Informatikai közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása. Módszertani útmutató és segédlet

Átírás

1 Informatikai közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása Módszertani útmutató és segédlet 1

2 Tartalom Előszó Kormányzati központi informatikai projektek sajátosságai - jellemző eltérések a piaci beszerzésektől Választható eljárások a beszerzési jellemzők tükrében Nyílt eljárás Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás A meghívásos eljárás Versenypárbeszéd Központosított közbeszerzés Előzetes vitarendezéssel kapcsolatos előírások Előzetes vitarendezés Felhívás és dokumentáció összeállítása - a KFF minőségbiztosítási tapasztalatok tükrében Előkészítési feladatok Összeférhetetlenség vizsgálata Piackutatás Becsült érték meghatározása Közbeszerzés tárgyának, mennyiségének pontos megfogalmazása az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban (Kbt. 46. ) A becsült érték meghatározása, részekre bontási tilalom Felhívás Dokumentáció Szerződéstervezet A dokumentumban előforduló fontosabb rövidítések

3 Előszó A - nevéhez hűen - korszerű infokommunikációs eszközök használatát célzó projekteket bonyolít le, illetve más állami intézmények számára nyújt projektmenedzsmenthez kötődő szolgáltatásokat. Projektjeink elsősorban európai uniós társfinanszírozás segítségével valósulnak meg, a konkrét (alkalmazás) fejlesztési tevékenységeket pedig jelentős mértékben külső informatikai vállalkozások látják el. A külső partnerek beszerzése minden esetben a hazai közbeszerzési jogszabályok, illetve az európai uniós források felhasználáshoz kapcsolódó elvárások szigorú figyelembe vételével történik. Meggyőződésem, hogy az informatikai beszerzéseknek vannak olyan sajátosságai, amelyek csak erre a területre jellemzők. Az előkészítés során - különösen uniós projektek esetében - több szakma határterületéről kell mély ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezni a maradéktalanul sikeres lebonyolítás érdekében. Ebben a módszertani dokumentumban kísérletet tettünk arra, hogy közel egy évtizedes IT beszerzési tapasztalatainkat összegezzük. Az ajánlás elkészítése során számos jó és problémás esetet elemeztünk, amelyek tanulságait részben saját munkánk színvonalának emelése érdekében rögzítettük, illetve a szélesebb értelemben vett szakmai közönség számára is elérhetővé tesszük. Bízom abban, hogy támogatói, kedvezményezetti, valamint vállalkozói oldalon egyaránt hasznos információkat találnak - várhatóan rendszeresen frissülő - módszertani ajánlásunkban. Budapest, Szijártó Zoltán elnök 3

4 1. Kormányzati központi informatikai projektek sajátosságai - jellemző eltérések a piaci beszerzésektől A kormányzati informatikai fejlesztési projekteknek, azon belül különösen a szoftverfejlesztéseknek olyan speciális jellemzői vannak, amelyek miatt számos esetben az ajánlatkérőnek a beszerzés becsült értékének pontos meghatározására, illetve az ajánlattevőknek a pontos ajánlati ár kialakítására kizárólag a közbeszerzési eljárásban készített közbeszerzési műszaki leírás alapján van lehetősége, mert korábbi tapasztalatok, illetve piaci összehasonlító adatok általában nem állnak rendelkezésre. Néhány fontos jellemző: Egyedi jelleg Minden fejlesztésnek egyedi jellege van, emiatt országon belüli összehasonlítás jellemzően nem lehetséges. Legtöbb esetben egyedi a beszerzési tárgy Az uniós támogatási forrásból megvalósuló kormányzati rendszerek jellemzően egy speciális célt szolgálnak, új területet fednek le, vagy korábbi rendszereket váltanak fel új, korszerű rendszerekkel, új szolgáltatásokkal. Hazai piaci összehasonlítás ezért többnyire nem lehetséges. Egyedi méretezés A rendszereknek általában költségvetési szerveket kell kiszolgálniuk. Önkormányzatok esetében speciális a területi tagozódás, a számos különálló szervezet, egyéb állami intézmény esetében pedig sokszor a felhasználók száma, a kezelt adatok mennyisége, illetve a kiszolgált ügyfelek számossága jelentős. Piaci rendszerek esetében az összehasonlíthatóan nagy ügyfélszám inkább csak kereskedelmi vagy távközlési jellegű alkalmazások körében fordul elő, ezek azonban funkcionálisan nem hasonlíthatók a speciális kormányzati fejlesztésekhez. Egyedi felhasználói kör Egyedi determinációk (illesztési kötöttségek) Különleges biztonsági elvárások A fenti sajátosságok miatt az ajánlatkérők általában funkcionális módon képesek a közbeszerzési műszaki leírást meghatározni, és ezzel eleget is tesznek a vonatkozó jogszabályi elvárásoknak. Azonban az informatikai fejlesztésekre jellemző és a megvalósításukhoz szükséges komplex terveket, mint pl. koncepcióterv, rendszer architektúra, logikai és fizikai rendszerterv, biztonsági terv, integrációs és migrációs terv már a nyertes ajánlattevőtől várják. 4

5 Ez így rendben is van, hiszen ez biztosítja a szakértő piaci szereplők részvételi lehetőségét oly módon, hogy saját innovatív ötleteiket, egyedi értéknövelt megoldásaikat felhasználják a feladat, a rendszer megvalósítása érdekében. Olyan alkalmazásfejlesztések esetében, ahol a fejlesztendő funkciók már több piaci alkalmazásban megtalálhatóak, gazdaságosabb megoldás, ha lehetővé teszi az ajánlatkérő, hogy a fejlesztést a nyertes ajánlattevő már meglévő megoldásait felhasználva valósítsa meg. Ez ugyanis csökkenti a megvalósítási kockázatot, a fejlesztéshez szükséges időt és a költségeket is. Erre tekintettel legtöbb esetben az ajánlatkérőnek nem is érdemes részletes saját rendszertervet készítenie a közbeszerzés megkezdése előtt, elegendő az elvárt funkcionalitás és teljesítmény részletes meghatározása. Az informatikai fejlesztések többségének objektív természete a fent említett tény, hogy nagy valószínűséggel piaci szereplők hasonló funkcionalitással bíró rendszereket már fejlesztettek a múltban, így ezen fejlesztések elemei általában felhasználhatók az új fejlesztések megvalósításához. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kormányzati informatikai alkalmazásfejlesztések esetében minden esetben szükséges, hogy az ajánlatkérő az egyedi sajátosságokra figyelemmel gondosan mérlegelje, hogy a közbeszerzése megvalósítása mely eljárás választását teszi lehetővé. A piaci szereplők, mint potenciális ajánlattevők fejlesztési tapasztalata és az általuk megvalósított rendszerek sajátosságai akkor ötvözhetők a speciális beszerzési igénnyel, ha választott közbeszerzési eljárás ezt lehetővé teszi. Ezért minden esetben érdemes megvizsgálni, hogy a Kbt. 89. (2) bekezdés valamely pontja szerinti hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás jogszabályi feltételei adott esetben fennállnak e Választható eljárások a beszerzési jellemzők tükrében A következőkben az informatikai beszerzésekről általánosságban lesz szó. A beszerzési jellemzők alapján javaslatot is megfogalmazunk a megfelelő eljárásra vonatkozóan. Jól meghatározott, fix beszerzési tárgy, egyszerűbb műszaki leírás esetén a nyílt eljárást tartjuk megfelelőnek (ld. még részletesebben a Nyílt eljárás c fejezetet). Összetett, sok szolgáltatási elemmel kombinált, esetleg más rendszerhez vagy rendszerekhez illesztendő informatikai rendszer esetén, javasoljuk megvizsgálni a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás jogi feltételeinek meglétét (ld. még részletesebben a Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás c. fejezetet 1.1.2). Olyan esetben, amikor a műszaki leírásból fakadó fejlesztési igényekkel kapcsolatos szerződési elvárások csak tárgyalások útján véglegesíthetők, szintén javasoljuk megvizsgálni a hirdetményes tárgyalásos eljárás jogi feltételeinek meglétét. Sürgős fejlesztési igény esetén a gyorsított eljárások választási lehetőségét szükséges áttekinteni. E körben indokolt esetben, kivételesen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás is alkalmazható, feltéve, hogy annak jogszabályi feltételei fennállnak. 5

6 Eljárásfajták a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján Az egyes eljárásfajták alkalmazhatóságát az általunk azonosított informatikai beszerzés típusokkal összefüggésben vizsgáltuk. Ennek alapján fogalmaztuk meg az adott beszerzés típus tekintetében megállapítható eljárási előnyöket, illetve hátrányokat Nyílt eljárás Az eljárás típusának alkalmazási feltételei, előnyök, hátrányok Rendszer fejlesztés, mint szolgáltatás megrendelése esetén Ez esetben a közbeszerzés tárgya pontosan meghatározható. Az ajánlatkérő elkészíti a megfelelő közbeszerzési műszaki leírást, amelynek alapján a piac szereplői alacsony megvalósíthatósági kockázat mellett pontos árat tudnak ajánlani a beszerzés megvalósítására. A közbeszerzési műszaki leírás tartalmi elemeit a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kell összeállítania az ajánlatkérőnek, és kiemelt figyelmet kell fordítania a teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények részletes megadására. Miután a műszaki leírásnak nem lehet versenykorlátozó hatása, a közbeszerzési műszaki leírást olyan módon kell meghatározni, hogy az ne eredményezze egyes gazdasági szereplők, vagy áruk kizárását az eljárásból, vagy más módon indokolatlanul hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket. Csak akkor megengedett a meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre hivatkozni műszaki leírásban, ha ez a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása miatt szükséges, de a leírásban utalni kell arra is, hogy az ajánlatkérő azzal egyenértékű más dolgot is elfogad. Az alacsony megvalósíthatósági kockázat azért fontos, mert magas kockázat mellett az ajánlattevők várhatóan - beárazva a kockázatokat is- a reálisnál magasabb ajánlati árat ajánlanak meg. A feladat pontos meghatározása azért fontos, mert biztosítani kell a beszerzés megfelelő megvalósítását, ellenkező esetben előfordulhat, hogy egy piaci szereplő ugyan alacsony ellenszolgáltatás fejében, de nem megfelelő minőségben és csak annyit teljesít, ami az esetlegesen nem pontosan meghatározott műszaki leírás alapján jogilag még számon kérhető. A szerződési feltételek között nagy jelentősége van a teljesítés feltételrendszerének, ezen belül is a mennyiségi és minőségi átadás - átvétel szabályainak, melyeket pontosan és részletesen meg kell határozni, beleértve az informatikai rendszerek szubjektív jellemzőinek a meghatározását is, mint például a felhasználói élmény, minőség, látvány stb. Összefoglalva: ha az ajánlatkérőnek lenne kapacitása, maga is meg tudná valósítani a projektet, mert annyira pontosan tudja, hogy mit kell fejleszteni, megvalósítani. Komplex rendszer megvalósítására nem javasoljuk. 6

7 Fejlesztői kapacitás beszerzése esetén: Pontosan meg kell határozni a rendelkezésre bocsátandó szakemberek számát, végzettségét, tapasztalatait, és kompetenciáit. A szerződéstervezetben pontosan rendelkezni kell a feladatok kiadásának módjáról, az erőforrásbecslés elkészítéséről, annak elfogadásáról, a részfeladatok megrendeléséről, a (rész)teljesítés ellenőrzéséről, a munka irányításáról, a (rész) teljesítés átvételéről és igazolásáról. Előny, hogy több idő van a projektszakaszok specifikálására, mert, ha csak fejlesztői kapacitást vásárol az ajánlatkérő, nem kell részletes műszaki leírásban meghatároznia a fejlesztendő rendszert. A projektvezetés és a részletes műszaki specifikáció elkészítése ebben az esetben ajánlatkérői feladat, az ehhez szükséges erőforrásokat ajánlatkérőnek kell biztosítania. A nyílt eljárás előnyei: Az eljárás átfutási ideje rövidebb, mint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásé. Kevesebb ajánlatkérői erőforrást vesz igénybe az eljárás lebonyolítása. Alapeljárása a közbeszerzésnek, ezért bármely esetben, bármely beszerzési tárgyra, külön feltételek vizsgálata nélkül alkalmazható, választását indokolni nem kell. A nyílt eljárás hátrányai: Komoly előkészítő munka szükséges, hogy pontos és megalapozott ajánlati felhívás és ajánlatkérési dokumentáció készüljön. A közbeszerzés műszaki tartalmának meghatározásakor, valamint a szerződéstervezet elkészítésekor figyelembe kell venni, hogy azok módosítására csak az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően van lehetőség. Az ajánlatok felbontását követően az ajánlati kötöttség beáll, így ezt követően sem a műszaki leírás, sem a szerződéstervezet, sem a benyújtott ajánlat nem módosítható. Az eljárásban bárki ajánlatot nyújthat be, aki a szerződési feladat teljesítésére alkalmasnak érzi magát, így adott esetben magas számú ajánlat érkezhet. Az alkalmassági feltételek meghatározásánál ugyanis a közbeszerzési szerződés értékéhez kell igazodni, a feltételek nem lehetnek sem túlzók, sem aránytalanok, de minden esetben tükrözniük kell az összetett feladat megvalósításához szükséges szakmai felkészültséget. Fejlesztői kapacitás beszerzése esetén csak a fejlesztő szakemberek felkészültségének és szakmai tapasztalatának bemutatását kell meghatározni mint alkalmassági feltételt, a rendelkezésre álló keretösszeg mellett. A szerződéstervezet összeállításánál részletesen le kell írni a részfeladatok kiadásának, az erőforrás-szükséglet meghatározásának módját, a teljesítés elfogadásának menetét. Szabályozni szükséges, hogy milyen felmondási lehetőségek vannak nem megfelelő teljesítés esetére, illetve milyen módon változik a szerződés, ha a tervezettnél kevesebb erőforrásra van ténylegesen szükség. (Már a felhívásban meg kell adni a + 7

8 vagy - százalékos mennyiségi eltérés mértékét, a gyakorlatban az 50%-os eltérés még elfogadott.) A kapacitás beszerzés ötvözhető fejlesztési beszerzéssel, azaz a műszaki leírással jól meghatározott részeket fix áron, az egyéb, a beszerzés indításakor még bizonytalan részeket pedig fejlesztői kapacitás vásárlásával lehet beszerezni egy eljárásban, ezzel biztosítható, hogy ugyanaz az ajánlattevő végezze el a továbbfejlesztést, aki az alaprendszert kifejlesztette Az eljárás menetének rövid összefoglalása A nyílt eljárás az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételével indul. Az ajánlattételi határidő legalább 45 nap, amelyet legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. Az ajánlattevők ajánlata az ajánlatok felbontását követően ajánlati kötöttséggel jár, azon változtatni az ajánlatkérő beleegyezésével sem lehet. Az ajánlatok értékelése során hiánypótlásra teljes körben van lehetőség, azonban a hiánypótlás nem járhat az ajánlati kötöttség alá tartozó ajánlati elemek - beleértve a szakmai ajánlatot is - megváltoztatásával. Az ajánlatok és a hiánypótlások vizsgálatát követően az érvényes ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont szerint kell értékelni. Az eljárás előkészítése A közbeszerzési eljárás előkészítése az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését jelenti, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzetés piacfelmérést, a közbeszerzés becsült értékének meghatározását, az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció előkészítését. Mindezekhez kapcsolódóan az alábbi feladatok jelentkeznek: 1. Az ajánlatkérő köteles meghatározni közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket. 2. A piackutatás körében azonosítani kell olyan gazdasági szereplőket, akik a beszerzési tárgy szerinti tevékenységet végeznek, és akik az ajánlatkérő megítélése szerint képesek a szerződés szerinti feladatot teljesíteni. Itt kell a korábbi, hasonló beszerzéssel kapcsolatos tapasztalatokat, továbbá a becsült érték meghatározásához szükséges piaci adatokat összegyűjteni (ld. még részletesebben a Piackutatás fejezetet). 8

9 3. Összeférhetetlenség vizsgálata. Ennek keretében fel kell mérni, hogy a beszerzés tárgya vagy jellege keletkeztethet-e jogi vagy szakmai összeférhetetlenségi helyzeteket. (Például egy felügyelő mérnöki, vagy minőségbiztosítási beszerzésben nem vehet részt olyan gazdasági szereplő, amely az felügyelet vagy minőségbiztosítás alá vont projekt megvalósításában valamilyen mértékben részt vesz.) Ajánlatkérőnek erre vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot bekérni az ajánlat részeként az ajánlattevőktől. 4. Meg kell határozni a közbeszerzés becsült értékét. 5. El kell készíteni a közbeszerzési műszaki leírást. 6. Szerződéstervezetet kell összeállítani, amely az eljárás megindítását követően nem változhat meg. 7. Össze kell állítani a közbeszerzési dokumentumokat i. Ajánlati felhívás (beszerzési tárgy, kizáró okok, alkalmassági feltételek, értékelési szempont meghatározása) ii. Dokumentáció (általános tájékoztató, beadandó nyilatkozat-minták, szerződéstervezet, közbeszerzési műszaki leírás) 8. Ex-ante minőségbiztosításra az összes ajánlatkérői dokumentumot a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályra (a továbbiakban KFF) kell felterjeszteni. A minőségbiztosítási eljárásra vonatkozó eljárásrendet és határidőket a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet tartalmazza, erre ebben az anyagban nem térünk ki részletesen. 1 Az eljárás lebonyolítása, határidők 1. Ajánlati felhívás megjelentetése a TED-en (2-5 nap) 2. Dokumentáció rendelkezésre bocsátása elektronikusan, ingyenesen 3. Ajánlattételi határidő, bontás (45 nap vagy 40 nap) 4. Ajánlatok formai vizsgálata (kb. 3-6 nap, ajánlatok terjedelmétől függően) 5. Hiánypótlás (3-10 nap a hiánypótlás összetettségétől függően) 6. Hiánypótlások vizsgálata bírálat és értékelés (3-6 nap) 7. KFF szabályossági tanúsítványának beszerzése 2 vagy Közbeszerzési utóellenőrzési jelentés beszerzése 3 (15 nap) 8. Döntés, az ajánlatok elbírálásról szóló írásbeli összegezés megküldése az ajánlattevőknek 9. Szerződéskötési moratórium (10 nap) Mindösszesen nap. 1 Uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzés esetén 2 Uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzés esetén 3 Uniós értékhatárt nem elérő közbeszerzés esetén 9

10 Veszélyek és eljárási kockázatok A beszerzési tárgy nem elég pontos meghatározása esetén az ajánlattételi határidő lejártát követően már nincs mód a későbbi módosításra, kiegészítésre. Azt kapja az ajánlatkérő, amit előre meghatározott az ajánlati felhívásban és a dokumentációban. Bármely gazdasági szereplő, aki képes érvényes ajánlatot tenni, adott esetben nyerhet is. Ha az alkalmassági feltételek nem kellően pontosak, és nem igazodnak a beszerzési tárgyhoz, előfordulhat, hogy olyan ajánlattevő nyer, aki valójában nem képes jó minőségben teljesíteni. Ezért kiemelten fontos, hogy a szerződésszerű teljesítés követelményeit (mind a mennyiségi, mind a minőségi) pontosan határozza meg a szerződés. Mivel nincs lehetőség tárgyalásra, a kiegészítő tájékoztatás során adott esetben sok szakmai kérdésre lehet számítani, hiszen csak így van lehetősége az ajánlattevőknek, hogy értelmezést kapjanak a dokumentációhoz, a műszaki leíráshoz, a szerződéstervezethez. Előfordulhat, hogy a kérdések olyan problémára hívják fel a figyelmet, ami a dokumentáció módosításához vezethet Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás Az eljárás feltételei, előnyei, lehetőségei A Kbt. 89. (2) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amikor a jogi feltételek teljesülése esetén az adott eljárási fajta alkalmazható. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes törvényi jogcímek feltételeit a tervezett beszerzési tárgy jellemzői alapján egyedileg kell megvizsgálni, másképpen fogalmazva mindig az adott közbeszerzés esetén lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy hirdetményes tárgyalásos eljárást lehet e választani vagy - a feltételek hiányában - nem. Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat informatikai projekteknél: a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt (azaz kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, vagy az egyik ajánlattevő, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlata is meghaladja a rendelkezésre álló anyagi fedezetet), feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg; b) kivételesen, ha a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; c) /informatikai projekteknél nem releváns/; d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így 10

11 különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. Az a) esetben nagyon fontos figyelni arra, hogy az eljárás csak akkor választható, ha a felhívásban, az ismertetőben vagy a dokumentációban szereplő feltételeket az ajánlatkérő lényegesen nem változtatja meg. Lényeges változásnak számít- a teljesség igénye nélkülpl. az alkalmassági feltételek, a műszaki követelmények vagy a fizetési illetve a kötbérfeltételek megváltoztatása. Ugyancsak lényeges a teljesítési határidő, de ez az eljárás megismétlése miatt szükségszerű lehet. Ebben az esetben az javasolható, hogy a beszerzés tárgyára vagy a szerződési feltételekre vonatkozóan szükségessé váló változtatásokat a tárgyalások során tegye meg az ajánlatkérő. A b) esetben azt kell igazolni, hogy a beszerzési tárgy jellegéből adódóan melyek azok a feltételek, kockázati tényezők, amelyekről tárgyalni szükséges annak érdekében, hogy az adott feltétel tartalmának pontos és tárgyalások során történő közös meghatározása mellett az ajánlattevő pontos árat tudjon adni. A d) esetben arra kell kitérni, hogy a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás-nyújtás jogszabályi és szokásos üzleti környezete miatt, melyek azok a szerződési feltételek, amelyekről a megfelelő szolgáltatás-nyújtás érdekében tárgyalások szükségesek a felek között, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő a számára a legkedvezőbb ajánlatot ki tudja választani. A jogi feltételek tisztázásán túl, az eljárás megindításának minden esetben feltétele az is, hogy az ajánlatkérő elkészítse a beszerzendő rendszer vagy - szolgáltatás esetén- a megrendelendő szolgáltatás közbeszerzési műszaki leírását. Informatikai rendszer beszerzése esetén a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a megvalósítandó rendszer elvárt funkcióit, technikai kötöttségeit, más rendszerekhez való csatlakozási pontjait. Ennek során ki kell térni az alábbiakra is: a rendszer által nyújtott szolgáltatások technikai paraméterek ügyfélkör elvárt biztonsági szolgáltatások Ami még ilyenkor bizonytalan lehet: technológiák kiválasztása (ár-érték arány meghatározása) egyes értéknövelt szolgáltatások, amiket a piacon különböző szállítók eltérő formában és árazási politikával kínálhatnak ajánlatkérő által elképzelt "nice-to-have" szolgáltatások, amiknek a megvalósítási költsége bizonytalan, mert nincs tapasztalat és összehasonlítás 11

12 A hirdetményes tárgyalásos eljárás előnyei: Az ajánlattételi szakaszban csak alkalmasnak minősített jelentkezők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételi szakaszba bejutó potenciális ajánlattevők száma rangsorolás és keretszám meghatározása mellett- korlátozható. Tárgyalások során rugalmasan alakíthatóak a szerződési feltételek, de a beszerzés tárgya és az értékelés szempontja nem változhat a tárgyalások során. A tárgyalások során mind a műszaki, mind a kereskedelmi, mind teljesítési feltételek alakíthatóak, valódi tárgyalási poziója van a feleknek. Lehetséges akár meglévő rendszer beszerzése és továbbfejlesztése, valamint integrálása más rendszerekkel. Az előbbi lehetőségek kiegészíthetők fejlesztői kapacitás beszerzéssel olyan feladatokra, amelyre vonatkozóan a műszaki leírás még nem kellő pontossággal áll rendelkezésre. Ilyen esetben napidíjas, vagy óradíjas fejlesztői kapacitás köthető le keretjelleggel a szerződésben, a keret felhasználására a feladat ellátásához szükséges mennyiségben kerülhet sor. A hirdetményes tárgyalásos eljárás hátrányai: Minden esetben indokolni kell a választott eljárási jogcím feltételeinek fennállását. Az eljárás kétszakaszos jellege miatt az eljárás átfutási ideje hosszabb, mint a nyílt eljárásé. A tárgyalások miatt több ajánlatkérői erőforrást vesz igénybe az eljárás lebonyolítása Az eljárás menetének rövid összefoglalása Az eljárás részvételi felhívás közzétételével indul. Pályázati forrásból finanszírozott közbeszerzés esetén az eljárás teljes dokumentációját el kell készíteni már a felhívás feladásakor. A Kbt. szerint ez nem kötelező, azonban a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet szabályai előírják, ugyanis a teljes eljárás összes dokumentumát és dokumentációját (részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás, kiegészítő iratok, dokumentáció) egyszerre kell ellenőrzésre benyújtani. A részvételi szakaszban kiegészítő iratokat lehet készíteni a részvételre jelentkezők megfelelő tájékoztatása érddekében. A dokumentáció az ajánlattételhez szükséges elemeket tartalmazza, tartalmi feltételeit a Kbt. 49. (2) bekezdése foglalja össze. Az a dokumentum tehát, amely pl. nem tartalmaz műszaki leírást, vagy szerződés-tervezetet, nem minősül dokumentációnak. A kiegészítő iratokat ingyenesen rendelkezésre kell bocsátani annak, aki kéri. A részvételi határidő minimum 30 nap. Ebben a szakaszban ajánlat nem tehető. Az a jelentkezés, amelyik ajánlatot, vagy bármilyen ajánati elemet (pl. termékismertető, ártáblázat vagy fejlesztői kapacitás bemutatása) tartalmaz, érvénytelen. A részvételi szakaszban a jelentkezők alkalmasságának vizsgálata történik, majd az érvényes jelentkezőket ajánlattételre hívja fel az ajánlatkérő. 12

13 Amennyiben az ajánlatkérő keretszámot határozott meg az ajánlattételi szakaszba továbbjutó ajánlattevők tekintetében a keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia rangsorolnia kell a jelentkezőket. A rangsorolás kizárólag az előre meghatározott szakmai és műszaki alkalmassági feltételek körében kiválasztott szempontok szerint történhet. Az érvényes jelentkezést benyújtott és a meghatározott keretszámon belülre rangsorolt jelentkezőknek kell az eredményközlésétől számított öt munkanapon belül ajánlattételi felhívást küldeni. Megjegyezzük, hogy a Kbt. nem teszi kötelezővé az ajánlattételre meghívandó jelentkezők keretszámának meghatározását, így a rangsorolást sem. Ha azonban várhatóan nagy számú az érdeklődő piaci szereplők száma, akkor ezzel a megoldással lehet a potenciális ajánlattevők számát ésszerűen és jogszerűen korlátozni. Az eljárásban a Kbt. nem ír elő ajánlattételi határidő minimumot, viszont a Kbt. alapelveire tekintettel figyelembe kell venni, hogy az érdemi ajánlattételhez mennyi időre lehet szükség, és az ajánlattételi határidőt ennek alapján kell megállapítani. Ebben az esetben van jelentősége annak is, hogy a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátották-e, mert ha több idejük van az ajánlattevőknek előre készülni, akkor az ajánlattételi határidő értelemszerűen már rövidebb is lehet. Az ajánlattételi szakasz lényeges része a tárgyalási szakasz. A tárgyalások forgatókönyvét az ajánlatkérő állapítja meg. Tárgyalni lehet az ajánlattevőkkel együttesen, vagy külön-külön is. A tárgyalás állhat egy fordulóból, vagy szükség szerint több fordulóból is. A tárgyalás során elegendő időt kell szentelni az ajánlatkérő általános szakmai elvárásainak bemutatására, a szerződéses feltételek megtárgyalására és arra is, hogy az ajánlattevők bemutathassák ajánlatukat. Minden tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az azon résztvevő felek képviselőjének kell aláírnia. Célszerű, hogy az adott tárgyalás befejezését követően ott helyben elkészüljön és aláírásra kerüljön a jegyzőkönyv. Az eljárás előkészítése Az eljárás előkészítése kapcsán ugyanazokat az eljárási cselekményeket kell elvégezni, amelyeket a nyílt eljárás előkészítése kapcsán részletesen bemutattunk. Hirdetményes tárgyalásos eljárásban az előkészítés során kell felkészülni arra is, hogy a tárgyalások lebonyolítása hogyan történik, azon az ajánlatkérő részéről milyen összetételű tárgyalási bizottság vesz részt, továbbá, hogy mi lesz a tárgyalási bizottság mozgástere, döntési kompetenciája a tárgyalások során. 13

14 Az eljárás lebonyolítása, határidők Részvételi szakasz: 1. Részvételi felhívás megjelentetése a TED-en (2-5 nap) 2. Kiegészítő iratok vagy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása elektronikusan, ingyenesen 3. Részvételi jelentkezési határidő, bontás (30 nap) 4. Részvételi jelentkezések formai vizsgálata (kb. 3-6 nap, terjedelemtől függően) 5. Hiánypótlás (3-10 nap a hiánypótlás összetettségétől függően) 6. Hiánypótlások vizsgálata jelentkezések bírálata (3-6 nap) 7. KFF szabályossági tanúsítványának beszerzése 4 8. Részvételi szakasz lezárása Ajánlattételi szakasz: 1. Ajánlattételi felhívás megküldése 2. Ajánlattételi határidő, az ajánlatok bontása (10-12 nap az ajánlat bonyolultágától függően) 3. Tárgyalások lebonyolítása (5-15 nap) 4. Tárgyalások eredménye alapján módosított dokumentáció elkészítése és megküldése (3-6 nap) 5. Végleges ajánlattételre felkérés (a végleges ajánlatok benyújtására 5-10 napot ajánlatos biztosítani az ajánlattevők részére) 6. Végleges ajánlatok bontása 7. Bírálat és értékelés (3-6 nap) 8. KFF szabályossági tanúsítványának 5 vagy Közbeszerzési utóellenőrzési jelentésnek a beszerzése 6 (15 nap) 9. Szerződéskötési moratórium (10 nap) Mindösszesen nap A meghívásos eljárás A meghívásos eljárás kétszakaszos eljárás, mely részvételi felhívással indul. A részvételi szakaszra és a jelentkezők rangsorolására (rövid lista meghatározására) a tárgyalásos eljárással azonos szabályok vonatkoznak. A meghívásos eljárás második szakasza az ajánlattételi szakasz, amely (leegyszerűsítve) a nyílt eljárás szabályai szerint kerül lebonyolításra. Az ajánlattételi szakaszba csak az alkalmasnak 4 Uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzés esetén 5 Uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzés esetén 6 Uniós értékhatárt nem elérő közbeszerzés esetén 14

15 minősített jelentkezők jutnak tovább, illetve, ha volt keretszám meghatározás és rangsorolás, akkor kizárólag a keretszámnak megfelelő jelentkezők kapnak felkérést ajánlattételre. Az ajánlattevő által benyújtott ajánlat ajánlati kötöttséget eredményez, az ajánlattételi határidő lejártát követően sem a szakmai ajánlat, sem a dokumentáció nem módosítható. A meghívásos eljárás hosszabb átfutási idejű, mint a nyílt eljárás, és miután tárgyalni sem lehet a szerződési feltételekről, az ajánlatkérők nem szívesen választják. Ennek az eljárásnak az az előnye a nyílt eljárással szemben, hogy kiválaszthatók a "legtapasztaltabb és legalkalmasabb" ajánlattevők, és köztük lehet megvalósítani a versenyt. Hátránya, hogy nem lehet tárgyalni a szerződési feltételekről, továbbá, hogy az ajánlattételi szakaszban már nem lehet sem a műszaki leírás, sem az ajánlat feltételein változttani. Az eljárás átfutási ideje: nap Versenypárbeszéd A versenypárbeszéd három szakaszból álló eljárás. Az első szakasz a részvételi szakasz, a második a párbeszéd, és a harmadik az ajánlattételi szakasz. Két esete van a 102. alapján: a) ha a közbezserzés tárgyára vonatkozó közbezserzési műszaki leírás meghatározásra az ajánlatkérő nem képes, vagy a nem a nyílt, illetvea meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes; b) ha a szerződés típusának vagy jogi illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve a meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes. Lebonyolítása hasonlít a hirdetményes tárgyalásos ejáráshoz, azzal a különbséggel, hogy versenypárbeszéd esetén a megoldási javaslatokat az ajánlattevők adják a párbeszéd szakaszban, és az ajánlattevőkkel közösen kialakított műszaki vagy szerződési tartalomra tesznek az eljárás harmadik szakaszában ajánlatot. "106. (1) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit (2) Ha megoldási javaslatában az összes résztvevő hozzájárult megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához, továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételhez dokumentációt készíteni." Ez az eljárás rendkívül hosszadalmas, bonyolult és nehézkes eljárás. Sok esetben problémás lehet a különböző megoldási javaslatok összehasonlítható értékelése, könnyen felmerülhet az esélyegyenlőség megsértése, ha valamelyik ajánlattevő megoldási javaslata nagyobb mértékben kerül felhasználásra a végleges műszaki tartalom meghatározásakor. Erre tekintettel csak különösen indokolt esetben javasoljuk az alkalmazását. 15

16 Központosított közbeszerzés A központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények mindazon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek központosított közbeszerzés keretébe tartoznak a 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet szerint, kötelesek a KEF-től beszerezni. Beszerzésük érdekében saját hatáskörben csak akkor folytathatnak le közbeszerzési eljárást, ha a rendelet szerinti kivételi esetek valamelyike fenn áll. A központosított közbeszerzés keretében jellemzően, informatikai témakörökben az alábbiakra köt a KEF az ajánlattevőkkel keretmegállapodást: - számítógéprendszerek szállítása (hardverek és egyes szoftverek) - különböző szoftverlicencek adás vétele (pl. Microsoft, Oracle, Novell stb.) - informatikai biztonság (pl. vírusirtó szoftverek) - hálózati eszközök adás vétele (pl. különböző switchek, egyéb hálózati eszközök) - nyomtatórendszerek szállítása (nyomtatók, tonerek és kapcsolódó szolgáltatások) - support szolgáltatások egyes szoftverekhez (pl. Microsoft) Egyéb jellemző keretmegállapodások: - irodaszerek szállítása - gépjármű üzemanyag vásárlása - gépjárművek adásvétele - különböző, egészségügyben használatos termékek adás -vétele Kiemelendő, hogy az egyes ajánlatkérői beszerzések esetén a Kbt., a 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet és a termékre vonatkozó keretmegállapodás rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni. A közbeszerzések lefolytatása során az alábbiakra kell különös figyelmet fordítani: Az előzetes igénybejelentést a KEF portálon a beszerzés megindítása előtt meg kell tenni és az igénybejelentést ki kell nyomtatni, önként csatlakozó intézmény esetén a KEF-nek jóvá is kell hagynia az igénybejelentést. Ellenőrizni kell, hogy a keretmegállapodás a keretmegállapodásos eljárás második részeként milyen eljárást vagy beszerzési formát engedélyez. (A korábban kötött keretmegállapodások pl. engedélyezik a közvetlen megrendelést, a évben és az után kötött, több szereplős keretmegállapodások jellemzően viszont már csak a verseny újranyitását teszik lehetővé.) Amennyiben közvetlen megrendelésre lehetőség van és a verseny újranyitását egyéb jogszabály sem teszi kötelezővé, a termék adatlapok és a keresési képernyő kinyomtatásával dokumentálni kell, hogy a megrendelt termék/szolgáltatás az elérhető legalacsonyabb áron kerül beszerzése. Amennyiben a termék/szolgáltatás csak a verseny újranyitásával szerezhető be, ügyelni kell arra, hogy a keretmegállapodás érintett részében szereplő összes ajánlattevő ajánlattételre felkérésre kerüljön. Figyelmet kell arra fordítatni, hogy egy eljárás egy keretmegállapodáshoz kapcsolódhat, így az eljáráson belül nem alkalmazható sem több keretmegállapodás, sem pedig egy adott keretmegállapodás több része. (Pl. egy eljárás keretében nem lehet beszerezni nyomtatót a "Nyomtatórendszerek" tárgyú keretmegállapodásból és merevlemezt a 16

17 "Számítógéprendszerek" tárgyú keretmegállapodásból, de arra sincs lehetőség, hogy az ajánlatkérő a "Számítógéprendszerek" tárgyú keretmegállapodás keretén belül egyszerre versenyeztesse a homogén és heterogén rész nyertes szállítóit.) Verseny újranyitásánál az ajánlatok felbontását követően dokumentálni kell, hogy az egyes ajánlattevők által megajánlott termékek/szolgáltatások valóban szerepelnek-e a szállító hivatalos KEF árlistájában, és az ajánlatban szereplő egységárak nem haladjáke meg az árlistában szereplő egységárakat. A megfelelő dokumentáláshoz ki kell nyomtatni az egyes szállítókhoz tartozó termék adatlapokat is. Központosított közbeszerzés esetében is olyan műszaki dokumentációt kell készíteni, amely egyenlő esélyt teremt a lehetséges ajánlattevőknek a szakmailag megalapozott ajánlat megtételére. Amennyiben az ajánlatkérő konkrét terméket, vagy cikkszámot határoz meg a beszerzés tárgyaként és lehetővé teszi az azzal egyenértékű helyettesítő termék megadását (ezt kötelezően lehetővé kell tenni), akkor fel kell sorolnia mindazon jellemzőket, amelyet az egyenértékűség alatt vizsgálni fog. (Pl. notebook esetében egyenértékűnek tekinti az ajánlatkérő, ha a képernyő mérete megegyezik vagy nagyobb, a processzor magok száma megegyezik vagy több, a processzorok órajele megegyezik, vagy magasabb stb.) 17

18 2. Előzetes vitarendezéssel kapcsolatos előírások 2.1. Előzetes vitarendezés Az előzetes vitarendezést a Kbt a szabályozza az alábbiak szerint: " 79. (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum; b) bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása. (2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. (4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás [67. ], felvilágosítás [67. ] vagy indokolás [ bekezdése] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül - faxon vagy elektronikus úton - tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket). (5) Amennyiben valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett 18

19 részére vonatkozó szerződést ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna." Az előzetes vitarendezés jelentősége abban áll, hogy az ajánlattevő külön díj fizetése nélkül, közvetlenül az ajánlatkérőtől kérheti az általa észlelt, feltételezett jogsértés kivizsgálását és orvoslását. Vitarendezés keretében az ajánlatkérő, a törvényben megadott keretek között jogosult újabb hiánypótlási felhívást előírni, illetve korábbi döntését megváltoztatni. A vitarendezési eljárás adott esetben - meghosszabbíthatja a szerződéskötési moratórium 10 napos időszakát is, ugyanis a vitarendezési kérelemre adott választ követő 10 napos időtartam lejárata előtt akkor sem köthető meg a szerződés, ha a moratórium egyébként lejárna. 19

20 3. Felhívás és dokumentáció összeállítása - a KFF minőségbiztosítási tapasztalatok tükrében 3.1. Előkészítési feladatok Összeférhetetlenség vizsgálata Jogi összeférhetetlenség Az összeférhetetlenségről a Kbt a rendelkezik a következők szerint: "(1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne." A rendelkezésekből következően az összeférhetetlenség elkerülését elsősorban az ajánlatkérők felelősségének tekinti a Kbt. Az eljárásba bevont személyek emiatt kötelesek nyilatkozni, hogy velük szemben nem áll fenn összeférhetetlenség az eljárással kapcsolatosan. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a piackutatás során megkeresett gazdasági szereplők attól, hogy piaci információt adnak az ajánlatkérőnek, nem válnak összeférhetetlenné Szakmai összeférhetetlenség Az ajánlatkérőnek lehetősége van un. szakmai összeférhetetlenség meghatározására is, de erről a Kbt. nem rendelkezik. Ennek módja, hogy a dokumentáció részeként kiad egy szakmai összeférhetetlenségi nyilatkozat mintát, melynek aláírását az ajánlat érvényességi feltételévé teszi. Szakmailag összeférhetetlen különösen pl. adott projekt tekintetében a projekt minőségbiztosítását szolgáltató gazdasági szereplő, mert gazdasági érdeke fűződik a minőségbiztosítás tárgyát képező projekt szerződésszerű megvalósításához. Ajánlatkérőnek egyedileg kell megállapítania a szakmai összeférhetetlenség kritériumait, amennyiben ez -az adott beszerzés tekintetében - releváns. 20