GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 5. sz. melléklete GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT BUDAPEST, Egységes szerkezetben a módosításáról szóló XXXI/2007. (III. 26.) Szen. sz., CXCI/2007. (X. 1.) Szen. sz., CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz., CXCI/2009. (VI. 29.) Szen. sz., CCLVIII/2009. (XI. 2.) Szen. sz., XXX/2012. (II. 13.) Szen. sz. és CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozatok rendelkezéseivel.

2 TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A szabályzat hatálya... 4 Az Egyetem jogállása, azonosítói... 4 AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 5 A gazdálkodás rendszere... 5 Az Egyetem vagyona... 6 Gazdálkodó szervezetek alapítása, abban való részvétel... 8 AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSI SZERVEZETE... 8 A rektor feladat- és hatásköre... 8 A gazdasági főigazgató feladat- és hatásköre... 8 Szenátus... 9 Költségvetési Bizottság A költséggazdák gazdasági szervezete A GAZDÁLKODÁS RENDJE Kötelezettségvállalás Utalványozás Ellenjegyzés Érvényesítés, teljesítésigazolás Az összeférhetetlenség szabályai AZ EGYETEM KÖLTSÉGVETÉSE Általános rendelkezések A kiemelt előirányzatok Funkcionális előirányzatok A költségvetés készítésének folyamata Az előirányzatok módosítása A gazdálkodási keretek felhasználása A bevételeket terhelő kötelezettségek A költségvetési monitoring AZ EGYETEM KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA Személyi juttatások A munkaadót terhelő járulékok Lakásépítési, lakásvásárlási támogatás Pénzbeli juttatások Dologi kiadások Reprezentáció Taxicsekk Hivatali mobiltelefon használat A munkáltató által fizetett otthoni Internet használat Tárgyi eszközök karbantartása (kisjavítás) Felhalmozás Szolgáltatások elszámolása A közbeszerzési törvény alkalmazása A vámmentesség érvényesítése Az Európai Unió tagállamaiból történő beszerzések Illeték- és költségmentesség Pályázatok Feladatfinanszírozás Vállalkozási tevékenység... 30

3 AZ EGYETEM PÉNZFORGALMÁNAK LEBONYOLÍTÁSA Az Egyetem számlái A számlák feletti rendelkezési jog Pénzellátás Fizetési módozatok Szállítói számlák kiegyenlítése Vevői számlák kibocsátása Késedelmi kamat Készpénzforgalom Készpénzelőleg PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS, BESZÁMOLÁS Könyvvezetési kötelezettség A költségvetési beszámolás A belső beszámoló Az egyetemi belső gazdasági információszolgáltatás ELLENŐRZÉS A belső ellenőrzés és a FEUVE ZÁRÓ ÉS FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK... 38

4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. (1) A szabályzat célja az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának részeként (mellékleteként) az egyetem gazdálkodási feladataival kapcsolatos szabályozás. (2) A szabályzat hatálya kiterjed az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: ELTE, Egyetem, Intézmény) valamennyi szervezeti egységére (beleértve a részjogkörrel rendelkező egységekre), továbbá az Egyetemmel közalkalmazotti, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint hallgatói jogviszonyban álló személyekre. (3) Az Egyetem szervezeti egységeinek felsorolását az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SzMSz) 1. számú melléklete tartalmazza. (4) Az Egyetemen működő, MTA által támogatott kutatóhelyek gazdálkodására a szabályzat rendelkezései csak abban az esetben terjednek ki, ha a kutatóhely valamely pályázati pénzeszközét, illetve annak pénzforgalmát az Egyetem bonyolítja. (Az MTA kutatóhelyek felsorolását az SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza.) AZ EGYETEM JOGÁLLÁSA, AZONOSÍTÓI 2. (1) Az Egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. Kincstári (ELTE vagyonkezelésében lévő) és saját (ELTE tulajdonban lévő) vagyonnal rendelkezik, a központi költségvetés által nyújtott támogatásból és saját bevételeiből gazdálkodik. (2) Az Egyetem kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél. Költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el. (3) Az Egyetem azonosító adatai: Alapító okirat száma 2 : /2013. OM azonosító: FI Adóigazgatási szám: Közösségi adószám: HU Egységes statisztikai számjel: Szakágazati besorolás 3 : Államháztartási azonosító: PIR-törzsszám: TB-kifizetőhelyi szám: TB törzsszám: Bankszámlaszám: (MÁK) 4 MNV Zrt. azonosító: Aktualizálva VII. 10. napján. Hatályos IV. 30. napjától. 3 Aktualizálva XII. 15. napján. Hatályos I. 1. napjától.

5 (4) Az Egyetem tevékenysége alaptevékenység és vállalkozási tevékenység: a) alaptevékenység: a feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel - nem haszonszerzés céljából végzett, az Egyetem Alapító Okiratában, illetve az egyetemi SzMSz 3. számú mellékletében rögzített oktatási, kutatási, közművelődési és egyéb tevékenység, amelyet az Egyetem a jogszabályok, a jóváhagyott költségvetésben rögzített keretek által meghatározott terjedelemben, minőségben végez; b) az alaptevékenység része az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenység is, amelyet az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez; c) vállalkozási tevékenység e törvény alkalmazásában: az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül nyereség-, illetőleg vagyonszerzés céljából, ellenérték fejében, rendszeresen végzett, az Alapító Okiratban, valamint az SzMSz-ben rögzített termelési, szolgáltatási, értékesítési tevékenység. (5) 5 Az Egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe tartozó vagyonkört a Vagyonkezelési Szabályzat 6 rögzíti. (6) A jelen szabályzat a vagyonkezelésben lévő, valamint a saját vagyonnal való gazdálkodás, az előirányzat- és pénzgazdálkodás szabályait rögzíti. AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A GAZDÁLKODÁS RENDSZERE 3. (1) Az Egyetem mint gazdálkodó szervezet részben centralizált, részben decentralizált keretgazdálkodást folytat. (2) A decentralizált gazdálkodás szempontjából a szervezeti egységek lehetnek: a) önálló gazdálkodási joggal rendelkező egységek (költséggazda), b) önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szervezeti egységek. (3) 7 Költséggazdák a jelen szabályzat 1. sz. függelékében felsorolt karok és egyéb szervezeti egységek. A költséggazdák kijelölt vezetői és kijelölt munkatársai a szabályozások által rájuk ruházott kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkörrel rendelkeznek, amelynek gyakorlásáért és betartásáért fegyelmi, valamint kártérítési felelősséggel tartoznak. Speciális költséggazdák a Pedagogikum Központ, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar 8, a Tanító- és Óvóképző Kar 9, amelyek esetében a GSZ a Pedagogikum Központ Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt eltérésekkel alkalmazandó. A speciális költséggazdák felsorolását az 1/a. sz. függelék tartalmazza. 4 Megállapította a Gazdálkodási Szabályzat módosításáról szóló CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 1. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 5 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 2. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 6 ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 6. sz. melléklete 7 Megállapította a GYFK, a PPK és a TÓFK szakmai együttműködésnek elveiről és szervezeti kereteiről szóló CXCI/2007. (X. 1.) Szen. sz. határozat III. része. Hatályos: I. 1. napjától. 8 A Kar nevét megváltoztatta az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar és a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar nevének megváltoztatásáról s az ezzel összefüggő szabályzatmódosításról szóló CXCI/2009. (VI. 29.) Szen. sz. határozat. Hatályos: VII. 1. napjától. 9 A Kar nevét megváltoztatta a CXCI/2009. (VI. 29.) Szen. sz. határozat. Hatályos: VII. 1. napjától.

6 (4) Nem terjed ki a decentralizált gazdálkodás az általános költségek, a központi alapok és a központilag ellátott feladatok finanszírozását biztosító előirányzatokra. (5) A költséggazdák a különböző feladataikra (utalványozási kód) költségvetési támogatásból biztosított működési és felhalmozási kereteikkel, valamint a saját bevételek költségvetési befizetési kötelezettséggel, továbbá az általános költségek és a központilag ellátott feladatok finanszírozására a költségvetésben jóváhagyott százalékos hozzájárulással csökkentett részével önállóan, felelősséggel gazdálkodnak. (6) A kar vezetője a keretgazdálkodási hatáskörét a gazdálkodási felelősség megtartása mellett (a személyi juttatások és járulékai kivételével), a kiemelt előirányzatokra, vagy azok egy részére vonatkozóan az ELTE SzMSz (I. kötet) mellékletét képező kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon a) intézeti struktúra esetén intézet vezetőnek, b) tanszéki struktúra esetén tanszékvezetőnek továbbadhatja. (7) A központilag és a karok által ellátott vagyongazdálkodási feladatokra (beruházás, felújítás, karbantartás) felhasználási tervet kell készíteni, melyet a költségvetéssel együtt kell elfogadni. (8) A költséggazda az elvárható takarékosság mellett felelős a számára meghatározott előirányzatok felhasználásának célszerűségéért, az igénybevett szolgáltatás mennyiségéért, az előirányzatok hatékony és gazdaságos felhasználásáért, az éves költségvetésben meghatározott keretek, a jogszabályban és jelen szabályzatban, továbbá az egyéb gazdálkodási dokumentumokban rögzítettek betartásáért. (9) A jelen szabályzatban, valamint e szabályzat 58. (3) bekezdésében felsorolt rektori utasításokban foglaltak megsértése esetén a gazdasági főigazgató javaslatára a rektor a költséggazda gazdálkodási önállóságát felfüggesztheti. Erről a döntésről a költséggazdát értesíti. (10) A (9) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén a rektor vagy a Szenátus további intézkedéséig a költséggazda vezetőjének (beleértve az átruházott utalványozási jogkörrel rendelkező vezetőket is) utalványozási jogköre kizárólag a gazdasági főigazgató ellenjegyzésével érvényes. (11) A költséggazdák gazdálkodásával és a 17. (1)-(2) bekezdésben felsorolt előirányzatokkal kapcsolatos pénzügyi és számviteli nyilvántartásokat a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (továbbiakban:gmf ) vezeti. (12) A költséggazda megfelelő személyi és technikai feltételek biztosítása mellett jogosultságot kaphat a GMF-tól az integrált gazdálkodási rendszerben a kötelezettségvállalások bejegyzésére és a számlák előrögzítésére. Az e jogosultsággal nem rendelkező költséggazda kötelezettségvállalásait a GMF rögzíti a rendszerbe. AZ EGYETEM VAGYONA 4. (1) Az Egyetem a feladatait a közpénz és a közvagyon hatékony használata követelményének érvényesítésével és felelősségével végzi. Az Egyetem kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme. (2) Az Egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény vagyonkezelője a fenntartó által rendelkezésre bocsátott vagyonnak az alábbiak szerint:

7 a) a rendelkezésre bocsátott ingó és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtásához használhatja és hasznosíthatja; b) az Állam által az Egyetem vagyonkezelésébe adott vagyon tulajdonjoga az Államot illeti meg, használatára és hasznosítására a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (továbbiakban: KVI) kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak, valamint az ingó vagyontárgyak értékesítésére vonatkozóan az éves költségvetési törvény előírásai (értékhatárai) az irányadók. (3) Az Egyetemen csak olyan bevételt eredményező tevékenység folytatása engedélyezhető, ahol a bevétel az Egyetemet illeti meg, és így érvényesíthető az infrastruktúra használat, valamint energia költségek megtérülése. (4) 10 Az Egyetem saját tulajdonába tartozó vagyonkört a Vagyonkezelési Szabályzat részletezi. (5) 11 Az Egyetem vagyonkezelésében és tulajdonában lévő vagyonnal történő gazdálkodás részletes szabályait a Vagyonkezelési Szabályzat határozza meg. (6) 12 A saját tulajdon képzésének (létrehozásának) az adományozás és öröklés kivételével feltétele, hogy a Vagyonkezelési Szabályzatban felsorolt bevételeket az Egyetem a Kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelje (különítse el). A bevételek elkülönítése csak azt követően történhet meg, ha a vagyonkezelésében álló (állami) vagyon állagának megóvásáról, pótlásáról megfelelően gondoskodott. (7) 13 Az Egyetem saját bevételéből az átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírba fektetheti. A befektetésről az erre a célra létrehozott Befektetési Bizottság dönt, melynek tagjai a rektor, gazdasági főigazgató. A befektetések rendjét külön szabályzat határozza meg. (8) Az Egyetem hitelt a Kormány által meghatározottak szerint kiírt nyilvános pályázati eljárás alapján vehet igénybe: a) a pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához, valamint a pályázati utófinanszírozásból adódó likviditási zavar kezeléséhez, b) az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatai megvalósításához. Az igénybe vehető hitelkeretet az éves költségvetésről szóló törvény határozza meg. (9) 14 A hitel fedezete az Egyetem saját tulajdonában lévő vagyona, az Egyetem által létrehozott gazdálkodó szervezet eredménye, a vállalkozási tevékenység adózott eredménye, valamint a fejlesztés eredményeként megvalósuló beruházás során keletkezett vagyona lehet. A hitel felvételének kezdeményezéséhez (pályáztatásához) a Szenátus jóváhagyása szükséges. (10) Az Egyetem a közalkalmazottainak és hallgatóinak érdekképviseleti szervezeteit, valamint az oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezeteket a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja. 10 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 3. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 11 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 3. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 12 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 3. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 13 Második mondatát megállapította az ELTE SzMSz módosításáról a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására figyelemmel című CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályos: V. 28. napjától. 14 Utolsó mondatát megállapította a CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályos: V. 28. napjától.

8 GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ALAPÍTÁSA, ABBAN VALÓ RÉSZVÉTEL Az Egyetem által alapított, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezettel kapcsolatos rendelkezéseket a Vagyonkezelési Szabályzat tartalmazza. AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSI SZERVEZETE A REKTOR FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 6. A rektor feladat- és hatásköre a) az Egyetemen folyó oktató-nevelő, tudományos kutatómunka, a közművelődési és egyéb tevékenység, valamint a gazdasági feltételek közötti összhang megteremtéséről és fenntartásáról való folyamatos gondoskodás; b) a GMF tevékenysége feletti felügyeleti jogkör gyakorlása; c) a gazdasági főigazgató munkájának irányítása és ellenőrzése, a gazdasági főigazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása; d) az egyetemi belső ellenőrzés irányítása, hatékony működtetése a belső ellenőrzés megállapításainak realizálásáról, javaslatainak hasznosításáról való gondoskodás; e) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) megszervezése és hatékony működtetése; 16 f) g) A költségvetési tervezéssel, pénzellátással, költségvetési gazdálkodással, számvitellel, beszámolással, információszolgáltatással, valamint a létesítményüzemeltetéssel és ingatlankezeléssel, továbbá a gazdasági folyamatba épített belső ellenőrzéssel kapcsolatos egyetemi szintű feladatokat a rektor a GMFen keresztül látja el. A GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 7. (1) A GMF-et a gazdasági főigazgató vezeti. A gazdasági főigazgató az Egyetem működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a rektor helyettese, feladatait az Egyetem rektorának közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben általános utasítási és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, amelynek gyakorlásáról a rektornak rendszeresen beszámolni köteles. (2) A GMF szervezetét és működését külön szabályzat határozza meg, amelyet a gazdasági főigazgató javaslatára a Szenátus fogad el. (3) A gazdasági főigazgató feladat- és hatásköre: a) az Egyetem gazdálkodásának a Szenátus határozatainak és a rektor utasításainak megfelelő megszervezése, irányítása, ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos ügyviteli tevékenység kialakítása és irányítása; 15 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 4. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 16 Hatályon kívül helyezte a CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályon kívül: V. 28. napjától.

9 b) 17 a Szenátus elé kerülő, gazdasági témájú előterjesztések elkészítéséről való gondoskodás, más előterjesztések gazdasági szempontból történő előzetes véleményezése; c) az egyetemi költségvetési döntések, továbbá a Szenátus és a rektor gazdasági jellegű határozatainak végrehajtásáról való gondoskodás; d) az Egyetem tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek határidőre történő, jogszerű teljesítéséről való gondoskodás; e) a gazdálkodásra vonatkozó kontrolling kialakítása, működtetése; f) az egyetemi beruházások és rekonstrukciók tervezése, irányítása és felügyelete; g) a gazdasági információs rendszer és az ahhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások szervezése, irányítása és fejlesztése; h) a karokon és a kari szervezetbe nem tartozó egységekben folyó gazdálkodási tevékenység koordinálása, szakmai felügyelete; i) az Egyetem valamennyi anyagi kötelezettségvállalásával és utalványozásával kapcsolatos ellenjegyzési jogkör gyakorlása; j) a GMF munkájának közvetlen irányítása és ellenőrzése, a GMF közalkalmazottaival kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlása; k) a GMF területén, valamint az Egyetem gazdasági vonatkozású ügyeiben - a rektor által átruházott hatáskörben - kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; l) a rektor által átruházott hatáskörben utalványozási jogkör gyakorlása; m) 18 a kari gazdasági vezetők, illetve az ő jogkörüket gyakorló vezető gazdasági ügyintézők megbízásával és annak visszavonásával kapcsolatban egyetértési jog gyakorlása; n) a karok és a kari szervezetbe nem tartozó szervezeti egységek létesítményüzemeltetési és ingatlankezelési feladatainak ellátása feletti szakmai felügyelet; o) az egyetemi szociálpolitikai tevékenység megszervezése és gazdasági felügyelete; p) az előirányzatok, a gazdálkodási keretek betartatása; q) javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményeinek hasznosítása, r) a Vagyonkezelési Szabályzat rendelkezéseiből adódó feladatok ellátása. (4) A 7. (3) bekezdés i) pontja alatti jogkörét a gazdasági főigazgató a költséggazdák gazdasági vezetőire és gazdasági ügyintézéssel foglalkozó munkatársaira, valamint a GMF vezetőire átruházhatja SZENÁTUS 9. A Szenátus gazdálkodással kapcsolatos hatáskörét az ELTE SZMSZ (I. kötet) tartalmazza. 17 Megállapította a CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályos: V. 28. napjától. 18 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 5. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 19 A paragrafust és az azt megelőző címet hatályon kívül helyezte a CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályon kívül: V. 28. napjától.

10 KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG 10. (1) 20 A Költségvetési Bizottság (továbbiakban: KB) feladata különösen a) a jóváhagyott költségvetési irányelveknek megfelelően az éves költségvetés tervezetének véleményezése, b) a költségvetési beszámoló tervezetének véleményezése. (2) 21 A KB összetételét az ELTE SZMSZ (I. kötet) tartalmazza. (3) 22 A KÖLTSÉGGAZDÁK GAZDASÁGI SZERVEZETE 11. (1) Az Egyetem gazdálkodási szervezetének részét képezik a decentralizáltan gazdálkodó egységek szervezeti keretén belül működő gazdasági osztályok, csoportok, illetve gazdasági munkakört ellátó (szak)alkalmazottak, amelyek/akik a költséggazdák vezetőinek munkáját segítik a döntések előkészítésében és végrehajtásában, irányítják, összefogják és ellátják a költséggazda szintjén folyó gazdálkodási és nyilvántartási feladatokat. A gazdasági-műszaki, a vezetői és az ügyintézői feladatokat csak a jogszabályokban előírt végzettségű munkatársak láthatják el. A költséggazda szintjén összefogják az intézeti/tanszéki gazdasági/gazdálkodási feladatokat, és szükség szerint képviselik a javaslatokat és problémákat, valamint a költséggazda szintjén gondoskodnak a GMF által igényelt adatszolgáltatások biztosításáról. (2) A költséggazda vezetőjének hatáskörébe tartozik figyelemmel a gazdálkodási jogkörébe utalt költségvetési előirányzatok volumenére a gazdasági apparátus létszámának, szervezeti tagolásának, valamint a költséggazda keretgazdálkodási rendjének jelen szabályzat alapján történő kialakítása, amelyet a költséggazda ügyrendjében kell rögzíteni. (3) Mind a költséggazdák gazdasági munkakört ellátó munkatársai, mind a GMF munkatársai, kölcsönösen kötelesek mindenben együttműködni annak érdekében, hogy az Egyetem pénzügyi gazdasági tevékenysége minél jobban szolgálja az Egyetem oktatási, kutatási és egyéb tevékenységét. 20 A felvezető szöveget megállapította az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend és annak 5. számú melléklete, a Gazdálkodási Szabályzat, az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer módosításáról, valamint a vezetői megbízások terminusa számával kapcsolatos szenátusi állásfoglalásról szóló CCLVIII/2009. (XI. 2.) Szen. sz. határozat I.7) pontja. Hatályos: XI. 3. napjától. 21 Megállapította a CCLVIII/2009. (XI. 2.) Szen. sz. határozat I.8) pontja. Hatályos: XI. 3. napjától. 22 Hatályon kívül helyezte a CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályon kívül: V. 28. napjától.

11 A GAZDÁLKODÁS RENDJE KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS 12. (1) Kötelezettségvállalás minden olyan jognyilatkozat, amelyből az Egyetemnek fizetési, szolgáltatásteljesítési vagy foglalkoztatási kötelezettsége keletkezik, különösen a) szerződés (akár közvetlenül, akár megrendeléssel és annak visszaigazolásával jött létre) b) közalkalmazotti jogviszonyt létrehozó, módosító és megszüntető jognyilatkozat. c) a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladása, ajánlati, ajánlattételi felhívás megküldése. d) A szerződés kötés rendjét külön rektori utasítás szabályozza. (2) Kötelezettséget vállalni a gazdasági eseményenként 50 ezer Ft-ot meghaladó kifizetések esetén csak írásban, pénzügyi szakképesítésű dolgozó ellenjegyzése után lehet, akinek az ellenjegyzés mint feladat, a munkaköri leírásában szerepel. (3) 23 Értékhatártól függetlenül minden esetben írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés szükséges, ha a kötelezettségvállalás szellemi tevékenység ellátására irányul, vagy annak alapján személyi kifizetésre kerül sor, illetve ha a terhelendő keret felhasználása az írásbeliséget megköveteli. (4) 24 A kötelezettségvállaló (2) bekezdés szerinti eljárására a kötelezettségvállalás rendjét szabályozó rektori utasításban erre az esetre megállapított külön szabályok alkalmazandóak. (5) 25 A kötelezettségvállalást a létrejött írásbeli dokumentum alapján be kell jegyezni az integrált gazdálkodási rendszerbe. (6) Általános kötelezettségvállalási joga a rektornak, valamint a GMF területén a rektor által átruházott hatáskörben a gazdasági főigazgatónak van; (7) Kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkeznek továbbá: a) 26 az egység egészére az éves költségvetésben megállapított gazdálkodási kereteken belül a költséggazdák vezetői, valamint az általuk meghatalmazott személy, b) pályázatok, egyéb átvett pénzeszközök esetében, a szerződés alapján rendelkezésre álló keret terhére a témavezetők; c) vállalkozási tevékenység esetén, a vállalkozási szerződés által biztosított keret erejéig az e tevékenység vezetésével megbízott személyek (8) 27 A rektor előzetes hozzájárulását kell kérni a kötelezettségvállalás rendjét szabályozó rektori utasításban meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalás esetén. (9) A személyi juttatások körébe tartozó kötelezettségvállalás minden esetben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető hatáskörébe tartozik. 23 Beiktatta, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések számát (5)-(7) bekezdésre módosította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 6. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 24 Beiktatta, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések számát (5)-(7) bekezdésre módosította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 6. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 25 Számozását és szövegét megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 6-7. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 26 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 8. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 27 Beiktatta, egyidejűleg a (3)-(4) bekezdések beiktatására is tekintettel a (6)-(9) bekezdések számát (9)-(12) bekezdésre módosította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 9. pontja. Hatályos XI. 25. napjától.

12 (10) A pályázatok, egyéb pénzeszközök esetén a témavezetők jogosultak megbízási jogviszony létesítésére. (11) Olyan kötelezettséget, amelynek a pénzügyi kihatása a rendelkezésre álló keretet meghaladja, az e jogkörrel rendelkező személy nem vállalhat. A jogszerűtlenül kötelezettséget vállaló személy kötelezettségvállalási jogát, a gazdasági főigazgató javaslatára a rektor köteles felfüggeszteni, és felelősségre vonásáról intézkedni. (12) Az egyedi 25 millió Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalást függetlenül attól, hogy egyösszegű, vagy több részletben történő kifizetésről szól a szerződés az előírt formanyomtatványon a Kincstárnak is be kell jelenteni. A Kincstár a bejelentést követő 5. naptól kezdődően teljesíti az átutalást. A Kincstári kötelezettségvállalás bejelentését a GMF Pénzügyi Főosztálya végzi és vezeti a kapcsolódó analitikát, valamint a teljesítések során gondoskodik a kötelezettségvállalást azonosító számok átutaláson való feltüntetéséről. (13) 28 Az éven túli kötelezettségvállalás szabályait a kötelezettségvállalás rendjét szabályozó rektori utasítás állapítja meg. UTALVÁNYOZÁS 13. (1) Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése, amelynek során az alábbiak betartása szükséges a) utalványozni csak az érvényesített okmányt (igazolt számlát) lehet; b) az utalványozás során az utalványozó köteles a gazdálkodási keretet megjelölni; c) utalványozni az "Utalványrendelet" nyomtatvány alkalmazásával kell (4. sz. függelék). (2) Utalványozásra jogosultak: a) 29 a 12. (6)-(7) bekezdésben feltüntetett, kötelezettségvállalásra jogosult személyek; b) a házipénztár és a bank tekintetében a gazdasági főigazgató, vagy az általa erre írásban felhatalmazott megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy. (3) Az utalványozó fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik azért, hogy a rendelkezésre álló gazdálkodási keretet az elrendelt kifizetés ne lépje túl. ELLENJEGYZÉS 14. (1) Az ellenjegyzés a fedezet meglétének és az ügylet jogszerűségének igazolása. (2) Ellenjegyeztetni a kötelezettségvállalást és az utalványozást kell. Az ellenjegyzési jogkör csak előzetesen gyakorolható. (3) 30 Az ellenjegyzésre jogosult közalkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személyeket a rektor külön utasításban úgy is meghatározhatja, hogy a különböző költséggazdáknál ide nem értve a karokat ellenjegyzéssel is összefüggő munkakört betöltők munkáltatója nem az adott költséggazda vezetője. 28 Beiktatta a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 10. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 29 Hivatkozást megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 6. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 30 Beiktatta a Gazdálkodási Szabályzat kiegészítéséről és a szakkollégiumok gazdasági együttműködése koncepcionális átgondolása kezdeményezéséről szóló a XXXI/2007. (III. 26.) Szen. sz. határozat 1. pontja. Hatályos III. 27. napjától.

13 (4) 31 Az ellenjegyzési jogkört a gazdasági főigazgató gyakorolja. Ezt a jogkörét írásban meghatározott időtartamra, értékhatárra a GMF és a költséggazdák megfelelő végzettséggel rendelkező közalkalmazottjaira átruházhatja. (5) Az ellenjegyzőt az utalványozóval, illetve a kötelezettségvállalóval együttes felelősség terheli. (6) Ha az ellenjegyző nem ért egyet a kötelezettségvállalással, illetve az utalványozással, akkor az okmányt a kötelezettségvállalás, illetve utalványozás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal kell ellátni, és erről a) ha az ellenjegyzés átruházott hatáskörben történt a gazdasági főigazgatót, b) amennyiben a rektor és a gazdasági főigazgató között keletkezik egyet nem értés, akkor a felügyeleti szervet 8 napon belül köteles értesíteni. A gazdasági főigazgató, illetve a felügyeleti szerv 15 napon belül köteles a bejelentést megvizsgálni és az esetleges felelősségre vonást kezdeményezni. (7) Az ellenjegyzés előtt meg kell győződni a) az utalványrendelet mellé csatolt okmányok, számlák, bevételezési bizonylatok alaki és összegszerű helyességéről, meglétéről, teljes körűségéről. b) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, c) az utalványrendelet megfelelő kitöltéséről, d) az utalványrendeleten szereplő aláírók illetékességéről, és e) ellenőrizni kell a megjelölt utalványkód(ok)on lévő fedezetet és forráskijelölést. (8) A fedezet meglétét a főcsoport (kar) szintjén kell vizsgálni. ÉRVÉNYESÍTÉS, TELJESÍTÉSIGAZOLÁS (1) Az érvényesítés a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt a jogosultság, az összegszerűség, a fedezet megléte, a közbeszerzési szabályok és az előírt alaki követelmények betartásának az okmányok alapján történő ellenőrzése. (2) A jogkör gyakorlásának keretében: a) vizsgálni kell, hogy az áruról, illetve szolgáltatásról kiállított számla alaki szempontból megfelel-e az előírásoknak (szállító neve, adószáma, bankszámla száma olvasható módon legyen feltüntetve, az áru, illetve a szolgáltatás megnevezése, a termék vámtarifa- (Vtsz), vagy a szolgáltatás jegyzékszáma (SzJ), illetve áfa-tartalma, a számla kibocsátójának bélyegzője, aláírása szerepeljen); b) ellenőrizni kell a számla összegszerűségét; c) amennyiben a számla akár alaki, akár összegszerűségében kifogásolható, úgy a költséggazda köteles intézkedni a számla kibocsátója felé a számla javításáról illetve helyesbítő számla beszerzéséről. d) az áru átvételének, illetve a szolgáltatás elvégzésének igazolását (teljesítés igazolás) és annak időpontját rá kell vezetni a számlára, vagy csatolni kell hozzá; e) készlet vagy eszköz beszerzésekor a nyilvántartásba vételt igazolni kell, csatolva a bevételezési, illetve az állományba vételi bizonylatot. (3) Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet. Az érvényesítést a GMF ezzel megbízott munkatársai végezhetik. 31 A korábbi (3)-(6) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésre módosult a XXXI/2007. (III. 26.) Szen. sz. határozat 1. pontja alapján. Hatályos III. 27. napjától. 32 A paragrafust megelőző címet megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 11. pontja. Hatályos XI. 25. napjától.

14 (4) 33 Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul. (5) 34 A szakmai teljesítés igazolására az utalványozó által kijelölt személy jogosult. Teljesítésigazolásra kijelölhető az a személy, aki a munkát elrendelte, a megrendelést kezdeményezte, illetve a megállapodásban teljesítésigazolásra felhatalmazott. Pályázati pénzeszközök esetén a teljesítés igazolója a témavezető. 35 (6) Amennyiben az érvényesítéssel megbízott munkatárs az utalványozással (kötelezettségvállalással) nem ért egyet, köteles az utalványozó szervezeti/költséggazdával a kapcsolatot felvenni annak érdekében, hogy az okmányokat javítsák, vagy pótolják. Az utalványkód és a forráskijelölés javítása elsősorban az utalványozó saját kezű átírásával és aláírásával történhet. Amennyiben a fizetési határidő betartása nem teszi lehetővé a bizonylatok visszaküldését, úgy az utalványozóval történt szóbeli egyeztetés alapján a pénzügyi előadó is javíthatja az utalványrendeletet, rávezetve a telefoni egyeztetés dátumát, és az egyeztető személyét, a saját azonosítható aláírásával együtt. A javított utalványrendeletről a pénzügyi előadó köteles egy másolatot a szervezeti egységnek azonnal megküldeni. Amennyiben az egyeztetés nem jár sikerrel, úgy a pénzügyi főosztályvezetőt, ennek sikertelensége esetén a gazdasági főigazgatóhelyettest, gazdasági főigazgatót azonnal értesíteni kell, akik kötelesek az egyeztetést újra megkísérelni. Az egyeztetések és javítások célja az, hogy fedezet és forrás nélküli kötelezettségvállalások és kifizetések ne fordulhassanak elő. (7) A pénzgazdálkodási jogkörökről a GMF és a költséggazdák az 5. sz. függelék szerinti nyilvántartást vezetik. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG SZABÁLYAI 16. (1) A kötelezettségvállaló, és az ellenjegyző, valamint az utalványozó és az ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. (2) A kötelezettségvállaló és az utalványozó azonos személy is lehet. (3) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási és ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a közalkalmazott, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el. (4) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra és utalványozásra jogosult személlyel ugyanazon gazdasági esemény esetében. (5) Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy. 33 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 12. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 34 Beiktatta, egyidejűleg figyelemmel a (4) bekezdés két részre tagolására is a (4)-(5) bekezdés számozását (6)-(7) bekezdésre módosította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 12. pontja. Hatályos XI. 25. napjától. 35 Lásd: 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend (1)-(2) bek.

15 AZ EGYETEM KÖLTSÉGVETÉSE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 17. (1) Az Egyetem költségvetési gazdálkodása bruttó elszámolási rendben folyik, térítményezést alkalmazni, azaz bevételt kiadáscsökkentő tételként, vagy korábbi kiadás megtérüléseként elszámolni nem lehet. (2) 36 Az Egyetem költségvetésének előirányzati keretszámait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) mint fenntartó szerv Magyarország éves költségvetésében elfogadott előirányzatok és a felsőoktatási törvény normatív költségvetési támogatás rendszere szerint, illetve azok keretei között állapítja meg, és szempontokat ad az elemi költségvetés elkészítéséhez. (3) 37 Az Egyetem gazdálkodásának alapja a Minisztérium által jóváhagyott egyetemi szintű elemi költségvetés, valamint az ezt részletező belső egyetemi költségvetés. A költségvetés készítésének folyamatát a 19. tartalmazza. A tárgyévet megelőző év november 30-ig a GMF összeállítja és a Költségvetési Bizottság elé véleményezésre benyújtja a költségvetési irányelveket. A mindenkori éves költségvetési irányelvek jelen szabályzat elválaszthatatlan részét képezik. (4) A költségvetési irányelvekben kell meghatározni: a) a tárgyévre vonatkozó belső erőforrás allokálás szabályait, b) a mindenkori általános költségek mellett a tárgyévben központilag ellátandó feladatok finanszírozási szabályait, c) a tárgyévben létrehozandó alapokat, d) a maradvány kezelés elveit. (5) Az elemi költségvetés tartalmazza: a) a kiadásokat és a bevételeket kiemelt előirányzatonként és ezen belül részletes előirányzatonként, b) a kiadások és bevételek tevékenységenkénti, szakfeladatonkénti (az azonos szakmai tevékenységgel összefüggő előirányzatok) részletezését, c) a személyi juttatásokat és a létszámösszetételt, d) a költségvetési feladatmutatókat és a költségvetési mutatószámokat. (6) Az elemi költségvetést a Minisztérium irányelvei alapján ún. funkcionális bontásban is el kell készíteni, amelyben a kiadásokat forrásbontásban kell bemutatni. (7) Az elemi és a funkcionális költségvetésben mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok főösszegének külön-külön meg kell egyeznie. Vállalkozási tevékenység finanszírozására költségvetési támogatás nem fordítható. (8) Az Egyetem minden bevétele és kiadása a költségvetés része. (9) A költségvetés tervezését úgy kell megszervezni, hogy a költséggazdák a tárgyév március végéig jóváhagyott gazdálkodási kerettel rendelkezzenek. 36 Megállapította az ELTE SzMSz és egyes mellékletei módosításáról Magyarország Alaptörvénye hatálybalépésére tekintettel című XXX/2012. (II. 13.) Szen. sz. határozat. Hatályos: II. 14. napjától. 37 Harmadik mondatát megállapította a CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályos: V. 28. napjától.

16 A KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK 18. (1) Bevételi előirányzatok (előirányzati főösszeg): a) működési költségvetési bevételek, b) felhalmozási bevételek, c) kamatbevételek d) támogatásértékű bevételek (működésre és felhalmozásra), e) átvett pénzeszközök (működésre és felhalmozásra). (2) Kiadási előirányzatok (előirányzati főösszeg): a) működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú támogatások, kiadások; b) felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítási kiadások, egyéb intézményi felhalmozási kiadások, egyéb központi beruházások. FUNKCIONÁLIS ELŐIRÁNYZATOK 19. (1) A költségvetés funkcionális felosztását a felsőoktatási intézményre vonatkozó mindenkori finanszírozási Kormányrendelet szabályozza. (2) A képzési, kutatási (tudományos) és fenntartási előirányzat újraallokálási szabályai a mindenkori éves költségvetési irányelvekben kerülnek meghatározásra. (3) A képzési (oktatási) előirányzat a) nyújt fedezetet az elméleti és gyakorlati oktatás, valamint az attól el nem különíthető kutatási tevékenység közvetlen személyi és dologi kiadásaira, elsősorban: az oktatási szervezeti egységek közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak, valamint az oktatást segítő adminisztratív és technikai, valamint kisegítő alkalmazottainak illetményeire és egyéb személyi juttatásaira, valamint közterheire, beleértve a dékáni hivatalokban és a kari tanulmányi osztályokon foglalkoztatottakat is; a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott óraadók, gyakorlati képzésben résztvevők díjára, a felvételi eljárásban és a vizsgáztatásban foglalkoztatottak díjára, valamint a képzéssel összefüggő egyéb fel nem sorolt személyi juttatások és közterhei kiadásaira; a képzés feltételeit megteremtő működési, szakmai dologi és felhalmozási kiadásokra. b) terhére, amennyiben az államilag támogatott képzésben részt vevő Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére ösztöndíjat kaphat; e célra a képzési előirányzaton belül ösztöndíjalapot kell képezni.

17 (4) A kutatási előirányzat a tudományos kutatásra, műszaki fejlesztésre, tudományos műhelyek működtetésére, az OKM által nyújtott normatív támogatás, illetve a kutatási célú egyéb pályázati támogatások, átvett pénzeszközök, a támogatás értékű bevételek. (5) A fenntartási előirányzat tartalmazza a) az Egyetem működtetésével és irányításával kapcsolatos általános költségek személyi és dologi előirányzatát, valamint a költségvetési irányelvekben a tárgyévre külön meghatározott központilag ellátandó feladatok költségeinek fedezetét; b) a közoktatási intézmények számára a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatást és a feladatellátáshoz kapcsolódó bevételeket. (6) A hallgatói előirányzat a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás, amelyet az államilag támogatott képzésben részt vevő a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. A figyelembe vehető hallgatói kört és a figyelembe vehető létszám megállapításának rendjét a Kormány határozza meg; (7) A hallgatói juttatások támogatására szolgáló normatív előirányzatot az előző bekezdésben megjelölt hallgatói kör október 15-ei létszáma és a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, illetve a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája határozza meg. (8) A hallgatói előirányzat része továbbá a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, a kollégiumi elhelyezés, a lakhatási támogatás, a kulturális- és sporttámogatás, valamint a hallgatók pénzbeli juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás és az ezzel összefüggő megállapodáson alapuló saját bevételek. (9) A programfinanszírozási előirányzat tartalmazza azokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek az Egyetem célfeladataihoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő tevékenységeihez való hozzájárulás. Tartalmazza továbbá az új vagy egyedi sajátosságokkal rendelkező (kis létszámú) szakok és programok indításának és folytatásának, a tankönyvkiadásnak és taneszköz-fejlesztésnek, a sport- és kulturális tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb célfeladatoknak a finanszírozását, valamint a pályázat útján elnyert pénzeszközöket, amelyek meghatározott időintervallumban, elszámolási kötelezettséggel szolgálják a feladatok ellátását. A pályázat útján elnyert források személyi juttatásai terhére csak a pályázat időtartamára vonatkozó határozott idejű foglalkoztatás történhet. (10) Fejlesztési előirányzat az Egyetem beruházási, felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított költségvetési támogatás, saját bevételek, valamint az e célra átvett pénzeszközök. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA 20. (1) 38 A GMF a költségvetési évet megelőző év november 30-ig összeállítja és a Költségvetési Bizottság elé terjeszti a költségvetési irányelveket. Az egyetemi költségvetési előirányzatok költséggazdák közötti felosztása a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a jóváhagyott költségvetési irányelvekben meghatározott elvek alapján történik. (2) Nem tartoznak a normatív felosztás hatálya alá az alábbiak: a) a hallgatói előirányzatból 38 Megállapította a CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályos: V. 28. napjától.

18 a lakhatási támogatása és a hallgatói kulturális és sporttámogatás; b) a képzési előirányzatból a központi oktatási feladatokra jutó hányad c) a fenntartási előirányzat d) a programfinanszírozási előirányzatok e) a fejlesztési előirányzat. (3) Az előterjesztés előkészítése során a) a gazdasági főigazgató a költségvetési irányelvek alapján, a konkrét számok ismeretében a GMF által összeállított költségvetés tervezetét a KB-val egyezteti és az egyeztetett javaslat alapján kidolgozza az önállóan gazdálkodó szervezeti egységek állami támogatását. b) az a) pont szerint a gazdasági főigazgató közli a költséggazdákkal a gazdálkodási kereteket, tájékoztatást ad a tervezési irányelvekről, a gazdálkodási keretek közötti átcsoportosítás lehetőségéről és a teljesítendő határidőkről. c) a tájékoztatás alapján a költséggazdák számításokkal alátámasztva, utalványkódonként, főkönyvi jogcímekre bontva, önállóan készítik el a saját bevételeket is tartalmazó részköltségvetési javaslatukat, amelyet megküldenek a gazdasági főigazgatónak. A költséggazdák részköltségvetésének szakmai és számszaki egyeztetését és összesítését követően a gazdasági főigazgató elkészíti az Egyetem költségvetését, amely a gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egységek részköltségvetésén alapul. d) 39 a gazdasági főigazgató gondoskodik az összesített költségvetés Szenátus elé terjesztéséről. (4) A Szenátus által elfogadott költségvetést főigazgató a Szenátus ülését követő 15 napon belül közli a költséggazdákkal. (5) A költséggazdák vezetői az éves, illetve eredeti és módosított évközi gazdálkodási kereteket az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek között feloszthatják, amennyiben ez együtt jár a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör megosztásával (kiterjesztésével). Ebben az esetben a felosztásról értesíteni kell a gazdasági főigazgatót. A felosztás az utalványkód(ok), a körzetek, a forráskódok, azon belül a kiemelt előirányzatok GMF-fel írásban történt közlése után hatályos. AZ ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSA 21. (1) Az Egyetem bevételi és kiadási előirányzatai év közben a többletbevételekkel, valamint az előirányzat-maradvány terhére saját hatáskörben módosíthatók az alábbiak figyelembe vételével: a) az intézmény saját hatáskörben a bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat, és a megfelelő részelőirányzatokat a fenntartó szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett felemelheti: az előirányzat-maradványából, a normatívan juttatott előirányzatok jogosultsági elszámolását követően; vállalkozási tartalékából; bevételi többletéből. b) a részjogkörű költségvetési egységek a módosítást a gazdasági főigazgatónál jogosultak kezdeményezni. 39 Megállapította a CLXXXI/2013. (V. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályos: V. 28. napjától.

19 (2) A költséggazdák előirányzatainak módosítása a gazdasági főigazgató hatásköre, amelynek keretében végrehajtja a) az Országgyűlés hatáskörében az egyetemi költségvetés egészét érintő módosításokat (pl.: pótköltségvetés, zárolás) a költséggazdák közötti differenciált végrehajtás esetén a Szenátus döntése alapján; b) a Kormány, a pénzügyminiszter és a fenntartó szerv hatáskörében végrehajtott módosításokról tájékoztatja a költséggazdákat. A több kart érintő szakmai feladatellátással kapcsolatos pótelőirányzatok felosztását a Egyetemvezetői Értekezlet véleménye alapján a gazdasági főigazgató saját hatáskörében rendelkezik; c) az előirányzat-módosítást a költséggazdák utalványkódjain; d) egyetemi szintű többletbevétel esetén kezdeményezi a Kincstárnál a felhasználást lehetővé tevő előirányzat-módosítást. (3) A költséggazdák vezetői az egyes feladatokon (utalványkódokon) meghatározott kereteiket egymásnak véglegesen vagy egyszeri jelleggel átadhatják. A keretátadásról a GMF-et a 3. számú függelékben közölt minta szerinti "Keretmódosítás" nyomtatványon értesíteni kell. (4) A költséggazda vezetője az egyes feladatokon (utalványkódon) tervezett és módosított kereteit a feladatok között átcsoportosíthatja. Ez alól kivételt képez a hallgatók pénzbeli juttatásaira, a tankönyv- és jegyzettámogatásra szolgáló előirányzat, valamint a céltámogatások, amelyek másra nem használhatóak fel. A keretátcsoportosításról a gazdasági főigazgatót a "Keretmódosítás" nyomtatvány kitöltésével értesíteni kell (5) A gazdálkodási keretek kiemelt jogcímei között átcsoportosítani a jogszabályi keretek között kizárólag a gazdasági főigazgató írásos engedélye alapján lehet. A GAZDÁLKODÁSI KERETEK FELHASZNÁLÁSA 22. (1) A költséggazdák a költségvetésben tervezett, illetve év közben módosított kereteiket a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint használhatják fel. (2) A költséggazda a jóváhagyott, illetve év közben módosított kiadási kereteit nem lépheti túl. Olyan feladatokat (új feladat, feladatbővítés, beruházások működési többletigénye stb.), amelyeket eredeti költségvetése nem tartalmaz, csak akkor kezdhet el megvalósítani, ha annak pénzügyi fedezete folyamatosan biztosítva van. (3) A költséggazdák előző évi költségvetési pénzmaradványaikat - kivéve a pályázati a úton elnyert pénzeszközök maradványát a tárgyévre vonatkozó költségvetési irányelvekben meghatározottak szerint használhatják fel. (4) Átvett pénzeszköz, támogatásértékű bevétel (alapítványi támogatás, adomány, segély, szakképzési hozzájárulás, pályázati támogatás, külföldi pályázat, stb.) kizárólag a juttató által megjelölt célra, személyi kiadásokra, járulékokra a támogató által a szerződésben megjelölt mértékben használható fel. (5) Azok a költséggazdák, amelyek a költségvetésben tervezett ár- és díjbevételeiket részben vagy egészben nem teljesítik, kiadásokat csak a realizált bevétel összegéig teljesíthetnek. (6) Adóköteles tevékenység esetén áruvásárlás és szolgáltatás igénybevételénél a számlában szereplő általános forgalmi adó nem a szervezeti egységet terheli. (7) Adómentes tevékenységnél a kifizetett általános forgalmi adó nem igényelhető vissza, az a szervezeti egység keretét terheli.

20 (8) Arányosítással való ÁFA elszámolás esetében a gazdálkodó szervezeti egység keretét csak az ÁFA vissza nem igényelhető része terheli. (9) Az általános forgalmi adónak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felé történő bevallása és elszámolása a GMF feladata. (10) A kulturális járulék-köteles tevékenységekről és azok mértékéről a gazdasági főigazgató tájékoztatja a költséggazdákat. A bevallásról és befizetésről a GMF gondoskodik. A BEVÉTELEKET TERHELŐ KÖTELEZETTSÉGEK 23. (1) A költségvetési törvény által meghatározott bevételeket terhelő állami költségvetést illető befizetési kötelezettséget az Egyetem visszatarthatja, ha annak összegét ingatlan felújításra (ingatlan rekonstrukcióra) fordítja. Az adott tevékenység bevételét a törvényben meghatározott esetekben kulturális járulék terheli. (2) Az Egyetem saját bevételéből és az évközi támogatásokból köteles fedezni az azzal összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy, hogy a bevétel a felmerült közvetlen ráfordítások mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. (3) Az Egyetem az általános költségek, valamint a központilag ellátandó feladatok finanszírozása céljából a tárgyévre vonatkozó költségvetési irányelvekben meghatározott %-os mértékű elvonást érvényesít a bevételből (állami támogatás, saját bevétel). (4) Pályázatok esetén a %-os mértékű általános költség elszámolásának dokumentálására a Számviteli bizonylat (2. sz. függelék) szolgál, melyet a GMF Pénzügyi Osztálya állít ki. (5) Nem terheli fenti elvonás az alábbi bevételeket: a) a bírságból, valamint kártérítésből befolyt bevételt, b) az intézményi étkeztetés ellátotti és alkalmazotti térítési díját, c) a kollégiumi ellátási díjat, d) TB Alaptól származó támogatásértékű bevételt, e) 40 a szakképzési hozzájárulás vagy közérdekű kötelezettségvállalás címén befolyt átvett pénzeszközöket. A KÖLTSÉGVETÉSI MONITORING 24. (1) A GMF az éves költségvetésben elfogadott keretszámok felosztását a gazdálkodás főbb jellemzőit negyedéves, indokolt esetekben havi monitoring keretében folyamatosan figyelemmel kíséri (VIR). (2) Az éves kereteket túllépő költséggazdák negatív maradványainak nagyságától függően részletes konszolidációs tervet kötelesek készíteni, amely a következő évi költségvetés elfogadásakor kerül jóváhagyásra. A Egyetemvezetői Értekezlet a terv végrehajtását a VIR során folyamatosan figyelemmel kíséri, és indokolt esetben javaslatot tesz a rektor és a gazdasági főigazgató számára a költségvetés szerinti teljesítés biztosítására. (3) A költségvetési keretek túllépése esetén a kereteket túllépő egységeknek az Egyetemvezetői Értekezlet számára jelentésben kell beszámolniuk a túllépés okairól, és a 40 Megállapította a CCLX/2008. (XI. 24.) Szen. sz. határozat 14. pontja. Hatályos XI. 25. napjától.