AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTALAKULÓ MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTALAKULÓ MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA I."

Átírás

1 Ángyán József Puskásné Jancsovszka Paulina AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTALAKULÓ MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA I. Egyetemi jegyzet SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET GÖDÖLLŐ, 2010.

2 Ángyán József Puskásné Jancsovszka Paulina AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTALAKULÓ MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA I. (THE CHANGING AGRICULTURAL AND RURAL DEVELOPMENT POLICY OF THE EUROPEAN UNION I.) Egyetemi jegyzet Lektor: Szakál Ferenc A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a környezetgazdálkodási agrármérnök (M.Sc.) mesterszak, a természetvédelmi mérnök (M.Sc.) mesterszak és a növényorvos (M.Sc.) mesterszak számára SZENT ISTVÁN EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET 1 GÖDÖLLŐ, 2010

3 A szerzőkről: Ángyán József (1952-) okleveles agrármérnök, mezőgazdasági kutató szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA doktora, a Szent István Egyetem, Gödöllő környezettudományok területén habilitált egyetemi tanára, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója. Főbb kutatási területei: agroökológia, környezet- és tájgazdálkodás, fenntartható mezőgazdasági, föld haszn álati stratégiák és rendszerek; vidékfejlesztés, természetvédelem. Elérhetőségei: Puskásné Jancsovszka Paulina (1961-) okleveles agrármérnök, Európai Unió regionális- és agrárpolitikai szakértő, a közgazdaságtudomány kandidátusa, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdasági Tanszékének docense. Főbb kutatási területei: az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek környezetpolitikája, az agrárpolitika környezeti összefüggései. Elérhetőségei: / 2266 A lektorról: Szakál Ferenc (1941-) okleveles agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Szent István Egyetem, Gödöllő egyetemi tanára, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének emeritus professzora. Főbb kutatási területei: mezőgazdasági vállalkozási formák fenntarthatósági kérdései, különböző mezőgazdasági rendszerek környezetgazdasági kérdései, az EU agrár- és vidékfejlesztési politikája. Elérhetőségei: / 2266 SZENT ISTVÁN EGYETEMI KIADÓ 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Felelős kiadó: Dr. Solti László rektor Kiadó vezető: Lajos Mihály igazgató 2

4 ISBN 3

5 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az Európai Unió (EU) Története és tevékenysége Fő intézményei Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Tanács Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az Európai Közösségek Bírósága Az Európai Számvevőszék Tanácsadó, konzultatív bizottságok Pénzügyi intézmények Európai ombudsman Jogalkotás az Európai Unióban Uniós jog Költségvetés A Közös Agrárpolitika (CAP) Kialakulása és változási folyamata Az európai agrártámogatási rendszer zsákutcája Az iparszerű mezőgazdálkodás jellemzői, eredményei és problémái Jellemzői, törekvései Eredményei Problémái, kockázatai Környezeti problémák és kockázatok A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása A vegyszer- és metabolitprobléma, humánegészségügyi kockázatok Transzgénikus haszonélőlények termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényezőegyüttes Energetikai és társadalmi problémák, ésszerűtlen erőforráshelyettesítés A bruttó és a nettó növekedés elváló trendje A többfunkciós európai agrármodell kialakulása, tartalma Az agrárreform alapja és háttere: a fenntarthatóság és az ökoszociális piacgazdaság A fenntarthatóság és mezőgazdasági ismérvei Az ökoszociális piacgazdaság, mint a fenntarthatóság eszköze A változást jelző európai alapdokumentumok A CAP reform agrár-környezeti kísérő intézkedései (1992) A Vidéki Térségek Európai Kartája (1996) Az AGENDA 2000 (1999) A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet ( ) A 1698/2005. számú EU tanácsi rendelet ( ) Az európai agrár- és vidéktámogatási rendszer jelenlegi helyzete A termeléshez kötődő (1. pilléres) támogatások A vidékfejlesztési (2. pilléres) támogatások A vidékfejlesztési támogatási rendszer hazai keretei és azok változása

6 4.1. A hazai vidékfejlesztési előcsatlakozási programok ( ) Magyarország SAPARD terve ( ) A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) ( ) A vidékfejlesztés magyar kerettervei ( ) Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) ( ) A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) ( ) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ( ) A program előkészítésének folyamata A program forráselosztási arányai és üzenetei a vidéknek Az agrár-környezetgazdálkodás támogatási rendszere A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási területei ( ) Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai Működésmódja és támogatási rendszere Értékorientációja és területi irányultsága Finanszírozása és bevezetésének eredményei A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási támogatási területei és programjai ( ) Működésmódja és támogatási rendszere Támogatott gazdálkodási rendszerek Finanszírozása és eredményei Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási területei és programjai ( ) Forrásmunkák, ajánlott és továbbvivő szakirodalom Ajánlott szakirodalom Továbbvivő szakirodalom Ellenőrző kérdések Függelék: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatott gazdálkodási rendszerei ( ) Szántóföldi gazdálkodási rendszerek Integrált szántóföldi gazdálkodás Tanyás gazdálkodás Ökológiai gazdálkodás Természetvédelmi zonális célprogramok Túzok élőhelyfejlesztés Vadlúd- és daruvédelem Kék vércse élőhelyfejlesztés Madár és apróvad élőhelyfejlesztés Élőhely-fejlesztés Talajvédelmi célú gazdálkodás Vízerózió elleni célprogram Szélerózió elleni célprogram Gyepgazdálkodási rendszerek Extenzív gyepgazdálkodás Ökológiai gyepgazdálkodás Természetvédelmi zonális célprogramok Túzok élőhelyfejlesztés Élőhelyfejlesztés Szántóterületek gyeppé alakítása Vízvédelmi célú területpihentetés Tájgazdálkodási célú gyeptelepítés Természetvédelmi célú gyeptelepítés

7 7.4. Ültetvények (szőlő- és gyümölcstermesztési rendszerek) Integrált (IFP) gyümölcs- és szőlőtermesztési célprogram Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés Hagyományos ültetvényművelés Vizes élőhelyek gazdálkodási rendszerei Nádgazdálkodás Halastavak extenzív, természetbarát hasznosítása A természetes vizes élőhelyek gondozása Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése Őshonos állatfajták génmegőrzése és fajtafenntartása Az intézkedés célja A kedvezményezettek köre Támogatott fajták és támogatási mértékek

8 1. Bevezetés A tantárgy oktatásának alapvető indoka az, hogy Magyarország május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, így meg kell ismernie annak rendszerét, az általa nyújtott lehetőségeket illetve a tagság teremtette korlátokat. A csatlakozással ugyanis az ország nemzeti szuverenitásának egy részéről lemondva elfogadta az EU közös politikáinak rendszerét és az azokat szabályozó jogrendjét. Cserébe azonban élvezni kívánja azokat az előnyöket, amelyeket a Közösség tagjai számára kínál. Ez a törekvés azonban csakis akkor lehet eredményes, ha részletesen ismerjük az EU kialakulásának és fejlődésének folyamatát, a változás mozgatórugóit és annak fő irányát. Csak így tudunk e közösségben eredményesen részt venni, s a társulás nyújtotta előnyöket nemzeti érdekeinknek megfelelően anélkül kihasználni, hogy annak esetleges kedvezőtlen következményeit el kellene szenvedni. Ehhez nem elég csupán az EU intézményrendszerét, döntéshozatali mechanizmusát, jogrendjét és finanszírozási, költségvetési, forrásallokációs rendszerét megismerni, hanem érteni kell a változás okait, irányát, a perspektívákat, vagyis a Közösség működésének belső, tartalmi, szakmai kérdéseit is. Ez különösen igaz a Közös Agrárpolitikára, (a CAP-ra), amely az EU egyik legfontosabb ténylegesen közös politikája, ahol a nemzeti intézkedések kereteit, mozgásterét e közös politika alapvetően behatárolja, meghatározza, intézkedéseinek finanszírozását pedig döntő mértékben a közös költségvetési források, az EU-ból származó közpénzek adják. Értenünk kell tehát az agrárpolitika alakításának intézményi, jogi keretein túl a változás irányát, a Közös Agrárpolitika átalakulásának okait, következményeit, perspektíváit és lehetséges problémáit, amelyek az egy-ügyű, iparszerű, tömegtermelő mezőgazdaságról a többfunkciós európai agrármodellre, a környezet- és tájgazdálkodásra és ezzel a vidékfejlesztési ökoszociális orientációjú mezőgazdaságra való áttérést kísérhetik. Jelen jegyzet a CAP változásának e tartalmi megközelítését kísérli meg összefoglalni, részletesen bemutatva annak motívumait, folyamatát, eszközeit, EU-s és hazai támogatási rendszerét. Azt kívánjuk, hogy forgassák mindazok haszonnal e jegyzetet, akik szereplői vagy szereplői lesznek e közös politikának. A tantárgy a képzés rendszerében annak 2., mesterképzési szintjén nappali és levelező tagozaton kerül oktatásra. Nappali tagozaton a környezetgazdálkodási agrármérnök (M.Sc.) valamint a növényorvos (M.Sc.) mesterszakok hallgatói számára kötelező ( A ), a természetvédelmi mérnök (M.Sc.) mesterszak hallgatói számára szabadon választható ( C ) tárgyként, heti 2 óra elméleti előadás időkeretben, 2 kreditértékkel kerül meghirdetésre. Levelező tagozaton összes órakerete a növényorvos (M.Sc.) mesterszak hallgatói számára 16 óra, a természetvédelmi mérnök (M.Sc.) mesterszak hallgatói számára pedig 8 óra. Előkövetelménye az adott szakok bemeneti követelményeként előírt alapképzési (B.Sc.) szak elvégzése. A mesterképzési szakon előkövetelmény tárgyai nincsenek. A vizsga formája a nappali képzésben szóbeli kollokvium, a levelezős képzésben pedig írásbeli kollokvium zárthelyi dolgozat. 6

9 2. Az Európai Unió (EU) Az Európai Unió (European Union EU) ma már az európai kontinens országainak többségét magába foglaló, a világ legjelentősebb és legszorosabb integrációs szervezete. Fő célkitűzése az egységes belső piac megteremtése és működtetése, amely az Unión belül a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke korlátozások nélküli, szabad mozgását jelenti. Az 1990-es évektől kezdve megkezdődött két további integrációs cél, a gazdasági unió és a politikai uniókiépítése, amelyek jegyében a tagállamok közös pénzt vezettek be, összehangolják gazdaságpolitikáikat, valamint a bel- és igazságügyek és a kül- és biztonságpolitika területeit is. Mindezen célok biztosítása érdekében a tagállamok egy részben nemzetek feletti közösségi intézményrendszeren keresztül egy rendkívül átfogó szabályozó keretet jelentő közösségi jogrendet tartanak fenn, és az élet szinte minden területére kiterjedő közös és közösségi politikákat folytatnak Története és tevékenysége Az európai egység gondolata nem új keletű és az elmúlt évszázadokban számos neves filozófust, tudóst, történelmi személyiséget foglalkoztatott, mint Dante, Comenius, W. Penn, Erasmus, Saint- Pierre abbé, Kant vagy V. Hugo, aki először használta az Európai Egyesült államok kifejezést. Az Európa egyesülésének gondolata csaknem a XX. századig csupán egy humanista-pacifista álom maradt. Az I. világháború után jelentek meg realisztikusabb elképzelések az európai egyesülési folyamatról ban Richard Coudenhove-Kalergi Páneurópa c. könyvében az európai kontinens egységesítésének tervét vázolta fel. A következő években született meg a Páneurópai Unió, amelynek célja az európai népek gazdasági és politikai összefogása föderatív alapon. E mozgalom szép eszméit beárnyékolta a bolsevizmus és fasizmus térnyerése. A II. világháború kitörését nem tudta megakadályozni sem a Páneurópai Unió, sem az erőtlen Népszövetség. A háború éveiben az egységes Európáért való munkálkodás szünetelt, azt követően azonban új lendületet kapott után alakultak meg a különböző társadalmi és politikai mozgalmak, amelyek a harmadik erő koncepciót támogatták. E szerint a koncepció szerint Európának köztes helyet kellett foglalnia SZU és USA között, így elősegítve a kölcsönös megértést és hosszú távon akár a közelítést a két szuperhatalom között. Néhány év alatt azonban világossá vált, hogy a szuperhatalmaktól függetlenül létező és fejlődő Európa kialakítása nem megvalósítható cél. Az európai egységesülési folyamatra azonban szükség volt a háború után jelentősen leromlott pozíciójának javítása érdekében. A vita nem az integráció szükségességéről, hanem annak megvalósítási lehetőségeiről szólt: politikai, gazdasági vagy katonai integráció vagy ezek ötvözete, illetve föderáció (szövetségi állam) vagy konföderáció (államszövetség) létrehozása. Az európai integrációs folyamatot nem kötötték egyetlen modellhez, ezért egymástól teljesen eltérő, nem egymásra épülő esemény befolyásolta szeptember 19-én Winston Churchill a zürichi egyetemen tartott beszédében kijelentette, hogy fel kellene építeni egyfajta Egyesült Európai Államokat és hogy az európai család újraalakítása során az első lépés a Franciaország és Németország közötti partneri viszony létrehozatala. Az 1947-ben indított Marshall-terv keretében USA segítette a nyugat-európai országok újjáépítését, azzal a feltétellel, hogy a kedvezményezett országok összehangolják a gazdasági tevékenységüket. A terv végrehajtására jött létre az OEEC (Organisation for European Economic Cooperation, Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet), amelyből 1960-ban alakult a fejlett ipari országok együttműködési szervezete, az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet). Az OEEC azonban nem tudott olyan föderális irányító szervezetté válni, amilyet az USA elképzelt. Ennek alapvető oka az, hogy a segélyek a kormányokhoz érkeztek és nem a segélyezett országok valamilyen közös szervezetéhez május 5-én tíz nyugat-európai ország hozott létre az Európa Tanácsot (ET, Council of Europe), Az ET regionális nemzetközi szervezet, ami azt bizonyítja, hogy az európai országok kormányainak többsége (Angliával az élén) nem kívánt lépéseket tenni a föderáció felé, hanem a lazább, kormányközi együttműködés mellé állt. 7

10 1949. januárjában Moszkvában megalakult a kommunista országok sajátos gazdasági integrációs jellegű szervezete KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). Ugyanebben az évben tíz nyugat-európai ország a Washingtoni Szerződés aláírásával megalapította a NATO-t (North Atlantic Treaty Organization, Észak-atlanti Szerződés Szervezete). Ezen két szervezet létrehozásával Európa gazdasági és politikai téren egyaránt végleg kettészakadt. Az ET megalakítása után a szupranacionális intézményekre épülő föderális Európa-pártiak az integrációs folyamat kiterjesztését inkább a gazdasági együttműködés irányából közelítették meg. Jean Monnet, a Francia Nemzeti Tervintézet vezetőjének ötletéből készült az a program, amelyet Robert Schuman, a francia külügyminiszter május 9-én hirdetett ki. Monnet és Schuman az integrációt egy átgyűrűző folyamatként képzelte el, amely először a gazdasági kapcsolatokat érinti, ágazatról ágazatra, majd a politikai szférára terjed ki. Az általuk kidolgozott tervnek történelmi és politikai indoka volt véget vetni a francia-német ellenségeskedésnek egyszer és mindenkorra. Az ún. Schuman-terv célja a nehézipar két meghatározó szektorának, a szén és acélipar központi ellenőrzése, ami a két történelmi ellenség, Franciaország és Németország közelítését és egyben a kontinens békéjét is garantálta április 18-án Párizsban Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország (Hatok) aláírta az Európai Szén és Acélközösséget létrehozó (ESZAK, ECSC: European Coal and Steel Community, más néven Montánunió) szerződést, amely július 25-én lépett hatályba és ötven évről szólt. (A Párizsi Szerződés hatálya 2002-ben járt le.) A szervezet Főhatóságának első elnöke Jean Monnet volt. Az ESZAK elősegítette a francia-német megbékélést és előkészítette a talajt a későbbi Közös Piac számára. A Montánunió sikere után az európai egyesülés hívei úgy gondolták, hogy az integráció kiterjeszthető politikai és védelmi téren is. René Pléven, a francia miniszterelnök 1950-ben javasolta, amely az ESZAK-hoz hasonlóan közös főparancsnokság alá helyezzék a nyugat-európai fegyveres erőket és hadipart, vagyis egy közös nyugat-európai hadsereget hozzanak létre. Ez a kezdeményezés a nemzeti jogok körében messzemenő következményekkel járt volna, mivel az önálló haderő a nemzetállam szuverenitásának lényeges aspektusa. A terv alapján május 27-én az ESZAK tagállamai aláírták egy Európai Védelmi Közösség (EVK, EDC: European Defence Community) létrehozó Szerződést, amelyet végül nem ratifikáltak a Francia Nemzetgyűlés vétója miatt ben a nyugat-európai államok még egy próbálkozást tettek egy közös (USA-tól független) katonai szövetség létrehozására. A Nyugat-Európai Unió (NYEU, WEU: Western European Union) már nem célozta meg a közös hadsereg felállítását, és bár mindmáig létező szervezet, a szerepe formális. Az EVK bukása világossá tette azt, hogy még nem érkezett el a politikai integráció megteremtésének ideje és csak a már beindult gazdasági integrációt lehet tovább mélyíteni ben Messinában gyűltek össze az ESZAK-tagállamok külügyminiszterei. A konferencián a Benelux államok a gazdasági integráció elmélyítésére vonatkozó merész javaslattal álltak elő. A franciák az EVK kudarca miatt óvatoskodtak, az olaszok viszont egyesítéspártiaknak mutatkoztak. A németek is kezdeményezően léptek fel, végül mindenki egyetértett abban, hogy az ESZAK keretében kialakult integrációs vívmányokat ki kellene terjeszteni más gazdasági területekre is. A konferencia után egy kormányközi szakértői bizottságot hoztak létre, amely élén a belga külügyminiszter, Paul-Henri Spaak állt. A bizottság áprilisában elkészítette a Spaak-jelentésként ismert dokumentumot, amely tartalmazta az Euratom és a vámunióra épülő közös piac megvalósításának tervét. A kormányközi szakértői bizottság munkacsoportjai március elején fejezték be a két szerződéstervezet kidolgozását. Az egyik szerződés teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között, a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. Az ESZAK-tagállamok kormányai elvben mindenütt előre megszavaztatták a csatlakozást. E felhatalmazások birtokában írták alá a külügyminiszterek március 25-én Rómában az Európai Gazdasági Közösséget (EGK, EEC: European Economic Community) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom, European Atomic Energy Community) létrehozó szerződéseket. Az ún. Római Szerződések január 1-jén léptek hatályba. Az Euratom fő célja az atomenergia-ipar gyors megteremtése és fejlesztése, amelyből számos feladat ered, mint pl. a kutatás előmozdítása és a műszaki információk terjesztése, a nukleáris biztonság megteremtése. 8

11 Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés a szervezet általános céljaként a közös piac létesítését, továbbá a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével a gazdasági élet harmonikus fejlesztését, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődést, az életszínvonal gyors emelkedését és az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzését jelölte meg. A központi célt több konkrét cél megvalósításán keresztül tervezték elérni: vámunió létesítése (belső vámok lebontása, közös külső vámok) és közös kereskedelem politika folytatása; áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlásának, vagyis az ún. négy alapszabadság biztosítása a Közösségen belül (a közös piac lényege), közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítása, jogharmonizáció. A vámunió létrehozására vonatkozó célkitűzést a tervezettnél két évvel korábban, 1968 közepére érték el. A közös politikák, nevezetesen a mezőgazdasági politika és a kereskedelempolitika az évtized végére alakultak ki. Szerkezeti szempontból a hatáskörök nagy része az ESZAK-hoz tartozott. Az EGK-nak és az EURATOM-nak mindazonáltal saját intézményei voltak. Csak az 1965-ben aláírt Egyesülési Szerződés (Merger Treaty) vonta össze az ESZAK, az EGK és az Euratom addig párhuzamosan működő szerveit. Ezen szerződés 1967-es hatályba lépésétől kezdve használatos az Európai Közösségeknek (EK) elnevezés. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a három közösség továbbra is megőrizte az önálló nemzetközi jogalanyiságát. Az Európai Közösségek működése a közös és közösségi politikák folytatásán, valamint a célkitűzések (mindenekelőtt a közös piac) eléréséhez szükséges közösségi jog kiépítésén, illetve az utóbbit szolgáló jogharmonizáció megvalósításán alapul. A Közösségek fenntartásának alapja (és egyben a közösségi jog, valamint a közös és közösségi politikák legfőbb célja) mind a mai napig a közös piac (későbbiekben egységes piac), azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók (ma már munkavállalástól függetlenül minden személy) szabad, korlátozásmentes mozgásának biztosítása. A Hatok sikere arra ösztönözte Dániát, Írországot és az Egyesült Királyságot, hogy csatlakozási kérelmeiket benyújtsák. Nehéz tárgyalásokat követően, amelyek során Franciaország - De Gaulle tábornok elnöksége alatt - kétszer élt vétójogával (1961-ben majd 1967-ben), a három ország 1972-ben felvételt nyert az EK-ba. A tagállamok számát hatról kilencre növelő első bővítés 1973-ban együtt járt az európai integráció elmélyítésével, amely új közös, illetve közösségi politikák - szociális, regionális és környezetvédelem - bevezetését foglalta magában. A gazdasági integráció elmélyítésének és a monetáris unió szükségessége az 1970-es évek elején vált nyilvánvalóvá, amikor az Amerikai Egyesült Államok felfüggesztette a dollár aranyra való átválthatóságát. Ez a világméretű monetáris instabilitás kezdetét jelezte, amelyet az 1973-as és 1979-es olajválság súlyosbított. Mindez a monetáris unió bevezetésének részleteit tartalmazó ún. Werner-terv kudarcához vezetett. Az 1979-ben létrehozott Európai Monetáris Rendszer megteremtette a pénzügyi stabilitás alapjait és bátorította a tagállamokat egy szigorú gazdaságpolitika kidolgozására. Az EK déli irányú bővítése Görögország 1981-es csatlakozásával kezdődött és folytatódott Spanyolország és Portugália 1986-os felvételével. A bővítés következményeként előtérbe került az EK-n belüli gazdasági és szociális kohézió problémája. A Tizenkettek között tapasztalható gazdasági fejlettségbeli különbségek csökkentésére strukturális programok indítása vált szükségessé. Az EK sikereitől függetlenül, a 80-as évek elején eluralkodott az "euro-pesszimizmus", amely a gazdasági recesszió és az uniós tagállamok közötti viták következtében alakult ki től kezdődően azonban felgyorsult az integrációs folyamat, amit több tényező is szükségessé tett: az Európai Közösségben csökkenő versenyképessége a világpiacon, a tartósan magas munkanélküliségi ráta, a széttagolt piacok magas költségeinek felismerése februárjában aláírták az Egységes Európai Okmányt (EEO, SEA: Single European Act), amely július 1-jén lépett hatályba. Az EEO az európai integrációs intézményrendszert megalapozó, alkotmányos jelentőségű dokumentumok egyike, az Alapítószerződések (Római Szerződések) első átfogó módosítása. A dokumentum célul tűzte ki az egységes belső piac ( igazi közös piac ) január1-jéig történő befejezését, ahol megvalósul az EK eredeti célja - a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke teljesen szabad forgalma. (A Bizottság által 1985-ben kiadott Fehér Könyv nem más, mint pontos menetrend az egységes piac előtt álló fizikai, technikai és pénzügyi akadályok felszámolására.) Az EEO kiszélesítette az EK kompetenciáit olyan területekre, mint a környezetvédelem, a technológiai 9

12 együttműködés és a szociális politika és kiterjesztette a többségi szavazással eldönthető kérdések körét. Az Európai Unió létrehozásáról határozó Szerződést (Európai Uniós Szerződés; Maastrichti Szerződés, MSZ) február 7-én írták alá, amely hosszabb ratifikációs folyamat után november 1-jén lépett hatályba. Az Európai Unió elnevezéssel a tagállamok azt kívánták jelezni, hogy céljuk már a gazdasági unió és a politikai unió fokozatos kiépítése. Az EU nem szüntette meg a három Európai Közösséget és nem kapott önálló jogi személyiséget, így lényegében politikai fogalom maradt. Az Európai Unió az integráció új hárompilléres szerkezetét jelentette, amilyet egy három oszlopos házzal (görög templommal) szoktak ábrázolni. Az EU első pilléreként határozták meg a néhány új közösségi politikával és a gazdasági és monetáris unió programjával kibővített Európai Közösségeket, amelyek megőrizték nemzetközi jogalanyiságukat. (Jelenleg csak két Európai Közösség létezik, mivel ahogy már említettük, az ESZAK hatálya lejárt 2002-ben beolvadt az EK-ba.) A MSZ átnevezte az Európai Gazdasági Közösséget Európai Közösségnek (EK), így jelezve, hogy az már több mint csupán gazdasági integrációs szervezet. Az EU második pilléreként a nem közösségi, csupán kormányközi alapon szerveződő közös kül- és biztonságpolitika (KKBP, CFSP: Common Foreign and Security Policy), amelynek előzményei már az EEO-ban is voltak. Az EU harmadik pilléreként szintén kormányközi bel- és igazságügyi együttműködés beindításáról határoztak. Valójában ez a pilléres megoldás a sokak által szorgalmazott elmélyültebb integrációra, a föderáció irányába történő előrelépésre vonatkozó javaslatok kudarcát jelezte. A Maastrichti Szerződés létrehozta az uniós polgárság fogalmát, amelynek szabályozása az EK szerződésében található. Az EU-s Szerződés célul tűzte minden személy (nemcsak a munkavállalók) szabad mozgását. A legnagyobb vívmánya mégis talán az volt, hogy a tagállamok úgy döntöttek, hogy az Európai Monetáris Rendszert az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU vagy GMU; EEMU vagy EMU: European Economic and Monetary Union) váltja majd fel. A MSZ hatályba lépése óta az európai integráció elnevezésének az Európai Uniót szokás használni, amely természetesen még igen távol van az unió valódi jelentéséről (v.ö. USA) január 1-jén három újabb ország csatlakozott az Európai Unióhoz, ezzel tagállamainak száma 15-re nőtt (Tizenötök). Ausztria, Finnország és Svédország egyéni vonásaikkal gazdagították az Uniót, és új lehetőségeket teremtettek Közép- és Észak-Európa szívében. A norvégok az 1972 után ismét elutasították a csatlakozást. Az Amszterdami Szerződést (ASZ), amely módosította az Európai Unióról szóló Szerződést, az Európai Közösségeket létrehozó Szerződéseket és bizonyos kapcsolódó okmányokat, a tagállamok meghatalmazott képviselői október 2-án írták alá. (A szerződés május 1-én lépett életbe.) A szerződésben a tagállamok számos területen a még szorosabb integráció mellett döntöttek. Ezek közül kiemelkedik, hogy a bel- és igazságügyi kérdések egy jó részét (menekült- és bevándorlási politika, külső és belső határellenőrzés, igazságügyi együttműködés polgári jogi ügyekben) közösségi szintre emelve az első pillérbe helyezték, és csupán a rendőrségi, valamint a büntetőügyekben történő igazságügyi együttműködést hagyták a lazább, kormányközi keretek között működő harmadik pillérben. Az ASZ az intézményrendszer átalakítása, illetve a többi, az EU további bővítése szempontjából fontos kérdésekben nem hozta a várt eredményt (ún. Amszterdami maradékok ), ezért sokan szerint egy félben hagyott szerződésnek tekinthető. Ezen problémák megoldása sürgető volt, mivel a kilencvenes évek közepére további 13 ország jelezte felvételi kérelmét: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. Közülük az EU hat országgal 1998-ban, további hattal pedig 2000-ben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, és az e folyamatból egyedül kimaradt Törökországnak is elismerte tagjelölti státuszát. A várható nagyarányú bővítés elkerülhetetlenné tette az Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének reformját, ezért a tagállamok február 26-án elfogadták a Nizzai Szerződés, amely február 1-jén lépett hatályba. A Szerződés középpontjába az EU intézményi reformja állt, amelynek célja, hogy a várható bővítés után is az EU hatékonyan tudjon működni, és életképes maradjon. A tizenkét társult országgal folytatott csatlakozási tárgyalások folyamán világossá vált, hogy az intézményi reformokat 2002 végére véghez kell vinniük. Az intézményi reformok csupán egy elemét alkották azoknak a változásoknak, amelyeken az Uniónak át kellett esnie a bővítési folyamat megvalósítása érdekében. Másik kulcsfontosságú lépés volt az "Agenda 2000" politikai reformcsomag, amelyről 1999-ben Berlinben született döntés. 10

13 Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU, EMU) létrehozásáról Már a Maastrichti Szerződés rendelkezett, amely a gazdasági integráció harmadik és egyben legmagasabb fokozata. Azt a szintet jelenti, amelyen nem csak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem az érintett országokban azonos gazdaság- és pénzügypolitika is érvényesül. A GMU nem csak monetáris uniót és ebből fakadóan a közös pénz bevezetését jelenti, hanem a tagállamok közötti gazdaságpolitikai harmonizáció, koordináció erősítését, azaz a gazdasági unió megvalósítását is. A GMU harmadik szakasza a közös valuta, az euró bevezetésével január 1-jén 11 tagállam. (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) részvételével indult el. Az euró készpénzformában való bevezetése január 1-jén végül 12 ország (Görögország csatlakozása után) részvételével valósult meg. Málta, Ciprus, Szlovákia és Szlovénia csatlakozását követően 16 tagja lett az euró-övezetnek. A gazdaság területén az EU legfontosabb célkitűzése a 2000 márciusában elfogadott Lisszaboni Stratégia, amely a fenntartható fejlődésre (a gazdasági, szociális és környezeti szempontok egyensúlyára) építve az európai integrációt a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kívánja tenni. A csatlakozási tárgyalások 10 jelölt országgal történő eredményes lezárását követően május 1-jén az Európai Unióhoz csatlakozhatott Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia, minek köszönhetően az Európai Unió 25 tagúra bővült. A csatlakozási tárgyalások Bulgáriával és Romániával 2004 végére zárultak le, így e két ország csatlakozására január 1-jén került sor októberében az EU csatlakozási tárgyalásokat kezdett Horvátországgal és Törökországgal is, igaz e tárgyalások kimenetelére nincs elfogadott időkeret, de valószínűsíthető, hogy közülük Törökország csatlakozására nem kerülhet sor 2015 előtt. Miután az Európai Unió végrehajtotta történetének legnagyobb szabású bővítését, megkezdődött annak átgondolása, hogy egy ilyen kibővült - lényegében tagjainak számát megduplázó - közösség, hogyan tudja megőrizni működőképességét, illetve hogyan válhat hatékonyabbá, hogyan mélyíthető, erősíthető tovább az integráció. E folyamat keretében határozták el a tagállamok az új évezred elején, hogy megkezdik az Európai Uniót új alapra helyező ún. Alkotmányszerződés kidolgozását. Az Alkotmányszerződést a tagállamoknak 2004 folyamán sikerült elfogadniuk és aláírniuk, a minden tagállamban szükséges ratifikációs folyamat ugyanakkor megakadt, miután Franciaországban és Hollandiában a polgárok többsége népszavazáson elutasította e dokumentumot, amelynek hatályba lépése így halasztásra került és bizonytalanná vált december 13-án az EU vezetői aláírták a Lisszaboni Szerződést (más néven Reformszerződés). Ezzel lezárult az a több évig tartó tárgyalássorozat, amelyet az intézményi kérdések témájában folytattak. A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy lezárják az Amszterdami szerződéssel és a Nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését. A dokumentum módosította az Európai Unióról szóló Szerződést és az Európai Közösséget létrehozó Szerződést, anélkül hogy azok helyébe lépett volna. Az EU-t létrehozó Szerződést az Európai Unió működéséről szóló szerződésre nevezte át. A Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Unió működését meghatározó három demokratikus alapelvét (a demokratikus egyenlőség, a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia elvét). A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, a pillérrendszer megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát. A szerződéssel eredetileg csökkentették volna az EU-biztosok számát 27-ről 18-ra, de ezt végül az íreknek adott garanciákban visszavonták. A tervek szerint a Lisszaboni Szerződést 2008 végéig minden tagállamban ratifikálni kellett volna, hogy a január 1-jén életbe léphessen. Azonban ezt az ír népszavazás, valamint a cseh törvényhozás, a lengyel elnök és egy német alkotmánybírósági ítélet elhúzódása nem tette lehetővé. A októberében megismételt írországi referendum sikerrel zárult, miután a tagállam garanciá- 11

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Karrierlehetőség az EU Intézményeinél Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen állásokról van szó? uniós köztisztviselői állások (eurokrata állások) szakértői, tanácsadói állások Az Európai Bizottság

Részletesebben

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az Európai jog Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az uniós jog jellemzői Az Európai Unió: 27 ország

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK

SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK ABSZOLÚT TÖBBSÉG Az Európai Parlament, hasonlóan a nemzeti parlamentekhez, bizonyos kérdésekben csak abszolút többséggel dönthet. Ez

Részletesebben

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai 5. FEJEZET Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai Az Európai Uniót vizsgáló, illetve valamilyen formában érintő szakdolgozatok esetében elengedhetetlen az elsődleges források, azaz az Európai

Részletesebben

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter)

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) A tájékoztató tételsor csupán indikatív jellegű! Célja, hogy a hatékonyabb tanuláshoz és az eredményesebb vizsgázáshoz segítséget nyújtson.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere Jegyzet Budapest, 2013 Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere Jegyzet NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Általános közigazgatási

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az

Részletesebben

Horváth Zoltán. I. rész

Horváth Zoltán. I. rész SZOLNOKI FŐISKOLA Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról I. rész Készítette: Pataki Tamás Idegenforgalmi és szálloda szak Levelező tagozat IV. évfolyam 2004. november Email: soledad@freeweb.hu Mobil:

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad

ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad adás Az európai integráci ció története az Európai Unió intézm zményei 1 Áttekintés: I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.)

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Tanács határozata az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben