PREVENTION KÖZÖSSÉGI BIZTONSÁGOT SEGÍTŐ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Átírás

1 PREVENTION KÖZÖSSÉGI BIZTONSÁGOT SEGÍTŐ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Eredeti név: PREVENTION Országos Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Közhasznú Egyesület Alapításkori név és Alapszabály megváltoztatva 2012-ben Alapítva 2009.

2 PREVENTION 19/1 oldal Közösségi Biztonságot Segítő Közhasznú Egyesület EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÁSODSZOR MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLYA I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1.) A szervezet neve: Prevention Közösségi Biztonságot Segítő Közhasznú Egyesület (2.) A szervezet rövid neve: PREVENTION KBS Kh. E. (3.) A szervezet központi székhelye: TAB, Táncsics M u. 18. (4.) Működési területe: Területi a fiókszervezeteken keresztül a. Működési nyelve: Magyar b. Nemzetközi nyelve: Angol (5.) Jogképessége: Jogi személy, amely önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik (6.) Az egyesület és rajta keresztül alapítói és tagjai felelősséget és elkötelezettséget éreznek az életminőséget javító, közösségi biztonságot segítő szakmai tevékenységért, és tevőlegesen kívánják végezni a fentieket erősítő és társadalmi összefogásra ösztönző közhasznú feladatokat. A kiemelt helyen szereplő bűnmegelőzési és vagyonvédelmi céljai, nagyobbrészt önkéntes szerveződéssel, kisebb részt nonprofit szolgáltatással megvalósíthatók így az államra, a hatóságokra és a közösségekre háruló kötelezettségek teljesítéséhez mérhetően hozzájárulnak. (7.) Az egyesület pártoktól, politikai és vallási nézetektől mentes, független civil szervezet. a. Az egyesületi tagságnak nem kizáró oka bármely Magyarországon bejegyzett és engedélyezett szerveződés, szervezet tagsági viszonya, de az egyesületen belül sem politikai, sem vallási nézetek nem hirdethetők, az egyesületi tagok között semmilyen ehhez kapcsolható agitációs tevékenység nem végezhető. b. Az Egyesület, az egyesületi tag valamely párthoz való személyes viszonyát, párttagságát, politikai nézeteit, vallási felekezethez való tartozását, nézeteit nem befolyásolja, és nem korlátozza, az, az egyesületi tag személyes joga. (8.) Az egyesületen belül és tagjai között, etikailag elítélhető, sértő, kirekesztő, lázító, uszító magatartást, tevékenységet nem lehet folytatni, kiváltképp, ha a. az mások politikai, vallási, ideológiai nézeteit sérti, b. az faji, népcsoporti, nemzeti, nyelvi, kulturális megkülönböztetésre buzdít.

3 19/2 oldal II. AZ EGYESÜLET CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI 1. Alapelvek (9.) Az egyesület célja, a társadalmi közösségeket érintő alapelvein keresztül valósul meg, amelyek az alábbiak: a. Törvényesség b. Szakszerűség c. Esélyegyenlőség d. Egyenlő bánásmód e. Integrált és komplex probléma-megközelítés f. Megoldások harmonizációja g. Önkéntesség h. Folyamatosság i. Fenntarthatóság j. Értékteremtés k. Minőségen alapuló elégedettség l. Kommunikáció koordináció - kooperáció és visszacsatolás teljes körű érvényesítése. A fenti alapelvek érvényesítése érdekében : 1. a települések közbiztonságának erősítéséhez az önkéntes lakossági részvétel kereteinek kialakításában való aktív részvétel, az élhető és egyre javuló lakóterületi feltételek tervezéséhez, megvalósításhoz való szakmai-szolgáltató hozzájárulás, a tulajdonhoz, a zavartalan működéshez, a tulajdonnal, birtokkal való törvényes rendelkezéshez kapcsolódó viszonyrendszer szolgáltató, koordinatív támogatása, 2. az egyének, közösségek és a társadalom életminőségét és biztonságát veszélyeztető jogellenes veszélyeztetések, cselekmények megelőzésében való képesség és kompetencia alapú részvétel. 3. A gazdasági jellegű jogellenes cselekmények megelőzése, felismerése és elkerülése érdekében felvilágosító, tanácsadó, népszerűsítő tevékenység tervszerű végzése, a korrupciós lehetőségek kiküszöbölésében való aktív résvétel. 4. a társadalmi beágyazottság érvényesítése érdekében az Egyesület a mindenkori általános és szakpolitikán alapuló, állami, kormányzati stratégiai koncepciók, dokumentumok alapján alakítja ki saját programjait, végzi a hozzájuk kapcsolódó helyzetelemzésen alapuló, célirányos, eredményorientált szakmai-szolgáltató tevékenységét. 5. az egyesület célkitűzéseihez és feladataihoz kapcsolódó, az egyesület szervezésében megvalósuló, a helyi fiókszervezetek által felmért igényekhez igazodó civil bűnmegelőzési és vagyonvédelmi szolgáltatás működtetése, irányítása. Ez irányú tevékenységét általánosan egyesületi keretek között, illetve jogszabály által behatárolt gazdasági szolgáltató tevékenység alkalmazásával valósítja meg. 2. Irányelvek (10.) Az egyesületi bűnmegelőzési és vagyonvédelmi programalapú tevékenységének irányelvei, a szociális vagy veszélyeztetést azonosító megközelítés, környezeti sajátosságokból adódó szituációk kezelése, a bűnmegelőzés és biztonságszolgáltatás horizontális és vertikális kapcsolódási pontjainak azonosítása. Az egyesület az alapelveket érvényesítve, a tevékenységi irányelveket figyelembe véve határozza meg a célokat és az ezeket megvalósító feladatrendszereket. a. A komplex és integratív probléma-megközelítésre alapozva az egyesület az önkéntesség elvét preferálja, folyamat- és rendszer szemléletet alkalmazva a biztonsági - közbiztonsági terhek racionális, követhető és mérhető megosztására törekszik.

4 19/3 oldal b. A veszélyeztetés, a szereplők, a tennivalók beazonosításával kompetencia alapú konkrét, gyakorlati megoldásokat, szolgáltatást kínál az érintettek, érdekelte és a rászorulók számára. c. Az egyesületi tevékenység az egyének, közösségek, a gazdasági szereplők, fenyegetés, kockázat felismerési lehetőségeit kibővíti, megelőzési, elhárítási képességének növelését, biztonságosabb lakókörnyezeti életfeltételek kialakítását támogatja, d. Az egyesület a közösségi biztonság növelésének segítésére végzendő vagyonvédelmi és non-profit szolgáltató tevékenysége keretében direkt és indirekt módon erősítik az önvédelmi képességet, segítik a lakókörnyezet közbiztonságának javítását. 3. Közhasznú tevékenységek (11.) Az egyesület a társadalom, a közösségek és az egyének közös kapcsolódó érdekeinek kielégítése, saját tevékenysége hatékonyságának erősítése érdekében közhasznú tevékenységet folytat: 1. Részt vállal a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása tevékenységhez kapcsolódó bűnmegelőzési és vagyonbiztonság-védelmi tevékenység cél feladat - hely és idő szerinti koordinálásában, illetve aktívan közreműködik ezek megvalósításában. 2. Tevékenységi körében nevelési és oktatási, képességfejlesztési, ismeretterjesztési részfeladatokat valósít meg. 3. A műemlék- és örökségvédelem szubjektív tényezőinek (rongálás, károsítás, áthelyezés, stb.) kiküszöbölésében bűnmegelőzési és vagyonbiztonsági-védelmi tevékenységet valósít meg. 4. Tevőlegesen részt vállal a természet- és állatvédelem, védetté nyilvánított növények, növénytársulások bűnmegelőzési-vagyonvédelmi módszerekkel való helyi védelemében 5. Tevőlegesen részt vállal a helyi környezetvédelemben bűnmegelőzésivagyonvédelmi módszerek alkalmazásával 6. A gyermek- és ifjúságvédelem terén koordinációs és részfeladatokat vállal. 7. Az esélyegyenlőség az azonos bánásmód érvényesülése érdekében tevékenységi körében kockázatalapú megközelítést alkalmaz a hátrányos helyzetű személyek csoportok társadalmi érdekérvényesítése elősegítésében. 8. Részt vállal a társadalomra hárítható, önkéntes közrend és közlekedésbiztonság védelem, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás feladatainak széleskörű megismertetésében 9. Cél feladat - hely és idő szerinti közreműködik az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó önkéntes tevékenységben, társadalmi összefogás népszerűsítésében (12.) Az egyesület közhasznú tevékenységét, a tevékenységével járó anyagi kiadásait a hatályos jogszabályok alapján adományokból, támogatásokból, tagdíjaiból, esetenként pályázati forrásokból fedezi. 4. Általános tevékenység (13.) Az egyesület kapcsolódó tevékenységei: a. A civil társadalom és a hatóságok / biztonsági - rendvédelmi szervek, a bűnüldöző szervek közötti bizalom és az együttműködés erősítése. b. Működési területén a rendelkezésre álló jogszerű eszközökkel és módszerekkel felismeri, azonosítja, illetve felderíti és a bűncselekmények elkövetését elősegítő

5 19/4 oldal körülményekről tájékoztatja a hatóságokat/rendőri szerveket, és más intézkedésre, beavatkozásra jogosult szervet. c. Működési területén a gazdasági bűncselekmények elkövetését elősegítő körülményekről tájékoztatja a rendőri szerveket, és más intézkedésre jogosult szervet. d. Jelzéseket ad az illetékes önkormányzati szerveknek, hatóságoknak a gyermek- és fiatalkorúak értelmi, erkölcsi, testi fejlődését súlyosan veszélyeztető észlelt magatartásokról, e. Kockázatalapú elemzésekre építve a bűnügyileg fertőzött területeken a veszélyeztetett személyek, közösségek körében az ingó- és ingatlan vagyontárgyak védelmére, a károkozások megelőzésére és a bűnalkalmak csökkentésére nyilvános felvilágosító és propaganda, tanácsadó tevékenységet folytat együttműködve a helyi rendőri bűnmegelőzési szervvel. 1. ismeretterjesztő lakossági fórumokat, tájékoztatókat, előadásokat szervez, illetve azokban részt vesz, 2. alkalmazható technikai eszközök segítségével segíti az áldozattá válás elkerülését, a bűnalkalmak kialakulásának lehetőségét. (támogatja a Szomszédok Egymásért Mozgalmat, népszerűsíti a Közösségi SZIV Biztonsági Háló elnevezésű programot a Társadalmi Összefogás Mozgalom a Biztonságért felhívás keretei között) f. Az Egyesület kiemelt feladatának tekinti az óvodás és iskoláskorú gyermekek számára ismeretbővítő programok, (közösség- és személyiségfejlesztés) rendezvények, versenyek szervezését, és ezek lebonyolításában segítőleg vesz részt. Működési területén oktatófelvilágosító, tanácsadó tevékenységet folytat, ismeretbővítő programot versenyt szervez, 1. a közúti kerékpáros- és gyalogosközlekedés biztonságosságának növelése érdekében, Mobil Közlekedési Park(ok) üzemeltetésével, 2. valamint rendezvényein népszerűsíti a műemlék, a turisztikai látványosság, mint középítmény vagy közvagyon védelmét, 3. illetve, a környezet-, a természet-, és az állatvédelmet, kiemelten kezelve a tájvédelmi területeket és a védett állatokat megismertetését, segítve és együttműködve a területi hatósági szervekkel, közintézményekkel. 4. Az i; ii; iii felsorolásban nevesített feladatokra együtt, illetve külön-külön is szervezhető norma és szabálykövetésre ösztönző program. 5. Az egyesületi tevékenységekhez kapcsolódó feladatok (14.) Az Egyesület, a működési területén a bűnalkalmak kialakulásának elkerüléséhez, valamint az áldozattá válás magakadályozásához kapcsolódó tevékenységéhez olyan alacsony költségű technikai eszközcsoportot kíván alkalmazni, melyet a rendészeti szervek arra alkalmasnak ítélnek, és használhatóságát a lakosság körében segítőleg propagálják. A felsorolt eszközöket támogatók pénzbeli támogatásából vásárolja meg, vagy tárgyi adományaként átveszi és a célterületen térítésmentesen szétosztja. (biztonságos zárszerelvények, kézi tűzoltó készülék, személyi segélyhívó berendezés, házi mentőláda, takarékos izzók, kerékpár világítási berendezés, láthatósági mellény, és egyéb céljainak megfelelő eszközök) 6. Térítésmentes szolgáltatások és részesei (15.) Az egyesület közhasznú célkitűzéseivel és feladataival kapcsolatos közhasznú szolgáltatásaiból tagjai, és tagjain kívül minden érintett egyén, társadalmi réteg ellenszolgáltatás nélkül részesülhet, amennyiben az egyesület szolgáltatásainak elérésére az egyesület saját szervezésében nyújt lehetőséget. a. Az egyesületi tagdíj nem minősül ellenszolgáltatásnak.

6 19/5 oldal b. A pártoló tag, vagy támogató által befizetett pénzbeli vagy nem pénzbeli támogatás, adomány nem minősül ellenszolgáltatásnak. c. Szerződés, megállapodás alapján végzett közhasznú szolgáltatás egyszeri vagy tartós támogatása nem minősül ellenszolgáltatásnak. (16.) Az egyesület, a 3. bek. (11.) pont, 1-9. alpontjaiban megfogalmazott feladataihoz, valamint a közösségi biztonságot segítő és közlekedésbiztonságot javító szolgáltatásaihoz közhasznú propaganda-, és szervezési szolgáltatást végez, melyeket tagjai, és tagjain kívül minden egyén, térítésmentesen vehet igénybe. a. a hivatalos szervek szakanyagából nyomdai vagy egyéb sokszorosítási eljárással előállított biztonságnövelést segítő egyesületi nyomtatványból, vagy a kiosztásra átvett ismeretterjesztő kiadványokból minden érintett ellenszolgáltatás nélkül részesülhet, b. ismeretterjesztő rendezvények, előadások, fórumok, gyakorlati bemutatók nyíltak, azokat minden érintett ellenszolgáltatás nélkül látogathatja. c. az Egyesület működési területén térítésmentes szolgáltatásai elsősorban a helyi polgári igényének figyelembevételével kerül összeállításra, amelyek között szerepel a 1. gyermekek közlekedési ismereteit bővítő foglalkozások, versenyek szervezése, 2. iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, készségfejlesztő, közösségépítő programok, versenyek szervezése, 3. a biztonságot segítő egyesületi feladatokhoz kapcsolódó térítésmentesen nyújtható kiegészítő szolgáltatások, 4. mindennemű egyesületi tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás, külső tanácsadó esetén is, 5. Közösségi Személy-, Ingatlan, és Vagyonvédelmi Biztonsági Háló egyesületi szolgáltatáshoz kapcsolható kiegészítő szolgáltatások, melyek az adott területen a közösségi igények alapján kerülnek meghatározásra. (pl. nem rendszeres segítségnyújtás) 6. Alapszabály III. rész 5. bekezdés (14.) pont szerinti térítésmentesen kiosztandó eszközök fel-, és beszerelése 7. Térítés mellet igénybe vehető szolgáltatások (17.) Abban az esetben, ha az Egyesület térítésmentes szolgáltatásai nem elégítik ki a felmerült társadalmi igényeket, élhet a törvényben biztosított jogával, és gazdasági tevékenység keretében is nyújthat szolgáltatásokat, melyeket tagjai és tagjain kívül minden igénylő, a mindenkori gazdasági és adóügyi szabályoknak megfelelően az egyesületi üzletpolitikával kialakított térítési díj ellenében vehet igénybe. Kiemelt egyesületi szolgáltatások: a. Közösségi Személy-, Ingatlan, és Vagyonvédelmi Biztonsági Háló biztonságot növelő, segítő egyesületi szolgáltatás bérelhető technikai berendezései A településeken működtetett szolgáltatás célközönsége: 1. alacsony jövedelemmel rendelkező azon veszélyeztetett társadalmi réteg, kiknek jövedelmi szintje nem teszi lehetővé a biztonságvédelmi szolgáltatások piac alapú igénybevételét i. idősek, egyedül élők, segítségre szorulók, ii. iii. alacsony bérből fizetésből élő, több gyerekes családok, nehéz anyagi helyzetben lévő helyi állami közintézmények, cégek, vállalkozások 2. A szakhatósági engedélyhez kötött szolgáltatást kizárólag szakvizsgával bíró szolgáltatási munkacsoport tagjai látják (láthatják) el. b. Mobil Közlekedési Park a gyalogos- és kerékpáros közlekedés ismereteinek növelését segítő egyesületi szolgáltatás

7 19/6 oldal A településeken működtethető szolgáltatás célközönsége: 1. A HH és LHH településeken, kisvárosokban működő alacsony tanulólétszámú oktatási intézmények diákjai (18.) A térítéses szolgáltatás egyes esetekben térítésmentessé válhat, ha azt egy támogató kifejezetten és meghatározottan egyének, vagy közösségek javára, a szolgáltatás támogatására irányuló pénzbeli vagy tárgyi adomány nyújtásával biztosítja, mely így nem számít ellenszolgáltatásnak, III. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A Közgyűlés (19.) Az Egyesület legfőbb vezető szerve a közgyűlés, melynek ülései nyilvánosak. a. A közgyűlés üléseit évente általában kettő alkalommal tartja, de a közgyűlések között legalább 60 napnak kell eltelni. b. A tagság a soron következő, vagy rendkívüli ülést megelőző 10. napig elektronikus, vagy postai levél útján Meghívót, tájékoztatást kell küldeni az ülés helyéről, időpontjáról, tárgyáról, napirendi pontjairól. (20.) Az Egyesület működését befolyásoló változások bevezetését határozathozatali javaslattal a Közgyűlés elé kell terjeszteni. a. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a helyszínen választott hitelesítő tagoknak, vagy korábbi Közgyűlésen határozattal kinevezett hitelesítőknek aláírásukkal hitelesíteni kell. b. A Közgyűlési jegyzőkönyvet és mellékleteit, időrendnek megfelelően iktatni kell. (21.) A Közgyűlés határozataiból évenkénti bontásban határozati gyűjtődossziét kell készíteni. (22.) A közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi a közgyűlésen az Egyesület által esetenként készített kép-, és hangfelvétel. (23.) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az egyesületi tagok több mint fele (50%+1), a Közgyűlésen megjelent, vagy a. ha a fiókszervezetek több mint fele a közgyűlésen képviselve van és a képviselt tagok száma meghaladja a teljes tagi létszám 50%-át, (24.) Amennyiben a Közgyűlés a meghirdetett időpontban, - a távol maradók elfogadható indokát figyelembe véve -, nem határozatképes, a közgyűlés egy óra várakozási idő elteltével újból összehívható és határozatképessége kimondható, ha a megjelent tagok száma nem kehesebb az érvényes tagi létszám 20%-nál. (25.) A tagi, fiókszervezeti javaslatokból összeállított beterjesztésekből, határozati javaslatokból és egyéb napirendi pontokból álló közgyűlési napirendi pont elfogadásáról a közgyűlésen a résztvevők nyílt szavazással szavaznak. (26.) A Közgyűlés ülései nyilvánosak, a jelenlévők részére általában felszólalási, a tagok részére szavazati jogot is biztosít. a. Kettő hónapot meghaladó tagdíjhátralékkal bíró tag a soros Közgyűlésen nem szavazhat, amennyiben hátralékát a közgyűlés kezdéséig nem rendezi. b. Felszólalási jog illeti meg a meghívott vendéget, a tagot, és esetenként azon jelenlévőt, ki a Közgyűlés előtt vagy alatt ebbéli szándékát a levezető elnöknek bejelenti, illetve ha a Közgyűlés napirendi pontja erre lehetőséget biztosít. (27.) A közgyűlés határozatai a fiókszervezetek helyi működését nem akadályozhatják. a. Amennyiben a közgyűlés az egyesület működésére olyan határozat meghozatalára kényszerül, melynek általánosan megfogalmazott irányelve a többségre vonatkozóan elkerülhetetlenül szükséges, de tartalmával feltételezhetően akadályozza egy-egy fiókszervezet működési rendjét, a határozatban fel kell sorolni mindazon fiókszervezeteket, melyek a határozat végrehajtása alól mentesülnek,

8 19/7 oldal 1. a mentesség okát a közgyűlésen ismertetni kell, 2. a határozat szavazásra bocsátását megelőzően, meg kell vitatni és szavaztatni az érintett(ek) mentesülésének elfogadását, 3. amennyiben a mentesség részleges, a határozatban meg kell jelölni az okot és az időpontot is. 2. A Közgyűlés szavazási rendje (28.) Az Egyesület működésére, anyagi forrásainak felhasználására, illetve a törvényben meghatározott esetekre vonatkozó mindennemű változást és változtatás végrehajtását a tagok, közgyűlés összehívásával, általában nyílt szavazással, esetenként titkos szavazással döntik el. a. A Közgyűlés általában nyílt szavazással dönt az elé terjesztett javaslatokról. b. Titkos szavazásra csak minősített esetben, személyhez kötött határozat meghozatalánál kerül sor. (vezetőségválasztás, etikai bizottsági javaslat, tagsági viszony határozattal történő megszüntetésének esete) (29.) Az egyesület minden tagja szavazati joggal rendelkezik, kivéve, a. aki a tagdíját legkésőbb a közgyűlés időpontjáig nem fizette meg, vagy b. tagságának megszüntetése bármilyen okból kifolyólag folyamatban van (30.) Minden egyesületi tag szavazata egy szavazatnak számít, kivéve, a fiókszervezetet képviselő tag (elektor) szavazata, mely a közgyűlésen határozathozatali szavazásnál annyi és olyan (IGEN, NEM, TARTÓSZKODIK) tagi szavazatnak számít, melyet a fiókszervezet saját szavazati jegyzőkönyvében már hitelesített. 3. Az Egyesület elnöksége (31.) A központi egyesület legfőbb képviselő szerve az elnökség, melynek ülései nyilvánosak. Az elnökség tagjai egy-egy szavazati joggal rendelkeznek. a. Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint fele (50%+1 fő), 1. Az elnökség minden döntését nyílt szavazással hozza meg. 2. Távol maradt elnökségi tagot más nem képviselhet. 3. A távol maradt elnökségi tag mindennemű szavazata érvénytelen. b. Az elnökség üléseit évente legalább három alkalommal, de leginkább szükségesség szerint tartja, c. Az elnökség tagjai egymást levélben, elektronikus levélben, telefonon és élőszóban is értesíthetik elnökségi ülés megtartására 1. A tagság elektronikus levél útján tájékoztatást kap a következő elnökségi ülés időpontjáról. d. Elnökségi vagy rendkívüli elnökségi ülés összehívását bármely elnökségi tag kezdeményezheti 1. Rendkívüli elnökségi ülést az egyesületi tag is kezdeményezhet, amennyiben annak tárgyában az elnökség valamely tagjával konzultál és írásban előterjeszti indítványának okát. e. Egyebek tekintetében az elnökségi ülésre, az ülés rendtartására, a közgyűlésre vonatkozó (22.); (23.); (24.); és (30.) alapszabályi pontok irányadók. (32.) Központi vezetőség évtől 3 főből áll, (elnök + 2 alelnök) az elnökség munkáját további személyi állomány segítheti. a. Az elnökség tagjainak foglalkoztatása, tiszteletdíjának, személyi juttatásának megállapítása a Közgyűlés hatáskörében tartozik. b. Az Egyesület elnökségének munkáját segítő alkalmazotti munkakör(ök) és a törvény szerinti bérköltség kialakítása a Közgyűlés, a személy(ek) kiválasztása az Elnökség, a munkáltatói jogkör gyakorlása az Elnök hatáskörébe tartozik.

9 19/8 oldal c. Az Elnök: Elnöki teendőit társadalmi munkában végzi, bérjellegű juttatásra, tiszteletdíjra a Közgyűlés ez irányú határozatáig nem, költségelszámolásra a jogszabály által biztosított keretek között jogosult. 1. Egyesület nevében önálló aláírási joggal rendelkezik. 2. Önállóan, az Egyesület érdekeit képviselve és a megfelelő banki kapcsolat kialakítására törekedve jogosult folyószámla nyitása - megszüntetésére 3. Jogosult az Egyesület társadalmi szintű teljes képviseletére, 4. Jogosult további kapcsolatok építésére, 5. Jogosult társadalmi megállapodások, együttműködések előkészítésére, önálló megkötésére, ha az, az Egyesület működését negatívan nem érinti 6. Jogosult média- és közszereplése, 7. Jogosult az alapszabályzatban megfogalmazott tevékenységek betartásának ellenőrzése, 8. Kötelessége a fiókszervezetek patronálása, 9. Kötelessége előkészíteni / előkészíttetni a soros közgyűlés határozattervezeteit a beadványok alapján, d. Az Alelnökök: Alelnöki teendőit társadalmi munkában végzi, bérjellegű juttatásra, tiszteletdíjra a Közgyűlés ez irányú határozatáig nem, költségelszámolásra a jogszabály által biztosított keretek között jogosult. 1. Az elnök távollétében képviseli az Egyesületet és az elnököt feladatkörében, 2. Az alelnökök aláírása az elnök ellenjegyzésével érvényes 3. Jogosult további kapcsolatok építésére, 4. Jogosult média- és közszereplése, nyilatkozattételre elnökségi egyeztetéssel 5. Jogosult az alapszabályzatban megfogalmazott tevékenységek betartásának ellenőrzése, 6. Kötelessége a fiókszervezetek patronálása, 7. Feladata előkészíteni / előkészíttetni a soros közgyűlés határozattervezeteit a beadványok alapján, 8. Feladata társadalmi megállapodások, együttműködések előkészítése, 9. Előkészíti az új fiókszervezet megalakulásának feltételeit, 10. Feladata az egyesületi reklám-, és propaganda tevékenység szervezése, 11. Koordinálja a fiókszervezetek általános működését e. Titkár 1. Feladata a házipénztár kezelése 2. Feladata a tagok és tagdíjbefizetések nyilvántartásai, 3. Napi ügyiratok kezelése, archiválása, iktatása, 4. Napi postaküldemények kezelése, 5. Előterjesztések előkészítése, 6. Ügyfélkapcsolati feladatok ellátása 7. Munkakörét társadalmi vagy önkéntes munkában munkaköri leírásában korlátozott jogkörrel gyakorolhatja, vagy 8. munkakörét alkalmazottként munkaköri leírásában megfogalmazott jogkörökkel gyakorolhatja. 4. Az Egyesület tagjainak általános feladat ellátási szabálya (33.) Az Egyesület a minden egyes munka- és feladatellátásra, illetve közhasznú feladatainak kivitelezéséhez belső szolgáltatási szabályzatot állít össze. (34.) Az Egyesület tevékenységét, munkáját az alábbi alapelvek szerint végzi:

10 19/9 oldal a. az Egyesület tagja jogosult az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására, ha törvény nem ír elő kötelező szakmai képzettséget, b. a tagok az Alapszabály szerinti egyesületi feladatokat önként vállalják, annak ellátását legjobb tudásuk szerint kötelesek elvégezni, c. az Egyesület tagja tudta és beleegyezése nélkül nem osztható be semmilyen feladat ellátására, d. az Egyesület feladatok és képzettségek alapján munkacsoportokat hozhat létre, melyben csak a csoporttagok láthatnak el feladatot, de 1. az egyén több munkacsoportnak is tagja lehet, és 2. a csoporttagot csak egyenlő vagy magasabb szakmai képzettségű tag helyettesítheti 3. nem szakmai munkacsoportban minden tag láthat el feladatot e. az Egyesület szervezésében tagjainak belső képzések, ismeretbővítő továbbképzések, valamint szakmai képzések is megvalósulhatnak, melyek célja, 1. az egyesületi feladatok ellátásához szükséges kompetencianövelő képzés, 2. az egyesületi tag életminőséget javító munkavállalói esélyeinek növelése, kiemelve a kezdő munkavállalókat, az 48. életévet betöltötteket és a munkaképesség csökkenéséből hátrányba kerülőket. f. a szervezett képzések esetenként térítésmentes és térítéses formában valósulhatnak meg, melyekre a tag saját elhatározásából jelentkezhet. A képzés tartalmilag lehet, 1. belső vagy külső szakmai továbbképzés, szeminárium, 2. szakmai szintnövelő tanfolyam, továbbképzés, 3. OKJ-s szakmai képzés, továbbképzés, mely esetenként az Egyesület pénzügyi kereteinek terhére, a tag saját költségén, vagy pályázati forrás igénybevételével végezhető el. 5. Közgyűlésre és szavazásra vonatkozó egyéb szabály (35.) Az egyesület a vezetőségét (elnökség) nyilvános titkos szavazással választja. a. Fiókszervezeti vezető személyének kiválasztásában az elnökség pályázat, vagy tagi aktivitás alapján dönt. A fiókszervezeti vezető tisztség visszavonásig, megbízással tölthető be. (36.) Az Egyesület elnöksége az első ciklusban 3, azaz három évre választható. Az első vezetőségi ciklus lejártát követően az újra választott elnökségi tag a közgyűlés által megállapított időszakra választható. a. Az első ciklusban (3 év) az elnökség tagjainak személyi juttatás nem jár b. A további időszakban az elnökség tagjainak anyagi juttatás a közgyűlés által meghatározott mértékben adható, figyelembe véve az Egyesület pénzügyi hátterének alakulását. A juttatás (tiszteletdíj, költségek, stb) kifizetése nem tekinthető állandó kötelezettségnek, az Egyesület anyagi lehetőségeit nem haladhatja meg, az Egyesületnek személyi juttatásból nem keletkezhet tartozása. (37.) Egy-egy ciklus lejártát megelőzően a soros közgyűlésen, új választást kell meghirdetni. a. A választást meghirdető közgyűlés és választási közgyűlés között legalább 60 napnak kell eltelni. 1. A választási közgyűlésig az elnökségi feladatokat, a még hivatalba lévő elnökség látja el. 2. A kihirdetést követően a pénzügyi működést jelentősen befolyásoló kiadással kapcsolatos elnökségi és közgyűlési döntések nem hozhatók (38.) Az egyesületi tisztségviselői feladatokra külön-külön kell jelöltet állítani, egy feladatra több személy is jelölhető. a. Az egyesületi tisztségviselői feladatokra jelöléshez a jelöltnek az egyesületi tagság 30%-os támogatásával kell rendelkeznie.

11 19/10 oldal (39.) Az egyesületi tisztségviselői feladatokra történő választást, a ciklus végén a 3 tagú Jelelő és Választási Bizottság bonyolítja le, melynek tagjait a ciklus lejártát megelőző soros közgyűlésen nyílt szavazással kell megválasztani. a. A Jelölő és Választási Bizottságba minden egyesületi tag jelölhető, beválasztható. b. A bizottsági tagok jelölésére választási közgyűlést megelőző egy hónapig van lehetőség. c. A Jelölő és Választási Bizottság tagjainak megbízatása e feladatra, a jelölési és választási időszak kezdetétől az új elnökség hivatalba lépéséig tart. (40.) Az egyesület elnökségébe minden egyesületi tag jelölhető, beválasztható a. A jelölő és választási bizottság a jelölt tagot a megjelölt elnökségi funkcióra nyilvántartásba veszi b. A választási közgyűlést megelőzően 30 nappal minden fiókszervezet részére meg kell küldeni a jelöltek személyét bemutató és céljait ismertető propagandaanyagot. (41.) A választásra közgyűlést kell összehívni a. a választás lebonyolításának menetét a Jelölő és Választási Bizottság a jelöltek meglétét követően állítja össze és ismerteti a tagsággal (42.) A közgyűlések és a választás lebonyolítására különleges szabályok alkalmazására is van lehetőség, amennyiben az egyesület tagsága a fiókszervezetek által igényt jelent be. a. Ha a közgyűléseknek vagy a választás lebonyolításának olyan akadálya merül fel, melyből kifolyólag az egyesület tagsága kirekesztettnek érezheti magát a döntéshozatalból, biztosítani kell az elektronika felhasználásával a távszavazási lehetőséget. Ilyen akadály lehet: 1. Utazási távolság, 2. Nagyszámú részvételi igény, b. Az egyesület a közgyűléseket és a választást, internetes kapcsolat felépítésével, kép-, és hangtovábbítással és rögzítéssel is lebonyolíthatja. Több fiókszervezeti igény felmerülésekor konferencia kapcsolat alkalmazható. 1. A helyi kapcsolat kiépítését a fiókszervezetnek kell biztosítani, 2. A napirendi pont szerinti határozattervezeteket a fiókszervezet taggyűlésén, a központi közgyűléssel azonos időben kell külön-külön nyílt szavazásra bocsátani. 3. A soros szavazás eredményét a fiókszervezetnek a megbízott szavazatszámláló által, az elektronikai kapcsolat felhasználásával közölni kell szóban, majd elektronikus levélben vagy faxon a közgyűlés részére meg kell küldeni, 4. A fiókszervezeti taggyűlés összevont szavazási jegyzőkönyvének egy hitelesített eredeti példányát postai úton, vagy személyesen 72 órán belül az egyesület központ székhelyére kell továbbítani. 5. A kép- és hanganyag archiválásra kerül, mely mellékletét képezi a hitelesített választási jegyzőkönyvnek. (43.) A közgyűlés lebonyolításáról esetenként kép-, és hangfelvétel készülhet. a. Az alapszabály elfogadásával az egyesület tagsága a kép-, és hangfelvétel alkalmazását elfogadja. b. A kép- és hanganyag archiválásra kerül, alapját és mellékletét képezi a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvnek. c. A kép- és hanganyag teljes vagy részleges tartalma az egyesület érdekében, reklám-, és propaganda célzattal, elnökségi döntéssel felhasználható, harmadik félnek átadható. d. A látogatók számára, amennyiben a Közgyűlés helyszínén alkalmazásra kerül a kép-, és hangfelvétel, jól látható helyen felirattal és piktogrammal jelezni kell a tényét. (44.) Közgyűlés lebonyolítására IP video kapcsolat, video konferencia, egyéb audio - video alapú internetes jelátvitel is alkalmazható, ha a tag vagy a fiókszervezet számára az utazási költségek aránytalanul magas anyagi terhet jelentenek. A technikai

12 19/11 oldal alkalmazás szabályait és lehetőségét az egyesületi IT felelős mindenkor a rendelkezésre álló technikai háttér alapján határozza meg. a. Az vonatkozó igényt a közgyűlést megelőző 5 munkanappal korábban jelezni kell 6. Felügyeleti szerv (45.) Az egyesület Felügyelő és Ellenőrző Bizottság létrehozását jelen okirat létrehozásakor az évi CLVL. Törvény 10. alapján nem kezdeményezi. a. Az évi CLVL. Törvény 10. értelmében, amennyiben az egyesület soron következő gazdasági évének várható bevétele eléri az 5 millió forintot, az Elnökségnek Felügyelő és Ellenőrző Bizottság létrehozását kell kezdeményezni. 1. A FEB létrehozásáról szóló törvényi és egyesületi szabályokat az Alapszabály 42. pontjától a 45. pontjáig tartalmazza. (46.) Az egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzési és felügyeleti feladatait a későbbiekben létrejövő elkülönülten működő Felügyelő és Ellenőrző Bizottsága látja el Feladata: 1. a központi egyesület és fiókszervezetek pénzügyi tevékenységének a vizsgálata, 2. a tagdíjbefizetések és a költségvetések betartásának ellenőrzése, 3. a pénzügyi beszámolók ellenőrzése, 4. a pénzügyi tranzakciók törvényességi ellenőrzése (47.) Az egyesület, az elkülönülten működő Felügyelő és Ellenőrző Bizottság (FEB) tagjait szakmai felkészültségük ismerete alapján, felkérés útján bízza meg. a. A FEB tagjainak megbízatása, négy éves időtartamra szól. b. A FEB három állandó főből áll. i. Elnök ii. Kettő tag c. A FEB üléseit általában évente kettő alkalommal, féléves működésellenőrzéshez kapcsoltan tartja. 1. A FEB üléseit a FEB elnöke hívja össze, a FEB tagok összehívása tértivevényes postai küldeményen keresztül történik. 2. A központi egyesület ellenőrzését követő FEB ülés esetén, bármely FEB tag akadályoztatásának következtében a FEB elnökének új ülés időpontját kell kitűzni. 3. Fiókszervezetek ellenőrzését követő FEB ülésre vonatkozóan és az alapszabály 45. pontban foglaltak alkalmazásakor a FEB elnöke az egyesület elnökségének tájékoztatásával jogosult dönteni. 4. A FEB üléseit határozathozatallal zárja. i. A FEB határozatképes, ha az ülésen minden tagja jelen van. d. A FEB döntéshozatali joggal rendelkezik, melyet az elnökség nem bírálhat felül. i. Döntései az egyesület rendes működését nem befolyásolhatják, döntései kizárólag a törvényes működés és gazdálkodás betartására vonatkozhatnak. (48.) A FEB tagja nem lehet az egyesület elnökségének tagja, illetve az elnökség valamely tagjának hozzátartozója.[ptk b) pont] a. A FEB tagjai nem lehetnek az egyesületet alapítók, illetve azok hozzátartozója. (49.) A fiókszervezetek működésének és gazdálkodásának ellenőrzési és felügyeleti feladatait az egyesület elkülönülten működő Felügyelő és Ellenőrző Bizottsága látja el. a. A FEB feladataihoz mérten, azok ellátásához, valamint a fiókszervezetek ellenőrzéséhez, az egyesületi elnökség engedélyével igénybe vehet meghatalmazott személyt. b. A meghatalmazott külső személy munkadíját, költségeinek megtérítését az elnökség döntése alapján lehet az egyesületre terhelni.

13 19/12 oldal (50.) Az elkülönülten működő Felügyelő és Ellenőrző Bizottságot (FEB) törvényi rendelkezés alapján központi felügyelő állami szervezet is kinevezheti. IV. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG SZABÁLYAI 1. Tagsági viszony létesítése (51.) Az egyesület tagja lehet fajra, nemre, nemzetre, vallási felekezetre, politikai nézetre való tekintet nélkül minden 18. évét betöltött természetes személy, büntetlen előéletű magyar vagy külföldi állampolgár, illetve jogi személy ki az egyesület Alapszabályában foglaltakat elfogadja, és vállalja, hogy az Egyesület működését legjobb tudásával segíti. a. Az egyesületi tagság önkéntes, a tagok jogai és kötelezettségei egyenlők. b. Az egyesületi tagfelvételt formanyomtatvány kitöltésével kell kezdeményezni 1. A jelentkező tagkérelmét a központi szervezet elfogadja, amennyiben az aktuális nyomtatványon szereplő feltételeknek eleget tesz. 2. Tagfelvételi kérelem elutasítható, az elutasítást nem kötelező indokolni. (52.) Az egyesületi tagdíj a. természetes személyeknek 3600 Ft, azaz, Háromezer-hatszáz forint / év i. a tagdíj negyedéves / féléves befizetése a központ által engedélyezhető b. jogi személyeknek Ft, azaz, Tízezer forint / év i. a tagdíj féléves befizetése a központ által engedélyezhető (53.) A tag jogai és kötelezettségei: a. A tag korlátozás nélkül részt vehet az egyesület rendezvényein, hozzászólási, szavazati joga van. b. Választható és választó az egyesület szerveiben az ügyvezető és képviseleti tisztségekre. c. Az egyesület határozatai ellen törvénysértés esetén bármely tag 30 napon belül bírósághoz fordulhat. d. A tag köteles betartani a jogszabályokban, az alapszabályban és az egyesület belső szabályzataiban foglaltakat. 2. A tagsági viszony megszüntetése (54.) Az egyesületi tagság megszűnik, a. Ha a tag, írásos kilépési nyilatkozatot tesz, tagsága a nyilatkozat benyújtásának napjától, de legkorábban az egyesület elnöksége általi kézhezvételének napján szűnik meg. b. Törléssel, ha a tag fél évig tagdíjfizetési kötelezettségének az elnökség által írásban közölt és aláírásával annak átvételét igazolva, a felszólításnak 15 napon belül nem tesz eleget. A tagdíj elmaradás nem hajtható be, a törlés ellen jogorvoslati lehetőség nincs. c. Kizárással, ha a tag megsérti az alapszabályt, illetve tevékenysége sérti az egyesület vagy a tagság jogait. 1. A kizárási eljárás során, első fokon az elnökség, másod fokon a közgyűlés jár el. 2. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az elnökségnél. 3. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben, vagy írásban és aláírásával annak átvételét igazolva, kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. 4. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.

14 19/13 oldal 5. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. 6. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben, vagy írásban és aláírásával annak átvételét igazolva, kell közölni. 7. Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez. 8. A közgyűlés által hozott törlő határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, törvénysértés esetén. 9. A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, i. ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja ii. illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja a közgyűlés általi kizáró határozat meghozatalának napján szűnik meg. d. A tag halálával (55.) Az egyesületi tagság megszűnésének adatkezelési szabályai a. a tagság megszűnésével a befizetett tagdíj időarányos része nem kérhető vissza b. a tagság megszűnésével az elmaradt tagdíj időarányos része nem fizettethető meg c. a tagság megszűnését követően a tag személyes adatait az elektronikus tagnyilvántartásból 24 órán belül törölni kell. d. a nyomtatott tagnyilvántartóban szereplő adataira, az iktatott dokumentumokra vonatkozó általános megőrzési szabályokat kell alkalmazni, a dokumentumon a tagság megszűnésének időpontját rögzíteni kell. V. A KÖZHASZNÚ SZERVEZET GAZDÁLKODÁSI RENDJE 1. Az egyesület gazdálkodása (56.) Az egyesület pénzügyi gazdálkodásának alapjait a. elsősorban a tagdíjakból, b. jogi személyek és magánszemélyek 1. pénzbeli felajánlásaiból, 2. hozzájárulásaiból áll c. egyéb pénzügyi lehetőségek 1. pályázat 2. támogatás 3. adomány d. másodsorban az egyesület cél szerinti gazdasági tevékenységéből származik. (57.) Céljai elérésének érdekében az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat a törvényben meghatározott keretek között. a. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott tevékenységeire fordítja. b. Az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységére az általános gazdasági és vállalkozási törvények irányadók. (58.) Az egyesület éves költségvetés alapján tervezi működését. a. Az egyesület éves teljes működésére előirányzott pénzügyi keret határoz meg anyagi forrásainak ismeretében i. általános működési költségekre, (tagdíjból) ii. az egyesületi feladatokat megvalósító működés költségeire, (gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó eredményéből) iii. céltámogatások költségeire, (pénzbeli támogatások)

15 19/14 oldal iv. valamint, elkülönített keretet biztosít rendkívüli költségeire. (pénzbeli támogatások elkülöníthető része) b. A támogatásokból, adományokból keletkező pénzügyi forrásokból működési költségre annyi fordítható, mely az egyesület kapcsolódó feladatainak végrehajtásával jár. i. A pénzügyi forrást rendelkezésre bocsájtó erre vonatkozóan rendelkezhet a %- os megosztásról, ha az egyesületet elszámolási kötelezettség terheli. c. A támogatásokból, adományokból keletkező egyes pénzügyi források az egyesületi tevékenységen belül, meghatározott cél szerint is felhasználhatók. i. A pénzügyi forrást rendelkezésre bocsájtó rendelkezhet a támogatás felhasználásának általa meghatározott kizárólagos céljáról, földrajzi területhez kapcsolásról, vagy az érintettek köréről. d. A törvény által meghatározott esetben, írásbeli szerződés alapján feltételekhez kötött és elszámolásai kötelezettséggel kapott támogatás adatai nyilvánosak, arról a támogató által megszabott módon tájékoztatni kell a közönséget. (59.) Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. (60.) Az egyesület bármely cél szerinti juttatását a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). a. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. (61.) Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (62.) Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; a. az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. b. az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat 2. A nyilvántartási szabályok (63.) Az egyesület minden elnökségi és közgyűlési határozatáról nyilvántartást vezet, melyből a határozathozatal időpontja, hatálya, tartalma megismerhető, a. A közgyűlés és elnökségi ülés minden olyan határozatát, mely meghatározott csoportot, személyt érint az érintettel tértivevényes küldeményben, vagy írásban és aláírásával annak átvételét igazolva, kell közölni. b. A közgyűlés egyes esetekben élhet azzal a jogával, hogy a szavazók számaránya mellett a szavazók személye is megállapítható legyen. 1. E szabály csak olyan határozat meghozatalánál alkalmazható, melynek szavazati eredménye a szavazó tag személyére tekintettel a továbbiakban diszkriminációt nem eredményez. 2. E szabály alkalmazható, ha az egyesület olyan határozatot hoz, melynek tartalma az egyesület alapszabályát, vagy éves működési határozatait jelentősen érinti. Ilyen lehet pl. i. mely az egyesület megszüntetését, szétválását, más szervezetbe történő beolvadását kezdeményezi, ii. vagy bizalmatlansági indítvány, mely az elnökség visszahívását kezdeményezi

16 19/15 oldal (64.) Az egyesület főbb nyilvántartásai nyilvánosak, azok tartalma bárki által megismerhető. a. A nyilvántartásba betekinteni az egyesület belső szabályzata alapján és az általánosan ismert szabályok alapján lehet. b. Az egyesület adatainak megismerésére vonatkozó belső szabályzat az ellenőrző és felügyeleti szervekre, hatóságokra nem vonatkozik (65.) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. (66.) Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. (67.) Az egyesület gazdálkodását a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok alapján végzik. (68.) A belső szabályzat a betekintés rendjét és módját szabályozza. a. Az egyesület bárminemű nyilvántartásába történő betekintés engedélyezését az elnökséghez benyújtva, írásban kell kérni, melynek tartalmaznia kell, 1. az törzsadat megismerését kérő személy, vagy szervezet nevét, adatait 2. az törzsadat megismerésére irányuló kérés okát, célját, 3. a betekintés módját i. helyszíni megjelenéssel, ii. hitelesített másolat kérése, postai kézbesítéssel 4. az törzsadat tárgyát, 5. ha van, a kapcsolódó adatok megismerésére irányuló kérés okát, célját, 6. a személyességi jogokra és az általánosan megismerhető adatok kezelésére az általános szabály vonatkozik b. Az egyesület a betekintés lehetőségét nem tagadja meg. 1. Hitelesített másolat kérése postai kézbesítéssel [V. 2. (68.) (69)], a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül kerül kiküldésre. 2. A személyes betekintés módjáról, helyéről, időpontjáról a kérelmezőt 8 napon belül értesíti. i. a kérelem benyújtása, az engedély kiadása és a betekintés időpontja között 15 munkanapnál kevesebb idő nem lehet. ii. a betekintés engedélyezésének időpontját elmulasztó kérelmező csak ismételt engedélykéréssel élhet. 3. Egyes esetekben a nyilvántartott adatok hitelesített másolati példány formájában adhatók ki, melyen a értelmében vagy az egyesület által nem nyilvánosnak értékelt adatok, információk kitakarhatók. c. Az egyesület elnökségi tagjainak minden adata, vagyonnyilatkozata nyilvános, azok tartalma bárki által megismerhető. (69.) Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 3. A beszámolási szabályok (70.) A központi egyesület valamint a leendő fiókszervezetei a helyi sajtó útján teszik közzé adott térségben működésüknek megkezdését, szolgáltatásainak körét, működésének beszámolóját. a. Az egyesület működése az érintettek körében a területen indított közhasznú tevékenység megkezdésével válik ismerté. (71.) Az egyesület éves beszámolóját működési területéhez mérten a helyi sajtó útján, illetve honlapján hozza nyilvánosságra.

17 19/16 oldal (72.) Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. a. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: 1. a számviteli beszámolót; 2. a költségvetési támogatás felhasználását; 3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; 4. a cél szerinti juttatások kimutatását; 5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; 6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; 7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 4. A közcélú adománygyűjtés szabályai (73.) Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, valamint a szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. (74.) Az egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 5. Az egyesület megszűnése (75.) Az egyesület megszűnik, ha: a. felosztását a közgyűlés többsége kimondja, b. bíróság feloszlatja, c. más szervezettel egyesül d. megszűnésének megállapításával. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (76.) A vezetőszerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (77.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a. a vezetőszerv elnöke vagy tagja, b. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve

18 19/17 oldal d. az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. (78.) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (79.) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (80.) Az egyesület működésére az alapszabályban nem rendezett kérdésekben - az Egyesületi jogról szóló évi II. Törvény és a Ptk. megfelelő rendelkezései az irányadók. (81.) Az egyesület köteles tagnyilvántartást vezetni. Az abba felvett tagokat egyesületi igazolvánnyal látja el és gondoskodik a tagok személyi adatai birtokában a személyiségi jogok védelméről. (82.) Az Alapszabály módosítását a 2011 évi CLXXV. és a évi CLXXXI Törvény változása tette szükségessé, melyek betartása alapulja a törvényes működésnek. Közgyűlési záradék: A március 31-i I. számú Közgyűlésen megszavazott, a KH-001/2012. (III.31.) számú Határozattal megalkotott és egységes szerkezetbe foglalt ezen dokumentum a Prevention KBS Kh. Egyesület új, Alapszabálya. Az Alapszabály és névmódosítás hivatalosan a Bírósági végzés jogerőre emelkedésének napjától válik hatályossá. Kelt: Tab, április 15. Kádár Miklós sk. Elnök A Kaposvári Törvényszék Pk /2009/6/I számú módosító határozata július 04-én jogerőre emelkedett.

19 19/18 oldal Fő programjaink: