Tartalomjegyzék Előszó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék Előszó"

Átírás

1 DANIEL C. DENNETT Darwin veszélyes ideája TYPOTEX Budapest, 1998 Test és Lélek sorozat Sorozatszerkesztő: Pléh Csaba A mű eredeti címe: Darwin's dangerous idea E felsőoktatási tankönyv a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyvtámogatási program keretében jelent meg. A könyvet a Soros Alapítvány Olvasóbarát programja is támogatta. Copyright 1995 by Daniel C. Dennett Hungárián translation: Kampis György, Kavetzky Péter, Typotex, 1998 ISBN ISSN VAN QUINE-nek, tanáromnak és barátomnak Tartalomjegyzék Előszó II I. rész 15 KEZDJÜK A KÖZEPÉN 1. fejezet 17 Mondd, miért? Hát már semmi sem szent? Mit, hol, mikor, miért - és hogyan? Locke bizonyítása az elme elsőbbségéről Hume közel volt ( 2. fejezet 36 Egy eszme megszületik Mi olyan különleges a fajokban? Természetes szelekció - a képzelet próbája Megmagyarázta-e Darwin a fajok eredetét? A természetes szelekció mint algoritmikus folyamat Folyamatok mint algoritmusok 3. fejezet 65 Az univerzális sav A kezdeti reakciók 68 2,. Darwin a kozmikus piramis ellen 73 3 A kumulatív tervszerűség elve A K + F eszközei: daruk vagy égi fogantyúk? Ki fél a redukcionizmustól? 4. fejezet 91 Az élet fája Hogyan ábrázoljuk az élet fáját? g8 2. Színkódok alkalmazása egy faj megjelölésére Utólagos dicsőség: mitokondriális Éva és a láthatatlan kezdetek Mintázatok, túlegyszerűsítés, magyarázat 5. fejezet 111 A lehetséges és a tényleges ni 1. A lehetőség fokozatai? A mendeli könyvtár A genom és az organizmus közötti komplex viszony Természetes lehetőségek 6. fejezet 134 A létezés szálai a tervezési térben Sodródás és emelkedés

2 Kényszerlépések a tervezési játékban 3. A tervezési tér egysége II. RÉSZ I59 A DARWINI GONDOLKODÁS A BIOLÓGIÁBAN 7. fejezet 161 A darwini szivattyú feltöltése Vissza a darwini frontvonalak mögé Molekuláris evolúció Az életjáték törvényei Örökös visszatérés - élet alapok nélkül? 8. fejezet 202 A biológia mint mérnöki tudomány A mesterséges dolgok tudománya Darwin halott - éljen Darwini Funkció és specifikáció Az eredendő bűn és a jelentés születése A számítógép, amely megtanult dámajátékot játszani A műtermékek hermeneutikája, avagy a tervvisszafejtés Stuart Kauffman, a metamérnök 9. fejezet 248 A minőség keresése Az adaptácionista gondolkodás ereje A Leibniz-i paradigma Játék a kényszerfeltételekkel 10. fejezet 285 Éljen a Brontosaurus! A fiú, aki farkast kiáltott? A ívmező Hüvelykujja A szaggatott egyensúly: egy reményteljes szörnyeteg Tinker-től Evers-en át Chance-ig: A Burgess-pala kettős-játék misztériuma 11. fejezet 339 A viták foglalata Az ártalmatlan eretnekségek megragadása Három vesztes: Teilhard, Lamarck, és az irányított mutáció Cui Bono? III. RÉSZ 359 Az ELME, AZ ÉRTELEM, A'MATEMATIKA ÉS AZ ERKÖLCS 12. fejezet 361 A kultúra darui A majom nagybácsija találkozik a mémmel A megszállók inváziója Létezhet-e a memetika tudománya? a mémek filozófiai jelentősége 13. fejezet. 398 Eszünket vesztjük Darwinért A nyelv szerepe az intelligenciában Chomsky kontra Darwin: négy epizód Derekas próbálkozások 14. fejezet 431 A jelentés evolúciója Az igazi jelentés keresése Két fekete doboz A vészkijáratok lezárása Biztos út a jövőbe 15. fejezet 460 A Császár új elméje és más mesék Kard a kőben Toshiba könyvtára A fantom kvantumgravitációs számítógép: Leckék Lappföldről 16. fejezet 487 Az erkölcsiség eredetéről E Pluribus Unum?

3 Friedrich Nietzsche így-van-ez-és-kész történetei A mohó etikai redukcionizmus néhány változata Szociobiológia: jó és rossz, jó és gonosz fejezet 532 Az erkölcsiség újratervezése Naturalizálható-e az etika? A pályázat elbírálása Az Erkölcsi Elsősegély Kézikönyv 18. fejezet 551 Egy eszme jövője Az élet sokszínűségének dicsérete Univerzális sav: bánjunk vele óvatosan 563 Irodalomjegyzék 593 Név- és tárgymutató Előszó Darwin evolúcióelmélete engem személy szerint mindig is magával ragadott, de az évek során meglepően sok olyan gondolkodóval találkoztam, akik nem tudták véka alá rejteni e nagyszerű gondolattal szembeni ellenérzésüket, amely a zsörtölődő szkepticizmustól egészen a nyílt utálatig terjedt. Nemcsak laikusokat és vallásos gondolkodókat, de világi filozófusokat, pszichológusokat, fizikusokat, sőt biológusokat is találtam, akik, úgy tűnik, jobban szeretnék, ha Darwin tévedett volna. Ez a könyv arról szól, hogy Darwin gondolata miért olyan erőteljes mégis, és miért ígéri azt, hogy az életről vallott legdédelgetettebb vízióinkat új alapokra kell helyeznünk. Néhány szót a módszerről. Ez a könyv nagyjából és egészében a tudományról szól, maga azonban nem tudományos munka. A tudományt nem úgy csináljuk, hogy hírességeket idézgetünk, legyenek azok egyébként bármilyen kiválóak és ékesszólóak, aztán pedig szépen kielemezzük az érveiket. Itt pedig épp ez fog történni. A tudósok ugyanakkor nagyon jól teszik, hogy népszerű és nem olyan népszerű könyveikben és esszéikben olyan ékesszólóan adják elő a mondanivalójukat, amikor bemutatják a laboratóriumban és a terepen végzett munkájuk értelmezéseit, és megpróbálják befolyásolni tudós kollégáikat. Amikor idézem őket, a retorikájukkal és mindezzel együtt, ugyanazt teszem, amit ők - gyakorlom a meggyőzés művészetét. Nem létezik persze olyan, hogy híres ember megdönthetetlen érve. A hírességek mégis gyakran meggyőzőek lehetnek, néha okkal, néha ok nélkül. Megpróbálok válogatni mindezek között, és noha magam nem értem mindazt, ami az általam tárgyalt elméletekkel kapcsolatban jelentőséggel bír, mégis megnyugtat, hogy ugyanígy vannak ezzel maguk a tudósok is (talán néhány polihisztor kivételével). Az interdiszciplináris munkának persze megvannak a maga veszélyei. Remélem, elég mélyen belementem a különböző tudományos kérdések részleteibe, hogy a tájékozatlan olvasónak megmutassam, miről is van szó, és hogy megmagyarázzam, miért pont azt az értelmezést kötöm ezekhez a dolgokhoz, amit előterjesztek. És rengeteg hivatkozást is nyújtok. A dátumokkal ellátott nevek a könyv végén található irodalomjegyzék hivatkozásaira utalnak. Ahelyett, hogy a technikai kifejezések szószedetét nyújtanám, az első alkalommal, amikor használom, röviden definiálom az ilyesmiket, hogy aztán a későbbi diszkusszióban gyakran közelebbről is megvilágítsam az értelmüket. Ezért aztán egy nagyon kiterjedt mutató egészíti ki a könyvet, amely az olvasó segítségére lesz, hogy a könyvben fellelhető bármely kifejezés vagy gondolat valamennyi előfordulását megkereshesse. A lábjegyzetek pedig az olyan elkalandozások céljára vannak, melyeket számos olvasó (ha nem is mindenki) igényel és értékel. Megpróbáltam ezzel a könyvvel lehetővé tenni Önnek, hogy maga is elolvassa azt a tudományos irodalmat, amelyet idézek. A terület egységes szemléletét nyújtom, a felmerülő vitás kérdések jelentőségére vagy jelentéktelenségére vonatkozó észrevételeimmel együtt. Egyes vitákat merészen eldöntök, másokat nyitva hagyok, ugyanakkor olyan keretbe

4 helyezem őket, amelyben az olvasó láthatja, mi is a dolog lényege, és hogy vajon számít-e mármint az olvasónak -, hogy hogyan dől el a kérdés. Remélem, el fogják olvasni ezt az idézett irodalmat, mert tele van csodálatos gondolatokkal. Az általam idézett könyvek némelyike a legnehezebbek között van, melyeket valaha is olvastam. Például Stuart Kauffman és Roger Penrose könyveire gondolok. Ugyanakkor ezek haladott témájukhoz képest pedagógiai erőmutatványok, amelyek bárki által olvashatók és olvasandók, aki tájékozott véleménnyel akar rendelkezni a bennük felvetett fontos kérdésekről. Más könyvek kevésbé veszik igénybe az olvasót - vagyis világosak, informatívak, hamar megérik az erőfeszítést -, megint mások pedig nemcsak, hogy könnyű olvasmányt nyújtanak, de nagyfokú élvezetet is - ezek a tudomány szolgálatába állított művészet remek példái. Mivel Ön most ezt a könyvet olvassa, valószínűleg néhányat már olvasott az ilyenek közül, így épp elég lesz itt ajánlásként egy csokorba foglalnom néhányat: Graham Cairns-Smith, Bill Calvin, Richard Dawkins, Jared Diamond, Manfred Eigen, Steve Gould, John Maynard Smith, Steve Pinker, Mark Ridley és Matt Ridley könyveiről van szó. A tudomány egyetlen területét sem szolgálták jobban a szerzői, mint éppen az evolúció elméletét. Az erősen technikai jellegű filozófiai érvelés, melyet sok filozófus kedvel, hiányzik ebben a könyvben. Azért van ez így, mert nekem már előzőleg is volt némi gondom az ilyesmivel. Megtanultam, hogy az érvek, bármilyen kiválóak legyenek, gyakran süket fülekre találnak. Magam is olyan érvek szerzője vagyok, melyeket én szigorúnak és cáfolhatatlannak tekintek, de azt találom, hogy gyakrabban veszik egyszerűen semmibe őket, minthogy cáfolják, vagy elutasítsák. Nem panaszkodom az igazságtalanság miatt - mindannyian arra kényszerülünk, hogy egyes érveket semmibe vegyünk. És nem vitás, hogy mindannyian semmibe vesszük azokat az érveket, amelyeket a történelem tanúsága szerint leginkább komolyan kellett volna vennünk. Inkább valamiféle közvetlenebb szerepet szeretnék játszani annak a meghatározásában, hogy ki mit ignorálhat. El akarom érni, hogy más tudományágak gondolkodói komolyan vegyék az evolúciós gondolkodást, meg akarom mutatni, hogy alábecsülték azt. És rá akarom vezetni őket, hogy miért hallgattak a hamis szirénekre. E célból művészibb módszereket kell használnom. Egy összefüggő történetet kell elmesélnem. Vagy nem akarja, hogy egy történettel untassák? Nos, én tudom, hogy egy formális érvelés nem untatná Önt - a formális érvelést ugyanis meg sem hallgatná. Úgyhogy azt teszem, amit tennem kell. A történet, amelyet elmesélek, nagyjából új, ugyanakkor kisebb-nagyobb darabokat felhasznál számos más elemzésből, melyeket az elmúlt 25 évben írtam, és amelyek különféle vitákra vagy dilemmákra vonatkoznak. E darabok némelyikét, ha javításokkal is, majdnem egészében beemeltem ebbe a könyvbe, másokra csak utalás történik. Amit itt megmutatok a jéghegy csúcsából, remélem elegendő, hogy tájékoztassam és rögtön meg is győzzem az újoncokat, és határozott állásfoglalásra késztessem szakértő bírálóimat. Megpróbáltam a nagyvonalú elhanyagolások Szküllája és a darálósán részletezett belharcok Karübdisza között navigálni. Valahányszor hamar elsiklok egy probléma mellett, figyelmeztetem az olvasót, hogy így teszek, és megadom a hivatkozásokat az ellenkező véleményekre. A bibliográfia könnyen kétszer ekkora is lehetett volna, de azon az alapon válogattam, hogy a komoly olvasónak csak egy vagy két belépési pontra van szüksége, a többit onnan már maga megtalálja. Jody Azzouni kollégám csodálatos új könyvének elején [Metaphysical Myths, Mathematical Practices: The Ontology and Epistemology of the Exact Sciences, Cambridge University Press, Cambridge 1994) köszönetet mond a Tufts Egyetem filozófia tanszékének azért, hogy majdnem tökéletes környezetet nyújt a filozófia műveléséhez. Meg akarom ismételni mind ezt a köszönetet, mind pedig az értékelést. A filozófiát számos egyetemen tanulmányozzák ugyan, de nem csinálják - úgymond, a filozófia élvezetével foglalkoznak - míg sok másik egyetemen a filozófiai kutatás valamiféle misztikus tevékenységként jelenik meg, amely a diákok látóhatárán kívül folyik, talán a legeredményesebb doktoranduszok kivételével. A Tufts Egyetemen mi valóban csináljuk a filozófiát, mind a tanteremben, mind a kollégáink között, és az eredmények, úgy gondolom, azt mutatják, hogy Azzouni értékelése helyes. A Tufts egyetem kiváló diákokat és kollégákat adott nekem, és ideális környezetet biztosított a velük való munkához. Az elmúlt években egy alsóbbéveseknek szóló szemináriumot

