PATRÓNUS A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete Tanulmánykötet Szerkesztette: Dr. Juhász Gábor

Átírás

1

2 1

3 PATRÓNUS A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete Tanulmánykötet Szerkesztette: Dr. Juhász Gábor 2

4 3

5 A tanulmánykötet a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ támogatásával, a PATRÓNUS Program keretei között készült. A szakmai munkát Szellı János fıosztályvezetı koordinálta. A tanulmánykötet szerzıi: Brettner Zsuzsa, Dr. Göndöcs István, Dr. Halmos Csaba, József Ágnes, Dr. Juhász Gábor, Dr. Kocsis Mihály, Szellı János, Dr. Zakar András Szerkesztette: Dr. Juhász Gábor Lektorálta: Dr. Bertalan Péter Borító: Régió Média Bt. Felelıs kiadó: Human Exhange Emberi Erıforrás Fejlesztı és Tanácsadó Alapítvány, ISBN Nyomdai munkálatok: PALATIA Nyomda és Kiadói Kft., Gyır. Felelıs vezetı: Radek József ügyvezetı igazgató 4

6 5

7 Tartalom Bevezetı (Dr. Brebán Valéria Dr. Koltai Dénes)...11 HELYZETFELMÉRÉS: A PÁLYAVÁLASZTÁS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEIT MEGHATÁROZÓ SZEMPONTOK ÉS FELTÉTELEK A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (Brettner Zsuzsa József Ágnes Dr. Juhász Gábor)...14 A Dél-dunántúli régió aktuális munkaerıpiaci helyzete...14 A Dél-dunántúli régió általános demográfiai jellemzıi és településszerkezete...14 A munkaerıforrás általános jellemzıi...16 Képzettség, iskolázottság...16 A foglalkoztatottak gazdasági ágazatok szerinti megoszlása...17 A munkanélküliség mértéke és jellege...19 Az új álláshelyek alakulása a Dél-dunántúli régióban...24 A foglalkoztatottság várható változásai 3 hónap, illetve egy év múlva...26 A munkáltatók általános munkaerı-keresési szokásai...27 A pályaválasztási korú népesség a régióban...28 A pályaválasztási korú népesség demográfiai jellemzıi...28 A pályakezdı munkanélküliek száma és iskolai végzettsége...29 A fiatalok szociális helyzete a régióban...31 Anyagi helyzet...31 Lakáshelyzet...31 Társadalmi közérzet...32 Mobilitási kérdések...32 A Dél-dunántúli régió oktatási helyzete, képzettségi adatok...33 Alapfokú oktatás...33 Középfokú oktatás...34 Felsıfokú oktatás...38 A Pécsi Tudományegyetem...39 A Kaposvári Egyetem...39 A Pécsi Püspöki Hittudományi Fıiskola...40 Továbbtanulás...40 Nyelvismeret...41 A testi és lelki egészségfejlesztés lehetıségeirıl az iskolában...43 Egészség társadalom...43 Egészségnevelés...45 Egészségfejlesztés...46 Az iskolai beavatkozások kiemelt területei...48 Táplálkozás...48 Fizikai tevékenység...50 Dohányzás...51 Alkohol...52 Drog

8 Mentálhigiéné...55 A közösség szerepe az egészségfejlesztésben...57 Az iskolai egészségfejlesztés és a pályaválasztás kapcsolata...58 A régió munkaerı-piaci igényei, a vállalkozások elvárásai a középfokú szakképzés vonatkozásában...60 A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által végzett felmérés eredményei...60 A pályaválasztást segítı jelenlegi eszköz és intézményrendszer a pályaválasztással és a fiatalok elhelyezkedésével kapcsolatos programok a régióban...61 A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (DDRMK) programjai...62 Diplomás fiatalok a régió fejlıdéséért regionális munkaerıpiaci program...62 A régió továbbtanulási szándéktérképének elkészítése 2007 folyamán...62 Horvát-magyar munkaügyi kapcsolatok...62 Patrónus Program...63 Munkát mielıbb! Program...63 Mi a pálya? pályaválasztási és szakbemutató kiállítások...64 A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (DDRMK) és a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége közös programjai...64 Erıforrás térkép készítése...64 Hátrányos helyzető munkaerıpiaci csoportok esélyegyenlıségének javítása...65 Komplex Munkaerıpiaci Program...65 ROP 3.4 Régióspecifikus szakmai képzések támogatása...65 A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont programjai...66 Újra Dolgozom Program...66 Kiderül Program...66 Lépésrıl lépésre Program...67 Alternatív Munkaerıpiaci Szolgáltató Program...67 Agrárintegráció, mint lehetıség a vidéki foglalkoztatásban...67 Regionális Civil Program...68 A Cisco programjai...68 Az F_ projekt...68 A Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda tevékenysége...69 SWOT tábla: gyengeségek, erısségek, lehetıségek és veszélyek a Dél-dunántúli Régióban...70 Konklúzió...72 Felhasznált források...73 A PÁLYAVÁLASZTÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI (Dr. Zakar András)...78 Bevezetés...78 A pályaválasztás helyzete...80 Pályaválasztási tanácsadás az iskolákban...80 A munkaügyi szolgálat pályaválasztást segítı tevékenysége...82 Pályaválasztási intézmények és szervezetek

9 A pályaválasztási szakemberképzés és a pályaválasztási kutatások...85 Nemzetközi együttmőködés a pályaválasztás területén...87 A pályaválasztás fejlesztésének lehetıségei...89 A különbözı csoportok számára nyújtott pályaválasztási tanácsadás feladatai...89 A fiatalok pályaválasztásának támogatása...90 Alap- és középfokú oktatásban...90 Felsıoktatásban...92 Veszélyeztetett fiatalok körében...94 A felnıttkori pályaválasztás segítése...95 Pályaválasztás idısebb korban...97 A pályaválasztási tanácsadást segítı rendszerek folyamatos fejlesztése...99 Az elérhetıségek kiterjesztése és a tájékoztatások javítása a pályaválasztásban...99 A pályaválasztási szolgáltatások bıvítése a hátrányos helyzető csoportok számára Az irányítás és a koordináció a pályaválasztásban A pályaválasztási tanácsadás minıségének biztosítása és hatékonyságának mérése Az egész életen átívelı tanácsadás kialakítása Összegezés..., Irodalom A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSI HELYZETE ÉS STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI (Dr. Göndöcs István) A Dél-Dunántúlszakképzési rendszerének helyzetelemzése A gazdasági háttérkörnyezet változása és annak néhány következménye A közoktatás helyzete A szakképzés helyzete Az akkreditált felnıttképzés bemutatása Országos helyzet Regionális helyzet Kritikus elemek a szakképzésben A jogszabályváltozások várható hatása a régió szakképzésére A évi jogszabályváltozások összefoglalása A jogszabályváltozások célja, a szakképzés új rendszermodellje A jövı kihívásai A Dél-dunántúli Régió Humán Fejlesztési Stratégiájának válaszai az oktatási rendszer kihívásaira Kihívások Válaszok A pályázati rendszer által kínált megoldások és várható eredményességük Hiányérzetek, nyitott kérdések Az információ szerepe a modellváltásban

10 Nyitott kérdések, elvarratlan szálak Források PÁLYAVÁLASZTÁS ÉS PÁLYAIRÁNYÍTÁS, ILLETVE AZ EZEKRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A FELSİOKTATÁSBAN (Dr. Halmos Csaba Dr. Kocsis Mihály) Bevezetés Az oktatás expanziója hazánkban A középiskoláztatás expanziója Demográfiai változások A felsıoktatás nemzetközi környezete A hallgatói létszámok alakulása Tanulmányi irányok Végzettségi arányok A felsıoktatás expanziója hazánkban A felsıoktatásba jelentkezık és a felvettek számának alakulása Az intézmények, a hallgatók és az oktatók számának alakulása Az expanzió néhány alakító tényezıje A felsıoktatásba belépı hallgatók akadémiai képességeinek vizsgálata Konkrét adatok egyszerő szövegstruktúrában Konkrét adatok összetett szövegstruktúrában Absztrakt adatok egyszerő szövegstruktúrában Pályatervezésre és pályairányításra való felkészítés a felsıoktatásban A munkavállalási tanácsadó szak Az andragógia mesterszak Pedagógia alap-és mesterszak A Dél-dunántúli Régió a vizsgált kontextusban Függelék Irodalom A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PÁLYAVÁLASZTÁSI KONCEPCIÓJÁNAK AKCIÓTERVE (Szellı János - Dr. Juhász Gábor)

11 10

12 Bevezetı A pályakezdık munkaerıpiacra való zökkenımentes belépésének lehetıségei, ennek elısegítése, az elhelyezkedni nem tudók támogatása, a pályakezdı munkanélküliek számának alakulása a mindenkori foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb kérdése. A pályakezdı munkanélküliség helyzete, változása közvetlenül visszatükrözi a munkaerıpiac feszültségeit, hatással van a társadalmi, gazdasági fejlıdésekre. Fejlesztésének alapját az adhatja meg, ha a pályaválasztási rendszer jól funkcionál, ami természetesen összefügg az oktatási rendszer adottságaival, de korrelációban van a munkaerıpiaci igényekkel. A szakmai életút pályaválasztási szakasza idıben mindinkább kitolódott, mivel a késıbbi munkavégzéshez szükséges iskolai képzés hosszabbá vált. Fontos az is, hogy a korábbihoz képest lényegesen összetettebb az életpályára való felkészülés és felkészítés. Mindemellett egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a pályaválasztás terén a regionális szervezıdés és tevékenysége a korábbinál lényegesen hatékonyabb és gazdaságosabb, mivel az egyszerre segíti a kistérségekben folyó szakmai munkát, és megfelelı feltételeket biztosít a régiók közötti együttmőködésre. A pályaválasztási elıkészítı munka fı színtere az iskola. Ugyanakkor az iskolai képzésbıl a munka világába való átmenet sokkal bonyolultabb, mint eddig bármikor. Egyértelmő az is, hogy az elmúlt idıszakban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat készült fel leginkább arra, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel, a folyamatosan változó körülményekhez igazodva minél inkább segítse a fiatalok pályaválasztását, továbbtanulását. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ pályaválasztási tevékenysége széleskörő és rendelkezik mindazon alapokkal a német, osztrák mintára kiépített Foglalkozási Információs Centrumok, tanácsadó hálózat, kirendeltségi öninformációs bázisok, amelyek továbbfejlesztésével, kapcsolatrendszerük bıvítésével eredményesebbé válhat a pályaorientációs tevékenység. Az oktatás számos reform terepe volt az elmúlt másfél évtizedben, mindemellett a szakképzési struktúra változása közép- és 11

13 felsıfokon egyaránt csak részlegesen találkozott a munkáltatók igényeivel. Az oktatásban és a foglalkoztatásban érdekelt szereplık közötti együttmőködés nem javult, az érdekellentétek nem mérséklıdtek, aminek következtében tartósan fennmaradnak és idıben hullámzó intenzitással felszínre kerültek a kínálati és keresleti oldal közötti feszültségek. A régióban kettı Területi Integrált Szakképzı Központ mőködik, a kezdeti bizonytalanságok után e központokban megvalósulhat az iskolai rendszerő szakképzés mellett a felnıttképzés integrálása, a rész-szakképesítések megszerzésének lehetısége, a hátrányos helyzető, a roma, a fogyatékkal élı fiatalok szakképzésbe való beléptetése és lemorzsolódásuk csökkentése, esélyegyenlıségük javítása, a tanulók és a felnıttek szakképzésbe történı ki- és visszalépésének elısegítése. A pályaválasztási szakemberképzés alapjai kialakultak, régiós bázisa a Pécsi Tudományegyetem. A képzési lehetıségek között megtalálható a tanulási és pályatanácsadó pedagógus, amely az egyéni és csoportos tanácsadásra, mentálhigiénés szempontokra épített tanácsadói és pályaorientációs feladatok ellátására készít fel; a pályaorientációs szakirányú szakos tanár feladata olyan ismeretek közvetítése és készségek kialakítása, amelyek lehetıvé teszik a közoktatásban részt vevı felsı tagozatos és középiskolás korosztályok, valamint a szakképzésben tanulók pálya-, iskola- és munkaválasztásának a támogatását. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv megfogalmazza, hogy az alkalmazkodóképesség javítása és a gazdasági igényekhez igazodó munkaerı-kínálat biztosítása érdekében fejleszteni kell a pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatásokat. Olyan egységes, a szakmák széles körének megismerését biztosító pályaválasztási- tanácsadási rendszert kell kialakítani, amely segíti a tudatos pályaválasztást a fiatalok és a pályát módosító felnıttek esetében egyaránt. A fiatalok munkába állását segítı intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy erısödjenek az oktatás-szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok, elısegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különbözı szintjeirıl kilépı fiatalok számára a munkaerıpiacra való belépést és a változó munkaerı-piaci igényekhez való történı alkalmazkodást. Szükséges a pálya- és iskolaválasztási döntések megalapozása a különbözı munkaerıpiaci szolgáltatásokon 12

14 keresztül (pályaválasztási tanácsadók, foglalkozási információs tanácsadók, együttmőködve a szociális és ifjúsági szervezetekkel). Mindebbıl következıen általános cél egy olyan szakmai és intézményi feltételrendszer megalapozása, amely az egyén képességeinek, tudása versenyképességének tudatos fejlesztését, és foglalkoztatási esélyének növelését segíti elı az emberi erıforrások leghatékonyabb felhasználása révén. Emellett kiemelten fontos feladat egy hosszú távú regionális pályaválasztási koncepció kialakítása, amely magában foglalja a pályaválasztás rendszerét, intézményeit, szakmai szervezeteit, a partnerségen alapuló együttmőködést, a szakemberképzést, mindezek tudományos megalapozását (kutatások), és komplex feltételrendszerét. Jelen tanulmánykötet ezt a komplexitást képviseli, hozzájárulva az egész életen át tartó tanulás elterjesztéséhez és az azt segítı pályaválasztási, pályakorrekciós rendszer kialakításához. Pécs, december 20. Dr. Brebán Valéria Fıigazgató Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dr. Koltai Dénes Dékán Pécsi Tudományegyetem Felnıttképzési és Emberi Erıforrás Fejlesztési Kar 13

15 HELYZETFELMÉRÉS: A PÁLYAVÁLASZTÁS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEIT MEGHATÁROZÓ SZEMPONTOK ÉS FELTÉTELEK A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN BRETTNER ZSUZSA JÓZSEF ÁGNES DR. JUHÁSZ GÁBOR A Dél-dunántúli régió aktuális munkaerıpiaci helyzete A Dél-dunántúli régió általános demográfiai jellemzıi és településszerkezete A Dél-Dunántúl az ország legritkábban lakott körzeteinek egyike (69,5 fı/km 2 ). A KSH körzetbeosztása szerint a régióban 22 statisztikai kistérség található, sajnálatos módon közülük 15 az elmaradottak közé tartozik, amely helyzetnek történelmi, földrajzi eredıi sokrétőek (határmentiség, elıregedı korstruktúra, kedvezıtlen gazdasági, ill. infrastrukturális helyzet, adottságok stb.). A évi népszámlálás alapján a települések száma Magyarországon volt, ebben a Dél-Dunántúli régió 653 települési egységgel képviselte Baranya, Somogy és Tolna megyéket. A magyar településrendszer sajátos elemei az országos szinten a településállomány közel egyharmadát képviselı törpefalvak a régióban még nagyobb arányban vannak jelen, mint más régiókban. Az 500 fınél kevesebb lakossal bíró települések aránya az országos átlag felett van. Nincs ez másképpen a 200 léleknél kevesebbet számláló falvak esetében sem: míg országos szinten a településállomány 10 %- át teszik ki, addig a Dél-Dunántúlon ez az arány 14%. A dél-dunántúli települések 76%-ában (országosan 55%) a népesség száma nem érte el az 1000 fıt, ezen belül 52%-ukban (országosan 33%) az 500 fıt sem. (Dél-dunántúli Regionális Portál) A kedvezıtlen településnagyságból adódó hátrányokat tovább súlyosbítja a települések viszonylagos területi elzártsága is. A települések közel egyharmada zsáktelepülés, amelyekbıl a legtöbb Baranyában, majd Somogyban, végül pedig Tolnában található. (A Dél-dunántúli Régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzésének összefoglalója Rövidített 14

16 munkaanyag 2005) A régió három megyéje 40 várossal képviseli magát a 256 elemet számláló magyar városállományból, így urbanizáltsági szintje országos átlag alatti. (Dél-dunántúli Regionális Portál) A régió jelenlegi népesedési helyzetének fı jellemzıi a közepes termékenység, a magas halandóság és a viszonylag elırehaladott demográfiai öregedés. A régió lélekszáma évrıl évre csökken. Az élveszületések száma erıteljesen visszaesett (születési arányszám 9,1%), a halandóság magas szinten állandósult (13,2%). A természetes fogyás (4%) az 1980-as évek eleje óta folyamatos és egyre nagyobb mértékő. A természetes fogyás mellett az elvándorlás is jelentıs szerepet játszik a népességszám változásában. (Dél-dunántúli Regionális Portál) Az éves elvándorlás a régióban meghaladja a bevándorlást. Az ezer fıre jutó bevándorlási különbözet -1,2 fı. Az évek óta megfigyelhetı negatív vándorlási különbözet oka elsısorban az országos átlagnál alacsonyabb bruttó átlagkeresetben, az egy fıre jutó GDP kedvezıtlen alakulásában, a munkanélküliség országos szintet meghaladó arányában, a beruházások alacsony számában és az iskoláztatási helyzet hiányosságaiban keresendı. (Dél-dunántúli Regionális Népegészségügyi jelentés 2005) A régión, a megyéken belül kisebb területi átrendezıdés történt egyrészt a falvakból a városok irányába, másrészt a fejletlen területrıl a fejlettebbek felé, tovább gyengítve a hátrányos helyzető térségek pozícióit. (M. CSÁSZÁR ZS. 2007) A népesség összetételét tekintve a mai Magyarországon ez a régió ırzi a legerısebb entitásokat. A fı arculatformáló nemzetiségek a németség, a horvátság és a cigányság, de szerbek, bolgárok és görögök is nagy számban élnek a régió területén. A régióban további hazai kisebbségi csoportok (lengyel, örmény, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán) is fellelhetık. Mindazonáltal a magyarság néhány önálló arculattal rendelkezı csoportja, mint a moldvai csángók, bukovinai székelyek és erdélyi magyarok teszik teljessé a Dél- Dunántúl nemzetiségi képét. A nemzetiségek masszív jelenléte a fı oka a régióban jelentkezı kiemelkedı idegennyelv-ismereti szintnek. A régió soknemzetiségő hagyományainak megırzését, nemzetiségi csoportok identitásának ápolását kisebbségi önkormányzatok, civil szervezıdések, kulturális egyesületek és nem utolsó sorban az óvodától az egyetemig tartó anyanyelvi képzések segítik. (Déldunántúli Regionális Portál) 15

17 A munkaerıforrás általános jellemzıi A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint I. negyedévében a dél-dunántúli régióban 336,8 ezer fıt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 36,9 ezer volt I. negyedévének átlagában a foglalkoztatottak száma 3,5%-kal csökkent, ugyanakkor a munkanélküliek száma 4,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (45,3%) és az aktivitási ráta is (50,3%) romlott az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, elıbbi 1,4, utóbbi 1,1%-ponttal. Mindkét mutató elmaradt az országostól. Az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 9,9% volt, 0,7 %-ponttal alacsonyabb az elızı év azonos idıszakinál. (BARTHA V. 2007) Képzettség, iskolázottság Az alapfokú oktatási intézmények területi elhelyezkedése megfelelınek mondható, míg a középiskolák vonatkozásában kedvezıtlenebb a régió ellátottsága. Találhatunk olyan kistérségeket (Balatonföldvár, Lengyeltóti), amelyek egyetlen érettségit adó középiskolával sem rendelkeznek. Mind az alap, mind pedig a középfokú intézmények esetében megfigyelhetı a megyeszékhelyekre, illetve azok környékére való koncentrálódás. Ez alól kivételt képez a szakképzı intézetek területi elhelyezkedése. A felsıoktatási intézmények mőködtetésénél a megyeszékhelyeket is magukba foglaló körzetek dominanciája szembetőnı. Mind országosan, mind pedig regionálisan folyamatosan növekszik a közép- és felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya, és egyre kevesebben vannak azok, akik az általános iskola elvégzéséig sem jutnak el. A kedvezı változások ellenére a régió elmarad az országos átlagtól a középiskolai érettségivel és a felsıfokú végzettséggel rendelkezık tekintetében is. A régiót alkotó megyék közül a legkedvezıbb képzettségi mutatókkal Baranya rendelkezik, melyet Somogy, majd Tolna követ a sorban. A kistérségek iskolázottsági adatait vizsgálva a megyei eltéréseknél lényegesen jelentısebb területi differenciáltságot tapasztalunk. A kedvezıtlenebb 16

18 iskolázottsági jelzıszámokkal a pécsváradi, a sásdi, a sellyei, a siklósi, a szigetvári, a barcsi, a csurgói, a lengyeltóti, a marcali, a tabi és a tamási körzetek rendelkeznek. (A Dél-dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzésének összefoglalója 2005) A Dél-Dunántúl az analfabétizmus tekintetében jóval kedvezıtlenebb képet mutat, mint az ország egyéb részei. Ennek egyik oka az idısödı korstruktúra, amely számos körzetben rontja az értékeket, de a cigány népesség magasabb részaránya is szoros összefüggést mutat az írni-olvasni tudás területi dimenzióival. A magasabb analfabétizmussal jellemezhetı körzetek elsısorban periférikus helyzetőek, gazdaságukból részben vagy teljesen hiányzik az ipar, a szolgáltató szektor szők körő, így a problémákkal terhes mezıgazdaság jelenti az egyedüli megélhetési formát. A középfokú, illetve felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya a régióban jóval elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor jó minıségő és fejlett a középfokú oktatási rendszer, magas a régió felsıoktatási intézményeinek aránya. A fenti jelenség arra utal, hogy a régió a legképzettebb munkaerejének jelentıs részét elveszíti, ugyanakkor a régió idısödı korstruktúrája is rontja a mutatókat. (Déldunántúli Regionális Portál) Befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezik a megfelelı korú lakosság 87%-a, legalább középiskolai végzettsége van 33,7%-nak és felsıfokú diplomája a 25 éves és idısebb népesség 10%-nak (országosan 12%). (M. CSÁSZÁR ZS. 2007) A régió három megyéje közül Baranyában volt a legkedvezıbb a lakosság iskolázottsága, ami azzal indokolható, hogy a felsıfokú intézmények választéka itt a legszélesebb. Kiemelkedınek mondható a térség idegennyelv-ismereti mutatója és struktúrája, amely a határmentiség, a soknemzetiségő hagyományok és a frekventált idegenforgalmi pozíció eredıjeként értelmezhetı. (DDRFT, 2001) A foglalkoztatottak gazdasági ágazatok szerinti megoszlása A Dél-Dunántúl népességének gazdasági aktivitását és a gazdaság jelenlegi fejlettségét jól jellemzi, hogy a munkanélküliség természetesen jelentıs kistérségi eltérésekkel jóval az országos átlagot meghaladó, 11% feletti. A foglalkoztatottak nagy szektorok szerinti megoszlását vizsgálva a régiók közül a mezıgazdaságban dolgozók aránya a dél-dunántúli régióban, különösen Tolna és Somogy 17

19 megyében magas. Az ipari foglalkoztatottak aránya viszont éppen itt a legalacsonyabb, pedig a kilencvenes évek közepétıl az iparban foglalkoztatottak száma a fejlettebb régiókban emelkedett. Az egy fıre jutó GDP, a külföldi beruházások, a vállalkozások számát tekintve a régió a három Dunától keletre fekvıhöz hasonlóan rossz helyzetben van. A gazdasági és foglalkoztatási mutatókat összegezve elmondható, hogy a dél-dunántúli régió sokszínő képet mutat, magában foglalja a dinamikusan fejlıdı megyeszékhelyeket, az idegenforgalmi vonzerıt jelentı balatoni agglomerációt és a periférikus helyzetben levı határmenti területeket, az elmaradott térségeket, valamint a stagnáló agrárperifériákat is. (M. CSÁSZÁR ZS. 2007) A dél-dunántúli székhelyő, legalább 5 fıt foglalkoztató szervezeteknél 2007 I. negyedévében átlagosan 204 ezren álltak alkalmazásban, 5 ezer fıvel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különbözı gazdasági ágak létszámindexei differenciáltak. Létszámnövekedést ebben az idıszakban az oktatás (3,6%), a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (2,5%), illetve az egyéb közösségi személyi szolgáltatások (1,3%) területén regisztráltak. Ezzel szemben az alkalmazásban állók száma leginkább a közigazgatás (12,3%-kal), az építıipar (11,4%-kal) és a mezıgazdaság (7,2%-kal) területén esett vissza. Az alkalmazottak 90,9%-át teljes munkaidıben foglalkoztatták. E körben 2,4%-kal csökkent a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, és a részmunkaidısök száma is hasonló mértékben mérséklıdött I. negyedévében 116,1 ezer dél-dunántúli székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ezen belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 8.120, a költségvetési szerveké volt. A vállalkozásokon belül 33,6%-ot tettek ki a társas, 66,4%-ot pedig az egyéni vállalkozások. Ezer lakosra vetítve I. negyedévében 73 egyéni vállalkozás és 37 társas vállalkozás jutott. A regisztrált gazdasági szervezetek fı tevékenységét nézve a következı megoszlást kapjuk: ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (29,5%), kereskedelem, javítás (14,8%), szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (11,8%), egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (11%), építıipari (7,2%) és mezıgazdasági (6,3%) tevékenységek. (BARTHA V. 2007) 18

20 A munkanélküliség mértéke és jellege augusztus 20-án a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában fı álláskeresı szerepelt. Az elızı havihoz képest fıs (2%-os) növekedés következett be. 1. sz. táblázat: A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ által augusztusában nyilvántartott álláskeresık fıbb adatai * A gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. A változás százalékpontban értendı. **Az összes nyilvántartott álláskeresıhöz viszonyítva. A változás százalékpontban értendı. Forrás: DDRMK 19

21 A korábbi év azonos idıszakához képest még jelentısebb a különbség, a regisztrált létszám fıvel (6,1%-kal) haladja meg a három jogelıd megyei munkaügyi központ összesített adatát. Az álláskeresık számának gyarapodása elsısorban a szakképzetlenek körébıl történt. (1. sz. táblázat) elsı félévének átlagában a nyilvántartott álláskeresık 85,4%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (36%), betanított munkát 23,7%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. (BARTHA V. 2007) Iskolai végzettségüket tekintve a regisztráltak 45,7%-a legfeljebb az általános iskolát járta ki, harmad részük szakmunkás végzettségő volt, 17,8%-uk érettségivel, 3,2%-uk pedig diplomával rendelkezett. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 8,5%- a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk fıt tett ki. Az álláskeresık száma júliusról augusztusra mind három megyében emelkedett: 2,6%-kal Baranyában, 2,1%-kal Tolnában, legkisebb mértékben pedig Somogy megyében: 1,2%-kal. Országosan csak 1,2%-os a havi növekedés. (1. sz. ábra) 1. sz. ábra: A nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva augusztusában Forrás: KSH adatok alapján 20

22 Az egy évvel korábbival összevetve markánsabb változás tapasztalható: a regisztráltak száma Somogy megyében gyarapodott a legnagyobb mértékben 9,4%-kal, Baranya megyében 7%-kal, Tolnában viszont kismértékő, 0,8%-os mérséklıdés volt tapasztalható. E hónapban a nyilvántartott álláskeresık a régió gazdaságilag aktív népességének 13,1%-át tették ki. A régióban az országos átlagot meghaladóan emelkedett az álláskeresık aránya: a Dél-Dunántúl rátája augusztus hó során 0,3%- ponttal emelkedve az országos átlagot 3,6%-ponttal haladta meg. A térség a régiók között továbbra is az ötödik helyen szerepelt. A mutató emelkedése a három megyében közel azonos mértékben változott: Baranyában 12,7%-os, Tolna megyében 11,2%-os érték 0,3%-ponttal, Somogyban a 15%-os érték 0,2%-ponttal magasabb a júliusinál. (DDRMK, 2007) 2. sz. ábra: A tartósan állást keresık aránya a Dél-Dunántúlon, kirendeltségenként augusztusában Forrás: DDRMK 21

23 A régióban erıteljesen csökkent a munkahelyüket vesztık száma, de elhelyezkedni is csak kevesebb álláskeresı tudott. A tárgyhó folyamán an váltak álláskeresıvé, fıvel kevesebben, mint júliusban. (BARTHA V. 2007) A belépések mérséklıdése a pályakezdık és a nem pályakezdık körében is megfigyelhetı volt. A nem pályakezdı belépık 38%-a (1.831 fı) a nem anyagi szolgáltatások, egyötöde (922 fı) az ipar területén tevékenykedı gazdasági szervezeteknél veszítette el munkahelyét: mindkét nemzetgazdasági ágból 17%-kal kevesebben, mint az elızı hónapban. A belépık közül 938 fı pályakezdı fiatal került nyilvántartásunkba, az ı számuk 780 fıvel csökkent. Különösen az oktatási rendszerbıl frissen kikerült, a munkaügyi szervezetet elsı ízben felkeresı fiatalok jelentkezése esett vissza, mintegy felére, a múlt havi fırıl 501 fıre. A nyilvántartásokból en kerültek ki: fıvel kevesebben, mint a múlt hónapban. 3 sz. ábra: A nyilvántartott álláskeresık megoszlása ellátásuk szerint augusztusában a Dél-Dunántúlon Forrás: DDRMK 22

24 Augusztusban a regisztráltakon belül a nık száma emelkedett jobban, 609 fıvel (2,3%) gyarapodva re, a férfiak száma 443 fıvel (1,6%) fıre. Az elızı évhez képest a férfiak 7,5%-kal, a nık pedig 4,6%-kal vannak többen. (DDRMK 2007) A legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartásban szereplı álláskeresık száma 504 fıvel fıre emelkedett. Arányuk júliusról augusztusra 0,3%-ponttal emelkedve 32,9%-ra nıtt. Különösen Somogy megye egyes kirendeltségi körzetei emelkednek ki 40% feletti hányaddal (Nagyatád 45,2%, Csurgó 43,9%). Az országos átlagot (29,5%) a régiós mutató 3,4%-ponttal haladja meg. (2. sz. ábra)az álláskeresési ellátásra (járadékra ill. segélyre) jogosultak száma emelkedett e hónapban a legnagyobb mértékben augusztus 20-i állapot szerint a dél-dunántúli régió három megyéjében a regisztráltak 24,6%-a, mintegy fı volt jogosult valamely típusú munkaügyi ellátásra, a július havinál 491 fıvel (3,8%-kal) többen, az egy évvel korábbinál pedig 110 fıvel (0,8%-kal) kevesebben. 2. sz. táblázat: A nyilvántartott álláskeresık számának változása ellátásra való jogosultságuk szerint a dél-dunántúlon Forrás: DDRMK 23

25 Az elızı havihoz képest az álláskeresési járadékosok száma 207 fıvel (2,3%-kal), a segélyeseké pedig 307 fıvel (8,8%-kal) nıtt. (3. sz. ábra) A 2006-os évtıl igénybe vehetı vállalkozói járadékra jogosultak e havi száma 165 fı volt, számuk 11 fıvel (6,3%-kal) elmarad a júliusitól. A kifutó ellátási formákban már csak 158-an részesültek (túlnyomó többségük a nyugdíj elıtti segélyben). Rendszeres szociális segélyt fı, a regisztráltak 38,7%-a kapott, számuk 607 fıvel (3%-kal) emelkedett a korábbi hónaphoz képest. Az elızı év augusztusában fıvel voltak kevesebben. Semmilyen ellátásra nem volt jogosult ügyfél, az összes álláskeresı 36,7%- a. A tárgyhónapban 46 fıvel fogyott a létszámuk. (2. sz. táblázat) Az új álláshelyek alakulása a Dél-dunántúli régióban 2007-ben a júliusi és az augusztusi zárónap között a munkáltatók fıre vonatkozó új munkaerıigényt jelentettek be a régióban mőködı munkaügyi kirendeltségeken, az elızı havinál közel ezerrel, kétötöddel kevesebbet. Augusztusban is az új ajánlatok többsége (858 fı, 56%) támogatott munkahelyekre (fıként közhasznú, közcélú) vonatkozott. Ez a szám a július havinak csak a fele (753-mal kevesebb). (4. sz. ábra) Az elsıdleges munkaerı-piacon támogatás nélkül 678 új állás volt betölthetı, amely 218-cal kevesebb a júliusi értéknél, azaz egynegyeddel esett vissza. Az iparban az elızı havinál 129-cel, a kereskedelemben pedig 401-gyel kevesebben helyezkedhettek el az új bejelentések révén. Így az iparban mintegy négyszázan, a kereskedelemben pedig háromszázan juthattak álláshoz augusztusban. Az újonnan bejelentett üres álláshelyek számának változása megyénként lényegesen eltérı. Somogy megyében rendkívüli mértékben, a júliusinak 38,8%-ára zuhant vissza az új állásbejelentések száma, mindössze 474 új munkalehetıség állt rendelkezésére az álláskeresıknek. A Tolna megyei új elhelyezkedési lehetıségek száma a múlt havi 545-rıl 429 fıre süllyedt (21,3%-kal). Baranyában pedig 633 fı volt a munkaadók által keresett létszám, az elızı havinál 108 fıvel, 14,6%-kal kevesebb. A korábbi évhez képest a régióban minden 24

26 megyében megközelítıleg felére esett vissza a munkaadók új munkaerı igénye. (DDRMK 2007) 4. sz. ábra: Az új álláshelyek számának alakulása a Dél-dunántúli Régióban január és augusztus között Forrás: DDRMK A hónap zárónapján a júliusinál 251-gyel kevesebb, betöltetlen álláshely szerepelt a nyilvántartásban, ennek fele Baranyában, 25-25% pedig Somogyban illetve Tolna megyében volt bejelentve II. negyedévének során havonta átlagosan 4.026, negyedéves szinten összesen állásbejelentés érkezett a Dél- Dunántúlon mőködı munkaügyi kirendeltségekhez. Az álláshelyek 34,3%-a (4.137 fıre vonatkozó) nem támogatott, mintegy 60%-a (7.255) pedig támogatott volt, míg 5,7% (685) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozott. A támogatott álláshelyek 79,2%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 18,6%-os volt a bértámogatás, 2,2%-os pedig a többi támogatott állás aránya március végén db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2007 második negyedéve során bejelentett álláshellyel együtt 25

27 összesen db állt a munkát keresık rendelkezésére, melybıl június végéig db maradt betöltetlen. A régió három megyéjében elsı félévének folyamán 33 csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, amelyek összesen 1048 munkavállaló tervezett elbocsátásról adtak számot. A negyedév folyamán a legnagyobb számú munkahely megszőnését a textília, textiláru gyártása ágazatban mőködı, marcali Mustang Zrt. jelentette be 361 fıre vonatkozóan. Ezen kívül 183 fıs tömeges elbocsátást hajtott végre a Baranya Megyei Kórház, 66 fıset a Pécsi Tudományegyetem, 58 fıset az Állami Népegészségügyi Szolgálat, illetve 50 fıvel csökkentette létszámát a Zsigmond Vilmos Gyógyfürdıkórház. Az elıbbieken kívül a komlói kórháztól 36 fıre vonatkozó létszámcsökkentési bejelentés érkezett, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ pedig 34 dolgozójától volt kénytelen megválni. (BARTHA V. 2007) A foglalkoztatottság várható változásai 3 hónap, illetve egy év múlva Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak (ÁFSZ) a Déldunántúli Régióban, 895 cég bevonásával végzett, III. negyedévére vonatkozó munkaerı-piaci felmérése szerint a vállalatok nagy része 3 hónap, illetve egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Az elkövetkezı negyedévben a felmérésben résztvevı 895 munkáltató összességében létszámának mindössze 179 fıs (0,3%-os) emelkedésére számít. A munkakörönkénti elırejelzés szerint 1582 új belépés mellett 1403 kilépés várható. A 12 hónapos elırejelzés adataiból is úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban sem fog javulni, a megkérdezett cégek válaszai alapján ugyanis az elıttünk álló egy évben a dél-dunántúli régióban összességében 0,3%-kal (177 fıvel) csökkenni fog a megkeresett cégeknél foglalkoztatottak száma. Ezen belül Baranyában kismértékő (0,6%-os) emelkedést, Somogyban és Tolnában ugyanakkor csökkenést valószínősítenek 0,7, illetve 0,9%- osat. (BARTHA V. 2007) (5. sz. ábra) 26

28 5. sz. ábra: A foglalkoztatottak létszámadatai a III. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Forrás: DDRMK A munkáltatók általános munkaerı-keresési szokásai Az ÁFSZ említett felmérése arra is választ keresett, hogy a munkáltatók az ÁFSZ szolgáltatásai és támogatásai közül melyeket használják, illetve milyen ragsort állítanak fel ezek között. Az összesített adatokból az szőrhetı le, hogy a válaszadó munkáltatók legnagyobb hányada a bértámogatást és a munkaközvetítést tartja a legfontosabb szolgáltatásnak, a cégek több, mint fele sorolta ezt a módot a három legfontosabb közé. Az említett eszközök kedveltségére utal, hogy a munkaközvetítés esetében a válaszadóknak csupán 8%-a, a bértámogatás esetén tized része nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri, vagy még nem használta az említett szolgáltatást, illetve aktív eszközt. 27