. elongatusaz elterjedési terület nyugati, míg a magasabb, robusztusabb megjelenésű Elymuselongatus (Host) Runemarkssp. ponticus(podp.) Melderis a keleti felében él. Magyarországon ez utóbbit találjuk, annak legészakibb és legnyugatibb előfordulásaként. Morfológia, növekedés Az energiafű nem rendelkezik tarackokkal. Csomós növekedésű évelő fűféle. Magassága elérheti a cm-t. Tövéből erőteljes, nagy tömegű gyökérzet hatol mélyen (2,5-3 m) a talajba. A gyökérzet fő tömege azonban a felső 20 cm mély talajrétegben található, mint a legtöbb fűfélének. Szürkészöld színű szára gyéren leveles, egyenes, sima felületű, kemény. Levelei merevek, számuk hajtásonként 2-4. Virágzata egyenes, cm hosszú, kalászképű buga. Április közepén hajt, június végén - július közepén virágzik. Július végén - augusztus hónap elején érik meg szemtermése a betakarításra. Ezerszemtömege 6,0-6,5 g. Évről-évre jelentős gyökértömeget képez, az elhalt gyökérágak nagymértékben növelik a talaj Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 68

208 szervesanyag-tartalmát. C 3 -as fotoszintetikus úttal bír, így a nyár közepi aszályos időszakban fejlődése lelassul. Az augusztusi kaszálást követően még cm-es sarjút hoz a vegetációs időszak végéig. A nagy hideget is jól elviseli. Termesztés Magról vethető. Ajánlott vetési ideje szeptember középső hete. Könnyen csírázik, speciális körülményeket nem igényel. Fontos azonban, hogy a csírázás időszakában jelentős nedvesség érje a magokat, egyébként a csíranövények gyorsan elhalnak. Szintén igényli a versenytársaktól mentes csírázási körülményeket, a gyomkonkurenciát nem viseli ebben az életfázisban. Rövid, 7 napos, naponként 16 órás sötétperiódus és átlagosan fok körüli hőmérséklet a csírázási százalékot maximalizálhatja. Egyéb körülmények között is jól csírázik, csírázási aránya közel 80-90%, amely érték a termőhelytől függően jelentősen változhat: 52-90%. Csírázás idején és fiatalon rosszul tűri az elárasztást, ilyenkor a növények fejlődése lelassul vagy el is marad. A növény május végén szökken szárba, július közepén virágzik. Idegenmegporzású, de nem teljesen önsteril, így pollinációja, a virágok kötése nagyarányú, és a generatív szaporító-képletek genetikailag nagyon heterogének, egy táblában létrejövő magok között is nagy a genetikai különbség. Ennek köszönhetően az utódok kimagasló alkalmazkodási potenciállal rendelkeznek. Talajtípustól és a csapadékviszonyoktól függően hazai körülmények között t DM/ha hozamra képes, de erősen kötött, száraz termőhelyen ez az érték 5 tonna alá is kerülhet. Az évenként egyszeri, augusztus közepén végzett betakarítással a fenti hozamok realizálhatók úgy, hogy a vegetációs periódusból fennmaradt három-négy hónap alatt további cm-es sarjú képzésére képes. A sarjú lágy szövetű, könnyen emészthető, így állati takarmányozás céljára felhasználható. A megtermelt biomassza 15-20%-körüli nedvességtartalom mellett fűkaszával vágható, és pár napos száradást követően 9 %-os nedvességtartalom mellett bálázható. A megfelelően tömörített bálákban rothadás nélkül is sokáig eltárolható. Az így nyert tüzelőanyag közvetlenül bálás formában vagy pelletálva-brikettálva is égethető. Fűtőértéke MJ/kg között változik. A hamutartalom 4-6,5 %. Az első évben a növény nagy vegetatív allokációja ellenére sem alakít ki zárt állományokat, spontán foltjai és nagyüzemi kultúrái sok más, elsősorban nagy versenyképességű gyomfajjal keverednek. Ebben az évben posztemergens gyomirtásra mindenképpen szükség van. Az átlagos gyomborítás az első éves mezőgazdasági vetett táblákon 50% körüli, amely érték a második évre 13,3%-ra csökken. Az energiafű ilyen mértékű gyomelnyomó képessége nagy versenyképességet mutat. Sokféle gombabetegséggel szemben érzékeny, kísérleti körülmények között állományaiban a lisztharmat (Blumeriagraminis) jelentős fertőzése figyelhető meg. Szükség esetén növényvédelmi kezelést kell alkalmazni a gombabetegségekkel szemben. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 69

209 Termőhely A talajjal szemben nem igényes, alacsony humusztartalmú homoktalajoktól a közepesen kötött agyagos talajokig sokféle fizikai típuson megél. A 6,5-10 ph közötti termőhelyeken tenyészik, de optimális fejlődést a magasabb, 7,5-9 ph-jú területeken mutat. Ideális körülmények között hosszú, éves élettartamú, de félsivatagi klímában, talajvíz nélkül, csupán néhány évig él. A tartós vízborítást fiatalon, mielőtt zsombékjait kifejleszthette volna, rosszul tűri. Később akár már egy hónapos elárasztást is jól elvisel. A szárazságot és a talaj magas só koncentrációját csak magasan álló talajvízszintnél tolerálja. Nagy versenyképességét részben az erőteljes, bojtos gyökérzetének köszönheti. Szárazabb időszakokban elmaradó csapadékot a talajvízből ezen keresztül pótolja. Környezeti kockázatok Noha termesztésbe vonását széles körű szakmai viták kísérték, a természet közeli élőhelyek elözönlésével kapcsolatos félelmek ez idáig nem igazolódtak. Noha a közel rokon tarackbúza fajokkal történő hibridizációjának esélye fennáll, az eddigi vizsgálati eredmények alapján nem állapítható meg a növény kultúrából való kiszökése miatti jelentős természetvédelmi kockázat. Inváziós szempontból mérlegelve a Szarvasi-1 energiafű genetikai, életmenet, morfológiai és autökológiai sajátságait, megállapítható, hogy a tulajdonságok nagy része nem vetít előre termesztésbe vonással járó nagy inváziós kockázatot. A mezőgazdaságban bevett közönséges vetés-előkészítő eljárásokkal kultúrái maradék nélkül felszámolhatók. A gyomszegélybe szorult kisebb állományai folyamatos degradációt mutatnak, bár a parlagokon, útszéleken, földutakon megtelepedett állományai hosszú ideig fennmaradhatnak, számottevően módosítva ez által az út menti gyomnövényzet összetételét. Mivel termesztés-technológiája az ismert lágyszárú és fás szárú energianövények között a legalaposabban kidolgozott, nagyléptékű termesztésbe vonását már csak az égetésére alkalmas tüzeléstechnológia elterjedése hátráltatja. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 70

210 Faalapú biomassza Erdőgazdálkodás A hazai erdőkben a körzeti erdőtervek alapján kitermelhető és az erdészeti hatóság engedélye alapján ténylegesen kitermelt összes faanyag mennyiségét mutatja az alábbi ábra között. Az erdészeti hatóság engedélye alapján a tényleges fakitermelés ( ) Erdőtervi lehetőség [ezer m 3 ] Tényleges fakitermelés [ezer m 3 ] Forrás: MgSzH Erdészeti Igazgatóság Központ A táblázat adatai alapján egyértelmű, hogy az erdőkben az elmúlt évtizedben a tényleges fakitermelés az erdészeti hatóság által meghatározott lehetőség alatt maradt, és kiegyenlített 7 millió köbméter körül mozog, nem jellemzi emelkedő tendencia. Energetikai célra felhasznált erdei fatermékek ( ) Erdei apríték [ezer m 3 ] Vastag tűzifa [ezer m 3 ] Vékony tűzifa [ezer m 3 ] Összesen [ezer m 3 ] Forrás: MgSzH Erdészeti Igazgatóság Központ A táblázatok adatainak összevetéséből látható, hogy az összes fakitermelés éves szintje közel állandó, ugyanakkor a tűzifa választék aránya változó mértékben ugyan, de jellemzően növekszik. Az erdei apríték mennyiségének dinamikus növekedése jelzi, hogy a kereslet mennyiségi növekedése nem a fakitermelés szintjének növekedését, hanem a választékszerkezet átalakulásán túl új választék megjelenését és mennyiségének felfutását eredményezte. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 71

211 Az erdők élőfa készletének változása között. Év Élőfa készlet [millió m 3 ] , , , ,8 Forrás: MgSzH Erdészeti Igazgatóság Központ Faalapú biomassza energetikai faültetvények Fajtaválasztás legfontosabb szempontjai A jelenlegi fajtaválasztékban is találhatók energetikai célra is alkalmasak, amelyek biztonságosan termeszthetők és jelentős hozamra képesek. Ugyanakkor energetikai célú új fajták előállítása is szükséges, amelynél tekintetbe kell venni a dugványokkal történő telepítésből, a sűrű ültetési hálózatból és sarjaztatásból fakadó termesztési sajátságokat. A külföldön előállított fajták hazai alkalmazhatóságát igazolni szükséges, klón- és fajtakiválasztó kísérletekben kell először honosítani azokat! Energetikai célra ajánlott, államilag elismert nyárfa fajták 1. Populusxeuramericanacv. Pannónia: Jelenleg a legnagyobb termesztési területtel bír hazánkban. Különösen a fiatalkori növekedése erőteljes. Nagy a termőhelyi plaszticitása. 2. Populusxeuramericanacv. Kopecky: Kezdeti növekedése erőteljes. Főleg a közepes fatermőképességű nemes nyáras termőhelyeken lehet versenyképes. Elviseli a nagyobb agyagtartalom miatt időszakosan túlnedvesedő és a lápi eredetű termőhelyeket, valamint a talaj magasabb szénsavas-mész tartalmával kapcsolatban kialakuló viszonylag szárazabb körülményeket. 3. P. deltoidesx P. xeuramericanacv.adonis: 2004-ben minősített, gyors fiatalkori növekedésű hímivarú nemesnyár fajta. Erőteljes növekedési képessége mindenekelőtt a gyengébb (közepes) nyár termőhelyeken mutatkozik meg. 4. Populusxeuramericanacv.Triplo: Kezdettől fogva és tartósan erőteljes. Tág termőhelyi tűrésű, de kimagasló teljesítményt csak jó fatermőképességű termőhelyen nyújt. 5. Populusxeuramericanacv.Koltay: Hímivarú nemesnyár fajta. Növekedési erélye kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű fajta. Energetikai faültetvények termesztés-technológiája Egysoros ültetvény kétéves vágásforduló ideális egyensúly a jövedelmezőség, a fa apríték minősége és mennyisége között 2-3 m-es sortávolság cm-es tőtávolság Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 72

212 növény hektáronként jól kezelhető, ugyanakkor jelentős hozamot produkál Intenzív növekedésű államilag elismert fűz és nyár fajták, szelektált akác szaporítóanyag biztonságos és jövedelmező termesztés 1. Termesztési ciklus 1. Vegetációs időszak Talajelőkészítés-szántás (40 cm) tárcsázás ültetési sorok talajmarózása vagy forgó boronálása (20 cm). Dugványok termőhelytől függően megválasztott fűz vagy nyár fajták, akác csemete, ültetésig hűtőkamrában szükséges tárolni. Ültetése a fagyok elmúltával március közepétől április végéig végezhető, dugványozó illetve ültetőgéppel, kézzel. Növényvédelem: Vegyszeres: ültetést követően azonnal vegyszeres csírázásgátlás, gyomirtás Gépi: 3-4 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor) Kártevők elleni védelem: tömeges lombrágó rovar kártétel megjelenésekor. 2. Vegetációs időszak Növényvédelem: 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor). Betakarítás eszközei széles választékban állnak rendelkezésre, az ültetvény ezt követően magától újrasarjad. 2. Termesztési ciklus 3. Vegetációs időszak Sarjaztatás: levágást követően az ültetvény magától intenzíven újrasarjad, nem szükséges az újratelepítés. Növényvédelem: márciusban vegyszeres gyomirtás szerekkel, majd 2-3 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor). Kártevők elleni védelem: tömeges lombrágó rovar kártétel esetén. 4. Vegetációs időszak Növényvédelem: 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor). Betakarítás, majd sarjaztatás. 3. Termesztési ciklustól az ültetvény teljes hozamú További ciklusokban a műveletek megegyeznek a 3. és a 4. vegetációs időszakban leírtakkal Kiegészítő műveletek Tápanyag utánpótlás: szerves trágyázás az ültetést megelőzően, termesztési ciklusonként hígtrágya kijuttatás, levelek őszi-tavaszi betárcsázása vagy műtrágyázás. Telepítés előtt PK, telepítés évében lombtrágya, beállt ültetvényben N Öntözés: ültetéskor esőztető, később elárasztás. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 73

213 Felszámolás: 6-7 ciklust követően, vegyszerezés (Garlon), talajmarózás, majd mélyszántás. Jövedelmezőség Összehasonlítva a hagyományos erdőgazdálkodás átlagos 3-4 t/ha*év hozamával a nyár energetikai faültetvények képesek akár a t/ha*év hozamra amennyiben: Jó a termőhely. A fajta a termőhelynek megfelelően lett megválasztva. Az ültetvény megfelelő kezelést kap gyomok elleni védelem. Várható élőnedves hozamok, két éves betakarítási ciklusonként év 1. év ciklus 2. ciklus 3. ciklus 4. ciklus 5. ciklus Forrás: Borovics Attila (saját számítás) Különböző termőhelyeken létesülő ültetvények jövedelmezősége A fás szárú energetikai ültetvények eredményeinek vizsgálatára három különböző terméshozammal bíró esetet vizsgáltunk meg. Az alkalmazott technológia szinte azonos, csupán a növényvédelmi beavatkozásokban generáltunk különbségeket. Feltételeztük, hogy a gyengébb termőhelyen nagyobb eséllyel lépnek fel kórokozók és károsítók. Ennek megfelelően a jó viszonyok között termesztett ültetvényben 3-3, a közepesben 4-4, a gyenge termőhelyen létesített ültetvényben 6-6 alkalommal végeztünk károsítók és kórokozók ellen irányuló beavatkozást. A legfontosabb különbséget a hozamok nagyságában fejeztük ki. Értékeik a következők: Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 74

214 A hozamok nagysága a vizsgált esetek ciklusaiban Terméshozam t/ha gyenge Nedves tömeg közepes Nedves tömeg jó Nedves tömeg Forrás: Borovics Attila A fenti esetekben a számítások elvégzésekor a következő eredményekre jutottunk: Éves átlagos jövedelem: Éves átlagos jövedelmek (eft/ha) 1. eset (jó) 89,74 2. eset (közepes) 58,16 3. eset (gyenge) 17,74 Forrás: Borovics Attila Az éves átlagos jövedelmek a három csoport között közel egyenlő, kb. 31 ezer Ft-os különbséget mutatnak. Az első és a második esetben is az elérhető értékek magasak, a többi mezőgazdasági kultúrával versenyképesek, azok hozamait bizonyos esetekben már meg is haladják. A kis hozamok mellett vizsgált harmadik eset alig rentábilis, az elért nyereség mindössze 17,74 ezer Ft. Helyette más növénykultúráknak lehet létjogosultsága. Belső kamatláb (IRR) Belső kamatláb (%) 1. eset (jó) 42,92 2. eset (közepes) 28,80 3. eset (gyenge) 14,16 Forrás: Borovics Attila A belső kamatláb az a szám, amely megmutatja, hogy a tőkebefektetés évi hány % kamatot hoz belátható időn belül. A belső kamatláb (IRR) az a diszkontráta, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke (NPV) zérus. Akkor gazdaságos az adott beruházás, ha IRR nagyobb, mint a piaci kamatláb Ebből a szempontból az ültetvények kedvezőtlenebbik esete is megállja még a helyét, de amint láttuk, éves pénzhozamai szerényebbek. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 75

215 Lehetőségek az Észak - Nyugat Magyarországi régióban A tervezett hosszú távú erdőtelepítések és energetikai faültetvény létesítések kiindulása az erdőtelepítésre tervezhető gyenge és rossz termékenységű szántók területi felmérése erdőgazdasági tájanként. A III. gyenge és rossz minőségű szántón a szántóföldi művelés gazdaságtalan és hasznosításuk egyik lehetősége az erdősítés és ültetvénylétesítés, mint elsődleges biomassza hasznosítási lehetőség. A Nyugat-Dunántúli régió (Nyugat-Dunántúli és Kisalföldi erdőgazdasági tájcsoportonként) ilyen területei a Führer (2004) alapján a következők. Erdőtelepítésre tervezhető III. osztályú gyenge és rossz termékenységű szántóterületek megoszlása a Nyugat-Dunántúli erdőgazdasági tájcsoportban Erdőgazdasági táj Összes terület Összes szántóterület III. osztályú szántóterület [ha] Déli Pannonhát Göcseji bükktáj Göcseji fenyőrégió Őrség Vas - zalai hegyhát Vas me.-i dombvidék Írottkő alja Soproni hegyvidék Soproni dombvidék Összesen Forrás: Führer Ernő (2004) Erdőtelepítésre és energetikai ültetvény létesítésére tervezhető III. osztályú gyenge és rossz termékenységű szántóterületek megoszlása a Kisalföld erdőgazdasági tájcsoportban Erdőgazdasági táj Összes terület Összes szántóterület III. osztályú szántóterület [ha] Kisalföldi- homok Kemenesalja Hanság Szigetköz Összesen Forrás: Führer Ernő (2004) Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 76

216 Hektáronként 10 atrotonna évenkénti hozammal számolva, mintegy 14 lutrotonna (30%-os víztartalmú, égetésre technikailag alkalmas) elsődleges faalapú biomassza termelését lehet elérni évente energetikai faültetvények létesítésével. Az ilyen tulajdonságú faanyag fűtőértéke kilogrammonként 14 MJ, vagyis összesen közel 200 GJ energia állítható elő hektáronként. Mivel összesen közel 40 ezer hektár olyan szántó terület van a térségben, amely gyengébb adottsága révén javasolható energetikai faültetvény létesítésére, ezért átlagosan és évente mintegy 8 millió GJ az az energiapotenciál, amely a térség számára energetikai faültetvények létesítése érvén, elsődleges biomassza termeléssel rendelkezésre állhat. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 77

217 Állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatok Állati trágyák típusa Szarvasmarha hígtrágya Szarvasmarha almos trágya Jellemző állati trágya típusok és biogáz potenciálja. Szárazanyag tartalom [%] Szerves sz. anyag tartalom [%] Biogáz hozam, teljes tömeg, [m 3 /t] Biogáz hozam, sz.sz.a., [m 3 /t] Sertés hígtrágya Sertés almos trágya Baromfitrágya Várható biogáz termelés Forrás: Kovács Attila, Dr. Trágyaképződés mennyisége Trágyaképződés mennyisége Hígtrágya [kg/év] Almos trágya [kg/év] Tejelő tehén Hízó marha, üsző Koca + alom Hízó tojótyúk ketrecben brojler pulykatojó Hígtrágya [t/év] Forrás: Kovács Attila, Dr. Várható biogáz termelés Almos trágya [t/év] Biogáz hozam [m 3 /év] Biogáz hozam [kwh/év] Kogeneráció mérete [kw el ] 100 tehén tehén tehén koca hízó koca hízó koca hízó tojótyúk ketrecben brojler pulykatojó Forrás: Kovács Attila, Dr Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 78

218 Állati eredetű hulladékok besorolása és a vonatkozó FVM rendeletek. Állati eredetű hulladékok besorolása Hulladék Osztály Sterilizálás Pasztőrözés Gyomor-, bél-, bendőtartalom 2. Kérődző állatok vére 2. X X Nem-kérődző állatok vére 3. X Egészséges állatok testrészei 3. X Nyesedék, zsír, stb. 3. X Szőr, bőr, pata, szarv stb. 3. X Rácsszemét 2. X X Szennyvíziszap 2. X X Csatornaiszap 2. X X Hibás, selejtes húsáru 3. X Forrás: Kovács Attila, Dr. A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet kimondja: 16. A biogáz- és komposztáló telepnek a létesítés és működés engedélyezése feltételeként: a) Meg kell felelnie a külön jogszabály előírásainak. b) Meg kell felelnie az 5. számú melléklet II. fejezet A) pontjába foglalt engedélyezésre vonatkozó követelményeknek. c) Az állati hulladékokat az 5. számú melléklet II. fejezete B) pontjába foglalt speciális állat-egészségügyi feltételeknek és C) pontjába foglalt hőkezelési feltételeknek megfelelően kell kezelnie. d) Meg kell határoznia a kezelés kritikus ellenőrzési pontjait, azok határértékeit, mérési módszerét, az adatok rögzítési módját, az intézkedésre kötelezettek körét. e) Biztosítania kell, hogy a szilárd anaerob lebontási maradékok megfeleljenek az 5. számú melléklet II. fejezete D) pontjában lefektetett mikrobiológiai feltételeknek. A 4. számú melléklet a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelethez meghatározza az állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó általános követelményeket, amelyek az állati hulladékot kezelő és feldolgozó biogáz üzemre is vonatkoznak. Az I. Fejezet 1. pontja szerint: Az állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem csak ipari területen a települési rendezési terv alapján létesíthető. A kezelő és feldolgozó üzem telekhatára és a meglévő, vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület közötti védőtávolságot a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg, a környezethasználati Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 79

219 engedély köteles tevékenység esetén az egységes környezethasználati engedélyben. A távolság nem lehet kevesebb, mint 500 méter. Ez az elhelyezésre vonatkozó szabályzás egyértelműen vonatkozik a biogáz üzemre. Az 5. számú melléklet a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelethez II. Fejezete tartalmazza a biogáz-üzemben feldolgozott állati hulladékok kezelésének speciális követelményeit. Az állati hulladékokat fel kell szerelni olyan pasztőröző egységgel, amely nem megkerülhető, amelyben a feldolgozott 2. osztályba sorolt állati hulladékot vagy a feldolgozatlan 3. osztályba sorolt állati hulladékot hőkezelik a biogáz-reaktorba történő belépés előtt. Ennek az egységnek felszereltségét és a hőkezelés paramétereit (max. 12 mm, min. 70 C, min. 60 perc) a rendelet részletezi. A mellékelt táblázatban szerepelnek a harmadlagos biomassza biogáz célú hasznosítására vonatkozó számítások eredményei. Harmadlagos biomassza biogáz potenciálja Szárazanyag tartalom [%] Szerves sz. anyag tartalom [%] Biogáz hozam, teljes tömeg, [m 3 /t] Biogáz hozam, sz.sz.a., [m 3 /t] Sörtörköly Gabonatörköly (szeszmoslék) Konyhai/éttermi hulladék Gyomor/bendő/bél tartalom Baromfi vágóhídi hulladék Repcedara Szennyvíziszap Forrás: Kovács Attila, Dr. Harmadlagos biomassza biogáz termelése Mennyiség [t/év] Átlagos biogáz hozam [m 3 /év] Biogáz hozam [kwh/év] Kogeneráció mérete, [kw el ] Sörtörköly Gabonatörköly (szeszmoslék) Konyhai/éttermi hulladék Gyomor/bendő/bél tartalom Baromfi vágóhídi hulladék Repcedara Szennyvíziszap Forrás: Kovács Attila, Dr. A fenti táblázatból hiányzik a cukorrépaszelet, amely ugyan kitűnő biogáz alapanyag (az egyetlen hazai cukorgyárban már így is hasznosítják), de Kaposváron túlmenően nem áll rendelkezésre. A táblázat azt mutatja, hogy a szeszmoslék kivételével a többi harmadlagos biomassza elsősorban kw el mérettartományú biogáz üzem Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 80

220 telepítését alapozhatja meg, kivéve természetesen olyan helyszíneket, ahol több különböző forrásból származó biogáz alapanyag összegyűjthető Szennyvíztelepek biogáz képződése a lakosságra lebontva. Biogáz hozam szennyvíziszapból LEÉ [fő]* Biogáz termelés Gázmotor [m 3 /nap] kapacitás [kw el ] Forrás: Kovács Attila, Dr. *LEÉ: lakos egyenérték Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 81

221 Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamata Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamatábrája Forrás: Kovács Attila, Dr. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 82

222 Állattartó telepek a NYD-i régióban Megnevezés Település Megye Állatfaj Létszám (becslés) Németh Vilmos Dénesfa GY-M-S megye szarvasmarha 109 Takács László Bősárkány GY-M-S megye szarvasmarha 114 Nyerges András Veszkény GY-M-S megye szarvasmarha 129 Horváth Imre Töltéstava GY-M-S megye szarvasmarha 138 Tóth Lajos Rábasebes GY-M-S megye szarvasmarha 149 Farmer I Családi Gazd. Máriakálnok GY-M-S megye szarvasmarha 150 Mező Gold 21. Kft. Páli GY-M-S megye szarvasmarha 152 Tóth Lajos Nyúl GY-M-S megye szarvasmarha 156 Agro-Invenció BT Rábcakapi GY-M-S megye szarvasmarha 172 Március 15. Mg. Sz. Lébény GY-M-S megye szarvasmarha 172 Nagy Ferenc Fertőd GY-M-S megye szarvasmarha 174 Nagy Zoltán Ferenc Fertőd GY-M-S megye szarvasmarha 174 Kapuvári Mg. Sz. Sz. Kapuvár GY-M-S megye szarvasmarha 176 Mészáros László Bogyoszló GY-M-S megye szarvasmarha 179 Tordosa-Menti Mg. T.Sz.Sz. Babót GY-M-S megye szarvasmarha 188 Faluszövetkezet növendék Magyarkeresztúr GY-M-S megye szarvasmarha 189 Mezőgazdasági Faluszövetkezet Magyarkeresztúr GY-M-S megye szarvasmarha 189 Pöltl József Románd GY-M-S megye szarvasmarha 197 Előre Sz. Beled GY-M-S megye szarvasmarha 198 Jó Barátság Mg. T. F. K. Szöv. Szilsárkány GY-M-S megye szarvasmarha 203 Szabó László Rábcakapi GY-M-S megye szarvasmarha 215 AGRO-MILCH Kft. Lázi GY-M-S megye szarvasmarha 262 Agro-Milch Mg. Sz. Kft. Sikátor GY-M-S megye szarvasmarha 262 Bezenyei Mg.Sz. Bezenye GY-M-S megye szarvasmarha 284 Agrár RT Himod Himod GY-M-S megye szarvasmarha 296 Agrár T. Sz. Rt. Mihályi GY-M-S megye szarvasmarha 296 Nyugati Kapu T.K.Sz.Sz. Levél GY-M-S megye szarvasmarha 302 Fertő-Hanság Np. Sarród GY-M-S megye bivaly 320 Fertő-Hanság Np. Sarród GY-M-S megye szarvasmarha 320 Kisalföldi Rt. Kapuvár GY-M-S megye szarvasmarha 320 Búzakalász Sz. Püski GY-M-S megye szarvasmarha 342 Agyagosszergényi Győzelem Mg. Sz. Agyagosszergény GY-M-S megye szarvasmarha 355 Kisalföldi Rt. Bőny GY-M-S megye szarvasmarha 370 Tejtermelő Kft. Csorna GY-M-S megye szarvasmarha 387 Mórich Kft. Mórichida GY-M-S megye szarvasmarha 415 Haladás Vagyonkezelő Mg. Sz. Kóny GY-M-S megye szarvasmarha 417 Zöld Mező Mg.Tsz. Kunsziget GY-M-S megye szarvasmarha 450 Lajta-Hanság Rt. Károlyháza GY-M-S megye szarvasmarha 457 Lang Tejtermelő és Állattenyésztő Kft. Egyed GY-M-S megye szarvasmarha 481 BOSFLOR Kft. Bakonyszentlászló GY-M-S megye szarvasmarha 489 Bosflór Mg.Sz.Kft. Románd GY-M-S megye szarvasmarha 489 LEGLER BALÁZS Szany GY-M-S megye sertés 511 NÉMETH MÁRTON Rábacsanak GY-M-S megye sertés 521 Szénaház Kft. Győrsövényház GY-M-S megye szarvasmarha 521 Rákóczi Mg. T.Sz.Sz. Kimle GY-M-S megye szarvasmarha 523 Hanság T.Sz.K.Szöv. Bősárkány GY-M-S megye szarvasmarha 526 KOVÁCS MIKLÓS Rábaszentmihály GY-M-S megye sertés 544 RÁBA MEZŐGAZDASÁGI SZ. Árpás GY-M-S megye sertés 547 Dunaszentpáli Mg. Sz. Dunaszentpál GY-M-S megye szarvasmarha 554 SOÓS IMRÉNÉ Babót GY-M-S megye sertés 558 Soponyi István Nemeskér GY-M-S megye sertés 560 Kisalföldi Rt. Rétalap GY-M-S megye szarvasmarha 587 Simon László Pásztori GY-M-S megye sertés 595 Modrovich István Lébény GY-M-S megye sertés 602 Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 83

223 Megnevezés Település Megye Állatfaj Létszám (becslés) Halászi Zöldmező Sz. Halászi GY-M-S megye szarvasmarha 608 BÁBOTA Kft Koroncó GY-M-S megye sertés 609 KEMÉNY GÁBOR Szany GY-M-S megye sertés 609 Müller egyéni cég Szakony GY-M-S megye sertés 609 Erőss Kálmán Sopron GY-M-S megye juh 627 Kovács farm Bezi GY-M-S megye sertés 634 Rábamenti Mg. Sz. Rábakecöl GY-M-S megye szarvasmarha 641 Horváth István Szany GY-M-S megye sertés 655 Fertődi Zöld Mező Mg. Sz. Fertőd GY-M-S megye szarvasmarha 662 Virágzó Term. Ker. Szolg. Szöv. Nyalka GY-M-S megye sertés 662 NÉMETH GYULA Rábacsanak GY-M-S megye sertés 672 INICIA Rt. Enese GY-M-S megye szarvasmarha 683 Inícia Rt. Ikrény GY-M-S megye szarvasmarha 683 Agrár ZRt. Darnózseli GY-M-S megye szarvasmarha 687 PORC Kft. Nagyszentjános GY-M-S megye sertés 710 Rábapordány Rt növendék Dör GY-M-S megye szarvasmarha 730 Rábapordányi Mg. Rt. Rábapordány GY-M-S megye szarvasmarha 730 Petőfi Mg.T.Sz.Sz. Csorna GY-M-S megye szarvasmarha 739 SER-CO KFT. Pásztori GY-M-S megye sertés 774 Hidráns Mg. Sz. Kft. Szil GY-M-S megye szarvasmarha 781 Lajta-HAnság Rt. Mosonmagyaróvár GY-M-S megye szarvasmarha 799 Szabóné Miskoczi Mónika Jánossomorja GY-M-S megye sertés 801 Kiss Mihály Gézáné, Kapuvár-Garta Kapuvár GY-M-S megye sertés 807 Horváth Károly Jánossomorja GY-M-S megye sertés 808 Dózsa T. É. Sz. Szöv. Szany GY-M-S megye szarvasmarha 821 PONGRÁCZ GYULA Bágyogszovát GY-M-S megye sertés 853 Horváth Géza Rábapordány GY-M-S megye sertés 859 Lajta-Hanság Rt. Jánossomorja GY-M-S megye szarvasmarha 860 NÉMETH ANTAL Markotabödöge GY-M-S megye sertés 868 SZÍJJ DEZSŐ Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés 889 ŐSZE JÓZSEF Osli GY-M-S megye sertés 893 Duna Mg. Zrt. Mosonmagyaróvár GY-M-S megye szarvasmarha 909 Böcskör György Magyarkeresztúr GY-M-S megye sertés 919 PÁLI GAZDA MG. KFT. Magyarkeresztúr GY-M-S megye sertés 956 VISY KÁROLY Magyarkeresztúr GY-M-S megye sertés 956 Cséry László Szakony GY-M-S megye sertés 959 Czankó Mg. T. K. Sz. Kft. Bogyoszló GY-M-S megye szarvasmarha 986 Farádi Mg Farád GY-M-S megye szarvasmarha 993 Csicsics Zoltán Rábapatona GY-M-S megye sertés ÁCS GYÖRGY Szany GY-M-S megye sertés Ács György Szany GY-M-S megye sertés G-CSEI FARM BT. Gyóró GY-M-S megye sertés KOVÁCS ERVIN Rábaszentmihály GY-M-S megye sertés Agro-Nexus Mg. Ker. Bt. Bősárkány GY-M-S megye szarvasmarha Bácsai Agrár Rt. Kisbajcs GY-M-S megye szarvasmarha KARAKAI fívérek (István,Zsolt) Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés Kiss M Vencel Kapuvár GY-M-S megye szarvasmarha Bakonyér Mg.Sz. Mezőörs GY-M-S megye szarvasmarha Hegykői Mg. Rt. Hegykő GY-M-S megye szarvasmarha Lajta-Hanság Rt. Mosonszolnok GY-M-S megye szarvasmarha Csicsics György Rábapatona GY-M-S megye sertés Berki Mg.Sz.É.Sz. Beled GY-M-S megye szarvasmarha Horváth István sertés hízó Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés TÖREKI GYULA Sobor GY-M-S megye sertés Kisalföldi Rt. Nagyszentjános GY-M-S megye szarvasmarha NÉMETH ZOLTÁN Rábapordány GY-M-S megye sertés SCROFA Bt. Hegyeshalom GY-M-S megye sertés Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 84

224 Megnevezés Település Megye Állatfaj Létszám (becslés) POZSGAI ISTVÁNNÉ Mihályi GY-M-S megye sertés NAGY GYULA Rábacsécsény GY-M-S megye sertés Horváth Zsolt Rábacsanak GY-M-S megye sertés Takács János Halászi GY-M-S megye sertés Szíjj Dezső Sobor Sobor GY-M-S megye sertés MÉSZÁROS TAMÁS Osli GY-M-S megye sertés Karakai Szabolcs Rábasebes GY-M-S megye sertés EGYESÜLT SZ. Táp GY-M-S megye sertés GALAMBOS ZOLTÁN Rábacsanak GY-M-S megye sertés Kiss M. Vencel Kapuvár GY-M-S megye sertés Sipos Lajos Rábapatona GY-M-S megye sertés BENDES JÓZSEF Mihályi GY-M-S megye sertés Kovács Péter Bezenye GY-M-S megye sertés BACON KFT. Rábacsanak GY-M-S megye sertés HIDRÁNS MG. SZOLG. KFT. Szil GY-M-S megye sertés HIDRÁNS MG. SZOLG. KFT. Szil GY-M-S megye sertés HORVÁTH CSABA Bágyogszovát GY-M-S megye sertés AGRO-MILCH Kft. Bakonypéterd GY-M-S megye sertés Kozma Tamás Lázi GY-M-S megye sertés Horváth István tenyész Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés NAGY IMRE Kisbabot GY-M-S megye sertés Horváth Imre Töltéstava GY-M-S megye sertés MG. RT. Töltéstava GY-M-S megye sertés Töltéstavai Mg. Rt. Pázmándfalu GY-M-S megye sertés Új élet sz. Mosonszentmiklós GY-M-S megye sertés AGRO-MILCH Kft. Lázi GY-M-S megye sertés HORVÁTH ATTILÁNÉ Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés RÁBAMENTI TAK. HÚS RT. Rábakecöl GY-M-S megye sertés Zöld Mező Mg. Tsz. Kunsziget GY-M-S megye sertés GASZTONYI GYÖRGY Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés HORVÁTH ISTVÁN Barbacs GY-M-S megye sertés Agro-Nexus Kft Bősárkány GY-M-S megye sertés RÁBAPORDÁNYI MG. RT. Rábapordány GY-M-S megye sertés KÓNY-PIG KFT. Kóny GY-M-S megye sertés AGRO-TÉT Kft. Tét GY-M-S megye sertés Galliform Kft. Szerecseny GY-M-S megye házityúk Lőrinci Medalion Kft. Szakony GY-M-S megye pulyka Extra-Pig Kft. Rajka GY-M-S megye sertés Hollósi Zsolt Zsira GY-M-S megye pulyka PANNON PULYKA KFT Kimle GY-M-S megye pulyka Táp Kft. Újkér GY-M-S megye pulyka RÁBAMENTI MG. SZÖV. Rábakecöl GY-M-S megye sertés Hollósi Zsolt Szakony GY-M-S megye pulyka PANNON PULYKA KFT Kimle GY-M-S megye pulyka Dózsa népe szövetkezet Újkér GY-M-S megye pulyka BÁRKOVICS GYULÁNÉ Szárföld GY-M-S megye házityúk FARÁDI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET Farád GY-M-S megye házityúk Kövi Pál Rétalap GY-M-S megye házityúk ÉLETFA 2001 KFT Szilsárkány GY-M-S megye pulyka Domonkos László Kimle GY-M-S megye pulyka Barabás Csaba Mórichida GY-M-S megye házityúk Tóth László Győrszemere GY-M-S megye házityúk Kövesi Mg. Term. és Szolg. Kft. Bőny GY-M-S megye pulyka Lajta-Hanság Rt. Mosonmagyaróvár GY-M-S megye sertés Fiorács Kft. Jánossomorja GY-M-S megye sertés Csiron Kft. Ásványráró GY-M-S megye házityúk Simon Tibor Tényő GY-M-S megye házityúk Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 85

225 Létszám Megnevezés Település Megye Állatfaj (becslés) Táp Kft. Lövő GY-M-S megye pulyka Kövesi Mg. Term. Szolg. Kft. Bőny GY-M-S megye pulyka Stoller Csaba Rábapatona GY-M-S megye házityúk B-BROILER Kft. Győr GY-M-S megye házityúk GALLI-TÉT Kft. Győrszemere GY-M-S megye házityúk TÁPI CSIPOGÓ Kft. Táp GY-M-S megye házityúk B-BROILER Kft. Győr GY-M-S megye házityúk B1-Entertainment Kft. Győr GY-M-S megye házityúk B-BROILER KFT. Bőny GY-M-S megye házityúk Szimszolg Kft. szarvasmarha telepe Szeleste Vas megye szarvasmarha 100 OMT Rt. szarvasmarha telepe Szombathely Vas megye szarvasmarha 101 Németh László zsennyei szarvasmarha telepe Zsennye Vas megye szarvasmarha 103 Sorokmenti Term. és Szolg. Szöv. nemeskoltai szarvasmarha telepe Sorokmenti Term. és Szolg. Szöv. taródházi szarvasmarha telepe Őrségi Nemzeti Park őriszentpéteri szarvasmarha telepe Sorkifalud Vas megye szarvasmarha 109 Sorkifalud Vas megye szarvasmarha 109 Őriszentpéter Vas megye szarvasmarha 111 Németh Béla Bérbaltavár Vas megye szarvasmarha 113 Jurisich Mg. Rt. szarvasmarha telepe Nemescsó Vas megye szarvasmarha 116 Egyetértés Agrár Kft. kecskédi szarvasmarha telepe Kenyeri Vas megye szarvasmarha 118 Tarack Bt. Szalafő Vas megye szarvasmarha 145 Szabadföld Mg. Szöv. szarvasmarha telepe Pápoc Vas megye szarvasmarha 152 Pintér Imre szarvasmarha telepe Szergény Vas megye szarvasmarha 159 Húshasznú Bt Felső major szmarha Bejcgyertyános Vas megye szarvasmarha 171 Húshasznú Bt nyőgéri Külső major szmarha Nyőgér Vas megye szarvasmarha 171 Húshasznú Bt. káposztáskerti szarvasmarha telepe Nyőgér Vas megye szarvasmarha 171 Egyetértés Agrár Kft. kenyeri szarvasmarha telepe Kenyeri Vas megye szarvasmarha 183 INDRI Farm Kft.-szarvasmarha telepe Csákánydoroszló Vas megye szarvasmarha 188 Rába András Nemeskeresztúr Vas megye szarvasmarha 193 APHA Mezőgazd.és Keresk. Kft. szarvasmarha telepe Bozsok Vas megye szarvasmarha 202 Varga Gyula szarvasmarha telepe Olaszfa Vas megye szarvasmarha 229 Lajta Hanság Rt. szentgotthárdi szarvasmarha telepe Szentgotthárd Vas megye szarvasmarha 243 Rumi Génmegőrző centrum- Rum szarvasmarhatelep Rum Vas megye szarvasmarha 246 Felszabadulás Mg. Szöv. szarvasmarha telepe Szombathely Vas megye szarvasmarha 268 Vasi Agro Pannonia Kft.- balogunyomi üszőtelep Balogunyom Vas megye szarvasmarha 268 Vasi Agro Pannónia Kft.-Sorokpolány szarvasmarhatelep Sorokpolány Vas megye szarvasmarha 268 Szélesi Zoltán szarvasmarha telepe Gérce Vas megye szarvasmarha 292 Kovács Ervinné Pácsony Vas megye szarvasmarha 302 Provid Kft Győrvár Vas megye szarvasmarha 302 Petőfi Mg. Szöv. óhegyi szarvasmarha telepe Ostffyasszonyfa Vas megye szarvasmarha 326 Rábavölgye MG Szövetkezet Rum Rum Vas megye szarvasmarha 333 Gazdaszövetkezet Sárvár tilosaljai szarvasmarha telepe Sárvár Vas megye szarvasmarha 341 Rádóci Agrár KFT. egyházasrádóci telepe Egyházasrádóc Vas megye szarvasmarha 361 Rádóci Agrár Kft. nemesrempehollósi sertéstelepe Nemesrempehollós Vas megye szarvasmarha 361 Hetyei Berzsenyi kft. mesteri szarvasmarha telepe Mesteri Vas megye szarvasmarha 395 Kisfaludy Mg. Szöv. kámi szarvasmarha telepe Kám Vas megye szarvasmarha 411 Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 86

226 Megnevezés Település Megye Állatfaj Csörnöcmenti Mg. Szöv. györgy-majori szarvasmarha telepe Csörnöcmenti Mg. Szöv. alsóújlaki szarvasmarha telepe Létszám (becslés) Vasvár Vas megye szarvasmarha 576 Alsóújlak Vas megye szarvasmarha 578 Szabó György Vép Bozzai Sertéstelepe Vép Vas megye sertés 612 Rába Völgye MTSz. szarvasmarha telepe Körmend Vas megye szarvasmarha 649 Sárvári Mg. ZRt. hegyfalui szarvasmarha telepe Hegyfalu Vas megye szarvasmarha 650 Moser Kft. szarvasmarha telepe Karakó Vas megye szarvasmarha 690 Ráczné Gyalog Stefánia Ják Vas megye szarvasmarha 740 Ráczné Gyalog Stefánia sertéstelepe Ják Vas megye szarvasmarha 740 Celli Sághegyalja Rt. szarvasmarha telepe Celldömölk Vas megye szarvasmarha 766 Raschka Zsolt szarvasmarha telepe Kemenesmagasi Vas megye szarvasmarha 886 Ráczné Gyalog Stefánia sertéstelepe Ják Vas megye sertés Hári Bt.Pápa Szergényi Sertéstelepe Szergény Vas megye sertés Rumi Génmegőrző Centrum Kft Sertéstelep Alsóújlak Vas megye sertés Petőfi Mg. Szöv. csermajori szarvasmarha telepe Ostffyasszonyfa Vas megye szarvasmarha Szombathelyi Tangazdaság Rt.- Táplánszentkereszt-Rangut Táplánszentkereszt Vas megye szarvasmarha Francsics Gábor Vasasszonyfai Sertéstelep Vasasszonyfa Vas megye sertés Rádóci Agrár Kft. nemesrempehollósi sertéstelepe Nemesrempehollós Vas megye sertés Agro Euro Mode Kft. Sárvár borgátai sertéstelepe Borgáta Vas megye sertés Kovács Dezső Merseváti Sertéstelepe Mersevát Vas megye sertés Hús Állat Import Export Kft. Szombathely vassurányi sertéstelepe Sárvári Mg. ZRt. Káld-lajosmajori szarvasmarha telepe Vassurány Vas megye sertés Káld Vas megye szarvasmarha Sokmalac Kft. kemenesszentmártoni Kemenesszentmárton Vas megye sertés sertéstelep Bábolna Tetra Kft. Hintós tenyésztyúk telep Jákfa Vas megye házityúk Simonné Pál Ibolya pulyka telepe Kemenespálfa Vas megye pulyka Borsi Zoltán pulykatelep Meggyeskovácsi Vas megye pulyka Dabi Kft. pulyka telepe Rábapaty Vas megye pulyka Bábolna Tetra Kft. Urai Dózsa major tenyésztyúk telep Uraiújfalu Vas megye házityúk Komonczky István tojótyúk telep Acsád Acsád Vas megye egyéb tyúk alkatúak Agro Univerzál Kft. Húscsirke Telep Peresznye Vas megye házityúk Schrott István húscsirke telepe Peresznye Vas megye házityúk Márfi Józsefné pulykatelepe Jánosháza Vas megye pulyka Káld-Szitamajori Sertéstelep Káld Vas megye sertés Csepregi Baromfi Szöv. Németh Bálint Vasi Mg. Kft Csepreg Vas megye pulyka Sárvári Mg. Rt. Csöngei sertéstelep Csönge Vas megye sertés Banai István pulykatelepe Csénye Vas megye pulyka HORVÁTH GÁBOR húscsirke Csepreg Vas megye házityúk Sipos László húscsirke telepe Csákánydoroszló Vas megye házityúk Bábolna Tetra Kft. Rábapaty tenyésztyúk telep Rábapaty Vas megye házityúk Tancsics István és Tamás pulykatelepe Vép Vas megye pulyka Őri -Baromi Kft. húscsirke telepe Ivánc Vas megye házityúk Bábolna Tetra Kft Teszt telep tojótyúk telep Uraiújfalu Vas megye házityúk Vasakarat Kft. pulyka telepe Sótony Vas megye pulyka Bábolna Tetra Kft. Vasegerszeg Tenyésztyúk telep Vasegerszeg Vas megye házityúk Balogh László pulyka Rábapaty Vas megye pulyka West Pannónia Kft. húscsirke telepe Szombathely Vas megye házityúk Tancsics Tamás pulyka telepe Pecöl Vas megye pulyka Dr. Varga Sándor pulyka telepe Jánosháza Vas megye pulyka Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 87

227 Megnevezés Település Megye Állatfaj Létszám (becslés) Sága Foods RT Jánosháza Vas megye pulyka Csepregi Baromfi Szöv. Németh Bálint Vasi Mg. Kft Csepreg Vas megye pulyka HORVÁTH ANTALNÉ HÚSCSIRKE Csepreg Vas megye házityúk Horváth János húscsirke telepe Csepreg Vas megye házityúk Táp KFT. Újkér pulyka telepe Sajtoskál Vas megye pulyka Sága Foods pulykatelepe Ják Ják Vas megye pulyka Berghoffer Lajos pulykatelepe Szeleste Vas megye pulyka Báblna Tetra Kft. Központi telep tenyésztyúk Uraiújfalu Vas megye házityúk Gallen Attila broilercsirke Gersekarát Vas megye házityúk Agroinvest TSB.Kft.Szalafői húscsirke telepe Szalafő Vas megye házityúk Pannon Pulyka Mg. Szöv. Nemesbőd Vas megye pulyka Agro-univerzál kft húscsirke telep Kőszegdoroszló Vas megye házityúk Vasi Gallus Kft. pulykatelepe Kemenesmihályfa Vas megye pulyka Fülöp József baromfi Csepreg Vas megye házityúk Bábolna Tetra Kft. Szentivánfa tenyésztyúk telep Uraiújfalu Vas megye házityúk Molnár János pulyka telepe Tormásliget Vas megye pulyka Szabó Lászlóné pulyka telep Ikervár Vas megye pulyka Rábamenti Agrár Kft Ikervár Meggyeskovácsi tojótyúktelep Meggyeskovácsi Vas megye házityúk Jandrasits István húscsirke telepe Kondorfa Vas megye házityúk Domokos Lajos dr csirke telepe Vasszécseny Vas megye házityúk Márfi Józsefné csirke telepe Vasszécseny Vas megye házityúk Bársony József húscsirke telepe Táplánszentkereszt Vas megye házityúk Berghoffer Imre pulyka telepe Gencsapáti Vas megye pulyka Broiler 2000 Bt. pulyka telepe Felsőmarác Vas megye pulyka Kóbor Tamás húscsirke telepe Szentgotthárd Vas megye házityúk Czetin és Társa Kft. húscsirke telepe Tormásliget Vas megye házityúk Czetin és Társa Kft. húscsirke telepe Lukácsháza Vas megye házityúk Kövesi Kft. pulyka telepe Simaság Vas megye pulyka Tak KFT. Vasasszonyfa Vasasszonyfa Vas megye pulyka Bartik Tibor húscsirke telepe Őriszentpéter Vas megye házityúk Diószegi Zoltán húscsirke telepe Halogy Vas megye házityúk Erdőlaki Tojás termelő Kft. tenyésztyúk előnevelés Pósfa Vas megye házityúk Bábolna Tetra kft. Új telep tenyésztyúk Jákfa Vas megye házityúk Hegyhát Br. Kft húscsirke telepe Szentgotthárd Vas megye házityúk Horpet 2001 Kft. húscsirke telepe Magyarlak Vas megye házityúk HE-SI-PU Bt. húscsirke telepe Csehimindszent Vas megye házityúk Szigeti László húscsirke telepe Vát Vas megye házityúk Agroinvest TSB. Kft. húscsirke telepe Őriszentpéter Vas megye házityúk Szigeti János húscsirke telepe Pusztacsó Vas megye házityúk Hantó Attila húscsirke telepe Vasvár Vas megye házityúk Hantó Jánosné húscsirke telepe Hegyhátszentpéter Vas megye házityúk Sága Foods Ikervári pulykatelepe Ikervár Vas megye pulyka Németh Pál Szombathely Vas megye házityúk Vass László húscsirke telepe Hegyháthodász Vas megye házityúk Gyöngyösmente Szöv. pulyka telepe Sorkikápolna Vas megye pulyka Bartik Tibor húscsirke telepe Szentpéterfa Vas megye házityúk Bedics Istvánné hús csirke telepe Hegyhátszentpéter Vas megye házityúk Agroinvest TSB Kft. húscsirke telepe Hegyhátsál Vas megye házityúk Grót-Broyler Kft. húscsirke telepe Rábahídvég Vas megye házityúk Gallen Attila húscsirke telepe Vasvár Vas megye házityúk Sága Foods Rt. Bögöte Vas megye pulyka Vörös József Nemesszentandrás Zala megye szarvasmarha 109 Pálfi László húsmarhatelep Zalaigrice Zala megye szarvasmarha 120 Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 88

228 Megnevezés Település Megye Állatfaj Létszám (becslés) Országh László szarvasmarha Nagyrécse Nagyrécse Zala megye szarvasmarha 122 Országh László szarvasmarha Zalakomár Zalakomár Zala megye szarvasmarha 122 Ulme Kft. szarvasmarhatelep Ozmánbük Zala megye szarvasmarha 128 Best Trade Kft szarvasmarha telep Zalacséb Zala megye szarvasmarha 142 Best Trade Kft. Angéla major Vasboldogasszony Zala megye szarvasmarha 142 Best Trade Kft. Hegyestető major Vasboldogasszony Zala megye szarvasmarha 142 Georgikon Kht. Keszthely Úsztató major szarvasmarhatelep Keszthely Zala megye szarvasmarha 173 Boros Antalné szarvasmarhatelep Galambok Zala megye szarvasmarha 181 Balatoni Nemzeti Park Zalavár Zala megye bivaly 183 Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága Bivalyrezervátum Zalakomár Zala megye bivaly 183 Zalafarm Kft. szarvasmarhatelep Gelse Gelse Zala megye szarvasmarha 188 Farmer Dél Kft. Söjtör szarvasmarha Söjtör Zala megye szarvasmarha 195 Farmer Dél Kft. szarvasmarha Szentpéterfölde Szentpéterfölde Zala megye szarvasmarha 195 Cziráki Gábor húsmarha telep Zalaszentmihály Zala megye szarvasmarha 263 Gólicza Kft. szarvasmarha Lendvajakabfa Lendvajakabfa Zala megye szarvasmarha 273 Gólicza Kft. szarvasmarha Resznek Resznek Zala megye szarvasmarha 273 Kerka Genetics Kft. Lentikápolna szarvasmarha Lenti Zala megye szarvasmarha 300 Kerka Genetics Kft. szarvasmarha Gáborjánháza Gáborjánháza Zala megye szarvasmarha 300 Kerka Genetics Kft. szarvasmarha Rédics Rédics Zala megye szarvasmarha 300 Kerka Genetics Kft. szarvasmarha Zalabaksa Zalabaksa Zala megye szarvasmarha 300 Salato Kft. szarvasmarha Felsőrajk Felsőrajk Zala megye szarvasmarha 300 Póker Impex Kft tehenészet Pókaszepetk Zala megye szarvasmarha 319 Miklósfai Mg. Rt Miklósfa szarvasmarha Nagykanizsa Zala megye szarvasmarha 337 Agro Metz Kft. szarvasmarha Csesztreg Csesztreg Zala megye szarvasmarha 349 Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarha Magyarszerdahely Magyarszerdahely Zala megye szarvasmarha 385 Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarha Zalaszentbalázs Zalaszentbalázs Zala megye szarvasmarha 385 Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarhatelep Fűzvölgy Füzvölgy Zala megye szarvasmarha 385 Zalarét Kft tehenészet Zalaszentgyörgy Zala megye szarvasmarha 401 Mandl Kft tehenészet Zalalövő Zala megye szarvasmarha 413 Alkotmány MgTSZ tehenészet Bajcsa Nagykanizsa Zala megye szarvasmarha 429 Alkotmány MgTSZ üszőnevelő Alsómajor Nagykanizsa Zala megye szarvasmarha 429 Tyrol Kft tehenészet Zalaszentiván Zala megye szarvasmarha 463 Póker-Impex Kft. sertéstelep Kemendollár Zala megye sertés 524 Szekeres István sertéstelep Iklódbördöce Iklódbördőce Zala megye sertés 526 Csalló Tamás sertéstelep Gősfa Zala megye sertés 530 SZABADICS kft HÍZÓSERTÉS TELEP Söjtör Zala megye sertés 560 Kodrikné Farkas Eugénia juhászat Lenti Lenti Zala megye juh 594 Határmenti Korona Bt. sertéstelep Lovászi Zala megye sertés 613 Cilinkó Agrár Kft. tehenészet Szentgyörgyvölgy Zala megye szarvasmarha 635 Kutas-Farm Kft. sertéstelep Kerkakutas Zala megye sertés 680 Zal-Agro Rt. szarvasmarhatelep Szalapa Szalapa Zala megye szarvasmarha 728 Krisztina Tej Kft. szarvasmarhatelep Krisztina major Nova Zala megye szarvasmarha 739 He-Si-Pu Kft telep(pulyka+sertés) Zalaszentmihály Zalaszentmihály Zala megye sertés 760 Tóth '95 Bt. sertéstelep Zalaszentiván Zala megye sertés 778 Kondricz Tamás sertés Belezna Belezna Zala megye sertés 833 Backó Kft. szarvasmarhatelep Felsőrajk Felsőrajk Zala megye szarvasmarha 838 Blasko Milch und Tier Kft Salomvár Zala megye szarvasmarha 912 Simon László Csonkahegyhát Zala megye sertés 959 Métnek Agrár Kft. juhászat Métnekpuszta Szentgyörgyvölgy Zala megye juh Takács Árpád sertéstelep Misefa Misefa Zala megye sertés Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 89

229 Megnevezés Település Megye Állatfaj Létszám (becslés) UNI VAS Bt. Zalaszántó sertéstelep Zalaszántó Zala megye sertés MNT Agrár Bt. Zalalövő Zala megye sertés Fűzvölgyi Agrár RT. sertés Magyarszentmiklós Magyarszentmiklós Zala megye sertés Fűzvölgyi Agrár Rt. sertés Magyarszerdahely Magyarszerdahely Zala megye sertés Fűzvölgyi Agrár Rt. sertés Zalaszentbalázs Zalaszentbalázs Zala megye sertés Hahóti Várdomb Kft. sertés Pölöskefő Pölöskefő Zala megye sertés Horváth Tibor sertéstelep Pölöske Zala megye sertés Mikó György sertés (Murarátka) Murarátka Zala megye sertés Mikó György sertés Semjénháza Semjénháza Zala megye sertés Taxbi Kft tehenészet Hottó Zala megye szarvasmarha Szabó Győző Zalaszentgrót Zala megye sertés Vortes Kft sertéstelep Egervár Zala megye sertés Agrár-Coop Kft Nagykapornak Zala megye szarvasmarha Farmer Kiss Kft. sertés Szepetnek Szepetnek Zala megye sertés Hungária-Barnak Kft. Pölöske Zala megye sertés Göcsej Pig Kft. sertéstelep Hízó Ormándlak Zala megye sertés Göcsej Pig Kft. sertéstelep malac utónevelő Ormándlak Zala megye sertés Göcsej Pig Kft. sertéstelep tenyész Ormándlak Zala megye sertés Backó Kft. sertéstelep Pötréte Pötréte Zala megye sertés Király Gyula Vaspör Zala megye házityúk Lábodi Ferencné Broiler Becsehely Tuskós major Becsehely Zala megye házityúk Balogh Sándorné bfitelep Szentgyörgyvár Szentgyörgyvár Zala megye pulyka Andróczi László Broilertelep Semjénháza Semjénháza Zala megye házityúk Takács Attila broilertelep Kerkafalva Zala megye házityúk Be-Ne Kft. Pulykatelep Becsvölgye Zala megye pulyka Balogh Lajos bfitelep Zalaszentgrót Zalaszentgrót Zala megye pulyka Rosta László Pölöske Zala megye egyéb tyúk alkatúak Csibe 98 Bt. broilertelep Felsőrajk Felsőrajk Zala megye házityúk Kiss László bfitelep Alsópáhok Alsópáhok Zala megye házityúk Pergel Alajos bfi telep Baktüttös Zala megye egyéb tyúk alkatúak Gombos Lajos keltető Letenye Letenye Zala megye házityúk Molnár Imre Broilertelep Letenye Letenye Zala megye házityúk Sánta Lajos broilertelep Letenye Letenye Zala megye házityúk Taki Farm 2003 Kft. pulykatelep Kerkakutas Zala megye pulyka Külső majori pulykatelep Pusztaszentlászló Zala megye pulyka Brenner József Broiler Páka Zala megye házityúk Gallo-Trade Kft pulyka telep Bak Zala megye pulyka Zalatárnok Tófej Mg. Kft. Pusztaederics broilertelep Pusztaederics Zala megye házityúk Végh Róbert Pakod Zala megye sertés Nagy Gábor broilertelep Zalasárszeg Zalasárszeg Zala megye házityúk Nérel Kft. Pulykatelep Csonkahegyhát Csonkahegyhát Zala megye pulyka Horváth János broiler Nova Zala megye házityúk Kálmán és Tsa Kft Vasboldogasszony Zala megye házityúk Szabó Győző Bfitelep Tekenye Zalaszentgrót Zala megye házityúk Kovács Ferenc broiler Nagykanizsa Zala megye házityúk Kovács Ferenc broiler Nagykanizsa Zala megye házityúk AB OVO TRADE Kft. Zalavár tenyész Zalavár Zala megye házityúk Zalatárnok tófej Mg. Kft. Zalatárnok Központi major pulykatelep Zalatárnok Zala megye pulyka Páterdombi Szakközépiskola Zalaegerszeg Zala megye házityúk Gorza Ferenc Tojótyúktelep Gősfa Zala megye házityúk Domján Péter broiler Nova Nova Zala megye házityúk Gájer '96 Kft. Zalakoppány bfitelep Zalaszentgrót Zala megye házityúk Szepetneki Zöldmező Szöv. Broiler Szepetnek Szepetnek Zala megye házityúk Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 90

230 Megnevezés Település Megye Állatfaj Létszám (becslés) Gilikter Imre broilertelep Barlahida Zala megye házityúk Németh Tibor broiler Muraszemenye Zala megye házityúk Szabó Győző Bfitelep Pakod Pakod Zala megye házityúk Forrás: KSH. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 91

231 Biogáz üzem beruházási költségeinek megoszlása 1. Engedélyeztetés Kiviteli tervezés Biogáz üzem építése Szubsztrátum adagolási- és tárolási technikája Keverő- és fogadó tartály Szilárd fázisú szubsztrátumadagoló Híg fázisú szubsztrátumadagolás opció Szilázs / száraz anyag tároló opció Előtároló tartály Fermentorok / Végtermék tárolók Szigetelt anaerob fermentációs tartály Utótároló tartály Folyékony fázisú fermentációs végtermék tároló Szeparátor Gázrendszer / Gázmotor / Transzformátor állomás Gázmotor Gáztisztítás, gázhűtés technikája Gázmérés technikája Biogáz tároló opció Biogáz kéntelenítő berendezés opció Biogáz fáklya opció Transzformátor állomás/villamos hálózati csatlakozás Irányítás- és adagolástechnika Szubsztrátum elosztó Hőelosztó, fűtőrendszer Irányító központ Csővezeték építés az építményeken kívül Villámvédelem Egyéb infrastruktúrális létesítmények opció Útépítés opció Kerítésépítés opció Tüzivíz tároló opció Hőenergia hasznosítás opció 3.6. Építésvezetés Beüzemelés és próbaüzem Műszaki átadás Biogáz üzem biológiai próbaüzemének előkészítése Biogáz üzem biológiai próbaüzeme Összesen Forrás: Szabó István (2010. árak alapján) Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 92

232 A fentiekben szemléltetett konkrét példa alapján látható, hogy egy 625 kw el teljesítményű biogáz üzem megvalósítása esetén az építészeti, a gépészeti, a technológiai és az egyéb költségek összesen mintegy forintot tesznek ki. A beruházás helyét meghatározó feltételek: alapanyagok rendelkezésre állása, alapanyagok tárolásához és előkészítéséhez szükséges létesítmények megléte, a melegvíz, hulladékhő hasznosítása, a biogáz közvetlen hőtermelésre való hasznosítása, a fermentációs maradék szilárd fázis (ún. biotrágya) felhasználása, infrastrukturális kapcsolódás lehetőségei. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 93

233 Biogáz Erőmű megtérülési adatok (példa) Számított biogáz képződés 550 db állatlétszámra vonatkozóan Alapanyagok megnevezése Alapanyag mennyiség [tonna/év] Szárazanyag tartalom [TS%] (2) Szerves sz.a. tartalom [ots%] (2) Fajlagos biogáz tartalom [Nm 3 /t ots] (2) CH 4 tartalom [%] (2) Fajlagos CH 4 tartalom [Nm 3 CH 4 /t ots] Szárazanyag mennyiség [tonna/év] Szerves sz.a. mennyiség [tonna/év] Biogáz termelés [Nm 3 /év] CH 4 képződés [Nm 3 /év] Mezőgazdasági trágya Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] (1) Tejelő tehén (24 hónapnál idősebb)* Almos trágya ,0 t/év 21,8% 82,3% 337,0 53,2% 179, ,9 t/év 1 898,6 t/év , ,2 Hígtrágya ,0 t/év 8,5% 81,4% 345,0 58,0% 200,1 340,3 t/év 277,0 t/év , ,1 Növényi alapanyag Kukorica Szilázs 5 800,0 t/év 32,6% 94,7% 642,0 54,0% 346, ,8 t/év 1 790,6 t/év , ,9 ÖSSZESEN t/év 22,3% 19,5% 53,9% t/év t/év (1) 59/2008. (IV,29.) FVM rendelet alapján Nm 3 /nap (2) A KTBL (Kuratorium für Technik und Bauwesen in der Landwirtschaft) irányszámai alapján CH 4 Fűtőérték MJ/Nm 3 35, MJ/év * Saját számítás 550 db állatlétszámra vonatkoztatva ,82 kwh/év Specifikus vill. termelés Nm 3 /kwh 0, kwh/év Forrás: IPS Power Kft, Szabó István 5,38 kwh/nm 3 1. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez Megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételi árai <20 MWe Számított éves villamos energia értékesítés Önfogyasztás/veszteség Gázmotor rend. állás Garantált biogáz rend.állás 15% 90% 90% Éves villamos energia értékesítés Éves villamos energia termelés Éves biogáz energia felhasználás Éves óraszám Ft/kWh kwh/év kwh/év kwh/év h/év h/hét Csúcs 33, Völgy 29, Mélyvölgy 12, Vill. Átlagár 31, ,5 Gm ban felhasznált kwh/év Gm ban felhasznált Nm 3 Forrás: IPS Power Kft, Szabó István Termelt biogáz Nm 3 Értékesíthető/fáklyázandó Nm 3 Heti óraszám Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 94

234 Egy hétre vonatkoztatott, számított üzemvitel 8 ünnepnap/év (max. 10 nap lehet egy évben) Üzemvitel Hétköznap Szombat Vasárnap 16,0 4,5 19,5 19,5 0,0 0,0 0,0 20,5 19,5 19,5 102,5 19,5 19,5 141,5 52 hét/év Forrás: IPS Power Kft, Szabó István A 625 kw el teljesítményű biogáz üzem összesítő táblázata. A feltételezett alapanyagokból termelhető biogáz mennyiség Gázmotor(ok) biogáz igénye Értékesíthető/fáklyázandó biogáz mennyiség Éves üzemóraszám Rendelkezésreállás 90% Éves villamos energia termelés Önfogyasztás/veszteség 15% Éves villamos energia értékesítés Villamos energia értékesítési átlagát (2012) 31,76 Éves villamos energia árbevétel (2012) Forrás: IPS Power Kft, Szabó István Ft A villamos energia árbevétel közel 60%-át a járulékos költségekre kell fordítani, úgymint alapanyag (pl. kukorica szilázs) előállítás, munkabérek, logisztika, karbantartás, banki költségek, stb. Fentiekből következik, hogy biogáz potenciálban rejlő lehetőségeket csak állami támogatással lehet gazdaságosan megvalósítani. Együttműködési Program Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 95

235 Szélerőművek létesítésének törvényi háttere Szélerőmű létesítésének engedélyezése négy önálló eljárásból áll, amelyekből hármat közigazgatási szerveknek, egyet pedig, az illetékes hálózati engedélyes társaságnak kell benyújtani. Ez a négy folyamat több ponton kapcsolódik egymáshoz, egyes eljárások előfeltételei a többinek. Az engedélyezési eljárás módját a évi CXL Törvény a Közigazgatási Hatósági Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályairól (KET), a évi LXXXVI Törvény a Villamos Energiáról (VET), és az ennek végrehajtását szabályozó 187/2008 (VII. 24.) kormányrendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) kormányrendelet szabályozza. Az engedélyezési eljárás négy része kiserőművek (nem lakossági célú) esetében: Környezetvédelmi engedélyezési eljárás: az építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésének előfeltétele. Építési engedély. Hálózati csatlakozási szerződés, amelynek a környezetvédelmi és az építési engedély, valamint a pályázati úton megnyert kvóta előfeltétele. MEH (Magyar Energia Hivatal) engedély, aminek a hálózati csatlakozási szerződés előfeltétele. Az engedély kiadása mind a négy fórumon szakhatóságok és főhatóságok bevonásával történik, ami önmagában időigényessé teszi az egész procedúrát. Ráadásul az előírt határidőket a szakhatóságok gyakran nem tartják be, a főhatóságok pedig a szakhatóságok állásfoglalásának bevárása nélkül nem hoznak döntést, ezért az eljárások sokszor évekig elhúzódnak. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 96

236 A régióban tervezett, de meg nem valósult szélerőmű parkok A régióban számos szélerőmű parkot készítettek elő a beruházók, akik külön projektcégekben szerezték meg az építéshez szükséges engedélyeket. Ezek a projektek Magyar Energia Hivatali engedélyek hiányában nem tudnak megépülni. Hiszen jelen pillanatban nincsen szabad kvóta, amit fel tudnának használni a befektetők. Továbbá, ahhoz hogy nagyszámú projekt valósulhasson meg és a folyamatos működésük biztosított legyen a villamos hálózat fejlesztésére is szükség van, valamint meg kell oldani a villamos rendszer szabályozhatóságát is. A régióban tervezett szélerőmű beruházások: Csákhegy Szolgáltató és Termelő Kft, Hegyeshalom, 850kW Renerwind Kft, Kapuvár, 1,8 MW ECO - Wind Környezettechnológia Kft, Kőszegpaty, 25,3 MW Totál Wind Kft, Agyagosszergény, 39,1 MW Totál Immobilien Projekt Kft, Vitnyéd, 23 MW Totál Szél Kft, Vitnyéd, 23 MW Bana H2 Szélerőmű Kft, Bana, 44 MW Mov - R H1 Szélerőmű Kft, Mosonmagyaróvár, 24 MW Mecséri Szélpark Kft, Mecsér, 26 MW Szél - Erő Energia Hasznosító Kft, Perenye, 20 MW Alfa - Szélpark Energiatermelő Kft, Mosonmagyaróvár/Levél, 18 MW Pannon Szél - Erő Szolgáltató Kft, Bogyoszló, 44 MW Schnell Invest Ingatlanforgalmazó, Tervező és Szolgáltató Kft, Lövő, 22MW Aero Energia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, Lövő 4 MW Bágyogszováti Szélerőműpark Energia Termelő Kft, Bágyogszovát, Rábapordány, 32 MW HungaroConcept Szélerőmű Üzemeltető Kft, Sopronkövesd/Nagylózs, 39 MW Vienna Energy Természeti Erő Kft, Levél, 24 MW Vill - Korr Energia, Energiatermelő és Befektető Kft, Veszkény 1,6 MW - Szélerő Vép Energiatermelő Nonprofit Kft. Vép, 0,8 MW Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft, Ács, 2 MW Kaptár "B" Energetikai Szolgáltató Kft, Károlyháza, 2 MW Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft, Kapuvár, 8 MW Greenergy SRG Szélerőmű Kft, Kapuvár, 20 MW Central Energy Energiaipari Kft, Vönöck, 8 MW VIS FAVONIUS Szél- és Megújuló Energia Termelő, Kereskedelmi Kft, Újkér, 13,8 MW SZ - Energy Alternatív Energiatermelő és Szolgáltató Kft, Újkér, 46 MW Szélerőmű Park Kisfalud Tervező, Építő és Üzemeltető Kft, Kisfalud, 40 MW Qvantum Szélpark Energiatermelő Kft, Veszkény, 20 MW és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 97

237 Példa egy házi szélerőmű felépítésére Alap adatok: Függőleges szélkerék SFTV4,2 (Maximum 4,5kW) Névleges teljesítmény 4,2kW, 11,3 m/s-nál (11,3m/s = 40,7 km/h) Fordulatszám NT-nél 165 ford./perc Hálózati kapcsolódás kb. 3 m/s (10,8km/h) Fékezés kezdete 11,3m/s Kikapcsolás > 13 m/s (46,8km/h) GENERÁTOR 4,2kW, 165 ford./perc-nél Rotor magasság 4,0 m Rotor átmérő 4,0 m Rotor súly 390 kg generátorral Anyag GFK + Carbon Szélnyomás 50m/s nál 1000 kg Elektromos és mechanikus biztonsági fékrendszer Inverter 4200W, max. 4500W 1-fázis 230V 50 Hz Túlélési sebesség> 50 m/s (180 km/h) Opcionálisan: Villámhárítás, Aktív jégtelenítés, Távvezérlés Nagyon egyszerű és robusztus: hajtómű nélkül, nincsen szükség a rotor lapát- és azimut állításra. Kellemes üzemeltetés: nagyon halk, nincs stroboszkóp effektus. Magas hatásfok: turbulens földközeli és tetőn szerelt széláramlásnál, ferde széláramlás fentről vagy lentről lehetséges. A tervezett szélkerék szélsebesség teljesítmény grafikonja Forrás: Greenetik Kft. Honlapja (http://www.greenetik.eu) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 98

238 Energiatárolási lehetőségek a megújuló energiatermeléshez Az alul látható képen az a villamos energia tároló látható, amit az American Electric Power (AEP) helyezett üzembe, 2008 októberében Ohio államban. A Columbus-i székhelyű hálózati engedélyes szolgáltatási jellemzői és tapasztalatai összemérhetőek a magyarországiakkal, attól eltekintve, hogy itthon több szereplő van jelen a villamos-energia hálózati szektor szolgáltatóit tekintve. A berendezés névleges teljesítménye 2 MW és 12 MWh energia tárolására alkalmas. A szigetüzemet is tudó elosztó hálózati tároló, feszültség átalakító-, töltő-, kisütő-, minőségi jellemzőket felügyelő funkcióit az S&C Electric Company rendszereivel valósították meg. A vezetett hálózatok (Smart Grid) jellemzőivel bíró és funkcióit megvalósító rendszerek SCADA alatt, autonóm mérő-, elemző és beavatkozó elemekkel oldják meg feladatukat. NAS (Nátrium-kén) akkumulátor rendszer Forrás: American Electric Power Honlapja (http://www.aep.com) A kiserőművek hálózatra kapcsoláshoz teljesítendő feltételek meghatározásakor az AEP-t a Magyarországon is klasszikusnak tartott szempontok vezérelték: A rendelkezésre állás legyen kiszámítható. A szolgáltatási jellemzők tarthatósága. A hálózati szennyezés csökkentése. Az energiaszállítás irányíthatósága. A csúcsterhelés irányíthatósága. Az eszközhatékonyság növelése. A beruházások időbeni optimalizáltak legyenek. A rendszer a NAS (Nátrium-Kén) akkumulátor technológiát alkalmazza, ami a japán NGK cég terméke. A tulajdonságai a következők: Feszültség: 2,076 V (cellánként) Elektrolit: szilárd alumínium-oxid tartalmú ionvezető kerámia. Anód: folyékony és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 99

239 nátrium. Katód: folyékony kén. Számos előnyös tulajdonsága van: nem veszti el töltést, mint a nikkel-kadmium akkumulátorok, nagy az energiatárolási kapacitása (45 Wh/kg). (kb. egyharmad méretű, mint az ólomakkumulátor.) Viszonylag olcsó. Élettartama hosszú, kb. 15 év, illetve kb töltési/kisütési ciklus. Ugyanakkor vannak hátrányos tulajdonságai is: a nátrium és a kén C között folyékony. Ez elég veszélyes, mivel a folyékony nátrium rendkívül reakcióképes, vízzel gyulladást és robbanást okoz, és csúnya égési sérüléseket is okozhat, valamint erőteljes felmelegedés történhet, ha a nátriumot és ként elválasztó kerámia eltörik. Az energiatárolásnak egy másik módja a VRB-ESS rendszer lehet. A VRB-ESS alapja a szabadalmaztatott vanádium alapú redox regeneratív tüzelőanyag cella, amely kémiai energiát vált elektromossá. Az energiát a vanádium különböző ionos formáiban kémiailag tárolja egy híg kénsavas elektrolit oldatban. Az elektrolitot szivattyúk mozgatják a műanyag tartályokból a cellákba protoncserélő membránokon (PEM) keresztül, ahol az elektrolit egyik formája elektrokémiailag oxidálódik, a másik pedig redukálódik. Ez egy elektronáramot indít el, melyet az elektródákon keresztül lehet egy külső áramkörbe táplálni. Ez a reakció megfordítható, tehát az akkumulátort fel lehet tölteni, kisütni, majd újratölteni. Előnyei: a VRB-ESS oda-vissza (töltés-kisütés) hatásfoka 65-75%; az ismétlődő mélytöltések és kisülések nem okoznak anyagromlást. A VRB- ESS-t több mint 13,000-szer lehet feltölteni és kisütni (20-80%-os töltési állapoton). A rendszer várható élettartama több mint 10 év, de a cellakötegek membránjainak cseréjével ez növelhető. Az elektrolit maradványértéke az eredeti költség körül marad, mivel teljesen újrahasznosítható; elméletileg a töltés/kisütés időarányosan 1:1 is lehet (gyakorlatilag :1). Ez völgyidőszaki töltést és csúcsidőszaki visszaadást tesz lehetővé más akkumulátor rendszereknek ennek többszörösére van szükségük, ill. ugyancsak ideális szélparki alkalmazásokhoz; alacsony működési hőmérsékletű (0-35 C), valamint kevéssé érzékeny a környezeti hőmérséklet-változásokra; az elektrolitok kereszt-elegyedése nem vezet azok szennyeződéséhez; az elektrolit végtelen élettartammal rendelkezik (nincsenek kezelési, ill. szennyezési problémák); töltött állapotban marad sokáig, mivel az elektrolitnak nagyon alacsony az önkisülése; az elektrolit energia-sűrűsége 15 Wh/liter és 25 Wh/liter között van ezek tényleges mért és szállított adatok; a teljesítmény-sűrűség a cellakötegek és az elektrolit mennyiségének függvénye. Nagyobb rendszereknél ez W/kg, kisebbeknél 80 W/kg körüli. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 100

240 Hátrányai: az elektrolit nagy helyet foglal, a rendszer sokkal nagyobb helyigényű, mint a NAS technológia; az üzemanyag cellák öregedésével a hatásfok romolhat, ezek cseréje jelentős költség. VRB rendszer elektrolit tároló tartályai (King Island Ausztrália) Forrás: VRB East Europe Társaság Honlapja (www.vrbeasteurope.hu) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 101

241 Jogszabályi háttér Az erőművek létesítésének jogszabályi alapjait egyebek mellett a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) és annak végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) fekteti le. A Vet. egyik legfontosabb fejezete a villamosenergia-termelés szabályozásával foglalkozik, melynek értelmében a 7. (1) bekezdése kimondja, hogy saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a Vet.-ben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. A 0,5 MW-nál kisebb teljesítőképességű kiserőművek létesítéséhez, illetve üzemeltetéséhez a törvény szerint nem kell engedélyt kérni a Magyar Energia Hivataltól. A Vhr. 4. -a kimondja, hogy a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni, ellenben a csatlakozás tényleges intézését, fizikai kivitelezését az adott csatlakozási ponton működő elosztó hálózati engedélyessel kell intézni (a továbbiakban: Elosztó). Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, vagy a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a Vet pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. Fontos, hogy háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kva mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 102

242 A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépései 1. Háztartási méretű (50 kva) napelemes rendszer esetén: A termelő berendezés kialakítása és hálózatra csatlakoztatása: a. Igénybejelentés benyújtása az Elosztói engedélyeshez: Villamos energia rendszerhasználói igénybejelentés és a Betétlap háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásához című formanyomtatványok kitöltése (1 hét) b. Elosztói engedélyes előzetes hálózatcsatlakozási tájékoztatója (30 nap) c. Csatlakozási dokumentáció elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez (30 nap) d. Elfogadott csatlakozási dokumentáció, Csatlakozási szerződés megkötése (30 nap) e. Napelemes rendszer kivitelezése, készre jelentése (2-3 hónap) f. Hálózathasználati szerződés megkötése (1 hét) g. Mérőfelszerelés (Elosztói engedélyes végzi), üzembe helyezés (2-3 hét) 2. Kiserőműi (50 kva feletti) napelemes rendszer esetén: A termelő berendezés kialakítása és hálózatra csatlakoztatása: a. Igénybejelentés benyújtása az Elosztói engedélyeshez: Csatlakozási igénybejelentőhöz szükséges adatok című formanyomtatvány kitöltése (1 hét) b. Elosztói engedélyes előzetes hálózatcsatlakozási tájékoztatója (30 nap) c. Csatlakozási terv elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez (1 hónap) d. Csatlakozási terv jóváhagyása, Csatlakozási szerződés megkötése (30 nap) e. Kiviteli terv elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez (1-2 hónap) f. Kiviteli terv jóváhagyása (30 nap) g. Napelemes rendszer kivitelezése (3-4 hónap) h. Megvalósulási terv elkészítése (1 hónap) i. Üzembe helyezési eljárás (2-3 hét) j. Üzemviteli megállapodás, hálózathasználati szerződés megkötése (1 hét) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 103

243 Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének számítása pályázati támogatás nélkül és pályázati támogatással Példa a háztartási méretű kiserőmű megtérülésére (családfi ház): Tető tájolása: DNY 28 Tető dőlésszöge: 28 Épület éves villamosenergia fogyasztása: 5700 kwh Tervezett napelemes rendszer: - 22 db 235 Wp-es napelem - 2 db 2100 W-os inverter - egyéb szerelési anyagok, tervezés, kivitelezés Várható éves villamosenergia termelés: 5448,9 kwh Villamos energia ára, A1-es tarifa esetében: 48,78 Ft/kWh Egyszerű megtérülés számítás pályázati támogatás nélkül: Bekerülési költség: Ft(br) Éves megtakarítás: 5448,9 kwh/év x 48,78 Ft/kWh = Ft(br)/év Megtérülés: Ft(br) / Ft(br)/év = 23,7 év Jelenlegi pályázati rendszer esetén a megtérülési idők 50%-os, illetve 85%-os támogatás (önkormányzatok) esetén: Egyszerű megtérülés számítás 50 %-os pályázati támogatással: Bekerülési költség: Ft(br) Szükséges önerő: Ft(br) Éves megtakarítás: 5448,9 kwh/év x 48,78 Ft/kWh = Ft(br)/év Megtérülés: Ft(br) / Ft(br)/év = 11,85 év Egyszerű megtérülés számítás 85 %-os pályázati támogatással: Bekerülési költség: Ft(br) Szükséges önerő: Ft(br) Éves megtakarítás: 5448,9 kwh/év x 48,78 Ft/kWh = Ft(br)/év Megtérülés: Ft(br) / Ft(br)/év = 3,55 év és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 104

244 Talajkollektorral történő hőnyerés bemutatása egy konkrét példán keresztül Alapadatok: -fűtött alapterület: 260 m 2 -fűtési csúcshőigény: 12 kw=43,2 MJ/ó (Tk= -15 Cfok, Tk átl= 3,5 Cfok c=0,4714) -tervezési hőmérsékletlépcső: 35/27 Cfok -használati melegvíz (hmv) tároló: V=300 l; Tmax=48 Cfok -hőszivattyú: IDM TERRA 13 S/W A fűtési idény egészében (kb. 200 nap, napi 18 óra fűtés) átlagosan a csúcshőigény c -szeresével lehet számolni, így a fűtési hőfelhasználás: Qfűtés,év=43,2*0,4714*18*200=73312 MJ A használati melegvíz hőfelhasználás egész évre, napi egyszeri felfűtéssel: Qhmv,év=300*(48-10)*0,0042*365=17476 MJ Az összes éves hőigény: Qösszes,év= = MJ/év = kwh Különböző hőforrásokkal a számított felhasználás illetve költség: 1. Földgáz (95 % hatásfokkal, kondenzációs kazán): 2811 m Ft/év 2. Fa (80 % hatásfokkal, faelgázosító kazán): 7566 kg Ft/év 3. Hőszivattyú (COP=4, H tarifa): 6305 kwh Ft/év A fentiekben részletezett példa költségmegosztása az alábbiak szerint alakul: 1. Hőszivattyús rendszer, fűtésre, hűtésre, használati melegvízre, IDM TERRA 13 S/W-BA 13 kw hőteljesítménnyel Navigator 1.0 vezérléssel, üzembe helyezéssel (hőszigetelési, kőműves, villanyszerelési munkák valamint HGL technika és IDM Hygienik nélkül): Ft + ÁFA 2. Talajkollektorok lehelyezése, telepítése, fagyálló folyadék, szonda osztó-gyűjtő a szükséges szerelvényekkel, épületig (kazánházig) becsövezve: Ft + ÁFA (Bányakapitánysági létesítési engedélyeztetés nélkül!) 3. Kazánházi kapcsolás szükség szerinti átalakítása, a meglévő rendszerre történő rácsatlakozás, medence épület fogadórész kialakítása (lakóépület és medence épület közötti összekötő vezeték nélkül): Ft + ÁFA és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 105

245 A világ primer energiafelhasználása A világ primer energiafelhasználása és annak várható alakulása Forrás: Source LBST [2005] Az ábrázolt csökkenő szénhidrogén és szén felhasználás nem jelenti automatikusan, hogy a villamos energia előállításban a részarányuk ilyen mértékben csökken, hiszen még tartalékok vannak főleg a szénhidrogén felhasználás hatékonyságának növelésében (pl. kapcsolt villamosenergia-termelés) Együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája A fogyasztói energiafelhasználás hatékonyságának növelése nagyságrendtől függetlenül cél, a hatékony megoldás eszközeire szerencsére napjainkban sok megoldás adódik. A megújuló villamos energiát termelő fogyasztók a feleslegüket a lehetőségeikhez és nagyságukhoz mérten sokféle módon hasznosíthatják. Azon kívül, hogy a saját felhasználás feletti többletet visszatáplálják a villamos rendszerbe, akkumulátorokban tárolhatják (saját használatra, vagy későbbi hálózati visszatáplálásra), vízbontással hidrogént és oxigént állíthatnak elő, melyet később kombinált ciklusú erőműben hasznosíthatnak vagy tüzelőanyag cellában újra villamos energiává alakítják át. És ez csak a villamos része az épület energetikai rendszerének. Az épület energetikai optimalizálásának (ld. még 8. fejezet) épp az a feladata, hogy adott építményhez, az abban működő technológiához kiválassza a megfelelő megoldásokat és épület menedzsment rendszer irányítsa az energiagazdálkodást. A külső hálózattól csak annyi az elvárás, hogy a villamos mérő által a rendszerirányítóhoz küldött mérési jeleket megossza az épületirányító rendszerrel, és biztosítsa a termelt villamos energia felesleg fogadását. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerű. Például tömeges elosztott termelésnél - veszélyes üzemről lévén szó a külső hálózat karbantartásakor komoly biztonságtechnikai problémákkal nézünk szembe. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 106

246 A nagy együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája az alaperőművektől a közép- és kisfeszültségű felhasználóig megváltozik. Ez a struktúraváltás a villamos energetika fenntartható fejlődésének egyetlen lehetséges alternatívája. Ezen új rendszert fémjelzi a smart grid (intelligens vagy okos hálózatok) megnevezés.mint minden nagy változást, ezt is a kényszerűség a jelenleg felhasznált primér energiaforrások szűkössége generálta. A nagy kihívások egyben nagy lehetőségek hordozói. Új iparágak, új gazdasági fejlődési pályák felfutásának kiinduló pontjai. Nem lehet a cél a központi és elosztott villamosenergia-termelés egymással történő szembeállítása. A cél az összhang megteremtése, a kölcsönös előnyök kihasználása. A fejlődésből éppen a decentralizációból adódóan - a kisebb régiók, sőt az egyes ipari, intézményi és lakossági fogyasztók is kivehetik részüket. Olyan rendszer kialakítása szükséges a teljes vertikumban, ahol az energia kétirányú áramlásának lehetősége biztosított. Ehhez a megfelelő irányítástechnika telepítése szükséges (mérés, információátvitel, információfeldolgozás, értékelés és szükséges beavatkozások). Az irányítástechnika fejlettsége nagy, komplex rendszerek kezelését is lehetővé teszi. Mindennek úgy kell megvalósulnia, hogy az ellátás biztonságának, a villamos energia minőségi paramétereinek (elsősorban frekvenciájának és feszültségének) csak a javulása fogadható el az átvevői oldalon. A smart grid (intelligens vagy okos hálózatok) rendszerének három területét emelnénk ki: Egyrészt a nagy rendszerek összekötése, integrálása szükséges a kiegyenlítő hatás növeléséhez. A kiegyenlítő hatás az alaphálózathoz kapcsolódó gyors reagálású erőmű kapacitások létrehozása, valamint nagy kapacitású tározós (víz magaslati tározóba szivattyúzása, földalatti sűrített levegős tárolás) erőművek építése a napi egyenlőtlen terhelés- és megújuló termeléseloszlás kiegyenlítésére, annak érdekében, hogy az alaprendszer rugalmasságának növelésével alkalmasabb legyen a megújuló energiaforrások villamosenergiatermelésének korlátozás nélküli fogadására. Másrészt fontos szempont a gáz, szén alaperőművek hatásfokának növelése. A nukleáris energia felhasználásának még biztonságosabbá tétele, a felszámolás helyett. Harmadsorban az erőműveket, az alap- és főelosztó hálózatokat (HV) irányító meglévő rendszerek folyamatos fejlesztését kell megoldani összhangban a smart grid filozófiával. Az irányítási rendszer kiterjesztése az alaphálózati és főelosztó-hálózati szintről a 10 és 20 kv-os középfeszültségű (MV) és kisfeszültségű (LV) rendszerekre is az elosztott energiatermelés hatékony fogadása érdekében (a felsőbb szintek irányítása sok analógiát biztosít). Az együttműködő rendszert alkalmassá kell tenni az eddig és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 107

247 csak túlnyomórészt passzív fogyasztói szerepet betöltő ipari, intézményi és lakossági felhasználók által kialakított belső energetikai irányítási rendszereivel történő együttműködésre és felhasználónál keletkező termelt (saját fogyasztás feletti) villamos energia fogadására. A közép- és kisfeszültségű rendszer fejlesztési lehetőségeit két szinten célszerű vizsgálni. A villamosenergia-átviteli hálózat: 10 és 20 kv-os hálózatai alapvetően ívesgyűrűs kialakításúak, a betáplálás minimum kétirányú. Kb.1 MW teljesítmény befogadására kisebb fejlesztésekkel most is alkalmasak. A betáplált teljesítmény változása következtében azonban feszültségingadozások várhatók. A jelenlegi kisfeszültségű hálózat azokon a helyeken (családi házak), ahol a megújuló energia (szél, nap) felhasználása szóba jöhet, általában kis átviteli kapacitású, sugaras hálózatok. Ezeken a hálózati elemeken már néhány tíz kw közvetlen betáplálása is gond lehet. Megoldásként a kis teljesítményű, közép/kisfeszültségű transzformátorállomás kínálkozik. (természetesen a meglévő középfeszültségű hálózatig a középfeszültségű vezetéket ilyenkor ki kell építeni) Irányítási rendszer: teljesítmény és feszültségmérési pontok kialakítása szükséges a hálózatokon. Kézenfekvő megoldás a fogyasztásmérőket úgy kialakítani, hogy ennek a célnak megfeleljenek. A középfeszültségű hálózatok jellemzői a transzformátor állomásoknál mérhetők. A jelek bevitelére a regionális irányító központba a jelátvitel a villamos hálózat felhasználásával lehetséges. Az irányító központból szükség szerint be kell avatkozni a hálózat megfelelő pontjain, az erre a célra beépített villamos készülékeknél. A beavatkozásnak lehetőleg olyannak kell lenni, ami nem okoz szolgáltatás kiesést, de nem jár a kiserőmű kikapcsolásával sem. A mérőt követő hálózaton a nagyszámú, különböző nagyságú, és építményen belül más-más technológiájú felhasználónál sokszínű rendszer alakulhat ki. A külső hálózat fogadóképességének és a felhasználó és/vagy termelő irányításba történő bevonásról már volt szó. Nagyon fontos a felhasználói energia- és környezettudatos gondolkodás fejlesztése: meg kell találni a hangot a szakemberrel és a laikussal is. Minél szélesebb körben kell ismertté tenni a lehetséges megoldásokat és azok előnyeit. Az igény felkeltése az első lépés a megvalósuláshoz. Az igényből fizetőképes kereslet akkor lesz, ha a fejlesztésekhez a szükséges anyagi, technikai feltételek biztosítottak, és ha a megújuló energiát felhasználó beruházás minimum 4-6 éven belül megtérül. A megújuló energiaforrások megjelenése szükségszerűen piaci versenyt is generál a termelői körben. Fentiekből akkor lesz valóság, ha a piacon fenti technikai megoldások versenyképesnek bizonyulnak. A trend a hagyományos energiahordozók árának még nehezen kiszámítható emelkedése, és az alternatív megoldások megvalósítási és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 108

248 költségeinek drasztikus csökkenése a technológiai fejlesztések következtében és a tömegtermelés beindításával. Nagy kérdés, hogy az új struktúrába történő fokozatos áttérés óriási költségeit a meglévő nagy hálózati rendszereknél ki állja? Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 109

249 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 8. Energiatudatos fogyasztás, energiahatékony felhasználás Készítők neve: Kovacsics István Bakoss Géza Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

250 Tartalomjegyzék 8.1. Az energiafelhasználás globális és helyi problémái Alapfogalmak, hatékonyság és takarékosság A Nyugat-Dunántúli régió energiafogyasztásának jellemzői és fő szereplői A tudatos és takarékos fogyasztás alapja: mérés, nyilvántartás, elemzés, felülvizsgálat Energetikai felülvizsgálatok Energiatakarékossági lehetőségek az épületenergetikában Irodai és háztartási berendezések, készülékek energiahatékonysága Energiahatékonyság az iparban Energiahatékonysági beruházások értékelése A Regionális Energiastratégia javasolt energiahatékonysági elemei Felhasznált irodalom és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

251 8.1. Az energiafelhasználás globális és helyi problémái Míg az világ primer energia igénye és termelése aminek döntő része fosszilis energia folyamatosan, sőt némileg gyorsuló ütemben nő 1 (lásd a mellékletet), addig a legtöbb kutatás nagyon közelinek, vagy már elérkezettnek látja az ún. olaj csúcsot ill. a gázcsúcsot. Ez az pont, amikor a kitermelés eléri a maximumát, és amelytől kezdődően csökkenni kezd. A hagyományos módon kitermelt fosszilis energiahordozók tehát már a közeljövőben is egyre nehezebben, szűkösebben lesznek hozzáférhetők. Az energiafelhasználás növekedése, de jelenlegi mértéke is számos környezeti problémát is felvet. A klímakutatók többsége egyetért abban, hogy a Föld átlaghőmérsékletének kimutatható emelkedése összefüggésben van az emberi tevékenységgel, és ezen belül is az úgynevezett üvegház-hatású gázok (ÜHG-k) légkörbe kerülésével, ami elsősorban a fosszilis energiahordozók felhasználásának következménye. Az ÜHG-kibocsátás miatti hőmérsékletemelkedés hatásai már jelenleg is megfigyelhetők és már középtávon is igen jelentős változásokat okoznak az éghajlatban, a természeti környezetben, majd ennek következtében a gazdaságban, társadalomban is. Emiatt Magyarország más, elsősorban európai országokkal együtt, komoly nemzetközi kötelezettségeket vállalalt az ÜHG kibocsátás csökkentése érdekében. Az ÜHG-kibocsátás mellett az energiafelhasználás más kedvezőtlen környezeti problémák forrása is: Ilyen például az energiahordozók bányászatához és felhasználásához kapcsolódó tájrombolás, ami elsősorban a szénbányászat kapcsán merül fel. Jelentős lehet az energiahordozók szállításának környezeti hatása is (pl. tartályhajó balesetek 2, az olaj-, de főként a földgázvezetékek, tengeri kitermelő-platformok szivárgásai. (A környezeti hatásokra több példával szolgál a sz. melléklet) Regionális, vagy helyi szinten az indokoltnál nagyobb energiafogyasztás elsősorban gazdasági hátrányokat okoz, pl. rontja a régió versenyképességét, vagy megnehezíti az intézményrendszer működtetését, rontja a lakosság életszínvonalát. Az energiafelhasználás kedvezőtlen globális és helyi hatásai csökkentésének leghatékonyabb útja a felhasználás csökkentése, a tudatos energiafogyasztás. 1 A Nemzetközi Energia Ügynökség kb % igénynövekedést jelez előre 2035-ig a 2008-as értékekhez képest [1] 2 Bár vélhetőleg mindenki csak néhány ilyen esetre emlékszik, a valóság az, hogy 1970 és 2010 között összesen 1797 olajkiömléssel járó baleset történt (ebből a kiömlött olaj mennyisége 461 esetben meghaladta a 700 tonnát), az összes kiömlött olaj mennyisége pedig több mint 5,7 millió tonna volt. (www.itopf.com, augusztus) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

252 8.2. Alapfogalmak, hatékonyság és takarékosság Kisebb energiafelhasználás vagy a hatékonyság javításával, azaz azonos igények kevesebb energiával való kielégítésével, vagy az igények abszolút értékben való csökkentésével, azaz takarékossággal érhető el. A tudatos, hatékony és/vagy takarékos energiafogyasztás alapfeltétele, hogy tisztában legyünk azzal, mikor, milyen célból fogyasztunk energiát. A fűtés, hűtés, világítás, gépek működtetése közvetlen energiafelhasználással jár. Kevésbé szembetűnő azonban a különböző anyagok, áruk felhasználása, de akár a szolgáltatások igénybevétele kapcsán is jelentkező közvetett, indirekt energiafogyasztás. Az anyagok, áruk előállítása, gyártása, szállítása és végül a felhasználás után történő elhelyezése, vagy feldolgozása, ártalmatlanítása is jelentős energiafelhasználást igényel, így ezek felhasználásával közvetve is fogyasztunk energiát. Az energiaigények jelentős, mellékhatások nélküli csökkenése energiatakarékossággal érhető el, ezért célszerű az ilyen jellegű intézkedéseknek prioritást adni. A hatékonyságjavító intézkedések ugyanis rendszerint beruházással, azaz anyagok, áruk felhasználásával járnak az ezekben megtestesülő energiafelhasználás pedig csökkenti az elérhető megtakarítást. A tudatos, takarékos energiafogyasztás alapelve tehát: csak akkor és annyi energiát, árut és szolgáltatást felhasználni ill. igénybe venni, amikor és amennyit feltétlenül szükséges. Bár ez az elv egyszerűnek, sőt közhelyszerűnek tűnhet, a gyakorlatba való átültetése sokszor korántsem magától értetődő. Hogy ezt milyen módon érhetjük el, azt mutatják be a következő fejezetek A Nyugat-Dunántúli régió energiafogyasztásának jellemzői és fő szereplői A régió energiafogyasztásban a lakossági és intézményi fogyasztók, valamint az ipar játszanak döntő szerepet. A lakosság és intézményi szektor 65,2%-ban, az ipar 29,7%-ban felelős az energia felhasználásért, azaz együttesen e fogyasztói csoportok, az országos átlagot meghaladóan, 94,9%-ban részesednek az energiafelhasználásból. Az energiahatékonyság javítása szempontjából tehát elsősorban ezek a területek, ill. ezen belül kiemelten is a lakosság érdemel figyelmet. Az intézményi szektoron belül különös jelentősége van az egészségügynek és az oktatásnak, részben az ilyen intézmények nagy száma miatt, részben pedig azért, mert a több hasonló intézmény lehetővé teszi az egyes programok, beavatkozások ismételt megvalósítását. A régióban 12 nagyobb, önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmény van, ezek között öt olyan kórház, amelyben az ágyszám meghaladja az ötszázat.(kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás Országos Egészségbiztosítási pénztár Budapest, 2011) Emellett a Nyugat- és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

253 Dunántúli régióban 569 önkormányzati fenntartású és 87 civil szervezet vagy egyház által fenntartott oktatási intézmény is működik. (KIR Hivatalos Intézménytörzs. Hiv-szám: ASZ Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Iroda, Győr ) A régióra jellemző sajátosság, hogy igen jelentős a turizmus: a vendégéjszakák száma 2010-ben 2 4-szeres volt a többi régióhoz képest, a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarországi régió kivételével. Ezen belül is jelentős a balneológiai turizmus és az az ezt kiszolgáló infrastruktúra. A 2006-ban a Nyugat- Dunántúlon működő 24 fürdő közül 11 minősült gyógyfürdőnek, köztük olyan nevezetes és kiemelkedően nagy forgalmú, mint Hévíz, Bük, Sárvár vagy Zalakaros. (Statisztikai Tükör. Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon. KSH, Zalaegerszeg, 2007.) Fontossága miatt tehát ez a terület is kiemelt figyelmet érdemel az energiahatékonysági stratégiában. Az energiahatékonyság fő mutatói alapján a Nyugat-Dunántúli régió a többi magyarországi régióval összehasonlítva a középmezőnybe tartozik, vagy az átlagnál némileg jobb. Ezt szemlélteti az 1 ábra. A magyarországi épületállomány 70%-a azonban nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, valamint hőtechnikai követelményeknek, és Magyarország az EU-27 átlagához viszonyított, az éghajlati különbségekkel korrigált lakossági energiafogyasztás tekintetében a tíz legmagasabb között van (Nemzeti Energiastratégia Magyar Közlöny évi 119. Szám, old.). Hasonló a helyzet az energiaigényesség (bruttó hazai termékre vetített energiafelhasználás) esetében is: ez Magyarországon 2007-ben mintegy 2,4-szerese volt az Európai Unió átlagának. (Nemzeti Energiastratégia Magyar Közlöny évi 119. Szám, old.) Ez jól mutatja, hogy az átlagtól csak kismértékben eltérő Nyugat-Dunántúli régió is jelentős energiahatékonyság-javítási potenciállal bír. A következőben röviden áttekintjük, hogy az előzőekben meghatározott súlyponti szektorokban melyek az energiafelhasználás fő területei, majd a továbbiakban bemutatjuk, hogy e területeken milyen intézkedésekkel csökkenthető az energiafelhasználás. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

254 1 ábra: Magyarország régióinak energiahatékonysági mutatói: egy főre jutó összes energiafogyasztás, egy lakásra vetített lakossági energiafelhasználás és a régióban megtermelt bruttó hazai termékre vetített összes energiafogyasztás (energia-igényesség) Forrás: 3. fejezet; KSH adatok [2], [3] Ipari fogyasztók esetében a tapasztalat szerint a technológiai fogyasztás a döntő. A technológia jellemzően hő- és villamos energiát, valamint segédenergiákat (pl. hűtött víz, sűrített levegő) használ fel. Gyakori, hogy itt, az egyéb fogyasztói csoportoktól eltérően, a hőre gőz formájában van szükség. A technológiai energiafogyasztás mellett iparok esetében jelentős lehet még az épületenergetikai jellegű (elsősorban fűtés, esetleg szellőzés) valamint kisebb mértékben az irodai jellegű (számítógépek, másológépek, nyomtatók, stb.) fogyasztás. Közintézmények vagy más intézmény jellegű fogyasztók esetében az épületenergetikai célú (fűtés, szellőzés, világítás, esetleg klimatizálás) felhasználás a döntő, de az intézmény jellegétől függően itt is jelentkezhet az irodai jellegű fogyasztás, de akár, pl. idősek otthona, napközi esetében háztartási készülékek energiaigénye. Kórházaknál bizonyos technológiai jellegű fogyasztás is jelentkezik (mosoda, konyha), ahol előfordulhatnak gőzös rendszerek is. A kórházak sajátossága a magasabb helyiséghőmérséklet-igény és a folyamatos üzem, nagy kihasználtság. Fürdők, gyógyfürdők jellemzője, hogy a meghatározó épületenergetika mellett jelentős lehet a technológia (vízgépészet) energiaigénye, valamint az, hogy speciális épületgépészeti igények (pl. párátlanítás) jelentkeznek és gyakran és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

255 jelentősek nyári hőigények is (nagy használati melegvíz-igény, medencefűtés). A nagy mennyiségű alacsony potenciálú hulladékhő (elfolyó langyos szennyvizek) jó lehetőséget kínálnak hőszivattyúk alkalmazására. Lakossági fogyasztóknál is az épületenergetika a döntő, de itt elsősorban városi környezetben - jelentős lehet a háztartási készülékek energiaigénye is. Meg kell jegyezni, hogy stratégiai szempontból a lakossági fogyasztók különös jelentőséggel bírnak: ez a fogyasztói szegmens ugyanis csak közvetve befolyásolható, nem esik pl. a költségvetési gazdálkodás vagy akár az emissziókereskedelem hatálya alá, ami közvetlenül ösztönözné e szektorban a takarékos energiafelhasználást A tudatos és takarékos fogyasztás alapja: mérés, nyilvántartás, elemzés, felülvizsgálat Az egykori vonatkozó jogszabály deregulációjával megszűnt az energetikusok alkalmazásának kötelezettsége. Ma jellemzően energetikusok helyett az ilyen feladatokkal rendszerint a gazdálkodó szervek, önkormányzatok műszaki vagy pénzügyi osztályának valamelyik munkatársa, kisebb intézményeknél pedig az intézményvezető foglakozik számos más teendője mellett. Emiatt ez a tevékenység tipikusan az ellátási hibák kiküszöbölésére, esetleg általános statisztikai és más kimutatások készítésére korlátozódik. Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, így a költségek csökkentése azonban csak akkor várható, ha nem csupán regisztráljuk és fizetjük a felhasznált energiamennyiséget, hanem azzal ésszerűen gazdálkodunk, tehát tisztában vagyunk azzal, hogy az energiafelhasználás sok-e vagy kevés, indokolte, túlzott fogyasztás esetén pedig beavatkozunk. Mindez nyilvánvalóan csak akkor érhető el, ha megfelelő információ áll rendelkezésre, valós célokhoz hasonlítják az adatokat, minden érintett tájékoztatást kap, a beavatkozásoknak intézményesített formája van tehát energiagazdálkodási rendszer működik. A jól működő energiagazdálkodási rendszertől elvárható, hogy: biztosítsa az energiafogyasztási és más szükséges adatok gyűjtését megfelelő gyakorisággal; tegye lehetővé (megfelelő módszer alkalmazásával) az adatok reális kiértékelését; biztosítsa, hogy minden érdekelt megfelelő szintű információt kapjon; Különösen az energia-végfelhasználók esetében fontos, hogy tájékozódhassanak saját teljesítményükről ; tegye lehetővé a hatékony beavatkozást jelentős többletfogyasztások esetén; segítsen meghatározni a hatékonyságjavítási lehetőségeket; szolgáljon alapul a hatékonyságjavító intézkedések eredményének kimutatásához. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

256 Ha azonban forrás- vagy időhiány miatt ilyen rendszer működtetésére mégsincs mód, minimum elvárásként legalább a megbízható, megfelelő gyakoriságú adatgyűjtést biztosítani kell. Információ nélkül ugyanis nem lehet döntéseket hozni: a fogyasztási adatok ismerete minden szerződés, tarifaváltás, beruházási döntés, energiaköltség-tervezés, pályázat, jó üzemeltetési gyakorlat alapja - és az adatok hiánya utólag nem pótolható. Sajnos, ma már a szolgáltatói számlák sem adnak mindehhez elegendő információt. Stratégiai célnak kell tehát lennie annak ösztönzése, hogy a fogyasztók fogyasztási adatokat rendszeresen leolvassák, rögzítsék. Amennyire azonban ezt a lehetőségek megengedik, szükséges az adatok kiértékelése is ha ez helyben, minél gyakrabban és rendszeresen történik, az lehetőséget biztosít a gyors beavatkozáshoz. Az adatgyűjtés módszereit és a kiértékelés egyes egyszerűbb technikáit a melléklet tekinti röviden át. A fentebb vázolt, igazán hatékony energiagazdálkodási rendszer azonban fejlettebb elemzési technikákat kíván meg. Ezek sem túl bonyolultak, és ma már megfelelő számítógépi programok segítik az alkalmazásukat. Ilyen technikák alapelveit és néhány alkalmazását mutatja be a melléklet. Az adatok felhasználásának másik egyszerű módszere a referenciaértékekkel, vagy más hasonló létesítmények adataival való összevetés, közkeletű idegen szóval a benchmarking. Ennek segítségével értékelhetők a fogyasztók (épületek, intézmények) és ez teszi lehetővé, hogy azokkal energiahatékonyságuk szerinti sorrendben foglalkozzunk, és az ilyen célra igen szűkös forrásokat a leghatékonyabban használjuk fel. A benchmarking módszerét és egyes viszonyítási értékeket a melléklet mutat be Energetikai felülvizsgálatok A helyes energiagazdálkodás, a tudatos energiafogyasztás azonban nem merül ki az előzőekben ismertetett adatgyűjtésben és -elemzésben: szükség van az igényeket és költségeket csökkentő intézkedésekre is. Ilyen célra azonban rendszerint igen korlátozott források állnak rendelkezésre, célszerű tehát azokat minél hatékonyabban felhasználni. Ebben és az energiafelhasználás jellemzőinek alapos megismerésében lehetnek igen hasznosak az energetikai felülvizsgálatok ( energia-auditok ). Ilyen vizsgálatot a legjobb megfelelő képzettséggel és tapasztalatokkal rendelkező külső szakértőkkel, szakcégekkel végeztetni, ebben az esetben előny az elfogulatlan külső szemléletmód. Az auditot az intézmények, önkormányzatok saját energetikusa (ha van ilyen) is elvégezheti ekkor viszont az alapos helyismeret jelenthet előnyt. A jó energetikai felülvizsgálat megállapítja az energiafogyasztást és annak jellemzőit, a fogyasztást és költségeit minél részletesebben lebontja fogyasztókra (ha kell, helyszíni mérések alapján), optimalizálja a szolgáltatói szerződéseket, és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

257 meghatározza az energiafelhasználás kulcsfontosságú területeit, és ezekre kidolgozza a különböző hatékonyságjavítási intézkedések műszaki tartalmát, a várható bekerülési és üzemeltetési költségeket és gazdaságossági vizsgálatot végez. Végül gazdaságossági kritériumok alapján cselekvési tervet ad a döntéshozók kezébe. Az energetikai felülvizsgálat eredményeit rendszerint jelentésben foglalják össze. Ilyen jelentés javasolható tartalmára ad példát a melléklet Energiatakarékossági lehetőségek az épületenergetikában Az előzőekben láttuk, hogy az épületek fűtése, hűtése, szellőztetése, világítása szinte minden fogyasztói csoportnál meghatározó jelentőségű. Ezért különösen fontos áttekinteni az itt alkalmazható energiatakarékossági és hatékonyságjavítási technikákat. Itt csak vázlatszerűen soroljuk fel az egyes lehetőségeket, de azokat részletesebben is bemutatjuk az alább hivatkozott mellékletekben. Építészeti megoldások Az épületek energiaigénye jelentősen csökkenthető a megfelelő tájolással, a benapozás minél jobb kihasználásával a megfelelő belső hőmérséklet és világítási igények biztosítása érdekében. A tájolás mellett fontos az energetikai szempontok figyelembe vétele az épület arányainak, formájának (kevés legyen a lehűlő felület) vagy az ún. üvegezési arány meghatározásakor, illetve a szerkezeti anyagok kiválasztása során. (Lásd a mellékletet) Transzmissziós és sugárzási hőveszteség csökkentése Az épületek fűtési energiafelhasználása gyakorlatilag teljes egészében az épület hőveszteségeit pótolja. A transzmissziós hőveszteségek új épületek esetén elsősorban jól megválasztott anyagú, vastagságú és rétegrendű falés födémszerkezetekkel és alacsony hőátbocsátású nyílászárókkal csökkenthetők. A sugárzási veszteség elsősorban a nyílászárók árnyékolásával, ill. megfelelő sugárzáscsökentő üvegbevonatok alkalmazásával szorítható le. (Lásd még a mellékletet) Fűtésoptimalizálás Rendszerint a fűtés a legnagyobb energiafogyasztó egy épületben, így különös figyelmet érdemel. A fűtési igények leghatékonyabban megfelelő szabályozással csökkenthetők, de jó megoldás a minél jobb hatásfokú hőforrások (pl. kondenzációs kazánok) alkalmazása. A költségek és az energiafelhasználás környezeti hatásai a különböző megújuló és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

258 energiaforrást használó fűtési rendszerek alkalmazásával csökkenthetők. (Bővebben lásd a mellékletet.) Világítás-optimalizálás Az épületenergetika fontos területe a világítás. A leghatékonyabb energiaigény-csökkentési mód itt is a megfelelő vezérlés és szabályozás, de igen jelentős megtakarítás érhető el a jó hatásfokú világítási módok (a megfelelő lámpatestek és takarékos fényforrások) alkalmazásával is. Ezek lehetőségeit kicsit részletesebben a melléklet mutatja be. Szellőzés, légkondicionálás A megfelelő komfortérzet elengedhetetlen feltétele a megfelelő légcsere, szellőzés, a keletkező szagok, pára, elhasznált levegő eltávolítása. Ez azonban, különösen fűtött, hűtött épületek esetében jelentős energiaveszteséget is okoz. Az energiatakarékos szellőzés alapvető feltétele, hogy a szellőzés ne spontán, pl. nyílászárók résein keresztül, hanem ellenőrzött módon történjen: csak így biztosítható, hogy a légcsere ne legyen nagyobb a kívánatosnál, és lehetőség legyen a hővisszanyerésre. Ennek lehetőségeit ismerteti a melléklet Irodai és háztartási berendezések, készülékek energiahatékonysága A háztartási készülékek, irodai berendezések energiatudatos üzemeltetésének legfontosabb előfeltétele, hogy az üzemeltető tisztában legyen a készülékek energiafogyasztásával, az egyes készülékek e szempontból értelmezett fontosságával. Itt nem elsősorban egy készülék névleges teljesítményfelvétele, sokkal inkább az éves üzemóra, a kihasználtság játszik szerepet. Hiába van ugyanis pl. egy középiskola tanműhelyében egy nagyteljesítnményű égetőkemence, ennek hatékonysága szinte lényegtelen, ha azt évente csak egykét alkalommal használják. Ezzel szemben igen fontos pl. egy irodaépületben a szerverek teljesítményfelvétele, hiszen ezek a számítógépek egész évben folyamatosan működnek. Ilyen szempontból fontos, hogy az üzemeltető saját felmérésére, adataira, vagy egy energetikai felülvizsgálatra támaszkodva elkészítse az energiafelhasználás végfelhasználókra való lebontását ez mutatja meg, mely készülékeket kell alaposabban megvizsgálni. Lakossági fogyasztók esetén általában külön figyelmet érdemelnek a hűtők és mélyhűtők, hiszen ezek egész évben üzemelnek. Jelentős minden vízmelegítést igénylő fogyasztó (mosó-és mosogatógépek), mert ehhez nagy teljesítményre van szükség, és használatuk gyakori. Irodákban a legfontosabbak a folyamatosan működő számítógépek. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

259 Az ilyen berendezések energiafogyasztása leginkább beszerzéskor, megfelelően takarékos üzemű típusok kiválasztásával csökkenthető. Fontos, hogy vegyük figyelembe az energiafelhasználásról tájékoztató címkéket, osztályba sorolást (Magyarországon 2002 óta jogszabály írja elő az ilyen tájékoztatást hűtő- és fagyasztószekrények, mosó-szárítógépek, mosogatógépek esetében), ezek hiányában pedig a névleges teljesítményfelvételi adatok alapján választhatunk. Részesítsük előnyben az olyan berendezéseket, amelyek használaton kívül kikapcsolnak, vagy minimális energia-felvételű üzemmódba kapcsolnak (pl. fénymásoló gépek), vagy van takarékos üzemmódjuk (pl. mosogatógép fél töltettel való működtetése esetén). Közintézmények, önkormányzatok esetén előnyben kell részesíteni az ún. zöld közbeszerzést, azaz környezetvédelmi, takarékossági szempontokat kell szerepeltetni a közbeszerzési eljárások kritériumrendszerében. Törekedni kell a takarékos üzemeltetésre ez azonban elsősorban felhasználói tudatosság kérdése, és csak kis részben automatizálható. Ennek egyik legfontosabb területe az ún. üresjárási energiafogyasztás elkerülése, vagy minimumra szorítása. A használaton kívüli, de készenléti ( stand-by ) állapotban lévő berendezések is fogyasztanak energiát, és mivel ez állandó, tartós fogyasztás, bármilyen kicsi is az így felvett teljesítmény, éves viszonylatban komoly fogyasztás adódik ki 3. Amikor csak lehet, ki kell tehát kapcsolni a standby állapotot is (pl. TV-k). Számítógépek esetén olyan elosztót kell alkalmazni, amelyik a számítógép kikapcsolásakor az összes rákapcsolt periféria (nyomtató, hangszóró, lapolvasó, stb.) energiaellátását is lekapcsolja. Ugyanígy jellemző, de észrevétlen fogyasztás a különböző tápegységek, töltők (telefon, akkumulátor) üresjárási vesztesége: ezeket használaton kívül ki kell húzni a falból Energiahatékonyság az iparban Az ipari technológiák egyediek, így az energiahatékonyságuk javítása is egyedi megoldásokat kíván. Így csak néhány általános alapelv fogalmazható meg, illetve néhány gyakoribb hatékonyságjavító lehetőségre hívjuk fel a figyelmet. Törekedni kell a berendezések névleges terhelésen, tervezési munkapontban való üzemeltetésére. Így a gyártási- és munkafolyamatokat lehetőség szerint úgy kell időzíteni, hogy lehetőleg a berendezések teljes kapacitását kihasználják. a részterhelésen való üzemet el kell kerülni a berendezések hatásfoka ilyenkor rendszerint rosszabb. 3 Egy átlagos amerikai háztartásban legalább negyven olyan készülék van, amely stand-by üzemmódban működik. Ezek együttesen akár az éves villanyfogyasztás 10%-ért is felelősek (http://standby.lbl.gov/) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

260 Preferálni kell a minél alacsonyabb paramétereken (hőmérsékleten, nyomáson) történő energiaellátást, amennyire a technológia megengedi ezzel csökkenek a veszteségek és az energia-előállítás ráfordításai. Meg kell vizsgálni a hulladék energiák hasznosításának lehetőségeit: hőhasznosítás (hőcserélőkkel, vagy hőszivattyúval); alacsonyabb nyomású gőzfogyasztók ellátása magasabb nyomású gőzök kondenzátumának kigőzölögtetésével, melegvíz készítés sűrítettlevegős kompresszorok hulladékhőjének felhasználásával, stb. Iparban jellemző, hogy technológiai és egyéb célokra gőzt használnak. Gőzrendszereknél igen fontos a megfelelő kondenzleválasztás és kondenzgazdálkodás: ezzel nem csak jelentős energiaveszteség előzhető meg, hanem az értékes kezelt víz pazarlása is megakadályozható. Szárítási folyamatoknál előnyben kell részesíteni a mechanikai módszereket, mert ezek energiaigénye nagyságrendekkel alacsonyabb a termikus szárításénál. Nagy belmagasságú ipari épületekben sokszor jól alkalmazható a sugárzó fűtés: ez nem melegíti fel a teljes légtérfogatot, így a hagyományos (pl. légbefúvós) fűtésekhez képest töredék energiaráfordítást igényel. Nagy jelentősége van az energia-elosztó rendszerek karbantartásának, megfelelő szigetelésének. Megfelelő energiatároló (hő- vagy hidegenergia tárolása) rendszerek beépítésével egyenletessé tehető a kazántelep vagy hűtőkompresszorok terhelése, és kisebb beépített teljesítmény is elegendő Energiahatékonysági beruházások értékelése Gyakori, hogy az energiahatékonysági beruházásokat pusztán gazdaságossági szempontból értékelik, és azt is csupán az elvárt közvetlen megtakarítás és bekerülési költségből adódó ún. egyszerű megtérülési idő alapján, sőt, rossz esetben egyszerűen csak azért vetnek el egy ilyen beruházást, mert drága. Amilyen egyszerű és gyors ez a módszer annyira félrevezető is lehet. A pusztán bekerülési költség alapú összehasonlítás szinte biztosan energiapazarló megoldáshoz vezet, hiszen a hatékony megoldások rendszerint drágábbak. Ha azonban figyelembe vesszük az élettartam alatti energiamegtakarítást másképpen: az olcsóbb megoldás többlet üzemeltetési költségét, könnyen belátható, hogy az olcsóbb megoldás lehet a drágább. Jó példa erre a rövidebb élettartamú hagyományos izzók és a kompakt fénycsövek vagy LED-es lámpák összevetése. Korrekt gazdaságossági értékeléshez figyelembe kell venni a közvetlen bekerülési költségek mellett a finanszírozás költségeit (pl. kamatok, pályázati díjak, adminisztrációs költségek) és az üzemeltetés során jelentkező költségeket is (pl. kezelő személyzet, karbantartás, segédenergia, segédanyag, tartalékalkatrészek stb.), valamint az amortizációt is. A megtakarítások számbavételekor és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

261 sem csupán a közvetlen energiaköltség-megtakarítással kell számolni, de más anyagi előnyökkel (pl. esetleg alacsonyabb lekötési díj, kedvezőbb tarifa), elmaradó költségekkel (csökkenő karbantartási költségek, kevesebb alkatrész, pótlás) is. Az sem mindegy, hogy ezek az előnyök és költségek időben mikor merülnek fel: ezért a számításoknál az egyszerű megtérülési idő helyett érdemesebb az ún. belső megtérülési rátát ( internal rate of return - IRR) alkalmazni. A végleges döntés meghozatala előtt pedig a gazdaságosságon túl mérlegelni kell a beruházás nem számszerűsíthető előnyeit is, pl. a komfortérzet javulását, a kedvezőbb munkakörülményeket, jobb megvilágítást; a projekt demonstrációs, tudatosságfejlesztő de akár politikai hatását is A Regionális Energiastratégia javasolt energiahatékonysági elemei 1. A Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseivel és prioritásaival összhangban a Regionális Energiastratégiában is kiemelten kell kezelni az épületenergetikai hatékonyságjavítást. Amint bemutattuk, az épületenergetika elsősorban alakossági és közintézményi szektorok energiafelhasználásában meghatározó. E szektorokban a hatékonyságjavítás fő eszközei a következők: o Energiafogyasztási adatok nyilvántartásának és figyelésének ösztönzése. Elsődleges célcsoport: oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, egyéb önkormányzati intézmények. Másodlagos célcsoport: lakosság (civil szervezeteken keresztül). o Energetikai felülvizsgálatok a közintézményekben. Ennek elősegítésére minta auditok a legnagyobb egészségügyi intézményekben (Petz Aladár Megyei Kórház, Győr; Sopron Megyei Kórház-Rendelőintézet; Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely; Nagykanizsa Város Kórháza; Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg); önkormányzati v. állami fenntartású oktatási intézményekben (méreténél fogva elsősorban a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni, szombathelyi, győri és mosonmagyaróvári létesítményei és gyakorló iskolái); a legnagyobb ill. legismertebb, ezért legnagyobb demonstrációs potenciállal rendelkező gyógyfürdőkben (Balf, Bük, Hévíz, Kehidakustyán, Sárvár, Zalakaros) majd az eredmények széles körben történő megismertetése. A vizsgálatokkal feltárt költséghatékony hatékonyságjavítási beavatkozások megvalósítása pl. pályázatok segítségével. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

262 o Épületek minősítése, de legalább benchmarking. o Nagyobb fogyasztóknál (lásd az előző pontban) és a sok intézményt működtető önkormányzatoknál: energetikus alkalmazása vagy igénybevétele, energiagazdálkodási rendszer működtetése. o Önkormányzatok: építési hatóságként az épületek energetikai előírásainak szigorú betartatása és ellenőrzése. o Szakemberek, elsősorban építőipari és épületgépészeti tervezők, kivitelezők képzése a korszerű, energiahatékony technológiák alkalmazása területén. 2. A Nemzeti Energiastratégiában meghatározott másik pillér a szemléletformálás. A lakossági energiafogyasztás átlagot meghaladó aránya okán ez lehet a Régiós Stratégia másik alap-prioritása. Ezt a következő eszközökkel szolgálhatják: o Tudatosságnövelő kampányok, információszolgáltatás, tanácsadás a lakosság számára (civil szervezetekkel, de akár a szolgáltatókkal együttműködve) o Tudatos vásárlás (alacsony energiatartalmú áruk előnyben részesítése) ösztönzése, ehhez információszolgáltatás Felhasznált irodalom 1. OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, International Energy Agency Párizs KSH (2011): A Magyar Köztársaság helységnévkönyve január 1. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, KSH (2009): Magyarország nemzeti számlái Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2009 és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

263 4. Mellékletek melléklet. Mennyire végesek a világ fosszilis energia tartalékai? A világ primerenergia-felhasználása az elmúlt 40 évben az olajválságok és gazdasági válságok időszakait leszámítva gyakorlatilag folyamatosan nőtt ezt mutatja be a 2. ábra. 2. ábra:a világ primerenergia-termelésének alakulása között (Forrás: OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, IEA Párizs, 2011) Friss, hivatalos előrejelzések szerint a világ jövőbeli energiatermelése az alábbi diagram szerint alakul. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

264 3. ábra: A világ primerenergia-termelésének előrejelzése2035-ig (Forrás: OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, IEA Párizs, 2011) Az ábrákból jól látható a fosszilis energiahordozók döntő, 2008-ban kb. 80%-os részaránya, valamint a termelés egyre gyorsuló trendje. Hogy a növekedés nem áll meg, arra jó példa az alábbi előrejelzés. A diagramból a növekedési trend az RS-sel jelölt ún. referencia forgatókönyv esetében, de az igen optimista 450 PS jelű forgatókönyv szerint is enyhe növekedést, és a mainál magasabb szinten való stabilizálódást mutat. (A 450 RS forgatókönyv azt feltételezi, hogy a világ országai megvalósítják mindazokat a klímavédelmi, kibocsátás-csökkentő intézkedéseket, amelyek eredményeképpen a Föld légkörében az üvegházhatású gázok koncentrációja 450 ppm-nél nem lesz magasabb. A jelenlegi klímapolitikai folyamatok fényében ez meglehetősen optimista feltételezésnek látszik.) Jól látszik, hogy még az optimista forgatókönyv esetén is döntő marad a fosszilis energiahordozók részaránya: a referencia esetben ez 80,1%, míg a 450 forgatókönyv esetében 68,1%. Ez utóbbi azonban a csökkenőnek feltételezett össz-energiaigény miatt gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fosszilis energiakitermelés kb. a 2008-as szinten stabilizálódna. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

265 melléklet Néhány tény és illusztráció az általános felmelegedés és az energiafelhasználás környezeti hatásainak témaköréhez A Föld átlaghőmérsékletének növekedése, és ezzel összefüggésben a világóceán szintjének emelkedése, valamint a hóval fedett felületek csökkenése jól megfigyelhető. Ezt illusztrálják a következő ábrák. 4. ábra:a Föld átlaghőmérsékletének változásai különböző kutatások szerint (Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

266 5. ábra: Az átlaghőmérséklet növekedés gyorsuló trendjei és a leginkább érintett területek (Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Technical Summary. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA). és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 18

267 6. ábra: tengerszint változása az közötti időszak átlagához képest (piros rekonstruált értékek, kék árapály mérések fekete műholdas mérések) (Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Technical Summary. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA). 7. ábra: Az északi félteke hóval borított felülete március-áprilisban (Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 19

268 Ground. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA) A klímakutatással foglalkozó nemzetközi szervezetek publikációi, az ezzel foglalkozó elemzések a fentieken túl mára számos olyan jelenséget azonosítottak, amelyek a megfigyelt felmelegedéssel összefüggésbe hozhatók. Ilyen például a sarkvidéki jég mennyiségének jelentős csökkenése, a gleccserek jelentős visszahúzódása, vagy eltűnése, a tengerszint mérhető emelkedése vagy mediterrán rovarfajok mérsékeltebb égöveken való megjelenése. Néhány példát az alábbiakban mutatunk be. 8. ábra: Az északi-sarki jégtakaró megfigyelt mérete a szeptemberi minimum idején. Műhold adatok alapján készült képek (Forrás: Hassol et al: Impacts of a Warming Arctic. Cambridge University Press 2004, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 20

269 9. ábra: Az alaszkai Muir gleccser visszahúzódása (Forrás: augusztus) A klímakutatók hosszabb távon azonban további, a mindennapi életünket közvetlenül befolyásoló súlyos hatásokkal számolnak: nő az extrém hőmérsékletviszonyok, szárazságok és a hirtelen extrém nagyságú csapadék gyakorisága, jelentősen csökken a hóval fedett területek nagysága, a trópusi viharok gyakoribbak és súlyosabbak lesznek. Mindez befolyásolja az állat- és növényvilágot, az élelmiszertermelést, a gazdasági életet: az állat- és növényfajok 20-30%-át fokozottabban fenyegeti a kihalás veszélye, szubtropikus területeken megnő az éhínség veszélye, jelentős népesség kerül veszélybe az áradások miatt. Európában elsősorban a délebbi területek válnak sérülékenyebbé a vízhiány, gabona-termésátlagok csökkenése sőt a turizmus csökkenése következtében 4. 4 Climate Change 2007: Synthesis Report. An Assessment of the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC, 2007) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 21

270 Az energiahordozók bányászatához és felhasználásához kapcsolódó tájrombolásra a leglátványosabb példákat a külszíni fejtésű szénbányák szolgáltatják. Az egyre inkább terjedő külszíni bányaművelés hatalmas mennyiségű föld, kőzet megmozgatásával jár, hegyek tűnnek el. A kibányászott anyagnak pedig csak kis része hasznosítható, a többi meddő kőzet, amelyet hatalmas meddőhányókon helyeznek el. 10. ábra: Külszíni bányaművelés Ausztráliában, az USÁ-ban... (Forrás: Friends of the Earth (www.foe.org) 2011.augusztus ) 11. ábra...és a magyarországi Bükkábrányban. (Forrás: Panoramio (www.panoramio.com), Lantos Zoltán, 2011 augusztus) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 22

271 melléklet Adatgyűjtés, egyszerű kiértékelési módszerek Az egyszerű adatgyűjtés helyes módszere Az adatgyűjtés legegyszerűbb módja bármilyen kézenfekvőnek is tűnhet a mérők (villany-, gáz- és vízmérők) rendszeres és minél gyakoribb leolvasása, és az adatok rögzítése. Ha megoldható, a napi leolvasás az optimális, de legalább heti gyakoriság szükséges. Fontos, hogy mindig azonos időközökben (pl. naponta, kétnaponta, hetente) történjen meg a leolvasás, és minél rövidebb ez az időköz, annál fontosabb, hogy a leolvasásra közel azonos időpontban kerüljön sor. Az adatok rögzítése akár egy erre célra használt füzetben is történhet, de a feldolgozást nagyban megkönnyíti, ha az adatokat számítógépbe, valamilyen táblázatkezelőbe írják. Az adatok mellett mindig rögzíteni kell a leolvasás időpontját is. Olyan esetben is, ha az energiát nem mérik ez jellemzően széntüzelés, vagy fatüzelés esetében fordul elő célszerű a fogyasztást valamilyen mérőszámmal rögzíteni pl. hány vödör szenet hordtak fel a kályhákhoz. Bár ez már némileg túlmutat az egyszerű adatrögzítésen, a későbbi elemzéseket, adatfeldolgozást nagyon megkönnyíti, ha nem csak magukat a mérőállásokat rögzítik, hanem néhány olyan további paramétert is, ami nyilvánvalóan befolyásolja az energiafelhasználást. Ilyen például a külső hőmérséklet, a napi működési idő, egyes esetekben a létszám, vagy ipari üzem esetében a termelés valamilyen mérőszáma. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha ezt megfelelően kommunikálják, pusztán a rendszeres adatrögzítés bevezetése is megtakarítást (nagyságrendben 5-10%-ot) eredményez: nagyban segít ugyanis a fogyasztás tényének tudatosításában, és abban, hogy pl. egy épület használói, egy intézmény dolgozói szem előtt tartsák: valaki odafigyel arra, mennyi energia fogy. Az adatok egyszerű kiértékelése Az egyszerű kiértékelési módszerek időbeli lefutás ábrázolása, költségek és/vagy fogyasztások lebontása akár egy háztartásban is használhatók, de intézményekben, vagy több fogyasztót kezelő szervezetekben mindenképpen célszerű az alkalmazásuk. A gyűjtött mérő-leolvasási adatokból tehát célszerű azonnal fogyasztási adatot képezni. Ez két egymást követő leolvasási adat kivonásával állítható elő, de figyelembe kell venni ha van ilyen a mérőóra szorzóját is. (Utóbbit vagy magán a mérőn, vagy a szolgáltatói szerződésben, esetleg a szolgáltatói számlán tüntetik fel.) Az így kapott fogyasztás villamos energia esetében közvetlenül energiában kifejezve, rendszerint kwh-ban jelenik meg. Földgáz esetében bonyolultabb a helyzet, itt csak az határozható meg kivonással, hogy hány m 3 gáz és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 23

272 fogyott. Ahhoz, hogy ezt korrekt módon átszámíthassuk energia mértékegységre (ami a számlázás alapja is), figyelembe kell venni a gáz mindenkori nyomását, hőmérsékletét és aktuális fűtőértékét. Ezeknek az adatoknak a havi átlagát a szolgáltató rendszerint feltünteti a számlán, így a korrekció és az átszámítás utólag elvégezhető. Ez azonban ne vegye el a kedvét annak, aki az ilyen számításokban járatlan: ahhoz, hogy egyszerűbb elemzéseket elvégezzünk, megvizsgáljuk a trendeket, figyeljük a kiugró fogyasztási értékeket, azaz működtessük az energiagazdálkodási rendszert, elegendő, ha az átszámítást csak némileg durva közelítéssel végezzük, és a leolvasott m 3 -ben kifejezett fogyasztást korrekció nélkül, közvetlenül az átlagos 34,5 MJ/Nm 3 -es fűtőértékkel szorozva számítjuk át. Az energiagazdálkodási rendszer működtetése sokkal fontosabb, mint az abszolút pontosság. Ha az így megkapott energiafogyasztási adatok időbeli lefutását diagramban ábrázolják, azonnal szembeszökik, ha valamilyen lényegi változás, ugrás következik be, de jól megítélhető a fogyasztás jellege, pl. szezonalitása is. Ez önmagában jó alap lehet pl. a szolgáltatói szerződések optimalizálásához is. Erre mutat példát a következő diagram, ahol egy közepes nagyságú közintézmény gázfogyasztásának napi alakulását mutatja be egy év során. 12. ábra: Példa közintézmény gázfogyasztására Érdemes a diagramot kicsit jobban szemügyre venni. A szezonalitás szembeötlő, a téli magasabb fogyasztásból nyilvánvaló, hogy a gázfelhasználás jelentős része fűtési célú. Feltűnő ugyanakkor, hogy viszonylag magas és meglehetősen és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 24

273 egyenletes a nyári, fűtési szezonon kívüli energiafogyasztás. (A 7,5 GJ körüli átlagot a barna egyenes mutatja.) Az egyenletességből arra lehet következtetni, hogy ez az alapfogyasztás nagy valószínűséggel télen is jelentkezik. Ha ez így van, a görbék alatti területek becslésével, szemre a felhasznált gáz kb. felét nem fűtésre, hanem más célra használta az intézmény. Ha működik benne pl. konyha mosoda, vagy valamilyen más technológia célú fogyasztó akkor ez érthető. Ellenkező esetben használati melegvíz felhasználásnak ez a kb. 50% szokatlanul magas bár az intézmény jellege indokolhatja. Mindkét esetben célszerű azonban ezt az alapfogyasztást részletesebben vizsgálni. Jellemző adatrögzítési hibára utal a két piros körrel jelzett diagram-rész. Mindkét esetben hirtelen a korábbinál nagyobb fogyasztás jelentkezik, amit közvetlenül egy a korábbiaknál alacsonyabb követ. Bár lehet ennek fizikai magyarázata is, sokkal valószínűbb, hogy nem a többiekkel azonos időben történt a leolvasás a második napon. Így e nap fogyasztásának egy része az előző napéhoz számítódott ez indokolja a magasabb, majd az alacsonyabb értéket. Látható a diagramból az is, hogy sok esetben meglehetősen széles határok között változik a napi fogyasztás. Ezt indokolhatják fizikai okok is, de utalhat valamilyen meghibásodásra is (pl. rossz szabályozás). Annak eldöntésére, hogy melyik valószínűbb, további adatokra és fejlettebb elemzési módszerekre van szükség. Több fogyasztó, pl. önkormányzati intézmények esetében célszerű azokat az energiafogyasztás és az energiaköltségek alapján sorrendbe állítani (pl. kördiagramban, vagy táblázatban), ill. egy fogyasztó esetén is összesíteni energia-fajtánként a fogyasztásokat és a költségeket. Ebből közvetlenül kitűnik, melyek a súlyponti, több odafigyelést igénylő területek. Annak jelentőségét, hogy mind a fogyasztást, mind a költségeket meg kell jeleníteni, a következő, egy konkrét intézmény (kórház) adatait ábrázoló diagram mutatja: Energiafelhasználás megoszlása Energiaköltség megoszlása 13. ábra: Egy kórház energiafelhasználása és -költségei és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 25

274 Az első diagram alapján úgy tűnhet, hogy a villamosenergia-fogyasztás olyan kis mértékű, hogy nem érdemel különösebb figyelmet. A költségek megoszlásából azonban kiderül, hogy a villamos energia jóval nagyobb részarányt képvisel, tehát mindkettő fontos terület. Az is látszik, hogy a vízköltségek is hasonlók, így a részletesebb vizsgálatoknak erre is ki kell terjedniük. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 26

275 melléklet Fejlettebb elemzési technikák Energetikai kézjegy Az adatfeldolgozás egy fokkal bonyolultabb, de komolyabb szakértelmet még nem igénylő, ugyanakkor sok információt adó módszere az ún. energetikai kézjegy előállítása. Ehhez meg kell határozni egy olyan paramétert, amitől az energiafogyasztás nagy valószínűséggel a leginkább függ. Ez lehet pl. fűtési energiafogyasztás, vagy földgázfogyasztás esetén a külső átlaghőmérséklet, vagy villamosenergia-fogyasztás esetén az üzemidő, az épület kihasználtsága. A fogyasztási adatokkal együtt, azokkal azonos időszakra vonatkozóan ezeket is gyűjteni és rögzíteni kell, majd a fogyasztási adatokat e paraméter függvényében diagramban ábrázolni. Az erre az adatsorra fektetett regressziós egyenest, vagy trendvonalat ennek előállítása táblázatkezelő programmal igen egyszerű nevezzük energetikai kézjegynek. Ez a trendvonal és a mérési pontok attól való eltérése ugyanis rendkívül sok információval szolgál: meglehetős pontossággal megállapítható az alapfogyasztás (szerződésoptimalizáláshoz nélkülözhetetlen), az energiafogyasztás szabályozottsága (megfelelően kézben van-e tartva), a költségérzékenység és a fogyasztás több más jellegzetessége. Az energetikai kézjegy használatának illusztrálására használjuk a mellékletben szereplő intézmény fogyasztási adatait, pontosabban az azokból képezhető napi átlagteljesítményeket. (Ezt a napi fogyasztást 3600 másodperccel osztva kapjuk meg, és kw-ban fejeztük ki.) A lefutás alapján azt feltételeztük, hogy az energia nagy részét a fűtés használja fel, így független változóként jó választásnak tűnik a napi külső átlaghőmérséklet. A következő diagram ennek függvényében mutatja a napi átlagteljesítményeket. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 27

276 14. ábra: Példa az energetikai kézjegyre A diagramról több következtetés is levonható. Jól láthatóan elkülönül a külső hőmérséklettől független alapterhelés (a trendvonal R 2 értéke gyakorlatilag nulla), és a hőmérsékletfüggő ponthalmaz. Az alapterhelés gyakorlatilag állandó, hiszen a ponthalmaz alig mutat szóródást: ez valamilyen technológiai jellegű, nem szezonális fogyasztásra utal. Ha például az intézmény olyan iskola lenne, ahol az alapterhelést a használati melegvíz-fogyasztás adja akkor két, vízszintes egyenes mentén szóródó ponthalmazt látnánk: egy a nyári szünetnek megfelelő alacsony fogyasztást, a másik a még fűtési időszakon kívüli, de már a tanítási évben előforduló magasabb fogyasztást jelezné. Az alapterhelésnek elsősorban új megújuló hőforrások beépítése tervezése során van jelentősége. Ezeket a berendezéseket, magas bekerülési költségük miatt, célszerű úgy mértezni, hogy minél nagyobb éves üzemóraszámban működjenek teljes kihasználással: ez biztosítja a minél jobb gazdaságosságot. Így tehát célszerű a berendezés (pl. napkollektor, biomassza kazán) kapacitását az alapterheléshez illeszteni. Ha a példában szereplő intézményben egy kb. 75 kw biomassza kazánt építenének be, az a mellékletben szereplő diagramból, a görbék alatti területek arányából becsülhetően az éves gázfogyasztás kb %-át váltaná ki. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 28

277 Az ábrából megállapítható még a szükséges kazán-kapacitás. A fűtési adathalmazra fektetett trendgörbét a méretezési hőmérsékletig 5 meghosszabbítva (zöld szaggatott egyenes) kiadódik, hogy az adott intézményben kb. 400 kw hőteljesítményre van szükség. Ezt kb. 15%-kal megnövelve (felfűtési tartalék) jól becsülhető a szükséges beépített teljesítmény. Ha ezek után azt találjuk, hogy ennél valamilyen okból pl. korábban több épületet fűtöttek innen, de azután egyesek leváltak - sokkal nagyobb kazán van beépítve, tudható, hogy ezek részterhelésen, tehát rossz hatásfokkal működnek. Sokat elmond az adatpontok trendvonal körüli szóródása is. Az ábrából látható, hogy különösen a nagyobb hidegekben a pontok elég nagy szóródást mutatnak. Ez arra utal, hogy az hőmérséklet-szabályozás nem megfelelő. A pirossal keretezett tartományban pl. látható, hogy közel azonos külső átlaghőmérsékletnél (-7,5 C) a napi átlagos hőteljesítmények kw között szórnak, azaz az eltérés akár 27% is lehet. Ha ezt valamilyen más ok (pl. az épület egy részét nem mindig fűtötték) nem indokolja, akkor szinte biztos, hogy a rossz hőmérsékletszabályozásra vezethető vissza. Mivel pedig, 1 C többlethőmérséklet kb. 6% többlet energiafelhasználást jelent, és a szabályozás jellemzően nem drága, a diagram alapján szinte látatlanban javasolható egy várhatóan jó megtérülésű hatékonyságjavító intézkedés. Energiafigyelés és célkitűzés Az energiafogyasztási adatok csak akkor értékelhetők reálisan, ha azokat ésszerűen választott elvárt, ún. célértékkel összehasonlítva vizsgáljuk. A célértékektől való eltérések ezután számos technikával elemezhetők, és az elemzés eredményeitől függően beavatkozásokra kerülhet sor. A hatékony energiagazdálkodás igen jó eszköze tehát a rendszeres méréseken, valamint a mért értékek és a valós célérték közötti eltérések elemzésén alapuló energiafigyelés és célkitűzés (E&C) módszere 6. Nyilvánvaló, hogy a módszer eredményessége többek között alapvetően függ attól, hogy a kitűzött célok mennyire reálisak, és nem utolsósorban attól, hogy e célok mennyire elfogadhatók az energia-végfelhasználók számára. Reális célértékek többféle módon is előállíthatók. Az egyik lehetőség, ha az adott létesítmény energiafogyasztását az épületfizikai jellemzők, kihasználtsági mutatók, meteorológiai viszonyok és számos egyéb tényező alapján modellezzük, 5 Magyarországon ez szabvány szerint -11 C, -13 C vagy, mint jelen esetben -15 C lehet a földrajzi elhelyezkedéstől függően. 6 Az angol eredetű módszer eredeti, közismertebb elnevezése: monitoring and targeting (M&T). és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 29

278 és így állapítjuk meg, hogy adott viszonyok között mekkora a reálisan várható fogyasztás. Bár ez nyilvánvalóan meglehetősen pontos módszer, olyan mennyiségű adat gyűjtését és olyan mélységű számítások elvégzését teszi szükségessé, ami szinte csak laboratóriumi körülmények között elképzelhető a gyakorlatban ehhez sem a szükséges erőforrások sem a megfelelő idő és adatmennyiség nem áll rendelkezésre. Bár nem ilyen pontos, de eredményeiben egyáltalán nem rosszabb módszer, ha a célok meghatározásakor abból indulunk ki, hogy az adott energiafogyasztó, pl. épület hosszabb idő távlatában hogyan viselkedett, azaz adott körülmények között hogyan alakult az energiafelhasználása. E módszer alkalmazásához az energiafelhasználáson kívül azt is ismerni kell, hogy azt milyen tényezők befolyásolják. Intézmények esetében általában elegendő a fűtési fogyasztást alapvetően meghatározó külső hőmérséklet, valamint a fűtésen kívül a villamos energia felhasználásra és a vízfogyasztásra hatást gyakorló kihasználtsági adatok létszám és üzemidő nyilvántartása. Megfelelő számú adat birtokában statisztikai módszerekkel (az egyszerűség kedvéért célszerű lineáris regressziót alkalmazni) elő lehet állítani azt a függvényt (egy változó esetében ez egy egyenes) amely leírja, hogy adott körülmények esetén mekkora fogyasztás várható a létesítmény múltbeli viselkedése alapján. Ennek alapján például meg lehet jósolni, hogy egy gimnázium, ha egy adott héten, amikor az átlagos hőmérséklet 2,5 C, és 1000 tanuló 96 órán át használja az épületet, akkor 320 GJ értékű gázt, 5200 kwh villamos energiát és 150m 3 vizet fog fogyasztani. A valós fogyasztási adat ezután az így előállított célértékkel hasonlítható össze. A módszer segítségével azonnal érzékelhető, ha a fogyasztás jellegében valamilyen változás áll be, és be lehet avatkozni. A gyakorlatban alkalmazott (E&C) rendszerek tehát a célérték meghatározásánál az energetikai kézjegy koncepcióját fejlesztik tovább: a fogyasztási adatokra fektetett trendvonal alapján ugyanis előre jelezhető egy elvárt fogyasztási érték, azaz kitűzhető egy fogyasztási cél. A valós adatokat az elvárt értékekkel rendszeresen összehasonlítva nagyon jól követhető a fogyasztás és minden, akár a fogyasztás nagyságára, akár jellegére vonatkozó változás azonnal észlelhető, kimutatható, de bármely takarékossági intézkedés hatása is számszerűsíthető. A rendszer alkalmazása során létrejövő adatbázis és kimutatások megbízható alapul szolgálnak a költségtervezéshez, energiatakarékossági beruházások előkészítéséhez és utólagos értékeléshez, a tudatos és hatékony üzemeltetéshez is. Az összehasonlítás legegyszerűbb módja az elvárt és a valós fogyasztási adatok időbeli lefutását egymás mellett ábrázoló trendgörbék felrajzolása, ahogy ezt az alábbi példa, egy óvoda gázfogyasztását ábrázoló diagram szemlélteti: és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 30

279 GJ Valós fogyasztás Célfüggvény /02/1997 II. III. IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV 03/02/ /02/ /02/ /02/ /02/ /02/ /02/ /02/ /02/ /02/ ábra: Trendgörbék 01/02/ /02/ /02/ /02/1998 Az ábrán jól nyomonkövethető, hogy a nyári időszakban mennyire esik vissza a fogyasztás, de az is látszik, hogy míg a valós értékek és a célfüggvény értékei sokáig többé-kevésbé egybeesnek, kb. a második év elejétől kezdődően amikor az intézményben kicserélték a fűtésszabályzókat rendre kevesebb a fogyasztás a vártnál. Az eltérések, azok nagyságrendje, valamint a tendencia azonban jóval szemléletesebben látszanak, ha ezeket külön diagramban ábrázoljuk. Bár ez a diagramtípus jó szemlélteti az eltérések jellegét, nem határozható meg belőle, hogy egy adott időszak alatt mennyi az összes megtakarítás vagy a veszteség. Ezért célszerű az akkumulált eltérések görbéjét is előállítani, ami minden pontban a diagram kezdőpontjától számítva az addig eltelt időszak eltéréseinek előjeles összegét mutatja. Az ilyen görbékből első pillantással megállapítható, mikor történt valamilyen változás: ahol a görbének töréspontja van, ott megváltozott az eltérések trendje, tehát a fogyasztás jellege is. Még fontosabb a görbének az a tulajdonsága, hogy egy változás hatására bekövetkező megtakarítások vagy veszteségek összegzett hatása könnyen leolvasható. Az ábrából például egy pillantásra látszik, hogy a fűtési szabályozók cseréje óta ami a fentieknél pontosabban megállapíthatóan december végén, január elején, azaz vélhetően a karácsonyi szünetben történt az azt követő április végéig mintegy 290 GJ megtakarítást értek el. Az ilyen típusú elemzés különösen alkalmas a haszonrészesedéses szerződések esetén az elszámolás alapjául szolgáló megtakarítások számszerűsítésre. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 31

280 02/02/97 03/02/97 04/02/97 05/02/97 06/02/97 07/02/97 08/02/97 09/02/97 10/02/97 11/02/97 12/02/97 01/02/98 02/02/98 03/02/98 04/02/98 GJ II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV 16. ábra: Példa az akkumulált eltérések görbéjére Bár elvileg ez módszer akár táblázatkezelő program segítségével is alkalmazható, célszerű valamelyik kimondottan erre a célra kifejlesztett energiagazdálkodási szoftvert alkalmazni. Ezek ugyanis jellemzően nem csak az adatrögzítést, célérték-képzést, összehasonlítást és fenti ill. azokhoz hasonló elemzéseket automatizálják, de a jelentéskészítést is, valamint számos kiegészítő funkciót tartalmaznak, pl. fajlagosok képzése, benchmarking módszerek. 17. ábra: Egy energiagazdálkodási szoftver a sok közül Forrás: Monitoring and Targeting Software. (SystemsLink brochure) (SYSTEMSLINK 2000 LIMITED augusztus) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 32

281 A módszer viszonylagos bonyolultsága, a szükséges ráfordítások nagysága miatt ezt az eljárást elsősorban nagyobb közintézmények (pl. kórházak), több intézményt működtető önkormányzatok, és nagyobb iparvállalatok alkalmazhatják eredményesen. Fontos hangsúlyozni, hogy az energiafigyelés és célkitűzés módszerén alapuló energiagazdálkodási rendszer nem csak az adatok előbb leírt gyűjtéséből és elemzéséből áll sőt ez csak a kisebb része a teljes folyamatnak. Eredmények, energiamegtakarítás és költségcsökkentés csak akkor várható, ha a feldolgozott adatok és a kapott eredmények alapján beavatkozás történik. Ennek első lépése az eltérések okainak megkeresése. Meg kell jegyeznünk, hogy nem csak akkor van erre szükség, ha kiértékelés túlfogyasztást mutat, hanem akkor is, ha a valós fogyasztási adatok rendre a célfüggvény értékei alatt maradnak, tehát megtakarítások jelentkeznek, hiszen célszerű azt is megvizsgálni, hogyan biztosítható, hogy ez hosszú távon így maradjon. Az eltérések okait kivizsgálva meg kell állapítani, milyen beavatkozás szükséges ahhoz, hogy a túlfogyasztásokat megszüntessük, vagy a megtakarításokat megőrizzük. A beavatkozás sokféle lehet, a beruházást nem igénylő intézkedésektől (pl. a karbantartó vagy takarítószemélyzet kioktatása, fűtési szabályozó átprogramozása) a kis beruházást igénylő beavatkozásokon át (pl. ablakszigetelés öntapadó gumicsíkkal) a komolyabb beruházást igénylő projektekig (pl. kazáncsere). Nyilvánvaló, hogy a beavatkozások módosítják az intézmények energiafogyasztási jellemzőit, tehát egy idő után a célfüggvény módosítására van szükség. Hangsúlyozni kell, hogy a folyamat ciklikus, tehát a beavatkozások hatására megváltozott paramétereket rendszeresen módosítani kell a kiértékelő folyamatban. A módszer bevezetésének és működtetésének folyamatát a következő, egyszerűsített ábrán mutatjuk be. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 33

282 Legyünk tudatában a lehetőségeknek Az önkormányzat kötelezze el magát Előzetes felmérés, információáramlás megszervezése Visszajelzés/jelentés Figyeljük a felhasználást Elemezzük és hasonlítsuk össze a célokkal Ha szükséges, jelöljünk ki új célfüggvényt Tudatosságfejlesztés, képzés Kisköltségű v. ingyen projektek Részletes tanulmányok Beruházás 18. ábra: E&C módszeren alapuló energiagazdálkodási rendszer és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 34

283 1. Gimnázium 1. Iskola 2. Iskola Zeneiskola 3. Iskola 4. Iskola 5. Iskola 6. Iskola 7. Iskola 8. Iskola Szakközépiskola 2. Gimnázium Kisegítő iskola melléklet Benchmarking: példák épületek referenciaértékeire Az egyes energiafogyasztók egymással, vagy valamilyen külső referenciaértékkel való összehasonlítása jó alapja az egyes fogyasztók értékelésének, prioritások felállításának. Az energiafogyasztó létesítmények különbözősége miatt azonban érdemi összehasonlítás csak valamilyen közös alapra vetített fajlagos érték segítségével lehetséges. Épületek esetében ilyen lehet pl. az egy légköbméterre vetített fűtési energiafelhasználás (pl.mj/lm 3 ) vagy a külföldi példák alapján egyre jobban elterjedő alapterületre vetített energiafogyasztás (kwh/m 2 ), de igen fontos lehet a fajlagos energiaköltség is (pl. Ft/m 2, Ft/m 3 ). Fontos azonban, hogy nagyon eltérő jellegű fogyasztók (pl. lakóépület és iroda, kórház és iskola, stb.) összehasonlítása még ilyen fajlagosok segítségével sem ad komolyan értékelhető információt. Hasonló létesítmények összehasonlítása: Elsősorban sok intézményt üzemeltető vagy felügyelő szervezetek (pl. önkormányzatok, megyei önkormányzatok) alkalmazhatják sikerrel. A fajlagosok összehasonlításából azonnal kitűnik, melyik létesítmény érdemel nagyobb odafigyelést, hol van legtöbb lehetőség hatékonyságjavítási intézkedésekre. Erre mutat példát a következő ábra: 3,00 2,50 2,00 kwh/főnap Iskolák villamos energia fogyasztásának hatékonysága kwh/év Tényleges fogyasztás Fajlagos fogyasztás , ,00 0, , ábra: Példa intézményi benchmarking -ra A nyers fogyasztási adatok alapján az iskolák üzemeltetője úgy ítélhetné meg, hogy ha energetikahatékonyság-javító beruházásra kerül sor, a 7.iskolának a prioritási lista élén kellene szerepelnie, hiszen nagy fogyasztóról, és nagy energiaköltségről van szó. Ha azonban a fajlagos értékeke vizsgáljuk, kiderül, hogy ezt pusztán a létesítmény nagy mérete és kihasználtsága okozza, de az alacsony fajlagos azt sejteti, hogy kevés a lehetőség a további javítása, az iskola hatékonysága jó. Nyilvánvaló, hogy jóval több figyelmet érdemel az 1. Gimnázum, vagy a 2. Iskola. Ugyanakkor az abszolút értékeket is figyelembe és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 35

284 kell venni, hiszen pl. a kis Zeneiskola hatékonysága igen rossz, de abszolút értékben kevés villamos energiát fogyaszt az esetleges beruházással sem érünk el jelentős megtakarítást. A fajlagos energiaköltségek összevetése hibásan kötött szolgáltatói szerződésekre vethet fényt. Referenciaértékekkel való összehasonlítás. A szakirodalomban, a jogi szabályozásban találhatók olyan fajlagos referenciaértékek melyekkel összehasonlítva akár egy létesítményről is eldönthető, hogy mennyire energiapazarló vagy éppen takarékos. Ezek az összehasonlítások megfelelő szakértelem nélkül azonban csak durva értékelésre alkalmasak. Bár a számítás bonyolultabb, célszerű a magyar jogszabály minősítési rendszerét alkalmazni. Itt jegyezzük meg, hogy a követelményrendszert 2020-ig a vonatkozó EU direktívának megfelelően szigorítani fogják. A cél többek között az, hogy 2020-tól minden új építésű épület csak ún. passzív ház legyen. (A passzívház olyan épület, amelynek fűtési energia igénye nem haladja évi 15 kwh/m 2 -t, és összes energiafelhasználása, mely a fűtési energián kívül magában foglalja a hűtést, a használati melegvíz készítését, a műszaki berendezések használatát, a világítást, az ellenőrzött szellőztetés üzemeltetését és az épület használatával járó egyéb energiafelhasználást, nem lehet több mint 42 kwh/m 2 év) Az alábbiakban bemutatunk néhány középület-típusra vonatkozó egyszerűen használható referenciaértéket brit források alapján. Itt is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az ezekkel való összehasonlítás megfelelő szakértelmet kíván. Közvetlen összehasonlításuk egy magyar intézményre kiszámított fajlagos értékkel csak nagyságrendi tájékozódásra alkalmas de akár félrevezetők is lehetnek, hiszen a külföldi fajlagosok esetében (elsősorban a német és angolszász szakirodalomban találhatók ilyenek) figyelembe kell venni az éghajlat eltéréseit és sok más feltételezést, amelyek segítségével e fajlagosokat meghatározták. Így jelentős eltérés lehet pl. az egyes intézmények kihasználtsága (munkaidő hossza) az elvárt komfort-színvonal, a munkahelyek gépesítettsége stb. között. Kórházak Átlagos és jó gyakorlatnak megfelelő fajlagos energiafelhasználás GJ/fűtött lm 3 Klinika, oktató kórház (nagy, m 2 felett) Általános jellegű kórház 1. táblázat Kórházak referencia-energiafelhasználása Kisebb, pavilonos jellegű kórház Szanatórium, elmegyógyintézet Átlagos Jó Átlagos Jó Átlagos Jó Átlagos Jó Fosszilis energia 51,0 42,0 63,3 52,4 61,0 55,0 64,3 49,7 Villamos energia 15,1 10,7 13,4 9,2 9,7 6,8 8,9 6,0 Forrás: Energy Consumption in Hospitals. Energy consumption Guide 72. (Efficiency Best Practice Programme of the UK Government) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 36

285 Közigazgatási (iroda) épületek A táblázatban szereplő épülettípusok jellegzetes példáit a következő ábra mutatja (az egyes ábrákat a táblázatban a sorszámuk azonosítja): Átlagos és jó gyakorlatnak megfelelő fajlagos energiafelhasználás kwh/m 2 1. Természetes szellőzésű, különálló irodákkal rendelkező épület 2. táblázat Irodaépületek referencia-energiafelhasználása Természetes szellőzésű, egyterű irodákkal rendelkező épület Légkondicionált, átlagos Légkondicionált, korszerű, magas komfortú Átlagos Jó Átlagos Jó Átlagos Jó Átlagos Jó Fosszilis energia (gáz vagy olaj) Villamos energia Forrás: Energy performance in the government s civil estate. Good Practice Guide 286. (Energy Efficiency Best Practice Programme of the UK Government) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 37

286 Iskolák Átlagos és jó gyakorlatnak megfelelő fajlagos energiafelhasználás kwh/m 2 Általános iskolák 3. táblázat Iskolák referencia-energiafelhasználása Középiskolák Átlagos Jó Átlagos Jó Fosszilis energia (gáz vagy olaj) Villamos energia Forrás: Saving energy in schools. Energy consumption Guide 73. (Efficiency Best Practice Programme of the UK Government) A külföldi adatokkal való összehasonlítás fentebb vázolt bizonytalanságai miatt jóval pontosabb a vonatkozó magyar jogszabályok előírásaiból kiindulni, noha az abban szereplő paraméterek kiszámítása kissé bonyolultabb. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet három épülettípus (lakó- és szállásjellegű épületek, irodaépületek és oktatási épületek) összesített energetikai jellemzőjére ad meg referenciaértékeket az épület határoló felülete és térfogata hányadosának függvényében. Egy adott épületet pedig az ettől a referenciaértéktől való eltérése alapján lehet besorolni az I (rossz)-tól az A+ (fokozottan energiatakarékos)-ig terjedő kategóriák egyikébe a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A minősítéshez először az épület határoló felületét és térfogatát kell meghatározni. Az épület határoló felülete alatt a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete értendő, amelybe beszámítandó a külsőlevegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtött épületekkel érintkezővalamennyi határolás. A térfogat alatt pedig a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) értendő. Az így kapott két érték hányadosával az épület rendeltetésétől függően az alábbi diagram alapján meghatározható az ún. összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmény, azaz annak legnagyobb megengedhető értéke. (Figyelem! A lakó- és szállásjellegű épületekre megadott értékek nem tartalmazzák a világítási energiaigényt, míg a mási két épülettípusnál igen!) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 38

287 20. ábra: Épületenergetikai alapkövetelmények A következő lépésben meg kell határozni a konkrét épület összesített energetikai jellemzőjét. Az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi fűtött alapterületre vetített értéke. Ha tehát az épületben nem működik valamilyen technológiai jellegű fogyasztó (pl. konyha, mosoda, stb.), akkor az összesített energetikai jellemző jó közelítéssel az éves (pl. számlák alapján megállapított) energiafogyasztás és a fűtött alapterület hányadosa. Az így kapott értéket a fentebb meghatározott követelménnyel összehasonlítva minősíthető az épület. Osztály A követelménytől való eltérés annak %-ában 4. táblázat Épületek minősítése energiafogyasztásuk alapján Minősítés A+ <55 Fokozottan energiatakarékos A Energiatakarékos B Követelménynél jobb C Követelménynek megfelelő D Követelményt megközelítő E Átlagosnál jobb F Átlagos G Átlagost megközelítő H Gyenge I 341< Rossz Forrás: az 176/2008. (VI. 30.) Korm. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 39

288 és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 40

289 8.5-1 melléklet Energetika felülvizsgálati jelentés javasolt tartalma 1. A létesítmény rövid jellemzése A létesítmény megnevezése, funkciója, mérete (pl. osztályos iskola, ágyas kórház stb.), a beépített alapterület vagy a fűtött légtérfogat, az energiafelhasználás célja (fűtés, melegvízszolgáltatás, szellőzés, világítás, konyha, mosoda stb.), az épület(ek) rövid jellemzése és kora (pl. 15 éves panelépület vagy 30 éves téglaépület utólagos szigeteléssel stb.), a közelmúltban végrehajtott lényegi korszerűsítések rövid leírása (pl. a belső világítás teljes rekonstrukciója 2004-ben vagy nyílászárócsere 1998-ban vagy a hőközpont felújítása stb.). 2. A létesítmény energiamérlege Ebben a fejezetben gyűjtünk össze minden olyan adatot, ami a későbbiekben részletezett projektekben számított energiamegtakarítás meghatározásához szükségesek. Szerepel benne az összes energiafelhasználás lebontása energiahordozónként, illetve amennyire lehet végfelhasználónként Hőenergia Kazánház vagy hőfogadó Éves primer energiahordozó felhasználás, GJ mennyiségben, havi bontásban. Ezek forrása vagy az intézmény saját nyilvántartása (pl. kazánnapló), vagy pedig a szolgáltatói számlák. Termelt hő mennyisége GJ-ban, ugyancsak havi bontásban. Forrása a beépített hőmennyiségmérők adatai (az esetek többségében ilyen berendezések nincsenek), ezek hiányában a becsült vagy mért kazántelepi hatásfokból számítható. A termelt hő paraméterei (melegvíz esetén méretezési hőmérséklet, gőz esetén nyomás és hőmérséklet). Hőenergia-felhasználás megoszlása GJ/év mennyiségben: fűtés, használati melegvíz, technológiai fogyasztás. Ha nincsenek almérők beépítve, a havi lefutásból következtethetünk a fűtési és az egyéb célokra termelt hő megoszlására. Ha a használati melegvízen kívül egyéb célra is használnak hőt (pl. mosoda, klíma stb.), akkor a megoszlást a berendezések teljesítményéből és kihasználási óraszámából lehet kalkulációval megbecsülni. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 41

290 Fűtési energia megoszlása az egyes épületek között (ha a létesítmény több épületből áll, amelyeket központilag látnak el hővel). Légtérfogatokból, elosztóhálózati veszteségekből, az épületek állagából, az egyes hőközpontok fűtési teljesítményéből becsülhető. Kazánházon kívüli egyéb hőfelhasználás Meghatározására akkor van szükség, ha mértéke számottevő és valamelyik projektben javaslat születik ennek csökkentésére. A szükséges adatok szerkezete megegyezik a fent leírtakkal Villamos energia Éves villamosenergia-felhasználás (kwh), havi bontásban, külön-külön az egyes időszakokra (éjszakai és nappali). Teljesítménydíjas tarifa esetén a nappali és csúcsidei maximális teljesítmények (kw) havi bontásban. Ezek forrásai a villanyszámlák. Az éves villamosenergia-felhasználás megoszlása (pl. világítás, főzés, hűtés, melegvízkészítés). Almérők hiányában ezeket helyszíni mérések segítségével, vagy a berendezések teljesítményéből és éves üzemóraszámából becsülhetjük meg Ivóvíz Éves vízfelhasználás (m 3 ), havi bontásban. A vízfelhasználás megoszlása (pl. kazánház, kommunális fogyasztás stb.). 3. Létesítmények és fő berendezések jellemzése Azokat a létesítményeket és berendezéseket kell ismertetni, melyek az egyes projektekben cserére kerülnek, vagy állapotuk és üzemvitelük az egyes projektekben számított megtakarításokat befolyásolja. Ilyenek lehetnek pl.: 3.1. Épületek Hőszigetelésre vagy nyílászáró cserére/felújításra szoruló épületek rövid jellemzése (légtérfogat, felhasznált éves fűtési hő, homlokzatok/tetők/aljazatok mérete, nyílászárók felülete, becsült hőátbocsátási tényezők stb.) 3.2. Hőtermelő berendezések Kazánok száma, kazánonként típus, életkor, teljesítmény, éves üzemóraszám, tüzeléstechnikai hatásfok (mérés alapján) Villamos berendezések A főbb villamos fogyasztók (világítás, motorhajtások stb.) teljesítménye és éves üzemóraszáma. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 42

291 3.4. Hűtőberendezések 3.5. Klímaberendezések 3.6. Egyebek 4. Energiaköltségek, szolgáltatói szerződések Az egyes projektek megvalósításával jelentkező költségmegtakarításokhoz lényeges az energiaköltségek és azok szerkezetének pontos ismerete és dokumentálása. Ezek egyrészt a szolgáltatói szerződésekből, másrészt az aktuális energiaárakból derülnek ki. Az energiaköltségek között a szolgáltatói, és tüzelőanyag-vásárlási számlákon kívül az energiafogyasztással kapcsolatos valamennyi költségelemet figyelembe kell vennünk (karbantartási költségek, vegyszerköltségek, személyzeti költségek, az esetleges környezetvédelmi bírságok stb.). 5. Helyzetértékelés Az eddigiek alapján a létesítmény rövid energetikai értékelése, a főbb megtakarítási területek - melyekre a projekteket kifejlesztettük - kijelölése és rövid indoklása. Itt szerepelhet a létesítmény referenciaértékek alapján történő értékelése is. 6. Az egyes beavatkozási lehetőségek projektek felépítése (A következők projektenként értendők) 6.1. A megvalósítás helye (pl. kazánház, épület hőközpontja stb.) 6.2. A projekt ismertetése A projekt rövid leírása és indokoltsága Energiafogyasztás, valamint energia- és egyéb költségek a megvalósítás előtt A jelenlegi energiafogyasztás és -költségek meghatározása a 2-4. pontokban felvett kiinduló adatok alapján. Kiegészítésül ismertetni kell a csak erre a projektre vonatkozó további fogyasztási és berendezésadatokat, valamint a számításokat Energiafogyasztás, illetve energia- és egyéb költségek a megvalósítás után A megvalósítás után jelentkező energiafogyasztások, energia és egyéb költségek meghatározása a 2-4. pontokban felvett kiinduló adatok alapján. A fogyasztás megtakarítások meghatározását részletes számításokkal kell alátámasztani. Becslések esetén szükséges azok indoklása. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 43

292 6.5. Megtakarítások Energiamegtakarítás Energiaköltség-megtakarítás Egyéb költség-megtakarítás/többlet (karbantartás, személyzeti költség, anyagköltség stb.) Összes megtakarítás 6.6. Beruházási és üzemeltetési költségek Beépítendő főberendezések jegyzéke és ára. Bontási, építési, kivitelezési é