KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT

Átírás

1 KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT NAGYKŐRÖSI TANKERÜLETE WEINER LEÓ ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: SZÁZDINÉ SZECSEI ANIKÓ intézményvezető 1

2 I. BEVEZETŐ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse a Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és a közalkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működésének szabályait. Az intézmény legfontosabb adatai: Az intézmény neve: Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény címe: 2750 Nagykőrös, Patay u. 19. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u Az intézmény működtetője: Nagykőrös Város Önkormányzat 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. Az intézmény típusa: alapfokú művészeti iskola OM azonosítója: Az intézmény alapítója: Népművelési Minisztérium Művészetoktatási Osztály (1953) Az intézmény alaptevékenysége: alapfokú művészetoktatás (vállalkozási tevékenységet nem folytathat) Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok: - Magyarország Alaptörvénye (2011. IV.25.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esély- egyenlőségről 2

3 évi CCXI. törvény a családok védelméről - 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről - 22/2013. EMMI rendelet évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992 évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. - 20/1997. (XII- 22. Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről - 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről. - 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - A mindenkori miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjéről - 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: Az intézmény Nevelőtestülete hagyja jóvá, melynek időpontjától a korábbi SZMSZ hatályát veszíti, az érvénybe lépő hatálya pedig határozatlan időtartamra szól. Az intézmény valamennyi dolgozójára kiterjed, a benne foglaltakat minden alkalmazott köteles betartani és munkavégzésüket ennek megfelelően végezni. Az intézmény köznevelési alapfeladatai: alapfokú művészetoktatás Zeneművészeti ág Klasszikus zene Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom 3

4 Népzene Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák Pengetős tanszak tantárgyai: citera Elektroakusztikus zene: Billentyűs tanszak tantárgyai: klasszikus szintetizátor, szintetizátor-keyboard Táncművészeti ág Néptánc tanszak tantárgyai: népi játék, néptánc Társastánc tanszak tantárgyai: gyermektánc, társastánc Az intézmény évfolyamainak száma: 12 évfolyam (előképző, alapfokú, továbbképző évfolyam) Az intézmény telephelyei: Székhelye: Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola telephelyei: 2750 Nagykőrös, Patay utca 19. Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gábor Áron Tagiskola 2755 Kocsér, Kossuth Lajos utca 14. Csemői Ladányi Mihály Általános Iskola Nyársapáti Tagintézménye 2712 Nyársapát, József Attila út 6. Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium 2750 Nagykőrös, Vadas utca 2. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2750 Nagykőrös, Kálvin tér Nagykőrös, Kecskeméti út Arany János Református Általános Iskola 2750 Nagykőrös, Kecskeméti út Nagykőrös, Losonczy utca 2. Arany János Kulturális Központ 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 7. Kossuth Lajos Általános Iskola 2750 Nagykőrös, Kinizsi utca 4. Az intézménybe felvehető maximális gyermek- tanulólétszám: 600 fő 4

5 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola, 2750 Nagykőrös, Patay utca 19. helyrajzi szám: 1607 hrsz. hasznos alapterület: 594,83 m 2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gábor Áron Tagiskola 2755 Kocsér, Kossuth Lajos utca 14. helyrajzi szám: 1. hasznos alapterület: 150 m 2 jogkör: vagyonkezelői működtető neve: Váci Egyházmegye Ordináriusa Nyársapáti Mátyás Király Általános Iskola, 2712 Nyársapát, József Attila út 6. helyrajzi szám: 93/1. hasznos alapterület: 50 m 2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: KLIK Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium, 2750 Nagykőrös, Vadas utca 2. helyrajzi szám: 5402/2. hasznos alapterület: 150 m 2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Kálvin tér 11. helyrajzi szám: 3047 hasznos alapterület: 50 m 2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Kecskeméti út helyrajzi szám: 2973 hasznos alapterület: 50 m 2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. Arany János Református Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Kecskeméti út 2. helyrajzi szám: hasznos alapterület: 46,5 m 2 jogkör: vagyonkezelői működtető neve: Református Egyházközség 5

6 Arany János Református Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Losonczy utca 2. helyrajzi szám: 5242 hasznos alapterület: 41 m 2 jogkör: vagyonkezelői működtető neve: Református Egyházközség Arany János Kulturális Központ, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 7. helyrajzi szám: 1696/1. hasznos alapterület: 128 m 2 jogkör: vagyonkezelői működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. Kossuth Lajos Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Kinizsi utca 4. helyrajzi szám: 1441 hasznos alapterület: 30 m 2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Hosszú: Kerek: Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 2750 Nagykőrös, Patay u. 19. Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Nagykőrös 6

7 Az intézmény szervezeti felépítése Az iskola dolgozóit - a jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre - a nagykőrösi tankerületi igazgató alkalmazza a hatályban lévő munkajogi jogszabályok szerint. Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Munkaközösség-vezetők Pedagógusok Iskolatitkár 7

8 II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az intézmény munkarendje A heti munkaidő 40 óra Munkarend szabályozása Az intézményvezetők és a pedagógusok munkarendje Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 7 órától 20 óráig tart nyitva. A nyitvatartási időn belül különös tekintettel a koncertek idejére az egyik intézményvezetőnek, akadályoztatása esetén valamelyik munkaközösség-vezetőjének az iskolában kell tartózkodnia. Tanítási időben (10-18 óra között) az intézményvezetőnek, illetve a helyettesének - lehetőség szerint - az iskola épületében kell tartózkodnia, akadályoztatásuk esetén a helyettesítésük a mindenkori Ügyeleti Rend szerint történik. Az esti órákban a szervezett foglalkozást tartó pedagógusok felelnek az intézmény rendjéért, ameddig tanuló tartózkodik az intézményben, addig legalább 1 fő pedagógusnak az iskola épületében jelen kell lennie. Az iskola intézményvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az intézmény épülete ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az intézményből az utolsó távozónak a riasztót be kell kapcsolnia, a bejárati ajtó mindkét zárját zárnia kell, az épületet áramtalanítania kell és külső kapukat zárnia kell. Az iskolatitkár munkarendje munkanapokon: 8-16 óra A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8-16 óra között. A tanév rendje Könyvtár nyitva tartása hétfő, kedd: 8-16 óráig csütörtök: óráig A mindenkori miniszteri rendelet határozza meg az aktuális tanév rendjét. A szorgalmi idő kezdő és befejező napját az intézményvezető határozza meg. 8

9 A tanítás rendje - A tanítás helye a zeneiskola épülete vagy más intézményben (másik iskolában) biztosított olyan helyiség, amely a zene és táncoktatásra alkalmas. - Az iskolában folyó szakmai munka rendjét, beosztását, időtartamát tanszakonkénti tantervét és óratervét külön jogszabály írja elő. - A csoportos órákat szünet beiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben az igazgató másként is rendelkezhet. - A hangszeres órákat a főtárgyi naplóban, dátum szerint a szolfézs, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A megtartott órákat a tanulók ellenőrző könyvének tükrözni kell. Munkaidő-nyilvántartás eljárási szabályai - A nem pedagógus munkakörben dolgozók kötelesek jelenléti ívet vezetni. - A pedagógus munkakörben dolgozóknak is jelenléti ívet kell vezetni, valamint a főtárgyi és/vagy csoportos oktatási napló igazolja a tanár jelenlétét. - A pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint az oktatással-neveléssel le nem kötött idejük eltöltéséről A pedagógus kötött munkaidejének neveléssel-oktatással le nem kötött része elnevezésű nyilvántartó lapot kell vezetni, havi bontásban. 2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával: Tanítási órák látogatása Látogatásra jogosult - Szakminisztérium képviselője - Felügyeleti szerv képviselői tankerületi igazgató, polgármester, alpolgármester, jegyző, szakbizottság elnöke - Szakmai irányítószerv által kiállított óralátogatási engedéllyel rendelkező személyek - Az intézményvezető az órák látogatására a jogosultakon kívül más személyeknek is adhat engedélyt. Ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben ünnepély megtartására adandó alkalmak: tanév nyitásakor, zárásakor, nemzeti ünnepeinken. Hagyományok ápolásával kapcsolatos megemlékezések, hangversenyek: Kulturális Örökség Napja, Magyar Dal Napja, Aradi Vértanúk Napja, Kommunista Diktatúra Áldozatainak Napja, Holokauszt Áldozatainak Emléknapja, A muzsika ünnepe, 9

10 Magyar Kultúra Napja, Zenei Világnap, Ifjú Zenebarátok Jeunesses Napja, Magyar Nyelv Napja, Iskolai Könyvtárak Napja, Magyar Népdal- és Népköltészet Hete, Művészetoktatás Napja, Mikulás, Adventi hangverseny, Nemzeti Összetartozás Napja, Iskolánk névadójának Weiner Leónak születése- és halála napjának megünneplése, Művészeti alap- és záróvizsgázó növendékek hangversenye Ünnepélyes Díjkiosztó Gála, stb.) A megemlékezéseket a tantestület tagjai az intézményvezetővel történő előzetes egyeztetés alapján - készítik elő, rendezik és bonyolítják le. Az ünnepélyek és megemlékezések lebonyolításának pontos időpontjait a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok A fizetett ünnepnapokat a mindenkor hatályos jogszabályok tartalmazzák. A tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra 5 tanítás nélküli munkanap használható fel, melyet a mindenkor érvényben lévő iskolai Munkaterv tartalmaz. Nyári szünetben az igazgatóság székhelyén irodai ügyeletet kell tartani, melynek napját a KLIK Nagykőrösi Tankerülete határozza meg. 3. A tanórán kívüli foglakozások szervezeti formái és azok rendje Tanulmányi kirándulásoknak minősülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatási, cserehangversenyek, a zenei versenyeken való részvétel, a hangversenyek, az operaelőadások, a zenei intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. Tanítási napon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az iskola vezetőjének hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 fő. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulások költségeit a Szülői Szervezet meghallgatásával úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. A nyári (téli, tavaszi) szünetben az intézmény, zenei, illetve tánc tábort szervezhet. Táborozás fő célkitűzései: a közösségi nevelés, az együttesek szakmai fejlesztése, felkészítése. A táborokban való részvétel önkéntes. A kísérő tanárok, valamint a szakmai versenyeken résztvevő tanárok költségeinek megtérítéséről - a KLIK bevonásával, valamint a tankerületi igazgató engedélyével - az intézményvezetőnek - lehetőség szerint - kell gondoskodnia. 10

11 Szakmai versenyek Célja a kiemelkedő teljesítményre való ösztönzés. Formái: alapfokú művészetoktatási intézményi, megyei, területi, országos versenyek. Az intézményvezető munkaközösség-vezetők bevonásával ellenőrzi, hogy csak azok a tanulók induljanak a versenyeken, akik eredményeik, képességük alapján méltón képviselik az intézményt. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a győztes, illetve a helyezést elért tanuló eredményét mind az intézményben, mind a tanuló saját iskolájában elismerjék. Gondoskodik arról, hogy a versenyekre vonatkozó felhívásokat a tanárok és a tanulók időben megismerjék. Hangversenyek táncbemutatók Hangversenyek - növendék vagy tanári Táncbemutatók - csak növendékek A növendékhangversenyek (belépődíj nélkül) nyilvánosak. Az intézmény által szervezett nyilvános hangversenyeken és táncbemutatón való szerepléshez a szülői hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. 4. A felvételi-alkalmassági meghallgatások, beszámolók és javítóvizsgák lebonyolításai, azok szabályai és a mulasztás A tanulók felvétele A felvételi-alkalmassági meghallgatásokat általában a júniusi beiratkozáskor kell megtartani. Augusztus utolsó és/vagy szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi-alkalmassági meghallgatást lehet tartani. Az alapfokú művészetoktatási iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. 11

12 Új tanuló felvételéről az igazgató a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanuló létszámát figyelembe véve dönt. A felvétel eredményét az iskola hirdetőtábláján és a honlapján kell a tanulókkal és a szüleikkel, gondozójukkal (a továbbiakban: szülő) közölni. Ha egy hangszer tanulására több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket, a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására a felvételi- alkalmassági meghallgatáson nyújtott teljesítménye alapján a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Beiratkozás: - Időpontját az intézményvezető határozza meg, általában az ünnepélyes tanévzárót követő egy hét. - A tanulók beírását az iskolatitkár végzi, amely a Jelentkezési lap leadásával és az aktuális térítési díj befizetésével történik. - Új növendék esetén, valamint tanszakváltáskor képességvizsgálat történik a szaktanárok bevonásával. - Azon már tanulói jogviszonnyal rendelkező növendékeink, akik a következő tanévben folytatni szeretnék tanulmányaikat, május hónapban, de legkésőbb a hangszeres beszámolóig az iskolai Jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével, valamint a beiratkozás alkalmával a térítési díj befizetésével iratkoznak be a következő tanévre. A tanulmányi eredmény értékelésének módja A tanulónak minden olyan tantárggyal összefüggő lényeges megnyilatkozását, teljesítményét, amelyre félévkor, illetve a tanév végén számszerű osztályzatot kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel kell értékelni. Az osztályzásra a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján: - a főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet tárgyak esetén: (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - a hangszeres előképző, szolfézs előképző főtárgy, kamarazene, zeneirodalom, kötelező zongora tantárgy, illetőleg a társas ének és zenekar tantárgyak esetén: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. - havonkénti értékeléstől pedagógiailag indokolt esetben (pl.: felnőtt tanulóknál) el lehet tekinteni. - az érdemjegyekből a tanuló szülőjét a felnőtt tanulók kivételével az ellenőrző könyv útján tájékoztatni kell. 12

13 A félévi és tanév végi osztályzás A zeneiskolai tanulók munkáját kivéve a hangszeres előképző tanulóit félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetőleg a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetőleg egész tanévi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükröznie. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az első félév érdemjegyei alapján. A tanév végén főtárgyból, valamint szolfézsból, zeneelméletből bizottság előtt, beszámolót kell tenni. A beszámolón az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az intézményvezető vagy megbízottja (munkaközösség-vezető) Tagjai: a tanuló főtárgyi tanár és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. A kamarazene, a társas ének és zenekar tantárgyakból tanév végén nincs beszámoló, a szöveges értékelést a végzett munka alapján a tanár adja. Az egész tanévi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel az ellenőrző könyvbe, tanév végén a naplóba, a törzslapba és bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, illetőleg a hangszeres előképző, szolfézs előképző főtárgy, zenekar, zeneirodalom, kamarazene, kötelező zongora tantárgy, illetve társas ének tantárgyak esetén az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. A főtárgyi elégtelen osztályzat (a tanév végén) a tanuló jogviszony megszűnését jelenti. Szorgalom A főtárgy és szolfézs tanulásban tanúsított szorgalmat is folyamatosan, havonként értékelni kell. Erről a szülők az ellenőrző könyv útján kapjanak tájékoztatást. A szorgalom minősítését félévkor szám- és szómegjelöléssel az ellenőrző könyvbe, tanév végén pedig a naplóba, az törzslapba, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 13

14 Három órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén változó minősítésnél jobb nem adható. Javítóvizsga Kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az intézményvezető határozza meg és a zeneiskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az intézményvezető vagy megbízottja, tajgai a kérdező tanár és egy lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanár vezeti be az törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az intézményvezető és a főtárgy tanár írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a munkaközösség-vezető tanár együttes javaslata alapján az intézményvezető engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály anyaga alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az intézményvezető által megadott időben lehet tartani. Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb május 10-ig lehet az intézmény vezetőjének benyújtani. Felsőbb osztályba lépés A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányaiban nincs megszakítás. 14

15 Egyéb ok vagy okok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az törzslapban is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az intézményvezető, a munkaközösség-vezető, a szaktanár közös egyetértése alapján tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathatja. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és az törzslapba a fenti tényt be kell jegyezni. Az előző osztályban folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összesen óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és az intézményvezető engedélyével beszámolót tesz. Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet. A legmagasabb alapfokú zeneiskolai osztály eredményes elvégzése és művészeti alapvizsga letétele után a tanuló felvételi vizsga nélkül a zeneiskola továbbképző évfolyamába léphet. Tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai a művészeti alapvizsgára és záróvizsgára A művészeti és záróvizsga követelményrendszere megtalálható az intézmény Pedagógiai Programjában. Eljárásrendje: A művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól kell megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg a tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. A művészeti alapvizsgát meg kell szervezni, a művészeti záróvizsga pedig megszervezhető. Ezek a vizsgák sajátos helyzetet töltenek be a közoktatás rendszerében, mert nem minősülnek állami vizsgáknak. A művészeti alapvizsga sikeres letétele szerepet játszik az iskolai továbbhaladásban, mivel továbbképző évfolyamon való továbbtanulásra jogosítja fel a tanulót. Abban az esetben, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, nem folytathatja a tanulmányait az iskolában. 15

16 Művészeti záróvizsgát az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően tehet a tanuló. A Kt. rendelkezései nem határozzák meg szerepét, funkcióját, ebből következik nem igazol végzettséget, ill. szakképesítést. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga letételéhez három tagból álló vizsgabizottságot kell létrehozni, elnökét és tagjait az intézmény vezetője bízza meg. A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll: - Elméleti: szolfézs írásbeli és szóbeli (komplex zenei ismeretek), időtartalma max lehet. - Gyakorlati: főtárgy és zongora (elméleti tanszak esetén), időtartama max. 25 lehet. A vizsgabizottság elnökének kell biztosítani a törvényességet. Az intézményvezetőnek a vizsga lebonyolításához szükséges tárgyi feltételeket. 5. A pedagógusok nevelő-oktatómunkáival összefüggő feladatok kijelölésének és megbízásának elvei A zeneoktatás-nevelés munkáját a tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni, tananyagtervezetet, szolfézsból tanmenetet készíteni. A hangszeres egyéni tananyag tervezetek tanulónként tartalmazzák egy-egy időszakban elvégzendő tantervi anyagot, a tudatosítandó, illetve elmélyítendő technikai és zenei problémákat. Az egyéni tananyagtervezés ne öleljen fel három hónapnál nagyobb időszakot, mert a távolabbi időre szóló tervezet a közbejövő esetleges problémák miatt veszít jelentőségéből és aktualitásából. A szolfézs, kamarazene, zenekar (énekkar) vagy egyéb csoportos foglalkozásokra történő tananyagtervezés készítés egy-egy csoportra, (osztályra) bontja le a tanév tantervi anyagát. A tananyagtervezet összeállításánál az alapvető pedagógiai szempontokat kell érvényesíteni. Az egyéni hangszeres oktatásnál követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendéke személyiségét, képességét, tehetségét, érdeklődési körét, családi körülményeit, stb. Ezért célszerű családlátogatást is végezni és a növendékeiről minél több információt megszerezni. 16

17 Különös gonddal kell foglalkozni a zenei pályára készülő B tagozatos tanulókkal- Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartani a munkaközösség-vezetővel, a szakértővel, az illetékes zeneművészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és a felvételi követelményeket. Az utolsó éves zenei pályára, illetve továbbtanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához adjon meg minden segítséget, természetesen a szülők segítségét figyelembe véve. A zeneiskola intézményvezetőjének kérésére készítse el a továbbtanulásra jelentkezett tanuló főtárgyi és szolfézs-zeneelméleti jellemzését. A hangszeres, illetve főtárgyi tanár kísérje állandó figyelemmel növendékei szolfézs, kamarazenei, zeneirodalmi fejlődését, a közismereti iskolai előmenetelét. A szolfézstanár időnként érdeklődjön a tanuló főtárgyi előmeneteléről. A pedagógus jogai és kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: - gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, - nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa, - a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben, - a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy a foglalkozási, ill. Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, - a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket, - irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, - minősítse a tanulók tudását, - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, - a nevelőtestület tagjaként vegyen részt az intézmény Pedagógiai Programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, - a szakmai ismereteit tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, rész vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, - személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. 17

18 A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: - A Pedagógiai Program és módosításának elfogadásáról, - a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítéséről, - a Házirend elfogadásáról, - az Továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - saját működéséről, - döntéshozatalának rendjéről, - az átruházott hatáskörökről. 18

19 A nevelőtestület véleményt nyilvánít: - A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - Az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, - az igazgatóhelyettes megbízása, megbízásának visszavonása előtt, - külön jogszabályban meghatározott ügyekben, - a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása előtt. A szakmai munkaközösség A nevelési-oktatási intézményben legalább 5 fő pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési- oktatási intézményben legfeljebb 10 szakmai munkaközösség hozható lére. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelésoktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösségek létrehozásáról, valamint szakmai összetételéről az intézményvezető jogosult dönteni. A munkaközösségek munkáját a munkaközösségvezetők irányítják, akiknek személyére a munkaközösségek tagjai véleményének kikérésével - az intézményvezető tesz javaslatot, majd bízza meg őket a feladat ellátására. A munkaközösségek elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben adnak segítséget az iskolában folyó szakmai munka tervezéséhez, szervezéséhez, lebonyolításához és ellenőrzéséhez, részt vállalnak a pedagógusok továbbképzésében, az esetleges új oktatási módszereke bevezetésében, tanulmányi versenyek, tanév végi beszámolók, meghallgatások előkészítésében, lebonyolításában és más egyéb feladatok megoldásában. A munkaközösség-vezetőket munkaközösség-vezetői pótlék a hatályos jogszabályok alapján illeti meg. A munkaközösség-vezetők feladata: - A munkaközösségek munkatervének elkészítése, - munkaközösségi foglalkozások megszervezése, előkészítése, lebonyolítása és vezetése, - segíti a fiatal, illetve az iskola tantestületébe újonnan belépő pedagógusokat munkájukban, gondoskodik arról, hogy valamennyien megismerkedjenek az intézmény jól kialakult gyakorlatával, - óralátogatásokat tesz a munkaközösségében dolgozó pedagógusoknál. 19

20 A szakmai munkaközösség dönt: - Működési rendjéről és munkaprogramjáról, - szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség véleményt nyilvánít / véleményét ki kell kérni: - Szakterületét érintően véleményezi a nevelési - oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére, - az intézményben használat tanulmányi segédletek, valamint taneszközök kiválasztásáról, - az intézménybe kerülés felvételi követelményeinek meghatározásáról, - a hangszeres és elméleti beszámolók feladatainak meghatározásáról. Az intézményi tanács évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény 73. (3)-(4) bekezdése intézményi tanács létrejöttét írja elő. Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével. Tagjait a feladat ellátására - a delegálásra jogosultak véleménye alapján az intézményvezető bízza meg. Az intézményi tanács feladata: - Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviselete, - a delegáló szervek összefogása, - a szülők, a nevelőtestület, a működtető és a fenntartó közötti kapcsolattartás megszervezése. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről, az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza, és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az intézményi tanács döntési jogköre: Az intézményi tanács dönt: - Működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. 20

21 Az intézményi tanács véleményezési jogköre: Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6. Pedagógusok ügyviteli feladatai Naplók 1) Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely a zeneiskola tantárgyfelosztásában szerepel. (főtárgyi, kötelező tárgyi, szolfézs-napló, kamarazene és zenekari napló). 2) A napló vezetéséért az illetékes szaktanár felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részének naprakész állapotban egyeznie kell az irodai összesítőkkel. A törzslap, póttörzslap A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására törzslapot kell vezetni. A törzslapot a főtárgy (előképző) tanára a törzslapon található útmutató szerint állítja ki. A törzslapon fel kell tüntetni az OM azonosítót. Záradék formájában fel kell tüntetni a művészeti alapvizsga letételét. A törzslapban javítani csak a következő módon szabad: a hibás szöveget egyszeri áthúzással érvényteleníteni kell, az eredeti szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kerül a helyes szó vagy szöveg. Ha a helyesbítés, a javítás igazolására itt nem lenne elég hely, csillaggal vagy index-számmal lehet a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. A záradékot a javítást végző tanár, valamint az intézményvezető írja alá, és a zeneiskola körbélyegzőjével hitelesíti. Az törzslapban ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg leragasztásával javítani tilos. Az intézményvezető a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A törzslapokat össze kell fűzni és be kell köttetni, üresen maradt lapjait át kell húzni. A törzslap nem selejtezhető. 21

22 A megsemmisült vagy elvesztett törzslap helyett az intézményvezető a rendelkezésére álló dokumentumok alapján póttörzslapot készít. A nyomtatvány rovatai közül csak azokat kell kitölteni, amelyek hitelesen igazolhatók. A törzslapban és a bizonyítványban alkalmazandó záradék szövegét a melléklet tartalmazza. Bizonyítvány A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány a főtárgy tanára állítja ki. A bizonyítvány kelte a tanévzárás napja. A bizonyítványt a törzslap adataival megegyezően kell kiállítani. A törzslapba tévesen beírt, majd helyesbített adatokat a bizonyítványba a helyes bejegyzésnek megfelelően kell bevezetni. Az intézmény OM azonosítóját minden tanuló év végi bizonyítványában fel kell tüntetni. A bizonyítvány üres rovatait át kell húzni. A téves bejegyzéseket a törzslapra vonatkozó szabályok szerint kell javítani. Ha az összeolvasás alkalmával olyan tévedés derül ki, hogy a tanári naplóból más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az első osztály esetében új bizonyítványt kell kiállítani, a többi osztályban a téves bejegyzést át kell húzni és a jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után a helyes szöveget a következő lapra kell beírni. A bizonyítványt az intézményvezető és a szaktanárok írják alá. A zeneiskola körbélyegzőjével ellátott bizonyítványt a tanévzáró napján kell kiosztani. Az iskola nyilvántartást vezet az üres bizonyítványokról, valamint a kiállított kiadott nyomtatványokról. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, ill. kicserélt bizonyítványokról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisítheti. Másodlat Az intézményvezető az elvesztett vagy megsemmisült bizonyítványokról a törzslap alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy szülője kérésére. A másodlatnak a törzslappal mindenben egyeznie kell. Az űrlapon a másodlat szót fel kell tüntetni. A másodlat kiállításának tényét és keltét a törzslap megfelelő rovatába kell bejegyezni. Törzslap hiányában bizonyítvány-másodlat nem adható ki. Az iskolai bizonyítvány másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. 22

23 Egyéb iratok, dokumentációk 1) Beírási napló 2) Tájékoztatófüzet 3) Egyéni foglalkozási napló 4) Csoportos foglalkozási napló 5) Tantárgyfelosztás 6) Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény. 7) Eszköz- és hangszernyilvántartó lap 8) Javítóvizsga-jegyzőkönyv 9) Jegyzőkönyv vizsgához 10) Osztályozóív a vizsgához 11) Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv 12) Jegyzőkönyv a tanuló és gyermekbalesetekről 13) Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről 14) Törzslap külív, belív A felvett (beírt) tanulók adatait a zeneiskolai Jelentkezési lapok, a tanári naplók és az összesítők, a tanárok óraszámát a zeneiskola tantárgyfelosztása tartalmazza. Annak igazolására, hogy a tanuló a zeneiskolában folytat tanulmányt, az intézményvezető iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (pl. utazási kedvezményhez), az iskola vagy a munkahely. Részletes órarendet a tanári napló és az összesítő tartalmaz, ezekről összesített órarendet az egyéni foglalkozásból adódóan nem lehet készíteni. A kötelező óraszám és túlóra a naplóból és a tantárgyfelosztásból tűnik ki. A statisztikai adatszolgáltatásokat külön jogszabályok állapítják meg. 7. Az intézmény védő- óvó előírásai: l./ Legfőbb értékünk az egészség. Megóvása érdekében a tanulók a tanév kezdetén baleset- és tűzvédelmi tájékoztatót hallgatnak meg. A tájékoztatók megtartása a főtárgy tanárok feladata. A tájékoztatót szóban, a tanuló életkorának megfelelő, közérthető formában és jól megjegyezhető módon kell megtartani. 2./ Dohányozni az iskola területén, valamint az intézmény 30 méteres körzetében tilos! Ezen kívül tilos az alkohol és minden más egészségkárosító szer fogyasztása életkortól függetlenül. 23

24 3./ Az épületen belül úgy kell közlekedni, hogy az ne veszélyeztesse saját és a jelen lévők testi épségét. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot az iskolába behozni, ott meggyújtani szigorúan tilos. 4./ Sérülést okozó, veszélyes tárgyat behozni tilos. Nem szabad behozni az iskola területére állatokat. Az iskolában, a lépcsőházban, folyosóján, udvarán, tantermekben hangoskodni, a tanítást zavarni szigorúan tilos. Amennyiben valaki az épületben kárt okoz, kötelessége megjavíttatni. 5./ A balesetet, veszélyhelyzetet és más rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni kell az intézmény vezetőjének, valamint a tankerületi igazgatónak és a munkabiztonsági tanácsadónak. 6./ Rosszullét, iskolában észlelt betegség esetén meg kell keresni a szülőt (személyesen vagy telefonon) és értesíteni kell az eseményről. A szülő, illetve az orvos megérkezéséig gondoskodunk a gyermek felügyeletéről Az intézmény területén tartózkodó szülők és az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekre vonatkozó szabályokat az intézmény Házirendjének erre vonatkozó pontja tartalmazza. 8. Reklámtevékenység szabályozása 1. A Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskolában a reklámtevékenység minden formája tiltott, kivéve az alábbiakban felsorolt és intézményvezetői engedélyhez kötött tevékenységet. 2. Megengedett hirdetések: hangszerek, kották, hangzó zenei anyagok, melyek a tanítást, ill. az otthoni felkészülést, a szakmai ismeretterjesztést elősegíthetik, ezek hirdetési anyagai, az egészséges életmódra, egészségmegőrzésre, a természetes és épített környezet megóvására felhívó hirdetések, a kulturális események, rendezvények, előadások hirdetése, az oktatáshoz, otthoni gyakorláshoz szükséges hangszerek, eszközök, nyomtatott és elektronikus információhordozók hirdetései, a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó, kiegészítő nevelő-oktató tevékenység eseményeinek hirdetése, 24

25 a társadalmi, közéleti tevékenység folytatásával különösen a diákközélettel összefüggő felhívás, kivéve a pártpolitikai tevékenységet (választási kampányt), 3. Az intézményvezető a reklám, hirdetés engedélyezése során az alábbi szempontokat veszi figyelembe: Nem helyezhető el olyan tartalmú hirdetés, amely a szülőket, tanulókat közvetlenül a Pedagógiai Programban foglaltaktól eltérő, az éves munkatervben nem szereplő program, tevékenység, termék igénybevételére, megvásárlására, vagy közvetlen fogyasztásra hívja fel. Nem helyezhető el olyan tartalmú hirdetés, reklám, melynek tartalma jogszabályba ütközik, erőszakos cselekményre hív fel, másokat emberi méltóságukban, személyes meggyőződésükben sérthet, ill. politikai tevékenységgel, párttal kapcsolatba hozható. (Nem tartozik e körbe helyi és országos választásokról szóló hivatalos, nem kampánycélú felhívás, melyet a helyi Választási Iroda általában a választás napján helyez ki. 4. A kihelyezett hirdetés, reklám az iskola faliújságján, egyéb kiadványaiban jelenhet meg. Engedélyezésért az intézmény vezetője felel. 9. Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirendje nyilvánosak és megtekinthetők: Az intézmény könyvtárában annak nyitva tartási idejében Az iskola honlapján Az intézmény fenntartójánál. Tájékoztatást előzetes egyeztetés alapján az alábbiak szerint adnak: az intézményvezető a hét bármely napján de óráig intézményvezető-helyettestől a hét bármely napján de óráig 25

26 III. A VEZETŐI MUNKA RENDJE 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Az intézmény vezetője: Feladat- és felelősségi köre, hogy az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezésére, irányítására fókuszáljon. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért; szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a Pedagógiai Programot, a Helyi tantervet, előkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából.; kiadmányozási jogot gyakorol a jogszabályok, valamint a 2/2013. (I.15.) KLIKE utasítás alapján. 26

27 A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn a közbenső intézkedéseket. A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés, igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőivel. A médiában, illetve a nyilvánosság előtt az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető, a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult nyilatkozni. Az intézményvezető az intézményt érintő, a KLIK elnökének hatáskörébe, az elnök vagy a tankerületi igazgató kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben előkészített iratokat döntési javaslattal a tankerületi igazgatóhoz, illetve rajta 27

28 keresztül az elnökhöz terjeszti fel. Valamint a KLIK által kért adatszolgáltatásokat és az egyéb állásfoglalást igénylő ügyek iratait is a tankerületi igazgatón keresztül teljesíti. A kiadmányozás rendje Az intézmény vezetője jogosult kiadmányozni. Az intézmény vezetőjének távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója a helyettes, annak hiányában a megbízott munkaközösségvezető. Az intézmény vezetője felelős - Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, - a pedagógiai munkáért, - a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, - a Közoktatási Információs Rendszerrel (KIR) kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, - az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, - a tanulmányok alatti vizsgák, (művészeti alapvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe; képviseli az intézményt. Az intézményvezető feladatkörébe tartozik különösen: - A nevelőtestület vezetése, - a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, - az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, - a munkavállalói érdekképviseleti szervvel és a Szülői Szervezettel való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. Közvetlenül irányítja az intézményvezető-helyettes és az iskolatitkár munkáját. 28

29 Az intézményben foglalkoztatottak feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell az alkalmazott jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait névre szólóan. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az intézményvezető felelős. Intézményvezető-helyettes Az intézményvezető-helyettes magasabb vezető, az intézményvezető bízza meg legfeljebb 5 évre nyilvános eljárás útján. Az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala ellátja az intézményvezető helyettesítését; Az intézményvezető tartós két hetet meghaladó távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. Felelős: - az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, - szakmai területen segíti az intézményvezető vezetői tevékenységét, - előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgákat, - munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, - engedélyezi a tanulók beosztását más tanárokhoz, - javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi- alkalmassági és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanulók kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére, - közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, - az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért, - az alapfokú művészetoktatás munkatervében meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtásáért, - az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás elkészítéséért, vezetéséért, - figyelemmel kíséri a bizonyítványok és törzslapok egyeztetését, kiosztását és begyűjtését, 29