A vitorlás hadihajók osztályozási rendszere a Royal Navy-ban

Átírás

1 A vitorlás hadihajók osztályozási rendszere a Royal Navy-ban Hozzáadta: Huszár László augusztus 03. péntek 00:00 Utolsó frissités augusztus 03. péntek 12:20 Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett A vitorlás hadihajók kategorizálására a Királyi Haditengerészet és elõdei egy minõsítési rendszert használták a 17. század elejétõl, a 19. század közepéig. A hajókat kezdetben az alapján osztályozták, hogy hány ember kellett a kiszolgálásukhoz, késõbb a kerékre szerelt ágyúk száma szerint. Kezdeti idõszak Az elsõ lépés az osztályozás bevezetése felé a 15. század végén és a 16. század elsõ felében történt, amikor a flottában a karakkok (így a Mary Rose, a Peter Pomegranate és a Henri Grâce à Dieu) megnevezése a great ships (nagy hajó) lett. A minõsítés alapja a hajó méretének, súlyának nagyjából való megbecslése, a legénység vagy az ágyúk száma volt. Amikor a karakk elnevezés megszûnt és megjelent a 16. század végén az új típusú hajó a galleon, a great ships elnevezést hivatalosan kiterjesztették a flotta összes nagyobb hajói-ra. 1. kép 1. kép: Peter Pomegranate VIII. Henrik 1510-ben épült 600 tonnás nagy karakkja. A hajót 1536-ban átépítették. Ekkor 185 katona, 185 tengerész és 30 tüzér szolgált rajta, 36 ágyúval és 66 swivellel (forgótalpas ágyú) szerelték fel. Az utolsó említése 1558-ban történik. A Stuart korszak Az a formális rendszer, amiben felosztják a flotta hadihajóit és számmal jelölt csoportokba, illetve osztályokba sorolják, azonban csak a Stuart korszak korai szakaszában alakult ki. Az elsõ lista egy ilyen kategorizálásról 1604 körüli idõbõl származik. Ebben az idõben Royal Navy hadihajói négy csoportba voltak sorolva annak alapján, hogy a tengeren hány ember volt szükség a kiszolgálásukhoz.

2 - Király hajók (a legnagyobb hajók, korábban a great ships csoportja) ágyúval felszerelve - Nagy hajók (a többi nagy hajók csoportja) ágyúval felszerelve - Közepes hajók csoportja; ágyúval felszerelve - Kis hajók csoportja; 30-nál kevesebb ágyúval felszerelve I. Károly király uralkodása alatt ez a négy csoport lesz számokkal jelölve és képezi majd az alapját a késõbbi osztályozásnak. A király hajó most elsõrangú megnevezést kap, a nagy hajó másodrangú, a közepes hajó harmadrangú, és a kis hajó negyedrangú lesz. Nem sokkal késõbb a struktúrát ismét módosították, a rangot az osztály megnevezés váltja, és további változásként az egykori kis hajókat negyedik, ötödik és hatodik osztályba sorolják. A korai osztályozás kiindulópontja nem az ágyuk száma, hanem a mûködéshez szükséges létszám volt. Ez az osztályozás 1626-ban kezdõdött, 1650-ben lényegesen módosult az egyes hajókra vonatkozó létszám tekintetében. Az osztályozás 1660-ban megváltozott, a létszám alapról áttértek a kerekes ágyúk száma szerinti osztályozásra. Majd Samuel Pepys az Admiralitás titkára felülvizsgálta a struktúrát és 1677-ben lefektette az újat, mint egy "ünnepélyes, egyetemes és megváltoztathatatlan" besorolást. A minõsített hajó egy adminisztratív és katonai egység lett. Az ágyúk száma és súlya határozta meg a hajó méretét, a személyzet létszámát, és így a munkabér összegét és a szükséges készletek mennyiségét. A besorolás azt is meghatározta, hogy a hajó elég erõs-e ahhoz, hogy a sorvonalba beállhas-son. Pepys eredeti besorolását többször korszerûsítették, így 1714-, 1721-, 1760, , és 1817-ben. A meghatározó irányzat a fejlõdésben, az egyes osztályokon belül a lehetõ legnagyobb szá-mú ágyú alkalmazására való törekvés volt. Pepys az elsõ osztályú hajóhoz 90-nél több ágyút rendelt. A másodosztályú 80 vagy több, a harmadosztályú 50 vagy több, a negyedosztályú 38 vagy több ágyúval rendelkezett. Az ötödik osztályúnak legalább 18 ágyúra volt szüksége. A hatodik osztályú hajó a kezdetekkor 6 ágyús volt. Ez késõbb 18-ra, majd 24-re nõtt, míg végül 1714 után 20 ágyús alatt a hajók már nem voltak osztályba sorolva. Az ágyuk száma természetesen a más osztályokban is állandóan emelkedett, így a besorolá-sok idõnként módosultak. Ezeket az Admiralitás az úgynevezett establismentekben határozta meg. 2. kép

3 2. kép: Az 1610-ben épült 1200 tonnás Royal Pince 55 ágyús hajó. Többször átépítet-ték, így 1641-ben 70 ágyúsra, majd 1663-ban 92 ágyúsra. Vízrebocsátásakor király hajó, majd elsõ rangú hajó, végül elsõ osztályú sorhajó volt a besorolása. A befogadó képessége közben 1400 tonnára növekedett ban veszett oda a második angol-holland háború-ban. {mospagebreak title=hajó osztályok} Elsõ, másod és harmad osztályú sorhajók Az elsõ-, másod-és harmad osztályú hajókat sorhajónak nevezték, mert csata esetén egymás mögött, sorban vonultak fel. Az elsõ és másod osztályú hajók 3 fedélzettel épültek, azaz 3 fedélzeten folyamatosan sorakoztak egymás mellett a nagy kaliberû ágyúk. A fedélzetek elnevezése: lowerdeck, middledeck és upperdeck (alsó, középsõ és felsõ fedélzet). Kisebb ágyúk voltak elhelyezve quarterdecken, a forecastlon és a poopdecken. 3. kép 3. kép: 96 ágyús, 3 fedélzetes, 1703-ban épült, 1720 tonnás, elsõosztályú sorhajó 4. kép

4 4. kép: 84 ágyús, 3 fedélzetes, 1669-ben épített másodosztályú sorhajó. A harmadosztályú hajók kétfedélzetesek voltak, azaz két végigfutó ágyúfedélzetük volt, a lowerdeck és az upperdeck (alsó és felsõ fedélzet). Ezeknél is kisebb ágyúk voltak elhelyez-ve a quarterdecken, a forecastlon és a poopdecken. Voltak azonban kivételek is tõl nagy, 80 ágyús harmadosztályú hajókat kezdtek építeni három fedélzettel, amíg 1750-ben véget ért ez a periódus és a 80 ágyúsokat kétfedélzetesként építették. 5. kép 5. kép: A HMS Ipswich 1694-ben épített 70 ágyús, 2 fedélzetes, harmadosztályú sorhajó. Negyed, ötöd és hatod osztályú hajók A negyedosztályúaknak, 50 vagy 60 ágyújuk volt két fedélzeten.1756-ig sorhajóként alkalmazták ezeket. Ekkor már úgy érezték, hogy az 50-ágyúsok túl kicsik a csatasorhoz. A nagyobb 60 ágyúsok azonban továbbra is sorhajónak számítottak. Az újonnan épülõket azonban már 64 ágyúsokra bõvítették, de az osztályozásuk nem változott. 6. kép

5 50 ágyús, 2 fedélzetes, negyed osztályú hajó 1719-bõl 7. kép 60 ágyús, 2 fedélzetes negyed osztályú hajó 1735-bõl A haditengerészet a kisebb negyedosztályúakat konvoj kíséretre, vagy zászlóshajónak alkal-mazta a távoli állomásokon. Az ötödosztályú hajó 1690-ben kétfedélzetes volt ágyúval, vagy lehetett másfél ágyúsoros 32 ágyúval, illetve 1690 és 1730 közötti idõben 36 ágyúval. A kisebb kétfedélzete-seknél eredetileg elmosódott a határ a negyed és ötödosztályú hajók között. 8. kép 8. kép: 40 ágyús, 2 fedélzetes, ötödosztályú hajó 1685-bõl.

6 A legtöbb ötödosztályú hajó a 18-ik század kezdetén általában másfél ágyúsoros volt ("demi-batterie). Néhány nehéz ágyút szállított az alsó fedélzeten, (ami lakótér, valamint gyakran evezõ fedélzet is volt), egy teljes ágyúsort hordozott a felsõ fedélzeten és kisebb ágyúkat a quarterdecken. Az alacsony oldalmagasság miatt, azonban az alsó ágyúablakok nagyon közel voltak a vízvonalhoz, ezért rossz idõjárás esetén gyakran lehetetlen volt használni az alsó ágyúfedélzetet. Az ötödosztályú hajókat sose használták sorhajó vonalban. 9. kép 9. kép: Másfél ágyúsoros ( demi-btterie), 32 ágyús hajó. A lowerdecken 4 db 12 fontos, az upperdecken 24 db 9 fontos, a quarterdecken 4 db 3 fontos ágyúval. A középen található ablak nem ágyúport, hanem rakodó nyílás céljára volt kialakítva. A 18 század közepén bevezettek egy új ötödosztályú típust a klasszikus, vagy "true" (igazi) fregattot, amelynek az alsó fedélzetén nincsenek ágyúi. Ágyúsort kizárólag csak a felsõ fedélzetén hordott, amelyekkel rossz idõben is tudott harcolni. Ezek 32, késõbb 36, majd 38 db ágyúval rendelkeztek. 10. kép 10. kép: 32 ágyús, 660 tonnás ötödosztályú fregatt 1757-bõl. Fegyverzete: fedélzeten 26 db 12 fontos, a quarterdecken 4 db, a forecastlon 2 db 6 fontos ágyú. A hatodosztályú fregattoknak lényegében két csoportja volt. Az egyik a 28 ágyús, 24 db 9 fontossal a fõfedélzeten

7 és 4 db 3-4 fontossal a quarterdecken, a másik csoport a post ship (hajó után) közötti ágyúval. Ez utóbbiak túlságosan kicsik voltak ahhoz, hogy hiva-talosan fregattnak tekintsék õket, habár bizalmas stílusban gyakran ebbe a csoportba sorol-ták ezeket is. Parancsnoka a post-capten volt, aki a legalacsonyabb tiszti rangot viselte a flottában. A hatodosztályú kisebb méretû fregatt általánosan használható volt konvoj kíséretre, vámblo-kádra, üzenetek közvetítésére, cirkáló feladatokra. 11. kép 28 ágyús, hatodik osztályú, 586 tonnás fregatt 1763-ból 12. kép 20 ágyús, hatodik osztályú, 280 tonnás "post ship" 1715-bõl Osztályon kívüli hajók Az osztályozási rendszer nem kezelte a hatodik osztály alatti hajókat. Ezek voltak az osztályon kívüliek. A nagyobb osztályon kívüli hajókat általánosságban sloop néven ismerték. Ez a kifejezés azonban egészen zavarba ejtõ a nagyobb osztályon kívüli hajóknál, különösen olyankor, amikor ilyen finomításokkal találkozunk, hogy "shipsloop", "brigg-sloop", "ketch-sloop","sloop-of-war" (a tengerészeti kifejezésmódban a sloop csak általánosítás volt), vagy korvett (ez egy francia elnevezés, amit a brit tengerészet csak 1840-ben vett át). Technikailag a sloop-of-war kategória elméletben tartalmazott minden osztályon kívüli hadihajót, ideértve késõbb a bombázó és gyújtóhajókat is. A napoleoni háboruk idején a Royal Navy 400%-al növelte a szolgálatban álló sloopok számát, mivel nagy számban kellettek ezek a kis hajók konvoj kíséretre, a privateerek ellen és zsákmányolásra.

8 13. kép 13. kép: 16 ágyús, 300 tonnás slop-of-war, más elnevezés szerint "ship-sloop" 1775-bõl. A teljes vitorlázatú sloopokat nevezték így. 14.kép 12 ágyús 140 tonnás "ketch sloop"1752-bõl 15. kép 18 ágyús "brigg-slop" a 19. század elejérõl

9 16. kép 16. kép 18 ágyús hadi cutter a 18. század végérõl. Az ágyuk mérete a hajók méretével együtt csökkent. Például egy elsõosztályú sorhajó alsó ütegsorában fontos ágyúk álltak, egy cutter fedélzetén pedig csak 3-4 fontosak voltak. {mospagebreak title=osztályok változásai} Osztályozás az ágyúk száma alapján A fa kerekeken mozgatott, hosszú csövû, elöltöltõs ágyúk határozták meg a hajó osztá-lyát. Nem számolták a kisméretû forgótalpas ágyúkat ("swivel") és más kisebb fegyvereket.

10 Gyakran volt különbség a hajó által hordozott és az osztály által elõírt ágyúk száma között. Példa erre a HMS Cynthia, amely 18 ágyús konstrukció volt. A besoroláskor ezt csök-kentették 16 db 6 fontos ágyúra, végül felszerelték 14 db swivellel. A hajókon voltak más fegyverek is, amelyeket nem számították be az osztályozásnál. Ilyen volt a mozsár, a tarack, vagy a csónak ágyú ( boat guns ). Ez egy kis ágyú volt, amit a hajócsónakok orrára szerelve, a partraszállások tûztámogatására használtak. Ilyen volt a carronád is, amit bár használtak, de 1778-ig nem számoltak vele. A carronád 1770 után jelent meg, ez egy rövid csövû és relatíve rövid hatótávolságú ágyú volt fele súllyal, mint a hosszú csövû és csúszdán mozgott. A carronádok általában a felsõ fedélze-ten, a quartedecken, a forecastlon álltak, néha pedig helyettesítõként, vagy tartalékban vol-tak. Amikor a carronád kerekes ágyút helyettesített, akkor általában beszámították az osztályo-zásba, de nem mindet és így a hajón meg volt, vagy nem volt meg az osztályozás szerinti ágyú mennyiség, noha az osztályba sorolt hajókon lehetettek 12, 18, 24 vagy 32 fontos carronádok is. A HMS Armada harmadosztályú hajó például 74 ágyúsnak volt besorolva. Hordott 28 db 32 fontos ágyút a gundecken (alsó fedélzet), 28 db18 fontos ágyút az upperdecken, 4 db 12 fontos ágyút és 10db 32 fontos carronadot a quarterdecken, 2 db 12 fontos ágyút és 2db 32 fontos carronadot a forecastlon, és 6 db 18 fontos carronadot a poopdecken. A 74-ágyús hajón volt tehát 80 db löveg: 62 ágyú és 18 carronád. Amikor a carronádok alkották a fõ fegyverzet egy részét (vagy néhány esetben az egészet), akkor ágyúnak számították. Példa a Bonne Citoyenne. Ez egy 20 ágyús korvett volt a francia haditengerészetnél, amit elfogtak a britek, és besoroztak a Royal Navyba, mint 20 ágyús post ship -et HMS Bonne Citoyenne néven. Rendelkezett 2 db 9 fontos ágyúval és 18 db 32 fontos carronaddal. A Royal Navy osztályozási rendszere a napoleoni háborúk alatt Típus Osztály Ágyúk Ágyús fedélzet Személyzet

11 Megközelítõ térfogat (burden tun) Szolgálatban 1794 Szolgálatban 1814 Sorhajók

12 Fregattok vagy

13 Post ship Sloop-of-war Osztályon kívüli Ágyús

14 brigg cutter schooner < 220 A Royal Navy 1756 után nem sorolta a kisebb negyedosztályú (elsõsorban az 50 ágyús hajókat) a sorhajó osztályba. Az általános osztályozás ezeket a kisebb hadihajókat konvojkísérõ, járõr, vagy mint cirkáló hajókat használta, a kétfedélzetesektõl le egészen az ágyús briggekig és cutterekig. A nagyobb ötödosztályú ágyús hajók kétfedélzetesek voltak és így alakilag nem voltak fregattok, habár a napoleoni háborúk alatt épültek már 40 ágyús hajók is egy ágyúfedélzettel a fregatt kategóriában. A hajó befogadóképességét burden tun -ban adták meg. Ezt az alábbi képlet szerint lábban számolták, "k" x "b" x 1/2"b"/94. A k a hajó hosszát jelenti az orrtõkétõl a fartõkéig, a b a hajó legnagyobb szélességét. Ez egy durva megközelítési értéket adott. Az 1817-es változások Az osztályozási rendszer 1817 februárban változott. Ettõl kezdve minden carronád ágyúnak számított. A korábbi idõben a carronád csak akkor számított ágyúnak, ha ágyút helyettesített, (kivéve ha sloop vagy postship fedélzetén a fõtüzérséget alkotta), így ettõl fogva a carronádokat mindig számolták. Az 1856-os változások Az elsõ osztályú hajók ezután 110 vagy még több ágyúval, 1000 fõs személyzettel, a másod osztályúak közötti ágyúval és közötti embert. A harmadosztályúak közötti ágyúval és közötti személyzettel rendelkeztek. A negyedosztályú fregatt építésû hajókon fõ, az ötöd osztályú hajókon 410 fõ, a hatod osztályúakon 300 fõ szolgált.

15 Más szempont szerinti osztályozás Az osztályozási rendszer nem csak az osztályba soroltságot adta meg. A vitorlás idõszakban az osztályba sorolt hadihajó neve a ship volt, ami mindig három árboccal és keresztvitorlával rendelkezett. Az a vitorlás hajó, ami csak egy vagy két árboccal rendelkezett nem volt ship és a vitorlás érában nem is nevezik soha annak. Az osztályon kívüli hajók mind kettõ vagy egy árbocosak voltak, snow, ketch, brigg, schooner, vagy cutter vitorlázattal. Ez akkor is igaz, ha létezett egy kevés számú háromárbocos, kereszt vitorlázatú sloop-of-war, ezeket azonban ship-sloop néven megkülönböztették a többitõl. Szokás volt még, ha egy alacsonyabb besorolású hajón, egy magasabb rangot viselõ személy parancsnokolt, akkor a hajót magasabb kategóriába sorolták át. Erre példa Pitt Burnaby Greene esete, aki commanding officer volt a Bonne Citoyenne-en 1811-ben post capten rangban, ezért a hajó besorolását sloopból áttették post ship besorolásba. Az osztályozási rendszer vége Az osztályozási rendszer 1876-ban a Royal Navyban megszûnt, amit az Admiralitás az új rendszerû ágyuk, a gõzhajtás, a vas és acél építõanyag bevezetésével indokolt meg, ami már lehetetlenné tette a hajók erejének csupán az ágyuk száma szerinti megállapítását. Forrás: július 22-én hajómester