Az RFID technológia szabványos protokolljai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az RFID technológia szabványos protokolljai"

Átírás

1 Az RFID technológia szabványos protokolljai Bevezetés A passzív RFID tag-ek elmúlt évtizedben világszerte bekövetkezett jelentős terjedésének köszönhetően a valódi és a virtuális világ közelítésének igénye számos koncepció megjelenéséhez vezetett. Az előrejelzések szerint 2015-re százmilliárdos nagyságrendben jelennek meg az egyre olcsóbb RFID címkével ellátott objektumok. Az ilyen RFID rendszerben minden fizikai objektumnak megfelel egy globálisan elérhető virtuális objektum, mely a fizikai objektum aktuális és historikus adatait tartalmazza. Ilyenek pl. a fizikai objektum jellemzői, a származása, tulajdonosa, stb. Az információ ezeken túl kiegészülhet további szenzoradatokkal is. Az RFID technológia tehát az információs társadalom új fejlődési szakasza kezdetének tekinthető, ahol az internet nem csupán számítógépeket és kommunikációs terminálokat, hanem gyakorlatilag bármely mindennapi használati tárgyunkat, fogyasztási cikkünket összekapcsolja. Példaként említhetjük a gépjárművet, háztartási eszközöket, a ruhaneműt, alkatrészt vagy akár az élelmiszert és gyógyszert. A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) olyan technológia, amely rádiófrekvenciák révén automatikus azonosítást és adatrögzítést tesz lehetővé. E technológia legkiemelkedőbb jellemzője, hogy egy mikrochip segítségével lehetővé teszi egy egyedi azonosító és egyéb információk hozzárendelését egy tárgyhoz, állathoz vagy akár egy személyhez is, valamint ezen információnak a leolvasását egy vezeték nélküli berendezés segítségével. Az RFID nem egyszerűen egy elektronikus címke vagy elektronikus vonalkód. Amennyiben e technológia olyan adatbázisokhoz vagy kommunikációs hálózatokhoz kapcsolódik, mint az internet, gyakorlatilag bármilyen környezetben igen hatékonyan teszi lehetővé új szolgáltatások és alkalmazások használatát. Az RFID technológia gazdasági jelentősége abban nyilvánul meg, hogy, a benne rejlő lehetőségek révén a növekedés és a munkahelyteremtés új motorjává válhat, és így jelentős

2 szerepet játszhat a lisszaboni stratégia megvalósításában. A RFID-címkék gyártási ára lassan lecsökken arra a szintre, ami a technológia oldaláról lehetővé teszi az eddiginél jóval szélesebb körű alkalmazást a kereskedelmi és a közszférában. Az RFID technológia a közeljövő trendjei szerint az Internet of Things (IoT) víziójának valóra válásához kap kulcsszerepet, mivel az önálló kommunikációs képességgel nem rendelkező objektumok milliárdjainak összekapcsolásának egyik kulcstechnológiája. A tárgyak internete ma még jellemzően vízióként létezik annak ellenére, hogy az egyes kulcstechnológiái (internet, RFID technológia, szenzortechnológia) már széles körben alkalmazottak. A világ mára ugyan felismerte a kulcstechnológiák szinergikus hatásainak jövőbeni lehetséges előnyeit, de ezek valóra válásához még számos területen olyan kutatások szükségesek, amelyek a máris megfogalmazott társadalmi veszélyek idejekorán történő elkerülését lehetővé teszik. Az Európai Parlament június 15-én állásfoglalást tett közzé a tárgyak internetéről. Az állásfoglalást megalapozó dokumentumok: a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, június 18-i, A tárgyak internete Cselekvési terv Európáért című közleménye (COM(2009) 0278), az Unió soros spanyol elnöksége által november 27-én előterjesztett munkaprogram, különös tekintettel a jövő internetének fejlesztésére irányuló célkitűzés, a Bizottság január 28-i Ma beruházni a holnap Európájába című közleménye (COM(2009) 0036), a Bizottságnak a magánélet és a személyes adatok védelme alapelvének a rádiófrekvenciás azonosításon alapuló alkalmazások területén történő alkalmazásáról szóló ajánlása (C(2009) 3200), a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve,

3 az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve, az európai gazdasági fellendülés terve, amely a gazdasági növekedés gyorsabb visszatérését hivatott elősegíteni (COM(2008) 0800), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu című jelentése, az EU eljárási szabályzatának 48. cikke, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentése, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleménye (A7-0154/2010). Az állásfoglalásban az Európai Parlament megállapítja, hogy az RFID-technológiát az információs és kommunikációs ipar gazdasági fejlődésének katalizátoraként és felgyorsítójaként lehet értelmezni. Úgy véli, hogy a tárgyak internetének elterjedése lehetővé fogja tenni az emberek és a tárgyak közötti, valamint a tárgyak egymás közötti kölcsönhatásának javítását, ami a biztonság, az adatvédelem és a magánélet védelmének tiszteletben tartása esetén óriási hasznokkal járhat az uniós polgárok számára. Az Európai Parlament állásfoglalása szerint az elkövetkező években a tárgyak internete és a kapcsolódó alkalmazások fejlődése jelentős hatással lesz az európai polgárok mindennapi életére és szokásaira, ami széles körű gazdasági és társadalmi változásokat von majd maga után. Felismeri azonban, hogy kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogy melyek ezek az elvárások, és az adatok érzékenysége, valamint a személyes adatok és információk védelmével kapcsolatos aggályok hol vethetnek gátat az alkalmazásoknak. Az Európai Parlament fontosnak véli, hogy a tárgyak internetével kapcsolatos technológiai kutatások együtt járjanak a társadalmi-gazdasági kutatásokkal, és e kutatások lehetőleg előzzék meg a tárgyak internetének szélesebb körű elterjedését. Az állásfoglalás szerint az Európai Parlament határozottan hisz abban, hogy a magánélet védelme alapvető érték, és hogy minden felhasználónak ellenőrzéssel kell rendelkeznie saját

4 személyes adatai fölött; kéri ezért az adatvédelmi irányelvnek a jelenlegi digitális környezethez való hozzáigazítását. Ennek megfelelően az adatvédelmi törvény egyes rendelkezéseit a jövőben szükséges újragondolni az adatkezelés szempontjából annak figyelembe vételével, hogy az RFID technológia sok szempontból különbözik más észlelésre használt technológiáktól. A törvény hatálya pl. ki sem terjed a megfigyelés céljából telepített videokamerák alkalmazására, mert a kamerarendszerek képrögzítés nélkül lényegében a személyes felügyeletet helyettesítik. Mindez azonban elképzelhetetlen az RFID technológia használatakor, ahol az események bekövetkeztekor automatikusan keletkeznek adatok. Itt tehát az adatok kezelésének, szűrésének, elrejtésének, deperszonalizációjának szabályaival kell biztosítani a védendő jogok érvényesülését. A tárgyak internetének globális elterjedésében jelentős akadályt jelent, hogy az RFID technológiában jelenleg a világon számos egymástól különböző távközlési szabványt használnak. Az Európai Parlament szerint olyan távközlési szabványokra van szükség, amelyek kompatibilis vagy azonos protokollokat használnak a különböző frekvenciákon. Végezetül a tárgyak internetének kibontakozásához szinte elengedhetetlen feltétel, hogy idejében bekövetkezzen az IPv6 protokoll általánossá válása, amely már képes megbízhatóan kiszolgálni a megnövekedett szolgáltatási igényeket. A hivatkozott állásfoglalásban az Európai Parlament felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az IKT és a tárgyak internetének tervezése során vegye figyelembe az Unió kevésbé fejlett régióit valamint felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak társfinanszírozást e technológiák és más IKT-projektek végrehajtása számára a szóban forgó régiókban annak érdekében, hogy gondoskodjanak részvételükről és megakadályozzák kirekesztésüket a közös európai vállalkozásokból. A társadalom információs igénye, a percnyi pontossággal megtervezett gyártási folyamatok és az azokat kiszolgáló logisztikai rendszerek, az egyre magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása mind-mind olyan tendencia, amely a jövő internetének részeként a tárgyak internetének kialakulásához és rohamos elterjedéséhez vezet. A vízió valóra válása vitathatatlan előnyökkel jár majd mind az emberek hétköznapi életében, mind a gazdaságban mind pedig a polgárok és az államok kapcsolatrendszerében. A jövő internetének a mainál sokkal jelentősebb infrastrukturális igényeit a jelenleg is már

5 végzetesen szűk keresztmetszetet jelentő IPv4-et a közeljövőben az IPv6 váltja fel. Ugyan tapasztalható némi késlekedés, de a folyamat megállíthatatlan, és ma már párhuzamosan működik együtt a két protokoll, ahogyan az technológiaváltáskor szokásos (pl. a kézi RFID olvasók jelentős része egyúttal vonalkódot is olvas). Feltételezhető tehát, hogy többek között az e tárgyban jelenleg is folytatott kutatások eredményeként a jövő internete elterjedésének infrastrukturális (címtartományok, sebesség, megbízhatóság, stb.) akadálya nem lesz. Ez annak ellenére igaz, hogy a jövő internetének szerves részeként terjedő tárgyak internete mintegy ötvenezer milliárd objektum hálózathoz kapcsolódási képességét jelenti majd. Ezek a döntően saját intelligenciával nem rendelkező tárgyak lényegében a valamilyen kapcsolódási képességgel ellátott fogyasztási javaink lesznek. A kapcsolódási képesség számos ok miatt jellemzően az RFID/NFC technológia lesz. Ismeretes, hogy maga az RFID/NFC technológia mára nagyszámú alkalmazási területen megjelent, de megállapítható, hogy ezek az alkalmazások egyediek, izoláltak és nem aknázzák ki kellően a technológiában rejlő lehetőségeket. A tárgyak internete minőségileg fog különbözni a jelenlegi RFID/NFC-alapú rendszerektől. Az elterjedés útjában azonban jelenleg különböző részben technológiai, részben társadalmi jellegű akadályok állnak. A felelős szakemberek mindegyike megállapítja, hogy amíg ezen akadályok nem szűnnek meg, az elterjedés a kimutathatóan várható előnyök ellenére sem várható. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy e célból jelentős források felhasználásával a sürgető kényszer miatt intenzív és a problémák szerteágazó volta miatt komprehenzív kutatásokra van szükség. Minden olyan technológia, amely a folyamatok elemi eseményeit észlelni, rögzíteni és rendszerbe integrálni képes, csökkenti az átláthatatlanságból adódó egyéni érdekek alapján történő beavatkozások lehetőségeit. Hiába történik azonban a folyamatok optimalizált megtervezése, ha magukról az elemi eseményekről nem megbízható információ kerül a háttérrendszerbe. A vizuális technológiák például (vonalkód, QR-kód) könnyű

6 hamisíthatóságuk révén nem alkalmasak arra, hogy a segítségükkel észlelt elemi eseményeket a rendszer hitelesnek tekinthesse. A tárgyak internetének kulcstechnológiáját jelentő rádiófrekvenciás azonosítás viszont képes megbízható és befolyásolhatatlan módon információt szolgáltatni az elemi események bekövetkezéséről. Ezt egészen pontosan úgy kell érteni, hogy az adott alkalmazás elvárásainak megfelelően akár kriptográfiai szintű megbízhatóságot is elérhetünk. Ennek figyelembe vételével és a folyamatok megfelelő tervezésével, szervezésével bevezetett rendszerek kapcsán állíthatjuk, hogy e technológia minél szélesebb körű elterjedése egyúttal a korrupció elleni harc egyik hatékony eszköze is lehet. Szakmapolitikai, jogi háttér Az Európai Bizottság az Európai Digitális Menetrend -ről szóló COM(2010)245 közleményében kifejezetten ösztönzi a több fél együttműködésével megvalósuló kutatási kompetenciák kialakítását többek között a jövő internete, és azon a belül a tárgyak internete területén. A jelen és közelmúlt szakmapolitikai, jogi hátterének bemutatásánál azonban még a tárgyak internetének egyik legfontosabb kulcstechnológiáját az RFID technológiát kell alapul vennünk. Az RFID sokféleképp lehet az európai polgárok hasznára: biztonságot nyújt (pl. az élelmiszerek nyomon követhetősége, az egészségügyi ellátás, a gyógyszerhamisítás megakadályozása által), kényelmesebbé teszi életünket (pl. a bevásárlóközpontokban való rövidebb sorban állás, a reptéri poggyászok pontosabb és megbízhatóbb kezelése, az automatizált fizetés által); valamint javítja a hozzáférhetőséget (pl. a dementiában és az Alzheimer-kórban szenvedők részére). A technológiát már számos ágazatban alkalmazzák, és így hatással van az európai polgárok életére. A közlekedésben az RFID várhatóan segíteni fogja a hatékonyság és a biztonság javítását, továbbá a személyek és áruk mobilitását szolgáló, új minőségi szolgáltatásokat nyújthat. Az egészségügyi ellátásban az RFID növelheti az ellátás színvonalát és a betegek biztonságát, és javíthatja a gyógykezelések megfelelését és logisztikáját. A kiskereskedelemben az RFID segíthet csökkenteni az áruhiányt, a készletmennyiséget és a lopások számát. Számos iparágban köztük a gyógyszeriparban, az orvostechnikai eszközgyártásban, a szórakoztatóiparban, az elektronikai fogyasztási cikkek, a

7 luxuscikkek, az autóalkatrészek gyártásában vagy a kiskereskedelemben, ahol a hamisítás az elfogadhatatlan minőségű termékek jelentős forrása, az RFID alkalmazása lehetővé tenné a termékek hatékonyabb visszahívását, megakadályozná a tiltott áruk belépését az ellátási láncba, illetve megmutatná, hol léptek be ezek a cikkek mégis az ellátási láncba. Az RFIDcímkézés várhatóan javítani fogja a termékek alkatrészeinek és alapanyagainak válogatását és újrahasznosítását. Mindez jobb környezetvédelmet eredményezhet, és javíthatja a fenntartható fejlődést. A további fejlesztések és az RFID széles körű elterjedése tovább erősítheti az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szerepét az innováció ösztönzésében és a gazdasági növekedés elősegítésében. Európa már jelenleg is vezető szerepet tölt be az RFID-vel kapcsolatos kutatásban és fejlesztésben, ami nagymértékben köszönhető az európai kutatási programoknak. A fő kutatási területek az innovatív alkalmazásokkal, az intelligens érzékelőkkel és az RFID-alapú működtető egységekkel, valamint az intelligens hálózatokkal foglalkoznak. Jelentős erőfeszítések irányulnak a nano-elektronikára is, amely az RFID-címkék intelligenciáját, memóriáját, érzékelését és rádiófrekvenciás funkcióit biztosítja. Az iparban számos nagy európai vállalkozás technológiai vállalat és szolgáltató tartozik azon élharcosok közé, akik az RFID-megoldásokat bevezetik a piacra, és sok kis- és középvállalkozás (KKV) már sikeresen be is vezette ezt a technológiát. Azonban annak ellenére, hogy az EU-n belül az RFID-rendszerek piaca évente hozzávetőlegesen 45%-kal nő, ez mégis jócskán alatta marad a globális piacon megvalósuló közel 60%-os növekedésnek. Egy ekkora növekedési szakadék hátráltathatja az információs társadalom növekedéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulását. Az RFID technológiai és kereskedelmi szempontból már ma is megfelelőnek tekinthető, de további elterjedését számos tényező hátráltatja. Ahhoz, hogy a felhasználók elfogadják ezt az új technológiát, átlátható és következetes jogi és politikai keretszabályozást kell kialakítani. Ennek a keretszabályozásnak az etikai vonatkozásokra, a magánélet védelmére és a biztonságra; az RFID-azonosítókat tartalmazó adatbázisok kezelésére; a rádióspektrum-

8 hozzáférésre; a harmonizált nemzetközi szabványok létrehozására, valamint az egészségügyi és környezetvédelmi vonatkozásokkal kapcsolatos aggodalmakra egyaránt ki kellene terjednie. Mivel az RFID-technológia lényegénél fogva határokon átnyúló, a keretszabályozásnak biztosítania kell a belső piacon belüli összhangot. A társadalmi várakozások és kritikák felmérése céljából az Európai Bizottság 2006-ban széles körű nyilvános konzultációt kezdeményezett, amely öt tematikus szakértői műhelyt és egy 2006 júliusától szeptemberéig nyitva álló, 2190 résztvevőt vonzó online konzultációt foglalt magában. A konzultációs szakasz októberben zárult le egy nyilvános szeminárium keretében, amely bemutatta a konzultáció előzetes eredményeit. Az RFID nyilvános vitájában komoly aggodalomnak adtak hangot arra vonatkozóan, hogy ez a mindent átható és tág lehetőségeket nyújtó technológia veszélyeztetheti a magánéletet. Az RFID-technológia ugyanis felhasználható az azonosítható vagy a már azonosított személyekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó és ezért személyes adatnak minősülő információk gyűjtésére, az RFID-címkék személyes adatok tárolására is használhatók, pl. útlevelekben vagy egészségügyi dokumentációkban, az RFID-technológia személyek mozgásának nyomon követésére/visszakeresésére, vagy egy-egy személy viselkedési profiljának meghatározására is használható (pl. nyilvános helyeken vagy a munkahelyen). A Bizottság által kezdeményezett nyilvános konzultációban valóban hangsúlyosan jelent meg a polgárok abbéli aggodalma, hogy az RFID betolakodhat az emberek magánéletébe. Az RFID széles körű elfogadásához tehát megfelelő garanciákat kell adni a magánélet védelmére. Az online konzultáció válaszadói az említett biztosítékokat a magánélet biztonságát fokozó technológiáktól (70%) és a tudatosságnövelő kampányoktól (67%) várják; az RFID részletes jogi szabályozását 55% tartotta a legjobb megoldásnak. A vélemények egyformán oszlottak meg azzal kapcsolatban, hogy a társadalmi alkalmazások valóban pozitív hatásúak-e: mindkét nézőpont mellett a válaszadók 40%-a foglalt állást. Az érdekelt felek felhívták a figyelmet az alapvető értékek és a magánélet megsértésének lehetőségére, valamint a kiterjedtebb megfigyelés veszélyeire hívták fel a figyelmet, különösen a munkahelyen, ahol ez

9 diszkriminációhoz, kirekesztéshez, áldozattá váláshoz, sőt, akár a munkahely elvesztéséhez is vezethet. Egyértelmű, hogy az RFID alkalmazásának társadalmilag, politikailag és etikailag is elfogadhatónak, valamint jogszerűnek kell lennie. Az RFID csak akkor váltja valóra a benne rejlő számos gazdasági és társadalmi előnyt, ha hatékony garanciák vannak az adatvédelemre, a magánélet biztonságára és a kapcsolódó etikai szempontokra vonatkozóan, amelyek az RFID nyilvános elfogadásáról folytatott vita központjában állnak. A személyes adatok védelme az Európai Unió egyik fontos alapelve. Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke kimondja, hogy az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása elvein alapul; a 30. cikk előírja, hogy a személyes adatok védelme érdekében megfelelő rendelkezéseket kell hozni az információk rendőrségi együttműködés során megvalósuló összegyűjtéséről, tárolásáról, feldolgozásáról, elemzéséről és cseréjéről. Az alapjogi charta 8. cikke a személyes adatok védelmét az alapvető szabadságok egyikeként határozza meg. Az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó közösségi keretszabályozás olyan stabil, hogy még az innováció sem tud könnyen hatást gyakorolni rá. A személyes adatok védelméről az általános adatvédelmi irányelv (95/46/EK) a nélkül rendelkezik, hogy különbséget tenne az adatfeldolgozás során használt módszerek és eljárások alapján. Az irányelvet minden technológiára alkalmazni kell, így az RFID-re is. Az irányelv meghatározza az adatvédelem alapelveit, és előírja, hogy az adatkezelő köteles követni ezeket az alapelveket, illetve gondoskodnia személyes adatok feldolgozásának biztonságáról (95/46/EK irányelv 17. cikke). Az általános adatvédelmi irányelvet kiegészíti az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv (2002/58/EK), amely az említett alapelveket alkalmazza az Európai Unióban a nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatások nyilvános hírközlő hálózaton történő nyújtásával összefüggő személyes adatok kezelésére. E korlátozás következtében számos RFID-alkalmazás csak az általános adatvédelmi irányelv hatálya alá esik, de nem vonatkozik rá közvetlenül az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv.

10 Az említett irányelveknek megfelelően a tagállamok hatóságainak a feladata az adott tagállam által elfogadott rendelkezések helyes alkalmazásának figyelemmel kísérése. A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az RFID-alkalmazások bevezetése összhangban áll a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal. Ezért szükséges lehet részletes útmutatással szolgálni az olyan új technológiák, mint az RFID gyakorlati megvalósításához. E célból a két irányelv eljárási szabályzat összeállítását írja elő. Ez a folyamat magában foglalja az említett szabályzatoknak az illetékes adatvédelmi hatóság által történő nemzeti szintű felülvizsgálatát, valamint egy, a 29. cikk szerinti munkacsoport által elvégzendő európai szintű felülvizsgálatot. Ami a biztonságot illeti, az iparágnak, a tagállamoknak és a Bizottságnak közös erőfeszítéseket kell tennie az RFID-technológiák és -rendszerek kiterjedt alkalmazása kapcsán várhatóan felmerülő rendszerszintű kérdések és az ezekkel összefüggő biztonsági veszélyek megértésének elmélyítésére. A fent említett kihívások megválaszolásának fontos elemeként olyan tervezési kritériumokat kell meghatározni és elfogadni, amelyek segítségével megszüntethetők a magánélettel és a biztonsággal kapcsolatos kockázatok, nemcsak a technológia, hanem a szervezetek és az üzleti folyamatok szintjén is. Ebben a vonatkozásban, ha az RFID-alapú üzleti folyamatok nagyobb zavarai elleni védekezéssel gondoskodunk a biztonságról, azzal egyúttal a magánélet védelmét is erősítjük. Az RFID-rendszerek széles körű elterjedésének támogatása céljából meg kell találni azokat a helyes gyakorlati megoldásokat is, amelyek révén védekezni lehet az újabb biztonsági veszélyekkel szemben, illetve meg lehet tenni a szükséges ellenintézkedéseket. Az RFID-alapú információs rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó biztonsági és magánéletvédelmi kockázatok azonban mozgó célpontot képeznek, ezért folyamatos nyomon követést, értékelést, útmutatást, szabályozást, kutatást és fejlesztést tesznek szükségessé. A konkrét biztonsági és magánélet-védelmi kockázatok nagymértékben függnek az adott RFIDalkalmazás természetétől: a mindent egy kaptafára megközelítés nem lenne alkalmas az összes lehetséges alkalmazás kezelésére. Ezért az RFID-rendszerek kiválasztása és az RFID-

11 alkalmazások üzembe helyezése előtt gondosan meg kell vizsgálni a biztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatos kockázatok hasznait és költségeit. Az RFID által felvetett szakpolitikai kérdések általában a szabványokat, a szellemi tulajdonjogokat és a kapcsolódó engedélyeztetési rendszereket ölelik fel, ugyanakkor azonban kétségek merültek fel az RFID-rendszer központi elemét jelentő egyedi azonosítókat nyilvántartó adatbázisok nyilvánosságával és semlegességével, illetve az összegyűjtött adatok tárolásával és kezelésével kapcsolatban is, beleértve a harmadik fél általi felhasználást is. Márpedig ez jelentős kérdés, tekintettel arra, hogy az RFID fontos szerepet játszik az internet új fejlődési hulláma szempontjából, amelynek eredményeképpen végül intelligens készülékek és bonyolult érzékelő eszközök milliárdjai fognak összekapcsolódni egyetlen globális hálózati kommunikációs infrastruktúrává. Az online kérdőívre adott válaszokban a válaszadók 86%-a aggódott amiatt, hogy a jövőbeli tárgyak internetében az identitások nyilvántartását és névadását végző rendszernek interoperábilisnak, nyitottnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie. Védenie kell az üzemzavar és a nem rendeltetésszerű használat ellen, amelyek komoly problémákat okozhatnak. Az adatok nem kerülhetnek olyan kezekbe, amelyek az adatbázisokat és a névadási rendszereket saját akár céljaikra használhatnák, függetlenül attól, hogy ezek a célok kereskedelmi, biztonsági vagy politikai jellegűek-e. Továbbá a biztonsági, etikai és magánélet-védelmi követelményeket minden olyan érdekelt számára biztosítani kell, az egyéntől a vállalatig, akinek szenzitív kereskedelmi adatai megtalálhatóak az RFID-alapú üzleti folyamatokban. Mint minden vezeték nélküli készülék esetében, a rádióspektrum hozzáférhetősége az RFIDalkalmazások számára is elengedhetetlen. Különösen a spektrumhasználat feltételeinek a harmonizációja fontos a könnyű mobilitás és az alacsony költségek lehetővé tételéhez. Jelenleg számos frekvenciasáv hozzáférhető az RFID-rendszerek számára engedélyeztetés nélkül, és ez már jó pár éve így van a legtöbb EU-országban. Nemrégiben, hogy az RFIDrendszerek növekvő igényeit több rádióspektrum elégíthesse ki, a Bizottság határozatot fogadott el az UHF frekvenciasávban található RFID-frekvenciákról (2006/804/EK). Ennek révén létrejöhet az a harmonizált európai alap, amelyre az európai egységes piacon

12 felépíthetők az RFID-alkalmazások. A konzultáció során a legtöbb válaszadó (72%) ezt a kiosztást háromtól tíz évig tartó időtávlatban találta megfelelőnek. Mindazonáltal az RFID terjedésével továbbra is szükség lesz az igények nyomon követésére. A konzultáció során többen aggodalmuknak adtak hangot az RFID széleskörű alkalmazásának környezeti és egészségügyi hatásával kapcsolatban. Ami a környezetet illeti, az RFID megfelel az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvben, valamint az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2002/95/EK irányelvben foglalt, az elektromos és elektronikus berendezésekre vonatkozó fogalom meghatározásnak. Az RFID a 3. kategóriába ( IT és távközlési berendezések ) tartozik, ezért az RFID-alkatrészekre alkalmazni kell a 2002/95/EK irányelvet, mely szerint a veszélyes anyagok csak korlátozott mértékben használhatók fel. Az egészségüggyel kapcsolatban a Bizottság a tudományos bizottságok segítségével hosszú ideje nyomon követi az elektromágneses mezők (EMF) lehetséges hatását az emberi egészségre nézve, és a munkavállalók és a polgárok védelmét jogi keretszabályozás is szolgálja. Ez a keretszabályozás az elektromágneses mezők tekintetében lakossági expozíciós határértéket ajánl (1999/519/EK tanácsi ajánlás), és szigorú szabályokat állapít meg a munkavállalók expozíciójára vonatkozóan (2004/40/EK irányelv). Ezen felül az EU piacán forgalomban lévő termékek elektromágneses sugárzására vonatkozó korlátozásokat állapítottak meg a felhasználók és a nem felhasználók biztonsága érdekében (1999/5/EK irányelv). Az RFID-alkalmazások elektromágneses mezői általában gyengék. Ilyen esetekben és normál üzemi feltételek mellett a lakosság és a munkavállalók várhatóan jóval kisebb mértékben vannak kitéve az RFID-hez kapcsolódó EMF-sugárzásnak, mint amit a hatályos szabványok megengednek. Azonban az RFID elterjedésével párhuzamosan a vezeték nélküli alkalmazások (mobil TV, digitális TV, vezeték nélküli széles sávú internet-hozzáférés stb.) számának általános növekedése várható. A Bizottság ezért továbbra is figyelemmel kíséri az uniós és/vagy tagállami szintű keretszabályozás betartását, és tevékenyen támogatja a kutatást és a tudományos adatok felülvizsgálatát, különösen a több forrásból származó EMFsugárzás kumulatív hatásaival kapcsolatban.

13 AZ RFID-technológia lehetőségeinek valóra váltása szükségessé teszi számos, a biztonságra és a magánélet védelmére, az irányításra, a rádióspektrumra és a szabványokra vonatkozó, egymással kölcsönösen összefüggő kérdés megválaszolását. A magánélet védelmét és a biztonságot még a széles körű elterjedésüket megelőzően be kell építeni az RFID-vel összefüggő információs rendszerekbe ( beépített biztonság és magánéletvédelem ), nem pedig a későbbiekben foglalkozni vele. Az RFID információs rendszer kialakítása során figyelembe kell venni a folyamatban tevékenyen részt vevő felek (például gazdasági szervezetek, közigazgatási szervek, kórházak) és a rendszernek alávetett végfelhasználók (polgárok, fogyasztók, betegek, alkalmazottak) igényeit is. Mivel a végfelhasználók általában nem vesznek részt a technológiai tervezés szakaszában, a Bizottság egy olyan alkalmazás-specifikus iránymutatás-készlet (magatartási kódex, helyes gyakorlati megoldások) kialakítását támogatja, amelyet az összes félt képviselő belső szakértői csoport dolgozna ki. E célból minden, a biztonsággal kapcsolatos tevékenységet és kezdeményezést a COM(2006) 251 számú dokumentumban megállapított, a biztonságos információs társadalmat célzó stratégiával összhangban kell végrehajtani. A nyilvános konzultáció eredménye azt mutatja, hogy a válaszadók többsége elegendőnek tartja az RFID-frekvenciákra vonatkozó bizottsági határozatot az UHF-frekvenciasávban üzemelő RFID-rendszerek kezdeti terjesztése során szükséges kedvező környezet biztosításához. Ennek ellenére az iparág jelenleg vizsgálja a további hosszú távú frekvenciaspektrumra vonatkozó igényt és amennyiben szükség lenne további frekvenciákra, az RFID-k számára az egész Európai Unióra vonatkozóan-további harmonizált frekvenciák jelölhetők ki. Magyarországon az RFID technológia rádiófrekvenciás vonatkozású szabályait az Európai Unió rádióspektrum-politikájának megfelelően (pl. 2006/771/EK, 2006/804/EK) az FNFT (Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata) tartalmazza. Az RFID-technológia területén továbbra is aktív kutató- és fejlesztőmunka folyik. A passzív címkék költségeinek 1 eurócent alá történő csökkentése, amely elengedhetetlen a tömeges alkalmazáshoz, két, egymást kiegészítő kutatási irányvonalat tesz szükségessé: a szilíciumcsipek további miniatürizálását a tervezéssel és az összeszereléssel kapcsolatos innovációk révén; olyan szilíciummentes szerves anyagok felkutatása, amelyek ígéretesek a

14 nyomtatható RFID-címkék előállítása szempontjából. Több kutatásra van szükség a biztonság (hitelesítés, titkosítás) és a nagyobb újraírható memóriaegységek vonatkozásában. A jövőbeli alkalmazásoknak nagyobb memóriaegységekre, összetettebb titkosítási algoritmusokra, aktív hálózatos képességekre, integrált érzékelőkre és energiaellátási technikákra van szükségük. Mivel a különböző alkalmazási területeken az RFID elterjedése eltérő dinamika szerint zajlik és még kevés az ilyen irányú tapasztalat, a várható előnyökről és a lehetséges kockázatokról keveset tudunk, és egy-egy alkalmazási területen nagy akadályokat kell leküzdeni. Európában a legtöbb ország csak korlátozott tapasztalatokkal rendelkezik az RFID bevezetésében. A helyzet javítása céljából, és mivel ez a technológia széles körű átvételének és bevezetésének előfeltétele, szükség van az RFID megvalósításának meghatározott alkalmazási területeken működő nagyméretű kísérleti programok révén történő részletes átfogó értékelésére, amelynek során technikai, szervezeti, társadalmi és jogi kérdéseket egyaránt figyelembe kell venni. Európai szinten az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) érintett csoportja támogatja az automatikus azonosítási és adatrögzítési technológiák nemzetközi szabványainak kidolgozását, és kulcsfontosságú szerepet töltött be a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet érintett munkacsoportjának munkájában. Az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) az UHF-frekvenciasávokban működő RFID-rendszerek és az általános kis hatótávolságú készülékek (SRD) számára olyan egyedi szabványokat, illetve a kisfrekvenciájú, a nagyfrekvenciájú és a mikrohullámú készülékek számára olyan szabványokat dolgozott ki, amelyeket az RFID-rendszerekre is lehet alkalmazni. A szabványosításra irányuló tevékenységeket az EU és az USA-ban, Kínában, Koreában, valamint Japánban működő partnerszervek közötti nemzetközi párbeszéd egészíti ki, amely annak meghatározására irányul, hogy szükséges, illetve kívánatos-e együttműködni az egyes alkalmazási területek (például a konténerek biztonsága, a hamisítás, a légi közlekedés, a gyógyszerek) szabványainak kidolgozásában. Az RFID-fejlesztések gyors üteme a technológiák, a termékek és a szolgáltatások folyamatos módosítását, kiigazítását teszi szükségessé. A szabványoknak és a kidolgozási folyamatuknak lépést kell tartaniuk ezzel a világszerte gyorsan fejlődő piaccal. Ezért a nemzetközi

15 szabványok elfogadásának ésszerűsítése és a regionális szabványok harmonizálása alapvető fontosságú a szolgáltatások zökkenőmentes használatba vételéhez, ugyanannyira, mint az RFID-alapú információs rendszerek interoperabilitása, nem utolsósorban azért, hogy így is elősegítsük az elektronikus szolgáltatások nyitott piacának létrejöttét egész Európában. A konzultáció során az derült ki, hogy nagyon fontos, hogy a Bizottság tevékeny szerepet vállaljon az RFID-szabványokra vonatkozó európai szemléletmód kidolgozásában. Az RFID/NFC működését meghatározó főbb szabványok ISO Szabványok ISO : Ez a szabvány szabályozza a HF (13.56 MHz) tartományban működő magas biztonsági szintű, kis hatósugarú (legfeljebb 10 cm) úgynevezett Proximity RFID eszközök (NFC-kártyák és olvasók) működését annak érdekében, hogy a különböző felhasználási területeken (pl. személy- vagy objektumazonosítás, fizetés, tömegközlekedés stb.) kompatibilitást biztosítson. A szabvány egyes részei leírják többek között a fizikai jellemzőket, a kisugározható energiát, a közeghozzáférést illetve az átviteli protokollt. ISO/IEC : ezek a szabványok írják le a HF (13.56 MHz) frekvencián működő úgynevezett Vicinity (kis hatósugáron belüli) RFID eszközök működését. Ez a szabvány az ISO nál nagyobb (1-1,5 m) olvasási távolságával nagy jelentőségű az érintkezésmentes és rálátást nem igénylő azonosítási eljárások piacán mivel ez az olvasási távolság alkalmas az árukövetésre is. ISO 18000: a szabványsorozat a jelenleg RFID céljára általánosan használt frekvenciatartományok működését szabályozza. A szabványsorozat teljes neve: ISO/IEC Információ Technológia AIDC Cikkazonosítási célú RFID Technológiák - Air Interfész : a szabványsorozat általános működésének leírása : a 135 khz alatt történő kommunikáció paraméterei : a 13,56 MHz-en történő kommunikáció paraméterei : a 2,45 GHz-en történő kommunikáció paraméterei az 5,8 GHz-en történő kommunikáció paraméterei (visszavonva)

16 : a MHz-en történő kommunikáció paraméterei a 433,92 MHz-en történő kommunikáció paraméterei Állatazonosításra vonatkozó ISO szabványok ISO /11785: állatazonosításra vonatkozó szabványok ISO Elosztási lánc szabványok ISO 17363: Teherszállítási konténerek ISO Visszatérő szállítási cikkek ISO Szállítási cikkek ISO Termékcsomagolások ISO Termék (RFID) címkézés ISO RFID Teherszállítási konténer azonosítása EPC Szabványok A GS1 (korábban EAN-International) és a GS1 US (korábban Uniform Code Council) 2003-ban létrehozta az EPCGlobal szervezetet, melynek küldetése egy globális, ágazat-független termék-, hely- és partnerazonosítási rendszer, valamint egy szektor semleges üzleti kommunikációs rendszer kialakításának elősegítése a jelentős piaci szereplők bevonásával nemzetközileg elfogadott szabványok alapján. A kereskedelmi célú RFID rendszerek szabványfejlesztés segítségével lehetségessé vált az objektumszintű egyedi azonosítás. A rendszer főbb elemei az egyedi azonosítószámok, a szabványos adathordozók, olvasók és adatfeldolgozó rendszerek, melyek összekapcsolt adatbankokhoz kapcsolódva megfelelő infrastruktúrán keresztül adnak információt (gyártás helye és ideje, gyártási tételszám, szállítási adatok, stb.) az adott termékről annak teljes életciklusa során. Az EPC rendszerben a különböző technológiát alkalmazó RFID rendszereket és így a tag-eket is osztályozták. Az osztályozás az alábbi táblákban található:

17

18 Az EpcGlobal szabványcsalád Tekintettel arra, hogy a projekt kutatás-fejlesztési feladataihoz leginkább az UHF RFID technológia ismerete szükséges, a korábbiakban felsorolt szabványok közül az EpcGlobal egymásra épülő szabványait tekintjük relevánsnak: A fentiek közül jelen példaként az UHF Gen 2 Tag Protocol-t részletesebb is bemutatjuk, de a többi dokumentum anyagát is feldolgozzuk, valamint mellékeljük az eredeti (angol nyelvű) változatot.

19 Az EpcGlobal Class-1 Generation-2 Tag Protokoll A szabvány az UHF RFID olvasó és transzponder MHz-es frekvenciatartományban történő passzív-backscatter kommunikációjának szabályait definiálja, mely szerint mindig az olvasó kezdeményezi a kommunikációt (interrogator talks first, ITF). A kommunikáció félduplex, azaz amikor az olvasó forgalmaz, a transzponder csak figyel és fordítva, amikor az olvasó a transzponder válaszát várja, akkor nem bocsájt ki modulált jelet, csak a backscatter kommunikációhoz szükséges folyamatos hullámjelet (continuous wave, CW). A vizsgált protokoll univerzálisnak (világszabványnak) tekinthető, mert megegyezik az ISO C szabvánnyal, emellett megfelel az ETSI előírásainak. A protokoll technikai előírásainak ismertetésétől eltekintünk, ehelyett az RFID olvasó és transzponder kommunikációjának bemutatására koncentrálunk. Az első generációs szabványok számos jelentős hátránnyal bírtak. Igen kényelmetlen volt megcímezni egy konkrét transzpondert, különösen, ha az EPC kód éppen törlésre került egy új kód hozzárendelésének folyamatában. A transzponder azonosítójának validálására korábban kizárólagosan használt 16-bites CRC számos hamis olvasási eseményt generált (átlagosan minden ik véletlen zaj produkált egy hamis olvasást). A Class 0 protokoll nagyszámú olvasó esetében megbízhatatlan működést eredményezett a jelentős mértékű frekvencia eltolódások miatt, valamint nem rendelkezett szabványos eljárással a címkék írására. A Class 1 protokoll által alkalmazott bináris fa algoritmuson alapuló szingulációs folyamat pedig nagyszámú címke jelenlétében igen lassúnak bizonyult. Mindkét protokoll érzékeny volt a későn belépő (egy felderítési folyamat elindulása után a térbe kerülő) transzponderek kezelésére. Végül: a Class 0 és Class 1 protokoll mindegyike teljesítményben és alkalmazási lehetőségeket tekintve azonos, de egymással inkompatibilisek, így mindkettő a másik széleskörű elterjedésének útjában állt. Felismerve ezeket a problémákat, az EpcGlobal illetékes munkacsoportja (Hardware Action Group) új eljárást dolgozott ki, mely az első generációs szabványokhoz képest sokkal hatékonyabb, ráadásul a fizikai megvalósításban nem igényelt radikális változtatásokat. Az ezek után univerzálissá vált Class 1 Generation 2 szabványt 2005 elején ratifikálták, majd C számon az ISO (International Organization for Sandards) is beiktatta saját szabványai közé.

20 A kommunikáció bináris szimbólumai előremutató módon változtak a korábbiakhoz képest. A bináris 0 egy rövid magas jelszintű impulzus, melyet egy ugyanennyi ideig tartó alacsony szint követ (PW), míg a bináris 1 egy hosszabb magas jelszintű impulzus, melyet azonban rövid alacsony szint követ (PW). Ez a kódolás biztosítja a transzponder folyamatos energiaellátását a bitsorozat konkrét értékétől függetlenül. A bináris 0 bit jelszélességének neve Tari, és a protokoll számos további pontján történik rá hivatkozás. Mivel a Tari értéke a szabványban 6,5 µs és 25 µs között változhat, az adatátviteli sebesség 27 Kbps és 128 Kbps között lehetséges. A bitek átvitele a legmagasabb helyiértékű byte legmagasabb helyiértékű bitjével kezdődik. A transzponder és az olvasó közötti kommunikáció koncepcionálisan az első generációs Class 1 protokollhoz hasonló módon csomagokban zajlik, de a csomagok maguk jelentősen különböznek a korábbiaktól. A szabvány kétféle kódolást értelmez. Alapértelmezett kódolás az FM0 (melyben a bináris 0 -t a jel közepén történő átmenet jellemzi, míg a bináris 1 esetén nincs átmenet). Bevezetésre került ugyanakkor a MMS (Miller-modulated subcarrier), melyben az FM0 jel minden szimbóluma 2, 4 vagy 8 periódusnyi négyszögjellel szorzódik. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár az FM0 szimbólum ideje megegyezik a két esetben, a hasznos adatátviteli sebesség az MMS alkalmazásával fele, negyede vagy nyolcada az alapértelmezett kódolásnál elérhető átviteli sebességnek, hiszen a kapcsolati frekvencia állandó. Ha pl. a kapcsolati frekvenciát 100 KHz-re állítjuk be, az FM0 kódolás 100 Kbps, míg az MMS M = 4 esetben csak 25 Kbps adatátvitelt biztosít.

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Internet of Things 2

Internet of Things 2 Az Internet jövıje Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2009.09.29. Internet of Things 2 2009.09.29. Internet of Things 3 2009.09.29. Internet of Things 4 2009.09.29. Internet of Things

Részletesebben

Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek. Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE)

Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek. Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE) Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE) TARTALOMJEGYZÉK 1. RFID (Radio Frequency Identification) meghatározása... 3 2. A rendszer felépítése... 3 3.

Részletesebben

Gyűjtő szinten. Alacsony 6 hónap >4 év Az alkalmazás bevezetéséhez szükséges idő

Gyűjtő szinten. Alacsony 6 hónap >4 év Az alkalmazás bevezetéséhez szükséges idő Állami Nyomda Nyrt. Alkalmazott RFID: Fókuszban a logisztika! Rácz László, chipkártya és RFID tanácsadó racz@any.hu, Telefon: 431 1393 Állami Nyomda Nyrt. www.allaminyomda.hu A feladat Milyen elvárásokkal

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az RFID technológia bemutatása

Az RFID technológia bemutatása Állami Nyomda Nyrt. RFID (Rádiófrekvenciás Azonosítás) Az RFID technológia bemutatása Rácz László, chipkártya és RFID tanácsadó racz@any.hu, Telefon: 431 1393 Állami Nyomda Nyrt. www.allaminyomda.hu RFID

Részletesebben

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei A nemzetközi szabályozási környezet jellemzői, megoldási irányok Előadó: Berecz László Diasor: Bálint Irén Berecz László 2013. április 16.

Részletesebben

RFID rendszer felépítése

RFID rendszer felépítése RFID és RTLS RFID rendszer felépítése 1. Tag-ek (transzponder) 2. Olvasók (interrogátor) 3. Számítógépes infrastruktúra 4. Szoftverek Tárgyak, élőlények, helyszínek azonosítása, követése és menedzsmentje

Részletesebben

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

R5 kutatási feladatok és várható eredmények. RFID future R Király Roland - Eger, EKF TTK MatInf

R5 kutatási feladatok és várható eredmények. RFID future R Király Roland - Eger, EKF TTK MatInf R5 kutatási feladatok és várható eredmények RFID future R5 2013.06.17 Király Roland - Eger, EKF TTK MatInf RFID future R5 RFID future - tervezett kutatási feladatok R5 feladatok és várható eredmények Résztevékenységek

Részletesebben

Az azonosító a rádióhullám mezőben felhasználva annak energiáját válaszol az olvasó parancsainak

Az azonosító a rádióhullám mezőben felhasználva annak energiáját válaszol az olvasó parancsainak Állami Nyomda Nyrt. Alkalmazott RFID: Fókuszban a logisztika! Forrás: Amazon UK Rácz László, chipkártya és RFID tanácsadó Állami Nyomda Nyrt. www.allaminyomda.hu racz@any.hu, Telefon: 431 1393 RFID Radio

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

RFID-val támogatott eszközleltár

RFID-val támogatott eszközleltár 1. A rendszer célja RFID-val támogatott eszközleltár A rendszer célja, hogy a Felhasználó tárgyi eszköz, kiemelten infokommunikációs eszköz, leltározási folyamatát támogassa, azt gyorsan, könnyen és hibamentesen

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Bevezetés. Adatvédelmi célok

Bevezetés. Adatvédelmi célok Bevezetés Alapfogalmak Adatvédelmi célok Adatok és információk elérhet!ségének biztosítása és védelme Hagyományosan fizikai és adminisztratív eszközökkel Számítógépes környezetben automatizált eszközökkel

Részletesebben

2010.09.21. Internet of Things 2

2010.09.21. Internet of Things 2 Az Internet jövője Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. docens 2010.09.21. Internet of Things 2 2010.09.21. Internet of Things 3 2010.09.21. Internet of Things 4 2010.09.21. Internet of Things 5 2010.09.21.

Részletesebben

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu PROCONTROL Proxer 6 RFID Proximity kártyaolvasó Verzió: 2.0 2012. Létrehozás dátuma: 2012.08.07 18:42 1. oldal, összesen: 5 A Proxer6 egy proximity kártyaolvasó, ami RFID kártyák és transzponderek (egyéb

Részletesebben

RFID. Balogh András BME-HIT

RFID. Balogh András BME-HIT RFID Balogh András BME-HIT Az RFID technológia kialakulása RFID = Radio Frequency Identification Alapvetően az IFF problémakörre vezethető vissza IFF = Identification Friend or Foe Barát vagy ellenség?

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 2016/0279(COD) 23.11.2016 ***I JELENTÉSTERVEZET egyes, szerzői jog és szomszédos jogok védelme alá tartozó művek és más tartalmak hozzáférhető formátumú példányainak

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

RFID/NFC. Elektronikus kereskedelem. Rádiófrekvenciás tárgyés személyazonosítás. Dr. Kutor László. http://uni-obuda.

RFID/NFC. Elektronikus kereskedelem. Rádiófrekvenciás tárgyés személyazonosítás. Dr. Kutor László. http://uni-obuda. Elektronikus kereskedelem Dr. Kutor László Rádiófrekvenciás tárgyés személyazonosítás RFID/NFC http://uni-obuda.hu/users/kutor/ EK-5/21/1 RFID rendszer elemei Vezérlő rendszer Olvasó Címke Jeladó,címke

Részletesebben

nagyobb heterogenitást mutat e tekintetben és funkcionalitásban, technológiában és alkalmazási területekben teljesen eltérő

nagyobb heterogenitást mutat e tekintetben és funkcionalitásban, technológiában és alkalmazási területekben teljesen eltérő Az Internet jövője Internet of Things Dr. Bakonyi Péter MTA SZTAKI NHIT Internet t of Things Az Internet of Things (IoT) egy világméretű számítógép-hálózaton (Internet) szabványos protokollok segítségével

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 21.6.2012 2012/0049(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programról

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.19. COM(2017) 23 final 2017/0010 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 veszélyességi tulajdonság

Részletesebben

az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel

az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel Megjelent az energiával kapcsolatos termékek kötelező címkézésére vonatkozó kormányrendelet, mely alapján energiával kapcsolatos termék akkor hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az adott

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

PROCONTROL Proxer6. RFID Proximity kártyaolvasó. Procontrol Proxer6. Verzió: 3.0 2014. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.

PROCONTROL Proxer6. RFID Proximity kártyaolvasó. Procontrol Proxer6. Verzió: 3.0 2014. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol. PROCONTROL Proxer6 RFID Proximity kártyaolvasó Verzió: 3.0 2014. 1. oldal, összesen: 5 A Proxer6 egy proximity kártyaolvasó, ami RFID kártyák és transzponderek (változatos alakú, például karkötő vagy kulcstartó

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 151/49 BIZOTTSÁG

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 151/49 BIZOTTSÁG 2008.6.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 151/49 BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. május 23.) a kis hatótávolságú ök által használt rádióspektrum harmonizációjáról szóló 2006/771/EK határozat

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Kétszeri Dávid vezető szakértő GS1 MAGYARORSZÁG Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt. Visegrád, 2008. november 26.

Kétszeri Dávid vezető szakértő GS1 MAGYARORSZÁG Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt. Visegrád, 2008. november 26. Hatékony információáramlás globális szabványokkal - avagy miként támogatják a modern infokommunikációs eszközök a biztonságos élelmiszerek ellátási láncát Kétszeri Dávid vezető szakértő GS1 MAGYARORSZÁG

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID)

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID) 2. előadás Radio Frequency IDentification (RFID) 1 Mi is az az RFID? Azonosításhoz és adatközléshez használt technológia RFID tag-ek csoportosítása: Működési frekvencia alapján: LF (Low Frequency): 125

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 307 final 2013/0159 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a motorkerékpároknak az általuk keltett zaj

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) célja Szerződéses és leendő partnereink tájékoztatása a DFL Systems Kft.

Részletesebben

Az új technológiák adatvédelmi kihívásai

Az új technológiák adatvédelmi kihívásai Az új technológiák adatvédelmi kihívásai Ide kerülhet Budapest, az előadás 2015. szeptember címe 28. A Hatóság által védett jog természetéről Védelem tárgya: az egyénre vonatkozó információ feltétel nélkül

Részletesebben

Felkészülés az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének alkalmazására

Felkészülés az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének alkalmazására Felkészülés az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének alkalmazására Dr. Liber Ádám, LLM, CIPP/E, ügyvéd Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda Általános Adatvédelmi Rendelet

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI))

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 27.2.2013 2012/2322(INI) JELENTÉSTERVEZET az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey 1. Mérés célja Az ISM és U-NII sávok közkedvelt használata, az egyre dizájnosabb és olcsóbb Wi- Wi képes eszközök megjelenése, dinamikus elterjedésnek indította

Részletesebben

Elektroszmog elleni védelem EU direktívája

Elektroszmog elleni védelem EU direktívája Elektroszmog elleni védelem EU direktívája.és a magyar jogszabály (2016. július 1 ig)? Tar Zoltán munkavédelmi szakmérnök AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE (2013.június 26.) a munkavállalók

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 11874/05 DCL 1 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA 1 A dokumentum száma: ST 11874/05 RESTREINT UE Dátuma: 2005. szeptember 1. Új státusz: Tárgy: nyilvános

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet dr. Sarkady Ildikó Piactér vagy piacgazdaság? A Digitális Egységes Piac kialakulása és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság Európai Parlament 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2016/2024(BUD) 26.5.2016 MÓDOSÍTÁS: 1-19 Liisa Jaakonsaari (PE580.791v01-00) A 2017. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.17. COM(2016) 508 final 2016/0248 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) mellékleteinek

Részletesebben

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe Szerkesztette Grafikai koordináció Vállalati Kommunikáció Jóváhagyta Assicurazioni Generali S.p.A. Igazgatósága Milánó, 2011. december 16. Bevezető Az elmúlt

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató

Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató Készült: 2015. március 2. Preambulum A Frog Media Kft. (a továbbiakban: Adatkezelő) célja, hogy a személyes adatok védelme érdekében megtegyen minden olyan szükséges

Részletesebben

A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete. CPG PTD munkacsoport. Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály

A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete. CPG PTD munkacsoport. Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály 2013. november 8. A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete CPG PTD munkacsoport CPG PTD munkacsoport 2 Feladatok : a WRC-15

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME. Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME. Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében Érintett területek Az adatkezeléssel érintett területek: A munkavállalók személyes adatainak kezelése Üzleti partnerek

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29

Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29 Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29 "Piackutatók szerint 2015-re Magyarországon több okostelefont adnak majd el, mint hagyományos készüléket. Még megdöbbentőbb azonban

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.10. COM(2015) 126 final 2013/0165 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben

9389/1/16 REV 1 ADD 1 ac/ia 1 DRI

9389/1/16 REV 1 ADD 1 ac/ia 1 DRI Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 19. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0340 (COD) 9389/1/16 REV 1 ADD 1 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: TELECOM 89 CONSOM 117 MI 374 CODEC 728 PARLNAT

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.18. C(2013) 6837 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének az

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási láncokban ÖSSZEFOGLALÓ K+F+I terület: nyílt élelmiszer ellátási láncok terméknyomonkövetési problémáinak megoldása. Kihívás:

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal A jelen adatvédelmi nyilatkozat a szolgáltató (a továbbiakban: üzemeltető) által üzemeltetett, http://www.tarsaster.hu oldalon elérhető

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata

A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata A feddhetetlenség a legfontosabb. Úgy kell dolgoznunk a mindennapok során, hogy megfeleljünk azoknak a legmagasabb szintű etikai normáknak, amelyek elvárhatók

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint

Részletesebben

PÖRGESSÜK FEL A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKAT! - Áruátvétel professzionálisan

PÖRGESSÜK FEL A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKAT! - Áruátvétel professzionálisan PÖRGESSÜK FEL A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKAT! - Áruátvétel professzionálisan Krázli Zoltán - vezető szakértő IBCS Nyílt nap - 2014. szeptember 17. Tartalom I. Miért van szükség szabványokra? II. A GS1 szabványrendszerről

Részletesebben

Nyomon követés az ellátási láncban mobil eszközökkel 3. HUNAGI Konferencia és Szakkiállítás

Nyomon követés az ellátási láncban mobil eszközökkel 3. HUNAGI Konferencia és Szakkiállítás Nyomon követés az ellátási láncban mobil eszközökkel 3. HUNAGI Konferencia és Szakkiállítás Budapest, 2012. március 21. 2011 Tartalomjegyzék A GS1, mint globális szervezet általános bemutatása A helyazonosításhoz

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 14.4.2010 2010/2012(INI) VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Részletesebben