b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikűek).
|
|
- János Szekeres
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A növényi szervek Szerk.: Vizkievicz András A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. Megtermékenyítést követően a zigótából létrejön az embrió v. csíra. A csíra alapvetően 3 részre tagolható: gyököcskére, amelyből a gyökérrendszer fejlődik ki, rügyecskére, amelyből a leveles szár, azaz a hajtásrendszer jön létre, sziklevelekre, melyek általában tartalék tápanyagot tartalmaznak. A gyökér A gyökér alapvető feladata a növény rögzítése, ill. a víz és a benne oldott ásványi anyagok felvétele. A gyökérrendszer A gyökerek összessége a gyökérzet, melynek két típusa ismert: a) Főgyökérrendszer, erős központi főgyökér jellemző, melyből oldalgyökerek, hajszálgyökerek erednek (nyitvatermők, zárvatermő kétszikűek). b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikűek). A gyökérrendszer mérete a növényfajtától és a talajviszonyoktól függ, pl. a lucerna gyökérzete az alföldön 15-2O m mélyre is hatolhat, a Szuezi-csatorna ásásakor tamariszkuszok 3O m mélyre hatoló gyökereit is kiásták. A gyökérzet teljes hossza pl. egy töknél 2O km, rozsnövénynél akár a 8O km-t! 1
2 A gyökéren függőlegesen különböző működési zónák vannak. 1. Osztódási zóna A gyökér csúcsi része osztódószövetből áll. Gyökérsüveg védi, sejtjei elnyálkásodva leszakadnak, illetve gyökérsavat termelhetnek. 2. Megnyúlási zóna Itt a legerőteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése (auxin). 3. Felszívási zóna Gyökérszőrök jellemzik. Legfelső sejtjei fokozatosan elhalnak, míg a csúcshoz közel újraképződnek. 4. Szállítási zóna, ahonnan az anyagok a szár szállítónyalábjaiba jutnak. A gyökér keresztmetszete Három szövettájat különböztethetünk meg: A csúcs mögött néhány centiméterrel, a szállító zóna alsó határán. 1. Bőrszövetrendszert, gyökérszőreivel. 2. Az elsődleges kéreget, mely raktározó alapszövet, tápanyagokat raktározhat. 3. A központi hengert, amelyben helyezkednek el a szállítónyalábok. A gyökérmódosulások A környezethez való evolúciós alkalmazkodások eredményeképpen a gyökerek gyakran jelentős átalakuláson mennek keresztül, különféle speciális feladatok ellátására módosulhatnak. 1. Raktározhatnak: karógyökér, ahol a főgyökér megvastagodik (sárgarépa), gyökérgumók, ahol az oldalgyökerek egy ponton vastagodnak meg (salátaboglárka). 2
3 2. Gyökérgümő, ahol anaerob nitrogénkötő baktériumok a levegő nitrogéntartalmát megkötik és ammóniává alakítják (pillangósvirágú növényekben, pl. bab, borsó). 3. Légzőgyökerek: az oxigénben szegény talajban levő gyökér gázcseréjét segítik, pl. mocsárciprus. A járulékos gyökerek Ha a gyökér nem a csíra gyököcskéjéből, hanem a szárból v. lomblevélből fejlődik, járulékos gyökérről beszélünk: 1. szívógyökerek pl. ilyen a parazita aranka, ahol megtámadott növény háncselemeibe nőnek bele a szívógyökerek, szerves anyagot vonnak el, a fagyöny ún. félparazita, a megtámadott növény farészébe hatolnak be a szívógyökerek, vizet és ásványi sókat vesznek el. 2. Koronagyökerek ilyen pl. a kukorica, ill. a mangrove szétterpeszkedő támasztógyökerei. 3. Kapaszkodó gyökerek, mint pl. a borostyánnál, ezek a gyökerek nem alkalmasak táplálékfelvételre, tehát nem károsítják a fát. 3
4 A hajtás A leveles szárat hajtásnak nevezzük, mely az embrió rügyecskéjéből fejlődik ki. A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek. A szár Összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat, a növényi test tartóvázát adja. Szár- és hajtástípusok Két alaptípust különböztetünk meg, a fás és a lágyszárat. A fás szár A fásszár az ősibb, ebből jött létre a lágyszár, a sokéves növényekre jellemző. Fás szára: van az összes nyitvatermőnek, a sokéves kétszikűeknek (közismert fák). Fás szár típusai Fatörzs, ha a hajtása sokáig el nem ágazó törzsből, és a belőle kiinduló elágazó hajtásrendszerből, a koronából áll. Cserje, ha a törzs hiányzik, a hajtás az alapjánál ágazik el. Pálmatörzs, egyenletes vastagságú, levélkoronát viselő, el nem ágazó fás szár, melynek oldalán a lehullott levelek töveinek maradványa látható. A lágyszár A lágyszár puha állományú, esetleg a tövén gyengén elfásodhat, mely lehet egy vagy két éves. Ha üreges, akkor dudvaszár (paradicsom, burgonya, napraforgó). A lágyszár típusai: Szalmaszár, amely hosszú, üreges szártagú, bütykös csomójú csőszár. A szártagokat levélhüvely veszi körül. Ez jellemző a pázsitfűfélékre, gabonafélékre. 4
5 Palkaszár, mely csak az alsó részén visel leveleket (a kákán is csomót keres), pl. szittyók, kákák. A szár felépítése, keresztmetszete A szár, akárcsak a gyökér, keresztmetszetét vizsgálva 3 szövettájra tagolódik. 1. Bőrszövet Lehet egyrétegű a lágyszárú növényeken, többrétegű a fás szárú növényeken. 2. Elsődleges kéreg Az elsődleges kéreg raktározó alapszövet. Fiatal szárak zöldek, mivel a bőrszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiatt képesek fotoszintetizálni. 3. Központi henger A központi henger tartalmazza a szállítószöveteket alapszövetbe ágyazódva. Attól függően, hogy a kambium különálló kötegeket képez (lágy szár), vagy összefüggő hengert alkot (fás szár) alakul ki a lágy, ill. a fás szár. A lágy szár A lágyszárban a szállítónyalábok elrendeződése lehet körkörös, mint a kétszikűekben vagy szórt, mint az egyszikűekben. Általános tendencia, hogy a faelemek a szár közepe felé, a háncselemek perifériásan helyezkednek el. 5
6 A fás szár A fás szár a többéves zárvatermőkre, ill. a nyitvatermőkre jellemző. Kívülről befelé haladva a következő rétegeket lehet megkülönböztetni. Többrétegű bőrszövet a héjkéreg. Elhalt háncs, majd élő háncs, általában néhány cm. Kambiumgyűrű, amely elsősorban a csapadékosabb tavaszi időszakban működik ekkor befelé nagyobb átmérőjű, vizet szállítóelemek, nyáron és ősszel szűkebb átmérőjű csövek jönnek létre, ennek köszönhető az évgyűrűs szerkezet a farészben a mérsékelt égövi fáknál. Az élő fatest a szijács. Az elhalt fatest a geszt, amely elsősorban szilárdító feladatokat lát el. 1. A szár módosulásai a) Föld feletti szármódosulások Pozsgás szár: megvastagodott, redukált levelű, víztartó alapszövetekben nagy mennyiségű vizet raktározó szár, pl. kaktuszok. b) Föld alatti módosult szár Gumó: megvastagodott, tápanyag raktározó földbeni szár, pl. ciklámen, karalábé, burgonya. 6
7 2. Hajtásmódosulások, melyek alkotásában a szár és a levelek egyaránt részt vesznek. a) Föld feletti hajtásmódosulások Kacs: kapaszkodáshoz módosult, vékony csavarodó hajtásrész, pl. komló, szőlő, tök. Tövis: kemény, hegyes, védőszervvé módosult hajtás, pl. kökény. Inda: vegetatív szaporítószerv, p. szamóca. b) Föld alatti hajtásmódosulások Hagyma: tápanyagokat raktározó, húsos alleveleket viselő földbeni hajtás. Lefelé hajtáseredetű gyökereket fejleszt. Pl. tulipán, vöröshagyma. 1. A lomblevél részei A levélalap, a levélnyél, és a levéllemez. A lomblevél Ha a levélalap csőszerűen alakul, és a szárat körülöleli, levélhüvelyről beszélünk (egyszikűeknél). 7
8 2. A lomblevél alakja Rendkívül változatos. A levéllemez felső oldala a színe, az alsó a fonákja. Megkülönböztetjük a levéllemez vállát, csúcsát és szélét. A váll lehet: nyilas, dárdás vagy kerekített. A széle lehet: ép, hullámos, csipkés, fogas, fűrészelt. Ha a levél szélének bemetszései mélyek, akkor a levél tagolt. A tagolt levéllemez a bemetszések mélysége szerint lehet karéjos, hasadt, osztott és szeldelt. A levélcsúcs: hegyes, tompa, lekerekített, kicsípett. A fentiek a növényhatározáskor fontosak. Ha egy levélnyélen egyetlen levéllemez van, a levél egyszerű, ha több, a levél összetett. Az összetett levél lehet: tenyeresen összetett (gesztenye), lehet szárnyasan összetett (akác). 3. Levélmódosulások A környezethez való alkalmazkodás következtében bekövetkező változások. A) Levéltövis: pl. a kaktusz így csökkenti a párologtató felületet. Akác 8
9 B) Rovarfogó levelek, amelyeken emésztő mirigyszőrök fejlődnek. Pl. harmatfű, kancsóka. C) Levélkacs, melyek kapaszkodószervek, pl. borsó. 4. Levéltípusok 1. Lomblevél: zöld, fotoszintetizál. 2. Sziklevelek: a magban lévő csírának részei, a csíranövény táplálásában van szerepük. Számuk lehet több (sokszikűek, pl. fenyők), v. kettő, ill. egy. 3. Allevelek: többnyire védőlevelek, a lomblevelek zónája alatt helyezkednek el, pl. a hagymalevelek. 4. Fellevelek: a lomblevelek zónája felett helyezkednek el. Ilyenek, pl. a viráglevelek is. 5. A lomblevél felépítése A gázcsere és a párologtatás jelentős része a lomblevélen keresztül zajlik le. A lomblevelek a fotoszintézis, a gázcsere és a párologtatás szervei. A lomblevelekre jellemző: nagy felület, kiterjedt sejtközötti járatrendszer, raktározó szövetek nincsenek. 9
10 Szöveti felépítés A levelet minden oldalról bőrszövet fedi. A bőrszöveten belül található a levél táplálékkészítő alapszövete, amelyben futnak a szállítónyalábok, melyek a levél erezetét alkotják. A bőrszövet egy sejtrétegű, melyet kutikula és viasz boríthat. A bőrszövet folytonosságát a gázcserenyílások szakítják meg, amelyek többnyire a levelek fonákján helyezkednek el. Megkülönböztetünk légrést, a légrést körülvevő bab alakú két zárósejtet, A bab alakú zárósejtekben zöld színtest található. 10