5 tartottam Darwin és a filozófia kapcsolatáról, amelyben e könyv legtöbb gondolata kikovácsolódott. Az utolsó előtti verziót a diákok egy különösen erős csoportja elemezte, bírálta és javította: Karen Bailey, Pascal Buckley, John Cabral, Brian Cavoto, Tim Chambers, Shiraz Cupala, Jennifer Fox, Angéla Giles, Patrick Hawley, Dien Ho, Matthew Kessler, Chris Lerner, Kristin McGuire, Michael Ridge, John Roberts, Lee Rosenberg, Stacey Schmidt, Rhett Smith, Laura Spiliataku, és Scott Tacona, akiknek a segítségéért igen hálás vagyok. E szemináriumot gyakori látogatók is gazdagították: Marcel Kinsbourne, Bo Dahlbom, David Haig, Cynthia Schossberger, Jeff McConnell, David Stipp. Szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak is a sokféle értékes javaslatukért, különösen Hugo Bedau-nak, George Smith-nek, és Stephen White-nak. Külön köszönetet kell mondanom a Kognitív Tudományok Központja titkárnőjének, Alicia Smith-nek, akinek az utalások megtalálásában, a tények ellenőrzésében, az engedélyek megszerzésében, az újabb és újabb változatok elkészítésében és kinyomtatásában, és az egész tervezet általános koordinálásában nyújtott virtuóz teljesítménye szárnyakat adott nekem. Ugyancsak hasznosítottam azoknak a részletes megjegyzéseit, akik a legtöbb, vagy az összes fejezetet átolvasták (Bo Dahlbom, Richard Dawkins, Dávid Haig, Doug Hofstadter, Nick Humphrey, Ray Jackendoff, Philipp Kitcher, Justin Leiber, Ernst Mayr, Jeff McConnell, Steve Pinker, Sue Stafford, és Kim Sterelny); mint rendesen, ők nem felelősek azokért a hibákért, amelyekről nem tudtak lebeszélni. (És ha valaki még a szerkesztők e csodálatos csoportjának segítségével sem tud jó könyvet írni az evolúcióról, jobb, ha föl is adja.) Sokan mások segítettek azzal, hogy lényegbe vágó kérdéseket válaszoltak meg, és beszélgetések tucatjain keresztül járultak hozzá gondolkodásom letisztulásához: Ron Amundsen, Robert Axelrod, Jonathan Bennett, Rbert Brandon, Madeline Caviness, Tim Clutton-Brock, Leda Cosmides, Heléna Cronin, Arthur Danto, Mark De Voto, Marc Feldman, Murray Gell-Mann, Peter Godfrey-Smith, Steve Gould, Danny Hillis, John Holland, Alastair Houston, David Hoy, Bredo Johnsen, Stu Kauffman, Chris Langton, Dick Lewontin, John Maynard Smith, Jim Moore, Roger Penrose, Joanne Philips, Robert Richards, Mark és Matt (a Ridley-k), Dick Schacht, Jeff Schank, Elliot Sober, John Tooby, Robert Trivers, Péter van Inwagen, George Williams, David Sloan Wilson, Edward O. Wilson, és Bilé Wimsatt. Köszönetet szeretnék mondani az ügynökömnek, John Brockman-nek, hogy ezt a hatalmas vállalkozást elkormányozta a számos leselkedő zátony mellett, és segített megtalálnom azon módokat, ahogyan ezt a könyvet jobbá tehettem. Köszönet Terry Zaroffnak, akinek szakértő nyelvi lektorálása számos elírást és következetlenséget derített fel, számos ponton pedig világosabbá, egységesebbé tette a megfogalmazást. És Havenil Subbiahnak, aki az ábrákat rajzolta, a 10.3 ábra és a 10.4 ábra kivételével, melyeket Marc McConnell készített egy Hewlett-Packard Apollo munkaállomáson, az I-dea program használatával. Végül a legfontosabb: köszönetemet és szeretetemet tolmácsolom feleségemnek, Susannak a tanácsaiért, szeretetéért és támogatásáért. Daniel Dennett 1994 szeptemberében I. RÉSZ Kezdjük a közepén Neurath a tudományt egy olyan hajóhoz hasonlította, amelyet, ha újra kell építenünk, deszkánként kell megtegyük, miközben benne ülünk és a hajónak nem szabad elsüllyednie. A filozófus és a tudós ugyanabban a hajóban utazik... Elemezzük az elmélet-alkotást ahogy csak akarjuk, mindig középen kell kezdenünk. Első fogalmaink közepes méretű, közepes távolságra levő objektumokra vonatkoznak, és velük való megismerkedésünk az emberi faj kulturális evolúciójának közepén történik. E szellemi táplálék elsajátításakor nem sokkal jobban vagyunk tudatában a felhasználás és az újdonság, a tartalom és a forma, az utalás és a fogalomalkotás közötti megkülönböztetésnek, mint a napi táplálékunkban lévő fehérjék és szénhidrátok közötti különbségnek. Visszamenőlegesen megkísérelhetjük megkülönböztetni az elmélet-alkotás egyes komponenseit, mint ahogy a fehérjéket és szénhidrátokat is

6 megkülönböztetjük, amikor létfenntartásunkat már biztosítottuk velük. - WILLARD VAN ORMAN QUINE 1960; 4-6. old. I. FEJEZET Mondd, miért? 1. Hát már semmi sem szent? AMIKOR GYEREK VOLTAM, rengeteget énekeltünk a tábortűz mellett, az iskolában és a vasárnapi iskolában, vagy otthon a zongora körül összegyűlve. Egyik kedvenc dalom a Mondd miért? volt. (Azok kedvéért, akiknek emlékezete már nem őrzi ezt a kis gyöngyszemet, a zenét a Függelék tartalmazza. Ez az egyszerű dallam és könnyű harmónia meglepően szépen hangzik.) Tell me why the stars do shine, Tell me why the ivy twines, Tell me why the sky's so blue. Then I will tell you just why I love you. Becasue God made the stars to shine, Because God made the ivy twine, Because God made the sky so blue. Because God made you, that's why I love you. Ettől a nyílt, szentimentális szövegtől még mindig gombóc lesz a torkomban - az élet olyan édes, olyan ártatlan, olyan megnyugtató víziója ez. Aztán jön Darwin, és elrontja az egész ünnepséget. De vajon csakugyan elrontja-e? Ez könyvem témája. Charles Darwin alapvető gondolata A fajok eredeté-nek 1859-ben való publikálásának pillanatától fogva heves reakciókat váltott ki, amelyek a bősz elutasítástól a vallásos lelkesedéssel egyenértékű extatikus követésig terjedtek. Darwin elméletét barát és ellenség egyaránt tévesen ábrázolta és egyaránt visszaélt vele. Eltulajdonították a célból, hogy tudományos színezetet kölcsönözzenek egyes ijesztő és megdöbbentő politikai és társadalmi doktrínáknak, ugyanakkor a karikatúra pellengérére állították ellenzői, akik közül egyesek ezt az elméletet gyermekeink iskoláiban a teremtés tudományával versenyeztették, ami nem más, mint a vallásos áltudományok patetikus zagyvaléka1. Szinte senkit sem hagy közömbösen Darwin, és ne is hagyjon. A darwini elmélet tudományos elmélet, méghozzá egy nagyszabású tudományos elmélet, de ez nem minden. A kreácionistáknak, akik olyan keserűen szembeszállnak vele, egy dologban igazuk van: Darwin veszedelmes gondolata sokkal mélyebbre vág legalapvetőbb hiedelmeink szövedékébe, mint azt sok méltatója akár önmagának is kész bevallani. A dal édes, egyszerű látomását, ha szó szerint vesszük, legtöbbünk már kinőtte, bármennyire kedvvel emlékezünk rá. A jóságos Isten, aki szeretettel, egyenként formált meg mindannyiunkat (valamennyi élőlényt, kicsit és nagyot), és az eget a mi szórakoztatásunkra teleszórta ragyogó csillagokkal - ez az Isten, akárcsak a Mikulás, a gyerekkor mítosza; nem olyasmi, amiben egy józan felnőtt szó szerint hihetne. Ennek a Jóistennek valami sokkal kevésbé konkrét dolog szimbólumává kell átalakulnia, vagy pedig egészében el kell tűnnie. Nem minden tudományos kutató és filozófus ateista, és a hívők közül is sokan azt mondják, hogy Istenről alkotott képzetük békés együttélésben létezhet, vagy akár támogatást is kaphat a darwini eszmerendszertől. Az ő Istenük nem antropomorf kézműves, mégis olyan Isten, aki számukra imádatra méltó, aki képes vigasztalást és értelmet nyújtani az életüknek. Mások végső problémáikat teljesen evilági filozófiák alapján szemlélik, és az élet értelmére vonatkozó olyan nézeteket alkotnak, amelyek elűzik a kétségbeesést mindenféle legfelsőbb lényre utaló fogalom nélkül - van valami, az Univerzumon kívüli, ami szent ezeknek a gondolkodóknak is, de ők nem hívják Istennek; talán Életnek, vagy Szeretetnek, vagy Jóságnak, vagy Intelligenciának, Szépségnek, Emberiességnek hívják. Ami közös mindkét csoportban, a legmélyebb hitvallásukban meglévő különbségek ellenére, az a meggyőződés, hogy az életnek van értelme, és hogy a jóság számít. De vajon fenntartható-e a darwinizmus fényében e praktikus és egyben csodálatos attitűd bármiféle verziója is? Kezdettől fogva voltak, akik úgy gondolták, hogy Darwin a legrosszabb 1E könyvben nem szánok helyet arra, hogy a kreacionizmus mély hibáit felsoroljam, vagy hogy alátámasszam, miért is vetem el azt. Abból indulok ki, hogy ezt a munkát már csodá-latraméltóan elvégezték, például Kitcher (1982), Futuyma (1983), Gilkey (1985) és mások.

7 fajta szellemet eresztette ki a palackból: a nihilizmust. Úgy gondolták, hogy ha Darwinnak igaza van, akkor annak az lesz a következménye, hogy semmi sem lehet szent. Nyersen szólva, hogy minden értelmetlen lesz. Vagy túlzott ez a reakció? Mik vajon a darwini gondolat valóságos következményei? És egyáltalán be van-e az egész dolog tudományosan bizonyítva, vagy még mindig csak egy elmélet? Azt gondolhatnánk, hogy esetleg meg lehetne tenni egy hasznos felosztást: vannak a darwini gondolatnak olyan részei, amelyek valóban felül állnak bármely értelmes kételyen, és aztán vannak a tudományosan kevésbé ellenálló, spekulatív kiterjesztések. Ebben az esetben - ha szerencsénk van - esetleg a sziklaszilárd tudományos tényeknek nem lesznek megdöbbentő következményeik a vallásra, az emberi természetre, vagy az élet értelmére nézve, miközben a darwini gondolat azon részei, melyek az embereket felkavarják, karanténba lennének helyezhetők, mint a tudományosan ellenálló részek ellentmondásos kiterjesztései, vagy puszta értelmezései. Ez így igen megnyugtató megoldás volna. Hanem, kimondani is szörnyű, a helyzet majdnem fordított. Igaz, hogy kavarognak az evolúcióelméletben ellentmondások, de azok, akik fenyegetve érzik magukat a darwinizmustól, nem kell örüljenek ennek. Az ellentmondások legtöbbje - valószínűleg mindegyik - olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek csak tudományosak ; vagyis akármelyik oldal is nyer, a kimenetel nem fogja megsemmisíteni az alapvető darwini gondolatot. Ennek a gondolatnak pedig, amely nagyjából épp annyira bizonyos, mint bármi más a tudományban, valóban messze nyúló következményei vannak arra nézve, hogy az élet értelme micsoda, vagy mi kellene, hogy legyen ban Kopernikusz felvetette, hogy a Föld nem a világegyetem középpontja, hanem valójában a Nap körül forog. Több mint száz évébe került ennek az eszmének, hogy egy fokozatos és lényegében fájdalommentes átalakulás révén megtapadjon. (Philipp Melanchthon vallásreformátor, Luther Márton harcostársa azt a véleményt hangoztatta, hogy valamely keresztény herceg meg kellene, hogy állítsa ezt az őrültet, de néhány ilyen fenntartást leszámítva, a világot nem különösebben rázta meg Kopernikusz személye.) A kopernikuszi forradalom utóbb mégis világra szólót durrant Galilei munkájában, csakhogy ezt meg nem publikálták 1632 előtt, amikorra a kérdés már nem volt olyan vitatott a tudósok között. Galilei e lövedéke ugyanakkor hírhedett ellenreakciót váltott ki a római katolikus egyház részéről, olyan lökéshullámot indítva el, amelynek újabb és újabb visszaverődései csak mostanra csillapodtak le. De ezen eposzi konfrontáció drámája ellenére, az a gondolat, hogy bolygónk nem a teremtés középpontja, viszonylag mellékes helyet foglalt el az emberek gondolkodásában. Ma minden iskolás gyerek elfogadja ezt mint egyszerű tényt, kényszerítés és könnyek nélkül. A megfelelő időben a darwini forradalom egy hasonlóan szilárd és problémamentes helyet fog elfoglalni a földgolyó minden iskolázott emberének elméjében és szívében, de ma, több mint száz évvel Darwin halála után, még mindig nem tudunk zöldágra vergődni annak észtbontó következményeivel. A kopernikuszi forradalommal ellentétben, amely mindaddig nem váltotta ki a széles nyilvánosság figyelmét, míg a tudományos részleteket nagyjából el nem rendezték, a darwini forradalom mindig is nyugtalan, laikus szemlélőkkel és szurkolókórussal rendelkezett, akik kezdettől fogva állást foglaltak, a résztvevők köpenyét húzogatva, és bátorítva a karzatnak szóló kiszólásokat. A tudósokat magukat is ugyanezen remények és félelmek mozgatták, úgyhogy nem meglepő, hogy az elméletalkotók közötti viszonylag helyi konfliktusok gyakran nemcsak aránytalanul fel lettek fújva, de a folyamat során súlyosan el is torzultak. Mindenki látta, legalábbis halványan, hogy komoly tétről van szó. Továbbá, habár Darwin monumentálisan fogalmazta meg elméletét, és annak erejét számos tudományos kutató és más kortárs gondolkodó azonnal felfedezte, valóban volt néhány nagy ugrás ebben az elméletben, és ezeket csak nemrégen kezdték meg megfelelően áthidalni. Visszatekintve, a legnagyobb ugrás majdhogynem nevetségesnek tűnik. Minden brilliáns tűnődése közepette Darwin sosem jött rá a legfontosabb fogalomra, amely nélkül az evolúció elmélete reménytelen: a gén fogalmára. Darwinnak nem állt rendelkezésére megfelelő öröklési egység, úgyhogy a természetes szelekcióról szóló beszámolóját megkeserítették azok a kétségek, hogy vajon működik-e az egész. Darwin azt tételezte fel, hogy az utódok szüleik

8 tulajdonságainak mindig valamiféle keverékét vagy átlagát mutatják. Vajon az ilyen kevert öröklődés nem egyszerűen kiátlagolna minden meglévő különbséget, az egészet egységes szürkévé változtatva? Hogyan élheti túl a sokféleség az ilyen könyörtelen kiátlagolást? Darwin felismerte e kérdés komolyságát, de sem ő, sem nagyszámú szenvedélyes támogatója nem tudta megválaszolni azt az öröklődés valamilyen meggyőző és jól dokumentált mechanizmusának leírásával - egy olyan öröklődésével, amely a szülők tulajdonságait kombinálni tudná egy alapvetően változatlan identitás fenntartása mellett. Amire szükség volt, ott volt kéznél, felfedezve (hogy megfogalmazva, az túl erős állítás lenne) Gregor Mendel szerzetes által. Közzé is tette 1865-ben egy viszonylag obskúrus osztrák (morva) folyóiratban, de a tudománytörténet legpikánsabb iróniájaként ott feküdt észrevétlenül, míg a jelentőségét 1900 körül észre nem vették (akkor is eleinte halványan). Győzedelmes bevonulása a modern szintézis kellős közepébe (amely valójában Mendel és Darwin szintézise) az 1940-es években történt meg Theodosius Dobzhansky, Julián Huxley, Ernst Mayr és mások munkájának köszönhetően. Egy újabb fél évszázadra volt szükség ahhoz, hogy ebből az új szövetből kivasalják a ráncokat. A jelenlegi darwinizmus alapvető magja, a DNS alapú reprodukció és evolúció, ma vitán felül áll a tudósok között. Erejét mindennap megmutatja, alapvetően járulva hozzá a geológia és a meteorológia globális léptékű tényeinek magyarázatához, az ökológia és az agronómia közepes skálán elhelyezkedő jelenségein át, le egészen a génsebészet legújabb mikroszkopikus tényeiig. Ez az elmélet az egész biológiát és bolygónk történetét egyetlen nagyívű történetben egyesíti. Akárcsak a Liliputban lekötözött Gulliver, mozdíthatatlan, de nem egy vagy két hatalmas érveléslánc miatt, amelyek esetleg - még ha nem is hiszünk ebben - valóban rendelkezhetnek gyenge szemekkel, hanem a bizonyítékok fonalainak százezrei révén, amelyek ezt az elméletet az emberi tudás szinte valamennyi területéhez kötik. Újabb felfedezések vezethetnek drámai, akár forradalmi eltolódásokhoz a darwini elméleten belül, de az a remény, hogy az elméletet megcáfolják valamilyen világrengető áttörés révén, körülbelül annyira megalapozott, mint az, hogy vissza fogunk térni a geocentrikus világképhez és elhajítjuk Kopernikuszt. Mégis, az elmélet meglepően izzó vitákba keveredett. A szenvedélyek egyik oka az, hogy a tudományos ügyekről folyó viták rendszerint eltorzulnak attól a félelemtől, hogy egy rossz válasz tűrhetetlen morális következményekkel járna. Oly nagyok ezek a félelmek, hogy megfogalmazatlanul hagyják őket, kivonva a figyelem előteréből a cáfolatok és ellencáfolatok számos rétege révén. A vitázó felek állandóan kissé csúsztatnak, megváltoztatják a tárgyat, a mumust szép kényelmesen az árnyékban hagyva. Elsősorban ez felelős annak a napnak a kitolódásáért, amikor majd mindannyian éppoly kényelmesen élünk együtt az új biológiai perspektívánkkal, mint ahogy azt a Kopernikusz által nekünk adott asztronómiai perspektívával tesszük. Amikor csak szóba kerül a darwinizmus, a hőmérséklet érezhetően megemelkedik, mert többről van szó, mint pusztán empirikus tényekről, mondjuk arról, hogy hogyan fejlődött a földi élet, és többről, mint egy elmélet korrekt logikájáról, amely számot adhat az ilyen tényekről. Az egyik fontos dolog, amiről a dolog szól, azzal kapcsolatos, hogy mit jelent feltenni és megválaszolni egy miért típusú kérdést. A Darwin által adott új perspektíva számos hagyományos feltételezést a feje tetejére állít, aláásva bevett eszméinket arról, hogy mi számíthat kielégítő válasznak ezen ősi és megkerülhetetlen kérdésre. Itt a tudomány és a filozófia tökéletesen összefonódik. A tudósok néha azzal csapják be magukat, hogy a filozófiai eszméket legjobb esetben pusztán dekorációnak, vagy élősködő kommentárnak tekintik, amelyek a tudomány kemény, objektív győzelmeihez kapcsolódnak, és hogy azt hiszik, ők maguk immunisak az olyan konfúziókkal szemben, amelyek feloldásának a filozófusok az életüket szentelik. Csakhogy nem lehetséges filozófiától mentes tudomány, csak olyan tudomány, amelynek filozófiai csomagját ellenőrzés nélkül csempésztük fel a repülőgép fedélzetére. A darwini forradalom mind tudományos, mind filozófiai forradalom, és egyik sem létezhetne a másik nélkül. Mint látni fogjuk, inkább a tudósok filozófiai előítéletei, mint a tudományos evidencia hiánya akadályozta meg, hogy megpillantsák, hogyan működik ténylegesen az elmélet, ám azok a filozófiai előítéletek, amelyeket itt el kellene vetni, túlságosan mélyen

9 gyökereznek ahhoz, hogy puszta filozófiai érvekkel kilakoltathatók legyenek. A nehezen megszerzett tudományos tények ellenállhatatlan felvonultatására volt szükség, hogy a tudósok a Darwin által javasolt furcsa, új perspektívát komolyan venni kényszerüljenek. Azok, akik még mindig kevéssé ismerősek ezzel a nagyszerű sorozattal, bocsánatos módon folytatják a Darwin előtti eszmékhez való ragaszkodásukat. És az ütközetnek még nincs vége; még a tudósok között is ott vannak az ellenállás gócai. Hadd játsszak nyílt kártyákkal. Ha díjat kellene adnom a legjobb egyedi gondolatért, amely valaha bárkinek is eszébe jutott, Darwinnak adnám Newton, Einstein és mindenki más előtt. A természetes kiválasztás révén előre haladó evolúció gondolata egyetlen ecsetvonással egyesíti az élet, az értelem és a cél birodalmát a tér és az idő, az ok és az okozat birodalmával, valamint a mechanizmusok és a fizikai törvények birodalmával. De nemcsak nagyszerű tudományos eszme ez. Több annál, egy veszélyes eszme. Darwin nagyszerű gondolata iránti csodálatom szinte határtalan, de én is dédelgetek számos olyan ideát és ideált, amelyekhez kérdőjelet illeszt, és én is meg akarom védeni ezeket. Például, meg akarom védeni a tábortűz melletti dalt, és azt, ami szép és igaz benne, kis unokám és barátai számára, és az ő gyerekeiknek, ha felnőnek. Úgy tűnik, sok más, nagyszerű eszme is van, melyet Darwin gondolata veszélyeztet, és ezek is védelemre szorulhatnak. Az egyetlen jó módszer, amellyel ez megtehető - vagyis az egyetlen olyan módszer, amelynek hosszú távon esélye van -, átvágni magunkat a füstfüggönyön, és magát az eszmét olyan érzéketlenül és olyan szenvedélymentesen szemügyre venni, ahogyan csak lehetséges. Ez alkalommal nem fogunk megelégedni azzal a szemlélettel, hogy nyugi, nyugi, a végén úgyis minden rendben lesz. A mi vizsgálódásunkhoz bizonyos mértékig jó idegek szükségesek. Egyes magánérzések is megsérülhetnek. Az evolúcióról író szerzők rendszerint messziről elkerülik az összecsapást a tudomány és a vallás között. Ahogy Alexander Pope mondta, ahol az angyalok félnek járni, oda tódulnak a bolondok. Akar engem követni? Akarja valóban tudni, hogy mi az, ami túléli a konfrontációt? Mi van például akkor, ha az derül ki, hogy az az édes látomás - vagy egy még annál is jobb - sértetlenül, megerősödve és elmélyülve kerül ki a találkozásból? Nem volna-e szégyen elszalasztani az alkalmat egy erősebb, megújított hitvallás kialakítására, ahelyett a törékeny, betegeskedő hit helyett, amelyről esetleg tévesen úgy gondolta, hogy nem kellene bolygatni? A szent mítoszoknak nem lehet jövőjük. Hogy miért nem? A kíváncsiságunk miatt. Azért, mert (ahogy a dal is emlékeztet rá), tudni akarjuk, hogy miért. Lehet, hogy kinőttünk már a dal által nyújtott válaszból, de sohasem fogjuk kinőni magát a kérdést. Bármit tartsunk is értékesnek, nem tudjuk majd megvédeni a kíváncsiságunktól, mert mi már csak olyan lények vagyunk, hogy az általunk értékesnek tartott dolgok egyike nem más, mint az igazság. Az igazság iránti szeretetünk biztosan központi szerepet játszik, ha életünk értelmét keressük. Akárhogy is, az a gondolat, hogy az élet értelmét csak saját magunk becsapása árán őrizhetjük meg, pesszimistább, nihilistább annál, amit én a magam részéről meg tudnék emészteni. Ha ez lenne a legjobb, amit tehetnénk, akkor arra a következtetésre jutnék, hogy végül is minden tökmindegy. Ez a könyv tehát azok számára íródott, akik egyetértenek azzal az állítással, hogy az élet értelme, mely megéri, hogy foglalkozzunk vele, olyasmi kell legyen, ami kibírja a megvizsgálására tett erőfeszítéseket is. A többieknek azt tanácsolom, csukják be most gyorsan a könyvet, és tipegjenek arrébb. Azoknak, akik itt maradtak, íme a terv. A könyv első része a darwini forradalmat a dolgok tágabb keretei között helyezi el, megmutatva, hogyan változtathatja meg a részletek ismerőinek világszemléletét. Az első fejezet ismerteti azoknak a filozófiai eszméknek a hátterét, amelyek gondolkodásunkat Darwin előtt uralták. A második fejezet bevezeti Darwin fő gondolatát, némileg új alakban mutatva be azt, egy olyan felfogásban, amely az evolúciót algoritmikus folyamatnak tekinti - tisztázunk továbbá néhány ezzel kapcsolatos félreértést. A harmadik fejezet azt mutatja meg, hogy ez a gondolat hogyan buktatja meg az első fejezetben bemutatott Darwin előtti hagyományt. A negyedik és ötödik fejezet felderíti azon megdöbbentő és nyugtalanító távlatok némelyikét, amelyeket a darwini gondolkodásmód nyit meg a számunkra. A második rész a darwini gondolattal szembeni olyan kihívásokat vizsgálja meg, amelyek

10 magán a biológián belül bukkantak fel, és megmutatja, hogy szemben azzal, amit egyes ellenzői kinyilatkoztattak, a darwini gondolat nemcsak hogy érintetlenül, hanem megerősödve kerül ki ezekből a polémiákból. A harmadik rész azután megmutatja, mi történik, ha ugyanezt a gondolkodást arra a biológiai fajra is kiterjesztjük, amellyel a legjobban törődünk, tudniillik a Homo sapiensre. Darwin tökéletesen világosan látta, hogy sokaknak ez lesz az a pont, ahol megakadnak, és megtett minden tőle telhetőt, hogy a hírt megfelelően csomagolja. Több mint egy évszázaddal később még mindig vannak, akik árkot akarnak ásni, hogy az elválasszon bennünket az összes borzasztó következménytől, amit a darwinizmusban látnak. A harmadik rész megmutatja, hogy e stratégia hibás; Darwin veszedelmes gondolata nemcsak, hogy közvetlenül is számos szinten alkalmazható ránk magunkra, de a darwini gondolkodásnak az emberi kérdésekre - a szellem, a nyelv, a tudás, az etika kérdéseire - való alkalmazása ezeket oly módon világítja meg, amely mindig elkerülte a hagyományos megközelítések figyelmét, ezzel újrafogalmazva régi problémákat, és megmutatva azok megoldását is. Végül megnézhetjük, mit nyerünk, ha a Darwin előtti gondolkodást a darwinira cseréljük. Azonosítjuk majd az utóbbinak mind a helyes, mind a helytelen felhasználásait, és megmutatjuk, hogyan lehetséges, hogy mindezen keresztülragyog az, ami valóban számít nekünk - és kell is, hogy számítson -, átalakulva, és a darwini forradalmon túl vivő útja során felerősödve. 2. Mit, hol, mikor, miért - és hogyan? A dolgok iránti érdeklődésünk különféle formákat ölt, mint azt Arisztotelész az emberi tudomány hajnalán megjegyezte. E formák osztályozására tett úttörő erőfeszítése máig is értelmes. Négy olyan alapkérdést azonosított, amelyeket bármivel kapcsolatban megkérdezhetünk. A rájuk adott válaszokat a négy aitiának nevezte, egy teljesen lefordíthatatlan görög kifejezéssel, amelyet hagyományosan, de félresikerülten a négy okként fordítanak. (i) Kíváncsiak lehetünk arra, hogy miből van valami, vagyis az anyagára, másnéven anyagi okára. (2) Kíváncsiak lehetünk arra a formára (vagy szerkezetre, vagy körvonalra), amelyet az az anyag felvesz, ez lesz a formális ok. (3) Kíváncsiak lehetünk a dolog kezdetére, arra, hogy hogyan lett, vagyis a ható okra. (4) Kíváncsiak lehetünk a céljára, melyet Arisztotelész télosznak nevezett, és néha, eléggé rosszul, végső oknak fordítanak. Némi csűrés-csavarást igényel, hogy ezt a négy arisztotelészi aitiát, mint a szokásos magyar nyelvű mit, hol, mikor és miért kérdésekre adott válaszokat foghassuk fel. Az efféle illesztés csak görcsösen hozható létre. A miérttel kezdődő kérdések azonban rendszerint Arisztotelész negyedik okára, a dolog téloszára kérdeznek rá. Miért van ez a dolog? kérdezzük. Mire való? Ahogy a franciák mondják, mi a raison d'étre-je, vagyis létének értelme? Évszázadokon keresztül olyan problémásnak tűntek ezek a miért kérdések a filozófusok és tudósok számára, hogy az általuk felvetett téma saját nevet érdemelt ki: ez a teleológia. A teleológiai magyarázat valaminek a létezését vagy előfordulását a dolog által szolgált célra, vagy az általa elért végállapotra való hivatkozással magyarázza. Az ember által alkotott tárgyak nyújtják a legnyilvánvalóbb példákat; egy tárgy célja az a funkció, amelynek betöltésére alkotója tervezte. Nincs semmi probléma egy kalapács téloszával: a kalapács kalapálásra való. A komplikáltabb tárgyak, mint például a videókamerák, nyerges vontatók vagy komputertomográfok télosza, ha ez egyáltalán lehetséges, még nyilvánvalóbb. De még az ilyen egyszerű esetekben is láthatunk egy problémát derengeni a háttérben. Lássuk csak: - Miért fűrészeled azt a deszkát? - Hogy ajtót csináljak. - Hát az ajtó mire való? - Hogy biztonságossá tegyem a házamat. - És miért akarsz biztonságos házat? - Hogy nyugodtan aludhassak az éjjel. - És miért akarsz nyugodtan aludni?

11 - Na, most már menj valahová, és ne kérdezz ilyen hülyeségeket. Ez a párbeszéd felfedi a teleológiával kapcsolatos egyik alapvető gondot: hol lesz az egésznek vége? Milyen utolsó ok idézhető fel, amely a magyarázatok hierarchiáját lezárja? Arisztotelésznek erre is volt válasza: Isten ez az első mozgató, a végső azért - mert kapcsolat, amely véget vet az összes azért -mertnek. Az alapgondolat, melyet a keresztény, zsidó és iszlám hagyományok is magukévá tettek, az volt, hogy a mi céljaink végső soron Isten céljai. Ez a feltevés minden bizonnyal célszerű és vonzó. Ha egy karórára nézünk és elgondolkodunk, miért van egy átlátszó üveg a tetején, a válasz nyilvánvalóan visszautal az órák használóinak igényeire és kívánságaira, akik tudni akarják, hány óra van, amikor azon az átlátszó védőüvegen keresztül a kezükre néznek, és így tovább. Ha nem lennének ezek a tények, amelyek mind mirólunk szólnak, akik számára az órát készítették, nem volna magyarázata az üveglapra vonatkozó miértnek. Ha mármost a világegyetemet Isten teremtette Isten céljaira, akkor mindaz a célszerűség, amelyet fellelhetünk benne, végső soron Isten céljainak köszönhető. Igenám, de vajon mik Isten céljai? Ez némileg misztikus dolog. Az egyik módja annak, hogy csökkentsük e misztériummal kapcsolatos kellemetlen érzésünket, ha egy picit témát váltunk. Ahelyett, hogy a miért kérdést egy mert -típusú válasszal válaszolnák meg (vagyis azzal a fajta válasszal, melyet a kérdés kikövetelni látszik), az emberek gyakran egy hogyan kérdést feltételeznek a miért kérdések helyén, és megpróbálják azt egy történet elmesélésével megválaszolni. A történet arról szól, hogyan lett az, hogy Isten megteremtett minket és az Univerzum többi részét. Ez anélkül is megválaszolható, hogy túl sokat rágódnánk azon, Isten vajon miért akarhatta ezt. A hogyan kérdés nem kap önálló helyet Arisztotelész listáján, de tudjuk, hogy népszerű kérdés volt már sokkal azelőtt, hogy Arisztotelész a saját elemzésébe fogott. A legátfogóbb hogyan kérdésekre vonatkozó válaszokat kozmogóníá-nak hívják. Ezek a válaszok arról szóló történetek, hogyan jött létre a kozmosz, vagyis a világmindenség, az összes lakójával együtt. A Genezis Könyve egy ilyen kozmogónia, de vannak mások is. Az ősrobbanás hipotézisét vizsgáló és a fekete lyukakról vagy szuperhúrokról spekuláló kozmológusok a kozmogóniák mai teremtői. Nem minden ősi kozmogónia követi a tárgykészítő Isten gon-dolatmintáját. Némelyikük egy világtojást tételez fel, amelyet egy misztikus madár tojt bele a Mélységbe, más elképzelések a magok vetésével és a föld művelésével kapcsolatosak. Az emberi képzelet csak néhány forráshoz fordulhat, amikor egy ilyen észbontó kérdéssel találkozik. Az egyik korai teremtésmítosz egy önmaga által létező Úrról beszél, aki egy gondolatával teremtette a vizeket, és elhelyezett bennük egy magot, amely arany tojássá vált, ebből született ő maga drahmaként, a világok ősatyjaként (Muir 1972, IV. kötet, 26. oldal). Mi értelme van mindennek a tojásrakásnak meg ültetésnek meg világépítésnek? Vagy, ha már itt tartunk, mi értelme van az ősrobbanásnak? A mai kozmológusok a történelem során létezett számos elődjükhöz hasonlóan egy szórakoztató történetet mesélnek el, de szeretik megkerülni a teleológia miért kérdéseit. Vajon valamilyen oknál fogva létezik-e a világ? Vajon az okok értelmes szerepet játszanak-e a kozmosz magyarázataiban? Létezhet-e valami egy olyan oknál fogva, amely nem valakinek a célja, vagy pedig az okok - Arisztotelész négyes típusú okai - csak az emberek és más racionális lények munkáinak és cselekedeteinek nyújthatják megfelelő magyarázatát? Ha Isten nem egy személy, egy racionális lény, egy intelligens mesterember, akkor milyen értelme lehet a lehetséges legnagyobb miért kérdésnek? És ha ennek a legnagyobb miértnek nincsen értelme, akkor hogyan lehetne értelme a kisebb, provinciálisabb miért -eknek? Darwin egyik legalapvetőbb hozzájárulása ehhez a dologhoz az volt, hogy új módot mutatott arra, hogyan tegyük értelmessé a miért kérdéseket. Akár szeretjük, akár nem, a darwini gondolat igenis utat mutat - méghozzá egy világos, meggyőző és meglepően rugalmas utat ezeknek a régi nyavalyáknak a megoldására. Némi hozzászokást igényel persze, és gyakran még leghűségesebb barátai is tévesen alkalmazzák. E gondolkodásmód bemutatása és tisztázása lesz jelen könyv legnagyobb feladata. A darwini gondolkodást gondosan meg kell különböztetni bizonyos túlegyszerűsített és túlságosan népszerű szélhámos elméletektől, és ez némi technikai bonyodalmakhoz fog vezetni, de megéri. A jutalom az lesz, hogy most az első alkalommal rendelkezhetünk majd egy olyan stabil magyarázati rendszerrel, amely nem forog körbe-körbe, vagy egy spirál mentén, a misztériumok végtelen sorait követve. Vannak, akik

12 sokkal jobban szeretik a misztériumok ilyen végtelen sorozatait, de manapság ennek túl nagy az ára: be kell csapnod magadat. Vagy te magad csapod be magadat, vagy másokra hagyod ezt a piszkos munkát, mindenestre nincs intellektuálisan megvédhető módja annak, hogy újra felépítsük a Darwin által egyszer már szétrombolt, és a megértést akadályozó hatalmas gátakat. Az első lépés ahhoz, hogy Darwin elméletének ezen aspektusát értékelni tudjuk, az lesz, ha szemügyre vesszük a világot azelőtt, hogy Darwin a feje tetejére állította. Két honfitársa, John Locke és David Hume szemével nézve világos képet kaphatunk egy alternatív szemléletről, amely számos vonatkozásban még mindig velünk él, de amelyet Darwin avíttá tett. 3. Locke bizonyítása az elme elsőbbségéről John Locke találta ki a józan észt, és azóta is csak az angoloknak jutott belőle. - BERTRAND RUSSELL2 - John Locke, a senki máshoz nem hasonlítható Mr. Newton kortársa, az angol empirizmus egyik megalapítója volt, és mint jó empiristához illik, nem nagyon adott a racionalista típusú deduktív érvelésekre. Ennek ellenére a bizonyítások területére való egyik, őrá tehát éppenséggel nem jellemző behatolása megérdemli, hogy teljes részletességgel idézzük, mert tökéletesen illusztrálja a képzeletnek azt a gátlását, amely a darwini forradalom előtt uralkodott. Maga a spekulatív érvelés a modern szellem számára különösnek és erőltetettnek tűnhet, de bírjuk ki türelemmel - tekintsük annak jeleként, hogy milyen messzire jutottunk azóta. Locke maga azt gondolta, hogy érvelésével mindössze emlékezteti az embereket valamire, ami nyilvánvaló! Az Értekezés az emberi értelemről (Dienes Valéria fordítása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964) IV. könyvének X. fejezetéből származó alábbi részletben Locke be akart bizonyítani valamit, amiről úgy gondolta, a szíve mélyén mindenki tudja: mégpedig azt, hogy kezdetben vala az elme. Először is azt a kérdést teszi fel, milyen dolgok lehetnek örökkévalóak: Ha tehát lennie kell valami örökkévalónak, lássuk, miféle lénynek kell lennie. Az ész számára azonnal szembeszökő, hogy gondolkodó lénynek kell lennie. Mert éppoly lehetetlen felfogni azt, hogy a puszta és nem gondolkodó anyag gondolkodó értelmes lényt hozzon létre, mint azt, hogy a semmi önmagából anyagot hozzon létre. (10. ) Locke azzal kezdi bizonyítását, hogy hivatkozik a filozófia egyik legrégebbi és leggyakrabban használt maximájára: ex nihilo nihil fit, semmi nem jöhet létre a semmiből. Mivel itt egy deduktív érvelésről lesz szó, Locke igencsak magasra kell emelje a tekintetét: állítása szerint nemcsak valószínűtlen, implauzibilis, vagy nehezen hihető, hanem egyenesen lehetetlen elgondolni, hogy a puszta és nem gondolkodó anyag gondolkodó értelmes lényt hozzon létre. Az érvelés egy sor egymásra épülő lépésből áll: Tegyük fel, hogy valamely anyagdarab, akár nagy, akár kicsi, de örökkévaló; azt találjuk, hogy magában véve nem képes semmit sem létrehozni... Az anyag saját erejéből még csak mozgást sem tud önmagában kelteni. Mozgásának vagy szintén öröktől fogva benne kell lennie, vagy pedig annak valami más, az anyagnál hatalmasabb lénytől kell erednie és az anyaghoz hozzáadódnia. De tegyük fel, hogy a mozgás is örökkévaló. Azonban az anyag nem-gondolkodó anyag és mozgás -, bármilyen alakbeli és térfogatbeli változásokat okozhat is, sohasem hozhat létre gondolatot. A tudás még mindig olyan messze lesz attól, amit az anyag és a mozgás létrehozhat, mint amilyen távol van az anyag attól, amit a semmi vagy a nem-valóság hozhat létre. És mindenkinek saját gondolkodására hivatkozom, vajon nem ugyanolyan könnyű-e felfognia a semmiből keletkező anyagot, mint a tisztán anyagból akkor 22. Gilbert Ryle mesélte el nekem ezt a tipikus Russell-i hiperbolát. Annak ellenére, hogy Ryle maga is figyelemre méltó karriert futott be, és Oxfordban a filozófia Waynflete professzora lett, ő és Russell ritkán találkoztak, leginkább azért, mondta, mert Russell a második világháború után kivonult a hivatásos filozófiából. Egyszer azonban Russell-lal egy közös vasúti kocsiban találta magát egy unalmas vonat-úton. Világhírű útitársával kétségbeesetten beszélgetni próbálván, Ryle megkérdezte tőle, miért gondolja, hogy Locke, aki sem olyan eredeti gondolkodó, sem olyan jó író nem volt, mint Berkeley, Hume vagy Reid, az előbbieknél sokkal nagyobb befolyást gyakorolt az angol nyelvű filozófiai világra. Ez volt Russell válasza, és egyben a kezdete annak az egyetlen igazi beszélgetésnek (mondta Ryle), amelyet Bertrand Russell-lal valaha is folytatott.

13 keletkező gondolatot amikor még előzőleg nem volt olyasmi, mint a gondolat vagy értelmes lény? Érdekes megjegyezni, hogy Locke úgy dönt, nyugodtan hivatkozhat mindenkinek a saját gondolkodására, hogy konklúzióját bebiztosítsa. Biztos volt benne, hogy az ő józan esze valóban a józan ész volt. Hát nem látjuk, milyen nyilvánvaló, hogy míg az anyag és a mozgás az alakbeli és térfogatbeli változásokat hozhatja létre, sohasem eredményezhet gondolatot? De vajon nem zárná-e ez ki a robotok lehetőségét - vagy legalábbis az olyan robotokét, amelyek azt állítják magukról, hogy az anyagi természetű fejükben végbemenő mozgások között valódi gondolatok jelennek meg? Biztos, hogy Locke korában - amely egyben Descartes kora is volt - a mesterséges intelligencia puszta gondolata is oly elképzelhetetlen volt, hogy a szerző nyugodtan várhatta a hallgatóság osztatlan beleegyezését, noha egy ilyen felhívás ma köznevetség tárgyává válna3. Mint látni fogjuk, a mesterséges intelligencia területe a darwini gondolat meglehetősen közvetlen leszármazottja. Születése, melyet Darwin egyáltalán nem látott előre, a természetes szelekció erejének első valóban impresszív bemutatásával esett egybe (Art Samuel legendás dámajáték programjáról van szó, melyet később részletesen ismertetünk), és az is igaz, hogy mind az evolúció, mind a mesterséges intelligencia ugyanazt az utálkozást váltja ki számos emberből, akik egyiket sem ismerik eléggé. De térjünk vissza Locke konklúziójához: Ha tehát semmit sem tételezünk fel legelsőnek vagy örökkévalónak, az anyag soha el nem kezdődhetik. Ha mozgás nélküli puszta anyagot tételezünk örökkévalónak, a mozgás sohasem kezdődhet meg. Ha anyagot és mozgást tételezünk fel elsőnek vagy örökkévalónak, a gondolat nem kezdődhet el soha. Mert az felfoghatatlan, hogy az anyag akár mozgással, akár anélkül, eredetileg önmagában és önmagától érzéket, észrevevést és tudást tartalmazzon, amint ebből evidens, hogy akkor az érzék, észrevevés és tudás az anyagtól és annak minden részecskéjétől öröktől fogva elválaszthatatlan sajátosság volna. Úgyhogy, ha Locke-nak igaza van, az elme kellett legyen az első létező, nem jöhetett létre valamilyen későbbi időpontban, szerényebb, elme-mentes jelenségek kombinációiból. Ez a gondolatmenet a zsidó-keresztény (és iszlám) kozmogónia egyik központi tételének teljesen evilági logikán alapuló - szinte azt mondhatnánk, matematikai - birtokba vétele próbál lenni: kezdetben volt valami, aminek elméje volt - egy gondolkodó lény, ahogy Locke mondja. Arra a hagyományos elképzelésre, hogy Isten racionálisan gondolkodó hatóerő, aki egyben a világ szervezője és építője, itt tehát a tudományos jóváhagyás pecsétje kerül: akárcsak egy matematikai tétel esetén, amelynek tagadását feltehetjük, hogy még elgondolni is lehetetlen. És ez valóban így is tűnt Darwin előtt számos brilliáns és szkeptikus gondolkodónak. Majdnem száz évvel Locke után egy másik nagy angol empirista, David Hume vette aztán újra elő e kérdést a természetes vallásról szóló dialógusaiban, amely a nyugati filozófia egyik mesterműve. 4. Hume közel volt A természetes vallás Hume idején olyan vallást jelentett, amelyet a természettudományok is támogatnak, szemben a kinyilatkoztatott vallással, amely pusztán valamilyen kinyilatkoztatástól függ - misztikus tapasztalaton, vagy a meggyőzés valamilyen más, ellenőrizhetetlen forrásán. Ha tehát a vallásos hited egyetlen alapja az, hogy Isten azt mondta nekem álmomban, akkor a vallásod nem természetes vallás. E különbségtételnek nem sok értelme lett volna a modern tudomány 17. századi hajnala előtt, amikor a tudomány egy új, versenyképes szabványt hozott létre mindenféle vélekedés számára. Azt a kérdést tette fel: Lehet-e valamilyen tudományos érvet mondani a vallásos hit igazolására? Számos vallásos gondolkodó, aki felmérte, hogy a tudományos gondolkodás presztízse olyan cél, amelyért érdemes küzdeni, felvette a kesztyűt. Miért akarna bárki is elmenekülni saját hitének tudományos igazolása elől, ha az valóban megkapható? A vallásos konklúziók levonására szánt, céljukat tekintve tudományos érvelések toronymagas favoritja (akkor is, 3 Descartes problémáját, hogy a gondolkodást mozgásban lévő anyagként fogja fel, részletesen elemzem A megmagyarázott tudat című könyvemben (1991a). John Haugeland jól megválasztott című könyve, Mesterséges intelligencia: maga a gondolat (1985) remek bevezetőjét nyújtja azon filozófiai utaknak, amelyek a szóbanforgó szemléletet elgondolhatóvá tették.

14 most is) a tervszerűségre vonatkozó érv valamilyen verziója volt: eszerint a világban objektíve megfigyelhető hatások között számos olyan található, amely nem puszta véletlen műve (mert különféle okoknál fogva nem lehet az); e hatások tehát meg kellett legyenek tervezve; terv viszont nem lehetséges tervező nélkül, ennélfogva mindezen csodálatos hatások forrásaként egy tervező Istennek kell (vagy kellett) léteznie. Az effajta érvet a Locke konklúziójához vezető alternatív útnak lehet tekinteni, olyan útnak, amely némileg tapasztalatibb részleteken visz keresztül, ahelyett, hogy olyan nyíltan és közvetlenül arra hivatkozna, amit eleve elképzelhetetlennek gondolunk. Például a megfigyelt szerkezetek tényleges jellemzőit elemzésnek vethetjük alá annak érdekében, hogy alapunk legyen a tervező bölcsességének dicséretére, és azon meggyőződésünk kialakítására, hogy a puszta véletlen nem tehető felelőssé az ilyesféle csodákért. Hume Dialógusaiban három fiktív szereplő vitatkozik, nagy lendülettel és leleményességgel. Cleantes a tervezési érvet védi, és annak egyik legékesszólóbb megfogalmazását nyújtja.4 Így kezdődik: Nézz körül a világban: Vedd szemügyre az egészet és valamennyi részét: Azt fogod találni, hogy nem egyéb, mint nagyszabású gép, amely végtelen számú kisebb gépre oszlik, s ezek oly mértékben tovább oszthatók, ami túlmegy mindazon, amit emberi érzékek és képességek követni vagy magyarázni tudnak. E különféle gépek, még legkisebb részeik is, olyan pontossággal illeszkednek egymáshoz, ami magával ragad mindenkit, aki valaha is elmélkedett erről. A céloknak és eszközöknek az egész természetben meglévő különös illeszkedése hajszálpontosan emlékeztet az emberi találékonyság - az emberi tervezés, gondolkodás, bölcsesség, és intelligencia - termékeire, csak messze túlhaladja azokat. Miután az okozatok ilyeténképpen hasonlítanak egymásra, ez arra vezet bennünket, hogy az analógia szabályai révén az okok hasonlóságára következtessünk, és arra is, hogy a természet Alkotója némileg az ember elméjéhez hasonló kell legyen, csak sokkal nagyobb képességek birtokosa, amelyek arányban állnak az általa véghezvitt munka nagyszerűségével. Ezen a posteriori érv alapján, és egyedül ezen érv alapján, egyszerre bizonyíthatjuk egy Istenség létét, valamint az emberi elméhez és intelligenciához való hasonlatosságát. (Pt. II.) Philo, Cleantes szkeptikus ellenfele, tovább alakítja az érvet, hogy alkalmasabbá tegye a szétrombolásra. Elébe vágva Paley híres példájának, megjegyzi: Hordj össze egy csomó alak vagy forma nélküli vasdarabot; sohasem fognak úgy elrendeződni, hogy óra legyen belőle. 5 Így folytatja: A kő, a habarcs és a fa az építész nélkül soha nem épít házat. De az emberi elme eszméi, amint látjuk, valami ismeretlen, megmagyarázhatatlan hatóelv révén úgy rendeződnek el, hogy egy óra vagy ház tervrajzát alkossák. A tapasztalat ennélfogva azt bizonyítja, hogy a rend eredeti alapelve az elmében, nem pedig az anyagban létezik. (Pt. II.) Vegyük észre, hogy a tervezési érv egyfajta induktív következtetésen múlik: ahol füst van, ott tűz is van; ahol terv van, ott elme is van. De, mint Philo észreveszi, ez kétséges következtetés: az emberi intelligencia......nem több, mint az univerzum forrásainak és alapelveinek egyike, akárcsak a meleg és a hideg, a vonzás és taszítás, vagy száz másik, amit naponta megfigyelhetünk.... De átvihető-e egy következtetés a részekről az egészre?... Egy hajszál növekedésének megfigyeléséből tanulhatunk-e bármit az ember létrejöttéről?... Miféle furcsa elsőbbséget élvez az agy e kis izgalma, melyet gondolatnak nevezünk, hogy ilymódon az egész univerzum mintájává kell tennünk?... Csodálatraméltó végkövetkeztetés! A kő, a fa, a tégla, a vas, a réz e parányi földgolyón jelenleg nem rendelkezik semmilyen rendezettséggel vagy elrendezéssel az emberi bölcselet és találékonyság nélkül: Ennélfogva, az univerzum eredetileg nem nyerhette el rendezettségét és elrendezését valami az emberi bölcsességhez hasonló dolog nélkül. (Pt. II.) Emellett, jegyzi meg Philo, ha az elmét tesszük az első okká, ismeretlen, 4. William Paley a tervezésről szóló érvet sokkal nagyobb részletességgel dolgozta ki 1803-as Natural Theology című könyvében, számos további cikornyát hozzátéve. Paley e nagyhatású munkája adta az inspirációt Darwin későbbi cáfolatához (és vált annak céltáblájává], Hume Cleantese azonban már megjeleníti az ottani érvelés teljes logikai és retorikai erejét. 5. Mint Gjertsen rámutatott, Cicero már kétezer évvel ezelőtt használta ugyanezt a példát, és ugyanerre a célra: Ha egy napórát vagy vízórát látsz, látod, hogy az időt terv és nem véletlen alapján mondja meg. Hogy képzelhetnéd ezután, hogy a világ egésze mentes a céltól és értelemtől, ha egyszer az mindent átfog, beleértve magukat ezeket a tárgyakat és készítőiket? (Gjertsen 1989, 199. old.]

15 megmagyarázhatatlan hatóelvével együtt, ez csak odébb tolja a valódi problémát: Arra kényszerülünk, hogy még magasabbra hágjunk, és megtaláljuk az okát ennek az oknak is, amit te már kielégítőnek és perdöntőnek gondoltál.... Akkor hát hogyan elégedjünk meg e Lény létezésének okát illetően, akit te a természet Alkotójának feltételezel, vagy (emberközpontú rendszered szerint) az ideális világénak, amelyre az anyagit visszaveze-ted? Nincs-e ugyanolyan okunk ezt az ideális világot egy további ideális világra vagy másik intelligens alapelvre visszavezetni? Ám ha megállunk, és nem megyünk tovább; miért menjünk el akár eddig is? Miért ne állnánk meg az anyagi világnál? Hogyan elégedhetnénk meg anélkül, hogy in infinitum folytatjuk? És, végülis, mi kielégítő van egy végtelen haladványban? (Pt. IV.) Cleantes nem tud elfogadható választ adni ezekre a költői kérdésekre; és a java még hátra van. Cleantes azt állítja, hogy Isten elméje olyan, mint az emberé - sőt egyetért, amikor Philo hozzáteszi: minél hasonlóbb, annál jobb. De akkor, erőlteti Philo, vajon Isten elméje tökéletes-e, igaz-e, hogy vállalkozásai minden hibától, tévedéstől, vagy következetlenségtől mentesek (Pt. V.)? Itt egy rivális hipotézissel kell leszámolni: És micsoda meglepetés vár ránk, amikor ostoba gépészként pillantjuk meg őt, aki másokat utánzott, egy olyan bölcsességet másolva, amely egymás utáni korszakok hosszú láncolatán keresztül, próbák, tévedések, javítások, meggondolások és viták során, fokozatosan fejlődött? Számos világot kontárkodhatott és fércelhetett össze az örökkévalóság során, mielőtt ez a világ szárba szökkent: Egy csomó elvesztegetett munka: Számos meddő próbálkozás: És lassú, de folytonos javulás a világteremtés végtelen korszakai alatt. (Pt. V.) Amikor Philo bemutatja ezt a hóbortos elképzelést, amely lélegzetelállítóan előrevetíti Darwin elgondolását, nem veszi komolyan az egészet, csak mint vitaeszközt használja a gondolatot Cleantes határtalanul bölcs alkotót feltételező víziójával szemben. Hume pedig arra használja mindezt, hogy egy megjegyzést tehessen tudásunk korlátairól: Ilyen témában ki mondhatja meg, merre az igazság; vagy ki sejtheti, melyik valószínű a nagyszámú felvethető és még nagyobb számú elképzelhető hipotézis közül. (Pt. V.) A képzelet ezután végképp elszabadul. Termékeny gondolatvirágai segítségével Philo gúzsba köti Cleantest, annak hipotéziseit furcsa és komikus variációkban mutatva be, mind tovább űzve vitapartnerét. Miért ne egyesülhetne számos Istenség a világ kiagyalására és megszerkesztésére?... És miért ne legyünk egészen emberközpontúak? Miért ne állíthatnánk, hogy az Istenség vagy Istenségek testtel és szemekkel, orral, szájjal, fülekkel, etc. rendelkeznek? (Pt. V.) Egy ponton Philo még a Gaia-hipotézist is anticipálja: a világegyetem nagyfokú hasonlóságot mutat egy állathoz vagy szervezett testhez, és úgy tűnik, hasonló életés mozgáselv működteti. Az anyag folyamatos áramlása nem hoz létre rendezetlenséget benne.... A világ tehát, arra következtetek, egy állat, és az Istenség a világ LELKE, amely azt működteti, maga pedig annak révén működik. (Pt. VI.) Vagy talán tényleg nem inkább növényre, mint állatra hasonlít a világ? Hasonlóan ahhoz, ahogy a fa magjait a környező földeken szórja szét, és más fákat hoz létre; úgy a nagy növény, a világ, vagy a bolygórendszerünk is bizonyos magvakat hoz létre magában, amelyek a környező káoszban szétszóródva új világokká növekszenek. Egy üstökös például egy világ magja...(pt. VII.) Vagy itt egy még vadabb lehetőség: A brahminok azt állítják, hogy a világ egy végtelen nagy pókból keletkezett, amely az egész bonyolult tömeget a zsigereiből szőtte, és később az egészet vagy annak bármely részét meg is semmisíti, újra befogadva és saját lényegévé visszaalakítva azt. Ez egy olyan kozmogónia, amely nekünk nevetségesnek tűnik; merthogy a pók némileg megvetésre méltó állat, amelynek a tevékenységét nem valószínű, hogy valaha is az egész univerzum modelljévé tesszük. De mégis ez egy újfajta analógia, még a mi glóbuszunkon is. És ha lenne olyan bolygó, amelyet egészében pókok laknának (ami nagyonis lehetséges), ez a következtetés ott éppolyan természetesnek és kétségbevonhatatlannak tűnne, mint az, amely a mi bolygónkon minden dolgok eredetét a tervszerűségnek és intelligenciának tulajdonítja, ahogy Cleanthes elmagyarázta. Hogy egy rendezett rendszer miért ne származhatna éppúgy a hasból, mint az agyból, nehéz lesz ennek kielégítő okát adnia. (Pt. VII.) Cleantes derekasan ellenáll ezeknek a kirohanásoknak, de Philo a cleantesi érvek minden

16 egyes változatában végzetes hibákra mutat rá. A dialógusok legvégén Philo mégis azzal lep meg bennünket, hogy egyetért Cleantesszel:... a helyes következtetés az, hogy... ha nem elégszünk meg azzal, hogy az első és legfőbb okot Istennek vagy Istenségnek nevezzük, hanem váltogatni akarjuk a kifejezéseket, akkor mi másnak nevezhetnénk őt, mint Elmének vagy Gondolatnak, amihez való hasonlatosságot joggal feltehető, hogy hordoz magában. (Pt. XII.) Philo nyilvánvalóan Hume szócsövét játssza a dialógusokban. Miért adja be végül a derekát? A társadalom részéről várható szankciók iránti félelmében? Nem. Hume tudta, hogy sikerült megmutatnia, a tervezési érv helyrehozhatatlanul megsérült kapcsot jelent a tudomány és a vallás között. Úgy intézte, hogy a dialógusokat csak halála után, 1776-ban publikálják, pontosan azért, hogy megmeneküljön az üldöztetéstől. Azért adta fel mégis, mert egész egyszerűen nem tudott elképzelni semmilyen másféle magyarázatot a természetben megnyilvánuló tervszerűség eredetére. Hume maga sem tudta elképzelni, hogyan lehetne a véletlen műve a célok és eszközök különös alkalmassága az egész természetben - ha pedig nem a véletlené, hát akkor mié? Mi más adhatna számot erről a magas fokú tervszerűségről, ha nem egy intelligens Isten? Philo minden idők filozófiai vitáinak egyik legötletesebb és leggondolatgazdagabb versenyzője, legyenek e viták akár valóságosak, akár képzeletbeliek; a lehetséges megoldásokra vadászva néhány csodálatos kardvágást ejt a sötétben. A nyolcadik részben megálmodik néhány olyan spekulatív tézist, melyek kínzóan közel kerülnek ahhoz, hogy majdnem egy évszázaddal korábban elorozzák a dicsőséget Darwin (és néhány újabbkori követője) elől. Ahelyett, hogy az anyagot végtelennek tételeznénk fel, mint Epikurosz tette, tegyük fel, hogy véges. Véges számú részecske csak véges változásra alkalmas: És végtelen időtartam alatt az kell történjen, hogy minden lehetséges rend vagy helyzet végtelen sokszor kipróbálásra kerül...van-e olyan rendszer, vagy rend, a dolgok hatóelve, amelynek révén az anyag megőrzi ezt az állandó mozgást, amely lényegéhez tartozónak tűnik, és mégis fenntartja az általa létrehozott formák állandóságát? Egész biztosan van ilyen hatóelv: Mert ez a tényleges helyzet a jelen világban. Az anyag folyamatos mozgása tehát, a végtelennél kisebb változások esetén ilyen hatóelvet vagy rendet kell létrehozzon; és ez a rend, ha egyszer létrejött, saját természete révén korokon keresztül, ha nem éppen az örökkévalóságig, fenntartja magát. De valahányszor az anyag olymódon kiegyensúlyozott, elrendezett és beállított, hogy folytassa örökös mozgását, és mégis megőrizze a formák állandóságát, akkor e helyzetben szükségképpen a bölcsesség és találékonyság ugyanazon jegyeit mutatja, mint amelyeket jelenleg megfigyelhetünk... E részletek bármelyikének hiánya elpusztítja a formát; az anyag, amelyből képződött, újra szabaddá válik, és szabálytalan mozgásokba és erjedésekbe sodródik, mígnem valami másik szabályos formában egyesíti magát... Tegyük fel..., hogy az anyag egy vak, irányítatlan erő révén valamilyen helyzetbe sodródik; nyilvánvaló, hogy ez az első helyzet minden valószínűség szerint az elképzelhető legzavarosabb és legrendezetlenebb lesz, az emberi találékonyság termékeire való minden hasonlatosság nélkül, mely utóbbiak a részek szimmetriája mellett a célok és eszközök illeszkedését és az önfenntartás hajlamát mutatják... Tegyük fel, hogy a mozgató erő, bármi is legyen az, továbbra is jelen van az anyagban... Akkor az univerzum számos korszakon keresztül a káosz és rendezetlenség folyamatos egymásutániságában lesz. De nem lehetségese, hogy végül megállapodik?... Nem reménykedhetünk-e egy ilyen helyzetben, vagy még inkább nem lehetünk-e biztosak benne az irányítatlan anyag örökös körforgása alapján, és nem adhat-e ez számot mindazon látszólagos bölcsességről és találékonyságról, ami az univerzumban megmutatkozik? Hm, úgy fest, hogy valami ilyen akár működőképes is lehetne... De Hume valószínűleg nem vehette egészen komolyan Philo bátor előrenyomulását. Végső ítélete ugyanis ez: Az ítélet teljes felfüggesztése az egyetlen értelmes lehetőségünk. (Pt. VIII.) Néhány évvel korábban Denis Diderot ugyancsak leírt néhány olyan spekulációt, amelyek alaposan előrevetítették Darwint: Állíthatom önnek, hogy...a szörnyek fokozatosan semmisítették meg egymást, hogy az anyag minden káros kombinációja eltűnt s csak olyan kombinációk maradtak, melyekben a gépezet nem tartalmazott semmiféle jelentős ellentmodást s amelyek önmaguktól fennmaradhattak és magukat megörökíthették

17 (Diderot 1749, magyarul: Akadémiai, Budapest, 1983, fordította: Győri János). Az evolúcióról szóló ügyes ötletek évezredeken keresztül itt lebegtek körülöttünk, de csak úgy, mint a legtöbb más filozófiai eszme: annak ellenére, hogy úgy tűnt, egyfajta megoldást kínálnak az éppen kéznél levő problémákra, nem nyújtották a továbbhaladás ígéretét. Nem vezettek új vizsgálatokhoz, nem hoztak létre meglepő jóslatokat, amelyek ellenőrizhetők lettek volna; és nem magyaráztak meg egyetlen olyan tényt sem, amelynek a magyarázatára ne lettek volna eleve kitalálva. Az evolúciós forradalomnak várnia kellett mindaddig, amíg Charles Darwin meg nem látta, hogyan szőhető az evolúciós hipotézis egy olyan magyarázat-szövetté, amelyet a természetről szóló, nehezen megszerzett és gyakran meglepő tények ezreiből szőttek. Darwin se nem maga találta ki ezt a csodálatos eszmét, se meg nem értette teljes egészében, még ha ő is fogalmazta meg. De az eszme tisztázásában olyan monumentális munkát végzett, hogy ha valaki, hát ő megérdemli az elismerést. A következő fejezet az ő alapvető eredményét tekinti át. ELSŐ FEJEZET - Darwin előtt az elme elsőbbségét hirdető szemlélet vetélytárs nélkül uralkodott; egy intelligens Istent tekintettek minden tervszerűség végső forrásának, egyben a miért kérdések bármely láncolatára adandó végső válasznak. Még David Hume, aki egy látomásában ügyesen exponálta a megoldhatatlan problémákat, és megpillantotta a darwini alternatívát, sem láthatta meg, hogyan lehetne azt komolyan venni. MÁSODIK FEJEZET - Darwin, aki csak a fajok eredetére vonatkozó viszonylag szerény kérdést akarta megválaszolni, leírt egy általa természetes szelekciónak elnevezett, elme és cél feltételezése nélküli, mechanikus folyamatot. Ki fog derülni, hogy ez egy válasz alapja lehet arra a sokkal nagyobb szabású kérdésre is, hogy hogyan jön létre a tervszerűség. 2. FEJEZET Egy eszme megszületik I. Mi olyan különleges a fajokban? DARWIN NEM AZZAL INDULT NEKI, hogy John Locke szellemi bénultságára ellenmérget kotyvasszon, vagy hogy szilárd lábakra állítsa azt a nagy kozmológiai elképzelést, amely éppencsak elkerülte Hume figyelmét. Amikor a nagyszerű gondolatnak már a birtokában volt, ő is meglátta, hogy annak valóban ilyen forradalmi következményei lehetnek, de kezdetben egyáltalán nem akarta megmagyarázni az élet értelmét, vagy akár csak az élet eredetét. Célja némileg szerényebb volt: mindössze a fajok eredetét akarta megmagyarázni. Az ő idejére a természetkutatók az élő dolgokra vonatkozó kínzó tények hegyeit hordták össze, és sikerült is már számos tengely mentén rendszerezniük ezeket a tényeket. Kétféle csodálatos eredmény is származott ebből a munkából (Mayr, 1982). Először is, ott voltak az organizmusok adaptációiról szóló felfedezések, amelyek annyira lebilincselték Hume Cleanthes-ét: E különféle gépek, még legkisebb részeik is, olyan pontossággal illeszkednek egymáshoz, ami magával ragad mindenkit, aki valaha is elmélkedett erről (Pt. II.). Másodszor, feltűnt az élő dolgok kiterjedt sokfélesége - a szó szerint milliónyi fajta különböző növény és állat léte. Vajon miért vannak olyan sokan? Az organizmusok felépítésének sokfélesége bizonyos tekintetben éppolyan meglepő volt, mint e szerkezetek tökéletessége, és még ennél is meglepőbbek voltak azok a mintázatok, amelyek ezen a sokféleségen belül megfigyelhetők voltak. Az organizmusok közötti variációk és fokozatok ezrei voltak megfigyelhetők. Ugyanakkor azonban voltak hatalmas ugrások is közöttük. Voltak madarak és emlősök, amelyek halként úsztak, de egyiknek sem volt uszonya: voltak aztán kutyák sokféle méretben és alakban, de nem voltak macska vagy tehén alakú kutyák, és nem voltak szárnyas kutyák sem. A megfigyelhető mintázatok valamilyen osztályozásért kiáltottak, és Darwin idejére a nagy taxonómusok (akik Arisztotelész ősi osztályozásainak átvételével és javítgatásával kezdték) a két nagy világ (a növények és az állatok világa) részletes hierarchiaját hozták létre. Az egyes világok törzsekre, majd tovább osztályokra, rendekre, családokra, nemzetségekre, és végül fajokra oszlottak. A fajokat természetesen tovább lehetett osztani alfajokra és variánsokra - a pincsi és a dán dog például egyetlen faj különböző alakjai: a kutyáé, a Canis familiaris-é.

18 Hányféle különböző organizmus van? Mivel nincs két pontosan egyforma egyed - még az egypetéjű ikrek sem egészen azok -, annyi különböző fajta organizmus van, ahány élőlény létezik. Ugyanakkor az is nyilvánvalónak tűnt, hogy a különbségek fokozatokba, a kis és nagy eltérések osztályaiba, vagyis a véletlenszerű, vagy mellékes és az ezzel szembeállítható lényeges különbségek osztályaiba sorolhatók. így tanította legalábbis Arisztotelész, és ez a filozófia egy olyan töredéke, amely mindenkinek a gondolkodását áthatotta, az érsektől a vegyészen át a piaci kofáig. Minden dolognak - nemcsak az élőknek - kétfajta tulajdonsága volt: lényegi tulajdonságok, amik nélkül a dolgok nem lennének azok, amik voltak, és véletlenszerű tulajdonságok, amelyek az adott fajtán belül szabadon változhattak. Egy darab arany tetszés szerint változtathatta a formáját és mégis arany maradt; ami arannyá tette, azok a lényegi tulajdonságai voltak, és nem az esetlegesek. Minden fajtához tartozott egy ilyen lényeg. A lényegek jól meghatározottak voltak, és mint ilyenek, időtlenek, változatlanok, minden-vagy-semmi típusúak. Egy dolog nem lehetett inkább ezüst, vagy majdnem arany, vagy félig emlősállat. Arisztotelész a lényegekre vonatkozó elméletét Platon idea-tanának továbbfejlesztése céljából alakította ki. Platon szerint minden földi dolog az eszmék (isten által kormányzott) platoni birodalmában időtlenül létező ideális mintapéldány vagy forma valamilyen tökéletlen másolata vagy visszatükröződése lenne. Az absztrakciók e platonikus mennyországa természetesen nem volt látható, ám a deduktív gondolkodás révén mégis elérhető volt az elme számára. A geométerek például a kör és a háromszög formáiról, vagy ideáiról gondolkodtak és azokról bizonyították tételeiket. Mivel a sasnak és az elefántnak ugyancsak volt formája, a természet deduktív tudománya is megért egy próbálkozást. De mint ahogy egyetlen valóságos kör sem lehet ténylegesen az euklideszi geometria tökéletes köreinek egyike, bármilyen gondosan is rajzoljuk meg körzővel vagy alakítsuk ki a fazekas korongján, éppúgy egyetlen konkrét sas sem tudja tökéletesen megtestesíteni a sasság lényegét, habár minden sas ezt próbálja. E felfogásban minden létezőnek volt egy isteni specifikációja, amely megragadta a lényegét. Az élőlényeknek Darwin által örökölt taxonómiája tehát Arisztotelészen keresztül Platon esszencializmusának közvetlen leszármazottja volt. Valójában a faj (species) szó egy időben Platonnak a formára vagy ideára használt görög szavának, az eidosznak szokásos fordítása volt. Mi, akik Darwin után élünk, az élet különféle formáival kapcsolatban any-nyira hozzászoktunk a történeti terminusokban való gondolkodáshoz, hogy külön erőfeszítésbe kerül emlékeztetnünk magunkat arra, hogy Darwin idejében az organizmusok által alkotott fajokat épp olyan időtlennek tekintették, mint az euklidészi geometria tökéletes háromszögeit és köreit. Egyedi példányok jöttek és mentek, de a faj maga változatlan és változtathatatlan maradt. Ez része volt egy meghatározott filozófiai örökségnek, de maga nem volt merev, vagy rossz szándékú dogma. A modern tudomány győzelmei Kopernikusztól és Keplertől, Descartes-tól és Newtontól kezdve mind az anyagi világra alkalmazott precíz matematika használatán alapultak, és ez nyilvánvalóan azt igényelte, hogy titkos matematikai lényegüket megtalálandó elvonatkoztassunk a dolgok mosdatlan, esetleges tulajdonságaitól. Teljesen mindegy, milyen színű vagy alakú egy tárgy, amikor arról van szó, hogyan követi Newtonnak a gravitációs vonzásra vonatkozó fordított négyzetes törvényét. Az egyetlen, ami számít, az a tömege. Ehhez hasonlóan, az alkímia akkor adta át a helyét a kémiának, amikor a kémikusok lehorgonyoztak amellett az alapvető hit mellett, hogy véges számú változatlan elem létezik, mint például a szén, oxigén, hidrogén vagy vas. Ezek összekeverhetők és az idő során végtelen számú kombinációkban egyesíthetők, de az alapvető építőelemek a változatlan lényegi tulajdonságaikon keresztül továbbra is azonosíthatók maradnak. A lényegek doktrínája, úgy tűnt, számos területen hatékony rendező elve a világ jelenségeinek, de vajon alkalmazható-e minden olyan osztályozási sémára, amit csak kitalálhatunk? Vajon vannak-e lényegi különbségek a hegyek és dombok között, a hó és a hókása között, a villák és a paloták között, a hegedűk és a brácsák között? John Locke és mások részletesen kidolgozott doktrínákat fejlesztettek ki a valódi lényegeknek a nominális lényegektől való megkülönböztetésére; utóbbiak egyszerűen az általunk választott szavaknak köszönhették létüket. Néha olyan osztályozási sémát használunk, amilyent akarunk; például egy kennel klub megszavazhatja azoknak a szükséges feltételeknek a definiáló listáját,

19 amelyek egy kutyát valódi spániellé tesznek, de ez csak nominális lényeg lesz, nem pedig valódi lényeg. A valódi lényegek a dolgok belső természetébe vezető tudományos vizsgálatokkal fedezhetők fel, ahol a lényeges és az esetleges tulajdonságok bizonyos princípiumok segítségével különböztethetők meg. Azt nehezen lehetett megmondani, hogy vajon micsodák lennének a principális princípiumok (az alapvető alapelvek, vagy mik), de mivel a kémia és fizika olyan szépen illeszkedett ehhez a vonalhoz, egyszerűen a józan ész követésének tűnt azt feltenni, hogy kell legyenek az élőlények valódi lényegének is definiáló jegyei. Az élőlények hierarchiájára vonatkozó e jólfejlett és igen rendszeres látomás perspektívájából szemlélve, számos furcsa és talányos ténybe ütközünk. Ezek a nyilvánvaló kivételek majdnem annyi gondot okoztak a természetkutatóknak, mint egy olyan háromszög felfedezése lett volna a geométereknek, amelynek a szögei nem egészen 180 fokot adnak összegül. Noha számos taxonómiai határ éles és láthatóan kivételektől mentes volt, ott volt ugyanakkor egy csomó nehezen osztályozható közbülső teremtmény, amelyek úgy tűnt, hogy többféle lényeget tartalmaznak különféle arányokban. Aztán ott voltak a közös és nem-közös ismertetőjegyek különös magasabb szintű mintázatai: miért a csontok azok, amelyekben a halak és a madarak hasonlóak, miért nem a tollak? És az olyan kifejezések, mint szemmel rendelkező lény vagy húsevő, miért nem olyan fontos osztályozók, mint az, hogy melegvérű lény? Habár a taxonómia tág körvonala és a legtöbb konkrét szabálya vitán felül állt (és természetesen mind a mai napig úgy is maradt), számos forró vita volt a problémás esetekről. Vajon az összes gyík ugyanannak a fajnak a tagja volt-e, vagy számos különböző fajé? Milyen osztályozási elv az, ami számít? Platon híres képét felhasználva: melyik rendszer találja meg a természet ízületeit? Darwin előtt ezek a viták alapvetően parttalanok voltak, és nem vezethettek egy stabil, jól alátámasztott válaszhoz, mivelhogy semmilyen háttérelmélet nem volt arra nézve, hogy mitől is számítana egy osztályozási séma az ízesülési pontokat helyesen megadónak - olyannak, ami úgy vágja szét a dolgokat, amilyenek azok valójában. Ma a könyvesboltoknak ugyanezzel a rosszul meghatározott problémával kell szembenézniük: hogyan helyezzék el a következő kategóriákat: bestsellerek, tudományos-fantasztikus könyvek, horror, kertészet, életrajzok, regények, gyűjteményes művek, sportkönyvek, illusztrált könyvek. Ha a horror az irodalom (fiction) nemzetsége, akkor a horror igaz történetei komoly problémát jelentenek. Vajon minden regény irodalom-e? Akkor a könyvesbolt tulajdonosa nem örülne Truman Capote saját leírásának, amelyben a Hidegvérrel-t (1965) nonfiction regénynek nevezi, de a könyv nem ülne kényelmesen az életrajzok és a történelemkönyvek között sem. Ez a könyv, amit Ön most olvas, a könyvesbolt melyik részlegében kell a polcra kerüljön? Nyilvánvalóan nemcsak egyetlen helyes módja van a könyvek kategorizálásának - ebben a tartományban kizárólag nominális lényegeket találhatunk. De számos naturalista elvi okból meg volt győződve, hogy vannak valódi lényegek, amelyeket az élőlények természetes rendszerének kategóriáiban meg lehet találni. Ahogy Darwin megfogalmazta: Úgy vélik, hogy ez tárja fel a Teremtő elgondolását; de amíg pontosan meg nem mondják, hogy a Teremtő terve időben vagy térben, vagy mind a kettőben való rendet jelent-e, vagy akármi mást, addig - úgy gondolom - tudásunk semmivel sem gyarapszik. (A fajok eredete 509. old). A tudomány problémáit néha könnyebbé tesszük, ha komplikációkat adunk hozzájuk. A geológia tudományának fejlődése és az egészen biztosan kihalt fajok maradványainak felfedezése a taxonómusoknak további furcsaságokat nyújtott, hogy összezavarja őket. De ugyanezek a furcsaságok voltak annak a kirakós játéknak a darabjai is, amely lehetővé tette, hogy Darwin, más tudósok százaival párhuzamosan dolgozva, felfedezze a megoldás kulcsát: a fajok nem örökkévalók és változatlanok, hanem az idő során alakultak ki. A szénatomokkal ellentétben, amelyek, amennyire tudni lehet, mindig itt voltak körülöttünk pontosan abban a formában, amellyel most rendelkeznek, a fajok az időben születnek, az idővel megváltozhatnak, és még újabb fajok keletkezéséhez járulhatnak hozzá. Maga e gondolat nem volt új; számos változatát komolyan tárgyalták a régi görögökig visszamenően. De mindig volt egy erőteljes platonikus elfogultság vele szemben: a lényegek nem változtak, és egy dolog nem változtathatta meg a lényegét, továbbá: új lényegek nem jöhettek létre - leszámítva természetesen, hogyha mindez a teremtés epizódjai során Isten parancsára történt. A hüllők

20 éppolyan kevéssé tudtak madárrá alakulni, mint ahogy a réz alakulhatna arannyá. Ma nem könnyű szimpatizálni ezzel a meggyőződéssel, de az ebbéli erőfeszítés némi fantáziával segíthető: gondoljunk csak arra, hogy mit szólnánk egy olyan elmélethez, amelynek a célja azt kimutatni, hogy a hetes szám valaha, nagyon-nagyon régen, páros volt. És aztán fokozatosan nyerte el páratlanságát, egy olyan elrendezésnek köszönhetően, amelynek a révén kicserélte egyes tulajdonságait a tízes szám őseivel (amelyek valaha prímszámok voltak). Az ilyesmi természetesen felfoghatatlan, vagyis teljes értelmetlenség. Darwin tudta, hogy egy ezzel párhuzamos attitűd mélyen bele volt ágyazva kortársainak a gondolkodásába, és hogy hatalmas munkát kell elvégeznie ennek legyőzéséhez. Valóban, többé-kevésbé belátta, hogy korának idősebb tekintélyei éppolyan megváltoztathatatlanok lesznek, mint azok fajok, amelyekben hittek, úgyhogy könyvének befejező részében egyenesen addig ment, hogy fiatalabb olvasóinak támogatásáért esedezett: Aki hajlik arra a feltevésre, hogy a fajok változékonyak, jó munkát fog végezni, ha meggyőződését lekiismeretesen kifejezésre juttatja, mert csak így távolítható el az előítéletek tömege, amely erre a kérdésre nehezedik. (A fajok eredete 576.old.) Az esszencializmus Darwin által való megdöntését még ma sem emésztették meg teljesen. Számos diszkusszió van például ma is a filozófiában a természeti fajtákról, egy olyan ősi terminusról, amelyet Quine (1969) nagyon óvatosan támasztott fel újra, a jó tudományos kategóriáknak a rosszaktól való megkülönböztetésére korlátozva azt. De más filozófusok írásaiban a természeti fajta gyakran a valódi lényeg báránybőrbe bújt farkasát jelenti. Az esszencialista késztetés még mindig itt van velünk, és nem mindig ok nélkül. A tudomány igenis arra vágyik, hogy a természetet saját ízületeinél fogva ragadja meg, és gyakran úgy tűnik, ahhoz, hogy ezt megtehessük, lényegekre van szükségünk, vagy valami olyanra, ami arra hasonlít. Ezen az egy ponton a filozófiai gondolkodás két nagy királysága, a platonikus és az arisztoteliánus egyetért. De mint látni fogjuk, a darwini változat, amely először csak a biológiai fajtákról való gondolkodás új módjának tűnt, más jelenségekre és más tudományágakra is kiterjedhet. Mind a biológián belül, mind azon kívül számos olyan csökönyös probléma van, ami azonnal megoldódik, ha a darwini perspektívát alkalmazzuk annak megmondására, hogy mi tesz egy dolgot azzá, ami. Mégis, az ezzel az eszmével szembeni hagyományos ellenállás éppilyen csökönyösen igyekszik fennmaradni. 2.. Természetes szelekció - a képzelet próbája Próbára teszi a képzeletet elhinni, hogy a páva farka ekképp alakult ki; de mivel én elhiszem, ezért hiszek ugyanebben az elvben, némileg módosítva, az emberre alkalmazva is. - CHARLES DARWIN egy levele, idézi Desmond és Moore (1991) Darvin vállalkozása A fajok eredetében két részre osztható: azt bebizonyítani, hogy a modern fajok a korábbi fajok módosult leszármazottai - vagyis, hogy a fajok fejlődtek -, és azt megmutatni, hogyan ment végbe a módosulással való leszármazás e folyamata. Ha Darwinnak nem lett volna látomásos képe arról a mechanizmusról, tudniillik a természetes szelekcióról, amelynek révén ez a jócskán elképzelhetetlen történeti transzformáció végbemehetett, valószínűleg nem lett volna elegendő motivációja ahhoz sem, hogy összegyűjtse mindazt a körülmények által nyújtott bizonyítékot, ami arra utalt, hogy e folyamat ténylegesen végbement. Ma elég könnyen el tudjuk képzelni, hogyan kell bizonyítani Darwin első állítását, a módosulással való leszármazás csupasz történeti tényét teljesen függetlenül a természetes szelekcióra vonatkozó bármiféle megfontolástól, vagy bármilyen más mechanizmustól, amely e csupasz tényeket létrehozhatja. Darwin számára azonban egy ilyen mechanizmus gondolata egyszerre volt szilárd útmutató a felteendő helyes kérdésekhez, és az a vadászati engedély, amelyre munkájához szüksége volt6. Maga a természetes szelekció gondolata nem volt Darwin valami csodálatosan új alkotása. Olyan korábbi gondolatok utóda ez, amelyeket komoly formában tárgyaltak éveken, sőt 6 Az ilyesmi gyakran megtörténik a tudományban. Például: sok éven keresztül hevert szanaszét számos arra vonatkozó bizonyíték, amely a kontinens-vándorlás hipotézisét erősítette - vagyis, hogy Afrika és Dél-Amerika valaha érintkeztek és csak később váltak szét - de mindaddig, amíg a lemeztektonika mechanizmusát meg nem fogalmazták, nehéz volt komolyan venni egy ilyen hipotézist.

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.

Részletesebben

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Ma már minden negyedik amerikai felvilágosultnak mondható. Hallelúja! Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tartalom. x 7.

Tartalom. x 7. Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Dr. Grandpierre Atilla A kozmikus tudat 1. rész Megjelent: IPM 2015. Június, 10-15. old.

Dr. Grandpierre Atilla A kozmikus tudat 1. rész Megjelent: IPM 2015. Június, 10-15. old. Dr. Grandpierre Atilla A kozmikus tudat 1. rész Megjelent: IPM 2015. Június, 10-15. old. Létezik egy kulcs a tudat kozmikus titkához, és mindannyian ezt a kulcsot használjuk, amikor gondolatainkat valóra

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy

Részletesebben

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned! Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009

Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24) 4. Értelmes tervezettség:

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Pivárcsi István SzalámI avagy SzeSztIlalom

Pivárcsi István SzalámI avagy SzeSztIlalom Pivárcsi István Szalámi avagy szesztilalom Pivárcsi István Szalámi avagy szesztilalom Diákok és tanárok aranyköpései 2007 2010 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Pivárcsi István Az igazgató beszédet tart A hányingere

Részletesebben

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény Szerkesztették: Gelsei Gergő Gergely Vera Horváth Vera Rácz Márton Alapítvány a Társadalomelméleti

Részletesebben

Christiaan Huygens. Jövő a múltban

Christiaan Huygens. Jövő a múltban Christiaan Huygens Jövő a múltban VINCENT ICKE CHRISTIAAN HUYGENS Jövő a múltban Budapest, 2007 Hungarian translation Balogh Tamás, Typotex, 2007 Originally published by Historische Uitgeverij as Christiaan

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

Matematika nagyon röviden

Matematika nagyon röviden Matematika nagyon röviden Timothy Gowers MATEMATIKA NAGYON RÖVIDEN Budapest, 2010 A kötet megjelenését az MTA Matematikai Tudományok Osztályának ajánlásával az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény Szerkesztették: Gelsei Gergő Gergely Vera Horváth Vera Rácz Márton Alapítvány a Társadalomelméleti Kollégiumért 2004 Kiadja az Alapítvány a Társadalomelméleti

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke

A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke Levelező Klub Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke A piros kiskocsi Tomi és Évi a domb tetejére húzták a piros kiskocsit. Beültek a -ba, és elindultak lefelé a lejtőn. Sebesen gurultak ám! Aztán reccs, bumm!

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Az evolúciós gondolat fejlődése

Az evolúciós gondolat fejlődése Evolúciós pszichológia vagy társadalom-pszichológia? Az evolúciós gondolat fejlődése Darwin: in the distant future the study of human psychology would be based on an evolutionary footing (The Origin of

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Barabás Erzsébet. Titkos igazság

Barabás Erzsébet. Titkos igazság Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM

AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM "Vágyad éppúgy helyreállítja az igazságot, ahogy az igazság elvesztése is egy vágyadnak volt köszönhető. A csodák tanítása, Törzsszöveg, 20. VIII. 1.2. A. Amikor arra gondolok:

Részletesebben

DAN BROWN: ANGYALOK ÉS DÉMONOK 455.pp

DAN BROWN: ANGYALOK ÉS DÉMONOK 455.pp DAN BROWN: ANGYALOK ÉS DÉMONOK 455.pp * A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Dan Brown: Angels & Demons A Pocket Star Book published by POCKET BOOKS, a division of Simon @ Schuster Inc. Fordította

Részletesebben

ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH

ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH 1. Mi a különbség a veszekedés és a racionális vita között? 2. Mit nevezünk premisszának a logikában? 3. Mi a hasonlóság és mi a különbség a veszekedés

Részletesebben

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István 2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi

Részletesebben

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész.

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Az előző részben a tudat elméletét arra a felismerésre építettük, hogy az öntudat kulcseleme a döntéshozatal. Kimutattuk, hogy a sejtek az egysejtűek, a

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A Mennyország, Isten gyönyör otthona

A Mennyország, Isten gyönyör otthona A Biblia gyermekeknek bemutatja A Mennyország, Isten gyönyör otthona Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Sarah S. 60/60. Történet www.m1914.org Bible

Részletesebben

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

MINDENTUDÓ KÉZIKÖNYV

MINDENTUDÓ KÉZIKÖNYV Esko Valtaoja MINDENTUDÓ KÉZIKÖNYV Fordította: Bába Laura Tartalom 1. A valóság 7 2. A törvények 31 3. Mindenek kezdete 55 4. A rendezettség növekedése 81 5. Az élet 105 6. Az ember 131 7. A történelem

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Kovács Bálint2015.04.05. 18:098 Ki kellene mondanunk végre, mit gondolunk, mert különben csak az elhallgatás, az elfojtás, a gyomorfekély, a benyalás és a túlélés

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

Sas István. www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu. Kommunikációs Akadémia

Sas István. www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu. Kommunikációs Akadémia Sas István Kommunikációs Kommunikációs Akadémia Akadémia www.sasistvan.hu www.sasistvan.hu KOGNITÍV KOGNITÍV DISSZONANCIA DISSZONANCIA A szokásos logikai, erkölcsi beidegződéshez képest ellentétes tudattartalmak

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA Szakmai gyakorlatomat Máltán, a Vera Sant Fournier Interior Design Studionál végeztem. Ez a csupán három főből álló cég elsősorban magánlakások

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába!

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! Az Apple tehetségekre épül, olyan tehetségekre, akik, azt hiszem, képesek jó hardvert tervezni, erősek az ipari

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

ember helye ebben az Univerzumban

ember helye ebben az Univerzumban szka105_23 É N É S A V I L Á G Helyünk az Univerzumban Az Univerzum felépítésének lényege, s az ember helye ebben az Univerzumban Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

Megnyílás. 2. összejövetel

Megnyílás. 2. összejövetel Megnyílás 2. összejövetel 25 Előkészítés Üljünk körbe, és középre tegyünk egy gyertyát (ne a szőnyegre csöpögjön!). Ezt gyújtsuk meg a beszélgetés kezdetekor! Keresd ki a mai napra való szentírási részt:

Részletesebben

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: www.alaje.

Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: www.alaje. Kérdés: Mit jelent az, hogy a mostban élni? Válasz: Nem a múltban élést jelenti. Nem a múltban élést, ahol negatív blokkok, negatív gondolatok, negatív érzelmek, félelmek, negatív programok, babonák, negatív

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat?

A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 3 WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 5 Judynak, Rebeccának, Lindának A SIKER MOTORJA:

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben