Környezeti kérdések, szabályozás az EU-ban és Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezeti kérdések, szabályozás az EU-ban és Magyarországon"

Átírás

1 Környezeti kérdések, szabályozás az EU-ban és Magyarországon -Útmutató kis- és középvállalkozásoknak az előírások betartásához és a környezeti szempontok beépítéséhez a napi gyakorlatba- Szerző: Maria Passalacqua, Confartigianato Átdolgozta: dr. Berki Zsuzsa, Sándor Csaba, EMLA Egyesület 1

2 1 Tartalom 1 Tartalom Előszó Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése Az alapelvek Pénzügyi források és támogatási programok Támogatási programok általában LIFE Energiaszektor zöldítése Fogyasztóvédelem, mezőgazdaság és környezetvédelem Magyar támogatási források Az EU környezetvédelmi szabályozása Általános szabályok Szabályozási módszertan Hulladékgazdálkodás Keretirányelv a hulladékokról Veszélyes hulladékok Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue) Hulladékégetés Hulladéklerakás Különleges kezelést igénylő hulladékok Nemzetközi szerződések Levegővédelem A környezeti levegő Az ipari tevékenység A közlekedés Vízvédelem és vízgazdálkodás Zajszennyezés Vegyi anyagok és veszélyes anyagok Talajvédelem Biodiverzitás és természetvédelem Katasztrófavédelem Integrált szennyezés megelőzés és szabályozás (IPPC) Klímaváltozás

3 5.13 Társadalmi részvétel Az információhoz való hozzáférés A döntéshozatalban való részvétel Jogorvoslathoz való jog Önkéntes programok és környezetmenedzsment eszközök Bevezető Környezettudatos vállaltirányítás SWOT elemzés EMAS: Öko-irányítási és auditálási rendszer Az EMAS bevezetésének folyamata ISO14001 és EMAS Ökocímke Az ökocímke céljai és alapelvei Magyar ökocímke rendszer Környezeti teljesítményértékelés A környezeti indikátorok használatának előnyei A környezeti indikátorok csoportosítása Környezeti indikátorok használata Tisztább termelés Ökotérképezés Gondos bánásmód KÖZÖSSÉGI JOGI ALAPFOGALMAK Környezetvédelmi fogalmak Hivatkozások, irodalom

4 2 Előszó Tisztelt Munkatársunk! Az Ipartestületek Országos Szövetsége éveken keresztül sokat tett azért, hogy segítse a mikro- és kisvállalkozásokat az európai csatlakozást megelőző időszakban. Számtalan szakmai füzettel, több tucat országos szemináriummal és felkészítő tanfolyammal igyekeztünk felhívni a figyelmet mindazokra a változásokra, amelyeket az európai csatlakozás a magyar vállalkozások számára jelenteni fog. Már akkor is tudtuk, hogy a mikro- és kisvállalkozások különösen nehéz helyzetben lesznek a csatlakozást követő időszakban. Bár ők a legrugalmasabb egységei a magyar gazdaságnak, ők tudnak a leggyorsabban alkalmazkodni a változó körülményekhez, ők alkalmazzák a legtöbb munkavállalót és családtagot, egyben ők a legsérülékenyebbek is, hiszen nem állnak rendelkezésükre megfelelő szolgáltatási rendszerek, képzési rendszerek, kedvezményes hitelkonstrukciók. Vagy ha vannak ilyenek, ezeket csak olyan áron és olyan feltételekkel érhetik el, amely sokuk számára nem elérhető. Az Ipartestületek Országos Szövetsége számára ezért világossá vált, hogy a csatlakozás pillanatával lezárult egy történelmi és gazdasági korszak. Ezt követően a magyar mikro- és kisvállalkozások a legélesebb versenyhelyzetbe kerültek és életben maradásukhoz csak a saját ügyességük és mindenekelőtt a képzettségük, a minőségre való törekvés segítheti hozzá őket. A magyar mikro- és kisvállalkozásoknak nincs más kiútja, mint a minőségi termelés és a minőségi szolgáltatás és annak megtanulása, hogy hogyan kell a változó környezetben egy kisvállalkozást jól, gazdaságosan és lehetőleg a legkisebb kockázattal vezetni. Mindezeket figyelembe véve az Ipartestületek Országos Szövetsége az elkövetkező évekre fő célként azt tűzte maga elé, hogy mindenekelőtt saját tagjait és a többi mikro- és kisvállalkozást olyan szolgáltatási rendszerek kialakításával és felépítésével segítse, amely könnyebbé teszi a napi gazdasági tevékenységüket. Ezt az országos szövetség egyedül nem tudja megtenni, csak ipartestületeinek és az azok környezetében működő szakértők sokaságának bevonásával. A Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége, az UEAPME elején már elindított egy olyan programot, amelynek keretében 6 fontos szakágban szakértőket képeztek ki Brüsszelben. Egyben egy olyan tananyag is elkészült, amely az adott szakágban alapvető eligazítást nyújt a szolgáltatási rendszer kiépítésének megkezdéséhez. Ez a 6 szakág a következő: környezetvédelem, munkahelyi biztonság és egészségvédelem, tanúsítás, minőségbiztosítás, szabványügy, szociálpolitika. Ezt a tananyagot azzal a reménnyel nyújtjuk át most Önöknek, hogy Önök hasznosítani tudják majd és szakértelmükkel az adott megyében vagy régióban a most felépülő országos szolgáltatási rendszer közreműködőivé és szakértőivé válhatnak. Az IPOSZ továbbra is törekedni fog arra, hogy egy országos adatbázisán kialakításán keresztül Önöket a munkájukban folyamatosan és hatékonyan segítse. 4

5 3 Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése Az Európai Uniót az Európai Közösségek 12 tagállama a Maastrichti Szerződéssel hozta létre. A Maastrichti Szerződés (1992. február 7-én írták alá és november 01-jén lépett hatályba) az európai integrációt egységes intézményi keretekbe foglalva ráépül az Európai Közösségre. Az Európai Uniónak tehát nincs külön környezeti politikája, e terminológia alatt az Európai (Gazdasági) Közösség keretében létrehozott környezeti politika értendő, 1 A közösségi környezeti politika fejlődésének főbb állomásait az alábbi áttekintő táblázat tartalmazza. Időpont A szabályozás jellege, célja Jogforrás 1957 Római Szerződés: nincsenek környezeti politikára vonatkozórómai Szerződés rendelkezések, környezetvédelmi hatáskörök, de még utalás(egk): 2., 100., 235. sincs a környezetvédelemre szakasz 1972 EK Csúcskonferencia: megfogalmazzák a környezeti kérdésekben való együttműködés szükségességét 1973 EK Első Környezeti Akcióprogramja ( ): támogatja az egyéni kezdeményezéseket, de még nincs egységes környezetvédelmi koncepció és politika: célok, alapelvek megfogalmazása 1 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása 17. o. szerk.: Bándi Gyula: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

6 1976 EK Második Környezeti Akcióprogramja ( ): az első akcióprogramhoz hasonló célokat fogalmaz meg 1981 Bizottság átszervezése: a környezetvédelem a III. Ipari Főigazgatóságtól átkerül a XI. Környezet- és Fogyasztóvédelmi, Nukleáris Biztonsági Főigazgatósághoz 1982 EK Harmadik Környezeti Akcióprogramja ( ): elsőként említi a megelőzést, mint a környezetvédelem egyik lényegi alapelvét 1985 Európai Bíróság döntése, amely a környezetvédelmet beemeli a Közösség lényeges céljai közé 1986 Egységes Európai Okmány: Környezet címen új résszelvii. cím Környezet (VII.) bővíti a Szerződést, valamint jogi hatásköröket alkotbeiktatása (EK környezetvédelmi ügyekre, így a környezetvédelmi politikátszerződés 130r-t más politikák integrált részévé teszi ez a módosításcikkek) fordulópontnak tekinthető a környezetpolitika fejlődésében 1986 EK Negyedik Környezeti Akcióprogramja ( ): a környezetvédelemnek más ágazati politikákba történő integrálását helyezi a középpontba 1992 Maastrichti Szerződés az Európai Unióról: a fenntarthatóek Szerződés 2. és 3. fejlődést, mint az Unió alapvető célját fogalmazza meg, cikkek, XVI. cím (= valamint több területen előremutató változásokat hoz 130r-t cikkek) 6

7 1992 EK Ötödik Környezeti Akcióprogramja ( ): definiálja az EU fenntartható fejlődési koncepcióját és a hagyományos jogi szabályozási eszközökön túl a piac orientált, gazdasági eszközök alkalmazását kívánja előmozdítani 1994 Európai Környezetvédelmi Ügynökség felállítása, székhelye: Koppenhága, funkciója: információs és kutatási központ 1997 Amszterdami Szerződés: megerősíti a fenntarthatóságieu Szerződés 2. cikk, alapelvet, javítja a döntéshozatali mechanizmust, valamint aek Szerződés 2., 3. és 6. környezet magas szintű védelmét beemeli az Unió prioritásaicikkek, XIX. cím (=174- közé 176 cikkek) 2001 EK Hatodik Környezeti Akcióprogramja ( ) címe: 2010: Jövőnk és Választásunk 4 kiemelt terület: klímaváltozás, természet és biodiverzitás, környezet és egészségügy, valamint a természetes erőforrásokkal és a hulladékkal való gazdálkodás 3.1 Az alapelvek Az Első Környezeti Akcióprogram által megfogalmazott alapelvek a mai napig alapjai a közösségi környezetpolitikának. Közülük a legfontosabbak a Római Szerződés környezeti fejezetébe is bekerültek, majd részben módosításra kerültek, részben újak is csatlakoztak hozzájuk, mindenesetre szerződéses helyük miatt ezen elvek már jogi kötelező erővel is bírnak. 2 Az alapelvek elsődleges célja, hogy iránymutatást adjanak mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók számára. 2 Bándi Gyula: Környezetjog 309.o. Osiris Kiadó, Budapest

8 a szubszidiaritás elve A szubszidiaritás röviden annyit jelent, hogy az EU csak akkor cselekszik, ha hatékonyabb, mint a tagállam, vagyis ez a cselekvés optimális szintjét meghatározó eszköz. Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elvének megfelelően a Közösség csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. (EK Szerződés 5. cikk) a szennyezés, illetve a környezeti ártalmak megelőzésének elve Szennyezés forrásánál történő fellépés előnyben részesítését jelenti az ún. csővégi megoldásokkal szemben. az elővigyázatosság elve Biztosítani kell a környezet, az élővilág és az emberi egészség védelemének magas szintjét abban az esetben is, ha még csak a károsodás veszélye áll fenn és lehetséges az esetleges későbbi környezeti ártalmak bekövetkezése. a szennyező fizet elve A felelősségi eszközök minél komplexebb módon történő alkalmazását jelenti annak érdekében, hogy a környezet terhelőjének, szennyezőjének a lehető legteljesebb mértékű helytállása megvalósuljon. a fenntartható fejlődés elve A jelen generáció szükségleteinek kielégítése olyan szinten kell, hogy történjen, amely lehetővé teszi a jövő generáció szükségleteinek azonos szinten történő biztosítását. 8

9 A fenntarthatóságnak megkülönböztetik a környezeti, gazdasági, szociális és intézményi dimenzióit. az integráció elve A környezetpolitikának más szektor politikáiban is érvényesülnie kell. A környezetvédelmi követelményeket különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel be kell illeszteni a 3. cikkben említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. (EK Szerződés 6. cikk) 9

10 4 Pénzügyi források és támogatási programok 4.1 Támogatási programok általában Több európai uniós támogatási programnak van környezetvédelmi, vagy fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célja. Több program célzottan a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket támogat, mások a környezeti, vagy azzal szorosan összefonódó célok elérését biztosítják különböző területeken, mint a fogyasztóvédelem, az energiagazdálkodás, területfejlesztés stb. A támogatható projektek a Közösségi Jog által célrendszerüket és végrehajtási módjukat tekintve is megalapozottak, hozzájárulnak a célok megvalósításához, esetleg tudatosításához. A magyar támogatási rendszerekről is hasonló mondható el. Vannak közvetlenül már a program nevében is megjelenő és ilyen módon könnyen azonosítható, célozható környezetvédelmi célú pénzalapok, és vannak olyanok, ahol a célrendszer részletes áttekintése után látható, hogy környezetvédelmi intézkedéseket is támogathat egy-egy gazdasági szektorban, vagy egyéb kapcsolódó szabályozási területen. 4.2 LIFE A LIFE a legfőbb EU-s pénzügyi alap, mely közvetlenül környezetvédelmi célokkal rendelkezik. Az alap 1992-ben indult és az Unión belüli környezetpolitika egyik húzó erejévé nőtte ki magát. A LIFE feladata, hogy a felmerülő környezeti problémákra új, innovatív és tudományosan megalapozott megoldásokat találjon. Jelenleg a LIFE III szakaszában járunk, mely a ig tartó időszakot öleli fel és 640 millió EURO-s költségvetéssel folyik. A LIFE által finanszírozható programoknak általános feltételként a következőket kell kielégítenie: 10

11 A Közösségi szintű prioritásokat figyelembe véve hozzájárul a LIFE céljainak megvalósulásához. A projektet tartalmilag, pénzügyileg és adminisztrációt tekintve is jól megalapozott pályázók nyújtják be. Tartalmilag, időtervét és költségvetését tekintve megvalósítható, jó értéket kínál a pénzért. A LIFE három fő szektorális programra oszlik, ezek a természetvédelem, a környezetvédelem és a harmadik országok támogatása. Természetesen a LIFE fő céljain belül minden alprogramnak saját részcéljai vannak. LIFE-Természetvédelem: európai szinten kiemelkedő természetes élőhelyek, a vadon élő állat és növényvilág védelmét célzó projektek, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek szerint. Feladata az uniós természetvédelmi szabályozás gyakorlati megvalósítása, így például a Natura 2000 hálózat felállítása is. LIFE-Környezetvédelem: a környezetvédelmi közösségi szabályozás bevezetését célzó projektek támogatása az EU-ban és a csatlakozó országokban. Ez az alap lehetővé teszi demonstrációs projektek és új módszerek kidolgozásának támogatását, melyek a környezet védelmét elősegítik, illetve a környezet állapotát javítják. LIFE-Harmadik Országok: A fenntartható fejlődés gondolatának előmozdítása harmadik országokban. Ez a program lehetővé teszi a meglévő kapacitások felhasználását más országoknak nyújtott technikai segítség formájában. A LIFE program pályázatainak előkészítéséhez a mindenkori környezetvédelemért felelős minisztérium nyújt támogatást. A támogatás kiterjed a partnerkeresésre, konzorcium építésre és a pályázat elkészítésével kapcsolatos tanácsadás igénybevételére. Eddigiekben támogatott magyar projektek listája a LIFE adatbázisból leválogatható: 11

12 4.3 Energiaszektor zöldítése Az energiagazdálkodással kapcsolatos közösségi programoknak gyakran van környezetvédelmi vonatkozásuk. Ilyen például az ALTENER program, mely a megújuló energiaforrások használatának előmozdítására szolgál. Az ALTENER első öt éves fázisa 1997-ig tartott. Ezt követte a jelenleg is zajló ALTENER II program. Önkormányzatok, vállalkozások egyaránt pályázhatnak a céloknak megfelelő projektek költségeinek %-ára. A támogatások célja, hogy lökést adjon az alternatív energiaszektornak, mivel sok tekintetben ezek a módszerek gazdaságilag jelenleg még nem kifizetődők és a befektetőket elriaszthatja az új technológiák kifejlesztésének és bevezetésének magas költsége. Hasonló módon a SAVE program az energiahatékonyság növelését támogatja a magán és állami szférában. A SAVE-nek eddig két fázisa zajlott le, jelenleg a ig tartó harmadik fázis zajlik Fogyasztóvédelem, mezőgazdaság és környezetvédelem A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos programok is alkalmasak lehetnek környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó témákban projektek kidolgozására. Ilyenek az élelmiszerbiztonság, egészségmegőrzés, fenntartható, környezetbarát fogyasztás stb. A LEADER+ program a fenntartható vidékfejlesztési modelleket támogatja. Ezen programokban nagy hangsúlyt kapnak az agrár-környezetvédelmi vonatkozások. 12

13 4.5 Magyar támogatási források Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (KÖVICE, vagy Zöld Forrás). A régebben KKA, majd KAC-nak keresztelt pénzügyi alap támogatja a környezetvédelmi beruházásokat és a környezetvédelemmel kapcsolatos innovációt. A célelőirányzat 2004 évi, vállalkozásokat is érintő témái a következők: Jövőbarát, fenntartható energiagazdálkodást reprezentáló megújuló energiaforrások hasznosítását célzó hazai referenciarendszerek kialakítása A környezetet jelentősen terhelő anyagok kibocsátásának mérséklése Szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiépítése Hulladékok keletkezésének megelőzését szolgáló beruházások megvalósítása A hasznosítható hulladékok be- és visszagyűjtését illetve hasznosítását szolgáló fejlesztések, valamint a hulladék hasznosítását megvalósító beruházások megvalósítása A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartoznak a fogyasztóvédelmi, energiával kapcsolatos, turisztikai valamint általában a vállalkozásfejlesztési (különösen kis- és középvállalkozásokra vonatkozó) programok. Ezekkel kapcsolatos pályázati lehetőségek a honlapjukon olvashatók. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD program keretében folyó, mezőgazdasági vállalkozások beruházásait támogató programjának szintén része az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak való megfelelést célzó tevékenységek támogatása. 13

14 5 Az EU környezetvédelmi szabályozása 5.1 Általános szabályok Az EU környezetvédelmi szabályozása napjainkban több mint 300 jogi aktust foglal magába rendeletek, irányelvek (=direktívák), határozatok és ajánlások formájában. Az EU környezetvédelmi jogalkotása kiterjed termékekre, úgy mint gépjárművek kibocsátásának ellenőrzése, fogyasztói termékekben megtalálható veszélyes anyagok ellenőrzése, építési eszközök zajszennyezésének ellenőrzése, veszélyes kémiai anyagok és eljárások ellenőrzése, stb. tevékenységekre, amelyek a környezetre vagy az emberi egészségre hatással vannak: ipari üzemek, építkezések, hulladékkezelés, természetvédelem, biodiverzitás megőrzése, stb. a környezet minőségének védelmére, úgy mint levegőbe, vízbe, talajba kerülő veszélyes anyagok ellenőrzése, természetes erőforrások és a biodiverzitás megőrzése. eljárásokra és eljárási jogokra, úgy mint a környezeti hatásvizsgálat, információkhoz való hozzáférés és közösségi részvétel. Az Unió környezetvédelmi jogalkotásában az irányelvek fordulnak elő a legnagyobb számban. Abban az esetben azonban, ha az Unió rendelettel (lásd. EMAS, Ökocímke) vagy határozattal szabályoz, akkor ezek a nemzeti jogba való átültetés nélkül is hatályosak a Tagállamokban. 14

15 5.2 Szabályozási módszertan A hagyományos szabályozás módszere a környezetszennyezéssel járó tevékenységekre vonatkozó jogszabályok és a közigazgatási határozatok kikényszerítésére épül. A környezetminőségi határértékek a kibocsátások megengedhető és elfogadható szintjét határozzák meg büntetések és bírságok kilátásba helyezésével a túllépések esetére ("Parancs és Ellenőrzés" szemlélet). A hagyományos szabályozás mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az ún. piaci szabályozó eszközök is. A szennyező fizet elvén keresztül biztosítani kívánják, hogy a környezetvédelmi kiadásokat elsősorban a környezethasználók fedezzék azáltal, hogy ezeket a költségeket a piaci tényezőkkel együtt számba veszik. A következőkben az EU főbb környezetvédelmi szektorainak szabályozását tekintjük át. 5.3 Hulladékgazdálkodás A hulladék mennyiségének folyamatos növekedése az egyik legnehezebb probléma, amellyel az EU-nak szembe kell néznie. A legnagyobb része annak, amit kidobunk vagy égetőkbe vagy lerakókba kerül (összesen 67%). A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, valamint az újrahasznosítás növelése érdekében ezért komoly erőfeszítésekre van szükség től 2010-ig 20%-kal, majd 2050-ig 50%-kal kívánja csökkenteni a végleges lerakásra kerülő hulladék mennyiségét az EU, különös hangsúlyt helyezve a veszélyes hulladékokra. A hulladékgazdálkodási politika mindig egy szélesebb környezeti politika részét képezte Európában. A közösségi hulladékgazdálkodási politika három kiegészítő stratégiával is bővült az elmúlt években: a termékek kivitelezésének javítása útján a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladék újrahasznosításának és újrafelhasználásának ösztönzése, a hulladékégetők által okozott levegőszennyezés csökkentése. 15

16 Keretirányelv a hulladékokról 75/442/EGK irányelv a hulladékokról 91/689/EGK irányelv a veszélyes hulladékokról Különleges kezelést igénylő Feldolgozó és lerakó hulladékok létesítmények Különös irányelvek: 89/369/EGK és 89/429/EGK csomagolási hulladékok, PCB-k, irányelv az új és már működő fáradt olajok, elhasználódott kommunális hulladékégetők járművek, stb. légszennyezéséről Szállítás, export, import 259/93/EGK rendelet az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről 94/67/EK irányelv a veszélyes hulladék égetőkről 1999/31/EK irányelv a hulladéklerakókról Keretirányelv a hulladékokról A közösségi hulladékpolitika kezdetét a Tanács hulladékokról szóló irányelvének kiadása jelentette 1975-ben 3, amelyet 1991-ben a 91/156/EGK irányelvvel módosítottak. Az 1975-ben elfogadott 75/442/EGK irányelvet a hulladékgazdálkodás keretirányelvének tekintjük, amely a hulladékgazdálkodás általános jogi kereteit szabályozza. 3 a Tanács i 75/442/EGK irányelve a hulladékokról 16

17 A részletes szabályozást tartalmazó ún. leányirányelvek két csoportjára a keretirányelv utalást tartalmaz, ez jelenti egyrészről a hulladék-feldolgozó és -lerakó létesítmények engedélyezésére és működésére vonatkozó követelmények megállapítását, másrészről a különleges kezelést igénylő hulladékok lerakási lehetőségeinek a meghatározását. A keretirányelv ismerteti a hulladékgazdálkodási módszereket és a lerakásnak (II.A Melléklet), valamint az újrafeldolgozásnak (II.B melléklet) minősülő eljárásokat. E keretirányelv alapján az EU tagállamok kötelesek ösztönözni a hulladék keletkezésének megelőzését, illetve mind azok mennyiségének, mind a veszélyességüknek csökkentését, valamint a tisztább technológiák, új lerakási módszerek bevezetésére irányuló fejlesztéseket. Emellett a 259/93/EGK rendelet 4 szabályozza az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeleti és ellenőrzési rendszerét. A hulladékgazdálkodási intézkedések értékelése szempontjából lényeges eltérés van a tekintetben, hogy lerakásról vagy újrafeldolgozásról van-e szó, a közösségi hulladék szabályozás ugyanis jelentős mértékben előnyben részesíti az újrafeldolgozást. Mindezt megerősíti az Európai Közösség Bíróságának ítélkezési gyakorlata is. Valamely termék környezeti hatásainak értékelésénél a termék teljes életciklusának ismerte szükséges az ún. bölcsőtől a sírig alapelv alapján. 4 a Tanács i 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről 17

18 Közösségi jogszabály Magyar jogszabály Jogszabályból fakadó kötelezettségek, szabályozott területek - a hulladékgazdálkodás alapelvei, 75/442/EGK keretirányelv évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 5 - a gyártók és forgalmazók kötelezettségei, - a hulladékkezelés: gyűjtés, begyűjtés, tárolás, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás fő szabályai, - települési hulladékra, - veszélyes hulladékra vonatkozó különös szabályok, - hulladékgazdálkodási tervezés, - felelősségi szabályok, 164/2003. (X. 18.) - hulladék termelőjét, birtokosát és Korm. kezelőjét terhelő nyilvántartási és rendelet a hulladékkaladatszolgáltatási kötelezettség kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási 5 A keretirányelvhez hasonlóan a magyar hulladékgazdálkodási törvény is keretjelleggel szabályozza a hulladékgazdálkodási feladatokat. Ennek a jogszabálynak a felhatalmazása alapján ben számos Kormány és miniszteri rendelet született, melyek részleteiben szabályoznak egy-egy kérdést, ezekre azonban terjedelmi okokból nincs módunk kitérni. 18

19 - részleteiben ld. Veszélyes 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelethulladékok, Európai Hulladék a hulladékok jegyzékéről Katalógus Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokkal való gazdálkodás szabályozására az Unió különösen nagy hangsúlyt fektet. A veszélyes hulladékokról szóló irányelv 6 felsorolja azokat a hulladékokat, amelyek veszélyesnek minősíthetők és ismerteti azok alkotóelemeit és tulajdonságait is. Ezen irányelv alapján a tagállamok kötelesek biztosítani a veszélyes hulladékok nyilvántartását és azonosítását, valamint azt is, hogy a különböző kategóriába sorolható veszélyes hulladékok általában nem keveredhetnek egymással vagy nem-veszélyes hulladékkal 7. Amikor a veszélyes hulladékot összegyűjtik, szállítják vagy tárolják az európai/nemzetközi címkézési előírásokat tiszteletben kell tartani. Közösségi jogszabály Magyar jogszabály Jogszabályból fakadó kötelezettségek, szabályozott területek 6 a Tanács i 91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékokról 7 A magyar jogi szabályozásban ez a tilalom nem abszolút érvényű: 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet szerint 9. (1) Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal, vagy bármilyen más anyaggal keverni, ha e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul. (2) A veszélyes hulladék hígítása - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak engedélyezett kezelési művelet részeként végezhető. (3) A veszélyes hulladéknak más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal való kezelés céljából történő keverése csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetében engedélyezhető: a) a keverés következtében a hasznosítás, illetve az ártalmatlanítás nagyobb hatásfokkal végezhető el, mintha a hulladékot önmagában kezelnék; b) a keverés következtében a környezet veszélyeztetésének mértéke az előző állapothoz képest nem növekszik; c) a keverés nem jelent kockázatot az emberi egészségre, élő szervezetre, a vízre, levegőre, talajra, az élővilágra; d) a keverés nem okoz kellemetlen környezeti hatásokat zaj- vagy bűzhatás révén; e) a keverés végzése során vagy következményeként nem szennyeződik a környezet. (4) A környezetet, illetve az emberi életet, egészséget fenyegető veszélyhelyzet esetén a hígítás külön engedély nélkül elvégezhető, ha ezzel a veszélyeztetés mértéke csökkenthető." 19

20 Közösségi jogszabály Magyar jogszabály Jogszabályból fakadó kötelezettségek, szabályozott területek 91/689/EGK keretirányelv 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladék megállapítása, veszélyességének tevékenységek végzésének feltételeiről - veszélyes hulladékok kezelése: gyűjtés, begyűjtés, tárolás, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás követelményei, - technológiaminősítés, 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről - B) pont alatti Kiegészítő Lista tartalmazza a Magyarországon veszélyes hulladéknak besorolt további anyagokat ( Alaplista ld. 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási Európai Hulladék Katalógus) - hulladék termelőjét, birtokosát és kezelőjét terhelő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség kötelezettségekről Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue) 1994-ben átfogó lista készült valamennyi veszélyes és egyéb hulladékról a Hulladék Keretirányelv alapján. A lista Európai Hulladék Katalógus (EWC 1994) néven került elfogadásra. A Közösség ezután határozta meg, hogy az EWC szerinti hulladékok közül melyiket tartja veszélyesnek a 20

21 veszélyes hulladékokról szóló irányelvben meghatározott tulajdonságok alapján. Ennek eredményeként született meg a Veszélyes Hulladékok Listája (Hazardous Waste List). Mind az EWC 1994-et, mind a HWL-t utóbb módosították, majd összekapcsolták és széleskörűen kiterjesztették. Ennek eredménye az EWC 2002, amelyet január 1-jén vezettek be a tagállamok és tartalmazza a veszélyes és nem veszélyes hulladékok európai listáját. Magyarországon a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KÖM rendelet 1. sz. Mellékletének A) pontja alatti Alaplista tartalmazza az egyes hulladékokhoz tartozó ún. EWCkódszámokat. A jogszabály 2. sz. alatti Melléklete: Útmutató az Alaplista használatához alkalmazási segítséget nyújt Hulladékégetés 1989-ben az EU két irányelvet 8 fogadott el az új és már működő kommunális hulladékégetők légszennyezéséről. Ezek szabályozzák az engedélyezés, kivitelezés, felszereltség, működés feltételeit, valamint a nyilvántartási kötelezettségét a kommunális hulladékégetőknek. A 89/369/EGK irányelv az olyan új létesítményekre vonatkozik, amelyek december 1-jén vagy azt követően kaptak működési engedélyt. Az irányelv korlátozza a por, bizonyos nehézfém vegyületek, a sósav, a hidrogénfluorid és a kéndioxid kibocsátását olyan üzemek esetében, amelyek kizárólag települési hulladékot ártalmatlanítanak. A veszélyes hulladékok égetését egy speciális irányelv 9 szabályozza, amely meghatározza a működési követelményeket és a kibocsátási határértékeket az új és a meglévő veszélyes-hulladék égetőkre. A tagállamoknak ezeket a követelményeket és határértékeket az engedélyeken keresztül 8 a Tanács i 89/369/EGK irányelve az új kommunális hulladékégető létesítmények légszennyezésének megelőzéséről és a Tanács i 89/429/EGK irányelve a már működő kommunális hulladékégető létesítmények légszennyezésének csökkentéséről 9 a Tanács i 94/67/EK irányelve a veszélyes hulladékok égetéséről 21

22 kell kikényszerítenie az elégetésre kerülő veszélyes hulladék mennyiségének és típusának meghatározásával ben egy új irányelv 10 született a hulladékégetésről. Az új irányelv szabályozza a települési szilárd hulladékok, a veszélyes hulladékok és több különböző hulladék ipari üzemekben való együttes égetését is, ahogyan ez a cementkohók esetében is történik például. Az új létesítményeknek legkésőbb december 28-ig kellett megfelelniük az új irányelvben megfogalmazott kibocsátási követelményeknek, a már működő létesítmények december 28-ig kaptak haladékot. Közösségi jogszabály Magyar jogszabály Jogszabályból fakadó kötelezettségek, szabályozott területek 94/67/EK irányelv, 2000/76/EK irányelv - engedélyezés feltételei, 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki - hulladékok fogadása, átvétele, követelményeiről, működési az üzemeltetés feltételeiről és a hulladékégetés - légszennyező anyagok technológiai kibocsátási kibocsátásának határértékei, határértékeiről - keletkező hulladékra, szennyvízkibocsátásra vonatkozó szabályok, - mérési követelmények, - kísérleti égetés, - rendellenes üzemelés 10 a Tanács és az Európai Parlament i 2000/76/EK irányelve a hulladékégetésről 22

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja

Törvényi szabályozás célja 4.2.. Táblázat / 1. 1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2. 1995. évi LVII. törvény vízgazdálkodásról. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 4. 200. évi

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései

A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései Dr. Kiss Diána Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetmegőrzési és fejlesztési

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26.

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26. Mezőgazdas gazdaság és légszennyezés Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia 2016. április 26. Tartalom A mezőgazdaságból származó légszennyezőanyag és bűz kibocsátás; A levegő védelmi jogi szabályozás mezőgazdaságot

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdés

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Előadó: Petrov Ferdinánd mb. osztályvezető Környezetmegőrzési Osztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. október 9. Az Ipari

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Terület Dátum Jogszabály azonosító Jogszabály megnevezése Módosította

Terület Dátum Jogszabály azonosító Jogszabály megnevezése Módosította Cím: Kiadta: Közreműködtek: Felelősség: Dátum: 2003.03.01 Környezetvédelmi jogszabályok gyűjteménye ALCOA, DENKSTATT, HENKEL, RONDO, TVK a jogszabály lista a termelő üzemek működéséhez kapcsolódó, leggyakrabban

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban DR. MAKAI MARTINA FŐOSZTÁLY V EZETŐ KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY A H U L L A D É K O K T E R M I K U S H A S ZNOSÍTÁSA C. K O N F E R E N C I A

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere

A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere Dr. Makai Martina Főosztályvezető Környezetfejlesztési Főosztály Kecskemét, 2014. november 18. Tartalom I. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.

Részletesebben

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 45. szám 4443

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 45. szám 4443 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 45. szám 4443 A földművelésügyi miniszter 15/2015. (III. 31.) FM rendelete a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Vállalati hulladékgazdálkodás fogalma A vállalati hulladékgazdálkodás a vállalat tevékenysége során keletkező

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel

az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel Megjelent az energiával kapcsolatos termékek kötelező címkézésére vonatkozó kormányrendelet, mely alapján energiával kapcsolatos termék akkor hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az adott

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 4. előadás

Környezetgazdálkodás 4. előadás Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.19. COM(2017) 23 final 2017/0010 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 veszélyességi tulajdonság

Részletesebben

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2. Környezet politika Elvi keretek. Az Európai Unió környezet politikájának

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015. január

Jogszabályváltozások 2015. január Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM 122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

1. Mit takar a használt elektromos és elektronikus berendezés és az ebből keletkező e- hulladék?

1. Mit takar a használt elektromos és elektronikus berendezés és az ebből keletkező e- hulladék? Kedves Vásárlóink! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés (ehulladék) a kommunális hulladéktól elkülönítetten gyűjtendő, települési hulladékként nem ártalmatlanítható!

Részletesebben