11 A gázcserenyílások kettős feladatot látnak el, lebonyolítják a gázcserét, illetve végzik a párologtatást. A zárósejtek speciális felépítésük révén a légrést tágítani vagy szűkíteni képesek, amennyiben a zárósejtek vizet vesznek fel és megduzzadnak, a légrés kinyílik, ellenkező esetben a vízvesztés következtében a zárósejtek összezáródnak. A levél erezete A levél erezetét a levéllemezben futó szállítónyalábok képezik. A tápanyagszállítás mellett, mivel szilárdító szöveteket is tartalmaznak, merevítik is a levelet, kifeszítve tartják a levéllemezt, s védik a szél tépőhatásával szemben. Az erezet formái. Hálózatos, amely főérből és belőle elágazó oldalerekből áll, pl. kétszikűekben. Párhuzamos, amely egyforma nagyságú mellékerekből áll, pl. egyszikűekben. 11
12 A virág A virágos növények evolúciója az ősi harasztokig nyúlik vissza. A harasztok szaporodásánál a víznek még nélkülözhetetlen a szerepe, hiszen a hímivarsejtek csak vízben úszva tudnak eljutni a petesejthez. A korszakos előrelépést az egyes ősi harasztok továbbfejlődése, az első nyitvatermők a magvaspáfrányok kialakulása jelentette, ahol a törzsfejlődés során először megjelent a víztől független szaporodást lehetővé tevő ősi virág és a mag. A magvaspáfrányoknál a hím jellegű spóráknak a virágpor feleltethető meg, amely szél útján közvetlenül a petesejtet tartalmazó magkezdeményre került. A virágporban létrejöttek a hímivarsejtek, a magkezdeményben a petesejtek, így már a megtermékenyítéshez nem volt szükség vízre. A magvaspáfrányok kialakulása három szempontból igen jelentős: 1. a megtermékenyítés folyamata függetlenné vált a víztől, így elsőként meghódíthatták a szárazföldek belső, szárazabb területeit, 2. a csíra nem a földön alakul ki és kezdi meg önálló életét, hanem az anyanövényen, 3. a tartalék tápanyagnak köszönhetően a csíra fejlődése egy ideig független a környezet tápanyag tartalmától. A virágos növények közé tartoznak a nyitvatermők és a zárvatermők. A nyitvatermők voltak az első virágos növények, virágjaik jelentéktelen megjelenésűek, ezért a zárvatermők virágszerkezetét vizsgáljuk meg részletesen. A zárvatermő virág felépítése A virág korlátolt növekedésű, módosult leveleket viselő, szaporító hajtás. A virág a virágtengelyből és a viráglevelekből épül fel. A virágtengely alsó része megnyúlik, amit kocsánynak nevezünk. A kocsány felső kiszélesedő részét vacoknak nevezzük. A viráglevelek lehetnek: 1. virágtakaró levelek, ide tartozik a a csésze, a párta, a lepel, 2. ivarlevelek, melyek a a porzótájat, a termőtájat alkotják. 12
13 A virágtakaró A virágtakaró levelek feladata kettős: védik az ivarleveleket, feltűnő színeikkel odacsalogatják a megporzásban résztvevő rovarokat. A virágtakaró levelek lehetnek: különneműek, azaz csészére és pártára különülnek, ez a kettős virágtakaró, egyneműek, amikor a takarólevelek egyformák, ilyenkor lepelről beszélünk, ekkor nem különböztethető meg csésze és párta. A lepel általában az egyszikűekre jellemző. A csészelevelek zöld színűek, felépítésük a lomblevelekéhez hasonló. A párta A párta a sziromlevelek összessége. Megtermékenyítés után a párta a csészelevelekkel együtt lehullik. A porzótáj A porzólevelek összességét porzótájnak nevezzük. porzószálat és portokot lehet rajtuk megkülönböztetni. A portokba jön létre a pollen v. virágpor. A pollen kezdetben egysejtű, de még a porzsákban kettéosztódik, s létre jön egy nagyobb vegetatív sejt és egy kisebb generatív sejt. A rovar terjesztette pollen felszíne tüskés, amely a rovaron való megtapadást segíti. 13
14 A termőtáj A termőlevelek együttese a termőtájat alakítja ki. A nyitvatermőknél a termőlevelek még szabadon állnak, zárvatermőkben többé-kevésbé összenőnek és alsó zárt részük képezi a magházat. A magház felfelé a bibeszálban folytatódik, melynek kiszélesedő csúcsi része a bibe. A bibe nagy, ragadós felülete biztosítja a pollenszemek biztos megtapadását. A magház üregében, helyezkednek el a magkezdemények, melyekből a megtermékenyítést követően kialakul a mag. A magkezdeményben alakul ki a petesejt. A magkezdemény felépítése: Az egyik póluson levő sejthármas középen a petesejt, mellette a segítősejtek, a másik oldalon levő sejtek az ellenlábas sejtek. Középen a két sejtből összeolvadt központi sejt van. A zárvatermők kettős megtermékenyítése, a mag kialakulása A különböző módon szállított szél, ill. rovar - virágpor végül a ragadós felületű bibén köt ki (megporzás). Itt a kétsejtes pollen tömlőt hajt és behatol a bibe szövetébe. A tömlő képzésében a vegetatív sejtnek van jelentős szerepe. A fejlődő tömlőben a generatív sejt ketté osztódik, s létrejön két hímivarsejt. A pollentömlő a termőlevél szövetében lenő egészen a magkezdeményig, majd behatol az embriózsákba, ahol a tömlő felnyílásával az egyik hímivarsejt a petesejtet, a másik hímivarsejt a kp-i sejttel egyesül. Eme, zárvatermőkben előforduló folyamatot kettős megtermékenyítésnek nevezzük. 14
15 A megtermékenyítést követően a magkezdeményből kialakul a mag, mely során a petesejtből zigóta, majd abból a csíra v. embrió fejlődik, a kp-i sejtből a mag táplálószövete, a magkezdeményt borító burokból a maghéj alakul ki. Az embrió fejlődése során kialakul a gyököcske, melyből a gyökér, a rügyecske, melyből a hajtás, a sziklevelek, melyek tartalék tápanyagot raktároznak. A tartalék tápanyag kémiailag többféle lehet, s eszerint megkülönböztetünk: keményítőt tartalmazó lisztes magvakat, pl. gabonafélék, olajat raktározó olajos magvakat, pl. dió, napraforgó olíva. A virág lehet: Kétivarú virágoknak nevezzük, azokat a virágokat, amelyekben megtalálható egyaránt a porzótáj és a termőtáj. A virág egyivarú azonban, ha a virágban csak az egyik ivartáj fordul elő, ilyenkor a virág lehet termős vagy porzós. A növény lehet: Egylaki a növény, ha a porzós és a termős virág ugyanazon az egyeden fordul elő, pl. dió, mogyoró. Kétlaki, ha külön- külön egyeden találhatók meg, pl. fűz. A mag érése után nyugalmi szakaszba kerül. A nyugalmi szakasz kialakulása víztartalom csökkenésének és a csírázást gátló anyagok felszaporodásának tudható be. 15
16 A termés A termés a zárvatermőkre jellemző, a magház, ill. a termő falából jön létre a megtermékenyítést követően. A termés elősegíti a magok elterjedését. A létrejövő termésfal általában 3 rétegű. Terméstípusok I. Valódi termés, ha a termés kialakításában csak a termő vesz részt. a) Száraz termés, éretten kiszáradnak. 1. Felnyíló száraz termések, pl. hüvelytermés bab, borsó. 2. Nem felnyíló száraz termés, pl. szemtermés, makk. b) Húsos termésben a termésfal lédússá válik, pl. bogyótermés, csonthéjasok. II. Áltermés, ha a termés kialakításában valamilyen másik virágrész is részt vesz (vacok), pl. alma, eper. Hüvelytermés Szemtermés Makktermés Bogyótermés 16
17 Csonthéjas termés Eper áltermés Alma áltermés 17
Növényi szervek hajtásos növények gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. önfenntartó vegetatív
Növényi szervek A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. A gyökér A gyökér lapvető feladata a
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András
Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Magyarázza a különböző környezetben élő növények anatómiai különbségeit. Jellemezze a gyökér, a
RészletesebbenTémazáró dolgozat. A növények országa.
Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok
RészletesebbenHajtásos növények gyökér hajtás szár levélre
Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a
RészletesebbenA növények világa. Az eukarióta élőlények birodalmába 4 ország tartozik: egysejtű eukarióták, többsejtű gombák, többsejtű állatok, többsejtű növények.
1 A növények világa Szerk.: Vizkievicz András Az eukarióta élőlények birodalmába 4 ország tartozik: egysejtű eukarióták, többsejtű gombák, többsejtű állatok, többsejtű növények. Az eukarióta sejtek belső
RészletesebbenBudapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar. Fényképezte és összeállította: Hangya Zoltán okl. Biológus, konzulens tanár
Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon túli kihelyezett tagozat - Zenta Fényképezte és összeállította: Hangya Zoltán okl. Biológus, konzulens tanár Tartalomjegyzék: I. Szár: 1. Lágyszártípusok
RészletesebbenEgyszikű és kétszikű szár megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az egyszikű és kétszikű szár összehasonlítása A szártípusok csoportosítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: egyszikű és kétszikű növény szára (kukorica, petúnia,
Részletesebben1. FÖLD FELETTI / Epigeikus - a gyökér rögzíti a növényt, a sziklevél alatti szárrész megnyúlása felemeli a sziklevelet a talaj felé
A HAJTÁS 1. FÖLD FELETTI / Epigeikus - a gyökér rögzíti a növényt, a sziklevél alatti szárrész megnyúlása felemeli a sziklevelet a talaj felé 2. FÖLD ALATTI / Hipogeikus - a sziklevelek a maghéjon belül
RészletesebbenA levél Fő jellemzői:
Szervtan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében A levél a szárhoz hasonló
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András. Vizsgakövetelmények
Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez
RészletesebbenNövényrendszertan. Moha és páfrány.
Növényrendszertan Moha és páfrány. Szerveződési szintek sejttársulás hajtásos növények sejtfonál telepes A növényi legók Sejttársulás Minden sejt megőrzi önállóságát= Nincs munkamegosztás Pl. zöldmoszatok
RészletesebbenA növényi szervek. A gyökér. A gyökér lapvetı feladata a növény rögzítése, ill. a víz ás a benne oldott ásványi anyagok felvétele.
A növényi szervek A harasztok, nyitvatermık, zárvatermık hajtásos növények, testük gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. Szerkesztette: Vizkievicz András Megtermékenyítést
RészletesebbenLevéltípusok,levélmódosulatok megfigyelése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Levéltípusok megfigyelése A levél módosulatok felismerése, vizsgálata Funkciójuk és változataik megismertetése Lomblevél szöveti felépítése Eszközszükséglet:
RészletesebbenSzaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:
Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 6. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A hajtás a növény vegetatív szerve: szárból, rügyekből és levelekből áll. II. Egyszerű választás
RészletesebbenNövények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők NÖVÉNYEK soksejtű eukariota szervezetek klorofill molekula segítségével fotoszintetizálni képesek, sejtfaluk cellulóz tartalmú, szénhidrát tartalék-anyaguk
RészletesebbenMódosult gyökerek megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A gyökér módosulatok felismerése, vizsgálata Funkciójuk és változataik megismertetése Föld alatti és föld feletti gyökér típusok bemutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenA NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ
RészletesebbenZárvatermők törzse. A klíma további szárazodása következményeként másodlagosan szélbeporzás, egyivarú virág, csökevényes virágtakaró.
Zárvatermők törzse A zárvatermők olyan új tulajdonságokkal jelentek meg az evolúció során, amelyek a kréta korszakban szárazabbá váló klímához jobban alkalmazkodtak, mint a többi szárazföldi növény. Valószínűleg
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A növényi növekedés és fejlődés áttekintése Előadás áttekintése 1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban
RészletesebbenSzerk.: Vizkievicz András. Szerveződés
A növények testfelépítése Szerk.: Vizkievicz András Szerveződés A testszerveződés fogalmát a növényi szervezetet felépítő sejtek közötti kapcsolatok minősége alapján határozzuk meg. Szintjei: 1. Egysejtűek,
RészletesebbenA SZILÁRDÍTÓ ALAPSZÖVET
A SZILÁRDÍTÓ ALAPSZÖVET CSOPORTOSÍTÁS ÉS JELLEMZÉS A KOLLENCHIMA SARKOS LEMEZES GYŰRŰS LAKUNÁRIS Zeller levélnyél Coleus szár Bodza szár A megvastagodott másodlagos sejtfalban lakunák, üregek vannak. Pl.:
RészletesebbenNÖVÉNYEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELÉPÍTÉSE
1 NÖVÉNYI SZÖVETEK ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Mi fán terem a hagyma? Vajon a növényi test felépítéséről már eleget tudunk? 1. ábra: Flóra Hungária 2008 A kertész munkája során élőlényekkel, növényekkel
RészletesebbenNövények külső és belső felépítése
Károssy Ágnes Növények külső és belső felépítése A követelménymodul megnevezése: Kertészeti alapismeretek A követelménymodul száma: 2220-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-010-30 ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET
RészletesebbenAZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE
AZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE Egyszikűeknél és kétszikűeknél is lejátszódik oldalgyökér-képzés. A periciklusból jönnek létre az oldalgyökerek. 1, Periklináris osztódás: két réteg keletkezik: OL1 + IL1 2, Az
Részletesebben1. A talaj víztartalma. 2. A gyökér ionfelvétele. 3. A hajtás párologtatása. 4. A szárban elhelyezkedő háncsrész nyomásviszonyai.
Növénytan V. A NÖVÉNYEK VÍZFORGALMA (13 pont) Egyszerű választás 1. Mi jellemző a változó vízállapotú növényekre? A) Vízi vagy mocsári növények. B) Kiszáradástűrők. C) Mind szövetes növények. D) Csak
RészletesebbenORSZÁG: NÖVÉNYEK. MOHÁK TÖRZSE Telepes növények, mert nem rendelkeznek valódi gyökérrel, szárral, levéllel (vegetatív szervekkel).
ORSZÁG: NÖVÉNYEK MOHÁK TÖRZSE Telepes növények, mert nem rendelkeznek valódi gyökérrel, szárral, levéllel (vegetatív szervekkel). A víztől elszakadt ősi zöldmoszatoktól származnak. Mindenütt előfordulnak,
RészletesebbenRendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.
Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei
RészletesebbenVEGETATÍV SZERVEK SZÖVETTANA
VEGETATÍV SZERVEK SZÖVETTANA HIPODERMA A SZÁR SZÖVETI FELÉPÍTÉSE Lágyszárú, föld feletti hajtások szára 1. Epidermisz 2. Elsődleges kéreg - legkülső sejtsora: KLORENCHIMA - alatta: - KOLLENCHIMA kétszikűek
RészletesebbenCsorba György természettudományos feladatmegoldó verseny
Biológia 2. forduló 1. Melyik térképvázlat ábrázolja a sivatagokat, melyik a szavannákat, és melyik a trópusi esőerdőket? Írd a nevüket a megfelelő térkép alá! (3 p.) a) Húzd alá azokat az állításokat,
RészletesebbenBéres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. március 13. 14 00-16 00
Név (nyomtatott betűkkel): Osztály:... Iskola:.. Város:..... Szaktanára:...... Heti óraszám:. Elért összpontszám: Javító tanár aláírása:.. Kedves Versenyző! A teszt feladatoknál minden rövid pontozott
RészletesebbenIVARLEVELEK VIRÁTENGELY
A VIRÁG IVARLEVELEK TERMŐTÁJ PORZÓTÁJ SZIROMLEVÉL CSÉSZELEVÉL TAKARÓ- LEVELEK VIRÁGKOCSÁNY VACOK VIRÁTENGELY KÜLSŐ TOKLÁSZ BELSŐ TOKLÁSZ BIBE MAGHÁZ LODIKULA PORZÓ SZIMMETRIA VISZONYOK sugaras - aktimorf
RészletesebbenKertészeti növénytan javítóvizsgára felkészülést segítő tananyag vázlata
témakörei: Kertészeti növénytan javítóvizsgára felkészülést segítő tananyag vázlata 1. Sejt és szövettan (anatómia) 2. Külső alaktan (morfológia) 3. Növények életjelenségei 4. Növényrendszertan 5. Növény
RészletesebbenMinimum kérdések a Kertészmérnök BSc. alapszak I. éves hallgatói számára Növényszervezettan tárgyból
Minimum kérdések a Kertészmérnök BSc. alapszak I. éves hallgatói számára Növényszervezettan tárgyból Alapfogalmak: Pontos meghatározásukat várjuk a vizsgán! Ahol lehetséges, ott példafajokat is kérünk!
Részletesebben2. forduló megoldások
BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld
RészletesebbenTörzs Zárvatermők. Osztály. Egyszikűek
Törzs Zárvatermők Osztály Egyszikűek Család Békaszőlőfélék Hínáros békaszőlő Hínáros békaszőlő Hínáros békaszőlő Hínáros békaszőlő Hínáros békaszőlő Család Liliomfélék Őszi kikerics Őszi kikerics Őszi
RészletesebbenZárvatermők. Alapsajátságok:
Zárvatermők Alapsajátságok: 1. A magkezdemény zárt termőlevélben fejlődik - (magház) a termőlevél a magkezdemény fejlődésekor még nyitott - később forr össze (postgenital fusion) --- zárt termés, vagy
RészletesebbenA NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ
RészletesebbenMohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása
Mohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása O:Sphagnopsida Jellegzetes felépítésük miatt külön osztályt alkotnak a tőzegmohák (1. ábra). Az egész földön elterjedtek,
RészletesebbenA vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.
Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András
Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal,
RészletesebbenNövénytan tananyag. Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Püspökladány Város
1 Növénytan tananyag 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3. Rendszertan 4. Vírusok 8. Prokarióták 9. A növények országa 12. A növényi egysejtűek 12. Gombák 14. Hajtásos növények 18. Moszatok 19. Zuzmók 22. Mohák
Részletesebben56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)
56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott
Részletesebben1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...
Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,
RészletesebbenAz élőlények életjelenségei és testszerveződésük
Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük Életjelenségek: önfenntartó táplálkozás légzés anyagszállítás kiválasztás mozgás növekedés fejlődés ingerlékenység szabályozás fajfenntartó szaporodás Az
RészletesebbenNövénytan-Növényélettan E-tananyag a Vadgazda BSc szak hallgatói számára
Növénytan-Növényélettan E-tananyag a Vadgazda BSc szak hallgatói számára E digitális tankönyv szövege, ábraanyaga és mindenféle tartozéka szerzői jogi oltalom és a kizárólagos felhasználási jog védelme
Részletesebben22. GÁZCSERENYÍLÁS VIZSGÁLATA
22. GÁZCSERENYÍLÁS VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: korallvirág levele, zsilettpenge, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, vizes glicerin, cseppentő, fénymikroszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon
RészletesebbenFőgyökérrendszer olyan gyökérzet, amelynek van egy főtengelye (főgyökér), mely a belőle eredő oldalgyökereknél fejlettebb.
A szőlő gyökérrendszere A gyökérrendszer feladata a növény rögzítése, tápanyaggal és vízzel való ellátása. Eredetileg a szőlőnek (mivel kétszikû növény) főgyökérrendszere lenne (lásd. magonc), de a vegetatív
RészletesebbenA növényi szervezetek testfelépítése
Szerveződés A növényi szervezetek testfelépítése Szerk.: Vizkievicz András A testszerveződés fogalmát a növényi szervezetet felépítő sejtek közötti kapcsolatok minősége alapján határozzuk meg. Szintjei:
RészletesebbenNÖVÉNYTAN MEGOLDÁS EMELT SZINT 1
NÖVÉNYTAN MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 I. A levél és a fotoszintézis (25 pont) 1. A: szállítónyaláb faelemei (mert a levélér színi része felé helyezkedik el) B: szállítónyaláb háncselemei (mert a levélér fonáki
RészletesebbenSzártípusok,szármódosulatok megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Szártípusok megfigyelése. A szár módosulatok felismerése, vizsgálata. Funkciójuk és változataik megismertetése. Föld alatti és föld feletti szár típusok bemutatása.
RészletesebbenNyitvatermők megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Nyitvatermők fajainak megismerése A virágzat vizsgálata A levelek mikroszkópos vizsgálata Kész fenyőmetszet megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: lucfenyő
RészletesebbenSzállítószövet I. Nyalábok Az elsődleges xylém Az elsődleges floém
Szállítószövet I. Nyalábok Az elsődleges xylém Az elsődleges floém A SZÁRAZFÖLDI NÖVÉNYEK KIALAKULÁSA EDÉNYES VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK HARASZTOK EDÉNYES VIRÁGOS NÖVÉNYEK NYITVATERMŐK ZÁRVATERMŐK SZTÉLÉK ÉS
Részletesebben8. ELŐADÁS. A bőrszövetrendszer és az exogén kiválasztórendszerek
8. ELŐADÁS A bőrszövetrendszer és az exogén kiválasztórendszerek A NÖVÉNYI SZÖVETEK CSOPORTOSÍTÁSA OSZTÓDÓ SZÖVET ÁLLANDÓSULT SZÖVET Topográfiai alapon Eredet szerint Topográfiai alapon Eredet szerint
RészletesebbenEuphyllophyta. Magvas növények és közvetlen rokonaik
Euphyllophyta Magvas növények és közvetlen rokonaik Pertica Aneurophyton Tetraxylopteris Archaeopteris Runcaria Moresnetia Elkinsia Progymnospermae Archaeosperma Lyginopteris Medullosales Cycadophyta Callistophyton
RészletesebbenDani Magdolna, Baráth Kornél A NÖVÉNYSZERVEZETTAN TÁRGY TANÍTÁSA KOOPERATÍV MÓDSZEREK. 1. Bevezetés
A NÖVÉNYSZERVEZETTAN TÁRGY TANÍTÁSA KOOPERATÍV MÓDSZEREK FELHASZNÁLÁSÁVAL BIOLÓGIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Bevezetés A Növényszervezettan a Növénytan (Botanika) egyik tudományága, amely a növények
RészletesebbenTermészettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói
Természettudomány 5-6. témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói Genetika - alapok A genetika két fogalmat takar: - klasszikus
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenAngiospermae (Magnoliophyta) zárvatermők
Angiospermae (Magnoliophyta) zárvatermők Mol. kladogram: rbcl. APG III 2009 Angiosperm Phylogeny Group Zárvatermő rendek kladogramja (2016-os összesítés - www.mobot.org) Egyszikűek Fabidae Rosidae Malvidae
RészletesebbenRendszertan - Összefoglalás -
Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,
Részletesebben1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!
Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon
RészletesebbenIV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője. Temesvár, február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X.
IV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője Temesvár, 2018. február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X. OSZTÁLY I. EGYSZERŰ VÁLASZTÁS (40 pont) A kérdéshez kapcsolódó állítások közül
RészletesebbenRaktározó alapszövet vizsgálata
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Raktározó alapszövet funkciójának bemutatása Metszetkészítés Mikroszkóp használat gyakorlása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: almamag, csírázó burgonya, sárgarépa,
RészletesebbenMakrogametogenezis. női gametofiton: embriózsákból (makrospórából) három felső sejt a petekészülék. a nagyobb a petesejt másik kettő a segítősejt
Sporogenezis Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében Sporogenezis mikrosporogenezis=
RészletesebbenNÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI. A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat?
NÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI Hogyan használhatja a kriminológia a botanikát? (2 példa) a) b) A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat? A hangszerkészítőknek milyen növényi
RészletesebbenFELADATLAPOK BIOLÓGIA
1 FELADATLAPOK BIOLÓGIA Emelt szint 9-10. osztály Tanári segédanyag Dr. Árendás Vera 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Előszó, balesetvédelem...3. oldal II. Morfológiai feladatlapok...5. oldal 1. feladatlap: A gombák
RészletesebbenZöldségnövények csoportosítása. Zöldségfélék fogalma
Zöldségfélék fogalma A zöldségfélék lágyszárú, intenzív mővelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékő, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó
RészletesebbenFruits Amount Minerals Contained Vitamins Contained. Calcium -9.5 mg Phosphorus - 95mg 9.5 Magnesium -7 mg
TERMÉSEK NÉHÁNY FONTOSABB GYÜMÖLCS ELEMTARTALMA ÉS? VITAMINTARTALMA Note that only those nutrients which appear in significant quantities are listed. For more detailed information, please visit the United
RészletesebbenNövénytan Természetismeret 5.
Növénytan Természetismeret 5. Készítette: Kiss Tamás Lektorálta: Nagy-Kálóziné Paska Andrea Kiskunhalas, 2014. december 31. 2 Balesetvédelem Minden munkahelyen, így a természettudományos kísérletek végzésekor
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenGyakorlati- elméleti rész Feladatok
BIOLOGICKÁ OLYMPIÁDA 47. ročník školský rok 2012/2013 Obvodné kolo Kategória D 6. 7. ročník základnej školy a 1. a 2. ročník gymnázia s osemročným štúdiom 1. Oldd meg a gyakorlati feladatot! Gyakorlati-
RészletesebbenTörzs Zárvatermők. Osztály. Kétszikűek 3.
Törzs Zárvatermők Osztály Kétszikűek 3. Család Ibolyafélék Illatos ibolya Illatos ibolya Illatos ibolya Kerti árvácska Kerti árvácska Család Fűzfélék Fekete nyár Fekete nyár Fekete nyár Fekete nyár Fekete
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok 56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)
56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott
RészletesebbenCorylaceae mogyorófélék családja
Corylaceae mogyorófélék családja Corylus mogyoró Carpinus gyertyán Ostrya - komlógyertyán Corylus mogyoró nemzetség szimpodiális hajtásrendszer nagy termetű cserjék vagy fák váltakozó (szórt) levélállás
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András
Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Magyarázza egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Magyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit (ozmotikus szívóerő,
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A... a növény vegetatív szerve: szárból, rügyekből és levelekből áll. II. Egyszerű választás
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenI. Útmutató a tankönyvcsalád használatához
I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág
RészletesebbenA nyitvatermők törzse
A nyitvatermők törzse Miről lesz szó? I. Evolúciós eredet II. A magképzés evolúciója III. Nyitvatermők sajátosságai IV. Nyitvatermők rendszerezése I. Evolúciós eredetük: Ősharasztokból alakultak ki Legősibb
RészletesebbenGyöngyszemek 2008/ félév
Gyöngyszemek 2008/2009 1. félév A teleptest sejttípusainak feladatai: - Emésztés A Marchantia májmoha gametofitonja ivaros szaporítókészüléke: - Egy többsoros teleptesten van hímivarszerv, ennek kalapja
RészletesebbenA falvak élõvilágának megismeréséhez tegyünk látogatást egy falusi
A FALVAK ÉLÔVILÁGA A falvak élõvilágának megismeréséhez tegyünk látogatást egy falusi portán! Elsõként ismerkedjünk meg a lakóház, a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek, a szõlõ, a zöldséges- és gyümölcsöskert
RészletesebbenOrganikus szőlő növényvédelme
Organikus szőlő növényvédelme Rész 2: Növekedés és fejlődés Az Európai Unió Lifelong Learning Programme ja támogatásával. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a projekt költségeihez. A kiadvány (közlemény)
RészletesebbenAmiket tudni kell(ene)
Amiket tudni kell(ene) Megfigyelés: A kutató az élőlényt természeti környezetében úgy vizsgálja, hogy nem változtatja meg az életkörülményeket. (nincs beavatkozás) Kísérlet: A kutató a megfigyelt jelenséghez
RészletesebbenMaghüvelyesek lastakarmányok
Maghüvelyesek Pillangós s szálastakarm lastakarmányok Maghüvelyesek Nagy jelentőségű Borsó,, szója, csillagfürt, lóbabl Étkezés s még: m bab, lencse. Kisebb jelentőségű Csicseri borsó,, szegletes lednek,
RészletesebbenNövényélettan. Tartalom. 1. A növények táplálkozása 1.1. A felvett anyagok 1.2. A felvétel helye 1.3. A felvétel módja 1.4 A vízfelvétel fokozása
Növényélettan Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A növények táplálkozása 1.1. A felvett anyagok 1.2. A felvétel helye 1.3. A felvétel módja 1.4 A vízfelvétel fokozása 2. A növények légzése 2.1
RészletesebbenA FLOÉM (ŐSIEK) Albumin (Strasszburger) sejtek
AZ ELSŐDLEGES FLOÉM A FLOÉM (ŐSIEK) Albumin (Strasszburger) sejtek Az elsődleges floém a rostacső tagokból és a kísérősejtjeikből épül fel. Általában rostelemekből álló háncskorona csatlakozik a háncshoz
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenVEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényeihez. általános iskolások részére
VEZETŐFÜZET a Kalanderdő tanösvényeihez általános iskolások részére Kedves Olvasó! A Kalanderdő kitűnő terep a játékra, ügyességed próbára tételére, és egyúttal lehetőség a természet megismerésére is.
RészletesebbenMelléklet a Természetismeret című részhez
Melléklet a Természetismeret című részhez szakszavak Tk.5é/1 szakszavak Tk.4k/2 szakszavak Tk.4k/3 szakszavak Tk.4k/4 főgyökér ásványi anyagok állat ág öntözés átalakulás ásványi anyagok állat palántaágy
RészletesebbenNövények víz és ásványi anyag felvétele
Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz
Részletesebben4. osztályos feladatsor I. forduló 2015/2016. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve:.. Csapatnév:.
RészletesebbenFogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa Csomópontok:
Végtelen változatosság-a rendszerezés szükségessége Fogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa a legfontosabb rendszertani kategóriák az élővilág
RészletesebbenFelvételi feladatok biológiából 2006. február 25.
Felvételi feladatok biológiából 2006. február 25. 1. Karikázd be a helyes választ! 1. Hajtásain tüskék vannak: a) Vadrózsa b)kökény c)mogyoró 2. Makktermése van: a) Bükk b)fekete bodza c) Som 3. Fészekhagyó
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia emelt szint 0821 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató az emelt szintű dolgozatok
RészletesebbenA bogyós gyümölcsök betegségei
A bogyós s gyümölcs lcsök betegségei gei (Kertész) 1 Szamóca nyálkagombás károsodása Kórokozó: Diachea leucopodia (Myx) Képek: internet 2 Szamóca mikoszferellás levélfoltossága Kórokozó: Mycosphaerella
RészletesebbenBéres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS
Tisztelt Kollégák! Kérem, ezen megoldókulcs alapján történjen a dolgozatok kijavítása! A / jelek jelölik az egymással egyenértékű helyes válaszokat. (Fogadjuk el, hogyha a javítási útmutatóban megadott
RészletesebbenBiológiai fogalmak 5. osztály
Biológiai fogalmak 5. osztály Állatok: olyan élőlények, melyek testüket már csak más élőlények testének szerves anyagából képesek felépíteni, és helyüket vagy helyzetüket aktívan képesek változtatni. Állkapocs:
Részletesebben