Az akkreditáció az USA-ban: Kalifornia esete

Átírás

1 Az akkreditáció az USA-ban: Kalifornia esete Részkutatás címe: A közneveléshez kapcsolódó akkreditációs eljárással és adatszolgáltatással kapcsolatos nemzetközi szakirodalom feldolgozása, elemzése, összehasonlítása, jó gyakorlatok gyűjtése

2 A dokumentumot elkészítő konzorciumi partner neve: E-Animations Zrt. Részkutatás vezetője: Dr. Falus Iván A dokumentum szerzője: Kimmel Magdolna PhD Készült a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz (TÁMOP / ) projekt keretében Leadás dátuma: szept.18. Leadás verziószáma: 3. 2

3 Tartalomjegyzék Glosszárium: fogalmak és rövidítések Milyen jelentősége van az akkreditációs folyamatoknak az USA oktatási rendszerében? 7 2. A közoktatás akkreditációs folyamatai Kalifornia államban A sztenderdek és kerettantervek kidolgozása Kaliforniában A tananyagok (instructional materials) és taneszközök akkreditálása Kaliforniában Mit akkreditálnak? Mik a tananyagok akkreditációjának kritériumai? Milyen dokumentáció szükséges az akkreditációhoz? Kik végzik a tananyagok akkreditációját? Hogyan zajlik az akkreditációs eljárás? Igénylik-e a tananyagok gyakorlati kipróbálását? Hogyan zajlik a digitális tananyagok akkreditációja? Az akkreditációs eljárásnak része-e az akkreditálandó termékek, produktumok és szolgáltatások hosszabb távú beválásának vizsgálata? Változott-e az akkreditációs eljárás az elmúlt 10 évben? Ha igen, minek a hatására, mi volt a változások jellege? Ki viseli az akkreditáció költségeit? Mennyire elégedettek az egyes szereplők az akkreditációs eljárásrenddel? Mennyire tekinthető Kalifornia állam példája tipikusnak a tananyagok akkreditálása terén? Kalifornia és Texas állam gyakorlatának összehasonlítása A kaliforniai tankerületek és más tankerületek gyakorlatának összehasonlítása A mérési és értékelési eszközök egységességének biztosítása Az iskolák akkreditációja Kalifornia államban A szakértők és tanfelügyelők akkreditációja Kalifornia államban Az akkreditáció szerepe Kaliforniában és hasznosítható jó gyakorlatok Irodalom- és hivatkozásjegyzék Mellékletek

4 Glosszárium: fogalmak és rövidítések 1 CAHSEE (California High School Exit Exam kaliforniai középiskolai kimeneti vizsga) Az érettséginek megfeleltethető vizsga, amelyről az oktatási törvény szakasza rendelkezik. California Free Digital Textbook Initiative (Kalifornia ingyenes digitális tankönyvprojektje) A digitális tankönyvek elterjedését elősegítő állami kezdeményezés. CCS (Common Core Standards Az alaptantárgyak közös sztenderdjei matematika és anyanyelv tárgyakból) 2010-ben születtek meg, két szinten) A CCS-t eddig 45 állam és Washington DC fogadta el. CLRN (California Learning Resources Network Kaliforniai tananyaghálózat) A digitális tananyagok akkreditációját bonyolító szervezet. CRE (Content Review Experts Szaktárgyi/műveltségterületi szakértők) Feladatuk az akkreditációra benyújtott tananyagok tudományos megfelelőségének vizsgálata. ELR (Electronic Learning Resource Digitális tananyag) ETS (Educational Testing Services Oktatási vizsgaszolgáltatások) Nonprofit, vizsgafejlesztéssel és lebonyolítással foglalkozó, globálisan is ismert és elismert cég. Központja a New Jersey állambeli Princeton. HQT (Highly Qualified Teacher Magasan képzett pedagógus) A 2001-es NCLB-törvény értelmében a magasan képzett pedagógusnak három követelménynek kell megfelelnie: rendelkeznie kell egy alapdiplomával (Bachelor s Degree), képesítő vizsgát kell tennie, és bizonyítania kell, hogy kompetens a szaktárgyában. IMR (Instructional Materials Reviewer Tantárgy-pedagógiai szakértők) 1 A fogalmakat a szövegben az első előforduláskor csillaggal jelöltem. 4

5 Feladatuk annak vizsgálata, hogy az akkreditálandó oktatási anyagok megfelelnek-e az adott tárgy/műveltségterület kerettantervében előírt követelményeknek, a tárgy/műveltségterület tartalmi sztenderdjeinek (Content Standards) és a kerettantervben megfogalmazott egyéb pedagógiai tartalmi kritériumoknak. IQC (Instructional Quality Commission Oktatási Minőség Bizottság) Az SBE tanácsadó testülete. A bizottság feladata a kerettantervek kidolgozása, a tankönyvek értékelési kritériumainak kidolgozása, az akkreditációra benyújtott tananyagok értékelése, javaslattétel az SBE és a tankerületek felé tantervi és oktatási kérdésekben. LEA (Local Education Authority A tankerületeket vezető helyi oktatási hatóságok) LRDC (Learning Resources Display Center Oktatási anyagokat bemutató központ) NCLB (No Child Left Behind Egy gyermek se maradjon le) Az 1965-ös közoktatási törvény megújítása 2001-ben. Hatályba lépett 2002-ben. PAR (Peer Assisstance and Review Társsegítő és -értékelő rendszer) Szakmai tanácsadási és felügyeleti rendszer kezdő tanárok és problémákkal küzdő veterán pedagógusok számára. A rendszer alapjait 1981-ben, Dal Lawrence szakszervezeti vezető dolgozta ki. SBE (State Board of Education Állami Oktatási Bizottság) Lényegét tekintve tulajdonképpen az Állami Iskolaszék. Az Oktatási Minisztérium irányító és oktatáspolitikát kidolgozó testülete. Tizenegy tagja van, akiket a kormányzó nevez ki. Social Content Review (Társadalmi tartalomvizsgálat) Ez a tananyagok törvényességi vizsgálatának legfontosabb része, alapvetően az anyagok politikai korrektségének vizsgálatát jelenti. SPPA (Single Plan for Pupil Achievement Egységes terv a tanulói teljesítmények javítása érdekében) 5

6 Azoknak az iskoláknak, amelyek címkézett, vagyis bizonyos célra elkülönített pénzeket kapnak Kalifornia államtól vagy a szövetségi államtól, ilyen egységes oktatási minőségjavítási tervet kell készíteniük. STAR-vizsgák 1999-ben bevezetett sztenderdizált vizsgák. A 2-tól a 11. évfolyamig minden tanév végén teszik le a tanulók az alaptárgyakból, így matematikából, anyanyelvből, történelem- és társadalomtudományból és természettudományból. A STAR-vizsgák célja annak megállapítása, hogy mennyire sikerült a tanulóknak az egyes szaktárgyak sztenderdjeiben megfogalmazott követelményeket teljesíteniük. TPE (Teaching Performance Expectations Pedagógusoktól elvárt teljesítmény) A kezdő működési engedélyt még nem szerzett pedagógusok pedagógiai kompetenciáinak elvárt fejlettségi szintje Kaliforniában. WASC (Western Association of Schools and Colleges Iskolák és Főiskolák Nyugati Szövetsége) Egyike a szövetségi kormány által is elismert regionális akkreditációs szervezeteknek. A WASC nem állami szervezet, de együtt dolgozik a megfelelő állami és szövetségi hatóságokkal. 6

7 1. Milyen jelentősége van az akkreditációs folyamatoknak az USA oktatási rendszerében? Az USA közoktatása jellemzően decentralizált, mert az alkotmány az oktatásügyet az egyes államok fennhatósága alá rendeli. Ennek következtében az akkreditációs folyamatok alapvetően nem szövetségi szinten zajlanak, hanem, ha vannak ilyenek, akkor az egyes államok szintjén, illetve regionális alapon létrejövő szervezetekben (pl. felsőoktatási intézmények és iskolák akkreditációja) vagy a tankerületek szintjén (pl. a tankönyvek akkreditációja 28 államban.) Ennek ellenére vannak jelei annak, hogy a szövetségi oktatáspolitika egyre nagyobb szerepet játszik, igaz, nem az akkreditációs folyamatokon, hanem a kimeneti szabályozáson keresztül. Mindez különösen a közoktatási törvény 2001-es felülvizsgálata és a No Child Left Behind ( Egy gyermek se maradjon le, a továbbiakban röviden NCLB*) címmel történt módosított változatának elfogadása (2002) óta igaz. Az NCLB legfontosabb, az egységesítést szolgáló intézkedése annak elrendelése volt, hogy minden államnak ki kell dolgoznia az egész állam oktatásügyére nézve kötelező, a tanulók számára kihívást jelentő tanulmányi sztenderdjeit (academic content standards) anyanyelv és matematika tárgyakból. A sztenderdek évfolyamokra bontott leírások arról, hogy az évfolyam elvégzése után mit kell tudnia, és mit kell tudnia megcsinálni a tanulóknak. Az NCLB kötelezővé tette az államok számára azt is, hogy harmadiktól a nyolcadik évfolyamig évente sztenderdizált tesztekkel mérjék az összes tanuló előrehaladását anyanyelv (reading and language arts) és matematika tárgyakból, legkésőbb az 2005/06-os tanévtől. 2 (A törvény további rendelkezéseit, mivel kívül esnek a tanulmány keretein, itt nem ismertetem.) Mivel azonban minden állam maga készítette el sztenderdjeit, eltérő kihívások elé állították a tanulóikat, így az egyes államokban a sztenderdizált vizsgákon elért eredmények nem voltak összehasonlíthatók. Ezért volt fontos lépés a tanulási eredmények, vagyis sztenderdek vezérelte egységesítés felé haladás útján a Common Core Standards (az alaptantárgyak közös sztenderdjei, a továbbiakban: közös sztenderdek vagy CCS*) megszületése. A CCS-ek 2010-ben készültek el, anyanyelv és matematika tárgyakból, két szinten. A K-12 Standards (a közoktatás 12 évfolyamának sztenderdjei) leírják, mit kell tudniuk a diákoknak a közoktatás 2 Letöltés dátuma:

8 egyes évfolyamainak elvégzése után, míg a College and Career Readiness Standards (Sztenderdek a felsőoktatásba, illetve a szakképzésbe történő belépéshez) leírják, hogy mit kell tudniuk a diákoknak, amikor kilépnek a közoktatásból. A közös sztenderdek kidolgozásához vezető kezdeményezés mögött 48 állam és a főváros áll, valamint civil szervezetek, tehát nem a szövetségi állam. A közös sztenderdek nem kötelezőek az egyes államok számára, és ha egy állam úgy dönt, hogy bevezeti azokat, módosíthat rajtuk. Jelen pillanatig 45 állam, négy társult terület, Washington D. C. és a Hadügyminisztérium oktatási osztálya fogadta el a közös sztenderdeket. 3 Az egyes államok felelőssége az érvényben lévő sztenderdekre alapozva a kerettantervek megalkotása, és a tanulók számára az NCLB-törvényben előírt évenkénti sztenderdizált vizsgák lebonyolítása. Azonban a közös sztenderdek megalkotásával megnyílt az út a szövetségi szinten egységes vizsgák bevezetése előtt is: 2010 óta működik szövetségi finanszírozásban két államok közötti konzorcium, amelyeknek a fő célja a közös sztenderdekre épülő vizsgák kidolgozása anyanyelv és matematika tárgyakból, és a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a vizsgáztatás megkezdése. (A két konzorcium: a Smarter Balanced Consortium 4 és a PARCC, vagyis a Partnership for Assessment of Readinessfor College and Careers 5 ). Azonban a két konzorcium által kifejlesztett vizsgákat sem akkreditálják szövetségi szinten, az egyes szövetségi államok maguk döntik el, hogy elfogadják-e a konzorciumok által kifejlesztett vizsgákat, és ha igen, melyiket. Jelen pillanatban a két konzorciumnak egyenként állam a tagja. A tankönyveket sem akkreditálják szövetségi szinten, sőt ma a legtöbb államban állami szinten sem. Jelenleg 22 államban kerül sor állami tankönyv-akkreditációra, míg a többiben a tankönyvek kiválasztása a tankerületek feladata. (Watts-Taffe, 2006, 3) Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy bár jelentős az előrehaladás az oktatásügyben az egységesítés felé, ez nem a szövetségi kormány akkreditációs tevékenységének köszönhető, mert ilyen tevékenységet az alkotmány értelmében nem folytathat. Akkreditációra az egyes 3 Letöltés dátuma: Letöltés dátuma: Letöltés dátuma:

9 szövetségi államok szintjén kerülhet sor. Mivel nem lehetséges az ötven szövetségi állam akkreditációs tevékenységét egyenként megvizsgálni, ezért a kérdést egy államra, Kaliforniára fókuszálva tekintem át. 2. A közoktatás akkreditációs folyamatai Kalifornia államban Kalifornia lakosságának számát tekintve az USA legnagyobb, területét tekintve harmadik legnagyobb állama. Kalifornia állam gazdasága a nyolcadik legnagyobb a világon. Kalifornia rendelkezik a legnagyobb iskoláskorú populációval az USA-ban. A második Texas, ezért is szokás a legtöbb oktatásüggyel foglalkozó tanulmányban e két államot vizsgálni. Kaliforniában az iskolarendszert az USA-ban szokásosnál nagyobb mértékben Kalifornia állam oktatáspolitikája határozza meg, mert a hatvanas-hetvenes években átalakult a közoktatás finanszírozási rendszere: a közoktatást nem a helyi közösségek adóiból, hanem döntő mértékben (mintegy 60%-os arányban) Kalifornia állam büdzséjéből finanszírozzák. 6 Ezért a tankerületek háttérbe szorultak az állami oktatáspolitikával szemben. Kalifornia hagyományosan úttörő szerepet vitt az oktatási reformok területén: elsőként alkotott 1985 és 1994 között kerettantervet a fő műveltségterületek vonatkozásában (Senate Bill, 1983, 813.), majd a 90-es években az elsők között dolgozta ki tantárgyi sztenderdjeit. (Cohen, D., 1996, 103.; Harnischfeger, 1995, 111, 113.) Kalifornia élen jár a sztenderdizált vizsgák bevezetésében is: ennek egyik jele, hogy kötelezővé tette anyanyelv és matematika tárgyakból a California High School Exit Exam (nagyjából: kaliforniai középiskolai kimeneti vizsga, rövidítve a továbbiakban CAHSEE*), vagyis a mi érettséginknek megfeleltethető vizsgát, amelyről az oktatási törvény szakasza rendelkezik. 7 Témánk szempontjából fontos, hogy Kalifornia egyike a 22 textbook adoption, azaz az államban használatos tananyagokat akkreditáló államnak. Jelentős tanulói populációja miatt meghatározó befolyást gyakorol az amerikai tankönyvpiacra. (The mad, mad world of textbook adoption 2004.) 6 Letöltés dátuma: Chapter 1, statutes of , S.B.2, O'Connell, idézi: 9

10 2.1. A sztenderdek és kerettantervek kidolgozása Kaliforniában Kaliforniában az oktatási rendszer gerincét a sztenderdek adják. Ezekre épülnek az egyes szaktárgyak/műveltségterületek kerettantervei. Kalifornia állam már a 80-as években kidolgozta alaptanterveit, majd a 90-es évektől először a fő szaktárgyakra/műveltségterületekre, majd a többi területre is tartalomsztenderdeket (Content Standards) alkotott. 8 A sztenderdeket az Oktatási Minisztérium irányító és oktatáspolitikákat kidolgozó testülete, a State Board of Education (Állami Oktatási Bizottság, a továbbiakban: SBE*) megbízásából az ún. Academic Standards Commission [Tanulmányi Sztenderdek Bizottsága, hosszabb nevén a Commission for the Establishment of Academic Content and Performance Standards (Bizottság a tanulmányi tartalom- és teljesítménysztenderdek megalkotására)] írta meg, az oktatási törvény ös szakasza alapján. Az alaptantárgyak közös sztenderdjeit (CCS) Kalifornia állam rögtön megszületésük után, 2010-ben elfogadta, és most a bevezetésükön dolgozik. A 2000-es években a tartalmi sztenderdekre építve megszülettek az egyes műveltségterületek kerettantervei (Curriculum framework). 9 A kerettantervek tartalmazzák a tantárgy tanításának céljait, a követelményeket, valamint az értékelés elveit. Míg a tartalmi sztenderdek azt fogalmazzák meg, hogy egy adott évfolyam végére mit kell tudnia és mit kell tudnia megcsinálni a tanulónak, a kerettantervek kijelölik és időben is elrendezik a tananyagot. A kaliforniai kerettantervek ezen kívül bemutatják a kerettantervek mögötti pedagógiai koncepciót is. Minden tárgy esetében ismertetik a kutatások által leghatékonyabbnak bizonyult tanítási stratégiákat, módszereket, elméleti alapvetésükkel együtt. Ajánlásokat fogalmaznak meg a tananyagok hozzáférhetőségének biztosítására, értékelésére és a kerettantervek bevezetéséhez szükséges tanártovábbképzésekre vonatkozóan is. (A kerettantervek fejlesztésének 2011-ben felülvizsgált folyamatábráját lásd az 1. sz. mellékletben.) A kerettanterveket összeállító bizottság az Állami Oktatási Bizottság (SBE) tanácsadó testülete. Működésének jogszabályi hátterét az oktatási törvény szakaszai 8 Letöltés dátuma: Letöltés dátuma:

11 adják. A bizottságot eredetileg Curriculum Development and Supplemental Materials Commission-nak (Tantervfejlesztő és Kiegészítő Anyagok Bizottsága) nevezték ben a bizottság neve Instructional Quality Commission-re (Oktatási Minőség Bizottság, a továbbiakban röviden: IQC*) változott. 10 A bizottság feladata a kerettantervek kidolgozása, a tankönyvek értékelési kritériumainak kidolgozása, az akkreditációra benyújtott tananyagok értékelése, javaslattétel az SBE és a tankerületek felé tantervi és oktatási kérdésekben. E feladatok ellátásához az IQC segítséget is kap, munkájának támogatására az SBE újabb bizottságokat jelölhet ki mellé, például a Kerettanterv és Értékelési Kritériumok Bizottságot (Curriculum Framework and Evaluation Criteria Committee, CFCC). Az IQC tizennyolc tagú testület, amelynek 13 tagját az SBE választja ki a miniszter, illetve az SBE tagjainak ajánlása alapján. A fennmaradó 5 tag kinevezése a következőképpen történik: egy képviselőt és egy laikus tagot a képviselőház elnöke delegál, egy szenátort és egy laikus tagot a szenátus ügyrendi bizottsága, az ötödik tagot pedig a kormányzó nevezi ki. Az SBE által választott 13 tag közül legalább hétnek a közoktatásban dolgozó pedagógusnak vagy mentornak kell lennie, a többi helyre pedig tanterv- és tananyagfejlesztésben jártas iskolavezetők, tankerületi vezetők, szülők, gondviselők jelentkezhetnek. A munkával nem jár honorárium, csak költségtérítés, és a gyakorló pedagógus bizottsági tagok esetében nem fizetik a helyettesítésüket sem, tehát csak olyan pedagógus tud jelentkezni, akinek a helyettesítését iskolájában, tankerületében így is meg tudják oldani. A bizottsági tagok négy évig látják el teendőiket. A bizottsági tagságot csak egyszer lehet betölteni. A bizottsági tagság feltételeiről részletes információkat a 2012-es pályázati felhívás tartalmaz. 11 A fentiekből látható, hogy a kerettantervek megalkotása és elfogadása az állami oktatáspolitika feladata. Az 1. sz. melléklet folyamatábráján látható, hogy a kerettantervek kidolgozása és elfogadása során bevonják a szakmát és az érdekelt feleket (szülőket, gondviselőket) is, részben azáltal, hogy részt vehetnek a folyamat kiindulópontjaként szolgáló fókuszcsoportokban, részben pedig jelentkezhetnek az IQC bizottságba, amely a 10 Assembly Bill 250 (Chapter 608, Statutes of Letöltés dátuma:

12 kerettanterveket kidolgozza és az SBE felé elfogadásra benyújtja, és a kerettantervek első változatát, majd véglegesnek szánt változatát nyilvános vitára is bocsájtja A tananyagok (instructional materials) és taneszközök akkreditálása Kaliforniában Mit akkreditálnak? Kalifornia a 22 adoption state, vagyis a tananyagokat akkreditáló állam egyike, azonban Kalifornia vegyes rendszert működtet, mert ellentétben a másik 21 állammal, csak a K-8, tehát az iskola-előkészítő év és az első 8 évfolyam oktatási anyagait akkreditálja, a évfolyamok tananyagainak kiválasztását a tankerületekre bízza. Ezért Kalifornia példáján bemutatható úgy az állami akkreditációt alkalmazó államok, mint a tananyag kiválasztását a tankerületekre hagyó államok gyakorlata. Az állami akkreditáció folyamatát az oktatási törvény szabályozza. 12 A tananyagok állami akkreditációja az alaptantárgyakból (matematika, anyanyelv, természettudomány, történelem és társadalomtudomány) 6 évre, a többi tárgyból 8 évre szól. Az államnak kötelessége minden alaptantárgyból/műveltségterületből a K-8 évfolyamok számára legalább ötféle alapvető oktatási anyagot akkreditálni, kivéve, ha valamilyen okból erre nem képes, például nem nyújtanak be akkreditációra 5 megfelelő színvonalú tankönyvet. A K-8 évfolyamok számára tehát adott az állam által akkreditált tankönyvek jegyzéke, míg a évfolyamok számára ilyen jegyzék nem készül, mert az állam a évfolyam számára készülő anyagokat nem akkreditálja. A K-8 évfolyamok számára akkreditált tananyagok listájáról választhatják ki a tankerületek azt az egyet, amelyet a tankerület iskoláiban használnak majd. Ha egy tankerület az állam által nem akkreditált anyagot akar használni a K-8 évfolyamokon, az SBE engedélyével megteheti. Ehhez bizonyítania kell, hogy tanulói számára az általa választott anyag megfelelőbb, mint az állam által akkreditált tananyagok. 12 Oktatási törvény szakasz. 12

13 Az akkreditációra a kiadók az alapvető oktatási anyagokat (Basic Instructional Materials) nyújtják be. Alapvető oktatási anyagoknak nevezik azokat az anyagokat, amelyek a tanulók számára a tanulás fő forrását adják, és amelyek úgy tartalmukban, mind szerkezetükben megfelelnek arra, hogy egy teljes tanulási ciklusban használják őket, tehát minimálisan egy tanév tartalmi sztenderdjeiben meghatározott anyagot fednek le. 13 Természetesen a kiadó elkészítheti egy műveltségterület/szaktárgy oktatási anyagait több évfolyamra is, és a teljes tankönyvsorozatot is akkreditáltathatja, de az akkreditációnak ez nem feltétele, elég egy évfolyam anyagával pályázni. Az alapvető oktatási anyagokhoz számítják a tankönyvhöz szorosan kapcsolódó tananyagokat, amelyeket ancillary materials -nak (kapcsolódó anyagok) hívnak. (Az egy vagy több tanévre szóló programok a következőket foglalják magukba: tankönyv, tanulási útmutatók (study guides), munkafüzetek, online támogatás, tanári kézikönyvek és a tantárgy jellegétől függően más anyagok is. (Példaként lásd a 2. sz. mellékletet: a Pearson kiadó K-6 évfolyamok számára 2006-ban akkreditált természettudomány-programjának komponenseit. 14 ) Az alapvető és a kapcsolódó (ancillary) tananyagokat, akár egy, akár több tanévre szólnak, egy programként akkreditálják, és programként nevezik meg a dokumentumokban is. Ezért a továbbiakban a dolgozatban nem tankönyvekről, hanem programokról vagy tananyagokról beszélek majd. Fontos még tudni, hogy az ún. kapcsolódó tananyagok (ancillary materials) elnevezésükben is különböznek az egy tanévnél rövidebb tanítási ciklusra készült anyagoktól, amelyeket kiegészítő anyagoknak (supplementary materials) neveznek, és amelyeket nem akkreditálnak. (Kivételt képeznek a digitális kiegészítő anyagok, lásd erről később a II.2.7 pontot.) Mik a tananyagok akkreditációjának kritériumai? 13 Oktatási törvény, 2. cikkely, meghatározások Letöltés dátuma:

14 Az akkreditáció sarokkövét az egyes tantárgyak/műveltségterületek kerettanterveiben a tananyagokkal kapcsolatban megfogalmazott pedagógiai tartalmi megfelelés követelményei adják. A pedagógiai tartalmi megfelelés fő kritériumai minden tárgy esetében azonosak. Itt a matematikai kerettantervből idézem a leírásukat. A. A pedagógiai tartalmi megfelelés kritériumai 1. A matematikai tartalom és sztenderdek összehangoltsága: az anyag tartalma feleljen meg a Kalifornia állam által elfogadott matematika tartalmi sztenderdeknek és a matematika kerettanterv ajánlásainak. 2. Az oktatási anyagok felépítése: az oktatási anyagok felépítése (sequence) és szerkesztése (organization) megfelelően strukturálja azt a tananyagot, amelyet a tanulók egy tanév során elsajátítanak a matematika-alapprogramban, valamint az algebrai felkészítő- és a matematikai felzárkóztató programokban. 3. Értékelés: az oktatási anyagok mutassák be azokat az értékelési módszereket, amelyek segítségével mérhetővé válik a tanulók előrehaladása. 4. Általános hozzáférés: az oktatási anyagok legyenek hozzáférhetők a sajátos nevelési igényű tanulók számára is. 5. Tanítástervezési és oktatási támogatás: a kiadó biztosítson támogató információkat és anyagokat (minimálisan egy tanári kézikönyvet) a pedagógusok számára. E kritériumok teljes kifejtése a matematika tárgy vonatkozásában megtalálható a minisztérium honlapján. 15 Az öt kritérium részletes kifejtése minden kerettantervben megtalálható, a kerettantervek pedig hozzáférhetők a kaliforniai Oktatási Minisztérium honlapján. 16 Az egyes kerettanterveken belül a Tanítási anyagok értékelési kritériumai c. rész tartalmazza a releváns információkat. Például, ha megnézzük a történelem és 15 Evaluation Criteria Letöltés dátuma: Letöltés dátuma:

15 társadalomtudomány műveltségterület teljes specifikációját, akkor látható, többek között, hogy a tananyagkészítőnek: különböző értékelési eszközöket kell kifejlesztenie; az anyagokhoz megoldókulcsokat kell biztosítania; ha technológiai anyagokat nyújt be kapcsolódó anyagként, akkor gondoskodnia kell a technikai támogatásról; gondoskodnia kell a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről; részletes tanári kézikönyvet kell biztosítania; ha az anyag külső források használatát javasolja, ismertetnie kell, hogy azokat hogyan lehet az alaptananyaghoz illeszteni, és mely sztenderdeknek való megfelelést segítik; tartalmaznia kell a kiadó által szervezett, az anyagok megfelelő bevezetéséhez szükséges tanári továbbképzések időszükségletét, költségeit. Mivel a Tanítási anyagok értékelési kritériumai című fejezet minden kerettantervben igen sok követelményt támaszt a pályázókkal szemben, az akkreditációra benyújtott anyagok csak akkor felelnek meg az elvárásoknak, ha sok komponensből állnak össze. Ezért szükséges az akkreditációhoz az alapvető tananyagon kívül az ún. kapcsolódó (ancillary) anyagok benyújtása is. Amikor eljön az akkreditáció ideje, a kerettantervekben található leírás alapján az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) elkészíti a teljes, részletes értékelési kritériumlistát, amelyet az Állami Oktatási Bizottság (SBE) fogad el. Azokat az anyagokat, amelyek nem felelnek meg az első kritériumnak, tehát nem illeszkednek a sztenderdekhez, semmiképpen nem akkreditálják. Csak azok jöhetnek számításba, amelyek megfelelően illeszkednek a sztenderdekhez, és a többi négy területen is vannak erősségeik. (Jól látható ez, ha megvizsgáljuk a most folyó matematikai programakkreditáció részletes kritériumait. 17 ) B. Törvényességi vizsgálat 17 Letöltés dátuma:

16 Ezután az oktatási törvény értelmében a tananyagoknak még át kell esniük a törvényességi vizsgálaton, amelynek legfontosabb része az ún. Social Content Review * ( társadalmi tartalomvizsgálat ), amely alapvetően a tananyagok politikai korrektségének vizsgálatát jelenti. 18 Ennek értelmében az akkreditált programoknak vállalniuk kell a kulturális, etnikai sokszínűség megjelenítését, a környezetvédelmi alapelvek és a káros szenvedélyek hatásainak megfelelő megvilágítását, a takarékosság, a tűzvédelem és az állatok és emberek humánus kezelésének tanítását. Gondoskodniuk kell a férfi és női nemi szerepek, a homoszexualitás és a transzgender csoportok politikailag korrekt megjelenítéséről. Semmiféle diszkriminatívnak minősíthető anyagot vagy ábrázolást nem tartalmazhatnak. A tananyagoknak, ahol ez lehetséges, gondoskodniuk kell a tanulók erkölcsi fejlődéséről: tanítaniuk kell az erkölcsösség, igazságosság, hazafiasság elveit, az amerikai állampolgársággal járó jogokat, kötelezettségeket és méltóságot, a szabad kormányzati rendszer módját, erkölcsi alapját és elveit. A társadalomtudományi tananyagoknak tanítaniuk kell a polgárjogi mozgalmakat és Martin Luther King szerepét, továbbá az egyes kisebbségi csoportok szerepét az USA történelmében. Tilos bármilyen cégnév, márka, logó használata a tananyagban vagy tananyag illusztrációjában, kivéve, ha valamilyen igazolható pedagógiai célt szolgálnak. Ez a szabály vonatkozik a tankerületek által akkreditált anyagokra is, de természetesen nem vonatkozik a tankönyvkiadó nevére, logójára. Ennél részletesebb leírás is elérhető a követelményekről, hiszen ennek a vizsgálatnak a sztenderdjei is az értékelők rendelkezésére állnak. (Standards for Evaluating Instructional Materials for Social Content, 2000.) A társadalmi tartalomvizsgálat kritériumainak való megfelelést az állami akkreditáció során a K-8 anyagok vonatkozásában egy önkéntesekből válogatott, a teljes társadalmi spektrumot lefedő testület vizsgálja, míg a évfolyamok számára elkészített anyagok megfelelőségét a tankerületeknek kell vizsgálniuk. Olyan anyag, amely ezen a szűrőn nem megy át, nem kerülhet akkreditálásra Oktatási törvény, , , szakaszok o., Letöltés dátuma:

17 C. További követelmények Az oktatási törvény ezen kívül még további kötelezettségeket is ró a kiadókra: megfelelő számú ingyenes mintát kell a tankerületek és a minisztérium rendelkezésére bocsátaniuk; 2. megegyezés alapján vállalhatják tanártovábbképzések tartását az anyagok megfelelő tanításáról; 3. egy kiadó sem adhatja tananyagait magasabb áron egyetlen kaliforniai tankerületnek sem, mint más államok tankerületeinek, vagyis alkalmaznia kell a legnagyobb kedvezmény elvét; 4. egy kiadó sem biztosíthat rosszabb minőségű anyagokat Kaliforniában, mint más államokban. Ezen kívül a kiadóknak be kell tartaniuk a tananyagok méretéről, súlyáról és tartósságáról alkotott állami szabályokat Milyen dokumentáció szükséges az akkreditációhoz? Az akkreditálásra benyújtott anyagok elbírálásánál az ún. standards map, vagyis sztenderdtérkép szolgál sorvezetőként. Ez a legfontosabb dokumentum, mert az akkreditáció legfontosabb követelménye az anyagok sztenderdeknek való megfelelése. (3. sz. melléklet: Sztenderdtérkép részlete történelem és társadalomtudományokból az 5. évfolyam számára) A sztenderdtérképeken a kiadóknak bizonyítaniuk kell az egyes sztenderdleírások melletti rovatokban megadott elsődleges és másodlagos referenciákkal, hogy az általuk akkreditációra benyújtott anyag illeszkedik a tartalmi sztenderdekhez. Az akkreditációt végző szakemberek a kiadók által már kitöltött sztenderdtérképeket vetik össze az akkreditálandó tananyaggal. Az anyagoknak ezen kívül meg kell felelniük a kerettantervekben megfogalmazott, az A pontban felsorolt további négy pedagógiai tartalmi kritériumnak is. Az egyes akkreditációkhoz a teljes kritériumlistát az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) állítja össze. 20 Lásd ezeket részletesen: oktatási törvény , 1 7. cikkely Letöltés dátuma:

18 Kik végzik a tananyagok akkreditációját? Az állam nevében a közoktatás K-8 évfolyamai számára szóló tananyagokat a State Board of Education (SBE) akkreditálja. Az SBE a minisztérium 11 tagú testülete, amelynek tagjait a kormányzó nevezi ki. Ez a 11 tagú testület hozza a közoktatás vonatkozásában a legfontosabb döntéseket, így az SBE akkreditálja nemcsak a tananyagokat, hanem a sztenderdizált vizsgákat, és magukat a sztenderdeket és a kerettanterveket is, az oktatási törvény szakasza értelmében. A másik fontos testület az SBE tanácsadó testülete, a kerettanterveket összeállító bizottság, jelenlegi nevén az Instructional Quality Commission (Oktatási Minőség Bizottság, röviden: IQC). Összeállításáról már esett szó a II.1. pontban. Ez a testület tekinti át az akkreditálandó tananyaggal kapcsolatos szakértői jelentést, majd javaslatot tesz a kérdéses tananyag akkreditációjára az SBE-nek. A tananyagokat elbíráló szakértőknek két csoportja van: a szaktárgyi/műveltségterületi szakértők csoportja (Content Review Experts, CRE*) és a tantárgy-pedagógiai szakértők (Instructional Materials Reviewer, IMR*) csoportja. A szakértők a minisztérium honlapján található formanyomtatványon pályázhatnak a tagságra. Jelenleg a matematika tárgy közös sztenderdjeihez (CCS) illeszkedő új matematikaprogramok akkreditálásához keresnek szakértőket. A pályázati űrlap még nem végleges, de a honlapon elérhető változatát a 4. sz. mellékletben csatolom. 22 A pályázatokat az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) bírálja el, majd a szakértőket az IQC javaslatai alapján az Állami Oktatási Bizottság (SBE) kéri fel. A szaktárgyi/műveltségterületi szakértők feladata a benyújtott tananyag tudományos szempontból való megfelelésének vizsgálata. A szakértői megbízás elnyerésének az ő esetükben előfeltétele a doktori fokozat az adott tárgyból, kivéve az olvasás és irodalom, és a képző- és előadóművészetek területét. Ezeken a területeken elég egy mesterszintű diploma és minimum öt év tapasztalat a tárgy kompetenciaalapú oktatásában vagy az olvasás és irodalom területén doktori fokozat és olvasásszakértői tudás. A tudományos 22 Letöltés dátuma:

19 szakértők azonban csak másodlagos szerepet töltenek be a tantárgy-pedagógiai szakértők mellett. 23 A tantárgy-pedagógiai szakértők kiválasztását szabályozó rendelet 24 előírja, hogy többségük az adott szaktárgyat és korcsoportot tanító, a kompetencia alapú oktatásban jelentős tapasztalatokkal bíró gyakorló pedagógus legyen. Egy közülük a nem angol anyanyelvű diákok, egy pedig a sajátos nevelési igényű diákok tanításának a szakembere kell, legyen. Tantárgy-pedagógiai szakértőnek jelentkezhetnek iskolavezetők, szülők, a helyi iskolaszék tagjai is. A cél az, hogy a testület reprezentatív legyen, tehát mindenféle tankerület képviseltesse magát: városi, elővárosi, vidéki, az állam legkülönbözőbb vidékeiről, valamint más és más oktatási tapasztalatokkal bíró, különböző nemű és korú pedagógusok legyenek a tagjai között. (Watts-Taffe, 2006, 5.) A szakértőket nem akkreditálják. Szakértői névjegyzék nincs. Szaktárgyi/műveltségterületi szakértőnek, tantárgy-pedagógiai szakértőnek és a Társadalmi Tartalomvizsgálat Bizottságba ( Social Content Review ) egyaránt nyílt pályázaton lehet jelentkezni. A szakértői pozíciókra jelentkezők körét bizonyára behatárolja az, hogy a kiválasztottak szakértői munkájukért nem kapnak kompenzációt, csak költségtérítést és napidíjat, és mivel munkájuk miatt két hétig hiányozniuk kell a munkahelyükről, csak azok tudnak jelentkezni, akiknek a helyettesítését erre az időre meg tudják oldani. (Watts-Taffe, 2006, 5 6.) A évfolyamok számára a tankerületeket vezető helyi oktatási hatóságok (Local Education Authority, röviden: LEA*) akkreditálják az anyagokat. Erről a folyamatról a II fejezet B. pontja alatt esik majd szó Hogyan zajlik az akkreditációs eljárás? A. Az állami akkreditáció folyamata 23 Letöltés dátuma: Letöltés dátuma: California Code of Regulations, Title 5 (5 CCR) Section

20 Az akkreditáció folyamatát az Oktatási Minisztérium honlapján található Adoption Process and Overview ábrája szemlélteti. (Lásd 5. sz. melléklet: Oktatási anyagok akkreditálása folyamatábra, ) Az ábrához fűzött megjegyzésben olvasható, hogy a kiadók által benyújtott tananyagok kézhezvétele és az Állami Oktatási Bizottság (SBE) végső döntéshozatala között körülbelül hat hónap telik el. A folyamatábrán jól látható, hogy az akkreditációs folyamat kiindulópontja a pályázat meghirdetése a kiadók számára, természetesen az elbírálás kritériumaival együtt. Ezt az SBE teheti meg, és kb. 18 hónappal az akkreditációs procedúra megkezdése előtt kerül rá sor. Ezután következik a szakértők pályázat útján történő kiválasztása. A szakértőknek két csoportja van. A szaktárgyi/műveltségterületi szakértők a benyújtott tananyagot tartalmi szempontból vizsgálják: pontos-e, elég mély és átfogó-e, elég korszerűe. Ezzel szemben a tantárgy-pedagógiai szakértők azt vizsgálják, hogy az akkreditálandó oktatási anyag megfelel-e az adott tárgy-, műveltségterület kerettantervében előírt követelményeknek, a tárgy-, műveltségterület tartalmi sztenderdjeinek (content standards), és a kerettantervben megfogalmazott egyéb pedagógiai tartalmi kritériumoknak. (Lásd ezeket előbb, a II A pont alatt.) Annak érdekében, hogy minél jobb döntést tudjanak hozni, a kiválasztott szakértők egyhetes képzésben részesülnek. Mivel minden akkreditációs eljáráshoz nyílt pályázaton választják ki a szakértőket, szakértői névjegyzék nem létezik, a kiválasztott szakértők rendszeres továbbképzésére értelemszerűen nem kerülhet sor. A szakértők képzése alapvetően az értékelés sztenderdizálását szolgálja. A képzés során meghallgatják a kiadók prezentációit is. Ezután minden szakértő egyedül dolgozik kb. két hónapig, értékeli az anyagokat, majd egy újabb egyhetes együttes ülést tartanak, ahol meghallgatják az előzetesen feltett kérdéseikre adott kiadói válaszokat, és döntést hoznak. Jelentésüket közösen készítik el és továbbítják az Oktatási Minőség Bizottságnak (IQC) (Watts-Taffe, 2006, 6.). A jelentés megírása után kerül sor a törvényességi vizsgálatra, a társadalmi tartalomvizsgálatra (Social Content Review). (Watts-Taffe, 2006, 6.) 25 Letöltés dátuma: