DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. G. Havril Ágnes VESZPRÉM 2009.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. G. Havril Ágnes VESZPRÉM 2009."

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS G. Havril Ágnes VESZPRÉM 2009.

2

3 PANNON EGYETEM NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA G. Havril Ágnes A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN Az angol szaknyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálata a nyelvigényes társadalomtudományi felsőoktatási képzések és szakmák területén Témavezető: Dr. Bárdos Jenő, DSc, egyetemi tanár

4 A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN AZ ANGOL SZAKNYELVI KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉNEK, MÉRÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK VIZSGÁLATA A NYELVIGÉNYES TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FELSŐOKTATÁSI KÉPZÉSEK ÉS SZAKMÁK TERÜLETÉN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: G. HAVRIL ÁGNES Készült a Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Alkalmazott Nyelvészet az Idegennyelv-oktatásban alprogram keretében Témavezető: Dr. Bárdos Jenő, DSc, egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el.. (aláírás). (aláírás). (aláírás) Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke

5 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton fejezem ki köszönetemet témavezetőm, Dr. Bárdos Jenő DSc, egyetemi tanárnak az értekezés megírásához nyújtott szakmai segítségéért. Külön köszönettel tartozom Dr. Zsolnai József professzor emeritusnak többéves kutatómunkám során kialakult tudatos idegennyelv-pedagógiai szemléletem megalapozásához. Köszönöm Dr. Kurtán Zsuzsa egyetemi docens és Dr. Sárvári Judit egyetemi docens előopponenseknek a jó szándékú és konstruktív kritikai véleményeket, továbbá az értekezés műhelyvitáján részt vevő bizottságtagoknak: Bártfainé dr. habil Károly Krisztina egyetemi docensnek és Némethné dr. Hock Ildikó egyetemi docensnek, hogy hasznos észrevételeikkel szintén hozzájárultak az értekezés végső formájának az elkészítéséhez. Köszönetemet fejezem ki Dr. Sturcz Zoltán egyetemi docensnek és Görgényi István docensnek mint interjúalanyoknak, a kutatásomhoz nyújtott szakmai támogatásért és ösztönző eszmecseréikért, továbbá Horváthné dr. Molnár Katalin főiskolai tanárnak önzetlen nyelvészeti konzultációiért és hasznos szakmai tanácsaiért. Hálával gondolok felsőoktatási szaknyelvi kollégáimra, hallgatóimra és a szakmai képviselőkre, akik a kérdőíves felmérések kivitelezésében segítettek, illetve részt vettek. Külön köszönetet kívánok mondani Tordai Bence főiskolai adjunktusnak a kérdőívek adatainak feldolgozásában és elemzésében nyújtott segítségéért, valamint az Oktatási Minisztérium és a Nyelvvizsgákat Akkreditáló Testület munkatársainak a szakmai adatok rendelkezésemre bocsátásáért. G. HAVRIL ÁGNES

6 TARTALOMJEGYZÉK DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE... 5 DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE ANGOL NYELVEN... 6 DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE NÉMET NYELVEN... 6 BEVEZETÉS...7 A KUTATÁS TÁRGYA...7 A TÉMA TUDOMÁNYTANI BEHATÁROLÁSA...8 A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA...9 KUTATÁSI PROBLÉMA, CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK...11 A KUTATÁS MÓDSZEREI AZ ANGOL NYELVHASZNÁLAT (ÁLTALÁNOS ÉS SZAKNYELV) TANÍTÁSÁNAK, TANULÁSÁNAK ÉS VIZSGÁZTATÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE AZ ANGOL NYELV NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA ÉS AZ ANGOL SZAKNYELV HASZNÁLATÁNAK KIALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ OKTATÁS- ÉS NYELVPOLITIKÁJÁNAK HATÁSA AZ ANGOL SZAK/NYELV HASZNÁLATÁRA ÉS KÉPZÉSÉRE NYELVÉSZETI ÉS NYELVPEDAGÓGIAI PARADIGMAVÁLTÁS AZ ANGOL SZAK/NYELV TANÍTÁSÁBAN Nyelvészeti paradigmaváltás Nyelvpedagógiai paradigmaváltás AZ ANGOL SZAKNYELVTANÍTÁS ÉS A SZAKNYELVI VIZSGARENDSZEREK KIALAKULÁSA Az angol nyelvtanítás tipizálása Az angol mint idegen nyelv tesztelésének rövid története és ideológiája Az angol szaknyelvi vizsgáztatás előfutárai Az angol szaknyelvi vizsgák egyik prototípusa A MAGYARORSZÁGI ANGOL SZAK/NYELVI TANÍTÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS MÚLTJA ÉS JELENE SZAKMAI NYELVVIZSGÁK AZ ÁLLAMI NYELVVIZSGÁK IDŐSZAKÁBAN: AZ ELTE ITK SZAKMAI VIZSGARENDSZERÉNEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE...38

7 2.2. ANGOL SZAK/NYELVOKTATÁS ÉS SZAK/NYELVI VIZSGÁZTATÁS A FELSŐOKTATÁSBAN AZ IDEGENNYELVI VIZSGÁZTATÁS REFORMJA A KOMMUNIKATÍV SZAKNYELVI KÉPESSÉG/KOMPETENCIA ELMÉLETI VIZSGÁLATA A POSZTKOMMUNIKATÍV ANGOL SZAKNYELVI OKTATÁSBAN ÉS VIZSGÁZTATÁSBAN A SZAKNYELV FOGALMA ÉS FŐBB JELLEMZŐI Nemzetközi kitekintés Hazai kitekintés A SZAKNYELVI KÉPESSÉG/KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSE Interakcionális elmélet Autentikusság elmélete A szaknyelvi képesség modellje A kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponensei A SZAKNYELVI VIZSGA MINT KOMMUNIKATÍV NYELVVIZSGA A szaknyelvi vizsga Az angol általános nyelvi és szaknyelvi tesztelés specifikumai SZÜKSÉGLETELEMZÉS A SZAKNYELVI KÉPZÉSBEN AZ ANGOL SZAKNYELVTUDÁS KONSTRUKTUMA ÉS AZ ANGOL SZAKNYELVHASZNÁLAT KOMPONENSRENDSZERÉNEK MODELLEZÉSE A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERET KRITIKAI MEGKÖZELÍTÉSE A KOMPETENCIÁK ÉS A KOMMUNIKATÍV SZAK/NYELVI KOMPETENCIA MULTIDISZCIPLINÁRIS ÉRTELMEZÉSE AZ ANGOL SZAKNYELVTUDÁS KONSTRUKTUMÁNAK MODELLEZÉSE A Z ANGOL SZAKNYELVHASZNÁLAT KOMPONENSRENDSZERE A kompetenciák mint a személyiség komponensrendszerei Az angol szaknyelvhasználat komponensrendszerének modellje A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ SZÜKSÉGLETEINEK FELMÉRÉSE A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA: HALLGATÓI ÉS SZAKMAI SZÜKSÉGLETELEMZÉS

8 Az empirikus kutatás célrendszere, tervezése, a vizsgálat logisztikai szakaszának leírása, hallgatói és szakmai kérdőívek szerkezete A hallgatói kérdőív adatainak elemzése, összehasonlítása az országos szaknyelvoktatási igényfelméréssel (1993) Nyelvhasználat, nyelvtanulás módja, ideje, nyelvvizsga-bizonyítványok, általános és szaknyelvi vizsgák különbsége Az angol szak/nyelvi készségek szükségessége, gyakorisága, önértékelése Szaknyelvhasználat célja, szaknyelvtanulási preferenciák és motivációs tényezők, nyelvi tevékenységek hasznossága, szaknyelvhasználat értékelése A szakmai kérdőív adatainak elemzése, összehasonlítása a hallgatói és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés eredményeivel (1993) Nyelvhasználat, nyelvtanulás módja, ideje, nyelvvizsgabizonyítványok és a nyelvtudás önértékelése, általános és szaknyelvi vizsgák különbsége Általános nyelvi és szaknyelvi készségek szükségessége, gyakorisága Szakmaspecifikus nyelvi tevékenységek A SZÜKSÉGLETELEMZÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A hallgatói és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának eredménye A szakmai és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának eredménye Az empirikus kutatás és az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (1993) összehasonlításának konklúziója A hallgatói és a szakmai szükségletelemzés összehasonlításának eredménye A hallgatói és a szakmai felmérések összehasonlításának konklúziója A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A CÉLKITŰZÉSEK ÉS A HIPOTÉZISEK TÜKRÉBEN HIPOTÉZISEK BIZONYÍTÁSA, ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÉS TOVÁBBI KUTATÁSI IRÁNYOK KIJELÖLÉSE ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

9 6.3. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLHATÓSÁGA GLOSSZÁRIUM FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE MELLÉKLET TÉZISEK MAGYAR NYELVEN TÉZISEK ANGOL NYELVEN FÜGGELÉK (A Függelék a mellékelt CD-n található, amely tartalmazza az interjúk írásos összegzését és az ELTE ITK archív szóbeli vizsgáinak jegyzőkönyveit.) 4

