I. évfolyam 2. szám Szent György, Szelek hava Ingyenes kiadvány JOBB-IK N. Jobbikos szemléletű hav ilap. Mezőgazdasági fórum

Átírás

1 I. évfolyam 2. szám Szent György, Szelek hava Ingyenes kiadvány JOBB-IK N Jobbikos szemléletű hav ilap Heves évi költségvetése A testület március 9-én tárgyalt a város idei költségvetéséről. A döntést több egyeztető ülés előzte meg, melyek során kialakult az a közös álláspont, hogy elsődleges szempont idén a közszférában dolgozók bérének biztonsága és a településünket élhetőbbé tevő három nagy pályázat megvalósításának elindítása (ivóvíz minőség javítás, a belváros és az SZTK felújítása). A pénzügyi háttér azonban meglehetősen nehézzé teszi a célok elérését. A kimutatások szerint a banki kötelezettségek összessége erre az évre több mint a teljes bevétel 1/4 része. Az előző évről áthúzódó szállítói tartozások összege meghaladja a 400 millió forintot (ennek negyedét a közétkeztetést biztosító Pensio 17 Kft. felé meglévő kötelezettség teszi ki). Végre minden döntéshozó elfogadta azt a tényt, hogy egy-egy intézmény részleges bezárása, vagy megszüntetése nem oldja meg a problémákat. Valódi megoldást jelentő ötlettel senki sem tudott előállni. - A bezárt Sportcsarnok kérdése is szóba került. Minél előbb kell egy olyan megoldást találni, ami nem csak a sportot szeretők számára megnyugtató, hanem a város válságát sem mélyíti. - Egy ilyen javaslatot kidolgozott a Jobbik, ennek elfogadása a képviselők belátásán múlik. A Sportcsarnokkal összefüggő hitel fedezetéül szolgáló értékpapírok cseréjét polgármester úr 2010-ben testületi felhatalmazás nélkül hajtotta végre. Szerencsére az ügylet visszafordítható és a költségvetés tárgyalásakor polgármester úr kezdeményezte is ezt. A Testület támogatta, hogy a két évvel ezelőtti - véleményem szerint előnytelen - műveletet helyrehozza az Önkormányzat. A döntés következményeként, becslések szerint 70 millió forint válhat szabadon felhasználhatóvá, melyet a Testület a csarnokos hitel törlesztésére, a közszféra béreit veszélyeztető banki inkasszó megszüntetésére fordít. - Természetesen ehhez a Bank hozzájárulása is kell. Jobbikos javaslat volt a költségvetési vita során az alapfokú képzés igazgatóságának gyermek közelbe való beköltöztetése a Deák F. útról a Körzeti Iskolába. A javaslatot hiába támogatta az Oktatási Bizottság, végül az ügy nem mérettetett meg szavazáson. Mi, jobbikosok több dolgot is nehezményeztünk a viták során. Elfogadhatatlanul nagynak tartjuk a betervezett ingatlaneladás és hitelfelvétel mértékét. Szót emeltünk a Zeneiskola átköltöztetése ellen: helytelennek tartjuk, hogy a szakmai vélemények ellenére az intézmény a Körzeti Iskolába kerül. A költségvetéssel kapcsolatos álláspontunk kialakításában nagy szerepe volt annak, hogy véleményünk szerint a tervezett kiadások és bevételek nem felelnek meg a Stabilitási törvénynek (az Önkormányzat éves összes kötelezettségvállalása nem haladhatja meg a bevételének 50 %-át). Kétségeinket a könyvvizsgáló asszony és dr. Balázs Éva irodavezető sem tudta eloszlatni. - Ezek alapján a költségvetés elfogadását mi (Krusper Éva, Szedlák Szabolcs, Kis Tamás) nem támogattuk. A Testület 8 igen és 4 nem mellett fogadta el a rendeletet. Az évek óta meglévő költségvetési problémák megoldását részben az előnytelen szerződések felülvizsgálatában látjuk. Ilyen szempontból csak a Sportcsarnok ügye van alaposan áttekintve. Hosszú távon azonban csak a munkahelyteremtés jelenthet kiutat. A ciklus másfél éve alatt eddig három ilyen lehetőség adódott, melyeket a képviselők minden esetben egyhangúan támogattak. Ezek gyakorlati megvalósulása sajnos nagyon lassan halad, az igazi áttörés még várat magára. /Kis Tamás/ Mezőgazdasági fórum április 28-án 16 órai kezdettel mezőgazdasági fórumot tart Morvai Krisztina EP képviselő, és Varga Géza országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Mezőgazdasági Kabinetjének elnöke. Helyszín: Művelődési Központ Várjuk Önt is sok szeretettel!

2 Merre tovább Középiskola? A tavalyi év egyik ellenzéki sikere volt, hogy az Eötvös József Középiskolát sikerült megtartani városunknak, s nem került a Megyei Önkormányzathoz, ahol helyzete finoman szólva is bizonytalanná vált volna. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, - melyet az Országgyűlés a december 19-i ülésnapján fogadott el azonban új helyzetet teremtett, hiszen ezután az iskolák nem maradhatnak önkormányzati irányítás alatt. Pontosan idézve az ide vonatkozó paragrafust: 2. (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata. Mit is jelent ez számunkra? Elsősorban azt, hogy az állam globális szinten fogja ésszerűsíteni a tanügyet, azaz, ha számításai alapján úgy látja, hogy pl. Eger, Gyöngyös, Hatvan középiskolái el tudják látni a megye ilyen szintű oktatási feladatait, akkor a többi intézményre már nincs szükség. Ebben a helyzetben az ország számos iskolája kezdett új fenntartót keresni. Február 15-én az Oktatási és Szociálpolitikai Bizottság megtárgyalta Török János elnök úr határozati javaslatát, miszerint: Heves város Képviselő-testülete az Eötvös József Középiskola, Szakiskola és Kollégium fenntartó váltásához elvben hozzájárul. Felhatalmazza a város polgármesterét, hogy az előkészítéssel kapcsolatos szakértői egyeztető tárgyalásokat a Tiszáninneni Református Egyházkerület elnökségével folytassa le. A szakértői egyeztetések eredményéről folyamatosan tájékoztassa a Képviselő-testületet. Ezt az indítványt a bizottság támogatta, s másnap a képviselőtestület is elfogadta. Mivel a fenntartó váltással kapcsolatban annak előnyeit elismerve többekben számos kétely merült fel, ezért megkérdeztem Együd László igazgató urat, miért tartja ő kedvezőnek az iskola átadását: A Református Egyház 450 éves oktatás területén eltöltött tevékenységét nem hiszem, hogy ecsetelni szükséges. Annak kulturális hatásai történelmi tények. Megítélésem szerint egy ilyen közösséghez tartozni mindenféleképpen rangot jelent. Ha egy iskola sajátos szellemi tartalmat tud és képes megjeleníteni a mai egyre sivárabbá váló liberális gondolkodásból fakadó egoista, nihilista értékrendben az hosszú távon biztos, hogy haszonnal jár, nem csak az iskolára, de a környezetére is. A Tiszáninneni Református Egyházkerület több intézménnyel is rendelkezik, közelünkben a Hevesi Református Óvoda, illetve az Átányi Református Általános Iskola van a fenntartása alatt. Intézményünk a szakképzési nyitás miatt került az érdeklődés középpontjában. Általános iskolája és gimnáziuma több is van a Kerületnek, a szakképzési részt azonban most kezdi kiépíteni. A tervek szerint Hevesen, Miskolcon illetve Sárospatakon lesz szakképző intézete, ami így gyakorlatilag a Kerület hossztengelyében egyenlő lefedettséget mutat. Noha az Eötvös József Középiskola nem csak szakképzési résszel rendelkezik, ez nem okoz problémát, mind a gimnázium, mind a szakközép iskolai rész is megtartásra kerül, sőt terveink szerint még fejlesztési lehetőségek is adódnak. Nem kell magyarázni, hogy az iskolák állami fenntartásba adása mennyi bizonytalanságot hordoz az elkövetkező időszakra nézve. Meglátásom szerint az iskola szervezeti teljessége, extrém esetben léte is az egyházi fenntartás vonatkozásában biztosítottnak látszik az állami fenntartással ellentétben. Komolyan tartok tőle, ha nem egyházi, hanem állami fenntartásba kerülünk, a Középiskolánkat drasztikusan átszervezi a várhatóan csupán matematikai alapon gondolkodó Kormányhivatal. Egyházi fenntartásban jóval nagyobb befolyásunk lenne a saját sorsunkra és jövőnkre. Különösen úgy, hogy az egyházi szakképzési rendszer most van kiépülőben ennek milyenségére és irányára befolyásunk is volna az előttünk álló időszakban. A saját szakképzésünket is komolyan meg lehet újítani, amennyiben nem kötnek majd minket az állami feladatok szűk béklyói a majd központilag várhatóan leosztott beiskolázás és szakirányok vonatkozásában. Ezek a legfontosabb szakmai kérdések, amelyek meglátásom szerint előnyként jelentkeznek egyházi fenntartás esetén. De szólni kell az anyagi háttérről is. Iskolánkkal kapcsolatban legtöbbször, (szinte kizárólagosan) anyagi nehézségekről esik szó. Az iskola költségvetése csak abban az esetben kiegyensúlyozott, ha az állami pénzeszközök és a saját bevételek kiegészülnek fenntartói hozzájárulással is. Az utóbbi időkben ez elmaradt, ezért az intézménynek komoly hátralékai vannak. Egyházi fenntartás esetén a most járó állami pénzeszközök megpótoltatnak egyházi intézményeknek adott egyéb járandóságokkal. Így a mostani számvetés alapján több anyagi erő állna évenként a rendelkezésünkre, mint amennyi most a szükséges éves költségvetésünk. Tehát anyagi oldalról is messze biztosított volna az iskola működése. Lehet azt is mondani, hogy olyan normális pénzügyi keretek közé kerül az intézmény, ami a nyugodt kiegyensúlyozott munkát és fejlődést, valamint a fejlesztésekkel kalkuláló iskolai működést biztosítani tudja. Végül, de nem utolsósorban: ha az Egyház átvesz egy iskolát, azt nem merő szeszélyből teszi, hosszú távon számol vele, még abban az esetben is, ha a most aktuális normatíva viszonyok már nem lesznek ilyen kedvezőek. Tehát egyházi fenntartás esetén az iskola hosszú távú jövője biztosítottnak látszik. Ha sikerül és mért ne sikerülne- egy komoly háttérrel rendelkező komplex intézményhálózatot létrehozni, (hiszen szó van a környék református intézményeinek egy igazgatás alá vonásáról is) akkor az jelentős megtartóerőt képes adni mind a városnak, mind a környéknek. Ez azt hiszem, hogy minden felelősséggel gondolkodó ember igényével találkozhat felekezeti hovatartozástól függetlenül. /Erdész László/

3 Tavaszi határjárás Az egész Kárpát-medencében több száz éves hagyomány volt a tavaszi határjárás. Ennek során a gazdák és a község vezetői bejárták a határt, számba vették a tél okozta károkat, megnézték a határdombokat, határjeleket. Az út során az idősebbek minden tudást átadtak a fiatalabb generációknak, amit az egyes határrészekről tudtak. Vegyük számba most mi is a hevesi határ legfontosabb pontjait! A legrégebbi időkben a dombok, kiemelkedések számítottak határnak a települések között. Heves határában három nagy domb van: a Vesszős, a Góbishalom és a Vezekényi nagyhalom. A Vesszőshalom hajdanán Heves és Jászság határvonalát jelentette. A mellette lévő, Tarnaőrsre vezető utat már kb. 800 évvel ezelőtt hadi útként tartották számon. A halmon egy csárda állt. A 19. század közepén itt volt az agarászok gyülekezőhelye. A Vesszős közelében nagy erdők, később óriási szőlőültetvények terültek el. Ilyen volt a Makra, az Annatelep, a Rigó-telep. Legnagyobb, 500 holdas szőlőbirtok a Polgár-telep, ahol a Bankpince, a Juhász-tanya és a Sárgapuszta sokaknak adott megélhetést és otthont. Bútelek neve - mint Bőtelek, a bő rangra utalva elpusztult faluhely nevét őrzi. Áttérve Heves északi határába, újra más táj tárul elénk. A homokos, dombos terület legmagasabb pontja a Góbishalom, melyet a régiek kerek formájáról Golyóbisnak mondtak. Környékén erdők álltak talán a Mátráig is összefüggően az erdőirtások helyén pedig kiválóan termett a dinnye. A Nagy-herceg-tag és a Kis-herceg-tag a Szász-Coburg Gothai hercegség emlékét őrzi, akik 1835-től a 20. század elejéig Heves legnagyobb birtokosai voltak. Az uradalmi tanyán mintegy 30 hevesi család élt, akik minden munkát elláttak. Jelentős mennyiségű dohányt is termeltek. A Hevesi Szőlők mely külön vasúti megállóhely is volt több mint száz hevesi szőlőtermelő kisebb-nagyobb birtokát jelentette, a telkekre épült jellegzetes kis házakkal, kutakkal, a földek között tisztán tartott dűlőutakkal. Alatka irányából Rózsahegyen, Bernáthegyen, Kapitányhegyen át a Halbik-kereszthez érünk. A ma is fontos útkereszteződésben régen a Halbikcsárda állt. Az úton átérve, az Ötödrészen folytatódik a dombos, jó szőlőtermő terület. Neve Heves 18. századi felosztására utal, amikor Heves határát újraosztva, ez a rész öt református kurtanemes családé lett. Nem véletlen, hogy erre a hangulatos homokdombos területre építette kastélyát a 19. században Heves megye alispánja, Majzik Viktor. Ez a Zöldkastély, mely Újfalussy-Básty-kastély néven vált ismertté. E rövid, nagy lépésekben megtett határkerülés végén visszaértünk kiindulópontunkhoz, a Vesszőshöz. Mit látnánk, ha ma indulnánk egy határszemlére? Nem találnánk meg a régen rendezett, határjelekkel ellátott földterületeket, alig lelnénk tiszta, járható dűlőutat. Csak itt-ott bukkannánk szőlőültetvényre, dinnyeföldre. A déli határban sem legelnek már állatok. Gyökeresen megváltozott minden, ezzel együtt az ember és a táj viszonya is. A Bankpince borháza a XX. század elején A Bankpincétől indult a kutyavasút, melyen a szőlőt és a bort lóvontatással szállították a 8 km-re lévő vasútállomásra. A Juhász-tanyától délre, a jászapátira vezető út mentén komlóültetvények voltak, a Beöthy-tanyán komlószárító. A főútvonaltól (a mai 31-es út) délre eső részeken a táj egészen más arculata bontakozik ki. Fő csomópontja a Vezekényi nagyhalom. A szájhagyomány szerint a halom közelében, Vercel-en a tatárjárás idején nagy csata volt, melynek halottait a halomba temették el. A Hanyi-ér közelében van Fácános, mely sok titkot rejthet, ugyanis már a honfoglalás előtt lakott helyként ismert, de nem kizárt, hogy az Árpád-korban itt állt az ispáni vár. Hat-nyolc évtizede tanyaközpont volt. A határnak e része füves, szikes, helyenként nádas, helyenként szántó. A Közlegelő a gazdák közös legelője volt a Radics család birtokában. Ide hajtották ki a csordát. A Káka nádas, gyepes rész. Szintén füves legelő a Paskom. A Cseplye mely cserjés helyet jelent jó termőképességű talaj Csász közelében. Nem messze tőle nevezetes út a Császár útja, mely Jászkisérre vezet. A hagyomány szerint ezen a széles úton vonult a török császár. Az egykori Bankpince épülete 1998-ban A régi határjárások alkalmával az elöljárók és a gazdák fiatalokat is vittek magukkal. Szokás volt, hogy a fontos dombokon, községhatárnál a gyermekeket alaposan megverték, hogy azok ne felejtsék el, jól megjegyezzék a helyet. Ez a verés generációk óta elmaradt. Talán ennek is következménye, hogy nem becsüljük az elődeink által ránk hagyott határt, annak évszázadok során kialakított rendjét. /Gy. Gömöri Ilona/

4 Tagok legyünk, vagy szabadok?! Január derekán Magyarország történetének legnagyobb EU ellenes tüntetését tartotta a Jobbik. Az eseményen felszólaló politikusok kemény hangon bírálták az Uniót és felvetődött a kilépés lehetősége is. Ennek a gazdasági következményeivel kapcsolatban szeretetném ismertetni a Jobbik megoldási javaslatait. Gyakran találkozunk azzal a felvetéssel, hogy ha kilépnénk, összeomlana az ország mert akkor kivonulnának a multik, teljesen leállna a gazdaság, óriásira nőne a munkanélküliség és elesnénk a támogatásoktól is. Ezek valóban nagyon súlyos problémák, amik minden bizonnyal be is következnének, ha egyik napról a másikra fordítanánk hátat az EU-nak. A Jobbik soha nem állította, hogy ez a helyes út. Ez egy hosszabb, alaposan előkészített folyamat kell, hogy legyen, mert egy ilyen döntés évtizedekre meghatározza egy ország sorsát. Azt viszont látni kell, hogy egy recsegő-ropogó, széteső félben lévő unióban nincs magyar jövő. Álláspontunk szerint a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra alapozva kell keresni a kilábalás lehetőségét. Vissza kell szerezni a keleti felvevőpiacainkat, mert ebben óriási lehetőségek vannak. Egyes számítások kimutatták, hogy a mai Magyarország harminc millió embert tudna kiváló élelmiszerrel ellátni, ehelyett esszük a kínai fokhagymát és isszuk a szlovák tejet. A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó feldolgozóiparról és a teljesen szétvert könnyűiparról sem szabad elfeledkezni. Ezek az ágazatok nagymértékben kézi munkaigényesek, így tízezer szám tudnák felszívni a képzetlen munkaerőt is, amivel radikálisan csökkenne a munkanélküliség. Egyes vélemények szerint ezt nem lehet végrehajtani, mert mindent eladott már az éppen aktuális pártunk és kormányunk. Ezzel szemben mi azt mondjuk, hogy újat építeni viszont mindig lehet. Nem visszavásárolni kell a különböző gyárakat, üzemeket, hanem másikat kell építeni, amik nem különböző maffia csoportok kezében, hanem a magyar állam tulajdonában vannak. Az unión belül ez az út nem járható addig, amíg kvótarendszerek mondják meg nekünk, hogy miből, mit és mennyit termelhetünk. Ez teljesen ellentétes a nemzeti érdekkel, sőt inkább az látszik, hogy szemétlerakónak tekintenek bennünket, ahová özönlik a Nyugat-Európában eladhatatlan rossz minőségű termék. Ezt a mesterségesen generált állapotot kell mihamarabb felszámolnunk és ezért kell kilépnünk az Európai Unióból. Azon idő alatt, amíg a kilépés folyamata zajlana, lenne rá lehetőség, hogy Magyarország kidolgozza ennek feltételrendszerét és kiépítse kapcsolatait leendő partnereivel. /Balázs Ferenc/ Sportcsarnok az időhúzásért csak sárga lap jár? Már egy éve meg kellett volna vásárolnia a szerződések szerint az Önkormányzatnak 1000 Ft-ért a Heves-Styl Sportcsarnok Kft.-t. Így az épülettel együtt a kft. összes adóssága a városé lenne. Csakhogy az üzlet nem valósult meg. Az elvégzett vizsgálatok révén bebizonyosodott, hogy a csarnok építése körül jogi és műszaki problémák vannak, s az említett adósság is jócskán meghaladja a várt értéket. Tavaly nyár óta folynak a tárgyalások a munkálatokat végző céggel (STYL-Építő Zrt.) és a finanszírozóval (Magyar Takarékbank). A megbeszélések során azonban mindenki mereven ragaszkodott a saját álláspontjához: a STYL több mint 110 milliót követel a már megkapott kb. 920 millión túl; a bank pedig azt akarja, hogy vegyük meg a Kft.-t és fizessük rendesen a hitelt. A város jelenleg nem sokat tehet, hiába hivatkozunk a nem megfelelő műszaki állapotra és a bizonytalan körülmények között keletkezett, megalapozatlan többletteherre. A szerződések nem segítenek rajtunk. Nem vagyunk egyenrangú felek a tárgyalásokon. A Takarékbank az inkasszóval akar nyomást gyakorolni ránk: 58 millió forintot emelhet le a város számlájáról, ha lehetősége nyílik rá, s ezzel akadályozza az amúgy sem egyszerű gazdálkodást. A STYL az épület tulajdonosaként még hatékonyabb eszközhöz nyúlt: 2012 január 1-én bezárta a csarnokot. - Az előző ciklus fideszes városvezetésének nagy alkotása most csupán egy emlékmű A sportolókat folyamatosan etetik a csarnok megnyitásával. Hitegetéstől azonban nem nyílik meg az építmény! A sok-sok felmerült visszásság miatt szept. 14-én ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett a Jobbik. A nyomozás azóta is tart. Információink szerint legutóbb március 8-án voltak kihallgatások. Ez azonban nem oldja meg önmagában a helyzetet, csak a felelősség megállapítását hozhatja. Ezért kidolgoztunk egy olyan javaslatot, melynek célja a sportcsarnok mielőbbi megnyitása olyan feltételek mellett, hogy a város se menjen csődbe (idén 210 milliót kellene fizetnünk + tavalyról 43 millió húzódott át ). - Az alapos indoklás miatt szokatlanul hosszú indítványt március elején akartuk a Testület elé vinni. Napirendre sem került. A hónap végén, a 28-i ülésre ismét beadtuk az előterjesztést. Polgármester úr javaslatára ismét kikerült a programból. Véleményünk szerint nem volt alapos oka erre. Már az ülés előtt látható volt, hogy a képviselők többsége nem fogja támogatni az elképzeléseinket, pedig azokat egy független ügyvédi vélemény is alátámasztotta. A bizottsági üléseken a képviselők többsége tartózkodott, de olyanok is akadtak, akik egyáltalán nem szavaztak. Bízunk abban, hogy nem polgármester úr kötvénycserés tisztáramosása volt az oka a támogatás hiányának. A kaotikus helyzetet megoldó javaslattal, a Jobbikén kívül, nem találkoztunk. Mindenesetre kíváncsian várjuk a Hivatal, Balázs Ferenc alpolgármester úr vagy éppen dr. Nagy Sándor elnök úr ötletét! Ha az a város érdekét szolgálja, akkor támogatni fogjuk. Addig pedig reménykedünk, hogy az időhúzást megússza az Önkormányzat egy sárga lappal... /Kis Tamás/

5 Képek a hevesi KALOT és KALÁSZ történetéből A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek országos testülete / KALOT/ 1936-ban alakult meg. Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita szerzetesek vezetésével vált kiemelkedő jelentőségű mozgalommá. Összefogta a parasztfiatalokat, közülük a legtehetségesebbeket a népfőiskolákon gazdaság- és faluvezetésre készítette fel, valamint valláserkölcsi alapon élő és gondolkodó ifjakat kívánt nevelni. A második világháború idején már 3500 helyi szervezete és mintegy félmillió tagja volt. Az egyes szervezetek élén a helyi katolikus plébános állt. A Hevesi Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet - a levéltári adatok szerint október 10-én alakult meg, amit a Belügyminisztérium a következő évben hagyott jóvá. Az egyesületnek fennállása első esztendejében tagja volt. Az egylet vasár- és ünnepnapokon kultúrdélutánokat, nyaranként agrárifjúsági napot és aratási hálaünnepet rendezett. A kulturdélutánokon népszínműveket adtak elő a he1yi műkedvelők, valamint dalokat, szavalatokat, ismeretterjesztő előadásokat hallgathattak és népi táncban gyönyörködhettek az egyesület rendezvényeire látogatók. A fiatalok sikerrel mutatták be vitéz Pölöskei János: Férjhez megy a bíró lánya című négy felvonásos színművét, Móricz Zsigmond vígjátékát, a Sári bírót, a Minden jó, ha a vége jó című három felvonásos vidám színdarabot, Kő Benedek énekes népszínművét, a Kláricát, valamint a Balatoni vihar, a Tépett rózsa és a Bors István című darabokat tavaszán különösen nagy sikert aratott Szigeti József három felvonásos színműve: A vén bakancsos és fia a huszár ban igen tetszett a hevesi közönségnek a Gyöngyösbokréta című színdarab, amelynek főszereplője az 1930-as években Amerikába kivándorolt magyar volt, és amikor hazatért, a tengerentúlra csábította az itthoniakat. Az aratási hálaünnepeket 1923 augusztusától minden évben megrendezték Hevesen, az aratás révén nyert mindennapi kenyér égi ajándékaként. Ezt a hagyományt a KALOT is őrizte. Az évente megrendezett agrárifjúsági napokon a katolikus agrár ifjak ünnepélyes keretek között szerepeltek a közönség előtt. Heves és környéke fiataljai számára a legemlékezetesebb napot június 8-án, Boconádon rendezték, ahol megjelent és beszédet mondott Kerkai Jenő, a KALOT országos egyesületének alapítója. Kerkai Jenő Ezen a napon Heves, Erdőtelek, Tarnaméra, Zaránk, Erk, Tarnaörs és a vendéglátó Boconádi Földműves Ifjak tartottak összejövetelt. Különös érdeklődéssel fogadták a KALOT alapítójának megjelenését. Célunk abban összpontosul, hogy mosolygóbb magyarok járjanak - keljenek ezen a magyar földön, és ha ez megvan, nyomában fellépjen majd az Istenhez ragaszkodó magyar is mondta Kerkai Jenő. A Katolikus Agrár Leányok Általános Szövetsége /KALÁSZ/ 1937-ben alakult. Laczenbacher Rita vezetésével vált kiemelkedő jelentőségű mozgalommá. Alapszabályait a kormányhatóságok 1939-ben hagyták jóvá. A KALÁSZ az elemi iskolából kimaradt, falun dolgozó leányokkal foglalkozott. Célja az volt, hogy hitükben erős, erkölcsükben tiszta, nemzeti érzésükben öntudatos és gazdaságilag képzett családanyákat neveljenek a falu fiatal lányaiból. Ezt a célt fejezte ki Sík Sándornak, a neves papköltőnek jeligéül választott gondolata is: Szemünk az égre bízva néz, testvérkezet szorít a kéz. A múlt sugall szent őserőt. Építsünk rajta szebb jövőt! A KALÁSZ-ban 1939-ben 800, 1940-ben 950 helyi szervezetben mintegy 25 ezer tag tevékenykedett. Egy év múlva 1200 katolikus tanító és női vezető irányított 60 ezer, elemi iskolából kimaradt falusi leányt. A Hevesi Katolikus Agrár Leányok Általános Szövetsége szeptember 3-án alakult meg. Az egyesületnek fennállása első esztendejében 60 tagja volt. A lányok vasárnap délutánonként, litánia után rendezett kultúrdélutánokon színdarabokat adtak elő, valamint népdalokban, játékokban, népi táncokban, szavalatokban és ismeretterjesztő előadásokban vettek részt. A fiatalok 1942 december végén A honvédek karácsonya jegyében rendezett előadáson nagy sikerrel mutatták be Erdélyi Mihály: Sárgapitykés közlegény című három felvonásos operettjét. A rendezvény bevételéből vásárolt szeretetcsomagokat elküldték a fronton harcoló hevesi katonáknak. A következő év pünkösdjén a KALÁSZ a nőegylettel együtt rendezte a Mária koszorúja című három felvonásos vallásos színdarabot. A hevesi KALÁSZ 1944-ben felvette IV. Béla szent életű lányának, Margitnak a nevét, akit XII. Pius pápa ebben az évben avatott szentté. Névadójuk tiszteletére február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén játszották el Nagy Ilona: Muhi virága című, Szent Margitról szóló négy felvonásos színdarabját. A leányok a KALÁSZ-ban ismerkedtek meg Bartók Béla és Kodály Zoltán műveivel. Az ismeretterjesztő előadásokon az irodalmon kívül illemtani és higiéniai kérdésekről is hallottak a résztvevők. A KALÁSZ vallásos jellegű közösség volt, ezért összejövetelük alkalmával a jelige eléneklése után - mivel háború volt - imádkoztak a békéért. Ugyanezt tették a lelkigyakorlatokon is után gyűjtést rendeztek az árva gyermekek megsegítésére. A hevesi KA- LÁSZ 1948-ban szűnt meg. Így mindössze hét esztendeig működött, mégis úgy hisszük, hogy figyelemre méltó színfoltja volt Heves község kulturális életének. /Vörös Dezső/

6 Hobby Állateledel Bolt és Kisállat Kereskedés Heves, Mátyás király u fagyasztott állateledel - száraztápok - rágcsáló és madáreleség - kisállat tartási kellékek - kalitkák, ketrecek Szerdán és szombaton, megtalál a Piacon! Pataki Tamás: 30/ ÜZLETHELYISÉG KIADÓ VAGY ELADÓ! Heves központjában, Dobó út 1. szám alatti pavilon (volt virágbolt) kiadó vagy eladó! Érd.: 06-20/ BARTUS - BIZTONSÁGI KFT. Elektronikus vagyonvédelmi rendszerek - Telepítés - Karbantartás - Javítás - Járőrszolgálat Teljes körű biztonsági szolgáltatás: 06-30/ TŰZIFA TÖLGY, GYERTYÁN, BÜKK - méteres rönk Ft/q - hasított Ft/q - akác hasítva Ft/q - akác tőke és gallyfa - lignit 100 q feletti vásárlásnál további kedvezmény! Kiszállítás kedvező áron! Kis Péter egyéni vállalkozó 06-70/ KÁRPÁT ZÓNA SÖ- RÖZŐ Heves, Ady út 19. Minden korosztálynak billiárd, csocsó. Szombat esténként: KARAOKE Nyitva: hétfő-csüt.,vasárnap: péntek, szombat: Heves, Zrínyi út 2/a Napilapok, magazinok, sorsjegyek Dohányáru, dohányzási kellékek, Elektromos cigaretta kapható! Telefonegyenleg feltöltés, mobiltelefonok, mobil internet! A hét minden napján! 06-30/ SZILÁRD BT - műszaki vizsgáztatás - személygépkocsi - lassú jármű - motorkerékpár - eredetvizsga CSATÓ SZILÁRD autószerelő mester Heves, Munkácsy út / , 06-30/ HÍVJON ÉS MEGYEK! - Szobafestés, - Mázolás, - Tapétázás, - Homlokzati és lábazati hőszigetelés, színezés (Dryvit) KÖZÜLETEKNEK IS! Ui.: Gyümölcsösök őrzése, esküvők biztosítása, fűkaszával fűnyírás Tel: 06-20/ , 06-70/ MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK KÖZVETLENÜL A GYÁRTÓTÓL! - precíz gyártás - pontos szállítás - megbízható beépítés NE BÍZZA A VÉLETLENRE, BÍZZA SZAKEMBERRE! Redőny, reluxa, szalagfüggöny, roletta Bontás utáni helyreállítás kőműves munkával! 3360 Heves, Széchenyi utca 18. Tel./Fax: 36/ Mobil: 70/ nagytamasheves@t-online.hu ALMA, PAPRIKA, ZÖLDSÉGFÉLÉK? Közvetlenül a termelőtől! Minden szerdán és szombaton a piac fedett csarnokában a hátsó bejáratnál. Barnáné Olga 06-20/ Bolyhos - Autótechnik Kft. Heves, Batthyány út 53. Törött, sérült autók javítása 06-30/ FRÉZIA VIRÁGÜZLET Heves, Gyöngyösi út 4. /körforgalomnál/ 15 évesek lett az üzlet! Április 15-én hosszított nyitva tartással, 15%-os vásárlási kedvezménnyel várjuk kedves vásárlóinkat! Tóth Miklósné Új és használt motorok, robogók, elektromos és hagyományos kerékpárok a térség legnagyobb választékában! Heves, Széchenyi u / ÚJTELEPI KERTÉSZBOLT - Vetőmagok, tőzegek - Fóliák, kertészeti gépek - Növény védőszerek - Műtrágyák Nyitva: H-P: 8-12; Szombat: 8-12; Kedd: ZÁRVA! Ami a kertészkedéshez kell, nálunk megtalálja! Heves, József Attila utca 14. Tel.: 36/ ; 20/ Heves, Fő út 2. sz. (Bíróság fölött) 48 m2-es és 64 m2-es lakások, nagyon előnyös feltételekkel eladók. Heves, Fő út 4. sz. (Bíróság épülete) földszinti, 70 m2-es iroda eladó. Érdeklődés: 20/ Jobb-ikon Jobbikos szemléletű havilap. Ingyenes kiadvány, kereskedelmi forgalomba nem hozható! Kiadja: INFO - KULCS Kft., 3360 Heves, Szerelem Alfréd út 1. Tel.: 20/ infokulcs@indamail.hu Adószám: Felelős kiadó: Kis Tamás Tel.: 20/ Felelős szerkesztő: Szedlák Szabolcs Tel.: 30/ Szerkesztők: Gyimesiné Gömöri Ilona, Erdész László, Vörös Dezső és a Jobbik M. M. hevesi alapszervezetének tagjai. Nyomda: Pap Nyomda Kft, 3356 Kompolt, Deák Ferenc utca 6. Tel: 36/ , papp1995@t-online.hu Képviselő: Pap Gábor Terjesztés: címlista alapján A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk! Megjelenik 3500 példányban.