A Szamos és a Tisza folyók fitoplanktonja Fitoplanctonul râului Tisa şi Someş

Átírás

1 Ecological assessment of the Szamos/Somes River to determine it s influence on the ecological state of the Tisza River A Szamos és a Tisza folyók fitoplanktonja Fitoplanctonul râului Tisa şi Someş Evaluarea ecologică a râului Someş în vederea determinării influenţei acestuia asupra stării ecologice a râului Tisza Dr. Vörös Lajos MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany Dr. Pálffy Károly MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany MTA Centrul de Cercetare Ecologică Institutul Limnologic a Lacului Balaton, Tihany

2 Előzmények -Istoricul A Szamosban a fitoplankton időről-időre tömegesen elszaporodik. Szervesanyag termelése alapvetően meghatározza a Szamos, sőt a Tisza folyó vízminőségi állapotát is. În râul Someş fitoplanctonul se înmulţeste uneorisemnificativ.. Prin producerea semnificativă de biomassa algală ca materie organică înmulţirea excesivă a fitoplanctonul determină în mod decisiv calitatea apei râului Someș chiar și a râului Tisa. A fitoplankton vizsgálatok célja a lebegő mikroszkópikus algák (fitoplankton): tömegének (biomassza) összetételének szaporodási dinamikájának megismerése volt, különböző hidrológiai helyzetekben Scopul cercetărilor legate de fitoplancton au fost: Determinarea compoziţiei taxonomice al biomasei, evaluarea dinamici înmulţiriial fitoplanctonului ( algele microscopice plactonice) în condiţii hidrologice diferite

3 A fitoplankton vizsgálatok alapján Pe baza analizelor referitoare la fitoplancton Megállapítható, - mennyire befolyásolja a hidrometeorológiai viszonyok változása és a növényi tápanyagellátottság (N, P) a Szamos folyóban a fitoplankton szaporodását a nagyobb gyakoriságú adatsorból pontosítani lehet, hogy milyen mértékben változtatja meg a Szamos a Tisza vízminőségét Se pot trage următoarele concluzii, Care sunt efectele schimbărilor condiţiilor hidrometeorologice şi al cantității subtanţelo nutritive vegetale (N,P) asupra reproducerii fitoplactonului al râului Someş Pe baza seriei de date al parametrilor monitorizate mai frecvent se poate clarifica în ce măsură schimbă Someşul calitătea apei râului Tisa.

4 Anyag és módszer Materiale şi metode folosite

5 Mintavételi helyek Puncte de recoltare probe Szamos folyó 15 pont râul Someş 15 puncte Tisza folyó 2 pont râul Tisa 2 puncte helyszín helyszín Mintavétel ideje: április-október Perioada de prelevare: aprilie octombrie 2012 Mintavételek száma: 14 Nr. prelevări: 14

6 Mintavétel és tartósítás Prelevare şi conservarea probelor Merített felszíni minta a folyó sodorvonalából Tartósítás: Lugol-oldattal Probe prelevate din zona de suprafaţă şi linia curentului Conservarea probelor de fitoplancton soluție Lugol

7 Vizsgálati módszer Fitoplankton mennyisége és összetétele: fordított mikroszkópos eljárással (Utermöhl módszer), 400 egyedig számolva. A biomasszát (nedves tömeg) az egyes taxonok abundanciája és térfogata alapján számítottuk a sejtek fajlagos tömegét 1-nek véve. Kovamoszatok meghatározása: a héjak hidrogén peroxiddal történő tisztítása után Styrax-gyantába ágyazott preparátumokból 400 héjat megszámolva, DIC (Differential interference contrast) lencsével ellátott mikroszkóppal legalább 1000x nagyitással. Determinarea coppoziţiei taxonomice al numărului de alge și biomassa acestuia exprimată pe unitate de volum de apă se face cu un invertoscop (metoda Utermöhl),numărînd cca. 400 de obiecte algale. Biomasa totală algală se face pe baza abundenţelor absolute al diferitelor unităţi taxonomice luînd în calcul volumul unitâţilor algale şi densitatea specifică al acestora cu valoare de 1. Determinarea diatomeelor: după curăţarea conţinutului interior al valvelor cu peroxid de hidrogen Se prepară o proba fixă cu răşină Styrax,Analiza se face cu un microscop DIC ( microscop cu obiective typ differential contrast interference) la o putere de mărire >1000 x. Se numără 400 de valve

8 EREDMÉNYEK RESULTATE EREDMÉNYEK

9 Fajgazdag fitoplankton a Szamosban Fitoplanctonul din Someş este bogat în specii A mennyiségi vizsgálatok során összesen 132 taxont regisztráltunk Ebből 110 planktonalga 22 bentonikus alga Pe parcursul analizelor s-au înregistrat 132 de taxoni Dintre acestea 110 au fost forme planctonice şi 22 forme bentice. Cyanobacteria 12 Euglenophyta 8 Cryptophyta 3 Dinophyta 1 Heterokontophyta 43 Chlorophyta 65

10 Összefüggés a fitoplankton biomassza és az a-klorofill koncentráció között Chloroph hyll-a (µg/l) y = 0,0083x R² = 0, Biomass (µg/l) Szignifikáns összefüggés van a fitoplankton biomassza és az a-klorofill koncentráció között. S-a constatat o corelaţie significantă între biomasa fioplanktonului şi concentraţia de chlorofilă-a

11 A fitoplankton klorofill tartalma a Szamos alsó szakaszán jelentősen csökken! Conţinutul de chlorofilă a fitoplanctonului scade în mod semnificativ pe cursul inferior al Someşului! 1.40 Kloro ofill % A csökkenés oka, hogy a felső szakaszon elszaporodott algák egy része az alsó szakaszon pusztulni kezd. Cauza acestei fenomen de scădere, se explică cu descompunerea algelor planctonice înmulțite pe cursul superior pe parcursul cursului inferior

12 A Kis-Szamos és a Nagy-Szamos találkozása és ami utána történik Confluența Somesului Mic cu Someşul Mare şi consecințele acestei confluențe

13 A Kis, a Nagy és az Egyesült Szamos (Dés alatt, Caseiu) fitoplanktonjának biomasszája Cantitatea de biomasă al fitoplanctonului( aval de Dej-la Caseiu) din Someşul Mic, Mare şi Unificat Biom mass (µg/l) Kis Szamos Nagy Szamos Caseiu A Kis-Szamos algában szegény, a Nagy Szamos fitoplanktonja gazdag, utóbbi határozza meg az Egyesült Szamos (Dés alatt, Caseiu) trofikus állapotát.someşul mic este sărac,iar Someşul Mare este bogat în fitoplankton Aceasta din urmă determină trofitatea apei Someşului unificat( aval Dej, Caseiu)

14 A fitoplankton biomassza változása az Egyesült-Szamosban Variaţia biomasei fitoplanctonice din Someșul Unificat Biomass (µg/l) A biomassza Dés alatt gyorsan nő, Surduc-ig megnégyszereződik, majd a további szakaszon stagnál (éves átlagértékek) Biomasa creşte rapid în secţiunea situată în aval de Dej,astfel pînă la Surduc creşte de patru ori, mai jos de această secţiune stagnează (pe baza valorilor medii anuale)

15 Eredmények

16 Milyen algák szaporodnak el az Egyesült Szamosban? Cefel de alge se înmulţesc în SomeŞul Unificat?

17 Folyásirányban a valódi planktonalgák részesedése nő, a besodródott bevonatlakó algák (tychoplankton) jelentősége elhanyagolhatóvá válik. Conform direcţiei de scurgere proporţia algelor tipice fitoplanctonulul creşte, iar proporţia algelor tychoplanctonice desprinse de pe diferite subtrate devine nesemnificativă. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 90% 100% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% áp máj 14.máj 29.máj 11.jún 25.jún 09.júl 23.júl 06.aug 21.aug 03.szept 17.szept 01.okt 16.okt Biomass % Biomass % 2012 Caseiu Surduc TYCHOPLANKTON 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% áp máj 14.máj 29.máj 11.jún 25.jún 09.júl 23.júl 06.aug 21.aug 03.szept 17.szept 01.okt 16.okt Biomass % áp máj 14.máj 29.máj 11.jún 25.jún 09.júl 23.júl 06.aug 21.aug 03.szept 17.szept 01.okt 16.okt 2012 PLANKTON 2012 Pomi

18 A mederfenék és a bevonatok algáit az áradások sodorják el Algele bentice de pe substratul albiei şi de pe alte substrate sunt desprinse și antrenate de curenţii inundaţiilor Planktonal lga % y = -1,1199x + 112,82 R² = 0, Vízhozam m 3 /sec A tavaszi áradások idején a valódi planktonalgák -euplanktonikus fajok kimosódnak és a tychoplankton ( eredetileg bentikus kovaalgák) dominál (Caseiu). În cazul inundaţiilor din primăvară speciile planctonice adevărate (euplanctonice) sunt transportate (spălate, antrenate) din secţiunea respectivă rapid şi speciile tichoplanctonice( original bentice) desprinse de curenţi apei devin dominante(caseiu)

19 A Szamos 133 algataxonja vagy faja 11 funkcionális csoportra osztható Speciile s-au taxoni identificaţi din Someş se pot include în 11 grupuri funcţionale. I. I/5, I/10, I/20) Kicsi és közepes egysejtű, nem mozgó algák-alge mici şi de dimensiuni mijlocii unicelulare fără capacitate pentru motilitate II. Nagy egysejtű, nem mozgó algák-alge mari fără motilitate activă III. Közepes soksejtű, mozgásképtelen algák- Alge multicelulare de dimensiuni mijlocii fără motilitate activă IV. Nagy soksejtű, mozgásképtelen algák-alge mari multicelulare fără motilitate activă V. Nitrogénkötő cianobaktériumok-cianobacterii cu capacitatea de fixare al azotului VI. Nem nitrogénkötő cianobaktériumok-cianobacterii fără capacitatea de fixare al azotului VII. Nem fagotróf egysejtű ostoros algák-alge unicelulare flagelate fără capacitatea de fagotrofie VIII. Nem fagotróf többsejtű ostoros algák-alge multicelulare şi flagelate fără capacitatea de fagotrofie IX. Fagotróf ostoros algák-alge fagotrofice cu flageli

20 A funkcionális csoportok jelentősége nagyon eltérő a Szamosban! Importanţa grupurilor funcţionale fitoplactonice este foarte diferit în Someş! Maximun biomass s (µg/l) I/20 I/10 I/5 II IV III VII IX VIII V VI Funkcionális csoport

21 18000 A fitoplankton tömegének és összetételének változásai Déstől a Szamos torkolatig Variaţiaa compoziţiei taxonomice şi al biomasei de la Dej până la confluenta cu Tisa Average bioma ass (µg/l) IX VIII VII VI V IV III II I/20 I/10 I/5 0

22 I/5 I/10 I/20 I/5 II II I/10 A Szamos tömeges algái (kovaalgák) Algele dominante din Someş ( diatomeae)

23 A Szamos szakaszai a fitoplankton összetétele alapján Sectiunile Someşului pe baza componenţei taxonomice al fitoplanctonului

24

25 Déstől a Tiszáig az átlagos fitoplankton biomassza több mint négyszeresére nő a Szamosban De la Dej pînă la confluenţa cu Tisa biomasa fitoplanctonului din Someş creşte mai mult de patru ori Biomass (µg/l) Caseiu Olcsva-apáti

26 A Szamos és a Tisza találkozása Confluenţa râului Someş cu Tisa (a Szamos hatása a Tiszára) (Influenţa Râului Someş asupra râului Tisa)

27 A fitoplankton biomassza a Szamosban és a Tiszában az egyesülés előtt Biomasa fitoplanctonului din Tisa şi Someş înaintea confluenţei acestora Biomas ss (µg/l) Szamos Olcsvaapáti Tisza Jánd A Szamosban 20-szor több alga van mint a Tiszában În Someş cantiatea de alge este de 20 de ori mai mare decît în Tisa

28 A Szamos alapvetően megváltoztatja a Tisza vízminőségét! Someşul schimbă în profunditate calitate apei râului Tisa! Biomass s (µg/l) Szamos Olcsvaapáti Tisza Aranyosapáti Tisza Jánd A Szamos hatására a Tiszában a fitoplankton biomassza 14-szeresére nő! Cantitatea biomasei fitoplanctonice din râul Tisa creşte de 14 oriîn aval cu confluenţa cu Someşul

29 Összefoglalás Concluzii A Kis Szamos algában szegény, a Nagy Szamos algában gazdag víz. Someșul Mic este sărac,iar Someșul Mare este bogat în alge. Az Egyesült Szamosban időről-időre tömegesen elszaporodnak a planktonikus kovamoszatok. În Someșul unificat câteodată se înmulțesc diatomeele planctonice Az algák biomasszája a folyásirány mentén megsokszorozódik. Volumul biomasei algelor crește spre aval de-a lungul cursului de apă. A biomassza növekedés Dés alatt nagyon gyorsan bekövetkezik (Surduc), ezután az algák tömege alig változik. Creşterea biomasei se produce foarte rapid ân aval de Dej la Surduc,apoi cantitatea algelor rămine aproape constantă. A Szamos határozza meg a Tisza vízminőségét, hatására a Tiszában egy nagyságrenddel nő meg az algabiomassza. Someșul determină calitatea Tisei, din cauza acestei influențe crește cu un ordin de mărime cantitatea biomasei algale al râului Tisa

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! VĂ MULŢUMESC PENTRU ATENŢIE!