A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS RÖVID HAZAI TÖRTÉNETE...6

Átírás

1 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS RÖVID HAZAI TÖRTÉNETE A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS INDOKAI A NYILVÁNOSSÁG ELVE A VERSENY TISZTASÁGÁNAK ELVE AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE NEMZETI ELBÁNÁS ELVE A nemzeti elbánás elve az EU közbeszerzési szabályozása alapján A nemzeti elbánás elve az Európai Unión kívüli országok viszonylatában A KBT. HATÁLYA A KBT. ALANYI HATÁLYA A KBT. SZERKEZETI-LOGIKAI FELÉPÍTÉSE A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA ELJÁRÁSTÍPUSOK A KBT.-BEN AZ ELJÁRÁS-TÍPUSOK LOGIKAI KAPCSOLATA EGYMÁSSAL A NYÍLT ELJÁRÁS MOZZANATAINAK IDŐRENDI BEMUTATÁSA A BESZERZÉSEK ÉVES SZINTŰ TERVEZÉSE, A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE Az éves összesített közbeszerzési terv Előzetes összesített tájékoztató Az eljárások belső felelősségi rendje és dokumentálása, az eljárásokban szükséges szakértelem biztosítása ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK AJÁNLATTÉTELI HATÁRIDŐ LEJÁRTA ELŐTT Az eljárást megkezdő felhívás Kizáró okok Alkalmasság igazolása Dokumentáció Az ajánlati felhívás módosítása...63

2 4 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon Az ajánlati felhívás visszavonása AZ AJÁNLATTÉTEL SZAKASZA, AZ AJÁNLAT ÖSSZEÁLLÍTÁSA Kiegészítő tájékoztatás kérése Az ajánlat összeállítása és benyújtása ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK AZ AJÁNLATTÉTELI HATÁRIDŐ LEJÁRTA UTÁN Az ajánlatok felbontása Hiánypótlás elrendelése Az ajánlatok értékelése Kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás, irreális kötelezettségvállalás Eredményhirdetés A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁST LEZÁRÓ SZERZŐDÉS A szerződés megkötése A szerződés teljesítése A szerződés módosítása A JOGORVOSLAT A JOGORVOSLAT RENDSZERE A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS FŐBB SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA A TANÁCS ÚN. HELP-DESK FUNKCIÓI A KÖZBESZERZÉSI PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ELÉRÉSE...84

3 Vállalkozók Európában 5 BEVEZETÉS A közbeszerzések szabályozási környezete igen összetett, bonyolult. Ebben eligazodni csak megfelelő felkészültség mellett lehetséges. A tanulmány célja mégsem az, hogy elriassza a vállalkozásokat a közbeszerzési eljárásokban történő részvételtől. Épp ellenkezőleg arra irányul, hogy közérthető formában ismertesse meg olvasóit a közbeszerzés lényegi kérdéseivel. A tanulmány írói arra vállalkoztak, hogy a közbeszerzési eljárásokban induló ajánlattevők kérdéseire próbáljanak válaszokat adni, az ő szempontjukból vizsgálják meg, mikor milyen helyzettel kell számolniuk. És melyek azok a kérdések, amelyek a vállalkozásokat leginkább foglalkoztatják a közbeszerzés kapcsán: - hogyan szerezhetnek tudomást a pályázati lehetőségekről, - milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy elindulhassanak, - hogyan lehet az ő ajánlatuk a legjobb. Mint látni fogjuk, az első kérdésre a válasz könnyen megadható, míg a többi ennél jóval bonyolultabb. Mégpedig azért, mert a közbeszerzési törvény elsősorban a megrendelők szempontjából fogalmazza meg a lebonyolítás követelményeit. Azért nem tudunk általános és világos választ adni arra a kérdésre, hogy miként lehet egy vállalkozás sikeres a közbeszerzési piacon, mert mindig az adott eljárásban az ajánlatkérő által szabott feltételek döntenek. A Kbt. csak azokat a kereteket rögzíti, amelyek között kell a versenynek lebonyolódnia. Éppen ezért az eljárásokban történő sikeres részvételhez nélkülözhetetlen a másik oldal szereplői számára is, hogy ismerjék, milyen lehetőségeik vannak az eljárásban, és milyen szabályok betartását kérhetik számon az ajánlatkérőkön. Ez pedig már túlmutat azon, hogy egy ajánlattevőnek milyen feltételeket kell teljesítenie és mi alapján dől el a verseny kimenetele. A közérthetőség és a gyakorlatiasság céljait szem előtt tartva a közbeszerzési szabályozás történetének, céljainak és a törvény szerkezetének rövid bemutatását követően azokra a csomópontokra koncentrálunk, amelyek a pályázók számára lényeges és hasznos ismereteket nyújtanak. Végezetül bemutatjuk a jogorvoslati rendszert, és röviden szólunk a Közbeszerzések Tanácsa szerepéről, melyek megismerése szintén hozzájárulhat a vállalkozások sikerességhez.

4 6 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon 1. A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS RÖVID HAZAI TÖRTÉNETE Közbeszerzési szabályozásunk sorsa lényegét tekintve már a megszületésétől kezdve összekapcsolódott az EU közbeszerzési jogával. Az 1995-ös első Kbt. (1995. évi XL. törvény), minthogy hazai előzményekre nemigen támaszkodhatott, kézenfekvő módon hívta segítségül az Unió szabályait. Bár a 95-ös Kbt. ennek eredményeként alapvetően összeegyeztethető volt, számos tekintetben eltért a közösségi normáktól, s az Európai Közösséggel kötött megállapodás alapján fennálló kötelezettség miatt egy 10 éves átmenetei időszak állt rendelkezésre a teljes mértékű harmonizáció elérésére. Hazánk május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, ezzel a közbeszerzések történetének első szakasza lezárult. Ugyanebben az időpontban lépett ugyanis általános érvénnyel hatályba az új, harmonizált közbeszerzési törvény, a évi CXXIX. törvény. A jogharmonizáció azonban ezzel nem fejeződött be. Az újonnan megjelenő közösségi jogszabályok folyamatos igazodási kötelezettséget rónak az Unió tagállamaira. Ennek egyik közelmúltbeli példáját adta a Kbt január 15-ével hatályba lépő átfogó módosítása, melyet különösen a áprilisában kihirdetett új közösségi közbeszerzési irányelvek tettek indokolttá. (Az Európai Bizottság iránymutatásai alapján e jogszabályok figyelembe vételére a évi törvényalkotás során még nem volt lehetőség.) A közeljövőben pedig várható a jogorvoslati irányelvek átfogó módosítása, mely több ponton is érintheti a hazai jogorvoslati szabályokat.

5 Vállalkozók Európában 7 2. A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS INDOKAI Egy törvény indokainak forrását legegyszerűbben a céljainak és elveinek áttekintésével ismerhetjük meg. A célok és elvek a jogszabályok nélkülözhetetlen elemei a közbeszerzési szabályozásban is. Noha e tanulmány célja nem az, hogy elméleti fejtegetésekbe bocsátkozzon, fontos tudni, hogy olyan alapvető intézményekről van szó, amelyek segítenek megérteni a paragrafusok mögött megbújó okokat. A Kbt. preambuluma alapján a közbeszerzések célkitűzései nem meglepő módón a közfeladat hatékony ellátásával, a közpénzek ésszerű felhasználásával, az átláthatóság-, ellenőrizhetőség- és társadalmi kontroll lehetőségének biztosításával, a verseny tisztaságával, a korrupció elleni küzdelemmel, valamint a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével állnak kapcsolatban. Ezen célokat pedig oly módon kell biztosítani, hogy közben a nyilvánosság, a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód, illetve a nemzeti elbánás elve érvényesüljön. Ajánlattevőként azért is lényeges az említett alapvető kategóriák ismerete, mert jogvita esetén szerephez juthatnak. Noha a jogalkotói célkitűzésekre még nem, az alapelvekre ellenben már közvetlenül is lehet hivatkozni, mivel normaként jelennek meg a törvényszövegben (Kbt. 1. rész). Emellett az alapelvek az egész törvényen átívelő klauzulák. Kitöltik a joghézagokat, és mivel a törvény gerincét alkotják, más jogintézményeken keresztül is visszaköszönnek. Az alábbiakban röviden ismertetjük az alapelvek lényegét, melyekkel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy nem választhatók el élesen egymástól: valamennyi alapelv szorosan összefügg, az egyik megsértése gyakran a másik sérelmét is magával vonja A nyilvánosság elve A Kbt. kimerítő jelleggel törekszik arra, hogy maga mondja meg, a közbeszerzési eljárás során hozott mely döntések, nyilatkozatok, illetve magatartások nyilvánosak, továbbá e nyilvánosságot milyen formában kell biztosítani. Az ajánlattevők szempontjából mindegyik lényeges, és a közbeszerzési eljárás folyamatának ismertetésekor ezekre részletesen is ki

6 8 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon fogunk térni. Ehelyütt csak felsorolásszerűen említünk meg néhányat az alapelv érvényesülési formái közül: - hirdetményi rendszer; - az eljárás fajtájának megválasztására vonatkozó rendelkezések (pl. a tárgyalásos eljárás kivételi jellege); - egyéb nyilvános tájékoztatási kötelezettségek (pl. bontás, eredményhirdetés, stb.); - az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti kommunikáció szabályai (pl. kiegészítő információ megadása, helyszíni szemle és konzultáció, a hiánypótlás rendje, az irreális megajánlások kezelése, a tárgyalás szabályai, stb.); - egyes nyilvános dokumentumok (közbeszerzési terv, szerződés); - a jogorvoslat és az ellenőrzés rendszere. Fontos hangsúlyozni: a nyilvánosság alapelvére hivatkozva nem követelhető az ajánlatkérőtől, hogy törvényben nem szabályozott tájékoztatási kötelezettségnek tegyen eleget, így pl., hogy engedjen bepillantást a többi ajánlattevő ajánlatába. A nyilvánosság kérdése a jogszabályban nevesítetten nem szereplő esetben valójában csak az esélyegyenlőség elvével együtt merülhet fel. Ilyen lehet pl. az ajánlattevők tájékoztatása a tárgyalások részletes menetéről, technikai szabályairól (amelyet az ajánlatkérő előzetesen nem köteles kimerítően megadni a felhívásban, illetve a dokumentációban), mely esetben az egyidőben és egyforma módon történő tájékoztatás felel meg az alapelveknek A verseny tisztaságának elve A verseny tisztaságának követelménye nem igényel különösebb magyarázatot. Ez az alapelv tulajdonképpen elsősorban az ajánlattevőktől elvárt korrekt magatartást takarja. Az ajánlattevőknek e körben különösen a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény rendelkezéseire kell figyelemmel lenniük. Így pl. a tisztességtelen verseny, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma a közbeszerzési eljárásokban is irányadó. A Kbt. néhány rendelkezéseinek szintén van versenyjogi vonatkozása. Itt említhető meg

7 Vállalkozók Európában 9 - a tisztességtelen és irreális megajánlások problémaköre; - a nyerési esélyek növelésének speciális esetére vonatkozó tilalom, mely kizárja azt, hogy az ajánlattevő amellett, hogy önállóan pályázik, más ajánlattevőkkel közösen is benyújthasson ajánlatot, illetve alvállalkozóként is részt vegyen ugyanabban az eljárásban. A verseny tisztasága körébe lehet sorolni az összeférhetetlenség szabályait is Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elve Az elmúlt 10 év közbeszerzési gyakorlata alapján az ajánlattevők szempontjából ezen elv bír a legnagyobb jelentősséggel. Az alapelv a szerződéshez jutás egyenlő feltételeinek megteremtését célozza, mely végigvonul az eljáráson a meghirdetéstől kezdve a nyertes kiválasztásáig. Az alapelv legfontosabb megjelenési formái: - a felhívás és a dokumentáció összeállításának szabályai (pl. az alkalmasság/alkalmatlanság, az összességében legelőnyösebb ajánlat választásául szolgáló elbírálási szempontrendszer, a műszaki leírás, az ajánlattételi határidő, a dokumentáció ára és az ajánlati biztosíték mértéke); - a tárgyalás szabályai; - az ajánlatok értékelése és a nyertes kiválasztása; - itt is megemlíthető az összeférhetetlenség elkerülésének követelményrendszere. Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó előírások természetüknél fogva számos jogvita kiváltó okai. Az ajánlatkérők érthető módón törekednek a biztonságra: azzal kívánnak szerződést kötni, aki biztosan képes teljesíteni azt, és olyan formában, amely garantálja a beruházás optimális megvalósítását. A közbeszerzési eljárásban azonban minden feltételt előre kell rögzíteni (ezek utólagos módosítására később már csak igen korlátozott mértékben van mód), és oly módon, hogy egyúttal a verseny is biztosítva legyen. Rendkívül nehéz előre megmondani, hogy melyek azok a feltételek, amelyek a jó szerződéshez feltétlenül kellenek, de egyben nem is tartalmaznak túlzott elvárásokat a versengő felekkel szemben. Mindezzel együtt az ajánlattevők akkor járnak el helyesen, ha időben és a megfelelő módon jelzik az ajánlatkérők felé, ha valamely feltételt túl

8 10 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon szigorúnak ítélnek meg, vagy valamely eljárási cselekmény esetében úgy érzik, hogy más ajánlattevő indokolatlan előnyhöz jutott Nemzeti elbánás elve Az alapelv tulajdonképpen az esélyegyenlőség elvének egy speciális formája: az ajánlattevők, a megajánlott termékek és a teljesítésben közreműködő személyek (alvállalkozók, foglalkoztatottak) származása, hovatartozása szerint, vagy bármilyen egyéb okból nemzeti alapon nem tehető megkülönböztetés (közvetlen diszkrimináció). A közvetlen hátrányos megkülönböztetés az országok kiszélesedett nemzetközi kapcsolatrendszere miatt ritkán fordul ma már elő, de amennyiben külföldiként indul valaki egy közbeszerzési eljárásban, számos esetben merülhet fel az, hogy a feltételeket azért nem tudja teljesíteni, mert nem az adott államban honos. Így pl. támadható lehet az a követelmény, ha már az ajánlat beadásakor rendelkezni kell a külföldi államban bejegyzett céggel, fiókteleppel vagy irodával. Szintén nem várható el olyan igazolás benyújtása, ami a pályázó országában nem létezik. Alaposan tájékozódni kell, ha alkalmassági feltétel meghatározott képesítés megléte: a diplomák és egyéb bizonyítványok kölcsönös elismerése, és egyes szolgáltatások nyújtásának a szabadsága (pl. ügyvédi, egészségügyi, építészmérnöki, stb.) még az Európai Uniós országok viszonylatában is nehezen megválaszolható kérdésnek minősül A nemzeti elbánás elve az EU közbeszerzési szabályozása alapján A nemzeti elbánás elve alapján a magyar vállalkozások számára igazán annak ismerete lehet hasznos, hogy amennyiben a szomszédos vagy esetleg távolabbi Uniós országban kívánnak közbeszerzési eljáráson indulni a szóban forgó alapelvvel összhangban mire számíthatnak. Így röviden itt ismertetjük a Közösség közbeszerzési szabályozásának a lényegét. Az EU két legfontosabb jogszabálya a közbeszerzések területén a 17/2004/EK irányelv és a 18/2004/EK irányelv. Míg az előbbi a közszolgáltatókra, az utóbbi a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozik. Már itt leszögezhetjük, hogy a nemzeti elbánás biztosítása a közösségi irányelvek egyik legfontosabb célkitűzése. Így a fentebb írtak (a

9 Vállalkozók Európában 11 fiókteleppel, igazolásokkal, stb. kapcsolatban) a magyar ajánlattevőkre is értelemszerűen irányadók, ha valamely Uniós országban kívánnak közbeszerzési eljárásban részt venni. Az alapelveknél azonban az irányelvek jóval többről szólnak. Az irányelvek természetüknél fogva olyan jogforrások, amelyek csak a kereteket jelölik ki a tagállamok számára, azaz azokat az országoknak megfelelően át kell ültetniük jogrendszerükbe. Ennél fogva nem lehetséges kimerítően ismertetni, hogy milyen az EU közbeszerzési szabályozása, mert annak részét képezik a nemzeti jogszabályok is. Itt csak arra vállalkozhatunk, hogy átfogó képet adjunk a közbeszerzési irányelvekről, azokról a területekről amelyekről e jogszabályok egyáltalán rendelkeznek. (Az irányelvek ismertetésénél a 18/2004/EK irányelvet vettük alapul.) Röviden az irányelv szerkezeti felépítése: - Preambulum (lényegében az irányelv indoklásaként fogható fel: elvek, szabályozás indokai, új eljárások, elektronikus technikák, központosított beszerzés, értékhatárok egyszerűsítése, távközlés liberalizációja, kivételek magyarázata, műszaki leírás megváltozása, közösségi közzététel, alkalmasság rendszerének változása, egyes bűncselekményekkel kapcsolatos kizáró okok bevezetése, elbírálás objektivitása) - Általános rendelkezések (definíciók, alapelvek) - Szerződésekre vonatkozó szabályok (tárgyi hatály elemei, szolgáltatások speciális szabályai, műszaki leírás, eljárás típusok, közzététel, kommunikáció, eljárás menete, kizáró okok, alkalmasság, elbírálás) - Építési koncesszióra vonatkozó speciális szabályok - Tervpályázatra vonatkozó speciális szabályok - Vegyes (statisztikai adatszolgáltatás, átültetés, záró rendelkezések) - Mellékletek Összefoglalóan megállapítható, hogy a Kbt. az irányelvi rendelkezéseknél többet tartalmaz. 1 Ezzel együtt a magyar szabályozás ismerete jól hasznosítható az EU más tagállamaiban indított közbeszerzési eljárásokban is, mivel a 25 tagállam közbeszerzési jogának gyökere azonos. 1 Az irányelvek által nem szabályozott területek: tervezés, előkészítés, szerződéskötés, teljesítés, módosítás, ellenőrzés (kivéve a jogorvoslatot, melyre külön irányelvek vonatkoznak), eljárás menetének számos eleme (ajánlati biztosíték, dokumentáció ára, ajánlati kötöttség, bontás, eredményhirdetés, tárgyalás menete), intézményrendszer.

10 12 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon Az irányelvek a céloknál és elveknél számos esetben részletesebb szabályozást adnak, vannak olyan rendelkezései (pl. a műszaki leírás), amelyeket szó szerint kell átvenni. Így bár eltérések vannak a nemzeti Kbt.-k között, ezek nem olyan mérvűek, hogy akadályoznák a határon túli részvételt A nemzeti elbánás elve az Európai Unión kívüli országok viszonylatában Kicsit bonyolultabb a kép, ha egy hazai vállalkozás nem Uniós tagországban kíván közbeszerzési eljáráson indulni. Itt az EU külkapcsolati rendszere határozza meg, hogy mely országok viszonyában és milyen szerződésekre kell biztosítani egy közbeszerzési eljárás során kölcsönösen a nemzeti elbánás elvét. E kérdésben eligazodási pontot jelent a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről szóló 8001/2005. (X. 27.) KüM TNM IM együttes tájékoztató, melyet a Közbeszerzések Tanácsa elnöke is közzétett tájékoztató formájában (elérhető a Tanács honlapján, Összefoglalóan az alábbi országokkal áll fenn olyan nemzetközi megállapodás, amely alapján a közbeszerzések piacán (vagy annak egy részén) a magyar ajánlattevők nemzeti elbánást élveznek: - az Európai Gazdasági Térség országai (az EU tagországai mellett Liechtenstein, Izland és Norvégia a tagja), - a WTO Kormányzati Beszerzésekről szóló Megállapodásának (GPA) részes felei (az EGT mellett Egyesült Államok, Kanada, Hong-Kong Kína, Izrael, Japán, Korea, Szingapúr, Svájc, Aruba), - Románia, Bulgária (melyek január 1-jétől már EU tagok), - Horvátország, Macedónia, Chile, Mexikó, - Svájc és Izrael tekintetében pedig a GPA mellett további egyezmények vannak érvényben a közbeszerzések területén. E nemzetközi megállapodások alanyi és tárgyi hatályának fejtegetésére ehelyütt nincsen mód. Minden esetben, ha egy vállalkozás külföldön kíván közbeszerzési eljáráson elindulni, célszerű előtte tájékozódni az érvényben lévő egyezményekről (pl. a Külügyminisztérium, a külképviseletek, esetleg a kamarák útján).

11 Vállalkozók Európában A KBT. HATÁLYA A Kbt. hatályával elsősorban természetesen az ajánlatkérőknek kell tisztában lenniük. Nekik kell eldönteniük, hogy olyan szervezetnek minősülnek-e, amelyek kötelesek a törvény szerint eljárni (alanyi hatály), illetve mely szerződés megkötése során kell közbeszerzési eljárást kiírniuk (tárgyi hatály). Ajánlattevői oldalról e szabályok ismerete annyiban hasznos, hogy piaci szereplőként szükség esetén (akár jogorvoslati jogukkal élve) kikényszeríthetik a közbeszerzési pályáztatást, amennyiben erről az ajánlatkérő megfeledkezne. Másrészt az alanyi és a tárgyi hatály határozza meg alapvetően a Kbt. szerkezetét, mellyel már csak azért is célszerű behatóbban megismerkedni, hogy el tudjunk igazodni a szabályozás útvesztőiben (ld. bővebben a 4. fejezetet) A Kbt. alanyi hatálya Az alanyi hatály két nagyobb csoportot foglal magába: az ún. klasszikus ajánlatkérőket és a közszolgáltatókat. A klasszikus ajánlatkérők lényegében azok a szervezetek, amelyek közpénzből gazdálkodnak (részben vagy egészben). Bár ezt a kifejezést a magyar törvény nem ismeri, a közösségi terminológiából eredően bevett szóhasználatnak minősül nálunk is. A klasszikus ajánlatkérőket a Kbt. 22. (1) bekezdése tartalmazza, melyek között szervezettípusokat, név szerint felsorolt, illetve definíció alapján meghatározott szervezeteket találunk: a) a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; c) az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; d) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; e) (megjegyzés: időközben hatályon kívül helyezésre került) f) a közalapítvány;

12 14 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon g) a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; h) az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy e bekezdés a)-g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; i) az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; j) az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni; k) a 2/A. (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet. A klasszikus ajánlatkérők közé szokás sorolni azokat az ún. támogatásban részesített szervezeteket is, amelyek kizárólag a támogatás elnyerése és felhasználása miatt tartoznak a Kbt. hatálya alá (egyébként pl. magánvállalkozások, egyesületek, alapítványok, stb.). E szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozása meglehetősen bonyolultan szabályozott, a három eljárási rendszerben ugyanis eltérőek a szabályok (a három eljárási rezsim kapcsán ld. bővebben a 4. fejezetet). Bár a következőkben részletezettek során az alanyi és a tárgyi hatály elemei keverednek, célszerűségi okokból ehelyütt mutatjuk be a támogatásban részesítettekre vonatkozó rendelkezések összefüggéseit (azaz miként lehet az ajánlattevőből ajánlatkérő).

13 Vállalkozók Európában 15 Csak a következő esetekben merülhet fel, hogy a támogatásban részesített szervezet a Kbt. hatálya alá tartozik: - nem egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég; - a támogatás szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása formájában valósul meg, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást; - a támogatás mértéke meghaladja az 50 %-ot; - a beszerzés értéke (tehát nem a támogatás összege) meghaladja az adott beszerzés típusára irányadó értékhatárt, és a szerződés nem tartozik a tárgyi kivételek közé. E szervezetek Kbt. hatálya alá tartozását, és a megfelelő eljárásrend alkalmazását az alábbi táblázat szemlélteti (aláhúzással jelölve azokat a részeket, ahol a logikai rendtől eltér a szabályozás): Beszerzés típusa építési beruházás építési beruházással összefüggő szolgáltatás szolgáltatás (építési beruházással nem összefüggő) Beszerzés értéke 15 millió Ft 90 millió Ft > 90 millió Ft 5,278 millió Euró > 5,278 millió Euró 8 millió Ft 25 millió Ft > 25 millió Ft 211 ezer Euró > 211 ezer Euró 8 millió Ft 25 millió Ft > 25 millió Ft 211 ezer Euró > 211 ezer Euró Klasszikus ajánlatkérő nyújtja a támogatást Kbt. 4. része (egyszerű eljárás) VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) VI. fejezet (nemzeti eljárás) EU nyújtja a támogatást Kbt. 4. része (egyszerű eljárás) VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) Vegyes támogatásban részesül Kbt. 4. része (egyszerű eljárás) VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás)

14 16 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon Beszerzés típusa árubeszerzés Beszerzés értéke 8 millió Ft 30 millió Ft > 30 millió Ft 211 ezer Euró > 211 ezer Euró Klasszikus ajánlatkérő nyújtja a támogatást Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) VI. fejezet (nemzeti eljárás) EU nyújtja a támogatást Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) Vegyes támogatásban részesül Nem kell közbeszerezni VI. fejezet (nemzeti eljárás) IV. fejezet (közösségi eljárás) (Megjegyzés: az egyszerűség kedvéért az egyéb beszerzés-típusokat az építési- és szolgáltatási koncessziót nem tartalmazza a táblázat. Ezek egyébként sem szoktak előfordulni támogatások esetén.) A közszolgáltatók alanyi hatállyal kapcsolatos szabályozása szintén összetett. Esetükben egyszerre kell figyelemmel lenni a szervezet típusára és az általa ellátott tevékenységre. Akkor minősül egy szervezet közszolgáltató ajánlatkérőnek, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) releváns közszolgáltatói tevékenység ellátása, azaz - ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása; - egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetőleg kitermelése (bányászata) céljából; - egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények - légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából; - közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, illetőleg üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;

15 Vállalkozók Európában 17 - postai szolgáltatás nyújtása, illetőleg postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt; b) a szervezet (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő (klasszikus ajánlatkérő), vagy - olyan gazdálkodó szervezet, amely felett egy vagy több klasszikus ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy - olyan szervezet, amely a releváns közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét vagy ezek kombinációját különleges vagy kizárólagos jog (Kbt ) alapján folytatja. (Megjegyzés: Magyarországon a legtöbb közműszolgáltató nagyobb részben állami vagy önkormányzati tulajdonban van, s emiatt a fentebb bemutatott, a Kbt. 22. (1) bekezdés i) vagy j) pontja szerinti klasszikus ajánlatkérő is egyben. E tanulmány keretein azonban túlmutat az ilyen vegyes jogállású szervezetek közbeszerzési kötelezettségeinek fejtegetése.) Az ajánlatkérők két típusának elhatárolása nem csak elméleti: a Kbt. szerkezetét alapvetően határozza meg, hogy melyik ajánlatkérői csoport közbeszerzéseinek szabályairól beszélünk. Erről részletesebben a 4. fejezetben írunk A Kbt. tárgyi hatálya A tárgyi hatály kapcsán kiindulópontnak azt kell tekinteni, hogy a törvény a beszerzéseket, azaz a visszterhes szerződéses jogügyleteket kívánja szabályozni. A visszterhességet azonban szélesen kell értelmezni, vagyis nem csak a közvetlen pénzbeli ellenszolgáltatás nyújtása alapozza meg a Kbt. rendszerében a visszterhes szerződés kategóriáját. Előre bocsátva a később említésre kerülő építési- és szolgáltatási koncessziót olyan szerződéses konstrukciók is a tárgyi körbe tartoznak, ahol az ellenszolgáltatást az ajánlatkérő valamely jog (pl. hasznosítás, üzemeltetés) átengedésével nyújtja. Egy visszterhes szerződés akkor tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá, ha - nem tartozik a kivételek közé, továbbá

16 18 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon - becsült értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Az alábbiakban a tárgyi hatály elemeiről szólunk röviden, melyeknek szerepük van a fenti két feltétel eldöntésében. Kivételek: a Kbt. számos kivételt tartalmaz, melyek között az általános kivételi köröket a 29. részletezi. Ezek egyrészt a nemzetbiztonsággal és a honvédelemmel összefüggő egyes beszerzéseket, a nemzetközi szerződésben, illetve nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzéseket, valamint nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos beszerzéseket jelentik. Másrészt ide tartoznak a következő szolgáltatások: - egyes pénzügyi szolgáltatások; műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; - választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; - a munka- és a különböző közszolgálati, szolgálati jogviszonyok; - a kutatási és fejlesztési szolgáltatás meghatározott esetekben; - ha az adott szolgáltatást valamely klasszikus ajánlatkérőnek minősülő szervezet vagy ilyenek által létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Emellett az egyes eljárásrendekben még további kivételekkel is találkozhatunk (pl. 153., ok, 243. b)-e) pontok, 296. b)-l) pontok, stb.). Beszerzés típusa: a Kbt. rendszerében a szerződéseket 3 nagy típusra bontjuk, melyek az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatásmegrendelés. Emellett speciális típusok az építési- és a szolgáltatási koncesszió. Ennek a felosztásnak több szempontból is van gyakorlati jelentősége: egyrészt a közbeszerzési értékhatárok a beszerzés-típusok mentén differenciáltak miként ez alább bemutatásra kerül, másrészt az eljárás részletszabályainál is találkozhatunk eltérő rendelkezésekkel (pl. az alkalmasság igazolásának szabályai vagy a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei beszerzés-típusonként változóak), harmadrészt a speciális típusok egyúttal speciális eljárások alkalmazását teszik lehetővé. Becsült érték: a szerződés becsült értékének abból a szempontból van jelentősége, hogy el lehessen dönteni, miszerint a tervezett beszerzés eléri-e valamely közbeszerzési értékhatárt, és ha igen, melyiket. A becsült érték

17 Vállalkozók Európában 19 meghatározásának általános szabálya szerint a szerződés várható legmagasabb nettó értékét kell alapul venni. Speciális szabályok vonatkoznak a több évre, illetve határozatlan időre kötött szerződésekre, a több beszerzés-típust magukban foglaló szerződésekre, valamint egyes különleges szerződésfajtákra (pl. pénzügyi, biztosítási szerződések) és szerződéses konstrukciókra (pl. vételi jog), stb. Egybeszámítási szabály: a becsült értéket kiegészítő szabály, melynek célja, hogy a szerződéseket mesterségesen feldarabolva ne lehessen megkerülni a törvény alkalmazását. Az egybeszámítási kötelezettség értelmében mindazon egy beszerzés-típusba tartozó szerződések értékét össze kell adni a becsült érték meghatározására figyelemmel, amelyek - beszerzésére egy éven belül kerül sor (kivéve a több év alatt megvalósuló építési beruházást ez esetben ugyanis mindig a teljes beruházási érték az irányadó), - beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, - rendeletetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefüggenek. Közbeszerzési értékhatárok: a szerződéseket csak meghatározott értéket meghaladóan kell megversenyeztetni közbeszerzési eljárás keretében. A Kbt. az értékhatárokat alapvetően 3-as szinten határozza meg: közösségi értékhatárok (a vonatkozó közösségi közbeszerzési irányelvek alapján), nemzeti értékhatárok (2006-tól kezdődően az éves költségvetési törvény határozza meg), az ún. egyszerű eljárás értékhatárai (szintén a költségvetési törvényben találhatók meg). Az értékhatárok beszerzéstípusonként, illetve ajánlatkérői kategóriánként differenciáltak. A közbeszerzési értékhatárok igen bonyolult rendszerét az alábbi táblázattal igyekszünk szemléltetni:

18 20 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon Építési beruházás Értékhatárok Beszerzéstípusok Árubeszerzés Szolgál-tatás- Építési koncesszió Szolgál-tatási koncesszió Építési beruházás Klasszikus ajánlatkérők 22. (1) bek. a) pontja szerinti szervezetek 5,278 millió Euró ( Ft) 137 ezer Euró ( Ft) 137 ezer Euró ( Ft) 5,278 millió Euró ( Ft) 22. szerinti egyéb szervezetek 5,278 millió Euró ( Ft) 211 ezer Euró ( Ft) 211 ezer Euró ( Ft) 5,278 millió Euró ( Ft) Közszolgál-tatók 5,278 millió Euró ( Ft) 422 ezer Euró ( Ft) 422 ezer Euró ( Ft) N.A. N.A. N.A. N.A. 90 millió Ft 90 millió Ft 100 millió Ft Közösségi értékhatárok Árubeszerzés 30 millió Ft 30 millió Ft 50 millió Ft Szolgál-tatás- 25 millió Ft 25 millió Ft 50 millió Ft Építési koncesszió 100 millió Ft 100 millió Ft N.A. Szolgáltatási koncesszió Építési beruházás 25 millió Ft 25 millió Ft N.A. 15 millió Ft 15 millió Ft N.A. Egyszerű eljárás értékhatárai Nemzeti értékhatárok Árubeszerzés 8 millió Ft 8 millió Ft N.A. Szolgál-tatás 8 millió Ft 8 millió Ft N.A. Építési koncesszió N.A. N.A. N.A. Szolgál-tatási koncesszió N.A. N.A. N.A.

19 Vállalkozók Európában 21 (Megjegyzés: N.A.-val jelöltük azokat az eseteket, ahol az érintett ajánlatkérői körnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia az adott beszerzés-típusra vonatkozóan. Ez alól kivétel a szolgáltatási koncesszió, ahol a klasszikus ajánlatkérőknek 25 millió Ft-os beszerzési érték elérése esetén minden esetben csak a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell eljárniuk.)

20 22 Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon 4. A KBT. SZERKEZETI-LOGIKAI FELÉPÍTÉSE Az előzőekben többször is hivatkoztunk arra, hogy a különböző elhatárolásoknak (ld. ajánlatkérők, közbeszerzési értékhatárok) fontos szerepük van, mivel a törvény szerkezeti tagozódásának alapjait képezik. A Kbt. felépítését a két alanyi kör és az értékhatárok hármas rendszere határozza meg. E köré építkezve találkozhatunk olyan részekkel, fejezetekkel, amelyek a közbeszerzési rendszer működéséhez szükségesek. Ilyen a törvény általános rendelkezéseit taglaló Első rész, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésekre vonatkozó speciális szabályokat ismertető Ötödik rész, a tanúsításra vonatkozó Hatodik rész (mely a gyakorlatban nem működik), a jogorvoslat szabályaival és intézményrendszerével kapcsolatos Hetedik rész, valamint a Közbeszerzések Tanácsa jogállását taglaló Nyolcadik rész. (A törvény Kilencedik része pedig a záró rendelkezéseket tartalmazza.) Az alanyi kör és az értékhatárok rendszere mentén a Kbt. felépítése a következő: Közbeszerzési eljárásrendek az értékhatárok hármas felosztása alapján Közösségi eljárásrend Nemzeti eljárásrend Alanyi hatály alá tartozó szervezetek Klasszikus ajánlatkérők Kbt. Harmadik rész, IV. Fejezet Kbt. Harmadik rész, VI. Fejezet Közszolgáltatók Kbt. Harmadik rész, V. Fejezet Kbt. Harmadik rész, VII. Fejezet Egyszerű eljárás Kbt. Negyedik része N.A. A Kbt. tehát az ajánlatkérők és az értékhatárok mentén 5 részre osztja a közbeszerzések szabályait. A Kbt. logikailag felülről-lefele építkezik, azaz a legmagasabb értékhatárokat elérő értékű beszerzések szabályait, ezen belül is először a klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseire vonatkozó rendelkezéseket mutatja be (ld. Kbt. IV. fejezet). Ezt követően ismerteti a többi 4 eljárási szabályrendszert. Kodifikációs szempontból ezt úgy oldotta meg a jogalkotó kerülendő az állandó ismétléseket, hogy az említett 4 további részben már csak a megfelelő jogszabályhelyekre hivatkozik vissza, és az általánosnak tekintett IV. fejezethez képesti specialitásokat, eltéréseket