CIVIL ÉS VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTANDÓ KAPCSOLATOK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIVIL ÉS VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTANDÓ KAPCSOLATOK"

Átírás

1 1 ÁROP 1.A.2/B PARTNERSÉG MEGERŐSÍTÉSE (ÁROP 3.b) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óváros tér 9. CIVIL ÉS VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTANDÓ KAPCSOLATOK Készítette: Indikátorok, amelyek teljesítéséhez a dokumentum hozzájárul: A bevont partnerek száma szervezetfejlesztést segítő, multiplikálható tanulmányok száma Budapest,

2 2 Tartalomjegyzék 1. A civil társadalom és a nonprofit szektor helyzete Fejlődési tendenciák A jelenlegi helyzet: méretek, szerkezet, finanszírozás 5 2. Az önkormányzat kapcsolati lehetőségei a civil szervezetekkel Nonprofit szektor és civil társadalom Önkormányzat és civil szervezetek együttműködése Veszprém Megyei Jogú Város együttműködése a civil szervezetekkel A civil szervezetek és közösségek támogatása A támogatások formája Együttműködés Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a civil szervezetek között A civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerése Veszprém Megyei Jogú Város Civil Koncepciója Veszprém Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának továbbgondolása Az együttműködés elmélyítése - a továbblépést meghatározó tényezők Pályázati és modellprogramokban történő együttműködések Önkormányzati feladatok kiszerződése Egyéb területeken történő együttműködések Döntéshozatal Hosszabb távú feladatok Rövid távú feladatok Összegzés 40

3 3 1. A civil társadalom és a nonprofit szektor helyzete 1.1. Fejlődési tendenciák A nonprofit szektor gazdasági ereje az 1990-es évek eleje óta rendkívüli mértékben megnőtt, ma már számos, korábban az állami és az önkormányzati intézmények által végzett tevékenységet nonprofit szervezetek látnak el. A szektor klasszikus szervezeteinek nevezhető alapítványok és egyesületek mellett új típusú nonprofit szervezetek jöttek létre, a szektor belső szerkezete jelentősen átalakult. Ugyanakkor továbbra is fontos kérdés maradt, hogy a hazai szolgáltatói és ellátórendszerben a nonprofit szervezeteknek milyen szerepük lesz a jövőben. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy ismerjük a nonprofit szervezetek aktuális helyzetét, a számukra elérhető erőforrások nagyságát, humánerőforrásaikat, az általuk támogatottak körét. A magyarországi nonprofit szektor szervezetei tartalmi, működési sajátosságaik és jogi formájuk alapján több szempontból csoportosíthatóak. Tartalmi szempontból a nonprofit szervezetek közé sorolhatók mindazon szerveződések, melyeknél érvényesül a profitszétosztás tilalma, a kormányzati szektortól való szervezeti függetlenség, az intézményesültség (önálló jogi személyiség), valamint az önkormányzatiság (önigazgatás, önálló vezetőség) és bizonyos mértékben az önkéntesség, öntevékenység. A hatályos jogszabályok alapján a hazai statisztikai definíció szerint formai szempontból a nonprofit szektorba tartoznak a magán- és közalapítványok, az egyesületek, az egyesülések, az érdekképviseletek és szakszervezetek, a köztestületek, a közhasznú társaságok, valamint a nonprofit szervezetek által alapított intézmények. A nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve nem tartoznak viszont a hazai nonprofit szektorba az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mivel

4 4 esetükben nem érvényesül a profitszétosztás tilalma), a politikai pártok és azok helyi szervezetei (mivel céljuk a közhatalom és a kormányzati jogosítványok megszerzése), valamint az egyházak és a szerzetesrendek (mivel a világi nonprofit szervezetek működési kereteit meghatározó szabályozás rájuk nem érvényes). A nemzetgazdasági elszámolás rendszerében a nonprofit szervezetek teljesítményét három alrendszerben számolják el. A nemzeti számlák összeállításakor a háztartásokat segítő szervezetek közé sorolják azokat a nonprofit szervezeteket, amelyek alapvetően a lakosságot szolgálják, bevételszerző tevékenységet csak korlátozott mértékben folytatnak, finanszírozási forrásaik között pedig túlsúlyban vannak a magántámogatások. A kormányzati szektorba tartoznak a költségvetési rend szerint gazdálkodó központi és helyi önkormányzati költségvetési intézmények, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítási alapok. Itt számolják el a nem piaci tevékenységet folytató közösségi tulajdonú vállalatok tevékenységét is, valamint azokat a közalapítványi, alapítványi vagy közhasznú társasági formában működő nonprofit intézményeket, melyeknek működésében az állami felügyelet közvetlenül érvényesül, továbbá bevételeiknek több mint 50 százaléka költségvetési forrásból származik. A vállalati szektorba tartoznak a jogi személyiségű vállalkozások és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, kivéve a főtevékenységként pénzügyi tevékenységet folytató vállalatokat. Idetartoznak a nagyrészt piaci termelést folytató, azaz költségeiket árbevételből fedező nonprofit intézmények, továbbá a munkaadói érdekképviseletek, a vállalkozók, munkáltatók és termelők szervezetei, valamint a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési céllal működő alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok.

5 5 Az 1990-es évek közepétől a városi önkormányzatok egyre nagyobb része ismerte fel a civil szervezetekkel való kapcsolattartásban rejlő lehetőségeket, és dolgozta ki, az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvényre építve, civil politikáját. Az így létrejövő intézményrendszer amely még mindig csak az összes megyei jogú város mintegy 40%-ában működik valamilyen formában igen nagy hasonlóságokat mutat A jelenlegi helyzet: méretek, szerkezet, finanszírozás Minden, magát képviseltető városban létezik már a települési civil szervezetek valamekkora körét érintő civil alap, amelyből pályázati úton nyerhető el támogatás. A városok többsége valamilyen formában biztosít kedvezményes bérleti díjú helyiséget is egyes civil szervezetek számára. Pár kivételtől eltekintve működnek a civil kerekasztalok is igaz, helyenként váltakozik ennek összetétele, összehívásának gyakorisága és feladatköre. A kerekasztalon belül szinte mindenhol szerveződnek hosszabb-rövidebb életű szakmai munkacsoportok, műhelyek, kollégiumok. Több helyen létrejött már a helyi Idősügyi Tanács, amely az időseket tömörítő civil szervezetekre építve foglalkozik a település időskorú lakosainak problémáival. Külön kiemelendő, hogy e megoldások (Miskolc, Szeged, Nyíregyháza, Budapest XVIII. kerület) már kormányzati elismerésben is részesültek (Idősbarát Önkormányzat Díj). A kommunikációs csatornák közül a civilek számára minden település biztosít hozzáférést a helyi nyomtatott médiában, illetve önkormányzati portálon, valamint a városi televízióban történő megjelenéshez (Miskolc, Székesfehérvár és a Budapest XVIII. kerület önálló kötetben is megjelentette a civil adatbázis tartalmát). Civil házat is egyre több helyen alakítanak ki, kiemelendő Miskolc és Nyíregyháza megoldása.

6 6 A megyei jogú városok egy része saját rendszere kiépítéséhez segítséget kapott a civil szolgáltató központoktól, de az általános helyzet inkább az, hogy minden központi segítség nélkül, önkormányzati kútfőből és forrásokból épültek ki és működnek e rendszerek. A non-profit szektor számbeli növekedése mögött nemcsak a társadalmi cselekvésben elfoglalt stabil hely kialakulásáról van szó. A szektor megerősödése, amely következik számbeli és dinamikus növekedéséből, a szektor differenciálódását is jelenti. A nonprofit szervezetek száma 1989 és 2006 között alapítvány társas nonprofit szervezet összesen A civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerződéses partneri viszonyon alapuló együttműködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral, valamint a felelősség megosztása a három szektor között a helyi közösségben élők érdekében. A non-profit szervezetek integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek

7 7 betölteni. A szolgáltató típusú szervezetek továbbélése is függ ettől. Gazdaságilag csak azok a szervezetek lesznek életképesek, amelyek a fogyasztói piacról várják a kereslet megjelenését lehet ez egyéni vagy közösségi jellegű vagyis amelyek képesek alkalmazkodni az új társadalmi kihívásokhoz, képesek forrásokat keresni és szerezni céljaik elérésére. Képesek az önkormányzatok közfeladataiból átvállalni, vagy olyan innovációt megvalósítani, aminek van kereslete mind a magánszektorban, mind a közszektorban. A következő ábrákon megyék szerinti bontásban tekinthetjük át a magyarországi nonprofit szervezeteket. Az első ábra a nonprofit szervezetek megoszlásának változását mutatja be 1993 és 2006 közötti években. Veszprém megyében szinte állandó a civil szervezetek aránya, 2006-ban csökkent minimálisan az érték. A legnagyobb változás Pest megyében és Budapest viszonylatában látható, előbbiben jelentős növekedés, utóbbiban csökkenés tapasztalható. A nonprofit szervezetek megoszlása megyék szerint % 80% 60% 40% 20% % Főváros, Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád

8 8 A következő ábrán a nonprofit szervezetek típusainak áttekintését láthatjuk megyék szerinti bontásban, összehasonlításban. Veszprém megyében a többi megyéhez hasonlítva viszonylag magas a közalapítványos és köztestületek száma, míg az egyesülések, közhasznú társaságok és szakmai, munkáltatói érdekképviseletek száma alacsony. Nonprofit szervezetek megoszlása megyék szerint, % 80% 60% 40% 20% egyesülés nonprofit intézmény közhasznú társaság szakmai, munkáltatói érdekképviselet munkavállalói érdekképsviselet köztestület egyesület közalapítvány alapítvány 0% Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád A nonprofit szervezetekben foglalkoztatottak számának alakulását a következő ábra mutatja. Az ábráról leolvasható, hogy Veszprém megyében a többi megyéhez viszonyítva alacsony a főállású, részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, azonban viszonylag magas a nem főállású munkavállalók aránya.

9 9 Nonprofit szervezetek által foglalkoztatottak megoszlása, % 80% 60% 40% 20% 0% Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Főállású, teljes munkaidős Főállású, részmunkaidős Nem főállású A nonprofit szervezetek kommunikációs lehetőségeit vizsgálva láthatjuk, hogy nincs nagy eltérés az egyes megyék között. A nonprofit szervezetek nagytöbbsége rendelkezik számítógéppel, ennél némileg kevesebb szervezet rendelkezik internet csatlakozással is, saját honlappal azonban csak jelentősen kevesebb szervezet büszkélkedhet. % Nonprofit szervezetek aránya kommunikációs lehetőségeik szerint megyénként, Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Telefax Számítógép Internet Saját honlap

10 10 Ahogyan azt a következő ábrák mutatják, a bevételek megoszlása számottevően eltér a szervezetek nagyjából egyenletes településtípus szerinti eloszlásától. Míg a 24 százaléknyi budapesti szervezet az anyagi források 60 százaléka fölött rendelkezik, addig a települési hierarchia alján elhelyezkedő 25 százaléknyi községi szervezetre csak a bevételek 7 százaléka jut. A főváros/vidék, kicsi/nagy ellentét rendkívül káros a nonprofit szektor kohéziója és érdekérvényesítő képessége szempontjából. A nonprofit szervezetek számának és bevételeinek megoszlása településtípus szerint, 2006 Szervezetszám, % Község 25% Főváros 24% Város 29% Megyeszékhely 22% Bevétel, % Város 17% Község 7% Megyeszékhely 16% Főváros 60%

11 11 A nonprofit szervezetek számának és bevételeinek megoszlása tevékenység szerint, 2006 Szervezetszám, % Vallás Kultúra 20 Sport Jogvédelem Politika Szabadidő Oktatás Nemzetközi kapcsolatok Nonprofit szövetségek 5 0 Kutatás Egészségügy Közbiztonság védelme Szociális ellátás Szakmai, gazdasági érdekképviselet Polgárvédelem, tűzoltás Gazdaságfejlesztés Településfejlesztés Környezetvédelem Bevétel, % Vallás Kultúra 20 Sport Politika Jogvédelem Nemzetközi kapcsolatok Nonprofit szövetségek Szabadidő Oktatás Kutatás Egészségügy Közbiztonság védelme Szociális ellátás Szakmai, gazdasági érdekképviselet Polgárvédelem, tűzoltás Gazdaságfejlesztés Településfejlesztés Környezetvédelem

12 12 Az előző két ábra segítségével nagyon jól megfigyelhető a különböző tevékenységi területeken működő nonprofit szervezetek közötti (nagyrészt a támogatásokhoz való hozzáférés eltérő esélyeire visszavezethető) ellentétek. Az ábrán látható alakzatok fölöttébb különböző formája mutatja, a bevételek tevékenység szerinti koncentrációja igen nagy. Vannak olyan területek (például sport, szabadidő), amelyek a magas szervezetszámhoz képest kevés bevételre tesznek szert, s olyanok is, ahol viszonylag kevesebb a szervezet (például gazdaság- és településfejlesztés), mégis magas a bevétel. Ezek a különbségek nyilvánvalóan összefüggenek az eltérő szerepkörökkel. Minél erőteljesebb egy-egy tevékenységi csoporton belül az adománygyűjtő/adományosztó funkció és különösen a szolgáltatási szerepvállalás, annál nagyobb az adott csoport gazdasági súlya. A közösségi együttlét és a szabadidős tevékenységek megszervezése nyilvánvalóan kevesebb pénzből oldható meg, mint például a magyar filmgyártás támogatása, nem is beszélve a munkanélküliség csökkentését célzó foglalkoztatási programok megvalósításáról. A bevételek bizonyos mértékű koncentrációja tehát akár természetesnek is tekinthető. A gondot és a feszültségeket inkább az okozza, hogy ez a koncentráció összességében is alacsony bevételi szint mellett jön létre. Így valamennyi érintett joggal érezheti, hogy a számára elérhető források messze elmaradnak attól a nagyságrendtől, amely garantálná az általa fontosnak és társadalmilag hasznosnak tartott tevékenység ellátásának feltételeit.

13 13 A nonprofit szektor bevételeinek egyetlen olyan összetevője van, amely a rendszerváltás óta eltelt időszak egészét tekintve reálértékben is folyamatosan nőtt, ez pedig az állami támogatás mértéke. Ennek ellenére a szektor állami támogatottságának aránya az európai országok többségéhez viszonyítva még ma is a legutolsók közé tartozik. A nonprofit szektor különböző forrásokból származó bevételeinek alakulása 1990-es változatlan árakon, Milliárd Ft Állami támogatás Alaptevékenység bevétele Gazdálkodási bevétel Magántámogatás Egészen 2005-ig szintén töretlen volt az alaptevékenységből származó bevételek növekedése. Ez a tendencia teljes összhangban állt a szektor szolgáltató szerepének erősödésével. A 2006-os év ebben a tekintetben feltűnően nagy változást hozott. Az alaptevékenység bevételeinek nemcsak az inflációval korrigált, de a folyó áron számított értéke is számottevően csökkent, miközben az alaptevékenységen kívüli gazdálkodási (vállalkozási, befektetési, pénzpiaci) bevételek nőttek. Valószínű, hogy az alaptevékenységből származó bevételek

14 14 csökkenésében a szolgáltatási ár- és díjbevételek alakulása játszotta a meghatározó szerepet. Ez a szektor szolgáltató funkciójának visszaszorulására utal. Biztató viszont, hogy a magántámogatások reálértéke 2006-ban számottevően emelkedett. Ebben a növekedésben minden bizonnyal igen fontos szerepet játszottak az uniós forrásokból finanszírozott pályázatokon nyert összegek, de a magánjótékonyságra és a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó egyéb információk alapján remélni lehet, hogy az adományok jelentősége is nőtt. 100% Nonprofit szervezetek bevételi forráásai, millió Ft, % 60% 40% 20% 0% Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Közhasznú társaság Nonprofit intézmény Egyesülés állami támogatás magántámogatás alaptevékenység bevétele gazdálkodási tevékenység bevétele egyéb tevékenység bevétele 2. Az önkormányzat kapcsolati lehetőségei a civil szervezetekkel

15 Nonprofit szektor és civil társadalom Az együttműködésnek előfeltétele a partneri viszony az önkormányzatok és nonprofit szervezetek között. Az önkormányzatok csak hiteles és a helyi közösségben legitimitást élvező szervezettel kötnek szerződést, vagyis a megfelelő vagyoni háttér, a működéshez szükséges források és a képzett szakemberek elengedhetetlenek. Az önkormányzat, mint a közszolgáltatásokért felelős szervezet, amely a források felett is rendelkezik, nyilván sajátos érdekei alapján keresi a partnereket a feladatmegosztáshoz. Ezek a piaci szervezetek mellett nonprofit szervezetek is lehetnek. A szolgáltatásra specializálódott szervezetek így a piaci szervezetekkel állnak versenyben, s azokkal a szervezeti és gazdasági előnyökkel kell rendelkezniük, amely versenyképessé teszik őket. Tehát a minőséget kell garantálni, a hatékony gazdálkodást kell felmutatni, és a szerződéses viszony létrejöttének az átláthatóság is fontos feltétele. Az önkormányzat számára az első számú prioritás, hogy a költségeket csökkentse, a források felhasználását, a szakmai minőséget ellenőrzése alatt tudja tartani. Az együttműködés bármely formája erősíti az önkormányzat társadalmi presztízsét. Növekszik az esélye annak, hogy az önkormányzat a lakosság által jobban elfogadható, vagy jobbik esetben a lakosság akaratával megegyező döntéseket hoz. Az együttműködés önmagában véve is egyfajta tanulási folyamat mindkét fél részéről, aminek során az önkormányzat nagyobb betekintést kap a helyi társadalom tényleges gondjaiba, megismeri véleményét, közérzetét.

16 16 A civil szervezetek sok esetben az önfenntartáshoz szükséges gazdasági stabilitást várják a szerződéses viszony kialakításától, amely nemcsak állandó bevételi forrást jelent, hanem a szervezet hosszú távú fenntartását is képes biztosítani, egzisztenciális biztonságot nyújtani a szervezetben dolgozóknak. Ugyanis a szervezetek döntő többségénél még mai is komoly gond, hogyan tudják a minimális működési költségeket és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges bérköltséget előteremteni. A pályázati forma ma már erre nem alkalmas, kiépült szervezetek esetében pedig lehetetlen a napról-napra élés stratégiáját követni. Az önkormányzatok az elkövetkezendő időszakban várhatóan keresni fogják azokat a partnereket, akiknek feladataikat átadhatják, akikkel megoszthatják súlyos anyagi terheiket. Erre a partnerségre a fennmaradásért, a legalitás és a társadalmi elismerés megszerzéséért küzdő civil szektor az egyetlen jelentkező. A civil szervezetek által ellátott feladatok esetében általában kedvezőbbek a forráslehetőségek. Rendelkezésre állnak központi és egyéb pályázati lehetőségek, vállalkozási bevételek, adományok. Alacsonyabb az adminisztrációs költsége a szervezetnek, kis apparátussal képesek a feladatot ellátni, rugalmas a gazdálkodás és maga a foglalkoztatás is Önkormányzat és civil szervezetek együttműködése Az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködésnek számtalan formája létezik ma már. A lényeg ebből a kapcsolati rendszerből, hogy milyen nyereségre lehet szert tenni mindkét oldalon. Az a legfontosabb természetesen, hogy az együttműködés nyomán a lakosságé legyen a legnagyobb nyereség.

17 17 Az önkormányzat céljai az együttműködés során: A törvényi kötelezettségek teljesítésére megoldást találni az adott szolgáltatások megvalósításával, megfelelő partnerek bevonásával. Új szolgáltatások finanszírozási gondjainak megoldása A forráshiány csökkentése már működő szolgáltatásoknál a civilek bevonásával. Feladatok átadása civil szervezeteknek, ott ahol az önkormányzat korábban nem működtetett hasonló szolgáltatást. A felelősség megosztásának konkrét megjelenése némely szociális feladat során. A non-profit szervezetek integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek betölteni. A szolgáltató típusú szervezetek továbbélése is függ ettől. Gazdaságilag csak azok a szervezetek lesznek életképesek, amelyek a fogyasztói piacról várják a kereslet megjelenését lehet ez egyéni vagy közösségi jellegű vagyis amelyek képesek alkalmazkodni az új társadalmi kihívásokhoz, képesek forrásokat keresni és szerezni céljaik elérésére. Képesek az önkormányzatok közfeladataiból átvállalni, vagy olyan innovációt megvalósítani, aminek van kereslete mind a magánszektorban, mind a közszektorban. A szervezetek elfogadottsága és hitele sokban függ attól, mit tud felmutatni a helyi közösség feladatainak megoldása területén, milyen a gazdaságban való részvétele, akár mint foglalkoztató szervezetnek is. Az önkormányzatok is csak olyan partnerrel tudnak együttműködést kialakítani, amely már a helyi társadalomban presztízsre tett szert, hozzátartozik a település arculatához, integrálódott, vagyis a társadalmi intézményesülés lépcsőfokait már bejárta. A szektor erejét és hitelességét a funkcionálisan épülő szervezetek jelentik. Társadalmi erejét is ezek

18 18 fogják biztosítani ahhoz, hogy a hatalom képviselői a civil szervezeteket partnernek tekintsék a döntési helyzetekben, bevonják őket a döntéselőkészítés folyamatába, és hogy a civil szervezeteken keresztül megtörténjék a lakosság részvétele, a társadalmi nyilvánosság csatornái valóban működjenek és az önkormányzatok egyre inkább a társadalmi részvételt igénylő döntési mechanizmusokban találják meg a stratégiájuk kialakításának útját. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolatok kialakítását segítő javaslatok: A nonprofit szektorral kapcsolatos ismeretek bővítése az önkormányzaton belül; politikai és szakértői szinten is. Szolgáltatások menedzseléséhez szükséges forrásnyújtói feladatok pontos definiálása. Az önkormányzat szakértői színvonalának növelése a támogatások menedzselésében. Feladat ellátási szerződéses jogviszony jogi, pénzügyi, etikai, minőségbiztosítási kérdéseinek tisztázása és rögzítése. Verseny semleges, piackonform módszerek bevezetése a szolgáltatások privatizálásában. Közszolgáltatások tervezésében nagyobb jártasság megszerzése, helyi stratégia tervezése. A szerződéses partnerek szakmai, pénzügyi ellenőrzési rendszerének kialakítása.

19 19 3. Veszprém Megyei Jogú Város együttműködése a civil szervezetekkel Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata számára is fontos az önkénes, civil közösségeken alapuló szektor jelenléte, hiszen létfontosságú szerepet töltenek be a város életében. A civilek szerepe alapvető jelentőségű a helyi társadalom fejlődésében, a közösségi élet melletti elkötelezettség kialakulásában, az önkéntesség fejlődésében. A feladatok megoldásában a civilek által végzet, átvállalt szolgáltatás gyorsabb és hatékonyabb, eredeti ötleteket hoz, más forrásokat is képes bevonni, biztosítja a részvételt és az aktivitást, segíti a nyilvánosságot, megerősíti a szolidaritást. A civil szféra leginkább a kezdeményezésben erős: itt ismerhetők fel először a társadalmi hiányosságok, és ezek mérséklésére civil szervezetek tudnak a leghamarabb és legrugalmasabban rámozdulni. Az Önkormányzat civil kapcsolatrendszerét szabályozza a 2003-ban közgyűlési határozattal elfogadott Civil koncepció (231/2003. (III. 25.) Kh. számú határozat). A dokumentumban az önkormányzat deklarálja, hogy az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. Ahogyan az együttműködésben sem, úgy a kommunikációban sincsenek kivételezett helyzetűek: egyedül a szervezetek aktivitásán múlik a párbeszéd intenzitása és mélysége.

20 20 Az önkormányzat és a szervezetek közötti kölcsönös kommunikáció formái az alábbiak; az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek, közösségek párbeszéde, az önkormányzati tisztségviselők és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd az önkormányzat hivatalának a területért felelős munkatársa és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd, a civil szervezetek vagy az önkormányzat által kezdeményezett nyilvános fórumok, az interneten működtetett on-line fórum, valamint az önkormányzat által életre hívott nonprofit konzultációs fórum A civil szervezetek és közösségek támogatása Az önkormányzatnak jelentős szerepet kell vállalnia a civil szervezetek támogatásában. Elsősorban a helyi civil szervezetek számára kell nyújtani mindazon támogatásokat, amelyekkel saját működésüket, illetve a veszprémi polgárok számára nyújtott szolgáltatásaikat fenntarthatják. A nem helyi szervezetek számára abban az esetben lehet támogatást nyújtani, ha a felkínált programjuk, szolgáltatásuk hiánypótló Veszprémben. Az önkormányzatnak az is feladata, hogy ösztönözze a civil szervezetek létrejöttét, a közösségek formalizálódását. A civil közösségeknek elismerve az ilyen típusú szerveződések hasznosságát is közvetlen pénzügyi támogatást a pályázati alapból nem nyújt.

21 21 Az önkormányzat az általa létrehozott közalapítványokon keresztül is támogatást nyújt a bejegyzett civil szervezeteknek, valamint a nem bejegyzett veszprémi civil közösségeknek. A közalapítványok tevékenységükről, a szervezeteknek, közösségeknek nyújtott támogatásokról évente egységes szerkezetű beszámolót készítenek, mely beszámolókat a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka terjeszti a közgyűlés elé a civil alapról szóló beszámolóval együtt minden év április 30-áig A támogatások formája Annak érdekében, hogy az önkormányzat a rendelkezésére álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban fordítsa a civil szervezetek és közösségek támogatására, többféle támogatási formát alkalmaz. Pénzügyi támogatások Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló alapot. Az önkormányzat lehetőségei szerint évről évre növeli az alapot, legalább az előző évi inflációval megegyező arányban. Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti az önkormányzati alapítású közalapítványok támogatását szolgáló alapot. Kedvezmények biztosítása Az önkormányzat elismerve a szervezetek közhasznú tevékenységének fontosságát, kedvezmények igénybevételére jogosító igazolványt bocsát ki a közhasznú és kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetek számára. Az igazolvánnyal az önkormányzat intézményei által biztosított szolgáltatások ezen dokumentum használatával kedvezménnyel vehetők igénybe. E tárgyban a fenntartó és intézményei között évente külön megállapodást kell kötni. Az önkormányzat lehetőségeitől függően

22 22 egyéb kedvezményeket is biztosít az igazolvánnyal rendelkező szervezetek számára Együttműködés Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a civil szervezetek között Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. Az együttműködés kialakítását épp úgy kezdeményezhetik a civil szervezetek, mint az önkormányzat és intézményei. Az önkormányzatnak minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a civil szervezetek kezdeményezéseivel érdemben foglalkozzanak az illetékesek. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában számít a civil szervezetek közreműködésére. Az önkormányzat nem kíván egyedüli és kizárólagos szereplője lenni azon szolgáltatások üzemeltetésének, amelyekkel a veszprémi polgárok jólétét, művelődését, oktatását segíti elő. Az ezekhez kötődő programok, tevékenységek ellátását kész az arra alkalmas és ilyen szándékkal fellépő civil szervezetekkel megosztani, közösen végrehajtani. Az újonnan kialakítandó intézmények és szolgáltatások, különösen a kötelező feladatként létrehozandók esetében az önkormányzat vállalja, hogy minden esetben részletesen megvizsgálja a civil együttműködés lehetőségét és feltételrendszerét. Ennek keretében felméri, hogy az adott szolgáltatás ellátása a jogszabályi feltételeknek és a szakmai elvárásoknak megfelelően ellátható-e civil szervezetek által is a városban. Amennyiben a feltételeknek megfelelően és az önkormányzati intézményrendszerben való működtetéshez képest költséghatékonyabb megoldást kínál a civil szervezeti keret, úgy minden akadályt el kell hárítani a szerződéses együttműködés kialakítása elől.

23 23 Az önkormányzat, ahogyan a civil szervezetek között, úgy együttműködő partnerei között sem tesz különbséget ideológiai, világnézeti, nemzetiségi vagy felekezeti alapon. Nem kíván érdemes és kevésbé érdemes kategóriákat felállítani bármely ismérvek alapján. Ezért az együttműködésben nincsenek és nem lehetnek kiemelt partnerei A civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerése Számos civil szervezet járult hozzá eddig is Veszprém sikereihez, fejlődéséhez. A civil koncepciónak is köszönhetően a jövőben nagyobb számban vehetnek részt a város- és közösségépítésben a helyi civil szervezetek. Fontos, hogy az eredményesen működő szervezetek visszajelzést kapjanak a közösségtől, illetve a nyilvánosság is megismerje esetenként akár nélkülözhetetlennek tekinthető tevékenységüket. Ezért az önkormányzat a koncepció elfogadását követő hat hónapon belül a civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerését kifejező díjat alapít. A díjat évente egy helyi civil szervezetnek ítéli oda, s az elismerés átadására a Gizella-napok tematikus napján (Civilek Napja) kerül sor. 4. Veszprém Megyei Jogú Város Civil Koncepciója Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Civil Koncepciót hozott létre és fogadott el a 231/2003. (III. 25.) Kh. számú határozattal. A Civil Koncepció az elfogadást követően 2007-ben került először újragondolásra. A 2003 óta eltelt időszak alatt sok változás történt a civil szervezetek működésében, számában, és az Önkormányzat számára is adottá váltak

24 24 olyan tapasztalatok, amelyek indokolttá tették a Civil Koncepció újragondolását. A koncepció módosítási javaslatának az alábbi előzményei voltak: Bármely civil szervezet tehetett javaslatot illetve jelezhette észrevételeit írásban, valamint az Önkormányzat felkérte a Veszprémi Civil Ház program vezetőjét is módosítási javaslattételre. Írásbeli javaslat a Civil Ház program vezetőjétől, valamint a Civil Kerekasztaltól érkezett. A javaslatok beérkezése után a törvényességi szempontok figyelembevételével elkészült a koncepció tervezete. Ezt követte a november 7-én megtartott Nonprofit Konzultációs Fórum, amelynek tárgya a Civil Koncepció volt. A fórum résztvevői szintén élhettek a lehetőséggel, hogy kifejezésre juttassák a jelenleg hatályos, valamint a tervezett Civil Koncepcióval kapcsolatos véleményeiket, álláspontjukat. A Nonprofit Konzultációs Fórumon elhangzott javaslatok alapján történő kisebb módosításokat ismét követte egy törvényességi ellenőrzés. A következő oldalakon bemutatjuk Veszprém Megyei Jogú Város Civil Koncepcióját.

25 25 Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA A civil koncepció célja: A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának szabályozása. A kapcsolat jellemzője a kölcsönösség és a sokszínű együttműködés. Az önkormányzat a koncepció elfogadásával teret biztosít a civil öntevékenység számára, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, és ugyanakkor a szolgáltatások területén alternatívát kínál. A Civil Koncepció az alábbiak megvalósulását segíti elő: Megteremti az együttműködés garanciáit. Figyelembe veszi a civil szerveződések sokszínűségét, lehetőséget teremt a civil kurázsi kiaknázására. Tisztázza és szélesíti az együttműködés lehetőségeit az önkormányzat és a civil szervezetek között. Ösztönzi a civil-civil együttműködést is. I. A civil koncepció hatálya A civil koncepcióban foglaltak kiterjednek Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete döntéshozatalára, a polgármesteri hivatal tevékenységére, az önkormányzat által fenntartott intézményekre, valamint a civil társadalom azon szervezeteire, amelyek Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésre lépnek. A civil koncepcióban foglaltak nem vonatkoznak az önkormányzat pártokkal, egyházakkal, halászati és legeltetési társulásokkal, hegyközségekkel, kamarákkal és szakszervezetekkel, valamint lakásszövetkezetekkel és biztosító pénztárakkal fenntartott kapcsolataira. A civil koncepció időbeni hatálya a koncepció felülvizsgálatáig terjed ki. II. Fogalmak meghatározása a) civil szervezet: szervezetében és működésében is pártoktól független, önálló jogi személyiséggel rendelkező, az önkéntesség elve alapján szerveződő autonóm és szuverén formáció, amely az évi II. törvény az egyesülési jogról, illetve az évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről előírásai szerint bíróságon bejegyzett szervezet (egyesületek és alapítványok),

26 26 b) helyi civil szervezet: az a). pontban leírtakkal azonos jellemzőkkel rendelkező, a bírósági nyilvántartásba vétel szerint veszprémi székhellyel működő szervezet, c) nonprofit szervezet: egyesület, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, d) nem kormányzati (NGO) szervezet: azon magánszervezet, amely az állami és piaci szektor között tevékenykedő nonprofit szervezet, e) közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet: mindazon bejegyzett egyesület, alapítvány és alapítvány, valamint kht., amelyet a bíróság közhasznú nyilvántartásba vett f) civil közösség: a veszprémi polgárok által létrehozott és működtetett, más szervezetektől, pártoktól és intézményektől függetlenül működő, jogi személyiséggel nem rendelkező közösség g) a civil szervezetek hálózata: a civil szervezetek által, szabad elhatározásból létrehozott, munkakapcsolaton alapuló együttműködési fórum. III. A civil szervezetek és közösségek támogatása Az önkormányzatnak jelentős szerepet kell vállalnia a civil szervezetek támogatásában. Elsősorban a helyi civil szervezetek számára kell nyújtani mindazon támogatásokat, amelyekkel saját működésüket, illetve a veszprémi polgárok számára nyújtott szolgáltatásaikat fenntarthatják. A nem helyi szervezetek számára abban az esetben lehet támogatást nyújtani, ha a felkínált programjuk, szolgáltatásuk hiánypótló Veszprémben. Az önkormányzatnak az is feladata, hogy ösztönözze a civil szervezetek létrejöttét, a közösségek formalizálódását. Ezért a civil közösségeknek elismerve az ilyen típusú szerveződések hasznosságát is közvetlen pénzügyi támogatást a pályázati keretből nem nyújt, de a város polgárait, a civil szervezetek együttműködését szolgáló programokat támogathatja pénzügyi és tárgyi feltételekkel. Az önkormányzat az általa létrehozott közalapítványokon keresztül is nyújt támogatást a bejegyzett civil szervezeteknek, valamint a nem bejegyzett veszprémi civil közösségeknek. III.1. A támogatások formája Annak érdekében, hogy az önkormányzat a rendelkezésére álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban fordítsa a civil szervezetek és közösségek támogatására, többféle támogatási formát alkalmaz.

27 27 Pénzügyi támogatások Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló keretet. Az önkormányzat lehetőségei szerint évről évre növeli a keretet, legalább az előző évi inflációval megegyező arányban. Szolgáltatások Az önkormányzat folyamatosan gondoskodik a civil irodai jellegű szolgáltatások biztosításáról. Az igénybe vehető szolgáltatások a következők: információ és tanácsadás, irodai infrastruktúra igénybevétele, módszertani segítségnyújtás. A szolgáltatások magas színvonalon történő biztosítása érdekében Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárul a civil irodai szolgáltatást ellátó szervezet működési költségeihez. Természetbeni juttatások Az önkormányzat a civil szervezetek és közösségek támogatásába bevonja mindazon tárgyi eszközeit, amelyek a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzati intézményekben nélkülözhetővé váltak. Ezeket az eszközöket az önkormányzat pályázat útján ingyenes használatba adja vagy odaajándékozza, melyről a városi honlapon ad tájékoztatást. III.2. A támogatások odaítélésének és igénybevételének szabályai A civil szervezetekkel folytatott egyeztetés mellett ki kell alakítani a támogatások típusonkénti szabályozását (pénzügyi, szolgáltatási és természetbeni biztosítása). Ennek felelőse - a végrehajtásuk ellenőrzésével együtt - a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka. A támogatások odaítélésének és igénybevételének alapfeltételei azonosak minden támogatási típusnál, melyek a következők; - az odaítélt támogatás tényét és a támogatott szervezetek, közösségek kilétét hordozó információk közérdekű adatok, nyilvánosak, ezért ezeket az önkormányzat a helyi média útján nyilvánosságra hozza, - a költségvetésben a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatására elkülönített keretet csak nyilvános pályázat útján lehet felosztani, - támogatás csak támogatási szerződés megkötésével adható, illetve vehető igénybe - a támogatásokról, azok felhasználását követően, de maximum a tárgyévet követő január hó 8. napjáig a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást kell készíteniük az önkormányzat számára. Rendezvény támogatása esetén az elszámolás határideje a rendezvény megvalósulása

28 28 utáni 30. munkanap. Amennyiben a 30. munkanap a tárgyévet követő január 8. utáni időpontra esne, a határidő január 8. IV. Együttműködés az önkormányzat és a civil szervezetek között Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. Az együttműködés kialakítását épp úgy kezdeményezhetik a civil szervezetek, mint az önkormányzat és intézményei. Az önkormányzatnak minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a civil szervezetek kezdeményezéseivel érdemben foglalkozzanak az illetékesek. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában számít a civil szervezetek közreműködésére. Az önkormányzat nem kíván egyedüli és kizárólagos szereplője lenni azon szolgáltatások üzemeltetésének, amelyekkel a veszprémi polgárok jólétét, művelődését, oktatását segíti elő. Az ezekhez kötődő programok, tevékenységek ellátását kész az arra alkalmas és ilyen szándékkal fellépő civil szervezetekkel megosztani, közösen végrehajtani. Az újonnan kialakítandó intézmények és szolgáltatások, különösen a kötelező feladatként létrehozandók esetében az önkormányzat vállalja, hogy minden esetben részletesen megvizsgálja a civil együttműködés lehetőségét és feltételrendszerét. Ennek keretében felméri, hogy az adott szolgáltatás ellátása a jogszabályi feltételeknek és a szakmai elvárásoknak megfelelően ellátható-e civil szervezetek által is a városban. Amennyiben a feltételeknek megfelelően és az önkormányzati intézményrendszerben való működtetéshez képest költséghatékonyabb megoldást kínál a civil szervezeti keret, úgy minden akadályt el kell hárítani a szerződéses együttműködés kialakítása elől. Az önkormányzat, ahogyan a civil szervezetek között, úgy együttműködő partnerei között sem tesz különbséget ideológiai, világnézeti, nemzetiségi vagy felekezeti alapon. Nem kíván érdemes és kevésbé érdemes kategóriákat felállítani bármely ismérvek alapján. Ezért az együttműködésben nincsenek és nem lehetnek kiemelt partnerei. IV.1. Az önkormányzat és a civil szervezetek, közösségek közötti kommunikáció Az önkormányzat a kétirányú, nyitott kommunikáció kiépítésében érdekelt. Minden, a veszprémi polgárok érdekeinek érvényesítéséért aktívan cselekvő szervezet és közösség számára a folyamatos párbeszéd lehetőségét kínálja. Ahogyan az együttműködésben sem, úgy a kommunikációban sincsenek kivételezett helyzetűek: egyedül a szervezetek aktivitásán múlik a párbeszéd intenzitása és mélysége.

29 29 Az önkormányzat és a szervezetek közötti kölcsönös kommunikáció formái az alábbiak; - az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek, közösségek párbeszéde, - az önkormányzati tisztségviselők és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd, - az önkormányzat hivatalának a területért felelős munkatársa és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd, - a civil szervezetek vagy az önkormányzat által kezdeményezett nyilvános fórumok, - az interneten működtetett on-line fórum, - valamint az önkormányzat által életre hívott nonprofit konzultációs fórum. - Az önkormányzat lehetőséget biztosít a tudomására jutott, civil szervezeteket érintő hírek, információk városi honlapon történő megjelenésére. IV.1.2. Az önkormányzat hivatalának civil területért felelős munkatársa Annak érdekében, hogy az együttműködés és a kommunikáció megfelelő hatékonysággal folyhasson, az önkormányzat hivatala civil referenst alkalmaz. A referens kiemelt fontosságú feladata az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat és együttműködés adminisztrációs-dokumentációs hátterének, a kommunikáció folyamatosságának, az információk hitelességének és naprakészségének biztosítása. A civil referens segíti a civil szervezeteket abban, hogy javaslataik, kérdéseik, kéréseik a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak. A civil referens szorosan együttműködik a civil irodai szolgáltatást ellátó szervezettel. IV.1.4. A Nonprofit Konzultációs Fórum Az önkormányzat a civil szervezeteket érintő döntéseinek előkészítésébe, illetve a támogatások kapcsán előírt egyeztetések lefolytatásába be kívánja vonni a helyi civil szervezeteket. Ennek érdekében hozta létre a Nonprofit Konzultációs Fórumot (NKF). Az NKF az önkormányzat kezdeményezésére, saját hatáskörében és felelősségére létrehívott informális testület, amely nem kíván betölteni és nem is tölt be civil érdekképviseleti -szövetségi funkciót. Az NKF-nek minden helyi civil szervezet saját jogon lehet résztvevője. Az NKF üléseit a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka hívja össze, illetve vezeti (a NKF ülésének vezetését eseti jelleggel a tanácsnok átruházhatja). Az NKF ülései nyilvánosak. A résztvevők bármelyike javaslatot tehet az NKF napirendjének megállapítására, melyet a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka tesz fel szavazásra. Az NKF üléseinek meghívója minden esetben megjelenik a Veszprémi 7Nap című hetilapban valamint a városi honlapon.

30 30 V. A civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerése A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata elismeri, hogy az önkéntes és civil közösségeken alapuló szektor fontos szerepet tölt be a társadalomban. A civil szektor alapvető jelentőségű a helyi társadalom fejlődésében a közösségi élet melletti elkötelezettség kialakulásában, a önkéntesség fejlődésében. A feladatok megoldásában a civilek által végzett, átvállalt szolgáltatás gyorsabb és hatékonyabb, más forrásokat is képes bevonni, biztosítja a részvételt és az aktivitást, segíti a nyilvánosságot. A helyi demokrácia kiteljesedésének fontos eleme a civil szféra erőssége. Az önkormányzat elismerését fejezi ki a Pro Civitate díjjal, a díjat évente egy helyi civil szervezetnek ítéli oda, s az elismerés ünnepélyes átadására a Civil Napon kerül sor.

31 31 5. Veszprém Megyei Jogú Város Civil Koncepciójának továbbgondolása Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy a nem bejegyzett szervezetek (klubok, műhelyek, asztaltársaságok, baráti körök, diákönkormányzatok stb.) is fontos, értékteremtő szerepet tölthetnek be a helyi közéletben. A közalapítványok - amelyek alapítója (ön)kormányzat, illetve a közhasznú társaságok - melyek működését gazdasági törvény szabályozza, szintén jelentős partnerei lehetnek az önkormányzatnak, éppen a közérdekű tevékenységük miatt. A civil szektor fontosságát összességében az adja, hogy terepet biztosít az állampolgári öntevékenység számára, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, és ugyanakkor a szolgáltatások területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektorral szemben. Az egyes szaktörvények (közoktatási, kulturális, gyermekvédelmi, sport, stb.) lehetővé tették, sőt ösztönzik a civil szervezetek bekapcsolódását a közellátásba. A civil szektor léte nagyban függ az önkormányzattól: anyagi forrást, információt, infrastruktúrát és egyéb működési feltételt remél. Hogyan jellemzik a civil szervezetek az önkormányzattal való kapcsolatukat? - nincs elegendő információ, rendszer, átláthatóság - nincs rendszeres együttműködés, nincs valódi hatása a civileknek - várják az önkormányzat kezdeményezését - nyitottak önkormányzati feladatok kiváltására is (- és persze vannak, akik pusztán anyagi támogatást várnak) (Forrás: Angyal Sz.: Kutatási beszámoló, PHARE Demokrácia Program 96, Nonprofit Információs és Oktató Központ, SZITI Szociális Egyesület)

32 32 Ezért kiemelkedően fontos, hogy az Önkormányzat partnerségre törekedjen a civil szervezetekkel való kapcsolatában. A partneri együttműködés alapfeltétele a folyamatos, rendszeres és hatékony kommunikáció, mely mindkét félnek az elemi felelőssége: csak egy nyitott, szolgáltató típusú önkormányzati igazgatás képes hatékonyan kommunikálni a civil szervezetekkel, és csak egy jól srukturált - azaz egymással is kapcsolatot tartó, érdektörekvéseiket egymás közt is egyeztető civil szervezetekből álló - nonprofit szféra képes társadalmi kontrollt gyakorolni, és tud valódi, hatékony partnere lenni az önkormányzatnak. Az eddigi intézményfenntartó önkormányzatok átalakulnak feladatellátó önkormányzatokká, amelyek polgáraik igényeinek kielégítését nem intézmények fenntartásával, hanem a feladat minél olcsóbb és hatékonyabb elláttatásával kívánják megoldani. Ebben a feladatellátásban a civil alternatívának egyértelmű helye van. A civilek feladata elsődlegesen, hogy tudatosítsák: a megtakarítás nem a fajlagos költségekben jelentkezik, hanem a szolgáltatás-vásárlás és az intézmény-fenntartás közötti különbségben rejlik. A civil szektor a legjobbnak az olyan feladatok megoldásában tűnik, amelyek: egyáltalán nem vagy csak kevés profitot hoznak; együttérzést és elkötelezettséget követelnek más emberek iránt; nagy bizalmat igényelnek a fogyasztók vagy az ügyfelek részéről; önkéntes munkavégzést kívánnak; és felelősségteljes, személyes figyelmet követelnek (mint például a napközi ellátási-, a tanácsadói feladatok, valamint a fogyatékos vagy beteg emberek számára nyújtott szolgáltatások).

33 33 A közfeladatok ellátását az önkormányzat végezheti közvetlenül, önállóan, vagy közvetve, feladatátadással. A feladatellátás bármely formáját is választja az önkormányzat, lesznek előnyei és hátrányai. A közfeladat ellátás civil kiszerződés útján történő megvalósulását erősíti, hogy néhány jelentős, az önkormányzatok feladatait meghatározó törvény (szociális igazgatásról szóló törvény, gyermekvédelmi törvény) kifejezetten ajánlja a szerződéses feladat-ellátást. A közhasznú szervezetek jogállásáról szóló évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről pedig nem csak a civil szférát szabályozza, hanem az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek együttműködésének lehetőségét is. A törvény által bevezetett szerződési kényszer felgyorsíthatja a konkrét feladatra kötött szerződések elszaporodását. A sokszínű szerződéskötés feltétele, hogy ne konkurenciákat éljenek meg a partnerek, hanem szövetséget kössenek. A következő területeken láttuk a továbblépés lehetőségét: Civil Címtár: folyamatosan frissen tartott adatbázis, amely mindenki számára elérhető Civil inkubátorház: infrastruktúrával, folyamatos képzési/tanácsadási lehetőséggel a civil szervezet számára Helyi Civil Sajtó: nyilvánosság biztosítása a civil szervezeteknek 5.1. Az együttműködés elmélyítése - a továbblépést meghatározó tényezők

34 34 Az önkormányzati-civil együttműködésnek két fő formája létezik: az első esetben a civil szervezetek kérnek segítséget az önkormányzattól, de a civil szervezetek részt vehetnek önkormányzati feladatokban, azok ellátásában. Fontosnak tartjuk a Civil Koncepció megvalósítása során az interaktivitást, és azt, hogy az önkormányzat a civil szektor szakértelmét fokozottabban vegye igénybe. A Civil Koncepció IV. fejezetében leírt együttműködéseken kívül ezért fontosnak tartjuk, hogy egyéb területeken is kiszélesítsék a partnerséget Pályázati és modellprogramokban történő együttműködések A hazai, nemzetközi, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozásunk során megnyílt pályázati lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében keresni kell a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel. Az önkormányzat által beadott pályázatoknál eddig is, és a jövőben is együttműködéseket kell kötni, és igénybe kell venni a civilek szakmai segítségnyújtását már az előkészítésnél is. Ezáltal lehetőséget kaphatnak arra, hogy tapasztalatot szerezzenek a pályázatírásban, és ezt referenciaként megjelölve saját működésükhöz, programjaikhoz ők maguk is képesek legyenek egyre komplexebb pályázatokat készíteni Önkormányzati feladatok kiszerződése Célként kell kitűzni, hogy az erőforrásaival jól gazdálkodó, a helyi társadalom tudását felhasználó, modern önkormányzat jöjjön létre. Az Önkormányzatnak arra kell törekedni, hogy középtávon a civil szervezeteket képessé tegye kiszerződéssel (ellentételezésért) olyan feladatok ellátására, amelyet jelenleg az önkormányzat lát el. Ez a cél illeszkedik az országos folyamatokhoz is, hiszen külföldi példákat követve egyre több önkormányzat él ezzel a lehetőséggel. Mivel a civil szervezetek rugalmasabbak az önkormányzati szféránál, ezért könnyebben, gyorsabban képesek reagálni változásokra, és

35 35 lakosságközelibbek. A közfeladat ellátás civil kiszerződés útján történő megvalósulását erősíti, hogy néhány jelentős, az önkormányzatok feladatait meghatározó törvény (szociális igazgatásról szóló törvény, gyermekvédelmi törvény) ajánlja a szerződéses feladatellátást Egyéb területeken történő együttműködések Tovább kell gondolni és kiszélesíteni az önkormányzat horizontális céljai megvalósításában való együttműködést: környezetvédelem (kiemelten a közterületi rend és tisztaság megteremtése), a szociális ellátó hálózat hatékonyabbá tétele, a szociális védőháló továbbfejlesztése, kulturális szabadidős szolgáltatás fejlesztése (ifjúsági közéletfejlesztés, sporttevékenység fejlesztése, egészségmegőrzés, esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos feladatok. A vállalkozókkal való kapcsolatépítés több szempontból is fontos lenne. A forprofit tapasztalat tanulsággal szolgál a nonprofit működéshez, forráslehetőséget jelent a civil szektor számára, mely (ha nem egyedüli forrás) hozzájárul a civil függetlenség megőrzéséhez is. A civil-piaci együttműködésben az önkormányzat lehetőségei korlátozottak, esetleg a finom ösztönzés szerepét vállalhatja. A piaci szektorhoz hasonlóan a médiához fűződő viszony is sokféle lehet, a civil megerősödés feltétele, ugyanakkor egyik bizonyítéka is. A civil szervezetek egymás közötti és az önkormányzattal való kapcsolataiban meghatározó szerepe van az egyre növekvő értékű információnak, az információk cseréjének. A partnerek között ugyanakkor

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA A civil koncepció célja: A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának szabályozása. A kapcsolat jellemzője

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK CIVIL STRATÉGIÁJA [AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE A CIVIL SZERVEZETEKKEL]

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK CIVIL STRATÉGIÁJA [AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE A CIVIL SZERVEZETEKKEL] DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK CIVIL STRATÉGIÁJA [AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE A CIVIL SZERVEZETEKKEL] TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 A civil stratégia célja, feladata... 3 A civil

Részletesebben

PROJEKTDOKUMENTÁCIÓ Szakértői tanulmány

PROJEKTDOKUMENTÁCIÓ Szakértői tanulmány CIGÁND VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA PROJEKTDOKUMENTÁCIÓ Szakértői tanulmány Kapcsolódó ÁROP részterületek: ÁROP 3.b) Készítette: Közigazgatási Igazgatósága A projekt az Európai Unió Támogatásával,

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005 TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Új lehetőségek a civilek számára. Morvay Levente

Új lehetőségek a civilek számára. Morvay Levente Új lehetőségek a civilek számára Morvay Levente Civil törvény főbb szabályozási területei Szervezeti formák Működés keretei Letétbe helyezés Civil Információs Portál Közhasznú jogállás szabályozása Nemzeti

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

K É R D Ő Í V. 2. Civil szervezet formája. Alapítvány Közalapítvány Egyesület Civil társaság Egyház Egyéb:...

K É R D Ő Í V. 2. Civil szervezet formája. Alapítvány Közalapítvány Egyesület Civil társaság Egyház Egyéb:... K É R D Ő Í V 1. Civil szervezet adatai Név:.. Székhely:.. Képviselő neve: Képviselő e-mail címe:. Képviselő telefonszáma:... Civil szervezet honlapja:... 2. Civil szervezet formája Alapítvány Közalapítvány

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

J E L E N T É S évben A Magyar Cirkusz és Varieté Kht. tevékenységéről

J E L E N T É S évben A Magyar Cirkusz és Varieté Kht. tevékenységéről Az adatszolgáltatás a 300/2007.(XI.9.) Korm. rendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám: 1452/08. Az adatszolgáltatás statisztikai célra történik. Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése,

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18687350-2-13 Bejegyző szerv: Pest Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 4.Pk.60044 2600 Vác, Katona L. utca 17. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási időszak: 2009. január 01. - 2009.

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Új nemzedékek jövőjéért kollégium, NEA-UN-12-M, NEA-UN-12-SZ, NEA -UN-13-M, NEA- UN-13-SZ, NEA-UN-13-N, NEA-UN-14-M, NEA-UN-14-SZ pályázatok

Új nemzedékek jövőjéért kollégium, NEA-UN-12-M, NEA-UN-12-SZ, NEA -UN-13-M, NEA- UN-13-SZ, NEA-UN-13-N, NEA-UN-14-M, NEA-UN-14-SZ pályázatok Az 5/2012 (II.16.) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló KIM rendelet VIII. fejezet 20. A kollégiumi beszámoló tartalmi elemei Új nemzedékek jövőjéért kollégium, NEA-UN-12-M,

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg

Részletesebben

Változásban az önkormányzati ifjúságügy

Változásban az önkormányzati ifjúságügy Változásban az önkormányzati ifjúságügy Téglásy Kristóf főosztályvezető 2011. október 13. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Tartalom Bevezető Jelenlegi szabályozás ifjúságügyi vonatkozásai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

POGÁNYI INFORMÁCIÓS NAPOK

POGÁNYI INFORMÁCIÓS NAPOK POGÁNYI INFORMÁCIÓS NAPOK 2017.03.09-10. Felsőoktatási és Középiskolás Diákközpontú Szellemiségért és Világért Egyesület rendezésében A rendezvényt a Nemzeti Együttműködési Alap - Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. sz. melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat megnevezése Frissítés Megőrzés adatfelelős Megjegyzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai

Részletesebben

Darnózseli Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2008. (IV.3.) rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről

Darnózseli Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2008. (IV.3.) rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről Darnózseli Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2008. (IV.3.) rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről Darnózseli Község Önkormányzata Képviselő-testülete élve a Magyar Köztársaság

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Tárgy: Javaslat a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Tárgy: Javaslat a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3141, Fax.: 231-3151 mszabolcs@ujpest.hu ALPOLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére www.tuv.com ID 9105075801

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:2328 /2015. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a 2014. évi civil keretre Előterjesztő:

Részletesebben

Szerződő fél Szerződés tárgya Szerződés összege. TÁMOP 5.4.5-11/1 projektben rendezvényszervezői feladatok ellátása

Szerződő fél Szerződés tárgya Szerződés összege. TÁMOP 5.4.5-11/1 projektben rendezvényszervezői feladatok ellátása Szerződés iktatószáma, tipusa Szerződő fél Szerződés tárgya Szerződés összege K-1802/1/2012 DC Proper-PR Kft. TÁMOP 5.4.5-11/1 projektben rendezvényszervezői feladatok ellátása 8 125 460 Ft K-159/35/2013

Részletesebben

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Diplomán innen és diplomán túl Szent István Egyetem Gödöllő 2011. október 24. A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Kuráth Gabriella Németh Péter

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére 42. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 8-i rendes ülésére Tárgy: A helyi közművelődési feladatokról szóló önkormányzati

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2001 Budapest, 2002. május 2 1. A szervezet alapadatai: Elnevezés: Bejegyzett nevén: Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány Ma-holnap

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Szám: 2/2012 BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Készült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 26-án megtartott rendes, nyilvános ülésén készült

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 14-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. február 14-i ülésére Tárgy: Dombóvári Polgárőrség Önvédelmi Egyesület beszámolója a 2010. évi tevékenységéről Előterjesztő:

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL GIS Open 2006. 1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS a magyar ingatlan-nyilvántartásban a jogi és térképi adatok egységet képeznek természetes elvárás az adatok integrált rendszerben történő kezelése

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális

Részletesebben

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Elfogadva: 2014. szeptember 8-án a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének 1/2014 (IX.08.)

Részletesebben

Civilbarát önkormányzatok - Partnerség és együttműködés az önkormányzatok. Az önkormányzati költségvetés jellemzője a hiány, amely többnyire éppen a

Civilbarát önkormányzatok - Partnerség és együttműködés az önkormányzatok. Az önkormányzati költségvetés jellemzője a hiány, amely többnyire éppen a Dr.Zám Mária szociológus Civilbarát önkormányzatok - Partnerség és együttműködés az önkormányzatok és a civil szektor között Közszolgáltató civilek. Az ellátási szerződések tapasztalatai Az önkormányzati

Részletesebben

Aktuális pályázatok. Civil szervezetek szakmai programjának támogatása

Aktuális pályázatok. Civil szervezetek szakmai programjának támogatása Aktuális pályázatok Civil szervezetek szakmai programjának támogatása NEA-KK-15-SZ, NEA-MA-15-SZ NEA-NO-15-SZ, NEA-TF-15-SZ NEA-UN-15-SZ Pályázat célja: NEA-KK-15-SZ Kulturális tevékenység, közművelődés,

Részletesebben

Döntés a Polgármesteri Konzultációs Fórum létrehozásáról

Döntés a Polgármesteri Konzultációs Fórum létrehozásáról Az előterjesztés száma: 58/2016. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2016. március 30. napján 18-órakor megtartandó ülésére Döntés a Polgármesteri

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február 25. 15. óra 40.

Részletesebben