10 A DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE Az angol szaknyelvek korunk Lingua Franca-jaként funkcionálnak, mely gyakorlat a nyelvészeti és idegennyelv-pedagógiai elméletekben is tükröződik. Az értekezés témája az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálata. A kutatás célja a rendszerezés és a konszenzuskeresés igényével együtt az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponenseinek rendszerszerű leírása, valamint a szaknyelvtudás konstruktum elemeinek állandó kölcsönhatásán alapuló angol szaknyelvhasználat komponensrendszerének modellezése. A modell, mely beépíti a szükségletelemzések komponensrendszerét is, a hazai felsőoktatási szaknyelvi képzések (oktatás és vizsgáztatás) gyakorlatában alkalmazható, amit a kutatás empirikus része igazol. A társadalomtudományi szaknyelvi kommunikáció jellegzetességeit két nagymintás szakértői mintavétel térképezte fel a tudományterület egyes szakmáiban és felsőoktatási képzéseiben. Az eredmények bizonyítják, hogy a szaknyelvi képzések elengedhetetlen feltételrendszere az igények és szükségletek felmérése, amelyek megalapozzák a tudatos idgennyelv-pedagógiai folyamat célrendszerét, és biztosítják a magas szintű szaknyelvi oktatás és vizsgáztatás feladatrendszerének kidolgozását. A dokumentumok, interjúk, vizsgálati eredmények alapján a disszertáció feltárja napjaink felsőoktatási szakismeret-alapú angol tudományos szaknyelvi képzésében a látens tendenciák jellegzetességeit. Rámutat ennek az újszerű, több feladatra koncentráló, differenciált felsőoktatási szaknyelvi irányzat nyelvpedagógiai professziójának komplexitására. A dokumentumelemzés módszerével és a félig strukturált interjúkból nyert információk alapján megtörtént az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének történeti áttekintése, és a felsőoktatási idegennyelvi képzés múltjának leírása. A disszertáció bemutatja a jelen kutatás és az országos szaknyelvoktatási (1993) igényfelmérések részleges komparatív elemzését. A vizsgálat eredményeként igazolást nyert, hogy Magyarországon az elmúlt 16 év során jelentős pozitív irányú változások mentek végbe. A kutatás több hagyományos elemzési és adatgyűjtési módszert ötvöz. Újdonságként szerepel a komplexitásnövelő komponensrendszerek megismerésének eszköze, a modellezés. Az eljárás és a modellek tovább szélesítették az idegennyelvpedagógia multidiszciplináris aspektusát. A feltárt eredmények alapjául szolgálhatnak további kutatásoknak és a szaknyelvoktatás módszertani diskurzusainak. 5

11 DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE ANGOL NYELVEN The theme of the dissertation is the scientific investigation of the improvement of communicative ESP competence in teaching and testing. The results of the research are the new approaches of ESP terminologies, a theoretical synthesis of the constituents of ESP construct, and the model of the component-system of ESP language usage. This model can be efficiently used in the target-oriented language pedagogy processes of higher education ESP teaching. The empirical research proves the applicability of the model. We conducted needs analyses among university students and professionals in the fields of social sciences. As further results the dissertation provides the history of ELTE ITK ESP examination system; describes the historical and latest changes in the higher education ESP teaching in Hungary. The comparative analysis of the present and the nationwide needs analysis (1993) highlights the significant changes. The research used different traditional research methods and the method of modelling. This approach widens the multidisciplinary aspect of ESP studies. DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE NÉMET NYELVEN Das Thema der Dissertation ist die wissenschaftliche Erforschung der Verbesserung der kommunikativen Kompetenz von Englisch als Fremd- und Fachsprache (ESP) im Unterricht und bei der Evaluierung. Als Ergebnis der vorliegenden Untersuchung kann ein neues Herangehen an die ESP-Terminologie, eine theoretische Synthese der Konstituenten von ESP sowie die Schaffung eines Modells des Komponentensystems zur Benutzung von ESP betrachtet werden. Das so erhaltene Modell kann zur Erklärung der pädagogischen Prozesse im ESP-Unterricht im Hochschulwesen herangezogen werden. Das Modell ist das Ergebnis von empirischen Untersuchungen, einer Bedarfsanalyse in den Reihen der Hörerschaft und unter Experten sozialwissenschaftlicher Bereiche. Des Weiteren enthält die vorliegende Dissertation einen geschichtlichen Rückblick auf den ESP-Unterricht an der ITK der ELTE, sowie auf die Situation des universitären ESP Unterrichts in Ungarn, wobei der diesbezügliche Vergleich der Situation Mitte der neunziger Jahre mit der jetzigen Lage einen beträchtlichen Wandel aufzeigt. Bei der Verfassung der Dissertation sind sowohl traditionelle Forschungsmethoden als auch die Theorie des Komponentensystems zum Tragen gekommen, was den multidisziplinären Charakter der Fremdsprachenpädagogik aufzeigt. 6

12 BEVEZETÉS Az idegen szaknyelvi, köztük az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás, nem olyan mélyen gyökerezik a múltban, mint az idegen nyelvek oktatása és vizsgáztatása, ezért hagyományai csak fokozatosan alakultak ki. Az 1960-as évektől világszerte ugrásszerűen megnőttek az angol szaknyelvoktatás iránti igények és szükségletek. Ez az időszak egybeesett számos olyan diszciplína a szaktudományok, a nyelvészet és a pedagógia, valamint társtudományaik kibontakozásával, amelyek egyben a szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás alapját is képezik. Magyarországon a politikai döntések végrehajtását működtető ELTE ITK szakmai anyaggal bővített vizsgarendszere mellett, a szaknyelvi oktatás és a szaknyelvek vizsgáztatásának fellegvárai a felsőoktatási intézmények voltak. Az 1970-es években fellendülő felsőoktatási szaknyelvi kutatások eredményeit azonban, nem követte azok kellő szintű és mértékű gyakorlati alkalmazása. A hazai intézmények nyelvi lektorátusainak többsége a kelet-közép-európai országok szaknyelvtanítási célkitűzéseit és gyakorlatát követte. A szaknyelvoktatásban itt a hangsúly az olvasási és fordítási készség fejlesztésén volt, míg a nyugat-európai országokban valamennyi nyelvi készség kommunikatív irányú fejlesztésére törekedtek. Többnyire a kommunikatív és produktív készségeknek adva nagyobb hangsúlyt. (Kurtán, 2003:71) Hazánkban az 1980-as évek második felétől bekövetkezett társadalmi, gazdasági, technológiai, nyelvészeti, neveléstudományi, idegennyelv-pedagógiai, valamint szaktudományi változások indították el a szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás dinamikus fejlődését. Ekkor a nyelvi-kommunikációs igények és a szakmaspecifikus célrendszer feltételei már együttesen jelentkeztek. A KUTATÁS TÁRGYA Jelen értekezés témája az angol angol mint idegen nyelv kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztési lehetőségeinek, mérésének és értékelésének vizsgálata a társadalomtudományi területekhez tartozó [a 169/2000.(IX.29.) Korm. Rendelet alapján] felsőoktatási képzési szakokon [15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján] és szakmákban. A kormányrendelet tudománytani felosztása nem egyezik az akkreditációs eljárások képzési területeivel. A dolgozatban ezért hangsúlyozzuk több helyen, hogy a tudománytani felosztás alapján milyen képzési területeken, szakokon, illetve szakmákban végeztük 7

13 vizsgálatunkat. A ténylegesen vizsgált tudományágak és képzési területek megnevezését ld. 14. és a 110. oldalon. A tudományágaknak megfelelő szakmák megnevezését ld. a 111. és 112. oldalon. Mivel ezeken a képzési területeken és a hozzájuk társuló munkaterületeken feltűnően nagy az angol nyelv dominanciája, ezért irányult a kutatás az angol szaknyelvi oktatásra és tesztelésre. Terminológiai szempontból az oktatás kifejezést a tanítási és tanulási folyamat összetett egységeként (Báthory, 1992; Nagy, 1993; Mialaret, 1993; Ballér, 1993) használjuk. A vizsgáztatás kifejezést amely szintén a nyelvpedagógiai folyamat része a mérés és értékelés dichotómiájaként értelmezzük, ahol a módszer lényege egy egyéni teljesítmény egybevetése egy megtervezett, standard viselkedéssel (Bárdos, 2002: 21). A felsőoktatási szaknyelvi képzés mint idegennyelv-pedagógiai folyamat magába foglalja az oktatást és vizsgáztatást, amelynek tárgya az angol szaknyelv mint idegen nyelv. A későbbiekben sokszor csak a szaknyelv kifejezés szerepel, amelyen lényegében az angol szaknyelvi terminus értendő. A disszertáció alapszemléletét az a konszenzuson alapuló idegennyelv-pedagógiai aspektus határozza meg, hogy egy komplex nyelvpedagógiai folyamatban az idegen nyelvtanulás, nyelvtanítás és nyelvvizsgáztatás szorosan összefüggő kapcsolatban áll egymással. Ez az idegennyelv-pedagógiai szemlélet meghatározó eleme több kommunikatív kompetencia-modellnek (Hymes, 1971; Canale-Swain, 1980), nyelvpedagógiai irányzatnak (Hutchinson-Waters, 1987; Munby, 1978) és nyelvpedagógiai kompetencia-modellnek (Celce-Murcia Dörnyei Thurrell, 1995; Bacham-Palmer, 1996), valamint alapelve a Közös Európai Referenciakeretnek is (2002) (későbbiekben KER vagy Referenciakeret). A fentiekben leírt idegennyelv-pedagógiai alapszemléletet az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás területén is mérvadónak tekintjük. Ezért a disszertációban az angol szaknyelvi vizsgarendszerek kialakulásának és elemzésének vizsgálatakor törvényszerű az angol szaknyelv tanulásának, tanításának, mérésének és értékelésének egységes és koherens nyelvpedagógiai értelmezése. A TÉMA TUDOMÁNYTANI BEHATÁROLÁSA A szaknyelvkutatás tárgya a szaknyelvhasználat, illetve a szaknyelvi kommunikáció komplex jellegzetességeinek feltárása. A szaknyelvhasználat jellegzetességeinek feltárása az adott szakmaspecifikus tudományág és a nyelvészet közötti kölcsönhatások alapján egyértelműen interdiszciplináris kompetenciák meglétét feltételezi. Ahhoz, hogy a 8

14 szaknyelvkutatás céljait meg tudja valósítani, többféle háttértudással és kompetenciával rendelkező szakember együttműködése szükséges. Az inter- és multidiszciplináris jegyek figyelembe vétele miatt, a szaknyelvek kutatása és kategorikus tudománytani behatárolása kétségeket ébreszt. A kutatás során a tudománytani besorolás alapját mindenütt az 169/2000.(IX.29.) Korm. Rendelet tudományterületek felsorolásáról tartalmazó melléklete képezi. Szűkebb értelemben a szaknyelv az alkalmazott nyelvészet irányzataként is meghatározható, mint egy szakmai közösség szóbeli és írásbeli kommunikációjának egy jellegzetes megnyilvánulása. Ez alapján a nyelvtudományok ágába, majd a multidiszciplináris bölcsészettudományok tudományterületébe is besorolható. Az erőteljes szakmaspecifikus tulajdonságok miatt azonban, a szaknyelv az interdiszciplináris szociolingvisztika ágába, vagyis a multidiszciplináris társadalomtudományok területébe is besorolható. A szaknyelv tanulása, tanítása és vizsgáztatása mint komplex nyelvpedagógiai folyamat, számos multidiszciplináris jegyet hordoz, és az idegennyelv-pedagógián belül az idegen nyelvek képzésének mára már önállósult specifikus diszciplínája lett. A szaknyelvi vizsgáztatás az idegen nyelvi mérés és értékelés egyik területe, ahol a tesztelés tárgya a szaknyelv. Az idegen nyelvi mérés és értékelés a pedagógiai és nyelvpedagógiai mérések (tesztelmélet) egyik ágazata, ahol a társadalmi gyakorlat pretudományos szinten igazolható, és a társadalmi gyakorlat absztrakciói szerveződnek multidiszciplinává. Az idegen nyelvi mérés és értékelés legjelentősebb társtudományai a nyelvtudomány, a pedagógia, a pszichológia, a szociológia, a műszaki tudományok és a matematikai statisztika (Bárdos, 2002: ). A fentiekben említett szempontok figyelembe vételével, az angol szaknyelvi oktatás (tanítás és tanulás) és vizsgáztatás az idegennyelv-pedagógia, a nyelvpedagógia, illetve a pedagógia alosztályába, a neveléstudományok tudományágába, de a szaktudományok és a társtudományok erőteljes integrálódása miatt, a multidiszciplináris társadalomtudományok tudományterületbe is sorolható. A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA Az egyesülő Európában és globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentősége van az angol nyelv ismeretének. A 20. század második felében a tudományágak egyidejű integrálódása és differenciálódása következtében létrejött információrobbanás, valamint a 9

15 gazdasági migráció új piaci igényt hozott létre. Ez a speciális célok és szükségletek szerinti globális méretű angol szakma-orientált nyelvi kommunikáció elterjedését eredményezte. Magyarország csak abban az esetben képes hatékonyan részt venni ebben a felgyorsult nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális helyzetben a különböző szervezetek munkájában, ha rendelkezik elegendő számú, magas szintű angol szaknyelvtudást és szaknyelvi kompetenciákat elsajátított szakemberrel. Ilyen szakemberek képzése ma sürgetőbb követelmény a magyar felsőoktatásban, mint bármikor volt. Az egész világon, így az Európai Unióban is, a nyelvpedagógiai értelemben vett idegennyelv- és szaknyelvtudás mérésének és értékelésének jelenleg legelfogadhatóbb eszköze a nyelvvizsga. Hazánk számára alapvető fontosságú, hogy ezen a téren is képes legyen megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, normáknak és trendeknek. Olyan korszerű angol szaknyelvi kompetenciákat mérő és értékelő vizsgarendszerekkel rendelkezzen, amelyek elősegítik szakembereink mobilitását és országunk további nemzetközi integrációját. Hosszú évek óta a magyarországi egyetemekről és főiskolákról elsősorban gazdasági és jogi képzésekről kikerülő potenciális munkavállalókat szívesen alkalmazzák olyan hazai és nemzetközi munkakörökben (pl. MOL, banki szféra, L Oreal, De Loitte and Touche stb.), ahol magas szintű angol nyelvtudásukat kamatoztathatják végzőseink (Munka-adói felmérés elemzése, 2008). Magyarországon az angol szaknyelvek tanulása, tanítása és vizsgáztatása a mai napig is nagy kihívást jelent a szaknyelvet oktató és vizsgáztató nyelvtanárok számára. Az igény, hogy a felsőoktatásban az idegen nyelvi képzés legfőbb iránya a szaknyelvi oktatás és vizsgáztatás legyen, már a 70-es évektől érzékelhető volt. Igazi áttörés mégis a 2000-ben lezajló nyelvvizsgáztatási reform idején volt, annak ellenére, hogy eleinte sok intézmény általános nyelvvizsgarendszereket akkrediáltatott. Ezt a nézetet az óta a gyakorlati élet is igazolta, hiszen először Magyarországon Európában szinte egyedülálló módon olyan törvényi szintű kimeneti vezérlés segíti ezt a folyamatot, mint az államilag elismert nyelvvizsgák rendszere, amelyen belül a szaknyelvi vizsgák egyenértékűek az általános nyelvvizsgákkal (Rébék-Nagy, 2004: 262). A hallgatók és a szakemberek felgyorsult nemzetközi mobilitásának eredményeként az elkövetkező években az angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás valószínűsíthetően egyre meghatározóbb szerepet fog betölteni a felsőoktatási intézmények társadalomtudományi területeihez tartozó alap- és mesterképzési szakjain egyaránt. Ezért indokolt olyan szaknyelvi képzés és szaknyelvi vizsgarendszerek kialakítása, amelyek megfelelnek az elmélet és a 10

16 gyakorlat kettős harmóniájának, valamint zökkenőmentesen illeszkednek a nemzetközi szaknyelvi trendekhez és a gyakorlati felhasználók igényeihez. A szaknyelvi vizsgarendszerek céljává kell válnia annak, hogy a vizsgáról szerzett bizonyítvány egy magas szintű szaknyelvtudás garanciáját jelentse a felhasználó/munkavállaló és munkaadó számára egyaránt, illetve visszafelé is hasson: magasabb szintű szaknyelvi oktatásra ösztönözze a szaknyelvtanárokat, és motivált, magasabb szintű szaknyelvtanulásra ösztönözze a majdani vizsgázókat. KUTATÁSI PROBLÉMA, CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK A kutatási probléma a szaknyelvi vizsgáztatás hétköznapi gyakorlata és elmélete közötti különbségekből adódott. A disszertáció szerzője egyik alkotója volt a Magyarországon első körben akkreditált OECONOM közgazdasági szaknyelvi vizsgarendszernek (2000, BCE). A kutatót a felsőoktatásban szerzett angol szaknyelvoktatói és szaknyelv-vizsgáztatói munkatapasztalatok ellentmondásai irányították a szaknyelvkutatás elméleti hátterének és a szaknyelvi kompetencia-fejlesztés gyakorlati lehetőségeinek feltárására. A fentiek értelmében, típusát tekintve a kutatás az alkalmazott kutatások csoportjához tartozik. Az angol szaknyelvtanulás, -tanítás és -vizsgáztatás szorosan összefüggő nyelvpedagógiai kapcsolatrendszeréből kiindulva, a jelen kutatás távlati célja, a rendszerezés és a konszenzuskeresés igényével együtt, egy elméleti szintézis: a nemzetközi általános és szaknyelvi teoretikus kutatási eredmények alapján bemutatásra kerül az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponenseinek rendszerezése, valamint a szaknyelvtudás konstruktum és az angol szaknyelvhasználat lehetséges modellezése. A kutatás közvetlen célja a társadalomtudományokon belüli diszciplínák jelenlegi gyakorlatában (oktatási és szakmai tartományokban), a szaknyelvtudás konstruktum komponenseinek szempontrendszere alapján, az angol szaknyelvhasználati igények és szükségletek feltérképezése két nagymintás szakértői mintavétel alapján. A kutatás további célkitűzései a következők: Az angol szaknyelvhasználat nemzetközi (globális) elterjedésének és az angol szaknyelvi vizsgáztatás kialakulásának történeti felvázolása. Az angol szaknyelv és 11

17 szaknyelvi vizsgáztatás definíciójának és egyes szakterminológiáknak új megközelítése és értelmezése. A magyarországi angol szakmai, szakmai anyaggal bővített és szaknyelvi vizsgáztatás történeti áttekintése az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerében. A kommunikatív szak/nyelvi kompetencia fogalom értelmezése, a nemzetközi és hazai szakirodalom által frekventált kommunikatív kompetencia-modellek és a Referenciakeret irányelveinek összevetése. A hallgatói és a szakmai közegekben felmért társadalomtudományi területekhez tartozó angol szaknyelvhasználati igények eredményeinek részleges összehasonlítása a reprezentatív, országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (Teemant-Varga-Heltai, 1993) eredményeivel. A kutatás hipotézisei: (1) Az elméleti háttér gyakorlati megvalósításának lehetőségeként felvázolható az angol szaknyelvtudás konstruktomon alapuló szaknyelvhasználati komponensrendszer taxonomikus modellje, amely az angol szaknyelvi képzés során hatékonyan alkalmazható a hazai felsőoktatási intézményekben. (2) A kommunikatív szaknyelvi kompetencia és az ezzel állandó kölcsönhatásban lévő autentikus szaknyelvi szituációs kontextus- és feladatrendszer jellegzetességei a szaknyelvtudás konstruktum csak a szükségletelemzések empirikus eredményeinek feldolgozása által tárhatók fel, amely a szaknyelvhasználati komponensrendszer egyik alkomponense. (3) A felsőoktatási intézmények szaknyelvi képzéseiben és vizsgarendszereiben egy újszerű, látens angol szaknyelvi képzés irányzatának kialakulása folyik. Ez az irányzat ötvözi az oktatási és tanulmányi kompetenciák fejlesztésének igényeit, valamint a piaci kereslet és kínálat kielégítésének szándékát. A hagyományokon alapuló, de attól eltérő idegennyelv-pedagógiai cél-és feladatrendszerrel és új terminológiákkal működik. (4) Az 1993-ban publikált országos szaknyelvoktatási igényfelmérés és a jelen kérdőíves felmérések eredményei az eltelt évek során, feltételezhetően jelentős változásokat kell, hogy mutassanak. 12

18 A KUTATÁS MÓDSZEREI A kutatás több elemzési és adatgyűjtési módszert ötvöz. Ennek megfelelően a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra. Kutatási módszerek: A kutatás az angol szaknyelvi képzés szinkrón és diakrón vizsgálatára tesz kísérletet az elmúlt évszázad és napjaink nemzetközi és hazai szaknyelvi oktatási és vizsgarendszereiben. Az ismeretháttér föltérképezése céljából tanulmányozásra került a témára vonatkozó nemzetközi, hazai szakirodalom, és annak kritikai elemzése. A kutatás elméleti hátterének szisztematikus feltárása lehetőséget teremtett a releváns szakterminológiák tisztázására, és az ismeretek rendszerezésére. Az empirikus vizsgálat elindítása és a szükségletelemzéshez tartozó kérdőívek kidolgozása előtt sor került a szükségletelemzésekkel foglalkozó szakirodalom feltárására. A feltáró módszerek közül a dokumentumelemzés módszere került alkalmazásra: az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének és a hazai felsőoktatási intézmények nyelvi egységeinek a szaknyelvi oktatását és vizsgáztatását befolyásoló kormány- és minisztériumi rendeletek összegyűjtése, áttekintése és elemzése. Dokumentumok és statisztikai adatok (OM, NYAK) segítségével elemezés történt az európai uniós és hazai felsőoktatási nyelvpolitikai határozatokról, a Közös Európai Referenciakeret szaknyelvi képzésben való alkalmazhatóságáról és a hazai államilag elismert nyelvvizsgák akkreditációját szabályozó koncepciókról, leírásokról. A magyarországi szakmai nyelvvizsgáztatás főbb korszakainak és jellegzetességeinek feltárása céljából statisztikai adatok hiánya miatt, a kutatásmetodika kvalitatív módszere került alkalmazásra. Irányított beszélgetés történt az ITK 1979-től 1990-ig angol alelnöki pozíciót betöltő vezetőjével (Bárdos Jenő) és félig strukturált interjú készült az ITK szakmai anyaggal bővített vizsgáinak egykori angol nyelvű vizsgáztatójával (Görgényi István). Több tervezett interjú elkészítése meghiúsult az interjúalanyok egészségi állapota, vagy már elérhetetlenségük miatt. 13

19 Az idegennyelv-képzés és a szaknyelvi képzés történeti áttekintése, feltárása a felsőoktatásban dokumentumelemzéssel és a változásokat folyamatosan elemző oktató-kutatóval (Sturcz Zoltán) készült interjú alapján történt. Az elméleti szintézishez a paradigmává vált komponensrendszer elméletét alkalmaztuk, amely a komplexitásnövelő rendszerek megismerésének, modellezésének eszköze. A kutatási metodológia stratégiai iránya az induktív logikai menetet követte. Kiindulási pontként az empíria szerepelt. Majd az empirikus adatok összegyűjtésének elemzése lehetőséget teremtett az általános jellegzetességek és tendenciák megfogalmazására. Így a leíró (a valóság egy területén meglévő helyzet leírása) és összefüggés-feltáró (különböző változók viszonyának vizsgálata) stratégia módszerei egyaránt megjelennek. Az induktív kutatási stratégia empirikus módszere a feldolgozandó módszer volt. A kutatás súlypontja két nagymintás empirikus felmérés volt: információ- és adatgyűjtés céljából a társadalomtudományi területeken belül két kvantitatív kérdőíves felmérés történt az angol szaknyelvet tanulók és a szakmák nyelvhasználói között. A vizsgált minta, illetve a kutatási program célcsoportjai és területei: (1) Az oktatási közegben 15 frekventált felsőoktatási intézményben a hallgatói célcsoport [a társadalomtudományi területeken belül közgazdaságtudományi (gazdálkodás- és szervezéstudományok), jogi, szociológiai, nemzetközi tanulmányok és a multidiszciplináris társadalomtudományi képzési szakok] szükségleteinek országos, szakértői mintavétele került kivitelezésre. A kiküldött 1600 kérdőívből 1106 visszaküldött, kitöltött és értékelhető kérdőív érkezett be. A felmérésben részt vevő intézményeket és válaszadóiknak gyakorisági mutatóját a 8. ábra, a kérdőívet a 1. sz. melléklet tartalmazza. (2) Az angol autentikus szaknyelvhasználati kontextust meghatározó feladattípusok és szituációk, valamint a szakmaorientált preferenciák objektív/szubjektív igényeinek felmérésére készült a másik kérdőív. Ezek a 14

Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés tézisei G. HAVRIL ÁGNES A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés tézisei G. HAVRIL ÁGNES A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei G. HAVRIL ÁGNES A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN Az angol szaknyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésének, mérésének

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

21. Nyelvvizsgázni hol, hogyan mennyiért? azoknak a fiataloknak, akik nyelvvizsga nélkül nem kapnak diplomát

21. Nyelvvizsgázni hol, hogyan mennyiért? azoknak a fiataloknak, akik nyelvvizsga nélkül nem kapnak diplomát 21. Nyelvvizsgázni hol, hogyan mennyiért? azoknak a fiataloknak, akik nyelvvizsga nélkül nem kapnak diplomát Jogszabályi háttér 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 62. (1) A felsőfokú tanulmányok

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak Az EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi-Albert Orvostudományi és Gyógyszerészeti Centrum Angol-magyar Orvosi Szakfordítóképző

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELV OKTATÁSÁRA

A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELV OKTATÁSÁRA Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola TÉZISFÜZET Nábrádi Nóra A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELV OKTATÁSÁRA A VIZSGÁRA

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket?

Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? 2015. szeptember 12. 1 Rólunk A NYESZE az ország legnagyobb nyelviskolai szervezete és szakmai érdekképviseleti szerve

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola. Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program

NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola. Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program Képzési idő: 6 félév Tagozat: nappali képzés munkarendje szerint. Finanszírozás: államilag támogatott, illetve

Részletesebben

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttoktatás egy speciálisterülete: nyelvoktatási és nyelvvizsgarendszer Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK? Egyszer volt 1 A 10 legelterjedtebb nyelv 1. Mandarin 2. Spanyol 3.

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév I. évfolyam PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 1. (német)

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS

Részletesebben

Az alábbi dokumentum jelenleg csak az Angol-Amerikai Intézet hatáskörébe tartozó információkat tartalmazza! Bölcsészettudományi Kar

Az alábbi dokumentum jelenleg csak az Angol-Amerikai Intézet hatáskörébe tartozó információkat tartalmazza! Bölcsészettudományi Kar 0BTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK Az alábbi dokumentum jelenleg csak az Angol-Amerikai Intézet hatáskörébe tartozó információkat tartalmazza! Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus:

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

Ph. D. vizsgatájékoztató

Ph. D. vizsgatájékoztató : http://www.lingo.u-szeged.hu : info@lingo.u-szeged.hu Ph. D. vizsgatájékoztató Az SZTE a PhD hallgatók számára alapfokú nyelvvizsga megszerzését teszi lehetővé, amelyre ezúton szeretnénk felhívni szíves

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK ANGOL NYELVBŐL Tantárgy neve: Angol nyelv 1. Tantárgy kódja: MEIOK01ANBT Tárgyfelelős tanszék/intézet: Idegennyelvi

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

Megfelelőség szabályozás

Megfelelőség szabályozás Megfelelőség szabályozás Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK OROSZ NYELVBŐL Tantárgy neve: Orosz nyelv 1. Tantárgy kódja: MEIOK01ORBT Tárgyfelelős tanszék/intézet: Idegennyelvi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL Az OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett és

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév II. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 2 (német) Tanszék:

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

Ph. D. vizsgatájékoztató - 2015 -

Ph. D. vizsgatájékoztató - 2015 - Ph. D. vizsgatájékoztató - 2015 - Az SZTE a PhD hallgatók számára alapfokú nyelvvizsga megszerzését teszi lehetővé, amelyre ezúton szeretnénk felhívni szíves figyelmüket. Az SZTE Doktori Képzés és Doktori

Részletesebben

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv Kutatási tevékenység A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (továbbiakban: Doktori

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

BGF idegenforgalmi, pénzügyi, üzleti nyelvvizsga

BGF idegenforgalmi, pénzügyi, üzleti nyelvvizsga BGF idegenforgalmi, pénzügyi, üzleti nyelvvizsga Vizsgaleírás ALAPFOK Írásbeli 1. írott szöveg értése: 20 pont 40 perc Egy-két, összesen 1500-1800 n terjedelmű idegen nyelvű szöveg alapján a vizsgázó a

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

A mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció záloga a logisztikában az idegen nyelv?!

A mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció záloga a logisztikában az idegen nyelv?! A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció záloga a logisztikában az idegen nyelv?! Készítette:

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban

Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Munkavállalói ismeretek a szakközépiskolákban Szőke Szilvia Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Miről lesz szó? Miért aktuális és sürgető a jelen helyzet megoldása? A kérdőíves információ gyűjtés

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 03 0100 52 01 Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 03 0100 52 01 Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben