PATRÓNUS A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete Tanulmánykötet Szerkesztette: Dr. Juhász Gábor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PATRÓNUS A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete Tanulmánykötet Szerkesztette: Dr. Juhász Gábor"

Átírás

1

2 1

3 PATRÓNUS A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete Tanulmánykötet Szerkesztette: Dr. Juhász Gábor 2

4 3

5 A tanulmánykötet a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ támogatásával, a PATRÓNUS Program keretei között készült. A szakmai munkát Szellı János fıosztályvezetı koordinálta. A tanulmánykötet szerzıi: Brettner Zsuzsa, Dr. Göndöcs István, Dr. Halmos Csaba, József Ágnes, Dr. Juhász Gábor, Dr. Kocsis Mihály, Szellı János, Dr. Zakar András Szerkesztette: Dr. Juhász Gábor Lektorálta: Dr. Bertalan Péter Borító: Régió Média Bt. Felelıs kiadó: Human Exhange Emberi Erıforrás Fejlesztı és Tanácsadó Alapítvány, ISBN Nyomdai munkálatok: PALATIA Nyomda és Kiadói Kft., Gyır. Felelıs vezetı: Radek József ügyvezetı igazgató 4

6 5

7 Tartalom Bevezetı (Dr. Brebán Valéria Dr. Koltai Dénes)...11 HELYZETFELMÉRÉS: A PÁLYAVÁLASZTÁS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEIT MEGHATÁROZÓ SZEMPONTOK ÉS FELTÉTELEK A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (Brettner Zsuzsa József Ágnes Dr. Juhász Gábor)...14 A Dél-dunántúli régió aktuális munkaerıpiaci helyzete...14 A Dél-dunántúli régió általános demográfiai jellemzıi és településszerkezete...14 A munkaerıforrás általános jellemzıi...16 Képzettség, iskolázottság...16 A foglalkoztatottak gazdasági ágazatok szerinti megoszlása...17 A munkanélküliség mértéke és jellege...19 Az új álláshelyek alakulása a Dél-dunántúli régióban...24 A foglalkoztatottság várható változásai 3 hónap, illetve egy év múlva...26 A munkáltatók általános munkaerı-keresési szokásai...27 A pályaválasztási korú népesség a régióban...28 A pályaválasztási korú népesség demográfiai jellemzıi...28 A pályakezdı munkanélküliek száma és iskolai végzettsége...29 A fiatalok szociális helyzete a régióban...31 Anyagi helyzet...31 Lakáshelyzet...31 Társadalmi közérzet...32 Mobilitási kérdések...32 A Dél-dunántúli régió oktatási helyzete, képzettségi adatok...33 Alapfokú oktatás...33 Középfokú oktatás...34 Felsıfokú oktatás...38 A Pécsi Tudományegyetem...39 A Kaposvári Egyetem...39 A Pécsi Püspöki Hittudományi Fıiskola...40 Továbbtanulás...40 Nyelvismeret...41 A testi és lelki egészségfejlesztés lehetıségeirıl az iskolában...43 Egészség társadalom...43 Egészségnevelés...45 Egészségfejlesztés...46 Az iskolai beavatkozások kiemelt területei...48 Táplálkozás...48 Fizikai tevékenység...50 Dohányzás...51 Alkohol...52 Drog

8 Mentálhigiéné...55 A közösség szerepe az egészségfejlesztésben...57 Az iskolai egészségfejlesztés és a pályaválasztás kapcsolata...58 A régió munkaerı-piaci igényei, a vállalkozások elvárásai a középfokú szakképzés vonatkozásában...60 A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által végzett felmérés eredményei...60 A pályaválasztást segítı jelenlegi eszköz és intézményrendszer a pályaválasztással és a fiatalok elhelyezkedésével kapcsolatos programok a régióban...61 A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (DDRMK) programjai...62 Diplomás fiatalok a régió fejlıdéséért regionális munkaerıpiaci program...62 A régió továbbtanulási szándéktérképének elkészítése 2007 folyamán...62 Horvát-magyar munkaügyi kapcsolatok...62 Patrónus Program...63 Munkát mielıbb! Program...63 Mi a pálya? pályaválasztási és szakbemutató kiállítások...64 A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (DDRMK) és a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége közös programjai...64 Erıforrás térkép készítése...64 Hátrányos helyzető munkaerıpiaci csoportok esélyegyenlıségének javítása...65 Komplex Munkaerıpiaci Program...65 ROP 3.4 Régióspecifikus szakmai képzések támogatása...65 A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont programjai...66 Újra Dolgozom Program...66 Kiderül Program...66 Lépésrıl lépésre Program...67 Alternatív Munkaerıpiaci Szolgáltató Program...67 Agrárintegráció, mint lehetıség a vidéki foglalkoztatásban...67 Regionális Civil Program...68 A Cisco programjai...68 Az F_ projekt...68 A Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda tevékenysége...69 SWOT tábla: gyengeségek, erısségek, lehetıségek és veszélyek a Dél-dunántúli Régióban...70 Konklúzió...72 Felhasznált források...73 A PÁLYAVÁLASZTÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI (Dr. Zakar András)...78 Bevezetés...78 A pályaválasztás helyzete...80 Pályaválasztási tanácsadás az iskolákban...80 A munkaügyi szolgálat pályaválasztást segítı tevékenysége...82 Pályaválasztási intézmények és szervezetek

9 A pályaválasztási szakemberképzés és a pályaválasztási kutatások...85 Nemzetközi együttmőködés a pályaválasztás területén...87 A pályaválasztás fejlesztésének lehetıségei...89 A különbözı csoportok számára nyújtott pályaválasztási tanácsadás feladatai...89 A fiatalok pályaválasztásának támogatása...90 Alap- és középfokú oktatásban...90 Felsıoktatásban...92 Veszélyeztetett fiatalok körében...94 A felnıttkori pályaválasztás segítése...95 Pályaválasztás idısebb korban...97 A pályaválasztási tanácsadást segítı rendszerek folyamatos fejlesztése...99 Az elérhetıségek kiterjesztése és a tájékoztatások javítása a pályaválasztásban...99 A pályaválasztási szolgáltatások bıvítése a hátrányos helyzető csoportok számára Az irányítás és a koordináció a pályaválasztásban A pályaválasztási tanácsadás minıségének biztosítása és hatékonyságának mérése Az egész életen átívelı tanácsadás kialakítása Összegezés..., Irodalom A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSI HELYZETE ÉS STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI (Dr. Göndöcs István) A Dél-Dunántúlszakképzési rendszerének helyzetelemzése A gazdasági háttérkörnyezet változása és annak néhány következménye A közoktatás helyzete A szakképzés helyzete Az akkreditált felnıttképzés bemutatása Országos helyzet Regionális helyzet Kritikus elemek a szakképzésben A jogszabályváltozások várható hatása a régió szakképzésére A évi jogszabályváltozások összefoglalása A jogszabályváltozások célja, a szakképzés új rendszermodellje A jövı kihívásai A Dél-dunántúli Régió Humán Fejlesztési Stratégiájának válaszai az oktatási rendszer kihívásaira Kihívások Válaszok A pályázati rendszer által kínált megoldások és várható eredményességük Hiányérzetek, nyitott kérdések Az információ szerepe a modellváltásban

10 Nyitott kérdések, elvarratlan szálak Források PÁLYAVÁLASZTÁS ÉS PÁLYAIRÁNYÍTÁS, ILLETVE AZ EZEKRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A FELSİOKTATÁSBAN (Dr. Halmos Csaba Dr. Kocsis Mihály) Bevezetés Az oktatás expanziója hazánkban A középiskoláztatás expanziója Demográfiai változások A felsıoktatás nemzetközi környezete A hallgatói létszámok alakulása Tanulmányi irányok Végzettségi arányok A felsıoktatás expanziója hazánkban A felsıoktatásba jelentkezık és a felvettek számának alakulása Az intézmények, a hallgatók és az oktatók számának alakulása Az expanzió néhány alakító tényezıje A felsıoktatásba belépı hallgatók akadémiai képességeinek vizsgálata Konkrét adatok egyszerő szövegstruktúrában Konkrét adatok összetett szövegstruktúrában Absztrakt adatok egyszerő szövegstruktúrában Pályatervezésre és pályairányításra való felkészítés a felsıoktatásban A munkavállalási tanácsadó szak Az andragógia mesterszak Pedagógia alap-és mesterszak A Dél-dunántúli Régió a vizsgált kontextusban Függelék Irodalom A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PÁLYAVÁLASZTÁSI KONCEPCIÓJÁNAK AKCIÓTERVE (Szellı János - Dr. Juhász Gábor)

11 10

12 Bevezetı A pályakezdık munkaerıpiacra való zökkenımentes belépésének lehetıségei, ennek elısegítése, az elhelyezkedni nem tudók támogatása, a pályakezdı munkanélküliek számának alakulása a mindenkori foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb kérdése. A pályakezdı munkanélküliség helyzete, változása közvetlenül visszatükrözi a munkaerıpiac feszültségeit, hatással van a társadalmi, gazdasági fejlıdésekre. Fejlesztésének alapját az adhatja meg, ha a pályaválasztási rendszer jól funkcionál, ami természetesen összefügg az oktatási rendszer adottságaival, de korrelációban van a munkaerıpiaci igényekkel. A szakmai életút pályaválasztási szakasza idıben mindinkább kitolódott, mivel a késıbbi munkavégzéshez szükséges iskolai képzés hosszabbá vált. Fontos az is, hogy a korábbihoz képest lényegesen összetettebb az életpályára való felkészülés és felkészítés. Mindemellett egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a pályaválasztás terén a regionális szervezıdés és tevékenysége a korábbinál lényegesen hatékonyabb és gazdaságosabb, mivel az egyszerre segíti a kistérségekben folyó szakmai munkát, és megfelelı feltételeket biztosít a régiók közötti együttmőködésre. A pályaválasztási elıkészítı munka fı színtere az iskola. Ugyanakkor az iskolai képzésbıl a munka világába való átmenet sokkal bonyolultabb, mint eddig bármikor. Egyértelmő az is, hogy az elmúlt idıszakban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat készült fel leginkább arra, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel, a folyamatosan változó körülményekhez igazodva minél inkább segítse a fiatalok pályaválasztását, továbbtanulását. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ pályaválasztási tevékenysége széleskörő és rendelkezik mindazon alapokkal a német, osztrák mintára kiépített Foglalkozási Információs Centrumok, tanácsadó hálózat, kirendeltségi öninformációs bázisok, amelyek továbbfejlesztésével, kapcsolatrendszerük bıvítésével eredményesebbé válhat a pályaorientációs tevékenység. Az oktatás számos reform terepe volt az elmúlt másfél évtizedben, mindemellett a szakképzési struktúra változása közép- és 11

13 felsıfokon egyaránt csak részlegesen találkozott a munkáltatók igényeivel. Az oktatásban és a foglalkoztatásban érdekelt szereplık közötti együttmőködés nem javult, az érdekellentétek nem mérséklıdtek, aminek következtében tartósan fennmaradnak és idıben hullámzó intenzitással felszínre kerültek a kínálati és keresleti oldal közötti feszültségek. A régióban kettı Területi Integrált Szakképzı Központ mőködik, a kezdeti bizonytalanságok után e központokban megvalósulhat az iskolai rendszerő szakképzés mellett a felnıttképzés integrálása, a rész-szakképesítések megszerzésének lehetısége, a hátrányos helyzető, a roma, a fogyatékkal élı fiatalok szakképzésbe való beléptetése és lemorzsolódásuk csökkentése, esélyegyenlıségük javítása, a tanulók és a felnıttek szakképzésbe történı ki- és visszalépésének elısegítése. A pályaválasztási szakemberképzés alapjai kialakultak, régiós bázisa a Pécsi Tudományegyetem. A képzési lehetıségek között megtalálható a tanulási és pályatanácsadó pedagógus, amely az egyéni és csoportos tanácsadásra, mentálhigiénés szempontokra épített tanácsadói és pályaorientációs feladatok ellátására készít fel; a pályaorientációs szakirányú szakos tanár feladata olyan ismeretek közvetítése és készségek kialakítása, amelyek lehetıvé teszik a közoktatásban részt vevı felsı tagozatos és középiskolás korosztályok, valamint a szakképzésben tanulók pálya-, iskola- és munkaválasztásának a támogatását. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv megfogalmazza, hogy az alkalmazkodóképesség javítása és a gazdasági igényekhez igazodó munkaerı-kínálat biztosítása érdekében fejleszteni kell a pályaorientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szolgáltatásokat. Olyan egységes, a szakmák széles körének megismerését biztosító pályaválasztási- tanácsadási rendszert kell kialakítani, amely segíti a tudatos pályaválasztást a fiatalok és a pályát módosító felnıttek esetében egyaránt. A fiatalok munkába állását segítı intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy erısödjenek az oktatás-szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok, elısegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különbözı szintjeirıl kilépı fiatalok számára a munkaerıpiacra való belépést és a változó munkaerı-piaci igényekhez való történı alkalmazkodást. Szükséges a pálya- és iskolaválasztási döntések megalapozása a különbözı munkaerıpiaci szolgáltatásokon 12

14 keresztül (pályaválasztási tanácsadók, foglalkozási információs tanácsadók, együttmőködve a szociális és ifjúsági szervezetekkel). Mindebbıl következıen általános cél egy olyan szakmai és intézményi feltételrendszer megalapozása, amely az egyén képességeinek, tudása versenyképességének tudatos fejlesztését, és foglalkoztatási esélyének növelését segíti elı az emberi erıforrások leghatékonyabb felhasználása révén. Emellett kiemelten fontos feladat egy hosszú távú regionális pályaválasztási koncepció kialakítása, amely magában foglalja a pályaválasztás rendszerét, intézményeit, szakmai szervezeteit, a partnerségen alapuló együttmőködést, a szakemberképzést, mindezek tudományos megalapozását (kutatások), és komplex feltételrendszerét. Jelen tanulmánykötet ezt a komplexitást képviseli, hozzájárulva az egész életen át tartó tanulás elterjesztéséhez és az azt segítı pályaválasztási, pályakorrekciós rendszer kialakításához. Pécs, december 20. Dr. Brebán Valéria Fıigazgató Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dr. Koltai Dénes Dékán Pécsi Tudományegyetem Felnıttképzési és Emberi Erıforrás Fejlesztési Kar 13

15 HELYZETFELMÉRÉS: A PÁLYAVÁLASZTÁS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEIT MEGHATÁROZÓ SZEMPONTOK ÉS FELTÉTELEK A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN BRETTNER ZSUZSA JÓZSEF ÁGNES DR. JUHÁSZ GÁBOR A Dél-dunántúli régió aktuális munkaerıpiaci helyzete A Dél-dunántúli régió általános demográfiai jellemzıi és településszerkezete A Dél-Dunántúl az ország legritkábban lakott körzeteinek egyike (69,5 fı/km 2 ). A KSH körzetbeosztása szerint a régióban 22 statisztikai kistérség található, sajnálatos módon közülük 15 az elmaradottak közé tartozik, amely helyzetnek történelmi, földrajzi eredıi sokrétőek (határmentiség, elıregedı korstruktúra, kedvezıtlen gazdasági, ill. infrastrukturális helyzet, adottságok stb.). A évi népszámlálás alapján a települések száma Magyarországon volt, ebben a Dél-Dunántúli régió 653 települési egységgel képviselte Baranya, Somogy és Tolna megyéket. A magyar településrendszer sajátos elemei az országos szinten a településállomány közel egyharmadát képviselı törpefalvak a régióban még nagyobb arányban vannak jelen, mint más régiókban. Az 500 fınél kevesebb lakossal bíró települések aránya az országos átlag felett van. Nincs ez másképpen a 200 léleknél kevesebbet számláló falvak esetében sem: míg országos szinten a településállomány 10 %- át teszik ki, addig a Dél-Dunántúlon ez az arány 14%. A dél-dunántúli települések 76%-ában (országosan 55%) a népesség száma nem érte el az 1000 fıt, ezen belül 52%-ukban (országosan 33%) az 500 fıt sem. (Dél-dunántúli Regionális Portál) A kedvezıtlen településnagyságból adódó hátrányokat tovább súlyosbítja a települések viszonylagos területi elzártsága is. A települések közel egyharmada zsáktelepülés, amelyekbıl a legtöbb Baranyában, majd Somogyban, végül pedig Tolnában található. (A Dél-dunántúli Régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzésének összefoglalója Rövidített 14

16 munkaanyag 2005) A régió három megyéje 40 várossal képviseli magát a 256 elemet számláló magyar városállományból, így urbanizáltsági szintje országos átlag alatti. (Dél-dunántúli Regionális Portál) A régió jelenlegi népesedési helyzetének fı jellemzıi a közepes termékenység, a magas halandóság és a viszonylag elırehaladott demográfiai öregedés. A régió lélekszáma évrıl évre csökken. Az élveszületések száma erıteljesen visszaesett (születési arányszám 9,1%), a halandóság magas szinten állandósult (13,2%). A természetes fogyás (4%) az 1980-as évek eleje óta folyamatos és egyre nagyobb mértékő. A természetes fogyás mellett az elvándorlás is jelentıs szerepet játszik a népességszám változásában. (Dél-dunántúli Regionális Portál) Az éves elvándorlás a régióban meghaladja a bevándorlást. Az ezer fıre jutó bevándorlási különbözet -1,2 fı. Az évek óta megfigyelhetı negatív vándorlási különbözet oka elsısorban az országos átlagnál alacsonyabb bruttó átlagkeresetben, az egy fıre jutó GDP kedvezıtlen alakulásában, a munkanélküliség országos szintet meghaladó arányában, a beruházások alacsony számában és az iskoláztatási helyzet hiányosságaiban keresendı. (Dél-dunántúli Regionális Népegészségügyi jelentés 2005) A régión, a megyéken belül kisebb területi átrendezıdés történt egyrészt a falvakból a városok irányába, másrészt a fejletlen területrıl a fejlettebbek felé, tovább gyengítve a hátrányos helyzető térségek pozícióit. (M. CSÁSZÁR ZS. 2007) A népesség összetételét tekintve a mai Magyarországon ez a régió ırzi a legerısebb entitásokat. A fı arculatformáló nemzetiségek a németség, a horvátság és a cigányság, de szerbek, bolgárok és görögök is nagy számban élnek a régió területén. A régióban további hazai kisebbségi csoportok (lengyel, örmény, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán) is fellelhetık. Mindazonáltal a magyarság néhány önálló arculattal rendelkezı csoportja, mint a moldvai csángók, bukovinai székelyek és erdélyi magyarok teszik teljessé a Dél- Dunántúl nemzetiségi képét. A nemzetiségek masszív jelenléte a fı oka a régióban jelentkezı kiemelkedı idegennyelv-ismereti szintnek. A régió soknemzetiségő hagyományainak megırzését, nemzetiségi csoportok identitásának ápolását kisebbségi önkormányzatok, civil szervezıdések, kulturális egyesületek és nem utolsó sorban az óvodától az egyetemig tartó anyanyelvi képzések segítik. (Déldunántúli Regionális Portál) 15

17 A munkaerıforrás általános jellemzıi A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint I. negyedévében a dél-dunántúli régióban 336,8 ezer fıt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 36,9 ezer volt I. negyedévének átlagában a foglalkoztatottak száma 3,5%-kal csökkent, ugyanakkor a munkanélküliek száma 4,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (45,3%) és az aktivitási ráta is (50,3%) romlott az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, elıbbi 1,4, utóbbi 1,1%-ponttal. Mindkét mutató elmaradt az országostól. Az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 9,9% volt, 0,7 %-ponttal alacsonyabb az elızı év azonos idıszakinál. (BARTHA V. 2007) Képzettség, iskolázottság Az alapfokú oktatási intézmények területi elhelyezkedése megfelelınek mondható, míg a középiskolák vonatkozásában kedvezıtlenebb a régió ellátottsága. Találhatunk olyan kistérségeket (Balatonföldvár, Lengyeltóti), amelyek egyetlen érettségit adó középiskolával sem rendelkeznek. Mind az alap, mind pedig a középfokú intézmények esetében megfigyelhetı a megyeszékhelyekre, illetve azok környékére való koncentrálódás. Ez alól kivételt képez a szakképzı intézetek területi elhelyezkedése. A felsıoktatási intézmények mőködtetésénél a megyeszékhelyeket is magukba foglaló körzetek dominanciája szembetőnı. Mind országosan, mind pedig regionálisan folyamatosan növekszik a közép- és felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya, és egyre kevesebben vannak azok, akik az általános iskola elvégzéséig sem jutnak el. A kedvezı változások ellenére a régió elmarad az országos átlagtól a középiskolai érettségivel és a felsıfokú végzettséggel rendelkezık tekintetében is. A régiót alkotó megyék közül a legkedvezıbb képzettségi mutatókkal Baranya rendelkezik, melyet Somogy, majd Tolna követ a sorban. A kistérségek iskolázottsági adatait vizsgálva a megyei eltéréseknél lényegesen jelentısebb területi differenciáltságot tapasztalunk. A kedvezıtlenebb 16

18 iskolázottsági jelzıszámokkal a pécsváradi, a sásdi, a sellyei, a siklósi, a szigetvári, a barcsi, a csurgói, a lengyeltóti, a marcali, a tabi és a tamási körzetek rendelkeznek. (A Dél-dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzésének összefoglalója 2005) A Dél-Dunántúl az analfabétizmus tekintetében jóval kedvezıtlenebb képet mutat, mint az ország egyéb részei. Ennek egyik oka az idısödı korstruktúra, amely számos körzetben rontja az értékeket, de a cigány népesség magasabb részaránya is szoros összefüggést mutat az írni-olvasni tudás területi dimenzióival. A magasabb analfabétizmussal jellemezhetı körzetek elsısorban periférikus helyzetőek, gazdaságukból részben vagy teljesen hiányzik az ipar, a szolgáltató szektor szők körő, így a problémákkal terhes mezıgazdaság jelenti az egyedüli megélhetési formát. A középfokú, illetve felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya a régióban jóval elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor jó minıségő és fejlett a középfokú oktatási rendszer, magas a régió felsıoktatási intézményeinek aránya. A fenti jelenség arra utal, hogy a régió a legképzettebb munkaerejének jelentıs részét elveszíti, ugyanakkor a régió idısödı korstruktúrája is rontja a mutatókat. (Déldunántúli Regionális Portál) Befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezik a megfelelı korú lakosság 87%-a, legalább középiskolai végzettsége van 33,7%-nak és felsıfokú diplomája a 25 éves és idısebb népesség 10%-nak (országosan 12%). (M. CSÁSZÁR ZS. 2007) A régió három megyéje közül Baranyában volt a legkedvezıbb a lakosság iskolázottsága, ami azzal indokolható, hogy a felsıfokú intézmények választéka itt a legszélesebb. Kiemelkedınek mondható a térség idegennyelv-ismereti mutatója és struktúrája, amely a határmentiség, a soknemzetiségő hagyományok és a frekventált idegenforgalmi pozíció eredıjeként értelmezhetı. (DDRFT, 2001) A foglalkoztatottak gazdasági ágazatok szerinti megoszlása A Dél-Dunántúl népességének gazdasági aktivitását és a gazdaság jelenlegi fejlettségét jól jellemzi, hogy a munkanélküliség természetesen jelentıs kistérségi eltérésekkel jóval az országos átlagot meghaladó, 11% feletti. A foglalkoztatottak nagy szektorok szerinti megoszlását vizsgálva a régiók közül a mezıgazdaságban dolgozók aránya a dél-dunántúli régióban, különösen Tolna és Somogy 17

19 megyében magas. Az ipari foglalkoztatottak aránya viszont éppen itt a legalacsonyabb, pedig a kilencvenes évek közepétıl az iparban foglalkoztatottak száma a fejlettebb régiókban emelkedett. Az egy fıre jutó GDP, a külföldi beruházások, a vállalkozások számát tekintve a régió a három Dunától keletre fekvıhöz hasonlóan rossz helyzetben van. A gazdasági és foglalkoztatási mutatókat összegezve elmondható, hogy a dél-dunántúli régió sokszínő képet mutat, magában foglalja a dinamikusan fejlıdı megyeszékhelyeket, az idegenforgalmi vonzerıt jelentı balatoni agglomerációt és a periférikus helyzetben levı határmenti területeket, az elmaradott térségeket, valamint a stagnáló agrárperifériákat is. (M. CSÁSZÁR ZS. 2007) A dél-dunántúli székhelyő, legalább 5 fıt foglalkoztató szervezeteknél 2007 I. negyedévében átlagosan 204 ezren álltak alkalmazásban, 5 ezer fıvel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különbözı gazdasági ágak létszámindexei differenciáltak. Létszámnövekedést ebben az idıszakban az oktatás (3,6%), a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (2,5%), illetve az egyéb közösségi személyi szolgáltatások (1,3%) területén regisztráltak. Ezzel szemben az alkalmazásban állók száma leginkább a közigazgatás (12,3%-kal), az építıipar (11,4%-kal) és a mezıgazdaság (7,2%-kal) területén esett vissza. Az alkalmazottak 90,9%-át teljes munkaidıben foglalkoztatták. E körben 2,4%-kal csökkent a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, és a részmunkaidısök száma is hasonló mértékben mérséklıdött I. negyedévében 116,1 ezer dél-dunántúli székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ezen belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 8.120, a költségvetési szerveké volt. A vállalkozásokon belül 33,6%-ot tettek ki a társas, 66,4%-ot pedig az egyéni vállalkozások. Ezer lakosra vetítve I. negyedévében 73 egyéni vállalkozás és 37 társas vállalkozás jutott. A regisztrált gazdasági szervezetek fı tevékenységét nézve a következı megoszlást kapjuk: ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (29,5%), kereskedelem, javítás (14,8%), szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (11,8%), egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (11%), építıipari (7,2%) és mezıgazdasági (6,3%) tevékenységek. (BARTHA V. 2007) 18

20 A munkanélküliség mértéke és jellege augusztus 20-án a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában fı álláskeresı szerepelt. Az elızı havihoz képest fıs (2%-os) növekedés következett be. 1. sz. táblázat: A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ által augusztusában nyilvántartott álláskeresık fıbb adatai * A gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. A változás százalékpontban értendı. **Az összes nyilvántartott álláskeresıhöz viszonyítva. A változás százalékpontban értendı. Forrás: DDRMK 19

21 A korábbi év azonos idıszakához képest még jelentısebb a különbség, a regisztrált létszám fıvel (6,1%-kal) haladja meg a három jogelıd megyei munkaügyi központ összesített adatát. Az álláskeresık számának gyarapodása elsısorban a szakképzetlenek körébıl történt. (1. sz. táblázat) elsı félévének átlagában a nyilvántartott álláskeresık 85,4%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (36%), betanított munkát 23,7%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. (BARTHA V. 2007) Iskolai végzettségüket tekintve a regisztráltak 45,7%-a legfeljebb az általános iskolát járta ki, harmad részük szakmunkás végzettségő volt, 17,8%-uk érettségivel, 3,2%-uk pedig diplomával rendelkezett. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 8,5%- a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk fıt tett ki. Az álláskeresık száma júliusról augusztusra mind három megyében emelkedett: 2,6%-kal Baranyában, 2,1%-kal Tolnában, legkisebb mértékben pedig Somogy megyében: 1,2%-kal. Országosan csak 1,2%-os a havi növekedés. (1. sz. ábra) 1. sz. ábra: A nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva augusztusában Forrás: KSH adatok alapján 20

22 Az egy évvel korábbival összevetve markánsabb változás tapasztalható: a regisztráltak száma Somogy megyében gyarapodott a legnagyobb mértékben 9,4%-kal, Baranya megyében 7%-kal, Tolnában viszont kismértékő, 0,8%-os mérséklıdés volt tapasztalható. E hónapban a nyilvántartott álláskeresık a régió gazdaságilag aktív népességének 13,1%-át tették ki. A régióban az országos átlagot meghaladóan emelkedett az álláskeresık aránya: a Dél-Dunántúl rátája augusztus hó során 0,3%- ponttal emelkedve az országos átlagot 3,6%-ponttal haladta meg. A térség a régiók között továbbra is az ötödik helyen szerepelt. A mutató emelkedése a három megyében közel azonos mértékben változott: Baranyában 12,7%-os, Tolna megyében 11,2%-os érték 0,3%-ponttal, Somogyban a 15%-os érték 0,2%-ponttal magasabb a júliusinál. (DDRMK, 2007) 2. sz. ábra: A tartósan állást keresık aránya a Dél-Dunántúlon, kirendeltségenként augusztusában Forrás: DDRMK 21

23 A régióban erıteljesen csökkent a munkahelyüket vesztık száma, de elhelyezkedni is csak kevesebb álláskeresı tudott. A tárgyhó folyamán an váltak álláskeresıvé, fıvel kevesebben, mint júliusban. (BARTHA V. 2007) A belépések mérséklıdése a pályakezdık és a nem pályakezdık körében is megfigyelhetı volt. A nem pályakezdı belépık 38%-a (1.831 fı) a nem anyagi szolgáltatások, egyötöde (922 fı) az ipar területén tevékenykedı gazdasági szervezeteknél veszítette el munkahelyét: mindkét nemzetgazdasági ágból 17%-kal kevesebben, mint az elızı hónapban. A belépık közül 938 fı pályakezdı fiatal került nyilvántartásunkba, az ı számuk 780 fıvel csökkent. Különösen az oktatási rendszerbıl frissen kikerült, a munkaügyi szervezetet elsı ízben felkeresı fiatalok jelentkezése esett vissza, mintegy felére, a múlt havi fırıl 501 fıre. A nyilvántartásokból en kerültek ki: fıvel kevesebben, mint a múlt hónapban. 3 sz. ábra: A nyilvántartott álláskeresık megoszlása ellátásuk szerint augusztusában a Dél-Dunántúlon Forrás: DDRMK 22

24 Augusztusban a regisztráltakon belül a nık száma emelkedett jobban, 609 fıvel (2,3%) gyarapodva re, a férfiak száma 443 fıvel (1,6%) fıre. Az elızı évhez képest a férfiak 7,5%-kal, a nık pedig 4,6%-kal vannak többen. (DDRMK 2007) A legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartásban szereplı álláskeresık száma 504 fıvel fıre emelkedett. Arányuk júliusról augusztusra 0,3%-ponttal emelkedve 32,9%-ra nıtt. Különösen Somogy megye egyes kirendeltségi körzetei emelkednek ki 40% feletti hányaddal (Nagyatád 45,2%, Csurgó 43,9%). Az országos átlagot (29,5%) a régiós mutató 3,4%-ponttal haladja meg. (2. sz. ábra)az álláskeresési ellátásra (járadékra ill. segélyre) jogosultak száma emelkedett e hónapban a legnagyobb mértékben augusztus 20-i állapot szerint a dél-dunántúli régió három megyéjében a regisztráltak 24,6%-a, mintegy fı volt jogosult valamely típusú munkaügyi ellátásra, a július havinál 491 fıvel (3,8%-kal) többen, az egy évvel korábbinál pedig 110 fıvel (0,8%-kal) kevesebben. 2. sz. táblázat: A nyilvántartott álláskeresık számának változása ellátásra való jogosultságuk szerint a dél-dunántúlon Forrás: DDRMK 23

25 Az elızı havihoz képest az álláskeresési járadékosok száma 207 fıvel (2,3%-kal), a segélyeseké pedig 307 fıvel (8,8%-kal) nıtt. (3. sz. ábra) A 2006-os évtıl igénybe vehetı vállalkozói járadékra jogosultak e havi száma 165 fı volt, számuk 11 fıvel (6,3%-kal) elmarad a júliusitól. A kifutó ellátási formákban már csak 158-an részesültek (túlnyomó többségük a nyugdíj elıtti segélyben). Rendszeres szociális segélyt fı, a regisztráltak 38,7%-a kapott, számuk 607 fıvel (3%-kal) emelkedett a korábbi hónaphoz képest. Az elızı év augusztusában fıvel voltak kevesebben. Semmilyen ellátásra nem volt jogosult ügyfél, az összes álláskeresı 36,7%- a. A tárgyhónapban 46 fıvel fogyott a létszámuk. (2. sz. táblázat) Az új álláshelyek alakulása a Dél-dunántúli régióban 2007-ben a júliusi és az augusztusi zárónap között a munkáltatók fıre vonatkozó új munkaerıigényt jelentettek be a régióban mőködı munkaügyi kirendeltségeken, az elızı havinál közel ezerrel, kétötöddel kevesebbet. Augusztusban is az új ajánlatok többsége (858 fı, 56%) támogatott munkahelyekre (fıként közhasznú, közcélú) vonatkozott. Ez a szám a július havinak csak a fele (753-mal kevesebb). (4. sz. ábra) Az elsıdleges munkaerı-piacon támogatás nélkül 678 új állás volt betölthetı, amely 218-cal kevesebb a júliusi értéknél, azaz egynegyeddel esett vissza. Az iparban az elızı havinál 129-cel, a kereskedelemben pedig 401-gyel kevesebben helyezkedhettek el az új bejelentések révén. Így az iparban mintegy négyszázan, a kereskedelemben pedig háromszázan juthattak álláshoz augusztusban. Az újonnan bejelentett üres álláshelyek számának változása megyénként lényegesen eltérı. Somogy megyében rendkívüli mértékben, a júliusinak 38,8%-ára zuhant vissza az új állásbejelentések száma, mindössze 474 új munkalehetıség állt rendelkezésére az álláskeresıknek. A Tolna megyei új elhelyezkedési lehetıségek száma a múlt havi 545-rıl 429 fıre süllyedt (21,3%-kal). Baranyában pedig 633 fı volt a munkaadók által keresett létszám, az elızı havinál 108 fıvel, 14,6%-kal kevesebb. A korábbi évhez képest a régióban minden 24

26 megyében megközelítıleg felére esett vissza a munkaadók új munkaerı igénye. (DDRMK 2007) 4. sz. ábra: Az új álláshelyek számának alakulása a Dél-dunántúli Régióban január és augusztus között Forrás: DDRMK A hónap zárónapján a júliusinál 251-gyel kevesebb, betöltetlen álláshely szerepelt a nyilvántartásban, ennek fele Baranyában, 25-25% pedig Somogyban illetve Tolna megyében volt bejelentve II. negyedévének során havonta átlagosan 4.026, negyedéves szinten összesen állásbejelentés érkezett a Dél- Dunántúlon mőködı munkaügyi kirendeltségekhez. Az álláshelyek 34,3%-a (4.137 fıre vonatkozó) nem támogatott, mintegy 60%-a (7.255) pedig támogatott volt, míg 5,7% (685) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozott. A támogatott álláshelyek 79,2%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 18,6%-os volt a bértámogatás, 2,2%-os pedig a többi támogatott állás aránya március végén db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2007 második negyedéve során bejelentett álláshellyel együtt 25

27 összesen db állt a munkát keresık rendelkezésére, melybıl június végéig db maradt betöltetlen. A régió három megyéjében elsı félévének folyamán 33 csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, amelyek összesen 1048 munkavállaló tervezett elbocsátásról adtak számot. A negyedév folyamán a legnagyobb számú munkahely megszőnését a textília, textiláru gyártása ágazatban mőködı, marcali Mustang Zrt. jelentette be 361 fıre vonatkozóan. Ezen kívül 183 fıs tömeges elbocsátást hajtott végre a Baranya Megyei Kórház, 66 fıset a Pécsi Tudományegyetem, 58 fıset az Állami Népegészségügyi Szolgálat, illetve 50 fıvel csökkentette létszámát a Zsigmond Vilmos Gyógyfürdıkórház. Az elıbbieken kívül a komlói kórháztól 36 fıre vonatkozó létszámcsökkentési bejelentés érkezett, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ pedig 34 dolgozójától volt kénytelen megválni. (BARTHA V. 2007) A foglalkoztatottság várható változásai 3 hónap, illetve egy év múlva Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak (ÁFSZ) a Déldunántúli Régióban, 895 cég bevonásával végzett, III. negyedévére vonatkozó munkaerı-piaci felmérése szerint a vállalatok nagy része 3 hónap, illetve egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Az elkövetkezı negyedévben a felmérésben résztvevı 895 munkáltató összességében létszámának mindössze 179 fıs (0,3%-os) emelkedésére számít. A munkakörönkénti elırejelzés szerint 1582 új belépés mellett 1403 kilépés várható. A 12 hónapos elırejelzés adataiból is úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban sem fog javulni, a megkérdezett cégek válaszai alapján ugyanis az elıttünk álló egy évben a dél-dunántúli régióban összességében 0,3%-kal (177 fıvel) csökkenni fog a megkeresett cégeknél foglalkoztatottak száma. Ezen belül Baranyában kismértékő (0,6%-os) emelkedést, Somogyban és Tolnában ugyanakkor csökkenést valószínősítenek 0,7, illetve 0,9%- osat. (BARTHA V. 2007) (5. sz. ábra) 26

28 5. sz. ábra: A foglalkoztatottak létszámadatai a III. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Forrás: DDRMK A munkáltatók általános munkaerı-keresési szokásai Az ÁFSZ említett felmérése arra is választ keresett, hogy a munkáltatók az ÁFSZ szolgáltatásai és támogatásai közül melyeket használják, illetve milyen ragsort állítanak fel ezek között. Az összesített adatokból az szőrhetı le, hogy a válaszadó munkáltatók legnagyobb hányada a bértámogatást és a munkaközvetítést tartja a legfontosabb szolgáltatásnak, a cégek több, mint fele sorolta ezt a módot a három legfontosabb közé. Az említett eszközök kedveltségére utal, hogy a munkaközvetítés esetében a válaszadóknak csupán 8%-a, a bértámogatás esetén tized része nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri, vagy még nem használta az említett szolgáltatást, illetve aktív eszközt. 27

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére. 2008.

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére. 2008. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Fıigazgató A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére 2008. október 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2. intézkedés Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatására program eredményei 2008. október 31.

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli?

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Észrevételek, gyakorlati tapasztalatok a fiatalok munkanélküliségével és a szakképzéssel kapcsolatban Neunkirchen, 2009. október 28. A nyilvántartott

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Az iskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye a két szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztály indítását kérelmezte.

Az iskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye a két szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztály indítását kérelmezte. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 4/008. Tisztelt Közgyőlés! J a v a s l a t a 009/00. tanévi középiskolai, szakiskolai és szakképzı osztályok

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,8 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Baranya megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Milassin Erika igazgató, DDRMK Pécsi Kirendeltség

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A közmunka programok megvalósítására a DDRMK hagyományosan nagy hangsúlyt fektet. 2007-ben a régióban több, mint két milliárd forintot tett ki a közmunkaprogramok

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. JANUÁR 15-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. JANUÁR 15-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. JANUÁR 15-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató a Decentralizált Foglalkoztatási Alap 2010. évi felosztásának irányelveirıl, illetve az uniós forrásokból

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

DÉL- DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. FEBRUÁR 19-I ÜLÉS

DÉL- DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. FEBRUÁR 19-I ÜLÉS DÉL- DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. FEBRUÁR 19-I ÜLÉS 9. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008 tavaszán meghirdetésre kerülı képzési ajánlattételi

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 39745/2007. J a v a s l a t középiskolai osztályok indítására a 2008/2009-es tanévben Tisztelt Közgyőlés! A

Részletesebben

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás?

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Kodolányi János Fıiskola Székesfehérvár, Távoktatási és Felnıttképzési Intézet E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Hoffmann Orsolya PhD Veszprémi Judit 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 2008. évben is nagy hangsúlyt fektet a közmunkaprogramok megvalósítására, hiszen sajnos széles az a réteg, akiknek

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter:

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása, hatásuk a munkaerı - piaci

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Makrogazdasági kihívások Magyarországon Magas inaktivitással párosuló alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony iskolai végzettség,

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben