Klíma gazdaságpolitika_i. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Átírás

1 Klíma gazdaságpolitika_i. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

2 2. Modell Év Modellünk januárjában megjelenik Földünkön a vegetáció, és a szárazföldön megindul a gerincesek fejlődé se. Márciusban mutatkoznak az első madárfajok, májusban kivirulnak a lombos fák (fügefa, nyárfa), júliusra tehető az óriási reptíliák megjelenése. Szeptemberben kihalnak a dinoszauruszok, októberben kezdődik a főemlősök kifejlődése, november második hetében az emberszabású majmoké. December 30-án megjelenik a színen az egyenesen járó ember. Nem az, aki a kőszerszámokat használta, csupán annak őse. December 31-én 20 órakor hal ki a neandervölgyi ősember. Éjfél előtt 30 perccel, pe dig elkezdte az ember a földet művelni. Ez volt tehát az első jelentősebb hatása, illet ve ténykedése a Föld arculatának megváltoztatására.

3 3. Modell Év December 30-án megjelenik a színen az egyenesen járó ember. Nem az, aki a kőszerszámokat használta, csupán annak őse. December 31-én 20 órakor hal ki a neandervölgyi ősember. Éjfél előtt 30 perccel, pe dig elkezdte az ember a földet művelni. Ez volt tehát az első jelentősebb hatása, illet ve ténykedése a Föld arculatának megváltoztatására.

4 4. Modell Év A még hátralevő 30. percben játszódott le mindaz, amit technikai és tudományos haladásnak neveznek, a kerék feltalálásától napjainkig. Az ipari forradalom robbanásszerű fejlődést okoz, de erre csak éjfél előtt 30 másodperccel kerül sor. Az autó és a repülőgép alig 12 másodperce született.

5 5. Modell Év Az éjfél előtti fél percen belül azon fáradoznak, hogy elégessenek minden szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyagot, amit a természet ebben a modellévben elraktá rozott. Minden 4. másodpercben megduplázzák a civilizációs javak eddig elért össz termését és ugyanakkor minden 6,3 modellmásodperc alatt megduplázódik a Föld lakossága. Mindezzel szemben időszámításunk kezdete óta, ami kevesebb, mint 6 percnek felel meg, az ember hatalmas régiókban kiirtotta, letarolta az erdőket, így a talajok leromlottak, és terméketlenné váltak.

6 6. Modell Év A végtelen hegységek lejtői erodáltak. A vízelvezetés, valamint a vízellátás természetes rendszere sokfelé megbomlott. A kiszikkadt területeken porviharok keletkeztek, a letarolt vízgyűjtő területek helyén ka tasztrofális árvizek pusztítottak. Az édes- és tengervizek jelentős olajszennyeződést szenvedtek, ami a halak, a rákok és más vízi lények tömeges pusztulásával és a tenger oxigén termelő képességének csökkenésével járt. Kipusztult több száz emlős- és madárfaj. Füsttel, korommal, ipari gázokkal szennyeződött a levegő és az ember számára is veszélyessé vált a helyzet a bioszférában, amely a Föld energia-háztartásának felbomlásával fenyeget. S mindez a modellév utolsó 6 perce alatt.

7 7. Növekedés Határai millió ember millió ember él a Földön Vagyis 50 év alatt 2,34-szeres a növekedés és 2000 között kereken 3 milliárd fővel szaporodott az emberiség. Erre a tényre senki sem volt felkészülve; sem a politikusok, sem a tudósok, sem a közéleti személyiségek. A lakosságnak egyre több energiára, vízre, élelemre, egészségügyi ellátásra, lakásra, munka-alkalomra van szüksége. Ezek kielégítése növekvő nyomást gyakorolt a természetre és az erőforrásokra.

8 8. Növekedés Határai A prognózisok szerint a városokba való özönlés folyamata folytatódik a XXI. század első felében. Mértéktartó becslések szerint 2050-ben közel 8 milliárd fő él majd bolygónkon és ebből kb. 6,5 milliárd a fejlődő világ lélekszáma. Ez a tény alapvetően meghatározza a természeti erőforrások felhasználását, a környezet terhelését és ily módon hatással van a világpolitika alakulására is.

9 9. Meadows D. L. Meadows D. L.:,A növekedés határai című könyve, más szavakkal a Római Klub első jelentése: A világ korlátozott termőföld készlete nem lesz képes kielégíteni a növekvő népesség egyre fokozódó igényeit. Mindez a XXI. század közepére teljes válságot okozhat: katasztrofálissá válik a környezet elszennyeződése, kimerülnek a természeti erőforrások, csökken a termelés. A jelenség elkerülését illetően a globális egyensúly koncepcióját dolgozták ki, amely szerint sürgősen csökkenteni kell a népesség növekedését, korlátozni kell az ipari termelést és a természeti erőforrások kihasználását.

10 10. Növekedés Határai Római Klub első jelentése a zéró növekedés koncepcióját alapozta meg. Ezeknek a modelleknek alapvető hiányossága azonban az, hogy alábecsülték az emberiség tudatos beavatkozásának várható hatékonyságát, amellyel befolyásolhatja saját fejlődését. Ebből következik, hogy a jelentés javaslatai nagyrészt és egyoldalúan a növekedés korlátozására irányultak.

11 11. Stockholmi Konferencia Az emberi fajnak a bolygónkon való hosszú fejlődése folyamán elérkezett az, az állapot, amelyben a tudomány és a technika gyors fejlődésének következtében az ember olyan erők birtokába jutott, amelyekkel számtalan módon és eddig nem tapasztalt mértékben képes környezetét megváltoztatni. - Az emberi környezet megőrzése és fejlesztése döntő jelentőségű - Napjainkban az ember környezet-átalakító képessége, ha ezt célszerűen teszi lehetőséget ad az egész emberiség boldogulására.

12 12. Stockholmi Konferencia - A fejlődő országokban található környezeti problémák túlnyomórészt a fejlődés visszamaradottságának következményei. - A világon mindenekelőtt az ember a legfontosabb. - Ahhoz, hogy a természet kincseit a magunk részére biztosítsuk, az embernek fel kell használnia minden tudását, hogy a természettel együttműködve egy jobb környezetet alakítson ki a maga részére. - A környezetvédelmi célok elérése egyformán megkívánja a lakosság, a vállala tok, intézmények közös erőfeszítéseit.

13 13. Stockholmi Konferencia Az embernek alapvető joga van a megfelelő minőségű környezethez. A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedékének számára. Fenn kell tartani a Föld megújítható természeti erőforrásait. Az ember felelős a vadállomány megőrzéséért. A meg nem újítható természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban kerüljék el a teljes kimerülés veszélyét.

14 14. Stockholmi Konferencia Nem engedhető meg az olyan mennyiségű szennyező anyagok kibocsátása, amely megbontja az ökológiai egyensúlyt. Óvni kell a tengereket az elszennyeződéstől. A szociális és a gazdasági fejlődés igen lényeges a kedvező élet- és munkahelyi körülmények kialakításához.

15 15. Stockholmi Konferencia Pénzügyi és műszaki segítséget kell nyújtani azoknak a fejlődő országoknak, ahol az elmaradottság vagy a természeti csapás súlyos nehézséget okoz. A fejlődő országok környezet-alakitó terveihez nemzetközi pénzügyi és műszaki támogatást kell adni. Az országok integrálják és hangolják össze fejlesztési terveiket a környezet meg óvása végett.

16 16. Stockholmi Konferencia Az ésszerű tervezés legyen megfelelő eszköz a fejlesztési és környezetvédelmi igények között fellépő ellentétek feloldására. A települések tervezésekor környezetvédelmi szempontokat kell érvénye síteni. A népesedési politikát célszerű összhangba hozni a környezetvédelemmel. Az illetékes nemzeti szervek kezdeményezzék az adott ország hatékony környe zetvédelmi rendszerének kialakítását.

17 17. Brundtland jelentés: Közös Jövőnk ( ) az Egyesült Nemzetek Szervezetét, fel ismerték a következő tendenciákat: - A környezetvédelem egyre inkább globális jelleget kap. - Hosszú időhorizontban szükséges gondolkodni és cselekedni. - A környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát össze kell kapcsolni. Genf, 1984 Tokió, 1987

18 18. Brundtland jelentés: Közös Jövőnk, 1987 Tokió - A népesedés, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái. - Energia és környezetvédelem. - Ipar: környezetvédelem és fejlődés. - Élelmiszer biztonság, mezőgazdaság, erdészet: környezetvédelem és fejlődés. - Emberi települések: környezetvédelem és fejlődés. - Nemzetközi gazdasági kapcsolatok: környezetvédelem és fejlődés. - A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek. - Nemzetközi együttműködés.

19 19. Brundtland jelentés: Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

20 20. Brundtland jelentés: Fenntartható fejlődés 1 Népesség és az emberi erőforrások 2 Élelem biztosítása 3 Fajok és ökoszisztémák 4 Energia felhasználás 5 Ipar = kitermelő és feldolgozó ipar 6 Városok fejlődése 7 Nemzetközi gazdaság, világgazdaság 8 Nemzeti és nemzetközi jogrendszer

21 21. Fenntartható Fejlődés 1/ Brown L. R. és a Világfigyelő Intézet (politikai, szociális, termelési, technológiai, nemzetközi, adminisztratív rendszerek) 2/ 1990 >> Bergeni konferencia, Norvégia 3/ 1992, I. Riói Konferencia, Rio De Janeiro, Brazília, ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája

22 22. Fenntartható Fejlődés Bergeni Konferencia: A fenntarthatóság gazdasági vonatkozásai A fenntartható energiahasználat. Az ENSZ európai régiója (magában foglalja egyúttal az USA-t és Kanadát is) az elsődleges energiahordozók 70%-át használja fel a világon, ezért különleges felelősséggel rendelkezik az üvegházhatású gázok kibo csátása csökkentésében.

23 23. Fenntartható Fejlődés Az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelése, il letve a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása jelentik a megoldást a jö vőben. Kívánatos lenne 2005-ig 20%-os csökkentést elérni a CO 2 -kibocsátásban. To vábbi erőfeszítések szükségesek az S0 2, NO x, illetve az illékony szerves vegyületek (VOC) légkörbe való bejutása csökkentésében.

24 24. Fenntartható Fejlődés A közlekedés és szállítás területén a Nyilatkozat sürgette a tömegközlekedés fejlesztését, a gépjárművek energia haté konyságának javítását, különböző forgalom- és sebességkorlátozásokat.

25 25.Fenntartható Fejlődés A fenntartható ipari tevékenység A környezettudatosság és a közösségi részvétel

26 Köszönöm a Figyelmet! Köszönöm a Figyelmet! Területfejlesztési Technikák Dr. zsarnóczai J. Sándor 26