DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. G. Havril Ágnes VESZPRÉM 2009.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. G. Havril Ágnes VESZPRÉM 2009."

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS G. Havril Ágnes VESZPRÉM 2009.

2

3 PANNON EGYETEM NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA G. Havril Ágnes A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN Az angol szaknyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálata a nyelvigényes társadalomtudományi felsőoktatási képzések és szakmák területén Témavezető: Dr. Bárdos Jenő, DSc, egyetemi tanár

4 A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN AZ ANGOL SZAKNYELVI KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉNEK, MÉRÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK VIZSGÁLATA A NYELVIGÉNYES TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FELSŐOKTATÁSI KÉPZÉSEK ÉS SZAKMÁK TERÜLETÉN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: G. HAVRIL ÁGNES Készült a Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Alkalmazott Nyelvészet az Idegennyelv-oktatásban alprogram keretében Témavezető: Dr. Bárdos Jenő, DSc, egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el.. (aláírás). (aláírás). (aláírás) Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke

5 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton fejezem ki köszönetemet témavezetőm, Dr. Bárdos Jenő DSc, egyetemi tanárnak az értekezés megírásához nyújtott szakmai segítségéért. Külön köszönettel tartozom Dr. Zsolnai József professzor emeritusnak többéves kutatómunkám során kialakult tudatos idegennyelv-pedagógiai szemléletem megalapozásához. Köszönöm Dr. Kurtán Zsuzsa egyetemi docens és Dr. Sárvári Judit egyetemi docens előopponenseknek a jó szándékú és konstruktív kritikai véleményeket, továbbá az értekezés műhelyvitáján részt vevő bizottságtagoknak: Bártfainé dr. habil Károly Krisztina egyetemi docensnek és Némethné dr. Hock Ildikó egyetemi docensnek, hogy hasznos észrevételeikkel szintén hozzájárultak az értekezés végső formájának az elkészítéséhez. Köszönetemet fejezem ki Dr. Sturcz Zoltán egyetemi docensnek és Görgényi István docensnek mint interjúalanyoknak, a kutatásomhoz nyújtott szakmai támogatásért és ösztönző eszmecseréikért, továbbá Horváthné dr. Molnár Katalin főiskolai tanárnak önzetlen nyelvészeti konzultációiért és hasznos szakmai tanácsaiért. Hálával gondolok felsőoktatási szaknyelvi kollégáimra, hallgatóimra és a szakmai képviselőkre, akik a kérdőíves felmérések kivitelezésében segítettek, illetve részt vettek. Külön köszönetet kívánok mondani Tordai Bence főiskolai adjunktusnak a kérdőívek adatainak feldolgozásában és elemzésében nyújtott segítségéért, valamint az Oktatási Minisztérium és a Nyelvvizsgákat Akkreditáló Testület munkatársainak a szakmai adatok rendelkezésemre bocsátásáért. G. HAVRIL ÁGNES

6 TARTALOMJEGYZÉK DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE... 5 DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE ANGOL NYELVEN... 6 DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE NÉMET NYELVEN... 6 BEVEZETÉS...7 A KUTATÁS TÁRGYA...7 A TÉMA TUDOMÁNYTANI BEHATÁROLÁSA...8 A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA...9 KUTATÁSI PROBLÉMA, CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK...11 A KUTATÁS MÓDSZEREI AZ ANGOL NYELVHASZNÁLAT (ÁLTALÁNOS ÉS SZAKNYELV) TANÍTÁSÁNAK, TANULÁSÁNAK ÉS VIZSGÁZTATÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE AZ ANGOL NYELV NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA ÉS AZ ANGOL SZAKNYELV HASZNÁLATÁNAK KIALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ OKTATÁS- ÉS NYELVPOLITIKÁJÁNAK HATÁSA AZ ANGOL SZAK/NYELV HASZNÁLATÁRA ÉS KÉPZÉSÉRE NYELVÉSZETI ÉS NYELVPEDAGÓGIAI PARADIGMAVÁLTÁS AZ ANGOL SZAK/NYELV TANÍTÁSÁBAN Nyelvészeti paradigmaváltás Nyelvpedagógiai paradigmaváltás AZ ANGOL SZAKNYELVTANÍTÁS ÉS A SZAKNYELVI VIZSGARENDSZEREK KIALAKULÁSA Az angol nyelvtanítás tipizálása Az angol mint idegen nyelv tesztelésének rövid története és ideológiája Az angol szaknyelvi vizsgáztatás előfutárai Az angol szaknyelvi vizsgák egyik prototípusa A MAGYARORSZÁGI ANGOL SZAK/NYELVI TANÍTÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS MÚLTJA ÉS JELENE SZAKMAI NYELVVIZSGÁK AZ ÁLLAMI NYELVVIZSGÁK IDŐSZAKÁBAN: AZ ELTE ITK SZAKMAI VIZSGARENDSZERÉNEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE...38

7 2.2. ANGOL SZAK/NYELVOKTATÁS ÉS SZAK/NYELVI VIZSGÁZTATÁS A FELSŐOKTATÁSBAN AZ IDEGENNYELVI VIZSGÁZTATÁS REFORMJA A KOMMUNIKATÍV SZAKNYELVI KÉPESSÉG/KOMPETENCIA ELMÉLETI VIZSGÁLATA A POSZTKOMMUNIKATÍV ANGOL SZAKNYELVI OKTATÁSBAN ÉS VIZSGÁZTATÁSBAN A SZAKNYELV FOGALMA ÉS FŐBB JELLEMZŐI Nemzetközi kitekintés Hazai kitekintés A SZAKNYELVI KÉPESSÉG/KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSE Interakcionális elmélet Autentikusság elmélete A szaknyelvi képesség modellje A kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponensei A SZAKNYELVI VIZSGA MINT KOMMUNIKATÍV NYELVVIZSGA A szaknyelvi vizsga Az angol általános nyelvi és szaknyelvi tesztelés specifikumai SZÜKSÉGLETELEMZÉS A SZAKNYELVI KÉPZÉSBEN AZ ANGOL SZAKNYELVTUDÁS KONSTRUKTUMA ÉS AZ ANGOL SZAKNYELVHASZNÁLAT KOMPONENSRENDSZERÉNEK MODELLEZÉSE A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERET KRITIKAI MEGKÖZELÍTÉSE A KOMPETENCIÁK ÉS A KOMMUNIKATÍV SZAK/NYELVI KOMPETENCIA MULTIDISZCIPLINÁRIS ÉRTELMEZÉSE AZ ANGOL SZAKNYELVTUDÁS KONSTRUKTUMÁNAK MODELLEZÉSE A Z ANGOL SZAKNYELVHASZNÁLAT KOMPONENSRENDSZERE A kompetenciák mint a személyiség komponensrendszerei Az angol szaknyelvhasználat komponensrendszerének modellje A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ SZÜKSÉGLETEINEK FELMÉRÉSE A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA: HALLGATÓI ÉS SZAKMAI SZÜKSÉGLETELEMZÉS

8 Az empirikus kutatás célrendszere, tervezése, a vizsgálat logisztikai szakaszának leírása, hallgatói és szakmai kérdőívek szerkezete A hallgatói kérdőív adatainak elemzése, összehasonlítása az országos szaknyelvoktatási igényfelméréssel (1993) Nyelvhasználat, nyelvtanulás módja, ideje, nyelvvizsga-bizonyítványok, általános és szaknyelvi vizsgák különbsége Az angol szak/nyelvi készségek szükségessége, gyakorisága, önértékelése Szaknyelvhasználat célja, szaknyelvtanulási preferenciák és motivációs tényezők, nyelvi tevékenységek hasznossága, szaknyelvhasználat értékelése A szakmai kérdőív adatainak elemzése, összehasonlítása a hallgatói és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés eredményeivel (1993) Nyelvhasználat, nyelvtanulás módja, ideje, nyelvvizsgabizonyítványok és a nyelvtudás önértékelése, általános és szaknyelvi vizsgák különbsége Általános nyelvi és szaknyelvi készségek szükségessége, gyakorisága Szakmaspecifikus nyelvi tevékenységek A SZÜKSÉGLETELEMZÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A hallgatói és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának eredménye A szakmai és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának eredménye Az empirikus kutatás és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának konklúziója A hallgatói és a szakmai szükségletelemzés összehasonlításának eredménye A hallgatói és a szakmai felmérések összehasonlításának konklúziója A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A CÉLKITŰZÉSEK ÉS A HIPOTÉZISEK TÜKRÉBEN HIPOTÉZISEK BIZONYÍTÁSA, ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÉS TOVÁBBI KUTATÁSI IRÁNYOK KIJELÖLÉSE ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

9 6.3. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLHATÓSÁGA GLOSSZÁRIUM FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE MELLÉKLET TÉZISEK MAGYAR NYELVEN TÉZISEK ANGOL NYELVEN FÜGGELÉK (A Függelék a mellékelt CD-n található, amely tartalmazza az interjúk írásos összegzését és az ELTE ITK archív szóbeli vizsgáinak jegyzőkönyveit.) 4

10 A DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE Az angol szaknyelvek korunk Lingua Franca-jaként funkcionálnak, mely gyakorlat a nyelvészeti és idegennyelv-pedagógiai elméletekben is tükröződik. Az értekezés témája az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálata. A kutatás célja a rendszerezés és a konszenzuskeresés igényével együtt az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponenseinek rendszerszerű leírása, valamint a szaknyelvtudás konstruktum elemeinek állandó kölcsönhatásán alapuló angol szaknyelvhasználat komponensrendszerének modellezése. A modell, mely beépíti a szükségletelemzések komponensrendszerét is, a hazai felsőoktatási szaknyelvi képzések (oktatás és vizsgáztatás) gyakorlatában alkalmazható, amit a kutatás empirikus része igazol. A társadalomtudományi szaknyelvi kommunikáció jellegzetességeit két nagymintás szakértői mintavétel térképezte fel a tudományterület egyes szakmáiban és felsőoktatási képzéseiben. Az eredmények bizonyítják, hogy a szaknyelvi képzések elengedhetetlen feltételrendszere az igények és szükségletek felmérése, amelyek megalapozzák a tudatos idgennyelv-pedagógiai folyamat célrendszerét, és biztosítják a magas szintű szaknyelvi oktatás és vizsgáztatás feladatrendszerének kidolgozását. A dokumentumok, interjúk, vizsgálati eredmények alapján a disszertáció feltárja napjaink felsőoktatási szakismeret-alapú angol tudományos szaknyelvi képzésében a látens tendenciák jellegzetességeit. Rámutat ennek az újszerű, több feladatra koncentráló, differenciált felsőoktatási szaknyelvi irányzat nyelvpedagógiai professziójának komplexitására. A dokumentumelemzés módszerével és a félig strukturált interjúkból nyert információk alapján megtörtént az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének történeti áttekintése, és a felsőoktatási idegennyelvi képzés múltjának leírása. A disszertáció bemutatja a jelen kutatás és az országos szaknyelvoktatási (1993) igényfelmérések részleges komparatív elemzését. A vizsgálat eredményeként igazolást nyert, hogy Magyarországon az elmúlt 16 év során jelentős pozitív irányú változások mentek végbe. A kutatás több hagyományos elemzési és adatgyűjtési módszert ötvöz. Újdonságként szerepel a komplexitásnövelő komponensrendszerek megismerésének eszköze, a modellezés. Az eljárás és a modellek tovább szélesítették az idegennyelvpedagógia multidiszciplináris aspektusát. A feltárt eredmények alapjául szolgálhatnak további kutatásoknak és a szaknyelvoktatás módszertani diskurzusainak. 5

11 DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE ANGOL NYELVEN The theme of the dissertation is the scientific investigation of the improvement of communicative ESP competence in teaching and testing. The results of the research are the new approaches of ESP terminologies, a theoretical synthesis of the constituents of ESP construct, and the model of the component-system of ESP language usage. This model can be efficiently used in the target-oriented language pedagogy processes of higher education ESP teaching. The empirical research proves the applicability of the model. We conducted needs analyses among university students and professionals in the fields of social sciences. As further results the dissertation provides the history of ELTE ITK ESP examination system; describes the historical and latest changes in the higher education ESP teaching in Hungary. The comparative analysis of the present and the nationwide needs analysis (1993) highlights the significant changes. The research used different traditional research methods and the method of modelling. This approach widens the multidisciplinary aspect of ESP studies. DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE NÉMET NYELVEN Das Thema der Dissertation ist die wissenschaftliche Erforschung der Verbesserung der kommunikativen Kompetenz von Englisch als Fremd- und Fachsprache (ESP) im Unterricht und bei der Evaluierung. Als Ergebnis der vorliegenden Untersuchung kann ein neues Herangehen an die ESP-Terminologie, eine theoretische Synthese der Konstituenten von ESP sowie die Schaffung eines Modells des Komponentensystems zur Benutzung von ESP betrachtet werden. Das so erhaltene Modell kann zur Erklärung der pädagogischen Prozesse im ESP-Unterricht im Hochschulwesen herangezogen werden. Das Modell ist das Ergebnis von empirischen Untersuchungen, einer Bedarfsanalyse in den Reihen der Hörerschaft und unter Experten sozialwissenschaftlicher Bereiche. Des Weiteren enthält die vorliegende Dissertation einen geschichtlichen Rückblick auf den ESP-Unterricht an der ITK der ELTE, sowie auf die Situation des universitären ESP Unterrichts in Ungarn, wobei der diesbezügliche Vergleich der Situation Mitte der neunziger Jahre mit der jetzigen Lage einen beträchtlichen Wandel aufzeigt. Bei der Verfassung der Dissertation sind sowohl traditionelle Forschungsmethoden als auch die Theorie des Komponentensystems zum Tragen gekommen, was den multidisziplinären Charakter der Fremdsprachenpädagogik aufzeigt. 6

12 BEVEZETÉS Az idegen szaknyelvi, köztük az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás, nem olyan mélyen gyökerezik a múltban, mint az idegen nyelvek oktatása és vizsgáztatása, ezért hagyományai csak fokozatosan alakultak ki. Az 1960-as évektől világszerte ugrásszerűen megnőttek az angol szaknyelvoktatás iránti igények és szükségletek. Ez az időszak egybeesett számos olyan diszciplína a szaktudományok, a nyelvészet és a pedagógia, valamint társtudományaik kibontakozásával, amelyek egyben a szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás alapját is képezik. Magyarországon a politikai döntések végrehajtását működtető ELTE ITK szakmai anyaggal bővített vizsgarendszere mellett, a szaknyelvi oktatás és a szaknyelvek vizsgáztatásának fellegvárai a felsőoktatási intézmények voltak. Az 1970-es években fellendülő felsőoktatási szaknyelvi kutatások eredményeit azonban, nem követte azok kellő szintű és mértékű gyakorlati alkalmazása. A hazai intézmények nyelvi lektorátusainak többsége a kelet-közép-európai országok szaknyelvtanítási célkitűzéseit és gyakorlatát követte. A szaknyelvoktatásban itt a hangsúly az olvasási és fordítási készség fejlesztésén volt, míg a nyugat-európai országokban valamennyi nyelvi készség kommunikatív irányú fejlesztésére törekedtek. Többnyire a kommunikatív és produktív készségeknek adva nagyobb hangsúlyt. (Kurtán, 2003:71) Hazánkban az 1980-as évek második felétől bekövetkezett társadalmi, gazdasági, technológiai, nyelvészeti, neveléstudományi, idegennyelv-pedagógiai, valamint szaktudományi változások indították el a szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás dinamikus fejlődését. Ekkor a nyelvi-kommunikációs igények és a szakmaspecifikus célrendszer feltételei már együttesen jelentkeztek. A KUTATÁS TÁRGYA Jelen értekezés témája az angol angol mint idegen nyelv kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztési lehetőségeinek, mérésének és értékelésének vizsgálata a társadalomtudományi területekhez tartozó [a 169/2000.(IX.29.) Korm. Rendelet alapján] felsőoktatási képzési szakokon [15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján] és szakmákban. A kormányrendelet tudománytani felosztása nem egyezik az akkreditációs eljárások képzési területeivel. A dolgozatban ezért hangsúlyozzuk több helyen, hogy a tudománytani felosztás alapján milyen képzési területeken, szakokon, illetve szakmákban végeztük 7

13 vizsgálatunkat. A ténylegesen vizsgált tudományágak és képzési területek megnevezését ld. 14. és a 110. oldalon. A tudományágaknak megfelelő szakmák megnevezését ld. a 111. és 112. oldalon. Mivel ezeken a képzési területeken és a hozzájuk társuló munkaterületeken feltűnően nagy az angol nyelv dominanciája, ezért irányult a kutatás az angol szaknyelvi oktatásra és tesztelésre. Terminológiai szempontból az oktatás kifejezést a tanítási és tanulási folyamat összetett egységeként (Báthory, 1992; Nagy, 1993; Mialaret, 1993; Ballér, 1993) használjuk. A vizsgáztatás kifejezést amely szintén a nyelvpedagógiai folyamat része a mérés és értékelés dichotómiájaként értelmezzük, ahol a módszer lényege egy egyéni teljesítmény egybevetése egy megtervezett, standard viselkedéssel (Bárdos, 2002: 21). A felsőoktatási szaknyelvi képzés mint idegennyelv-pedagógiai folyamat magába foglalja az oktatást és vizsgáztatást, amelynek tárgya az angol szaknyelv mint idegen nyelv. A későbbiekben sokszor csak a szaknyelv kifejezés szerepel, amelyen lényegében az angol szaknyelvi terminus értendő. A disszertáció alapszemléletét az a konszenzuson alapuló idegennyelv-pedagógiai aspektus határozza meg, hogy egy komplex nyelvpedagógiai folyamatban az idegen nyelvtanulás, nyelvtanítás és nyelvvizsgáztatás szorosan összefüggő kapcsolatban áll egymással. Ez az idegennyelv-pedagógiai szemlélet meghatározó eleme több kommunikatív kompetencia-modellnek (Hymes, 1971; Canale-Swain, 1980), nyelvpedagógiai irányzatnak (Hutchinson-Waters, 1987; Munby, 1978) és nyelvpedagógiai kompetencia-modellnek (Celce-Murcia Dörnyei Thurrell, 1995; Bacham-Palmer, 1996), valamint alapelve a Közös Európai Referenciakeretnek is (2002) (későbbiekben KER vagy Referenciakeret). A fentiekben leírt idegennyelv-pedagógiai alapszemléletet az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás területén is mérvadónak tekintjük. Ezért a disszertációban az angol szaknyelvi vizsgarendszerek kialakulásának és elemzésének vizsgálatakor törvényszerű az angol szaknyelv tanulásának, tanításának, mérésének és értékelésének egységes és koherens nyelvpedagógiai értelmezése. A TÉMA TUDOMÁNYTANI BEHATÁROLÁSA A szaknyelvkutatás tárgya a szaknyelvhasználat, illetve a szaknyelvi kommunikáció komplex jellegzetességeinek feltárása. A szaknyelvhasználat jellegzetességeinek feltárása az adott szakmaspecifikus tudományág és a nyelvészet közötti kölcsönhatások alapján egyértelműen interdiszciplináris kompetenciák meglétét feltételezi. Ahhoz, hogy a 8

14 szaknyelvkutatás céljait meg tudja valósítani, többféle háttértudással és kompetenciával rendelkező szakember együttműködése szükséges. Az inter- és multidiszciplináris jegyek figyelembe vétele miatt, a szaknyelvek kutatása és kategorikus tudománytani behatárolása kétségeket ébreszt. A kutatás során a tudománytani besorolás alapját mindenütt az 169/2000.(IX.29.) Korm. Rendelet tudományterületek felsorolásáról tartalmazó melléklete képezi. Szűkebb értelemben a szaknyelv az alkalmazott nyelvészet irányzataként is meghatározható, mint egy szakmai közösség szóbeli és írásbeli kommunikációjának egy jellegzetes megnyilvánulása. Ez alapján a nyelvtudományok ágába, majd a multidiszciplináris bölcsészettudományok tudományterületébe is besorolható. Az erőteljes szakmaspecifikus tulajdonságok miatt azonban, a szaknyelv az interdiszciplináris szociolingvisztika ágába, vagyis a multidiszciplináris társadalomtudományok területébe is besorolható. A szaknyelv tanulása, tanítása és vizsgáztatása mint komplex nyelvpedagógiai folyamat, számos multidiszciplináris jegyet hordoz, és az idegennyelv-pedagógián belül az idegen nyelvek képzésének mára már önállósult specifikus diszciplínája lett. A szaknyelvi vizsgáztatás az idegen nyelvi mérés és értékelés egyik területe, ahol a tesztelés tárgya a szaknyelv. Az idegen nyelvi mérés és értékelés a pedagógiai és nyelvpedagógiai mérések (tesztelmélet) egyik ágazata, ahol a társadalmi gyakorlat pretudományos szinten igazolható, és a társadalmi gyakorlat absztrakciói szerveződnek multidiszciplinává. Az idegen nyelvi mérés és értékelés legjelentősebb társtudományai a nyelvtudomány, a pedagógia, a pszichológia, a szociológia, a műszaki tudományok és a matematikai statisztika (Bárdos, 2002: ). A fentiekben említett szempontok figyelembe vételével, az angol szaknyelvi oktatás (tanítás és tanulás) és vizsgáztatás az idegennyelv-pedagógia, a nyelvpedagógia, illetve a pedagógia alosztályába, a neveléstudományok tudományágába, de a szaktudományok és a társtudományok erőteljes integrálódása miatt, a multidiszciplináris társadalomtudományok tudományterületbe is sorolható. A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA Az egyesülő Európában és globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentősége van az angol nyelv ismeretének. A 20. század második felében a tudományágak egyidejű integrálódása és differenciálódása következtében létrejött információrobbanás, valamint a 9

15 gazdasági migráció új piaci igényt hozott létre. Ez a speciális célok és szükségletek szerinti globális méretű angol szakma-orientált nyelvi kommunikáció elterjedését eredményezte. Magyarország csak abban az esetben képes hatékonyan részt venni ebben a felgyorsult nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális helyzetben a különböző szervezetek munkájában, ha rendelkezik elegendő számú, magas szintű angol szaknyelvtudást és szaknyelvi kompetenciákat elsajátított szakemberrel. Ilyen szakemberek képzése ma sürgetőbb követelmény a magyar felsőoktatásban, mint bármikor volt. Az egész világon, így az Európai Unióban is, a nyelvpedagógiai értelemben vett idegennyelv- és szaknyelvtudás mérésének és értékelésének jelenleg legelfogadhatóbb eszköze a nyelvvizsga. Hazánk számára alapvető fontosságú, hogy ezen a téren is képes legyen megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, normáknak és trendeknek. Olyan korszerű angol szaknyelvi kompetenciákat mérő és értékelő vizsgarendszerekkel rendelkezzen, amelyek elősegítik szakembereink mobilitását és országunk további nemzetközi integrációját. Hosszú évek óta a magyarországi egyetemekről és főiskolákról elsősorban gazdasági és jogi képzésekről kikerülő potenciális munkavállalókat szívesen alkalmazzák olyan hazai és nemzetközi munkakörökben (pl. MOL, banki szféra, L Oreal, De Loitte and Touche stb.), ahol magas szintű angol nyelvtudásukat kamatoztathatják végzőseink (Munka-adói felmérés elemzése, 2008). Magyarországon az angol szaknyelvek tanulása, tanítása és vizsgáztatása a mai napig is nagy kihívást jelent a szaknyelvet oktató és vizsgáztató nyelvtanárok számára. Az igény, hogy a felsőoktatásban az idegen nyelvi képzés legfőbb iránya a szaknyelvi oktatás és vizsgáztatás legyen, már a 70-es évektől érzékelhető volt. Igazi áttörés mégis a 2000-ben lezajló nyelvvizsgáztatási reform idején volt, annak ellenére, hogy eleinte sok intézmény általános nyelvvizsgarendszereket akkrediáltatott. Ezt a nézetet az óta a gyakorlati élet is igazolta, hiszen először Magyarországon Európában szinte egyedülálló módon olyan törvényi szintű kimeneti vezérlés segíti ezt a folyamatot, mint az államilag elismert nyelvvizsgák rendszere, amelyen belül a szaknyelvi vizsgák egyenértékűek az általános nyelvvizsgákkal (Rébék-Nagy, 2004: 262). A hallgatók és a szakemberek felgyorsult nemzetközi mobilitásának eredményeként az elkövetkező években az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás valószínűsíthetően egyre meghatározóbb szerepet fog betölteni a felsőoktatási intézmények társadalomtudományi területeihez tartozó alap- és mesterképzési szakjain egyaránt. Ezért indokolt olyan szaknyelvi képzés és szaknyelvi vizsgarendszerek kialakítása, amelyek megfelelnek az elmélet és a 10

16 gyakorlat kettős harmóniájának, valamint zökkenőmentesen illeszkednek a nemzetközi szaknyelvi trendekhez és a gyakorlati felhasználók igényeihez. A szaknyelvi vizsgarendszerek céljává kell válnia annak, hogy a vizsgáról szerzett bizonyítvány egy magas szintű szaknyelvtudás garanciáját jelentse a felhasználó/munkavállaló és munkaadó számára egyaránt, illetve visszafelé is hasson: magasabb szintű szaknyelvi oktatásra ösztönözze a szaknyelvtanárokat, és motivált, magasabb szintű szaknyelvtanulásra ösztönözze a majdani vizsgázókat. KUTATÁSI PROBLÉMA, CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK A kutatási probléma a szaknyelvi vizsgáztatás hétköznapi gyakorlata és elmélete közötti különbségekből adódott. A disszertáció szerzője egyik alkotója volt a Magyarországon első körben akkreditált OECONOM közgazdasági szaknyelvi vizsgarendszernek (2000, BCE). A kutatót a felsőoktatásban szerzett angol szaknyelvoktatói és szaknyelv-vizsgáztatói munkatapasztalatok ellentmondásai irányították a szaknyelvkutatás elméleti hátterének és a szaknyelvi kompetencia-fejlesztés gyakorlati lehetőségeinek feltárására. A fentiek értelmében, típusát tekintve a kutatás az alkalmazott kutatások csoportjához tartozik. Az angol szaknyelvtanulás, -tanítás és -vizsgáztatás szorosan összefüggő nyelvpedagógiai kapcsolatrendszeréből kiindulva, a jelen kutatás távlati célja, a rendszerezés és a konszenzuskeresés igényével együtt, egy elméleti szintézis: a nemzetközi általános és szaknyelvi teoretikus kutatási eredmények alapján bemutatásra kerül az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponenseinek rendszerezése, valamint a szaknyelvtudás konstruktum és az angol szaknyelvhasználat lehetséges modellezése. A kutatás közvetlen célja a társadalomtudományokon belüli diszciplínák jelenlegi gyakorlatában (oktatási és szakmai tartományokban), a szaknyelvtudás konstruktum komponenseinek szempontrendszere alapján, az angol szaknyelvhasználati igények és szükségletek feltérképezése két nagymintás szakértői mintavétel alapján. A kutatás további célkitűzései a következők: Az angol szaknyelvhasználat nemzetközi (globális) elterjedésének és az angol szaknyelvi vizsgáztatás kialakulásának történeti felvázolása. Az angol szaknyelv és 11

17 szaknyelvi vizsgáztatás definíciójának és egyes szakterminológiáknak új megközelítése és értelmezése. A magyarországi angol szakmai, szakmai anyaggal bővített és szaknyelvi vizsgáztatás történeti áttekintése az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerében. A kommunikatív szak/nyelvi kompetencia fogalom értelmezése, a nemzetközi és hazai szakirodalom által frekventált kommunikatív kompetencia-modellek és a Referenciakeret irányelveinek összevetése. A hallgatói és a szakmai közegekben felmért társadalomtudományi területekhez tartozó angol szaknyelvhasználati igények eredményeinek részleges összehasonlítása a reprezentatív, országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (Teemant-Varga-Heltai, 1993) eredményeivel. A kutatás hipotézisei: (1) Az elméleti háttér gyakorlati megvalósításának lehetőségeként felvázolható az angol szaknyelvtudás konstruktomon alapuló szaknyelvhasználati komponensrendszer taxonomikus modellje, amely az angol szaknyelvi képzés során hatékonyan alkalmazható a hazai felsőoktatási intézményekben. (2) A kommunikatív szaknyelvi kompetencia és az ezzel állandó kölcsönhatásban lévő autentikus szaknyelvi szituációs kontextus- és feladatrendszer jellegzetességei a szaknyelvtudás konstruktum csak a szükségletelemzések empirikus eredményeinek feldolgozása által tárhatók fel, amely a szaknyelvhasználati komponensrendszer egyik alkomponense. (3) A felsőoktatási intézmények szaknyelvi képzéseiben és vizsgarendszereiben egy újszerű, látens angol szaknyelvi képzés irányzatának kialakulása folyik. Ez az irányzat ötvözi az oktatási és tanulmányi kompetenciák fejlesztésének igényeit, valamint a piaci kereslet és kínálat kielégítésének szándékát. A hagyományokon alapuló, de attól eltérő idegennyelv-pedagógiai cél-és feladatrendszerrel és új terminológiákkal működik. (4) Az 1993-ban publikált országos szaknyelvoktatási igényfelmérés és a jelen kérdőíves felmérések eredményei az eltelt évek során, feltételezhetően jelentős változásokat kell, hogy mutassanak. 12

18 A KUTATÁS MÓDSZEREI A kutatás több elemzési és adatgyűjtési módszert ötvöz. Ennek megfelelően a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra. Kutatási módszerek: A kutatás az angol szaknyelvi képzés szinkrón és diakrón vizsgálatára tesz kísérletet az elmúlt évszázad és napjaink nemzetközi és hazai szaknyelvi oktatási és vizsgarendszereiben. Az ismeretháttér föltérképezése céljából tanulmányozásra került a témára vonatkozó nemzetközi, hazai szakirodalom, és annak kritikai elemzése. A kutatás elméleti hátterének szisztematikus feltárása lehetőséget teremtett a releváns szakterminológiák tisztázására, és az ismeretek rendszerezésére. Az empirikus vizsgálat elindítása és a szükségletelemzéshez tartozó kérdőívek kidolgozása előtt sor került a szükségletelemzésekkel foglalkozó szakirodalom feltárására. A feltáró módszerek közül a dokumentumelemzés módszere került alkalmazásra: az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének és a hazai felsőoktatási intézmények nyelvi egységeinek a szaknyelvi oktatását és vizsgáztatását befolyásoló kormány- és minisztériumi rendeletek összegyűjtése, áttekintése és elemzése. Dokumentumok és statisztikai adatok (OM, NYAK) segítségével elemezés történt az európai uniós és hazai felsőoktatási nyelvpolitikai határozatokról, a Közös Európai Referenciakeret szaknyelvi képzésben való alkalmazhatóságáról és a hazai államilag elismert nyelvvizsgák akkreditációját szabályozó koncepciókról, leírásokról. A magyarországi szakmai nyelvvizsgáztatás főbb korszakainak és jellegzetességeinek feltárása céljából statisztikai adatok hiánya miatt, a kutatásmetodika kvalitatív módszere került alkalmazásra. Irányított beszélgetés történt az ITK 1979-től 1990-ig angol alelnöki pozíciót betöltő vezetőjével (Bárdos Jenő) és félig strukturált interjú készült az ITK szakmai anyaggal bővített vizsgáinak egykori angol nyelvű vizsgáztatójával (Görgényi István). Több tervezett interjú elkészítése meghiúsult az interjúalanyok egészségi állapota, vagy már elérhetetlenségük miatt. 13

19 Az idegennyelv-képzés és a szaknyelvi képzés történeti áttekintése, feltárása a felsőoktatásban dokumentumelemzéssel és a változásokat folyamatosan elemző oktató-kutatóval (Sturcz Zoltán) készült interjú alapján történt. Az elméleti szintézishez a paradigmává vált komponensrendszer elméletét alkalmaztuk, amely a komplexitásnövelő rendszerek megismerésének, modellezésének eszköze. A kutatási metodológia stratégiai iránya az induktív logikai menetet követte. Kiindulási pontként az empíria szerepelt. Majd az empirikus adatok összegyűjtésének elemzése lehetőséget teremtett az általános jellegzetességek és tendenciák megfogalmazására. Így a leíró (a valóság egy területén meglévő helyzet leírása) és összefüggés-feltáró (különböző változók viszonyának vizsgálata) stratégia módszerei egyaránt megjelennek. Az induktív kutatási stratégia empirikus módszere a feldolgozandó módszer volt. A kutatás súlypontja két nagymintás empirikus felmérés volt: információ- és adatgyűjtés céljából a társadalomtudományi területeken belül két kvantitatív kérdőíves felmérés történt az angol szaknyelvet tanulók és a szakmák nyelvhasználói között. A vizsgált minta, illetve a kutatási program célcsoportjai és területei: (1) Az oktatási közegben 15 frekventált felsőoktatási intézményben a hallgatói célcsoport [a társadalomtudományi területeken belül közgazdaságtudományi (gazdálkodás- és szervezéstudományok), jogi, szociológiai, nemzetközi tanulmányok és a multidiszciplináris társadalomtudományi képzési szakok] szükségleteinek országos, szakértői mintavétele került kivitelezésre. A kiküldött 1600 kérdőívből 1106 visszaküldött, kitöltött és értékelhető kérdőív érkezett be. A felmérésben részt vevő intézményeket és válaszadóiknak gyakorisági mutatóját a 8. ábra, a kérdőívet a 1. sz. melléklet tartalmazza. (2) Az angol autentikus szaknyelvhasználati kontextust meghatározó feladattípusok és szituációk, valamint a szakmaorientált preferenciák objektív/szubjektív igényeinek felmérésére készült a másik kérdőív. Ezek a 14

Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés tézisei G. HAVRIL ÁGNES A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés tézisei G. HAVRIL ÁGNES A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei G. HAVRIL ÁGNES A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN Az angol szaknyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésének, mérésének

Részletesebben

A szaknyelvtudás konstruktumának modellezése Havril Ágnes

A szaknyelvtudás konstruktumának modellezése Havril Ágnes A szaknyelvtudás konstruktumának modellezése Havril Ágnes 1. Bevezetés A tanulmány alapját egy többéves, elméleti és gyakorlati szempontokat átfogó PhD munka képezi, amely az angol kommunikatív szaknyelvi

Részletesebben

Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola

Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

NYÍLT NAP ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR

NYÍLT NAP ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR NYÍLT NAP 2017. 04. 27. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR Dr. Demeter Éva szakvezető, egyetemi docens SZTE ÁOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs

Részletesebben

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A képzési terv három lapból áll: címoldal; tantárgyak ütemezése; szigorlati tárgyak és nyelvtudás. 1. A címoldal tartalmazza - az intézmény nevét; - a doktori iskola nevét; -

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV

Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV 1. Személyes adatok Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV Név: Sándor-Schmidt Barbara Felsőoktatási intézmény neve: Szak megnevezése: A képzés típusa: Kutatási téma címe, tudományági

Részletesebben

név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás

név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program határidő Idegennyelvi-szorongás Language anxiety Érzelmeink szerepe a nyelvtanulásban The role of emotions in language learning Heltai

Részletesebben

Angol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak

Angol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak Angol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak Képzés megnevezése: szakirányú továbbképzés A képzés helye: Gazdaságtudományi Kar, Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet Szakirányú

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Sándorné dr. Kriszt Éva rektor 2009. november 27. 1 Intézményünk története A BGF három nagy múltú főiskola egyesítésével

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői

Részletesebben

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

21. Nyelvvizsgázni hol, hogyan mennyiért? azoknak a fiataloknak, akik nyelvvizsga nélkül nem kapnak diplomát

21. Nyelvvizsgázni hol, hogyan mennyiért? azoknak a fiataloknak, akik nyelvvizsga nélkül nem kapnak diplomát 21. Nyelvvizsgázni hol, hogyan mennyiért? azoknak a fiataloknak, akik nyelvvizsga nélkül nem kapnak diplomát Jogszabályi háttér 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 62. (1) A felsőfokú tanulmányok

Részletesebben

NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI

NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ ÉS HARMADIK NYELV A nyelvi és motivációs felmérés néhány tanulsága a BGE turizmus - vendéglátás szakos I. évfolyamos hallgatók leggyengébb csoportjában Fűköh Borbála

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk

Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk Ezen tájékoztató dokumentum célja a komplex átvilágító vizsgára vonatkozó

Részletesebben

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka

Részletesebben

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5.

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5. A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány 2019. június 5. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE: A doktori kutatás háttere, módszerei A doktori iskolák nemzetköziesítési

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

A Neveléstudományi Doktori Iskola moduláris mintatanterve 2018-tól (nappali tagozat) 1

A Neveléstudományi Doktori Iskola moduláris mintatanterve 2018-tól (nappali tagozat) 1 heti ajánlott óraszám félév** TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 2 programfüggetlen modulok I. Elméleti modul 3 DNEV16-ELM-101 Oktatás és európai integráció DNEV16-ELM-102 Az oktatáskutatás globális trendjei DNEV16-ELM-103

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

2016-tól felvett hallgatóknak LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

2016-tól felvett hallgatóknak LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező

Részletesebben

PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER

PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó

Részletesebben

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM EGYNYELVŰ GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM EGYNYELVŰ GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM EGYNYELVŰ GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL Az OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Foglalkoztatási terv MAD1108L Pályatervezés Oktató: Barabásné Dr. Kárpáti Dóra. Meghirdetés féléve 1 Kredit 5 Heti kontakt óraszám

Foglalkoztatási terv MAD1108L Pályatervezés Oktató: Barabásné Dr. Kárpáti Dóra. Meghirdetés féléve 1 Kredit 5 Heti kontakt óraszám Foglalkoztatási terv MAD1108L Pályatervezés Oktató: Barabásné Dr. Kárpáti Dóra Tantárgy kódja MAD1108L Meghirdetés féléve 1 Kredit 5 Heti kontakt óraszám 0+3 (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény gyak

Részletesebben

SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT

SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT Innovatív oktatás-tanulás Felsőoktatási módszertani műhelysorozat ESÉLYEGYENLŐSÉGI INNOVATÍV MŰHELY 2018. november 7. SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT Ollé

Részletesebben

A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye és javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatosan

A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye és javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatosan Ungarischer Deutschlehrerverband Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete H-1088 Budapest, Rákóczi út 5. E-mail: ungarndaf@gmail.com www.udaf.hu A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)

Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE) Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban Vámos Ágnes (ELTE) 1. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS

Részletesebben

Az intézményi nemzetköziesítésben rejlő perspektívák. Sonkoly Gábor, ELTE BTK

Az intézményi nemzetköziesítésben rejlő perspektívák. Sonkoly Gábor, ELTE BTK Az intézményi nemzetköziesítésben rejlő perspektívák Sonkoly Gábor, ELTE BTK 1. Általános megállapítások 2. Az oktatók szerepe a mobilitásban 1. Az oktatói mobilitás az intézményi stratégiában 2. Kreditelismerés

Részletesebben

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak Az EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi-Albert Orvostudományi és Gyógyszerészeti Centrum Angol-magyar Orvosi Szakfordítóképző

Részletesebben

2016-tól felvett hallgatóknak

2016-tól felvett hallgatóknak TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

HUMBOLDT-UNIVERSITÄT ZU BERLIN

HUMBOLDT-UNIVERSITÄT ZU BERLIN Mi lesz veled, kis nyelv? A kis nyelvek és kultúrák közvetítésének módszertani és szervezeti kérdései, perspektívái a Bologna-rendszer tükrében. Konferencia a Berlini Humboldt Egyetem Szlavisztikai Intézetének

Részletesebben

NYELVVIZSGÁZTATÁS MAGYARORSZÁGON

NYELVVIZSGÁZTATÁS MAGYARORSZÁGON NYELVVIZSGÁZTATÁS MAGYARORSZÁGON 2017. SZEPTEMBER 23. I. Akkreditált nyelvvizsgáztatási rendszer II. Akkreditációs eljárások III. Kik és milyen céllal tesznek nyelvvizsgát? IV. Nyelvvizsgával egyenértékű

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

2016-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

2016-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELV OKTATÁSÁRA

A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELV OKTATÁSÁRA Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola TÉZISFÜZET Nábrádi Nóra A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELV OKTATÁSÁRA A VIZSGÁRA

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem

Budapesti Gazdasági Egyetem Hungarian Higher Education Lifelong Learning Network 13. NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA Budapesti Gazdasági Egyetem 2017. április 21. 1 A FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS MEGVALÓSULÁSA HAZÁNKBAN,

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

ZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK

ZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: zenekultúra (Music Culture) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése -

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Munkaanyag ( )

Munkaanyag ( ) Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,

Részletesebben

Alcsoport_DE_munkatarsi_2017_NK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

Alcsoport_DE_munkatarsi_2017_NK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának

- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának EGY PLURÁLIS INTELLIGENCIA KONCEPCIÓ ÉS A MONTESSORI PEDAGÓGIA KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSE - Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának egy lehetséges alternatívája Sándor-Schmidt Barbara

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhet végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szerepl megjelölése:

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhet végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szerepl megjelölése: TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2015-től felvett hallgatóknak k = kötelező

Részletesebben

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket?

Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? 2015. szeptember 12. 1 Rólunk A NYESZE az ország legnagyobb nyelviskolai szervezete és szakmai érdekképviseleti szerve

Részletesebben

Interdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program

Interdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900 1800 között Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő

Részletesebben

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. KELL EGY ÚJABB KERETRENDSZER?

Részletesebben

Nemzetközi gazdálkodás szak

Nemzetközi gazdálkodás szak A szak megnevezése: Nemzetközi gazdálkodás szak A specializációt gondozó oktatási szervezeti egységek megnevezése: Nemzetközi Gazdálkodás Intézet Társadalomtudományi Intézet Világgazdaság és Nemzetközi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

Jean Monnet tevékenységek. Koós-Herold Zsuzsa Tempus Közalapítvány november 19.

Jean Monnet tevékenységek. Koós-Herold Zsuzsa Tempus Közalapítvány november 19. Jean Monnet tevékenységek Koós-Herold Zsuzsa Tempus Közalapítvány 2015. november 19. A Jean Monnet tevékenységek fő célja: az oktatás és kutatás ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén

Részletesebben

2017-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

2017-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység

Részletesebben

Európai Unió és felsőoktatás

Európai Unió és felsőoktatás Európai Unió és felsőoktatás Márkus Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bolognai nyilatkozat (Bologna, 1999. június 18-19.). Részleteiben is figyelmet kell fordítanunk az európai

Részletesebben

A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.

A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16. A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek 2018. Január 16. PROJEKT ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA Transzparens, szabályozott folyamat 2 független, de a szakterületen

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév I. évfolyam PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 1. (német)

Részletesebben

2018-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

2018-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) TANEGYSÉGLISTA (MA) 2018-tól felvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL Az OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett és

Részletesebben

TÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése

TÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése II. modul Gyakorlati megoldások a felsőoktatás minőségfejlesztésének folyamatában módszertani alap Rendszerépítés módszertana Elégedettségvizsgálatok

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttoktatás egy speciálisterülete: nyelvoktatási és nyelvvizsgarendszer Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK? Egyszer volt 1 A 10 legelterjedtebb nyelv 1. Mandarin 2. Spanyol 3.

Részletesebben

S atisztika 1. előadás

S atisztika 1. előadás Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben