Jelentés. Pártok gazdálkodása

Átírás

1 Jelentés Pártok gazdálkodása A költségvetési támogatásban részesülő pártok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése a Jobbik Magyarországért Mozgalomnál

2

3

4 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEGZÉS... 5 AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA... 7 AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETE... 8 AZ ELLENŐRZÉS HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA... 9 A JELENTÉS LÉNYEGES KÉRDÉSKÖREI ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZEREI MEGÁLLAPÍTÁSOK JAVASLATOK MELLÉKLETEK I. Sz. melléklet: Értelmező szótár II. Sz. melléklet: A Jobbik évi közzétett beszámolója III. Sz. melléklet: A Jobbik évi közzétett pénzügyi kimutatása FÜGGELÉK: ÉSZREVÉTELEK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

5

6 ÖSSZEGZÉS Az ÁSZ 1 a Jobbik 2 gazdálkodásának törvényességét ellenőrizte a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Megállapította, hogy a Jobbik közzétett évi beszámolója, illetve évi pénzügyi kimutatása nem felelt meg a törvényi előírásoknak, mivel a Számv. tv. 3 -ben rögzített teljesség alapelvet figyelmen kívül hagyva a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékét a bevételek között teljes körűen nem mutatták ki. A Jobbik és évi könyvvezetése és gazdálkodása az analitikus nyilvántartások hiánya, a mérlegtételek alátámasztására szolgáló leltár-összeállítás elmaradása és az ellenőrzési rendszer nem megfelelő működése miatt nem felelt meg a jogszabályok előírásainak. A párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel. A Jobbik az előző ÁSZ ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére egy kivételével határidőben intézkedett. Az ellenőrzés társadalmi indokoltsága A pártok az állampolgárok egyesülési szabadsága alapján létrehozott olyan szervezetek, amelyek szervezeti kereteket nyújtanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, a politikai életben való állampolgári részvételhez. A pártoknak más társadalmi szervezetekhez képest különleges a viszonya a közhatalomhoz, ugyanis a pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetőleg politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. A politikai élet tisztasága érdekében törvény állapítja meg a pártok vagyonára és gazdálkodására vonatkozó szabályokat. Az egyesülési jog alapján létrejövő más szervezetekhez képest szűkebb körben határozza meg azt a gazdasági tevékenységet, amelyet a párt végezhet, biztosítja azonban a pártok részére azt a jogosultságot, hogy az állami költségvetésből támogatásban részesüljenek. A pártok gazdálkodását a politikai élet tisztasága érdekében rendszeresen indokolt ellenőrizni, ezért törvényi előírás alapján az ÁSZ a költségvetési támogatást kapott pártok gazdálkodását kétévente ellenőrzi. Az ÁSZ tv. 4 és a Párttörvény 5 alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az ÁSZ jogosult. Az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítése terén. A párttörvényben előírt kétévenkénti ellenőrzési kötelezettségen túlmenően az ellenőrzést az a garanciális követelmény indokolja, hogy a pártok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése biztosított legyen, a törvényi rendelkezések megsértését szankciók követhessék. A pártok működésével és gazdálkodásával kapcsolatos speciális előírásokat tartalmazó Párttörvény az ellenőrzött időszakban módosult. A főbb változások érintették a párt által elfogadható vagyoni hozzájárulásokra, a pártok beszámolására, valamint megszűnésére, felszámolására vonatkozó szabályokat. Főbb megállapítások, következtetések, javaslatok A Jobbik a Párttörvényben előírt határidőn belül elkészítette és közzétette a évi beszámolóját és a évi pénzügyi kimutatását. A Jobbik a évi beszámolót és a évi pénzügyi kimutatást 2015 decemberében módosította, és gondoskodott a közzétételükről. A Jobbik Párttörvényben előírt határidőben elkészített és közzétett beszámolója és pénzügyi kimutatása nem, de a módosított beszámoló és pénzügyi kimutatás a Párttörvény és 5

7 Összegzés Számv. tv. előírásainak megfelelően megegyezett a főkönyvi nyilvántartások adataival, azonban a Számv. tv.-ben előírt teljesség alapelvét figyelmen kívül hagyva a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékét a könyvvezetés során nem teljes körűen számolták el, így azok a beszámolóban, illetve pénzügyi kimutatásban sem szerepeltek. A Jobbik számviteli rendszerének szabályozása a Számviteli politika 16, 2 7 a Leltározási szabályzat 8 és a Pénzkezelési szabályzat 9 egy-egy tartalmi hiányossága mellett megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Jobbik gazdálkodása és könyvvezetése a teljesség alapelvének sérülése, valamint az analitikus nyilvántartások és a mérleg tételeit alátámasztó leltár hiánya miatt nem felelt meg a Számv. tv. -ben meghatározott követelményeknek. A Jobbik a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályi előírásokat betartotta, az ellenőrzési rendszert azonban nem működtette megfelelően, felügyelőbizottságot nem hozott létre. A Jobbiknál az Alapszabályban nevesített pénzügyi ellenőrző testület, a Számvizsgáló Bizottság 10 az előírt feladatait nem látta el, a belső szabályozásban előírt belső ellenőrzést nem alakították ki és nem működtették. A pénzügyi-számviteli informatikai rendszer működése megfelelő volt, az adatok biztonságáról, megőrzéséről gondoskodtak, az alkalmazott informatikai rendszer biztosította a Számv. tv.-ben előírt megőrzési idő alatt a számviteli adatállományokból az adatok teljes körű előállíthatóságát. A Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat költségvetési támogatást, tagdíjbevételeket, magánszemélyektől származó vagyoni hozzájárulásokat és gazdálkodó tevékenységből származó bevételeket használt fel, a vagyon használata szabályszerű volt. A Jobbik az előző ÁSZ ellenőrzés javaslatai alapján készített intézkedési tervben foglalt feladatokat a mérleg tételeit alátámasztó leltár-összeállítás kivételével határidőben végrehajtotta. 6

8 AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Jobbik közzétett évi beszámolója, illetve a évi pénzügyi kimutatása a törvényi előírásoknak megfelelt-e, a könyvvezetés és gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat, továbbá a Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, valamint az előző ÁSZ ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetéséről intézkedett-e. 7

9 AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETE A Jobbik A párt olyan egyesület, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és amely a nyilvántartásba vételét végző bíróság előtt kinyilvánítja, hogy a Párttörvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el a Párttörvény 1. -a alapján. Az ÁSZ tv. 5. (11) bekezdés a) pontja alapján az ÁSZ a Párttörvény rendelkezéseinek megfelelően törvényességi szempontok szerint ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A Párttörvény 10. (1) bekezdése alapján a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az ÁSZ jogosult. A Párttörvény 10. (3) bekezdése alapján az ÁSZ kétévente ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres költségvetési támogatásban részesültek. A pártok működésével és gazdálkodásával kapcsolatos speciális előírásokat tartalmazó Párttörvény az ellenőrzött időszakban módosult. A főbb változások érintették a párt által elfogadható vagyoni hozzájárulásokra, a pártok beszámolására, valamint megszűnésére, felszámolására vonatkozó szabályokat. A Párttörvény 9. (1) bekezdése értelmében a pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a május 6-tól hatályos szabályozás szerint minden év május 31-ig a melléklet szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint internetes honlapjukon közzétenni. A Jobbik a évi Párttörvény szerinti módosított beszámolójában ezer Ft bevételt, valamint ezer Ft kiadást számolt el. A évi módosított pénzügyi kimutatás szerint az összes bevétel ezer Ft, a teljesített kiadások összege ezer Ft volt. A fizetőképesség megőrzése érdekében 2014-ben ezer Ft összegű likviditási hitelt vettek igénybe. A Jobbik 2011-ben létrehozta a Gyarapodó Magyarországért Alapítványt, gazdasági társaságot nem alapított. 8

10 AZ ELLENŐRZÉS HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA Az ÁSZ tv. és a Párttörvény alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az ÁSZ jogosult. Az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítése terén. A Párttörvényben előírt kétévenkénti ellenőrzési kötelezettségen túlmenően az ellenőrzést az a garanciális követelmény indokolja, hogy a pártok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése biztosított legyen, a törvényi rendelkezések megsértését szankciók követhessék. Az ÁSZ legutóbb a Jobbik évi gazdálkodásának törvényességét ellenőrizte. A gazdálkodás szabályszerűségének, a felhasznált közpénzek nagyságának bemutatásával a társadalom objektív képet alkothat a pártok működéséről. Az ellenőrzés megállapításai a gazdálkodás megfelelőségének bemutatásával elősegíthetik, hogy a törvényalkotók konkrét lépéseket tegyenek a pártok finanszírozására vonatkozó szabályozások átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tétele irányába. Az ellenőrzés rámutat a pártok gazdálkodásával, valamint az állami költségvetésből származó források felhasználásával kapcsolatos jó gyakorlatokra és szabálytalanságokra. A hiányosságok, szabálytalanságok feltárása, az ennek kapcsán megfogalmazott megállapítások elősegíthetik a törvényi rendelkezések megsértésének szankcionálását. Ugyancsak az ellenőrzés hozadékát képezi az előző ÁSZ ellenőrzés felhívásai hasznosulásának értékelése. 9

11 A JELENTÉS LÉNYEGES KÉRDÉSKÖREI A Jobbik közzétett beszámolója, pénzügyi kimutatása megfelelt-e a törvényi előírásoknak? A Jobbik könyvvezetése és gazdálkodása megfelelt-e az előírásoknak? A Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel? A Jobbik intézkedett-e az előző ÁSZ ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetéséről? 10

12 ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZEREI Az ellenőrzés típusa Szabályszerűségi ellenőrzés. Az ellenőrzött időszak A január 1-jétől december 31-ig terjedő időszak. Az ellenőrzés tárgya Az ellenőrzés tárgyát képezték a évi beszámoló és a évi pénzügyi kimutatás elkészítésére, közzétételére, a párt könyvvezetésére, gazdálkodására, ennek keretében a számviteli szabályozás kialakítására, a bizonylati rend, bizonylati fegyelem betartására, egyéb gazdálkodási, ellenőrzési és pénzügyi-számviteli informatikai feladatok ellátására irányuló tevékenységek. Az ellenőrzés tárgya volt továbbá az előírt források fogadása, illetve a vagyon előírt hasznosítása, valamint a korábbi ÁSZ ellenőrzés javaslatainak végrehajtása. A évi országgyűlési képviselő-választási kampányra fordított pénzeszközök elszámolását az ÁSZ már ellenőrizte, a kampányra fordított bevételek és kiadások a jelen ellenőrzésnek nem képezték a részét. Az ellenőrzés kiterjedt minden olyan körülményre és adatra, amely az ÁSZ jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítéséhez, valamint a program végrehajtása folyamán felmerült újabb összefüggések feltárásához szükséges. Az ellenőrzött szervezet A Jobbik Magyarországért Mozgalom. Az ellenőrzés jogalapja Az ellenőrzés jogszabályi alapját az ÁSZ tv. 5. (11) bekezdés a) pontjában, a Párttörvény 10. (1) és (3) bekezdéseiben, valamint az ÁSZ tv. 33. (7) bekezdésében foglalt előírások képezték. 11

13 Ellenőrzés hatóköre és módszerei Az ellenőrzés módszerei Az ÁSZ az ellenőrzést az ellenőrzési program szempontjai, az ellenőrzött időszakban hatályos jogszabályok, az ellenőrzés szakmai szabályai, a jelen ellenőrzésre irányadó ÁSZ módszertan (Módszertan a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez) és a nemzetközi standardok figyelembe vételével végezte, a gazdálkodás hibáinak kijavítására irányuló javaslatok kidolgozásakor a hatályos jogszabályokat tekintette irányadónak. Az ellenőrzés ideje alatt a Jobbikkal történő kapcsolattartást az ÁSZ az SZMSZ 11 -ének vonatkozó előírásai alapján biztosította. Az ellenőrzési kérdések megválaszolásához szükséges bizonyítékok megszerzése a következő ellenőrzési eljárások alkalmazásával történt: tételes és mintavételen alapuló dokumentumellenőrzés, megerősítés, összehasonlító elemzés. Az ellenőrzési bizonyítékként felhasználható adatforrások közé tartoztak egyrészt a szakmai program részletes szempontjainál felsorolt adatforrások, másrészt adatforrás lehetett minden egyéb az ellenőrzés folyamán feltárt, az ellenőrzés szempontjából releváns információt tartalmazó dokumentum. Az ellenőrzés lefolytatásához a Jobbik a tanúsítványok elektronikus kitöltésével, valamint az ÁSZ által kért dokumentumok elektronikus megküldésével szolgáltatott adatokat. A rendelkezésre bocsátott adatok, információk kontrollja az ellenőrzés keretében történt. Az ellenőrzésnél az átfogó lényegességi küszöb mértékét az ÁSZ a Jobbik által közzétett beszámoló, illetve pénzügyi kimutatás bevételi főösszegének 2%-ában határozta meg. Az ellenőrzés során figyelembe kellett venni azt, hogy a Párttörvényben előírt beszámoló/pénzügyi kimutatás formájában és tartalmában nem felel meg a Számv. tv. szerinti mérleg, valamint az eredmény-kimutatás követelményeinek, a Párttörvényben előírt éves beszámoló/pénzügyi kimutatás nem illeszkedik a Számv. tv.-ben meghatározott éves beszámoló elkészítésére vonatkozó tételes szabályokhoz, a beszámoló/pénzügyi kimutatás elkészítéséhez nem készült a Párttörvény 1. számú melléklete szerinti beszámoló-soronként kitöltési útmutató, nincsenek fogalmi meghatározások, így az éves beszámoló/pénzügyi kimutatás elkészítése pártonként eltérő felfogások érvényesítésére ad lehetőséget, a Párttörvény január 1-jei módosítása érintette a pártok felszámolási és végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit is, január 1-jétől a módosított Párttörvény megtiltja, hogy a pártok jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást fogadjanak el. A jelentésben használt fogalmak magyarázatát az I. számú melléklet, a Jobbik évi beszámolójának adatait a II. számú melléklet, a évi pénzügyi kimutatás adatait a III. számú melléklet tartalmazza. A évi beszámoló, illetve a évi pénzügyi kimutatás könyvviteli nyilvántartással való egyezőségének, a könyvvezetés és gazdálkodás 12

14 Ellenőrzés hatóköre és módszerei szabályszerűségének ellenőrzéséhez az ÁSZ tételes ellenőrzést és MUS mintavételi eljárást is alkalmazott. Teljes körűen ellenőrzésre kerültek a központi költségvetésből származó támogatások, valamint a beszámolóban, illetve pénzügyi kimutatásban a Párttörvény alapján nevesítésre kötelezett, értékhatárt meghaladó adományok, hozzájárulások, továbbá az 1 millió Ft feletti kiadások. Mintavételi eljárás alapján ellenőrizte az ÁSZ a tagdíjbevételeket, a nevesítésre nem kötelezett adományokat, hozzájárulásokat, az egyéb bevételeket, valamint az 1 millió Ft-ot el nem érő kiadásokat. Az ÁSZ a beszámoló/pénzügyi kimutatás elkészítésének, a számviteli rendszer jogszabályi előírások szerinti kialakításának és működtetésének, valamint a források igénybevételének szabályszerűségét az erre irányuló ellenőrzési kérdésekre adott válaszok összesítése alapján, a lényegességi szempontok figyelembevételével évenkénti bontásban minősítette. Megfelelőnek értékelte az ellenőrzött területet, amennyiben a szabályozás, illetve végrehajtás során a jogszabályi követelményeket maradéktalanul, vagy kisebb hiányosságok mellett érvényesítették, nem megfelelőnek értékelte, amennyiben a szabályozás hiányosságai nem biztosították a szabályszerű működés feltételeit, illetve a gazdálkodás folyamatában, a könyvvezetés során jelentkező hibák lényegesek, nagyszámúak, vagy rendszerszerűek voltak. 13

15 MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A Jobbik közzétett beszámolója, pénzügyi kimutatása megfelelt-e a törvényi előírásoknak? Összegző megállapítás A Jobbik közzétett évi beszámolója és évi pénzügyi kimutatása nem felelt meg a vonatkozó törvényi előírásoknak számú megállapítás A évi beszámoló és a évi pénzügyi kimutatás, illetve azok módosításának elkészítése nem felelt meg, a közzététele megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A JOBBIK HATÁRIDŐBEN ELKÉSZÍTETTE a évi gazdálkodásáról szóló beszámolót és a évi gazdálkodásáról a pénzügyi kimutatást és gondoskodott a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben, valamint a saját honlapján történő közzétételéről. A Jobbik december 9-én módosította a évi beszámolóját és a évi pénzügyi kimutatását, amelyeket az előírásoknak megfelelően közzétett. A közzétett évi beszámoló és a évi pénzügyi kimutatás, valamint ezek módosításai szerkezetüket tekintve megfeleltek az előírásoknak, a Párttörvény 1. számú mellékletében meghatározott beszámolósorokon mutattak ki bevételeket és kiadásokat. A beszámoló és a pénzügyi kimutatás a nevesítésre kötelezett adományokat, hozzájárulásokat elkülönítve tartalmazta. A beszámoló és a pénzügyi kimutatás összeállítása során azonban nem érvényesítették a Számv. tv.-ben előírt teljesség számviteli alapelvet, mivel a 3.1 pontban részletezett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat a Párttörvény előírása ellenére nem értékelték és a könyvvezetés, valamint a beszámoló, illetve pénzügyi kimutatás készítése során a bevételek között nem mutatták ki számú megállapítás A Párttörvény szerinti határidőben elkészített évi beszámoló és évi pénzügyi kimutatás a könyvviteli nyilvántartás adataival nem egyezett, de a módosított évi beszámoló és a módosított évi pénzügyi kimutatás könyvviteli nyilvántartás adataival való egyezősége biztosított volt. A JOBBIK BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK EL- SZÁMOLÁSA a Számlarendben 12 foglalt főkönyvi számlákon történt. A Jobbik által a Párttörvényben előírt határidőre elkészített és közzétett évi beszámoló és évi pénzügyi kimutatás szerinti bevételek és kiadások a főkönyvi nyilvántartások adataival nem egyeztek meg. A évi beszámoló bevételi főösszege 58 ezer Ft-tal, a kiadási főöszszeg ezer Ft-tal kevesebb volt a könyvviteli nyilvántartásokban el- 14

16 Megállapítások számolt összegeknél. A bevételi főösszeg eltérése a tagdíjak, a magánszemélyektől kapott adományok, hozzájárulások és az egyéb bevételek beszámolósorokon kimutatott összegek és a kapcsolódó főkönyvi számlák adatainak eltéréseiből adódott. A kiadási főösszeg eltérését a működési kiadások, a politikai tevékenység kiadásai, és az egyéb kiadások beszámolósorok főkönyvi nyilvántartás adataitól való eltérése okozta. A beszámolósorok és a könyvviteli nyilvántartás adatai közötti eltérések jelentős összegűek voltak, mivel meghaladták a évi bevételi főösszegre vetített 2%-os lényegességi küszöbértéket. A évi pénzügyi kimutatás bevételi főösszege az egyéb bevételek beszámolósor eltérése miatt egyezer Ft-tal, a kiadási főösszeg a működési kiadások, a politikai tevékenység kiadásai és az egyéb kiadások eltérése következtében 1204 ezer Ft-tal kevesebb volt a főkönyvi elszámolásban szereplő összegeknél. A beszámolósorok és a főkönyvi számlák adatai közötti eltérés a számviteli elszámolás szempontjából nem tekintendők jelentősnek, mivel nem érték el a évi bevételi főösszegre vetített 2%-os lényegességi küszöbértéket. A Jobbik a évben végrehajtott egyeztetés során a fenti eltérések helyesbítése, továbbá egy január 1-jétől visszamenőleges hatállyal módosított ingatlanbérleti szerződéshez kapcsolódóan a évi nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás kimutatása érdekében december 9-én módosította a évi beszámolóját és a évi pénzügyi kimutatását, amelyeket a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő december 17-én megjelent 63. számában, valamint a saját honlapján közzétett. A módosított évi beszámoló és a módosított évi pénzügyi kimutatás a könyvviteli nyilvántartások adataival egyezően tartalmazták a Jobbik bevételeit és kiadásait. A Jobbik évi ezer Ft összegű bevétele központi költségvetési támogatásból, a tagok által fizetett tagdíjakból, belföldi jogi személyek és jogi személyiségnek nem minősülő gazdasági társaság adományából, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásából, belföldi és külföldi magánszemélyektől származó adományokból, hozzájárulásokból, valamint egyéb bevételekből képződött. A Jobbik ezer Ft összegű, évi összes kiadását az egyéb szervezeteknek nyújtott támogatások, működési kiadások, eszközbeszerzések, politikai tevékenységhez kapcsolódó kiadások, valamint egyéb kiadások képezték. A Jobbik évi beszámolójában feltüntetett bevételeit és kiadásait az 1. ábra szemlélteti. 15

17 Ezer Ft Megállapítások 1. ábra A Jobbik évi bevételei és kiadásai Költségvetési támogatás Tagdíjak Egyéb hozzájárulások, adományok Egyéb bevételek Politikai kiadások Működési kiadások Támogatások egyéb szervezeteknek Eszközbeszerzés Egyéb kiadások évi bevételek évi kiadások Forrás: A Jobbik évi módosított beszámolójának adatai A évi beszámoló egyes bevételi és kiadási sorainak tartalma a Párttörvény és a Számv. tv. előírásainak megfelelően megegyezett a könyvviteli nyilvántartással. A főkönyvi számlákon és a beszámolósorokon minden esetben bizonylattal alátámasztott és az egyéb szervezetnek nyújtott támogatások között elszámolt tagdíjkiadások kivételével csak az adott jogcímhez tartozó összegek szerepeltek. A Központi költségvetésből származó támogatás beszámolósor a könyvviteli nyilvántartással egyezően, az előírt jogcímű, banki bizonylattal alátámasztott, a Magyar Államkincstár által ténylegesen átutalt összegeket tartalmazott. A évi módosított beszámolóban kimutatott ezer Ft költségvetési támogatás összege megegyezett a évi költségvetési törvényben 13 szereplő összeggel. A évi beszámoló Tagdíj beszámolósor adata megegyezett a főkönyvi és analitikus nyilvántartás adataival, azon csak tagdíj jogcímű összegek szerepeltek. A Jobbik az Alapszabály 1, 14 2, ban rögzítette a tagdíj megállapításának módját és előírta a megállapított mértékű tagdíjfizetési kötelezettséget. A Gazdálkodási szabályzat 1-2 tartalmazta a központi tagdíjnyilvántartás vezetésének kötelezettségét. Az ellenőrzött évi tagdíjak befizetési tételeit a hozzájuk kapcsolódó bankszámlakivonatok, bevételi pénztárbizonylatok, analitikus nyilvántartások megfelelően alátámasztották. 16

18 Megállapítások A évi beszámoló Egyéb hozzájárulások, adományok beszámolósora a kapcsolódó főkönyvi számlák adataival egyezően, összesen ezer Ft bevételt tartalmazott, a beszámolósoron csak adomány, hozzájárulás jogcímű, bizonylattal alátámasztott összegek szerepeltek. Az Egyéb hozzájárulások, adományok 97,1%-a, ezer Ft magánszemélyektől származott, ebből az 500 ezer Ft feletti, nevesített hozzájárulás, adomány öszszege ezer Ft volt, amelyet 33 fő fizetett be. Az 500 ezer Ft feletti nevesítésre kötelezett adományokat, hozzájárulásokat az analitikus nyilvántartások adományozó személyenkénti összesítése alapján teljes körűen kimutatták és a beszámolóban közzé tették. Belföldi jogi személyektől az adományok 2,8%-a (1833 ezer Ft) származott, jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól az adományok 0,1%-a (40 ezer Ft) folyt be ban a Jobbik külföldi magánszemélyektől összesen 221 ezer Ft adományban részesült, amelyből nevesített, 100 ezer Ft feletti befizetés egy főtől származott. A évi 9547 ezer Ft egyéb bevételeket a főkönyvi nyilvántartással egyezően mutatták ki a beszámolóban, az elszámolt bevételeket megfelelő dokumentumokkal alátámasztották. A évi beszámoló kiadási adatai a kapcsolódó főkönyvi számlákból egyértelműen levezethetőek voltak. A főkönyvi számlákon és a beszámolósorokon bizonylattal alátámasztott és az egyéb szervezetnek nyújtott támogatás kivételével csak az előírt jogcímű kiadási összegek szerepeltek. A Jobbik a évi beszámolójában a főkönyvi nyilvántartással egyezően ezer Ft egyéb szervezetnek nyújtott támogatást tett közzé. A támogatásokról az Elnökség határozatokban döntött. A beszámolósoron és a kapcsolódó főkönyvi számlán azonban tévesen kimutattak a politikai kiadások körébe tartozó, nemzetközi szervezetnek fizetett tagdíjat is. A Jobbik évi pénzügyi kimutatása szerinti bevétele összesen ezer Ft volt, amely központi költségvetési támogatásból, tagdíjakból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, és egyéb bevételekből tevődött össze. A évi ezer Ft kiadás 52,5%-át az országgyűlési kampányra fordított politikai kiadások összege tette ki. A évi pénzügyi kimutatás egyes kiadási sorai ezen felül egyéb szervezetnek nyújtott támogatásokat, működési kiadásokat, eszközbeszerzéseket, politikai tevékenységhez kapcsolódó kiadásokat és egyéb kiadásokat tartalmaztak. A évi pénzügyi kimutatás egyes bevételi és kiadási sorainak tartalma a Párttörvény és a Számv. tv. előírásainak megfelelően megegyezett a könyvviteli nyilvántartás adataival. A főkönyvi számlákon és a beszámolósorokon minden esetben megfelelő bizonylattal alátámasztott és az egyéb szervezetnek nyújtott támogatások között elszámolt, fizetett tagdíj kivételével csak az adott jogcímhez tartozó összegek szerepeltek. A Jobbik évi pénzügyi kimutatásában feltüntetett bevételeit és kiadásait a 2. ábra szemlélteti. 17

19 Ezer Ft Megállapítások 2. ábra A Jobbik évi bevételei és kiadásai Költségvetési támogatás Tagdíjak Egyéb hozzájárulások, adományok Egyéb bevételek Politikai kiadások Működési kiadások Támogatások egyéb szervezeteknek Eszközbeszerzés Egyéb kiadások évi bevételek évi kiadások Forrás: A Jobbik évi módosított pénzügyi kimutatásának adatai A központi költségvetési támogatás ezer Ft összegéből a Kftv. 17 szerinti kampányfinanszírozási célú költségvetési támogatás ezer Ft volt. A kampányfinanszírozás nélküli költségvetési támogatás összege megegyezett a évi költségvetési törvény 18 szerinti ezer Ft, és az 1321/2014. (V. 30.) Korm. határozat 19 alapján megállapított ezer Ft támogatás együttes összegével. A beszámolósor az előírt jogcímű, banki bizonylatokkal alátámasztott, a könyvviteli nyilvántartással megegyező összeget tartalmazott. A évi tagdíjak pénzügyi kimutatás szerinti összege megegyezett a főkönyvi és analitikus nyilvántartás adataival, azon csak tagdíj jogcímű, megfelelő bizonylatokkal alátámasztott összegeket számoltak el. Az Egyéb hozzájárulások, adományok beszámolósoron kimutatott ezer Ft bevételből egy magyar állampolgár természetes személy az országgyűlési kampányra adományozott 100 ezer Ft-ot. A beszámolósorok adata megegyezett a kapcsolódó főkönyvi számlák összegével, azon csak adomány, hozzájárulás jogcímű, bizonylattal alátámasztott összegek szerepeltek. Az analitikus nyilvántartások alapján 500 ezer Ft feletti egyéb hozzájárulást, adományt 15 fő fizetett be, összesen ezer Ft összegben, amely a pénzügyi kimutatásban a Párttörvény előírásának megfelelően nevesítve kimutatásra került. A Jobbik a évi pénzügyi kimutatásban a főkönyvi nyilvántartással egyezően, a megfelelő bizonylatokkal alátámasztott 2896 ezer Ft egyéb bevételt szerepeltetett. 18

20 Megállapítások A évi pénzügyi kimutatás kiadási adatai a kapcsolódó főkönyvi számlákkal egyezően, bizonylatokkal alátámasztott és az egyéb szervezetnek nyújtott támogatás kivételével csak az előírt jogcímű kiadási öszszegeket tartalmazott. A évi pénzügyi kimutatásban egyéb szervezetnek nyújtott támogatás címen közzétett ezer Ft megegyezett a kapcsolódó főkönyvi számla adatával. A beszámolósoron és a kapcsolódó főkönyvi számlán azonban tévesen kimutattak a politikai kiadások körébe tartozó, nemzetközi szervezetnek fizetett tagdíjat is. A évi beszámoló és a évi pénzügyi kimutatás, valamint az azokat alátámasztó könyvviteli elszámolások szabálytalanságait az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat A BESZÁMOLÓ ÉS A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ÉS AZ AZOKAT ALÁTÁMASZTÓ KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSOK SZABÁLYTALANSÁGAI Sorszám Részmegállapítás Megjegyzés 1. A Jobbik a térítésmentes szívességi irodahasználati szerződés alapján a és években magánszemélytől kapott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat a Párttörvény 4. (5) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem értékelte, és a Számv. tv. 15. (2) bekezdésében foglalt teljesség alapelvet figyelmen kívül hagyva a könyvvezetés, valamint a beszámoló, illetve a pénzügyi kimutatás készítése során bevételként nem számolta el és nem mutatta ki azokat. 2. A Jobbik a Számv. tv. 16. (3) bekezdésében foglalt a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv ellenére a és években nem a gazdasági esemény tényleges tartalmának megfelelően számolta el a kiadásait, mert a nemzetközi szervezet részére fizetett tagdíjat a főkönyvi nyilvántartásban téves számlakijelölés következtében politikai tevékenység kiadása helyett egyéb szervezetnek nyújtott támogatásként számolta el. Forrás: ÁSZ 2. A Jobbik könyvvezetése és gazdálkodása megfelelt-e az előírásoknak? Összegző megállapítás A Jobbik könyvvezetése és gazdálkodása nem felelt meg az előírásoknak számú megállapítás A Jobbik számviteli rendszere a Számviteli politika, a Leltározási és a Pénzkezelési szabályzat egy-egy tartalmi hiányossága mellett összességében megfelelően szabályozott volt. A JOBBIK RENDELKEZETT A SZÁMV. TV.-BEN ELŐÍRT SZABÁLYZATOKKAL, amelyeket a belső szabályzatokban előírtaknak megfelelően az elnök kiadmányozott. A Számviteli politika 1-2-ben a Számv. tv. előírásainak megfelelően meghatározták a könyvvezetés módját, az évközi és év végi zárlatok időpontjait, 19

21 Megállapítások valamint az ezek során elvégzendő feladatokat. Rögzítették, hogy az értékelésnél mit tekintenek lényegesnek, nem lényegesnek, jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. A Jobbik működésének sajátosságával összhangban meghatározták a működési kiadások és a politikai tevékenység kiadásainak körét. Rögzítették a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesítendő számviteli alapelveket, az éves beszámoló készítésének rendjét és időpontját, a bekerülési érték tartalmát, az amortizációs politika elemeit, az eszközök minősítési szempontjait, azonban nem határozták meg a források minősítésének szempontjait. A Leltározási szabályzat tartalmazta a leltározás módját, a leltározás lebonyolításának rendjét, a leltár kiértékelési szabályokat, a leltárkülönbözetek megállapításának, rendezésének módját, valamint a leltározás bizonylati rendjét. A szabályzatban meghatározták a mennyiségi felvétellel történő leltározás gyakoriságát, azonban az az egyes eszközcsoportoknál nem volt összhangban a Számv. tv. előírásával. Az Értékelési szabályzat 20 a Számv. tv.-ben előírtaknak megfelelően tartalmazta az eszköz- és forráscsoportok választott értékelési eljárásait, továbbá meghatározták a Párttörvényben előírtak szerint a Jobbik részére nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelési eljárását. A Pénzkezelési szabályzat tartalma a napi maximális záró pénzkészlet meghatározásának hiánya mellett megfelelt a jogszabályi követelményeknek. A szabályzatban a Számv. tv.-ben előírtaknak megfelelően meghatározták a pénzforgalom készpénzben és bankszámlán történő lebonyolításának rendjét, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, felelősségi szabályait, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét. A szabályzatban meghatározták az utalványozásra jogosultak körét. A Számlarend megfelelt a Számv. tv.-ben előírt egységes számlakeret követelményeinek, elkészítése során figyelembe vették a Jobbik működési sajátosságait. A Számlarend tartalmazta minden alkalmazott főkönyvi számla számát, megnevezését, a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következett, a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, továbbá a számlák más számlákkal való kapcsolatát. A Számlarendben meghatározták a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások tartalmát, formáját, kijelölték az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés közötti ellenőrzési pontokat és az egyeztetés módját. A Számv. tv. előírásának megfelelően a Számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet a Bizonylatkezelési szabályzat 21 tartalmazta. A számviteli rendszer szabályozásának hiányosságait a 2. táblázat tartalmazza. 20

22 Megállapítások 2. táblázat A SZÁMVITELI RENDSZER SZABÁLYOZÁSÁNAK HIÁNYOSSÁGAI Sorszám Részmegállapítás Megjegyzés 1. A Számviteli politika 1-2 a Számv. tv. 14. (4) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem tartalmazta a források minősítésének szempontjait. 2. A Leltározási szabályzatban a Számv. tv. 69. (3) bekezdésében előírt, 3 évenkénti mennyiségi leltárfelvételi gyakorisággal szemben az ingatlanok esetében 5 évenkénti, közúti járművek esetében 4 évenkénti mennyiségi felvétellel történő leltározást írtak elő. 3. A Pénzkezelési szabályzatban a Számv. tv. 14. (8) bekezdésében előírtak ellenére nem határozták meg a napi készpénz záró állomány maximális mértékét. Forrás: ÁSZ 2.2. számú megállapítás A könyvvezetés gyakorlata az analitikus nyilvántartások hiánya, a leltár-összeállítás elmaradása és a számviteli alapelvek nem teljes körű érvényesítése miatt nem felelt meg a jogszabályokban és belső szabályzatokban előírtaknak. A JOBBIK KÖNYVVITELI FELADATAIT az ellenőrzött időszakban megbízási szerződés alapján külső könyvviteli szolgáltató látta el, a Számv. tv. és a Számviteli politika 1-2 előírásaival összhangban, a kettős könyvvitel rendszerében. Könyvviteli szolgáltató váltás az ellenőrzött időszakban nem történt, a feladatellátás folyamatossága biztosított volt. A könyvvezetés során Számv. tv.-ben rögzített teljesség, és a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvek az 1.1. és 1.2. pontban részletezettek szerint nem teljes körűen érvényesültek. A Jobbik az eszközök bekerülési értékét a Számv. tv. előírásaival összhangban, az Értékelési szabályzat és a Számviteli politika 1,2 előírásai szerint határozta meg. Az eszközök értékcsökkenésének elszámolására a Számv. tv. előírásainak megfelelően került sor. A Jobbik az ellenőrzött időszakban a Számv. tv., valamint a Számviteli politika 1,2 szerinti könyvviteli zárlati feladatokat dokumentáltan elvégezte. A tagdíjak és az egyéb hozzájárulások analitikus nyilvántartásának a főkönyvi könyveléssel egyeztetését a Számv. tv.-ben foglalt előírásnak megfelelően az év végi zárlati feladatok keretében elvégezték, az egyezőség az ellenőrzött években biztosított volt. A szállítói és egyéb kötelezettségek analitikus nyilvántartását azonban nem vezették, leltárt az év végi zárlati munkák során nem állítottak össze, a mérlegtételeket leltárral nem támasztották alá. A banki kifizetések engedélyezése során a Pénzkezelési szabályzatban rögzítettek szerint a bankszámla feletti rendelkezésre jogosultak írtak alá. A könyvvezetés során érvényesült a bizonylati elv és fegyelem. A gazdasági eseményeket bizonylatokkal alátámasztották, a kiállított vegyes bizonylatok megalapozottak voltak, a főkönyvi könyvelésben a gazdasági események időrendisége érvényesült. A könyvviteli elszámolásokat alátámasztó bizonylatok megőrzése szabályszerű volt. Az elmentett számviteli adatállományokból az ellenőrzött tételek vonatkozásában az adatok előállíthatóságát biztosították. 21

23 Megállapítások Az ellenőrzött gazdasági események könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó számviteli bizonylatok a Számv. tv.-ben előírt alaki és tartalmi követelményeknek eseti hiányosságoktól eltekintve megfeleltek. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok nyilvántartása megfelelt a Számv. tv. és a Bizonylatkezelési szabályzat előírásainak, az elszámoltatás biztosított volt. A Jobbik könyvvezetésével kapcsolatos szabálytalanságokat a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat A KÖNYVVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYTALANSÁGOK Sorszám Részmegállapítás Megjegyzés 1. Az ellenőrzött időszakban a Jobbiknál a Számv. tv. 69. (1) bekezdés előírása ellenére a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez és a mérleg tételeinek alátámasztásához nem állítottak össze olyan leltárt, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazta a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat. 2. A Jobbiknál a Számlarend előírása ellenére a szállítói és egyéb kötelezettségek analitikus nyilvántartását nem vezették. 3. A Számv. tv (1) bekezdés d), e), h) és i) pont előírásai ellenére a és évi bizonylatok esetenként nem tartalmazták a bizonylat kiállításának időpontját, a gazdasági művelet tartalmának leírását vagy megjelölését, az érintett könyvviteli számlákra hivatkozást, a könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítés időpontját és igazolását. Forrás: ÁSZ 2.3. számú megállapítás A Jobbik a gazdálkodással összefüggő, egyéb jogszabályokban meghatározott előírásokat betartotta. A JOBBIKNÁL A FOGLALKOZTATÁS, A MUNKA- BÉREK ÉS EGYÉB SZEMÉLYI KIADÁSOK elszámolása az ellenőrzött időszakban szabályszerű volt. Az ellenőrzött időszakban a munkaerő foglalkoztatása munkaviszony keretében, a Munka tv. 22 előírásainak megfelelő, szabályozott tartalmú munkaszerződések alapján történt. A munkaszerződéseket a Pártigazgató 23 mint az Alapszabály 1-3 és a Gazdálkodási szabályzat 1,2 szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója írta alá. A Jobbik feladatai ellátásához a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók mellett, megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztatott magánszemélyeket. A megbízási szerződéseket mint az Alapszabály 1-3 és a Gazdálkodási szabályzat 1,2 szerinti kötelezettségvállaló a Pártigazgató írta alá. A munkavállalók és a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak bejelentése az Art. 24 rendelkezéseinek megfelelő tartalommal és határidőben az illetékes adóhatóság felé megtörtént. A munkabérek, megbízási díjak, pénzjutalmak számfejtése és kifizetése a munkaszerződésekben, illetve a megbízási szerződésekben foglaltaknak megfelelően, a hatályos Art., Szja. tv. 25, Tbj. tv. 26, Szhtv. 27 és Eho. tv. 28 előírásaival összhangban, szabályszerűen történt. 22

24 Megállapítások A Jobbik a munkavállalói számára a és években a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben 29 foglalt feltételek fennállása hiányában munkába járással összefüggő költségtérítést, bérlet és gépkocsi hozzájárulást nem fizetett. A Jobbik a hivatalos utazással kapcsolatos költségeket a Pénzkezelési szabályzat előírásai szerint az Szja. tv.-ben előírt tartalmú belföldi kiküldetési nyomtatvány alapján számolta el. A hivatalos utazások elszámolásánál a magántulajdonú gépjármű használati jogának igazolásaként a kiküldetési nyomtatványhoz a gépjármű forgalmi engedély és a vezetői engedély másolatát minden esetben csatolták. A saját gépjármű használatáért az Szja. tv. alapján adómentesen elszámolható mértékű költségtérítést fizettek. A munkavállalók belföldi hivatalos kiküldetése során a Jobbik napidíjat nem fizetett, mivel a kiküldetések időtartama a 6 órát nem haladta meg. A Jobbik a munkavállalókat és a munkáltatót terhelő adók és járulékok, illetve előlegek bevallását és befizetését a telefon magáncélú használatából eredő adófizetési kötelezettség kivételével az Art.-ban előírt határidőre és gyakorisággal teljesítette. A bevallott és befizetett adók és járulékok adatai a főkönyvi nyilvántartással megegyeztek. A Jobbik a személyi jellegű kifizetések között a reprezentációs kiadásokat elkülönítetten tartotta nyilván. Az elszámolt reprezentációs költség az ellenőrzött években nem haladta meg az Szja. tv. szerinti adómentes mértéket, így a Jobbiknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége a reprezentációs kiadások után nem keletkezett. Az elszámolt reprezentációs kiadások a Jobbik tevékenységével összefüggő rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódtak. A Jobbiknak az ellenőrzött időszakban a gazdálkodó tevékenységével összefüggésben az Áfa. tv. hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, mivel a Jobbik gazdálkodási tevékenységéből származó bevétele a 6,0 M Ft-ot nem haladta meg. A Jobbiknak az ellenőrzött időszakban cégautó adó- és rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem keletkezett, mivel a Jobbik tulajdonában gépkocsi az ellenőrzött időszakban nem volt, illetve a foglalkoztatottak átlagos létszáma nem érte el a 25 főt. A Jobbik gazdálkodásával összefüggő egyéb szabálytalanságokat az 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYTALANSÁGOK Sorszám Részmegállapítás Megjegyzés 1. A hivatali telefont használók által meg nem térített magáncélú használat miatti, az Szja. tv. 69. és a 70. (5) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettségét a Jobbik az Art. 1. és 2. számú mellékletében előírt határidőre nem teljesítette. Az adófizetést a Jobbik önrevízióval év végén teljesítette. Forrás: ÁSZ 23

25 Megállapítások 5. táblázat 2.4. számú megállapítás A Jobbik az ellenőrzési rendszerének elemeit a belső szabályzataiban meghatározta, azonban nem működtette. A JOBBIK DÖNTÉSHOZÓ, IRÁNYÍTÓ ÉS ELLEN- ŐRZŐ SZERVEIT és azok feladat- és hatáskörét az Alapszabály 1-3- ban, a Gazdálkodási szabályzat 1,2-ban, valamint az Országos Elnökség SZMSZ-ében 30 határozták meg. A Jobbik döntéshozó szervei a Kongresszus, az Országos Választmány és az Országos Elnökség, amelyek a döntéseiket jegyzőkönyvekben, illetve határozatokban rögzítették. Az Alapszabály 1-3, a Gazdálkodási szabályzat 1,2, valamint a Pénzkezelési szabályzat értelmében a Jobbik gazdálkodását a Számvizsgáló Bizottság, a Gazdasági Igazgató 31 szervezetéhez tartozó belső ellenőrzés, illetve a pénztárellenőr ellenőrzi. A Jobbiknál felügyelőbizottság felállítására az ellenőrzött időszak végéig nem került sor, az Alapszabály 1-3 szerinti ellenőrző testület, a Számvizsgáló Bizottság előírt feladatai ugyan megfeleltethetőek a felügyelőbizottság részére jogszabályban előírt feladatoknak, azonban a Számvizsgáló Bizottság az ellenőrzött időszakban a feladatait nem látta el. A Jobbiknál az ellenőrzött időszakban belső ellenőrzés nem működött, belső ellenőrzési egység kialakítására, illetve belső ellenőr alkalmazására nem került sor. A Jobbik egy főt bízott meg a pénztárellenőri feladatok ellátásával. A pénztárellenőr a Pénzkezelési szabályzat, illetve munkaköri leírása alapján a bevételi-kiadási bizonylatok szabályszerűségét, a napi gazdasági események dokumentumait, valamint a pénztárzárásokat ellenőrizte, az ellenőrzés tényét aláírásával igazolta. A pénztárellenőrzések során eltéréseket a pénztárellenőr nem tapasztalt. A Pártigazgató a Pénzkezelési szabályzatban rögzített pénztárellenőrzés lehetőségével az ellenőrzött időszakban nem élt. A vezetői ellenőrzés kereteit, a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét a Jobbik a Gazdálkodási szabályzat 1,2-ban, valamint a Pénzkezelési szabályzatban rögzítette, az előírt szabályok a gyakorlatban néhány kivétellel érvényesültek. A Jobbik ellenőrzési rendszerével kapcsolatos szabálytalanságokat az 5. táblázat tartalmazza. AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK HIÁNYOSSÁGAI Sorszám Részmegállapítás Megjegyzés 1. A Jobbik tagságának létszáma meghaladta a 100 főt, azonban a Ptk. 32 3:82. (1) bekezdés előírása ellenére felügyelőbizottság létrehozására az ellenőrzött időszakban nem került sor. A Ptké (1) és (3) bekezdései előírása ellenére a Ptk. hatályba lépését követően módosított június 21-től hatályos Alapszabály 3-ban a Ptk. 3:82. (1) bekezdésben, illetve a 3:26. (4) bekezdésében előírtak szerint a felügyelőbizottság és annak tagjai nem kerültek nevesítésre. 2. A Gazdálkodási szabályzat 1, ában előírt belső ellenőrzést az ellenőrzött időszakban nem alakították ki és nem működtették. 24

26 Megállapítások Sorszám Részmegállapítás Megjegyzés 3. Az utalványozásra jogosultak tekintetében a Gazdálkodási szabályzat 1,2 és a Pénzkezelési szabályzat rendelkezései nem voltak összhangban, mivel a Gazdálkodási szabályzat 1,2 szerint utalványozásra a Pártigazgató, a Gazdasági Igazgató, illetve a területi választmányok, helyi szervezetek és alapszervezetek elnökei jogosultak, a Pénzkezelési szabályzat szerint utalványozásra a Jobbik elnöke, a Pártigazgató és a Gazdasági Igazgató jogosult. 4. A kiadásokat esetenként nem a Gazdálkodási szabályzat 1,2 12. (6) bekezdésében, illetve a Pénzkezelési szabályzat 7.3. pontjában meghatározott személy utalványozta, illetve a kiadásra a kötelezettséget esetenként nem az arra jogosult személy vállalta. Forrás: ÁSZ 2.5. számú megállapítás A pénzügyi-számviteli informatikai rendszer működése megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Jobbik a pénzügyi-számviteli feladatok ellátására könyvviteli szolgáltatóval kötött szerződést. A szerződésben a könyvviteli szolgáltató által ellátandó feladatokat és felelősségi szabályokat rögzítették. A szerződésben előírták, hogy a könyvviteli szolgáltató köteles a Számv. tv. előírásainak megfelelően a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó bizonylatokat legalább nyolc évig olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Előírták továbbá, hogy a könyvviteli szolgáltató gondoskodik az általa végzett feladatok keretében kezelt adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozatal, valamint törlés, sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról. Az ellenőrzött években a pénzügyi, számviteli adatállományok mentéséről gondoskodtak, az alkalmazott informatikai rendszer az ellenőrzött gazdasági események alapján biztosította a számviteli adatállományokból az adatok teljes körű előállíthatóságát. A szerződés a szoftverek jogszabályoknak megfelelő aktualizálását ugyan nem írta elő, de a könyvviteli szolgáltató az általa alkalmazott ügyviteli szoftverek jogtiszta felhasználását, valamint azok jogszabályoknak megfelelő aktualizálását igazolta. 25

27 Megállapítások 3. A Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel? Összegző megállapítás A Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel számú megállapítás A Jobbik működéséhez a források különösen a támogatás, vagyoni hozzájárulás, adomány igénybevétele megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Jobbik vagyona a beszámoló, illetve pénzügyi kimutatás, a bevételek elszámolására szolgáló főkönyvi számlák és kapcsolódó analitikus nyilvántartások adatai alapján a és a években a Párttörvényben meghatározott, szabályszerűen igénybe vehető forrásokból képződött. A Jobbik bevételei a évben központi költségvetési támogatásból, tagdíjakból, belföldi jogi személyektől és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságtól, valamint belföldi és külföldi magánszemélyektől kapott vagyoni hozzájárulásokból, továbbá a Párttörvényben engedélyezett gazdasági tevékenység bevételéből, valamint kártérítésből, kamatbevételből és árfolyamnyereségből képződtek. A Párttörvény változásaival összhangban a Jobbik a évben külföldiektől, valamint jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól származó bevételt nem számolt el, a könyvviteli nyilvántartások és az ellenőrzött bevételek alapján az elfogadott adományok, hozzájárulások kizárólag magyar állampolgár természetes személyektől származtak. Az Alapszabály 1-3-ban előírtak szerint minden a Jobbik támogatásával tiszteletdíjban részesülő személy a nettó fizetésének 5+5%-át köteles volt a Jobbik központi bankszámlájára és egy általa meghatározott szervezetnek vagy a megyei választmány bankszámlájára befizetni. A belföldi magánszemélyektől kapott hozzájárulásokat, adományokat értékhatár alapján a könyvviteli nyilvántartásban tovább részletezték. A Jobbik a Párttörvény szerint nevesítésre kötelezett hozzájárulásokat a évi módosított beszámolóban és a évi módosított pénzügyi kimutatásban az analitikus nyilvántartások adományozó személyenkénti összesítése alapján a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével teljes körűen feltüntetette. A Jobbik a és a években a Párttörvényben tiltott szervezettől vagyoni hozzájárulást, más államtól támogatást, illetve névtelen adományt nem fogadott el. A Jobbik az ellenőrzött időszakban egy közös feladat ellátására Dunakeszin felállítandó emlékmű kivitelezésére kötött együttműködési megállapodást a Gyarapodó Magyarországért Alapítvánnyal. Az együttműködési megállapodásban meghatározták a Jobbik és a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány feladatait és a kapcsolódó költségek viselését. A közös feladatellátás során a Jobbik betartotta a Párttörvény előírását, a főkönyvi könyvelési adatállománya, és az ellenőrzött tételek alapján a pártalapítványától sem közvetlen, sem közvetett formában nem fogadott el vagyoni hozzájárulást. 26

28 Megállapítások A Jobbik magánszeméllyel kötött irodahasználati szerződés alapján a évben 1 hónapon, a évben 11 hónapon keresztül alapszervezeti működéshez térítésmentesen használta a Monor Petőfi S. u. 30. szám alatti 75 nm alapterületű ingatlant, ezáltal jogszerűen igénybe vehető nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesült, amelyet azonban a Párttörvény előírása ellenére az ellenőrzött időszakban nem értékelt. A térítésmentesen használt ingatlan piaci bérleti díját és az ingatlanhasználathoz kapcsolódó egyéb felmerülő költségeket (pl. közüzemi díjakat) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az 1.1. pontban rögzítettek szerint a 2013., illetve a évi bevételei között nem mutatta ki számú megállapítás A Jobbik évi működése során a vagyon használata megfelelt a törvényi előírásoknak. A Jobbik a és a években a költségek fedezése és a vagyon gyarapítása érdekében a Párttörvényben megengedett gazdálkodó tevékenységet folytatott, kiadványokat jelentetett meg, a pártot szimbolizáló jelvényeket és egyéb tárgyakat árusított, illetve pártrendezvényeket szervezett. A gazdálkodó tevékenység jogszerűségét igazoló szerződések, egyéb dokumentumok rendelkezésre álltak. A Jobbiknak a években a tulajdonában álló ingatlan, ingóságok hasznosításából származó bevétele nem keletkezett, a szabad pénzeszközeit nem fektette értékpapírba. A Jobbik az ellenőrzött időszakban egy saját tulajdonú iroda céljára használt ingatlannal rendelkezett, az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény ai szerint ingatlant nem szerzett. 4. A Jobbik intézkedett-e az előző ÁSZ ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetéséről? Összegző megállapítás A Jobbik az előző ÁSZ ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszűntetéséről egy javaslat kivételével intézkedett számú megállapítás A Jobbik az előző ÁSZ ellenőrzés során feltárt hiányosságokra az intézkedési tervet határidőn túl küldte meg az ÁSZ részére. A Jobbik az előző ÁSZ ellenőrzésről készült számú számvevőszéki jelentést január 14-én vette át. Az előző ÁSZ ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszűntetésére készített, február 11-ei keltezésű intézkedési terv az ÁSZ tv. 33. (1) bekezdésében előírt 30 napos határidőn túl, február 28-án érkezett meg az ÁSZ-hoz. Az intézkedési tervben foglaltakat az ÁSZ elnöke április 17-én kelt válaszlevelében elfogadta számú megállapítás A Jobbik az ÁSZ által elfogadott intézkedési tervben foglalt feladatokat egy kivételével határidőben végrehajtotta. Az előző ÁSZ ellenőrzésről készült számvevőszéki jelentés a Jobbik elnöke számára hat témához kapcsolódóan fogalmazott meg javaslatot. A Jobbik az intézkedési tervében a javaslatok hasznosítása érdekében hat feladatot határozott meg, amelyekből ötöt az intézkedési tervben foglalt határidőben végrehajtott. 27