Egyéb adók. Összeállította: Horváth Józsefné okl. adószakértő

Átírás

1 Egyéb adók Összeállította: Horváth Józsefné okl. adószakértő

2 Helyi iparűzési adó Nettó árbevétel csökkentő tételek korlátozott levonhatósága: a nettó árbevétel és a közvetített szolgáltatások együttes értéke legfeljebb a nettó árbevétel 80 %-áig vonható le.

3 Sávhatárok M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig, M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig, Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig vonható le.

4 Nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

5 Mentesítések a korlátozás alól - pénzügyi lízinget végző társaságok a pénzügyi lízingbe adott eszközök tekintetében, - közfinanszírozásban részesülő gyógyszer értékesítés tekintetében, - földgáz és villamosenergia piacon az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek

6 Számítás menete: 1./ Meg kell határozni, hogy az adott sávba mekkora összegű ELÁBÉ+Közv.szolg. értéke jut, ELÁBÉ+Közv.szolg.*sávba jutó árbevétel/összes árbevétel 2./ Meg kell határozni a sávban levonható maximális ELÁBÉ+Közv.szolg. Értékét sávba jutó nettó árbevétel*%-os érték sávban 3./ a két adat közül a kisebb szám vonható le 4./ a sávonkénti levonható ELÁBÉ+Közv. Szolg. értékeit össze kell adni

7 Adóalap megállapítás A kapcsolt vállalkozásoknak együttesen kell meghatározniuk a évi iparűzési adó alapjukat, - ha a közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke csoportszinten számítva meghaladja az árbevétel 50%-át. Az együttesen számított adóalapból az egyes vállalkozások nettó árbevételei arányában kapjuk meg a vállalkozásra jutó adóalapot.

8 Export értékesítésnél: az export értékesítéshez kapcsolódó ELÁBÉ+Közvetített szolgáltatások együttes értéke a nettó árbevételből teljes egészében levonható

9 Az adóalap egyszerűsített megállapítása 1. a vállalkozás nettó árbevétele a tárgyévben ne érje el a 8 millió Ft értékhatárt. (2012-ig az adóévet megelőző adóévben kellett az árbevételnek az értékhatár alatt maradni.)

10 Az adóalap egyszerűsített megállapítása 2. KATA Választható a KATA alanyiság időszakára, - 2,5-2,5 MFt székhely/telephelyre, - Fizetendő adó évi két alkalommal március 15-szeptember Ha 12 hónapnál rövidebb az adóév, akkor az első és utolsó hónapot követő hó 15-éig, - Keresőképtelenség idejére nem kell HIPA-t fizetni. - KATA-s időszak alatt nincs bevallási kötelezettsége - Ha a KATA-s adóalanyiság megszűnik, adóelőleg bevallást kell tenni.

11 Az adóalap egyszerűsített megállapítása 3. KIVA választható az adóévre, bevallásban is adóalap: a KIVA alap 1,2-szerese általános előleg szabály érvényesül KIVA adóalanyiság megszűnésekor záró bevallást kell készíteni

12 Az ideiglenes építőipari tevékenységek: a tevékenység megkezdésének napjától tart a teljesítés megrendelő által történő elfogadásának napjáig. Az időtartam minden naptári napja adóköteles, függetlenül a tényleges munkavégzés napjainak számától.

13 A könyveit devizában vezető vállalkozásnak a helyi adó bevallásához szükséges adatokat az év utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyam alkalmazásával kell forintra átváltania

14 Helyi adók egyéb Idegenforgalmi adó: - egyházi személy mentessége, - vendég fizetheti az adót valutában is, - a szállásadó forintban fizeti meg az adót, melyet az adóévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB árfolyammal vált át.

15 Telekadó: - víztározó területe nem adóköteles - repülőtéri lefedett terület - tulajdonos mögöttes felelőssége építmény- és telekadóban

16 Cégautóadó Kiknek kell cégautóadót fizetniük? - Cégeknek, minden céges autó után (saját tulajdonú vagy bérelt / lízingelt) - Egyéni vállalkozóknak (kivéve ha az 500 km-es átalányelszámolást választja) - Magánszemélyeknek, akik magánautójuk használatát elszámolják cégük felé - Háziorvosoknak, akik nem vezetnek útnyilvántartást A cégautóadót minden esetben az autó tulajdonosának kell megfizetnie!

17 Cégautóadó: HM haditechnikai terméknek minősülő személygépkocsija mentes az adó alól Külföldi rendszámú személygépkocsi adóköteles tényállás esetén, ha a környezetvédelmi osztályjelzése nem ismert 6 környezetvédelmi osztályba kerül.

18

19 Adómentesség Mentes az adó alól a különös méltánylást érdemlő személygépkocsi is, a következők szerint: a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel; b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet; c) amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be; d) amely kizárólag halott szállításra szolgál;

20 e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület érdekében történik; f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek;

21 A kétszeres adózás kizárása A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-kötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

22 Kulturális adó A kulturális adó szabályait az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban Eat.) X. fejezete tartalmazza. adóköteles tevékenységek: a) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú termékek első olyan értékesítése, melynek az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény szerinti teljesítési helye belföld (Magyarország területe) b) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása c) az erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása

23 Az előadóművészek pornográf tartalmú tevékenysége szolgáltatásnyújtás jogcímén, míg a szerzők, zeneszerzők, egyéb művészek, festők, grafikusok, szobrászok pornográf tartalmú eredeti alkotásai termékértékesítés címén adókötelesek. Az adó alanya az adóköteles tevékenységet folytató személy, szervezet. Az adó mértéke az adóalap 25 %-a

24 Baleseti adó Az adó alanya az a személy (szervezet), akit (amelyet) a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség terhel. A biztosítási kötelezettség alapján minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles. Üzembentartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján üzemben tartóként megnevezett személy, vagy a tulajdonos (ha nincs más személy megjelölve)

25 A baleseti adó kötelezettség a Kgfb. szerinti biztosítási időszak vonatkozásában áll fenn. Főszabály szerint határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén az adó alapja az éves gépjármű - felelősségbiztosítási díj, határozott tartalmú biztosítási szerződések esetén a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

26 A fedezetlenség időtartama alatt az adó alapja a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díj. A fedezetlenség időtartama az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének azon időtartama, amelyre a biztosító kockázatviselése díjfizetés hiányában nem terjed ki. Az adó mértéke az adóalap 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira legfeljebb 83 Ft. Tekintettel arra, hogy a fedezetlenség időszakára a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, erre az időszakra a felső limit nem vonatkozik.

27 Az adót főszabályként az adó beszedésére kötelezett biztosító állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az adót az esedékes biztosítási díjjal egyidejűleg és azzal azonos módon kell megfizetni. Az adó beszedésének elmulasztása nem mentesíti a biztosítót az adó megfizetése alól

28 Az adóalany által negyedévente fizetendő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának mértéke 8000,- Ft baleseti adó mértéke 2400,- Ft adóalany által a biztosító részére befizetett összeg 4000,- Ft negyedév napjainak száma 90 Mivel az adó alanya a biztosítási díj és az adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, a biztosítónak úgy kell tekintenie, hogy egészben a megállapított adót fizette meg(és részben a biztosítási díjat) Azaz 4000,- Ft-ból 2400,- Ft a baleseti adót fedezi, a maradék Ft pedig a biztosítási díjat. A negyedéves időszak első 18 napja tehát a biztosítási díjjal lefedett időszak (1600/8000= 0,2 és 90 x 0,2= 18), míg a teljes negyedév az adóval lefedett időszak.

29 A biztosító az általa beszedett baleseti adót bevallja és befizeti az állami adóhatóságnak. A szerződés azonban nem díjrendezett, ezért a biztosító felszólítja az ügyfelet, hogy fizessen be még 6400,- Ft biztosítási díjat. Ha a díjrendezésre az esedékességtől számított 60. napig nem kerül sor, a szerződés a türelmi időszak utolsó napján megszűnik

30 Ha az eredetileg meghatározott biztosítási díj összege megváltozik, azzal egyidejűleg a baleseti adó mértéke is módosul. A díj növekedésekor pótlólagos adófizetési kötelezettség keletkezik. Amennyiben a biztosítási díj az adóalany részére visszajár (pl. biztosítási díj változása,gépkocsi eladása), akkor a visszajáró díjjal arányos adót is a díj visszafizetésével egyidejűleg vissza kell fizetni.

31 Biztosítási adó Az új adónem a biztosítási adó, melynek szabályait a évi CII. törvény (a továbbiakban: Batv.) tartalmazza. Adóköteles a biztosítási szolgáltatás - casco biztosítás, - vagyon és balesetbiztosítás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország (Batv. 2. ). Nem kell biztosítási adót fizetni a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás, a betegségbiztosítás

32 Az adó alapja a biztosítási díj (Batv pont). Ide tartozik a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ide értve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket.

33 a biztosítási díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el, a szerződés szerint várható összegben. A szerződések megszűnésének alkalmával, a megszűnés hónapjában a már elszámolt bevételt, a megszűnés hatályának időpontjára vonatkoztatva kell csökkenteni. A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20.napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített 1320 nyomtatványon és ezen időpontig fizeti meg

34 Közművezeték adója évi CLXVIII. Törvény a közművezetékek adójáról Közművezeték alanya: - Az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa. - Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. - Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője

35 Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20%-át, métert meghaladó, de métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40%-át, métert meghaladó, de métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80%-át, métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni.

36 Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft. Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. - Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára. - Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi

37 Illetékek Visszterhes vagyonszerzés illetéke: Az eddigi két kulcsot (4 millió forintig 2%, felette a 4 millió forinton túli rész 4%-a) egységes, 4%-os kulcs váltotta fel. praxisjog is!

38 Vagyonszerzési illeték mértéke: Két kulcs marad öröklési és ajándékozási illeték esetén: az általános illeték mértéke 18%, a lakásszerzéshez kapcsolódó illeték mértéke 9% a termőföld szerzésének illeték mértéke 9 % Egyenes ági rokonok közötti vagyonszerzés illetéke a továbbiakban is 0% lesz.

39 Házastársuk utáni öröklés esetén az özvegyek értékhatár nélküli illetékmentességet kapnak: Jelenleg az özvegy a megszerezett örökrész első 20 millió forintjáig élvez csak illetékmentességet, a lakástulajdon, a haszonélvezet és a használati jog öröklése azonban illetékmentes. Az egyenes ági rokonokra vonatkozó illetékmentességet az özvegyekre is kiterjeszteni.

40 Belföldi ingatlantársaság vagyoni betétjének megszerzése 1 Mrd Ft-ig 4 %, az azt meghaladó rész után 2 %, de max. 200 MFt/ingatlan

41 Negatív illetékalap után nem kell fizetni Magánszemélyt 2012-ben abban az esetben is terhelte illetékfizetési kötelezettség, ha ingatlan csere esetén a cserét pótló vételnél az eladotthoz képest kisebb értékű ingatlant vásárol. Az új szabály szerint ez a kötelezettség megszűnik

42 fiatalok által fizetendő illeték mértéke: A 35 éves életkor alatt a 8 millió forintos, kedvezményt biztosító értékhatár 15 millió forintra emelkedett. Így az első lakásszerzés után, amennyiben a megvásárolt ingatlan nem drágább 15 millió forintnál, a szokásos illetéknek csak az 50 %-át kell megfizetni.

43 Mentességek Özvegyi örökrész teljes egésze mentes kivéve: az örökhagyó mostoha-, nevelt gyermeke esetén 20 MFt-ig mentes az illeték alól.

44 Takarékbetét ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó mentesség megszűnik, - kivéve az egyenes ági rokonok közötti jogügylet értékhatár nélkül továbbra is mentes

45 Termőföld szerzése a családi gazdálkodókra is kiterjed, ha a birtokbaadástól számított 5 évig nem idegeníti el. (Nem elidegenítés a kisajátítás, a közérdekű célú elidegenítés, a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere)

46 Visszlízing ügylet január 1-jétől, időbeli korlát nélkül mentes

47 Eljárási illetékek Nem kell eljárási illetéket fizetni: - Eljárás megszüntetése után, - Ha érdemi eljárás nem kerül lefolytatásra, a befizetett illeték visszajár, - Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, - Adóbevallásról készített másolat illetékmentes, - kivétel: az elektronikus úton - történő benyújtottnál.

48 Fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelem - magánszemély tárgyi mentes - gazdálkodó szervezet Ft - fellebbezés esetén a gazdálkodó szervezet illetékminimuma Ft

49 Illetékváltozás Csődeljárás illetéke: - jogi személy Ft ( Ft) - egyéb szervezet Ft ( Ft) Felszámolási eljárás illetéke: - jogi személy Ft ( Ft) - egyéb szervezet Ft ( Ft)

50 Megszűnő jogintézmény Feltűnő értékaránytalanság (ingatlantulajdon visszteher melletti megszerzése ill. szerződés valódi tartalma alapján ajándékozási illetékteher)

51 Illetékelőleg (vagyonszerzési illetékfizetés csak a földhivatali határozathozatalt követően)

52 Lakáscsere (cserét pótló vétel) Vagyonértékű jog jogosítottja is illetékalap-kedvezményre jogosult Több lakás cseréje esetén, ami az adózóra kedvezőbb Az illetékalap kedvezmény alkalmazását kérelmezni kell+nyilatkozatot kell adni a kedvezményi feltételek teljesüléséről.

53 Illetékek egyéb Art általános elévülési szabálya: a megfizetett illeték visszatéritésére, ill. a meg nem fizetett illeték törlésére Sportcélú ingatlan vagyonértékű jogának visszterhes megszerzése is mentes

54 Távközlési adó A nem magánszemély előfizető által kezdeményezett hívások után fizetendő távközlési adó megkezdett percenként 2 forintról 3 forintra emelkedik, ugyanígy az SMS-ek díja is 2 forintról 3 forintra nő. A nem magánszemély előfizetők esetén hívószámonként nem forint, hanem forint lesz az adófizetési kötelezettség maximuma. A magánszemély előfizetők esetén nem emelkednek az adómértékek: a hívást kezdeményező fél kapcsán hívásonként 2 forint adó terheli a szolgáltatót minden megkezdett perc után, illetve 2 forint minden elküldött SMS után. Az egy magánszemélyhez tartozó előfizetés kapcsán a távközlési adó mértéke változatlanul havonta 700 forint. A távközlési adómérték növekedése szintén augusztus 1-jétől lép hatályba.

55 Pénzügyi tranzakciós illeték A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke augusztus 1- jétől kezdődően az illeték alapjának 0,2 százalékáról 0,3 százalékára emelkedik, azonban tranzakciónként továbbra is legfeljebb forint lehet. A fizetési számláról történő készpénzkifizetés 0,3 százalékról 0,6 százalékra nő és ez esetben megszűnik a forintos korlát. A pénzforgalmi szolgáltatók egy egyszeri, a tranzakciós illeték elmaradását pótló befizetésére kötelezettek, amelynek összege a január-április hónapokra bevallott pénzügyi tranzakciós illeték 208 százaléka, melyet négy egyenlő részletben, havonta kell megfizetni. Az egyszeri befizetést szeptember 20-ig kell bevallani, és az első negyedrész is ekkor esedékes.

56 Bányajáradék augusztus 1-től emelkedik a bányajáradék mértéke. A január 1-je előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz értékének 12 százaléka helyett 16 százalék lesz az államnak befizetendő bányajáradék mértéke. További változás, hogy a Brent-felár alkalmazásának esetét kiterjesztették azon január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz kapcsán is, amely eddig mentességet élvezett a felár miatti 3-3 százalékpontos bányajáradék emelés alkalmazása alól.

57 Magánszemély kamatjövedelme 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli a tbszabályok szerinti belföldi magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelmeket. Ilyen jövedelemnek minősül a személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) 65. -a szerinti kamatjövedelem, valamint a tartós befektetési számlán (TBSZ) lekötött összegek után járó hozam, amennyiben a lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak leteltét megelőzően kerül sor. Mentes a 6 százalékos eho fizetési kötelezettség alól az adómentes kamatjövedelmek; EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy; meghatározott kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamat vagy hozam; illetve ezen értékpapíron átruházásakor, beváltásakor vagy visszaváltásakor megállapított kamatjövedelem.

58 Az eho fizetési kötelezettséget a augusztus 1-jén és azt követően megszerzett kamatjövedelmekre kell alkalmazni. Amennyiben a kamatjövedelem juttatását megelőző időszak augusztus 1-je előtt kezdődött, ellenben a kamatjövedelem megszerzése ezen nap utánra esik, akkor az eho fizetési kötelezettség az augusztus 1-je, és azt követő időszakra áll be (napi arányosítást kell végezni az eho-köteles és eho-mentes időszakokra). TBSZ esetén a augusztus 1-je előtt megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozama ehomentesen fizethető ki.

59 A kamatjövedelmekhez kapcsolódó változás, hogy az Szja tv. jelenlegi szabályai értelmében bizonyos pénzügyi eszközökre vonatkozó, egyébként ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának megfelelő ügyletek esetén a magánszemély választása szerint a kamatjövedelemre vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint (utóbbi lehetővé teszi az adókiegyenlítést, azaz a korábbi évek veszteségeinek beszámítását az adóévi ügyleti nyereségbe) kezeli és vallja be az adott jövedelmet. A módosítás értelmében ez a lehetőség idén már csak a augusztus 1-je előtt megszerzett kamatjövedelmekre fog vonatkozni, 2014-től pedig teljesen kikerül a törvényből.