ZALAKOMÁR KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Záradék:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZALAKOMÁR KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012. Záradék:"

Átírás

1 ZALAKOMÁR KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Záradék: A településfejlesztési koncepciót Zalakomár Község Képviselı-testülete./2012.(..) számú határozatával elfogadta. Papné Szabó Mónika körjegyzı

2 TARTALOMJEGYZÉK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3 BEVEZETÉS 3 ZALAKOMÁR FEJLİDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TRENDEK, FEJLİDÉSI LEHETİSÉGEK 4 A település jövıbeni térségi szerepe 4 A népesség várható alakulása 4 A település által nyújtott infra-, és szolgáltatás- struktúra a jövıben 5 A környezet alakításának irányelvei 6 A település gazdasági és pénzügyi helyzetének javítására vonatkozó irányelvek 6 A társadalmi folyamatok kezelését célzó elképzelések 7 A jövıkép megalapozása 7 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 8 JÖVİKÉP, ZALAKOMÁR JELLEMZİI A ÉVEKBEN 8 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAINAK ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA 9 CI. Prioritás 9 CII. Prioritás 10 CIII. Prioritás 11 CIV. Prioritás 12 CV. Prioritás 14 ZALAKOMÁR, FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEK- FELADATOK- CÉLOK 16 MELLÉKLET 21 2

3 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK BEVEZETÉS A települések mőködtetése és fejlesztése a települési önkormányzatok feladata és felelıssége. Az ezekre vonatkozó önkormányzati célok, elképzelések, stratégiák (a kitőzött célok megvalósításának módjai), és az ezekhez szükséges eszközök meghatározása a településpolitika tartalma. Településpolitika tehát két, egyformán fontos eleme a település mőködtetése (településüzemeltetés) és a településfejlesztés. Fontos ezeket kihangsúlyozni, mert a két oldal egymást feltételezi, együtt határozza meg a településen élık életminıségét, ugyanakkor verseng egymással a rendelkezésre álló szőkös pénzügyi és egyéb forrásokért. Ezeket a körülményeket a fejlesztések tervezésénél sem lehet elhanyagolni, mert ezek megvalósulásuk után, üzemeltetési, fenntartási költségeket igényelnek, ezért törekedni kell arra, hogy a fejlesztések, illetve az ezekhez kapcsolódó beruházások jövedelmezıek, de legalább önfenntartóak legyenek. A településfejlesztés tervezése tehát a település jövıbeli mőködésére és fejlesztésére vonatkozó átfogó megközelítés, amelynek keretében olyan megoldásokat keresünk a település jövıbeni viszonyaira, amelyek a legjobb eredményeket ígérik a lakosság életkörülményei javításában, a település és a környezet összhangjának biztosításában. A településfejlesztési tervezés eredménye, egyben alapvetı dokumentuma a településfejlesztési koncepció, amely felvázolja a település jövıképét, a fejlesztések célrendszerét, az ezekhez kapcsolódó legfontosabb feladatokat, valamint a közvetlen térségi, hazai és nemzetközi környezethez szükséges alkalmazkodási lehetıségeket. Minden település egy sajátos összetett képzıdmény. Különbözı körülmények, környezeti, földrajzi, történelmi stb. tényezık hatására alakul ki, szervesen fejlıdik, érzékenyen reagál a szőkebb és tágabb környezetében bekövetkezı változásokra. A település évszázadokon keresztül fennmarad, majd kedvezıtlen külsı, belsı körülmények hatására lassan elnéptelenedik, esetleg elpusztul, majd a körülmények kedvezı változása következtében újratelepül, megújul. A település összetett volta miatt, több szempontból is megközelíthetı. Egyrészt, mint a településen élı lakosok lakó és élettere, a falusi, ún. helyi társadalom létformája, másodszor a lakosság illetve a különbözı szervezetek által végzett gazdasági tevékenységek színtere, így maga az önkormányzat is folytat gazdasági, gazdálkodási jellegő tevékenységeket. Harmadszor, mindezek a jelenségek és tevékenységek egy fizikai térben egy természeti, és egy ún. épített környezet keretei között zajlanak. Ez adja a település képét, arculatát, melyet a lakó és egyéb épületek, a köz- és zöld területek és infrastrukturális elemek alkotnak. A fentiek értelmében a fejlesztési-, illetve a fejlesztéstervezési tevékenység is akkor lesz megfelelı, ha ezt a többarcúságot, illetve ezen vetületek egymásra hatását is figyelembe vesszük, azaz ezek együttes fejlesztése hozhat csak megfelelı eredményt. A készülı településrendezési terv elsısorban az épített környezet fejlesztésére és a meglévı kulturális örökség megırzésére irányul, de feltételezi a településfejlesztési koncepció meghatározását is, mivel céljai és feladatai ebben kerülnek megfogalmazásra, összhangban a település többi céljaival és feladataival. A településfejlesztési koncepció kialakítása (A BM 24. sz. Útmutató a település fejlesztési koncepció készítéséhez c. anyag felhasználásával) a település jelenlegi helyzetének feltárásával, értékelésével indult, amelynek elemzésébıl meghatározhatók a település erısségei, gyengeségei (adottságok) és a környezet által nyújtott lehetıségek, illetve veszélyek (SWOT analízis). A helyzetelemzés összefoglaló táblázata (SWOT) a jelen anyag melléklete. A következı lépés a település jövıképének, a jövıben elérendı célállapotának meghatározása. A településfejlesztési koncepció idıtávja, -célszerően- a gyorsan változó körülmények és tendenciák következtében a következı évtizedekig, azaz ig terjed. A gyors változások miatt célszerő a koncepció rendszeres felülvizsgálata. A koncepció tartalmazza a fejlesztési célok és a hozzá kapcsolódó feladatok rendszerét. Ezekbıl kerülnek meghatározásra a településrendezési célok, illetve feladatok, amelyek a tervezés alapjául szolgálnak. A koncepcióban szereplı célok és feladatok végrehajtására a késıbbiekben javasolt, hogy az önkormányzat fejlesztési programot készítsen. 3

4 ZALAKOMÁR FEJLİDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TRENDEK, FEJLİDÉSI LEHETİSÉGEK A település jövıbeni térségi szerepe A település térségi szerepét alapvetıen a zalakarosi kistérség, valamint a Balaton közelsége és a fıbb infrastrukturális elemek, a7-es út és az M7-es határozza meg. A település megközelíthetısége kiváló, a közigazgatási határán az halad keresztül az M7-es autópálya, mely Budapest és Letenye, szlovén országhatár közt biztosít kapcsolatot. A település autópálya csomóponttal és lehajtóval is rendelkezik, mely az egész térség megközelítését is lehetıvé teszi. A régi 7-es a térség kisebb településit főzi fel, mely szintén Zalakomáromon halad keresztül. Az autópálya közelsége, és ezáltal a nagyobb városok gyorsabb elérhetısége (Nagykanizsa) jelentıs munkahely-elszívó hatást generál, melyet távlatilag helyben lévı munkahelyteremtéssel orvosolni szükséges. A település közvetlen vasúti kapcsolattal is rendelkezik, a Budapest - Székesfehérvár - Gyékényes vasútvonal. Potenciálisan elınyt jelent a község számára, elsısorban gazdaságföldrajzi szempontból a Balaton közelsége, és a mellette elhelyezkedı nemzeti park, a bivaly- és a település déli részén elhelyezkedı madárrezervátum. A kedvezı lehetıség a község számára a térségi turizmusba (vízi-, kerékpáros-, falusi- turizmus) való bekapcsolódás a Balaton és az autópálya közelsége. A népesség várható alakulása 4500 Népességváltozás népesség (fı) évek Forrás: KSH Népszámlálás A diagramból látható, hogy a népességváltozás négy szakasza különíthetı el, az elsı közötti szakaszra a lakosságnövekedés jellemzı, a második szakaszra ( ) a csökkenés, a harmadik szakasz közötti idıszakban a hirtelen lakosságemelkedés, majd az 1960 utáni folyamatos lakosságcsökkenés következik be. Vizsgálva a jelenség okát megállapítható, hogy a népességcsökkenés két jelentıs okra vezethetı vissza: egyrészt, a születésszám csökkenése (2000-ig csökkenése), a természetes szaporodás negatív mivolta, másrészt a jelentıs mértékő, 1990-ig a természetes fogyás mértékét is meghaladó elvándorlás, (2000-tıl a vándorlási egyenleg már pozitív), a jelenben már pozitív, stagnáló tendenciája tapasztalható. A két tényezı együttes hatása következtében a népesség csökkenés 2010-ben kisebb mértéket mutat. Ennek fenntartása, illetve a népesség enyhe mértékő növelése, csak a jelenlegi betelepülés növelésével biztosítható. A természetes szaporodás (fogyás) összetevıi igen nehezen befolyásolhatók, a születésszám csökkenése országos, sıt európai probléma, a halálozás kérdése és mértéke természetileg, társadalmilag (életkörülmények) meghatározott, 4

5 és csak lassan és kis mértékben változik. A legjobban befolyásolható tényezınek a vándorlás (elvándorlásbevándorlás) tekinthetı. Az elvándorlás csökkentése a községhez való kötıdés (identitás) erısítésével, az itt élık életminıségének emelésével, míg a betelepülés a község vonzerejének (letelepedés támogatása, életminıség javítása) növelésével ösztönözhetı. A következı ábrákon bemutatjuk, hogy betelepülés mértéke, hogyan befolyásolja a népesség változást. Az I. sz. változat számításaiból látható, a jelenlegi ütemet meghaladó (kb. 3,6 fı/év) vándorlási egyenleget feltételezve, a pozitív vándorlási egyenleg és növekedı születések száma a népesség stagnálást feltehetıen biztosítaná, sıt kis mértékben növelhetné is, így a népesség 2020-re pedig 3114 fı lehetne. A II. számítás alapján a bevándorlás ütemének alacsonyabb növekedése mellett (2010 után 1 fı/év pozitív vándorlási egyenleg), a népesség 2020-re kb fıre csökkenne. A betelepülés fiatal és képzett betelepülık esetén, a település demográfiai struktúráját is elınyösen befolyásolhatja. Természetesen a népességszám növelése nem öncél, hanem mérlegelés kérdése, az egyéb települési adottságok, mőködtetési és fejlesztési célok és feladatok függvénye. Az ábrákon szereplı értékek, csak becsült, tájékoztató jellegőek és a tendenciák, trendek bemutatására szolgálnak. Zalakomár község várható, becsült népessége (a két variáció alapulvételével) Népességprognózis 2020-ig Népesség I. Népesség II. Évek Népesség I. Népesség II. A 2015 és 2020-ra vonatkozó népesség becslések után, az elérésükhöz szükséges népesedés stratégiai és taktikai feladatok meghatározhatók. A település által nyújtott infra-, és szolgáltatás- struktúra a jövıben A társadalom fejlıdése magával hozza a falusi élet megváltozását is, olyan értelemben, hogy a fejlettebb, komfortosabb városi élet elemei ötvözıdnek a falusi természetközeli életmóddal. A jövıben csökken a különbség a település információs ellátottságában. Az informatika fejlıdése lehetıséget ad információk, kulturális-tudományos források elérésére, avagy a település népszerősítésére (Internet), és megjelenik a közigazgatásban, sıt új munkalehetıségek megteremtésében (távtanulás, távmunka) is. Ezek a lehetıségek rendkívüli módon elısegíthetik a község fejlıdését, megvalósításuk viszont komoly kihívást jelent, ezért ezek befogadására fel kell készíteni a község társadalmát. A község jövıbeni fejlıdése, a vidéki életmód helyi- és a városi lakosság valamint a turizmus számára való felértékelıdése (környezet, rekreációs lehetıségek), megkívánják az infrastruktúra és a település által nyújtott szolgáltatások megváltozott követelményekhez való igazítását. A környezet fokozott védelme, valamint a városias életmódhoz való közelítés érdekében szükséges a hulladékkezelés megoldása, a kiépített szennyvízhálózatra való teljes körő rácsatlakozás, és a szelektív szemétgyőjtés megvalósítása és alkalmazása. Hasonló követelményt jelent a település épített környezetének (épületek, közterületek) igényes karbantartása és kialakítása. 5

6 A településen lévı munkahelyek teremtése és a meglévık minıségi fejlesztése is nagymértékben hozzájárulhatnak a település népességmegtartó, illetve népesség vonzó erejéhez. A megnövekedı kulturális, szórakozási, sportolási igények kielégítésére megfelelı, igényes szolgáltatások kialakítása szükséges, amelynek szerepe nemcsak a betelepülık, hanem az itt élı helyi lakosság megtartását is elısegíti. Kedvezıtlen demográfiai jelenség egész Európában a lakosság csökkenése, illetve ehhez kapcsolódóan a meghosszabbodó életkor következtében az idısebb lakosság magas és a jövıben tovább növekedı aránya. Ez magával vonja a szociális gondoskodás, szolidaritás megerısítésének szükségességét, az ehhez kapcsolódó intézménystruktúra kiépítését (szociális gondozás, öregek napközi otthona stb.). Minden település életében, identitásának megtartásában nagyon fontos intézmények a gyermekintézmények, az óvoda és az iskola, amelynek szerepe a mai világban egyre inkább felértékelıdik a jövı generációinak felkészítésében, a kialakuló információs és tudásalapú társadalom követelményinek való megfelelésben. A környezet alakításának irányelvei A kistérség éghajlatát kontinentális klíma (meleg nyár, hideg tél) jellemzi. A kontinentális klíma mellett a nyári és a téli idıszak hımérsékletét, illetve csapadékmennyiségét az óceáni (enyhe tél, hővös, csapadékos nyár) és a földközitengeri (meleg, száraz nyár, enyhe, csapadékos tél) hatások határozzák meg. A legmelegebb hónap középhımérséklete C, a leghidegebb hónap középhımérséklete -1 C és -1,7 C között ingadozik. A térségben a hıségnapok száma átlagban 14, a hótakarós napok száma átlagosan 45 nap. A napsütéses órák számát tekintve (kb óra) a kistérség a kissé hővösebb tájakhoz tartozik. A térségben a nyugati szél az uralkodó. A kistérség nyugati részén több, keleti részén kevesebb csapadék jellemzı, a csapadék éves mennyisége mm körül alakul. A legtöbb csapadék ısz végén, tél elején, a legkevesebb nyár végén várható. A kistérség talajszerkezetét a csapadék mennyisége nagymértékben befolyásolja. A csapadékosabb, nyugati területeket alacsony termékenységő, kevés humusztartalmú pangó vizes vagy pszeudoglejes barna erdıtalaj jellemzi, nagy részüket erdı borítja. Kelet felé haladva a csapadék mennyiségének csökkenésével agyagbemosódásos barna erdıtalajok és barnaföldek következnek. A barnaföld a terület legjobb minıségő termıtalajai közé sorolható. A völgyek mélyén magasabb termékenységő, nyershumusz tartalmú réti- és láptalaj változatok fejlıdhetnek ki. Napjaink és a jövı egyre erısödı tendenciája az emberi környezet erıteljes felértékelıdése, annak a felismerés jegyében, hogy az emberi tevékenység a környezetet károsan befolyásolja, amely károsodás viszont az emberi életfeltételeket rontja. Alapvetı fontosságúvá vált az úgynevezett fenntartható fejlıdés elve, amely a fejlesztés környezettel harmonizáló megoldását jelenti. A település vonzereje kedvezı környezeti állapotában, tiszta levegıjében, csendes, nyugodt falusias légkörében, a táj érzékelhetı közelségében rejlik. A településfejlesztés és a környezetalakítás fontos célja, e vonzerı megtartása érdekében, a kedvezı környezeti állapot megırzése, ill. még kedvezıbbé tétele, mely: érhetı el. a környezet terhelésével járó tevékenységek elhelyezésének szabályozásával, a térségben lévı folyamatokra, trendekre figyelemmel versenypozíció megtalálásával (tudatos fejlesztések), a meglévı környezeti konfliktusok feloldásával (pl. állattartás szabályozása, illeszkedı építészeti alkalmazása), a feltárt környezetterhelések megszüntetésével (pl. illegális szemétlerakók felszámolása, csatornázottság), a környezetet érı káros hatások csökkentésével, a környezet minıségét javító intézkedésekkel zöldfelületek területi és funkcionális fejlesztésével, a természeti környezet védelmével, rehabilitációjával A település gazdasági és pénzügyi helyzetének javítására vonatkozó irányelvek A településfejlesztés egyik legfontosabb problémája a fejlesztési források biztosítása. A központi források szőkössége és az önkormányzatok korlátozott lehetıségei eddig számos fejlesztés megvalósítását akadályozták, illetve 6

7 késleltették. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb eredménye az ország rendelkezésére álló fejlesztési források megtöbbszörözıdése. Ezen források jelentıs része a települések számára is elérhetıvé válik, pályázatok elnyerése útján. Ehhez viszont az szükséges, hogy a támogatott témákról az önkormányzatok információkkal, és részletesen kidolgozott koncepciókkal, tervekkel rendelkezzenek. A térségi fejlesztési források mellett szükség van a község gazdasági erejének, forrás teremtı képességének erısítésére, ehhez szükséges a település gazdaságának helyi fejlesztése. Ez egyrészt a község lakossága számára jövedelemszerzési lehetıséget biztosít, másrészt a gazdasági szereplık, vállalkozások adóbefizetései az egyéb források mellett, a település mőködtetésének és fejlesztésének alapját képezik. A gazdaság fejlesztése kiterjed a mezıgazdasági termelés korszerősítésére (piaci igények figyelembevétele, gép és technológiai fejlesztés), valamint a környezetkímélı ipari tevékenység erısítésére, letelepülési lehetıségeinek biztosítására. Hasonlóan fontos új szolgáltatási tevékenységek (falusi-, kerékpáros- turizmus) meghonosítása, ehhez kapcsolódóan helyi termékek és helyi tevékenységek (pl. kézmőipar, bivalyfeldolgozáshoz kapcsolódó tevékenységek, stb.) kialakítása, a szükséges infrastruktúra biztosítása. A jövıben egyre fontosabb probléma a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása, melyek fejlesztésére és alkalmazására a következı években, évtizedekben jelentıs támogatásokat lehet kapni. A társadalmi folyamatok kezelését célzó elképzelések A jövıben a község társadalmának új kihívásoknak kell megfelelnie. A világban kialakuló globalizáció hatására annak ellenpontozásaként felértékelıdik a lokális vagy helyi társadalom. A megelızı években a mezıgazdaság szerepének csökkenése, a politikai és gazdasági változások hatására bekövetkezı társadalmi problémák (pl. munkanélküliség) következtében a falusi társadalom elbizonytalanodott, sıt a jelentıs elvándorlás, városba költözés a régi társadalmi kapcsolatok felbomlásához vezettek. A betelepülés elısegítése, és az elvándorlás csökkentése megfelelı intézkedéseket igényel az önkormányzattól, és a lakosságtól közremőködést, melyek közül legfontosabb, a település vonzerejének növelése, erıteljes település-marketing folytatása. A kisebb községek társadalma csak úgy tud fennmaradni és fejlıdni a jövıben, ha alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, új típusú kötıdést, identitást teremt. Ehhez szükség van a község teljes körő megújulására, mind társadalmi-kulturális, mind gazdasági, mind pedig, az épített környezet vonatkozásában. A jövıkép megalapozása A jövıkép megalapozása érdekében széles körő társadalmi részvétellel folyt a tervezés. A megfelelı koncepció kiválasztása érdekében civil és gazdasági szférával történt igényfelmérés (kérdıív) is történt a hivatali szférával történt személyes interjúk mellett. A lakossági tájékoztatás elsı körben a helyi újságban történt meg. A kérdıívezés eredménye jelen dokumentum melléklete tartalmazza, melynek eredményei a dokumentumba beleépültek (SWOT elemzés, célok meghatározása). 7

8 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVİKÉP, ZALAKOMÁR JELLEMZİI A ÉVEKBEN A község a kistérség fejlıdı települése lesz, igazi kapu a térségben, amelyet a tısgyökeres lakók mellett, a betelepült, a vidéki környezetet elınyben részesítı, fiatal, képzett családok lakják. A munkaképes népesség számára megfelelı munkalehetıségek teremtıdnek, mely egyrészt a népességet foglalkoztatja, megtartja, másrészt jelentıs iparadó bevételt jelent a községnek. A helyi munkalehetıségek száma a kereskedelmi-gazdasági-, szolgáltatóipar és a turizmus (elsısorban természeti értékeken alapuló madár- és bivalyrezervátumra építı - szelíd turizmus) megerısödésével növekszik. A község mezıgazdasága átalakul a piaci igényeknek megfelelıen, korszerő eszközökkel, környezetkímélı módon, jövedelmezıen termel. A közintézmények biztosítják a lakosság igényeinek színvonalas kielégítését minden korcsoport számára, az óvodástól az idıskorúak gondozásáig. A környezet védelme megerısödik, a környezetgazdálkodás és a környezettudatos nevelés következtében. A lakókat és az idelátogatókat szép, rendezett településkép fogadja, gondozott épületekkel és közterületekkel. A helyi közösség megerısödik, civil szervezetek tevékenykednek a település fejlesztésében, szépítésében, az élénk kulturális és sportéletben, a hagyományok megırzésében, szolgálva a lakosság új identitásának kialakulását. A települést jól mőködı önkormányzat vezeti, amely a helyi közösségekkel aktívan együttmőködve szervezi a község életét. 8

9 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAINAK ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA A településfejlesztés alapcélja (C) a zalakomári lakosság életminıségének javítása, az életszínvonal emelése és az erre épülı közösségi, kulturális életen keresztül új falusi kötıdés (identitás) megteremtése. Ennek keretében a következıkben szereplı kiemelt célok, egyenrangú prioritások (CI.-CV.) fogalmazhatók meg, amelyek esetében ki kell emelni, hogy a prioritási lista csupán a beavatkozási területek felsorolása fontossági sorrend nélkül. A célok eléréséhez számos fejlesztési célterületen kell beavatkozni, fejleszteni. Az egyes fejlesztési célterületekhez kapcsolódó fıbb feladatok a mellékelt táblázatos anyagban (Zalakomár fejlesztési célterületek-célok) szerepelnek. CI. Prioritás A népesség stabilizálása, illetve hosszabb távlatban optimális népességszám és településméret elérése, amely biztosítja a község hosszú távú életképességét és fejlıdését. A népesség alakulását, mint az elızıkben szerepel, a természetes fogyás mellett alapvetıen a vándorlási egyenleg alakulása határozza meg. Befolyásolásának egyik eszköze az elvándorlás csökkentése, az identitás, a közösségi kötıdés erısítése, a másik hatékony módja a betelepülés szorgalmazása. Ennek több elınye is lehet, pl. fiatal családok betelepülése esetén javul a népesség korösszetétele, nıhet a születésszám. Képzett betelepülık községbe vonzása új ismeretek, vállalkozó szellem, innovációs készség erısödését jelenthetik. A betelepülés elısegítése, és az elvándorlás csökkentése megfelelı intézkedéseket igényel az önkormányzattól, és közremőködést a lakosságtól, ezek közül legfontosabb, a község vonzerejének növelése, valamint arra alkalmas építési telkek biztosítása. Ez bár önmagában is összetett, sokrétő feladat, de megoldása nem elegendı, szükséges, hogy a szőkebb és tágabb környezet és ebben a jövendı partnerek és érdekeltek is megfelelı információval rendelkezzenek a község által nyújtott zalakomári, itt található lehetıségekrıl, azaz fontos a tudatos tájékoztatás kialakítása és alkalmazása (belsı településmarketing). A betelepülésnek kedvez a helyi lakosság befogadásra hajló beállítottsága, és együttmőködési készsége. A kapcsolódó fejlesztési területek: demográfiai folyamatok befolyásolása helyi társadalom, közösségi, szellemi élet fejlesztése szórakozás, sport fejlesztése emberi erıforrások fejlesztése széles kínálatú munkahelyek teremtése megfelelı építési telkek biztosítása életkörülmények, szociális helyzet fejlesztése megfelelı megközelíthetıség (helyközi közlekedés) javítása buszmegállók biztonságos kialakítása épített környezet védelme infrastruktúra fejlesztése 9

10 CII. Prioritás Az életszínvonal emelése, a jövedelemszerzı képesség javításával, a gazdaság fejlesztésével és a község által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésével. A) A jövedelemszerzés lehetıségeinek szélesítése Az életkörülményeket alapvetıen meghatározó tényezı a családok jövedelme, illetve ezek megszerzési lehetısége. A mezıgazdaság térvesztésével és a meglévı ipar csökkenésével a helyi munkahelyek száma, a település eltartó képessége nagymértékben csökkent és a foglalkoztatottak jelentıs aránya ingázásra, külsı munkahelyre kényszerült. A helyi jövedelemszerzés növelésének két útja van, egyrészt a meglévı gazdasági termelıegységek hatékonyságának és jövedelmezıségének fokozása (pl. mezıgazdasági gépesítés, technológia-fejlesztés; ipar technológiaváltás), másrészt új munkalehetıségek teremtése (pl. helyi terményeket feldolgozó ipar telepítése). Az életszínvonal további fontos eleme a község által nyújtott szolgáltatások fejlettsége és minısége. Ennek lehetıségei: helyi munkalehetıségek bıvítése (új és meglévık technológiaváltásával), kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területek kijelölése és befektetık vonzása, helyi szolgáltatások fejlesztése, támogatása helyi termékek fogyasztására való ösztönzı kampányok indítása fenntartható turizmus kialakítása, fejlesztése (falusi-, bor-, öko-, kerékpáros- stb.) kihasználva a Balaton és a természetvédelmi területek, nemzeti parkok, rezervátumok által nyújtott lehetıségeket, helyi (kézmőves, feldolgozó-) ipar fejlesztése (pl. bivalytenyésztésen alapuló bır-, húsfeldolgozás), helyi termékek kifejlesztése és értékesítése, környezetkímélı tevékenységet folytató gazdasági egységek letelepítése. B) A piaci igényeknek és az ökológiai adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, gazdaság kialakítása Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében, valamint a jövedelemszerzés lehetıségeinek kiszélesítése miatt szükséges a gazdaság, különösen a mezıgazdaság átalakítása, a megváltozó követelményekhez való alkalmazkodás, a mezıgazdasági termékszerkezet piaci igényekhez alakítása. Ennek legfontosabb követelményei: területhasználat racionalizálása, környezetbarát (netán bio-) gazdálkodás, értékesítési, beszerzési társulások, szövetkezések szervezése, helyi gazdaságfejlesztés (családi és kisvállalkozások támogatása), helyi termékek kifejlesztése és értékesítése, helyi szolgáltatások fejlesztése. A kapcsolódó fejlesztési területek: a település önkormányzatának gazdálkodásának fejlesztése településfejlesztés eszközrendszere (támogatások, pályázatok, helyi gazdasági szférával való együttmőködés) életkörülmények, szociális helyzet fejlesztése infrastruktúra fejlesztése településüzemeltetés fejlesztése környezetvédelem 10

11 CIII. Prioritás A természet és a táj védelme, erıforrásainak fenntartható hasznosítása, a kedvezı környezeti állapot megırzése és javítása. A tájhasználat környezettel való harmonizálása alapján, környezetvédelem. A kistérség fejlesztési területei között szerepelnek: A Pannon-termál program kiszélesítése, mely területei: termál- és gyógyfürdık egyedi, specializált szolgáltatásainak (egészségturisztikai, rekreációs és szabadidıs) fejlesztése; gyógyfürdıhelyek egészségügyi intézményeinek gyógyvízre épülı gyógyászati célú szolgáltatásaihoz szükséges infrastruktúra fejlesztése energia-hatékony technológiák, a termálvíz hulladék-hı hasznosítási lehetıségeinek figyelembevételével. Tájegységi ökoturisztikai programok fejlesztése: nemzeti parkok, natúrparkok és egyéb védett természeti területek turisztikai célú fejlesztése; természethez és helyi kulturális örökséghez kapcsolódó, az aktív turizmus ösztönzését jelentı szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztése; helyi információs rendszerek kialakítása; támogatott turisztikai vonzerık használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések. A település északi közigazgatási területén található a Kis-balatoni Tájvédelmi Körzet, természeti értékekben gazdag táj, melyet a területileg illetékes természetvédelmi hatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi szempontból jelentıs területet, tart nyilván. A táji adottságokhoz igazodó, a természeti értékeket megırzı tájgazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség fennmaradásának biztosítása az alábbi alapelvek szerint történhet: integrált földhasználati rendszer alkalmazása a természeti erıforrásokkal történı takarékos gazdálkodás a mennyiséggel szemben a minıséget elıtérbe helyezı termelés az egykori tájgazdálkodási módok felelevenítése, a kultúrtáj rehabilitációja a tájfejlesztés lehetıségeinek megteremtése, a tájkarakter erısítése a táji adottságoknak megfelelı, a természetvédelem érdekeivel összehangolt tájhasználat alkalmazása a táji, természeti szempontból értékes területek megırzése - nemzeti ökológiai hálózat, természeti területek, NATURA 2000 területek védelme (Hrsz 0174/1, 0175, 0181/5, 0185/6, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198) - a táj sokszínőségének megırzése - erdısávok, fasorok, vizes élıhelyek, gyepterületek védelme - a természetközeli élıhelyek közötti kapcsolatok (ökológiai folyosók) fennmaradásának biztosítása Zöldterületek, zöldfelületek fejlesztése: a rekreációs lehetıségek bıvítése, a meglévı zöldterületek fejlesztése, a településkép esztétikai értékének növelése, közterületek rendezése, fasorok felújítása, újak telepítése, új közösségi terek, sportolási lehetıségek teremtése, az intézménykertek használati értékének növelése (iskolakert, óvodakert fejlesztése) Környezetvédelem: a környezettudatos szemlélet erısítése a környezeti elemek védelmét és a környezetet érı káros hatások csökkentését szem elıtt tartó fejlesztések (infrastruktúra-fejlesztések, környezetkímélı gazdasági tevékenységek megtelepedése) megvalósítása levegıtisztaság-védelem főtéskorszerősítés ösztönzése, alternatív energia használatára való ösztönzés a hulladékkezelés korszerősítése 11

12 - a szelektív hulladékgyőjtés szélesebb körő lehetıségeinek megteremtése - a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelı szennyvízkezelés megvalósítása - építési törmelék ártalmatlanítása a környezeti konfliktusok feloldása - az állattartás szabályozása A kapcsolódó fejlesztési területek: természeti környezeti adottságokon alapuló fejlesztések településüzemeltetés települési környezet fejlesztése (természetes és épített) CIV. Prioritás A község megújítása a helyi társadalom, a közösségi és kulturális élet fejlesztésével és az épített környezet védelmével és fejlesztésével A helyi társadalom, a közösségi és kulturális élet fejlesztése A jövıben a község társadalmának új kihívásoknak kell megfelelnie. A világban kialakuló globalizáció hatására annak ellenpontozásaként felértékelıdik a lokális vagy helyi társadalom. A település társadalma csak úgy tud fennmaradni és fejlıdni a jövıben, ha alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, új kötıdést, identitást teremt. Ehhez szükség van a község teljes körő megújulására, mind társadalmi-kulturális, mind gazdasági, mind pedig, az épített környezet vonatkozásában. A legfontosabb kapcsolódó célok, feladatok: érték és hagyományırzés megerısítése, feltámasztása (helytörténeti kiállítás, pályázatok a fiatalok számára, régi történetek, fényképek, emlékek győjtése, bemutatása, helyi rendezvények stb.) és megfelelı közösségi, kulturális élet megteremtése (Mővelıdési Ház megfelelı programokkal való ellátása, üzemeltetése stb.) életkörülmények javítása (helyi munkahelyteremtés, iskola, szociális gondoskodás, kulturális sport lehetıségek fejlesztése stb.) helyi közösségek fejlesztése (baráti csoportok, egyesületek létrehozásának támogatása, civil szervezetek támogatása) közösségfejlesztés a település lakosságának a közös célok megvalósításában való közremőködés szervezése kulturált lakókörnyezet kialakítása (közterületek rendezése, virágosítás, épületek karbantartása stb.) megfelelı kereskedelmi, vendéglátási és egyéb javító szolgáltatások biztosítása a föld eltartó képességének növelése, a tájban rejlı lehetıségek feltárása Épített környezet védelme és fejlesztése A község térbeli szerkezetét, arculatát alapvetıen az épített (mővi) környezet határozza meg. Megjelenése, állaga a településképet az emberek életlehetıségeit közvetlenül befolyásolja. Értékei a község kultúrájának szerves részét alkotják, amelyek megırzése fontos feladat. Ugyanilyen fontos az új építések szabályozása, a meglévı keretekbe való beillesztése. Erre külön terv készül, a településrendezési terv. 12

13 A kistérség fejlesztési területei között szerepel: A Pannon Kulturális Út, mely területei: kastélyok és várak, egyházi létesítmények turisztikai funkciókkal való bıvítése; múzeumok és régészeti lelıhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, felújítása, bıvítése; nemzetközi és országos jelentıségő turisztikai szempontból meghatározó településen kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése; helyi információs rendszerek kialakítása. A kapcsolódó feladatok: az épített környezet védelme, (mőemlék és helyi értékvédelem- kulturális örökségvédelmi hatástanulmány), hagyományos épületek, építmények, szobrok helyi védelem alá helyezése (értékvédelmi rendelet), történelmi, kulturális értékek védelme, megırzése (régészeti területek védelme), tájkép, falukép, utcakép védelme, fejlesztése, közterületek, zöldterületek rendezése, védelme, beépítésre szánt területek kialakítása. A kapcsolódó fejlesztési területek: a település társadalmi, politikai, gazdasági környezete közösségi, szellemi élet kultúra, szórakozás, sport épített környezet fejlesztése épített környezet védelme történeti, kulturális értékek védelme területhasználat településfejlesztés eszközrendszere földrajzi helyzet, megközelíthetıség 13

14 CV. Prioritás A település térségi szerepének erısítése, tudatos településmarketing és a térségi együttmőködés keretében. A jövıben, az információs társadalom térhódítása, megváltoztatja (megnöveli) a község térségi szerepét is. Az Internet használat, kiterjedése és mindennapossá válása következtében, valamint az autópálya menti potenciális munkahelyi területeinek mőködésével a község bekapcsolódik a környezı és a távolabbi térség életébe. Ez a kapcsolat új munka- (távmunka), és képzési lehetıségeket (távtanulás), az e-közigazgatás megvalósulásával közvetlen bekapcsolódást biztosít az ország vérkeringésébe. Az Európai Unióban a regionális és térségi kapcsolatok kiemelik a települések közös fellépésének szükségességét, ezzel a térségi identitás kialakulását, magával vonva a helyi társadalom kinyílását a térségi emberi kapcsolatok erısítését is. A községen számos civil szervezet mőködik, melyek bevonása és aktív mőködése a településfejlesztés szempontjából meghatározó lehet. Civil szervezetek: Péczely Attila Népzenei Csoport, Zalakomári Dalkör, Sorry Mővészeti Csoport, Blasek Junior, Zalakomár Egyetértés Sport Egyesület Labdarúgó Szakosztály, KOMÁR Közhasznú Közalapítvány, Kárász Sporthorgász Egyesület, Ormándkastély Lakóiért Alapítvány. A legfontosabb kapcsolódó célok, feladatok: önkormányzat fejlesztése (szervezeti átalakítás, fejlesztési társaság) információ rendszer fejlesztése (belsı és külsı tájékoztatás) tudatos tervezett településmarketing kialakítása (a település megjelenítése a térségben, idegenforgalmi ismertség megteremtése kiadványokkal, országos rendezvényeken való részvétellel) a tájékoztatás informatikai lehetıségeinek megteremtése és fejlesztése (helyi újság, Internet, helyi tv) együttmőködés, kooperáció (a kistérségi együttmőködés erısítése, közös fellépés a források megszerzésében, pályázatok térségi beruházások megvalósítása) közvetlen szomszédságban lévı településekkel való együttmőködés megerısítése, (esetleg egyes funkciók ellátására szakosodás) szakmai tanácsadó szervezetek igénybevétele, térségfejlesztési társulások mőködésének javítása A kapcsolódó fejlesztési területek: település a környezetben helyi társadalom, önkormányzat természeti környezet, tájgazdálkodás, tájvédelem környezetvédelem a település társadalmi, politikai, gazdasági környezete A következı táblázatokban (SWOT-on alapulva, melyet jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmaz) listaszerően összegyőjtve, sorszámozva szerepelnek az egyes fejlesztési célterületekhez kapcsolódó fejlesztési feladatok, amelyek részletesebb kifejtésre az adott sorban szerepelnek. 14

15 Zalakomár Településfejlesztési koncepciójának térképes feldolgozása 15

16 Zalakomár, Fejlesztési célterületek- Feladatok- Célok Sorszám Fejlesztési célterületek 1. A település társadalma, humán erıforrások 1.1. A települési népesség demográfiai jellemzıi Feladat sor.sz Feladatok - A kívánatos népességszám becslése, meghatározása 2020 és 2020-ban - A gyermekvállalás ösztönzése a gyermekellátási feltételek javításán keresztül - Az elvándorlás fékezése, az életminıség javításával, a faluhoz való kötıdés erısítésével, munkahelyteremtéssel - A bevándorlás ösztönzése, pozitív vándorlási egyenleg elérése, megfelelı építési telkek biztosításával - Társadalmi integráció helyi identitáserısítı rendezvényekkel (pl. betelepülık integrálása). Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV Humán erıforrások Továbbtanulás ösztönzése, magasabb és a piac által igényelt szakképesítés megszerzésére, távoktatás támogatása és ösztönzése pályázat útján. - Munkahelyteremtés mezıgazdasági és gazdasági területek fejlesztései által helyben való foglalkoztatottság növelése, ingázás csökkentése - Munkahelyek növelése érdekében helyi gazdaság támogatása pályázati rendszer 1.3. Életkörülmények, szociális helyzet Egészséges-életmód programok kialakítása, szervezése (egészségmegırzı kampányok) - Nagyobb gondot kell fordítani a jövıben a szociális problémák kezelésére, az idısek, egyedül élık és a rászorulók gondozására (idısek otthoni betegápolása) - A lakossági szolgáltatások színvonalának, a lakossági igényeknek és a várható népességnek megfelelı fejlesztése (gyermekintézmények fejlesztése) 1.4. Politikai-, társadalmi élet és aktivitás, csoportok szervezetetek.02 - Civil szervezetek összefogásának elısegítése civil ház, találkozók kialakítása - Civil szervezetek által rendezett, Zalakomárhoz főzıdı, helyi identitáserısítı rendezvények támogatása 1.5. Önkormányzat mőködése, lakossági részvétel a község irányításában, fejlesztésében - Az önkormányzatnak döntı szerepe van a község életében, így mőködésének fejlesztése és tisztségviselıinek képzése, az ügyintézés színvonalának emelése nélkülözhetetlen. 16

17 Sorszám Fejlesztési célterületek Feladat sor.sz..02 Feladatok -A község lakóinak személyes tenni akarásának, aktivitásának feltárása és igénybevétele a falu szépítésében Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV A közösségi, szellemi élet jellemzıi Megfelelı többfunkciós, elsısorban közösségi tér, közösségi terek/ház és igényesebb szórakozási lehetıségek megvalósítása (esetleg helyi vállalkozók bevonásával) - A sportolási lehetıségek bıvítése, fıleg a fiatalság számára a szabadidı értelmes, egészséges eltöltésére, térségi sportkapcsolatok erısítése. - Helyi, identitáserısítı rendezvények szervezése és rendezése A települési közösség igényei és elvárásai.02 - Kulturális és szórakozási lehetıségek bıvítése helyi rendezvények, közösségi házban programok tartása. - Közterületek javítása, utak, kerékpárutak és közterek fejlesztése. 2. Épített környezet, infrastruktúra 2.1. A település története - Érték és hagyományırzés megerısítése, fejlesztése a fiatalok és idısek bevonásával (pályázatok az iskolások számára, régi történetek, fényképek, tárgyi emlékek győjtésére stb.) 2.2. A település szerkezete, tagoltsága.02 - Az új lakóterületek/épületek beillesztése a település meglévı szerkezetbe. A beépítés szabályozása (Szerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat) - A régi történelmi településmag szerkezetének megırzése. 2.3.Településkép, utcaképek Utcaképvédelem megoldása, közterületek fejlesztése (játszótér), faluszépítés - A hagyományos, értéket képviselı épületek helyi védelem alá helyezése - Az épületek értékırzı felújításának, karbantartásának támogatása (pályázat) - Települési zöldterületek és felületek fejlesztése, utcafásítás 2.4. Területhasználat.02 - A tervezett belterületi területhasználatot a Településrendezés terv, Szerkezeti terve tartalmazza. - Bivaly rezervátum szerves bevonása a község életébe kerékpárút kiépítése 2.5..Infrastruktúra - A község fiatal népességének növekedése miatt fel kell készülni az intézmények és egyéb infrastrukturális elemek bıvítésére is (tanulmánytervek, intézményfejlesztési koncepció, stb.), gyermekintézmények bıvítése 17

18 Sorszám Fejlesztési célterületek Feladat sor.sz Feladatok - Kerékpárút kiépítése (kistérségi együttmőködés) - Gyalogosjárda építése, karbantartása - Utak aszfaltozása (igénynek megfelelı teherviselı teherbíró burkolattal), fejlesztése. - A szennyvízhálózatra való csatlakozás szabályozása, kötelezıvé tétele Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV Településüzemeltetés.02 - A szelektív hulladékgyőjtés szélesítése. - Szennyvíztisztító szabad kapacitásával és annak továbbfejlesztésével Zalakomár, Balatonmagyaród és kettı Somogy megyei település Nemesvid, Somogysimonyi - szennyvizeit tudja fogadni és kezelni települések közötti kommunikáció elısegítése 3. A település gazdasága, az önkormányzat gazdálkodása 3.1. Gazdaságtörténet.02 - Meglévı hagyományokon alapuló fejlesztéseket ösztönözni (helyi márka kitalálása és terjesztése, falusi turizmushoz való kapcsolás, bivalyhoz kapcsolódó termékek/szolgáltatások/feldolgozás) - A mezıgazdasági termelés módját a fenntarthatóság jegyében átalakítani, ösztönözni a váltást (támogatási rendszer kiépítése, önellátásra ösztönzı kampányok) 3.2. A település gazdasága A mezıgazdasági termékszerkezetet a piaci igényekhez szükséges alakítani (bio-, és helyi specialitású termékek) - A meglévı mezıgazdasági egységek hatékonyságának és jövedelmezıségének emelése, családi és kisvállalkozások támogatása (gépesítés, természetközeli gazdálkodás) - Értékesítési, beszerzési társulások, szövetkezések szervezése vállalkozói találkozói fórumok szervezése. - Környezetkímélı gazdasági egységek letelepítése (gazdasági terület, munkahely) - projektportfolió kialakítása, területek kiajánlása potenciális befektetık számára. - Helyi (kézmőves) ipar és szolgáltatások fejlesztése. - A térségi munkalehetıségek figyelemmel kisérése (kapcsolattartás az érintett munkaügyi szervekkel) - Kistérségi fejlesztési programhoz való kapcsolódás: Kulturális Út / kastélyok és 18

19 Sorszám Fejlesztési célterületek Feladat sor.sz. Feladatok várak, egyházi létesítmények turisztikai funkciókkal való bıvítése; múzeumok és régészeti lelıhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, felújítása, bıvítése; nemzetközi és országos jelentıségő turisztikai szempontból meghatározó településen kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése; helyi információs rendszerek kialakítása Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV Települési önkormányzat gazdálkodása - A település gazdasági fejlesztése, tudatos településgazdálkodás - projektportfolió kialakítása, területek kiajánlása potenciális befektetık számára Településfejlesztés eszközrendszere 4. A település környezete 4.1. Földrajzi helyzet, megközelíthetıség Számos olyan fejlesztési lehetıség van (pl. településszépítés), amely közösségi közremőködéssel, alacsony ráfordítással megvalósítható. A helyi közösség identitáserısítése, mely által jobban kötıdnek Zalakomárhoz, és hozzájárulnak fejlesztéshez (saját munka, tenni akarás, stb.). helyi szépítı pályázat, Zalakomárért rendezvény/jótékonyági bál - A pályázati lehetıségek kihasználása külön felkészültséget igényel (pályázatfigyelés, pályázat kidolgozás) - Megfelelı fejlesztési projektek elıkészítése (koncepciók, tanulmánytervek, megvalósíthatósági tanulmányok, stb.) - Turisztikai fogadókészség, (infrastruktúra) kialakítása kerékpárút építése - A környezeti ártalmak csökkentése (környezetvédelem), a táji adottságok megırzése szelektív hulladékgyőjtés 4.2. Természeti környezet, táji adottságok.02 - Fejlesztési terv készítése a falusi turizmus feltételeinek kialakítására - A terv fokozatos megvalósítása (vonzó településkép, kialakítása, település marketing). A kockázat csökkentése érdekében a fokozatos megvalósítás célszerő, elıször a belföldi igények felmérésével és megfelelı település marketing alkalmazásával Környezetvédelem.02 - Települési szintő, környezetvédelmi projektek, pályázatok elıkészítése. - Részvétel a térséget érintı környezetvédelmi problémák felszámolásában, környezetvédelmi alap létrehozása (szennyezı tevékenységet folytató vállalatok által okozott károk mérséklésére pénzalap létrehozása) 19

20 Sorszám Fejlesztési célterületek 4.4. A településre ható külsı társadalmi, politikai és gazdasági tényezık. Feladat sor.sz Feladatok - Fel kell készülni fejlesztési tervek és programok elıkészítésével a pályázatokon való részvételre (tanulmánytervek, fejlesztési programok, koncepciók megalkotása). - Pályázatfigyelés kialakítása. - A térség fejlesztésének alapvetı feltétele az egyes tevékenységet végrehajtó szereplık között az elképzelések és a megvalósítás összhangja, az érdekek egyeztetése rendszeresen érdekegyeztetı fórumok tartása - Helyi vállalkozások átgondolt tájékoztatása; települési, kistérségi rendezvényekhez a vállalkozások támogatásának megnyerése; települési és kistérségi fejlesztések közös átgondolása, érdekek egyeztetése vállalkozói fórumok, érdekegyeztetési fórumok, ötletgeneráló rendezvények szervezése Kapcsolat a célokkal Alapcél: C CI. CII. CIII. CIV. CV A település a környezetben Tudatos, tervezett településmarketing kialakítása. - Térségi kapcsolatok kezdeményezése, szervezése. (Megfelelı arculatot, településképet kell kialakítani. Ez kiterjed a vonzó településképre (településszépítés), a különbözı rendezvényekre és a települést ismertetı kiadványokra és az Interneten való megjelenésre is. - Fontos lépés a község internetes honlapjának folyamatos aktualizálása, felhasználó baráttá tétele- társadalmi kommunikációs is elısegíti. - A településen lévı potenciális gazdasági területek kiajánlása, befektetıbarát településsé válása. - A kistérségi együttmőködésben rejlı lehetıségek kiaknázása, mely az egymás marketingjét, egymást kiegészítı és nem konkuráló tevékenységek (szolgáltatás, turizmus) megtelepítse. - Kistérségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment létrehozása, mely hatékonyan lesz képes mőködtetni a térség turisztikai projektjeit és szolgálni a marketingjét. - A kistérségi együttmőködés erısítése (közös fellépés, térségi beruházások megvalósítása) - Kapcsolatteremtés,- fenntartás településen, régión belüli, külföldi partnerekkel. - Alternatív energia használatának támogatása. 20

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

egyéni vállalkozó alkalmazott a magánszférában idılegesen nem dolgozik 0% 20% 40% 60% 80% 100%

egyéni vállalkozó alkalmazott a magánszférában idılegesen nem dolgozik 0% 20% 40% 60% 80% 100% 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Alsónémedi Településfejlesztési Koncepciójának megalapozása Kérdıívek kiértékelése A lakossági tájékoztatást a 11. tavaszán megjelent újságcikk és a község honlapján felhívás indította

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2011 Záradék: A településfejlesztési koncepciót Alsónémedi Nagyközség Képviselı-testülete 221/2011. (IX. 13.) számú határozatával elfogadta.. jegyzı

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

F.M.ÖK. 6/2011. (I.18.) önkormányzati határozata

F.M.ÖK. 6/2011. (I.18.) önkormányzati határozata F.M.ÖK. 6/2011. (I.18.) önkormányzati határozata a Fejér Megyei Mővelıdési Központ alapító okiratának módosításáról Fejér Megyei Önkormányzat Közgyőlése megtárgyalta a Fejér Megyei Mővelıdési Központ alapító

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Társadalmi beágyazódásunk

Társadalmi beágyazódásunk Társadalmi beágyazódásunk Magyarország Régió Megye Kistérség Mikrotérség Györköny Földrajzi elhelyezkedés Jól mőködı vidéki közösségek jellemzıi 1. Magas életminıséget nyújtó környezet, annak kezelése

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében. A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében. A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához Kódszám: DAOP 2007-5.1.2/B A projektek az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Bevezetı, helyzetelemzés

Bevezetı, helyzetelemzés Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 5/2002./VI.26./ számú önkormányzati rendelete a közmővelıdésrıl a módosításáról szóló 16/2007.(IX.26.) és a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel egységes

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu T á j é k o z t a t ó - a Képviselı-testületnek - A Tokaj-Hegyalja

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben