/ Tatabányai bányász-történetek / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "/ Tatabányai bányász-történetek. 1950-1970. / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -"

Átírás

1 S Z É N P O R O S A R C É L E K. / Tatabányai bányász-történetek / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

2 T A R T A L O M : Bevezetés 1. Kocsi bácsi.. 7. Disznóölés - disznó nélkül 12. Lacsni és a rendőr Számel István 16. Péterék elváltak 17. Gábris Sándor 19. Temetői kaland "Lapulás!" 24. Göbölös József 27. Icuka. 30. "Kukurikú!" 31. A "Celgáncsos Feri" 34. A bányász-költő 37. Bányász családnevek Befejezés. 46.

3 - 1 - Bár magam is bányásztelepen születtem, s családomban - mind atyai, mind anyai ágon - számos bányászt, kohászt és erdészt tart számon a családi krónika, harmincnyolc éves koromig mindössze egyszer, az 1920-as évek végén, láttam "belülről" bányát. Perecesen, édesapám hajdani kollégájánál töltöttem egy hetet. Vendéglátónk velem egykorú gimnazista fiával, egyszer kalandos szórakozásként beültünk a délutáni műszakra induló bányászokat szállító kis-vasút egyik kocsijába. Ez a bányavasút a perecesi állomásról indult. Apró mozdony húzta a kis vasúti kocsikat, melyek a MÁV csukott teherkocsijaira emlékeztettek. Ajtajuk is ennek mintájára működött. Vékony vas vezetőlécen guruló kis kerekeken volt jobbra-balra húzható, nyitható, csukható. Belsejében deszkából készült, lerögzített padokon ültek az utasok. A lámpájukat lógató, markáns arcvonású bányászok jóindulatú mosollyal szorítottak számunkra helyet, ügyelve, hogy ruhánkat össze ne piszkítsák. Én fürkésző kíváncsisággal lestem mozdulataikat, tekintetüket, szűkszavú beszélgetésüket. Hat éves korom óta nem kerültem ilyen fizikai közellétbe bányamunkásokkal, - de őszintén mondom : lelki közelségbe sem. Egész megjelenésük, fegyelmezett magatartásuk, a sáros, szénporos, foltozott öltözetük ellenére csodálatot, tiszteletet keltett bennem. Olyan tiszteletet, mely az addigi "ideáljaim" iránti tiszteletnél -akkor még előttem megmagyarázhatatlan okoknál fogva - egészen más, nagyobb és mélyebb volt. A bányavasút prüszkölve, kattogva elindult, hogy vagy száz méter után eltűnjön egy hosszú alagútban. Sötétség töltötte meg a kocsi belsejét, a bányászok lámpái nem égtek. Azután egyre több széngáz tódult a kocsi belsejébe... Sokáig rázódtunk a sötétben, füstben. Ha jól emlékszem ilyen hosszú időtávlatból : vagy két kilométer hosszú volt az alagút. Bizony megkönnyebbülten lélegeztem fel, amikor kifutottunk a

4 - 2 - szabad ég alá és megálltunk a függőakna előtt. De azért még vagy kétszer megismételtük perecesi tartózkodásom alatt ezt a kirándulást, sőt egy alkalommal - külön engedéllyel - le is szállhattunk az aknába, de csak az alsó csatlósig mehettünk, munkahelyre nem. Azután év múlva magam is felöltöttem a bányászok acélkék munkaruháját ban többedmagammal a tatabányai XIV. akna bányásza lettem. Mintha ugyan azok az arcok tekintettek volna rám, mint valamikor Perecesen... Mielőtt megkezdtük a "bányajárást", melyet a bánya-törvény ír elő az újonc bányászok számára és melynek célja : elsajátítani a bányában való járást, viselkedést, megszokni magát a bányát, egy fiatal, nagyon értelmes aknász tartott számunkra előadást. Bevezető szavaiban ilyesmiket mondott : "Önök most egy érdekes embertípussal, a "bányásszal" fognak megismerkedni. Nem azt akarom mondani, hogy a bányászok többek, különbbek más dolgozóknál. Ők is emberek, nekik is egyaránt vannak hibáik és jótulajdonságaik. Azt azonban már az első napokban érezni, látni fogják, hogy van bennük valami más, mint a gyári munkásokban, sokban elütnek a népgazdaság összes ágaiban dolgozóktól. Nyers, durva emberek, de a szivük nagyon meleg. A bányának, a bányamunkának egészen különös jellemformáló ereje van. A közös és állandó veszély, az egymásrautaltság átérzett tudata és az az érzés - melyről soha nem ejtenek szót, melyet soha nem formálnak szavakká - hogy minden leszállásukkor szemébe kacagnak a halálnak, valami olyan közös vonást vés mélyen mindegyikük lelkébe, mely megkülönbözteti őket a más hivatást betöltőktől." A kis fiatal aknász jellemzése jó volt, találó volt. Valóban a bányász lelkülete, mentalitása valamiben elüt a más foglalkozást űzőkétől. És ez a "valami" még hibáik, gyarlóságaik fölött is ott csillog-villog... A bányászok - minden túlzás nélkül mondhatjuk - nem szürke, hétköznapi emberek. Fizikai erőt, leleményességet kívánó munkájuk mindenki tiszteletét megérdemli. Mélyen a föld alatt, ezer veszély között csikarják ki a Természettől az erőmüvek,

5 - 3 - gyárak kenyerét : a szenet, melynek a közlekedést biztosító energia nagy részét köszönhetjük; a fényt, mely bevilágítja a halállal vívott harc hadszinterének tekinthető műtőket, a családi otthonokat, az iskolákat, és lehetőséget nyújt a tanulók, tervezők, konstruktőrök munkájához... És nehéz munkájuk mellett a bányászok soha sem veszítik el játékos jókedvüket... S hogy nem csak a bennszülött tatabányai aknász látta ilyennek a bányászokat és belőlem sem a szakma- és a szaktársak iránti elfogultság szél mikor volt munkatársaimról az alábbiakban meg szeretnék emlékezni - hogy némi képet nyújtsak az es évek bányászairól - hazánk egyik élenjáró kultúrintézményének lapjából idézek egy részletet : - /1963-ban baráti kapcsolat alakult ki a tatabányai XIV-es akna és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár dolgozói között. Még az év júliusában több mint negyven könyvtáros ellátogatott Tatabányára. Ezen egész napos látogatásukról így számolt be augusztusi számában a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár időszaki lapja, a "Könyvtári Híradó." :/ Könyvtárosok bányalátogatáson. A tatabányai XIV-es akna bányászaitól meghívást kaptunk bányalátogatásra. Könyvtárosok számára nem mindennapi alkalom. Könnyebben megértem, ha a ceyloni, vagy akár indonéziai kormányküldöttség Magyarországon járva, másodsorban már a Szabó Ervin Könyvtárra kíváncsi, mint a bányászok érdeklődésére irántunk. Mivel a rejtély nem hagyott nyugodni, ezért megfejtésének legegyszerűbb módját választva, megkérdeztem magától Kertész elvtárstól - a kirándulás vezetőjétől - és ekkor kiderült, hogy egy volt munkatársunk dolgozik Tatabányán, és egy időben mi láttuk el könyvekkel a bányász elvtársakat. Hát innen a barátság. Már a kirándulás előtti éjszakán számbavettem a bányászokról olvasott regényeket, a régi angol és a mai magyar filmeket, így egyre izgalmasabb lett a közelgő találkozás

6 - 4 - valódi bányászokkal és bányával. A tatabányai pályaudvaron ünnepélyesen fogadtak vendéglátóink és volt kollégánknál, Lánczos Zoltánnál, jobb idegenvezetőt keresve sem találhattunk volna. Már útközben az akna felé érdekes tájékoztatót tartott a régi és az új Tatabányáról és találóan jellemezte a bányászokat. A XIV-es akna kultúrtermében szívesen álltak rendelkezésünkre a párt és a szakszervezet vezetői, elláttak bányászfelszereléssel és mi bőrsisakban, gumicsizmával, lámpással és mentődobozzal bányásznak álcázotton, alig ismertünk saját magunkra. Azután a kánikulai külszíni hőségből átmenet nélkül zuhantunk /szószerint/ a kassal 180 métert, olyan sebességgel, hogy az agyunkra tóduló vér riadót vert a fülünkben, mint nagy lázak idején és egyszerre fagyott meg rajtunk a verejték, lezökkenve a hűvös, nyirkos és sötét bányában. Lenn a mélyben főleg biztosító munka folyt, vezetőnk, egy aknász, síneken, talpfákon, gerendákon át kalauzolt bennünket csillék és drótkötelek között, sárban és síkos pallókon át. Körülöttünk pedig egy erdő támasztotta fel gerendák alak jában a roppant széntömeget. Mennyi fa és mennyi szén, szép fényes, fekete, méteres rétegben, nyomásuk alatt derékban roppant gerendák sorával. Viszolyogva néztük. - Tart még ez - veregettek megnyugtatóan a szakadozó rostokra a bányászok és készségesen magyarázták a széntermelés módszereit, fantáziánkra bízva a többit. Magam fantáziámat szolgálaton kívül helyeztem, figyelmem arra irányult, hogy a fejem be ne verjem, a nyakam ki ne törjem, a sárban el ne csússzam, levegőhöz is jussak néha, és lehetőleg élve kerüljek felszínre. Mindezt összegezve, a poklot kedélyesebb barlangnak képzelem; a bánya számomra ijesztő, hideg, sötét és nyirkos, zajokkal és veszélyekkel terhes. A bányászok nyílván nem így látják, szeretik munkahelyüket, vagy "megszokták".

7 "Mondják, faragatlanok vagyunk és nehéz fiúk és darabosak is, de hadd mondják, ugye fiúk" - énekli a soraikból kikerült költő. azok. Ám könnyű fiúk nem is boldogulnának a bányában. Ha van munkás, aki méltó az ő bérére, akkor a bányászok Kitüntetésnek vehetjük irántunk való érdeklődésüket, est az általuk kezdeményezett barátságot. Hogy ezt tovább fejleszszük, meghívtuk november 7.-i ünnepségünkre tatabányai bányászainkat, remélve, hogy számukra is érdekes lesz a könyvtárunkban tett látogatás, mint a könyvtárosoké volt a bányában, aminek élményeiért köszönetet mondunk a kirándulás Fekete Imréné könyvtáros. rendezőinek. - - A tatabányai, pontosabban a XIV-es aknai bányászok el is fogadták a könyvtárosok meghívását. Kossuth-díjas költőnk : Benjámin László és Vasvári István, a Költők Nemzetközi Szövetségének "Arany-díjával", a Queson Cyty-i egyetem dísz-doktori diplomájával kitüntetett, SZOT-díjas költőnk - aki a későbbiek folyamán több tatabányai szocialista brigádnak is tb. tagja lett - verseikkel, Révész Ferenc nagyszerű előadásával szórakoztatták a vendégül látott bányászokat. A találkozóról, mely hosszas beszélgetésekkel és tánccal fejeződött be a volt Wencheim-palotában, a KOMÁROM MEGYEI DOLGOZÓK LAPJA részletesen beszámolt november 16.-i számában. Ez után, a talán kissé hosszura nyúlt bevezetés után, néhány volt tatabányai munkatársamról szeretnék nagy vonásokban megemlékezni és elmesélni néhány bányász-történetet. Remélem e néhány "szénporos arcéllel" és történettel segíteni tudom azokat, akik majd "megrajzolják" az 1950-es és 1960-as évek bányászainak történetét. Nem említem a "nagy menőket", a Kossuth-díjas Varga Bar-

8 - 6 - nabást és Tajkov Andrást /akikkel szerencsém volt egy csapaton is dolgozni/ - és nem beszélek arról a szépen fejlődött kultúréletről, melyet a Bányász Szakszervezet Trösztbizottsága óriási anyagi áldozatok árán indított meg és fejlesztett. Az előbbieknek emlékét újságcikkek tömege őrzi, az utóbbi erőfeszítésének eredményeit a kultúrlétesítmények /kultúrházak, könyvtárak, szakkörök/ és azok magas szintű teljesítményei dokumentálják. Szürke kis embereket mutatok be, egyszerű bányászokat és igaz történeteket írok le. A kis történetek egy részénél - a sértődést elkerülendő - álnevet használok. Aki sértve érezné magát : t é v e d. Nem róla van szó, hanem egy fiktív személyről. A körülmények csak véletlenül egyeznek július 15. Lánczos Zoltán.

9 - 7 - K A R C S I B Á C S I. Kivel is kezdhetném tatabányai bányásztársaim bemutatását, mint tanítómesteremmel, több éven át pajtásommal : Kocsi Karcsi bácsival. Ez a mindég vidám, mindenre egy jó anekdotát, egy frappáns mondást tudó Karcsi bácsi nem csak a vájár-mesterségben volt tanító mesterem. Sok olyan dologra megtanított, amire iskolatípusaink csak tapogatódzva próbálják rávezetni növendékeiket. Gyors észjárása, veleszületett helyzetfelismerő képessége egészen rendkívüli életbölcsességgel párosult. Jó tulajdonságainak érték-sorrendjét nehéz lenne összeállítani. Talán, ha elmondok egyet-mást az életéből, kirajzolódik az olvasó előtt egy olyan megbecsült, dolgos és nagy szaktudású vájárnak az alakja, aki a legveszélyesebb törések /bányabeomlások/ legkomplikáltabb felbiztosítása közben is mindig tudta hová kell sürgősen egy deszkát behúzni, egy feszkét beverni - de ugyan akkor az életben is mindég tudta mit kell tegyen maga és családja érdekeinek biztosítása érdekében. Az 1920-as években, fiatalon jött Tatabányára. A bányánál helyezkedett el, ahol ügyessége, szorgalma révén hamar segédvájár, majd vájár lett. Rövidesen megnősült. Valahonnan az Alföldről "kommendáltak" számára egy csinos menyecskét. Lakást is kaptak a VI-os telepen, egy "hatajtós" bányászházban. A bányatársulattól kapott s a lakással járó berendezést, a vas-ágyakat, iksz-lábú asztalt, lócát is megkapták. Ebben az időben a szekrény nem volt elterjedett bútordarab a bányászlakásokban. A falba vert sínszeg szolgált a szegényes ruhaállomány tartására. Karcsi bácsi, illetve akkor még Karcsi, szorgalommal beszerzett egy "sublótot" is. Ez amolyan fiókos szekrény, mely a ruhák mellett a fehérnemű és különféle apróságok tartására is alkalmas volt.

10 8 Csendben és békességben éltek a fiatalok egymás mellett néhány évig, amikor hol az egyik, hol a másik szomszédasszony "jóindulattal" figyelmeztette Karcsit, hogy egy vasutas kerülgeti a feleségét. Karcsi elengedte füle mellett e suttogásokat. Egyenes, alakoskodni nem tudó jellem volt, nem feltételezte feleségéről, hogy olyasmit tesz, amit ő nem tett volna meg. Egyik éjszakás műszak alatt Karcsi beleesett a zsompba. Hajnali négy óra felé járt az idő, nem volt már sok hátra a műszak végéig. Akkoriban még nem volt az aknáknak fürdőjük, öltözőjük. A bányászok "beöltözve" jöttek a "siktára" /műszakra/, melynek végeztével haza siettek és otthon - ki teknőben, ki dézsában - megfürdött. A jóindulatú aknász hazaküldte a csuron vizes Karcsit. Nem sokkal múlt hajnali öt óra, amikor dideregve, türelmetlenül zörgetni kezdett lakása ajtaján. A "hatajtós" bányászlakásoknak nem volt előszobájuk. Egy üvegezett ajtón át közvetlenül a konyhába, onnan egy ugyancsak üvegezett, szemben lévő, ajtón ét a szobába lehetett jutni. Az ajtókon vékony textil-függönyök voltak, melyeken át be lehetett látni kívülről, ha a szobában égett a villany, sőt a függöny közelében mozgó alakok körvonalai is érzékelhetőkké váltak. Karcsi is látta, hogy a szobában felgyulladt a villany, de a felesége csak ujabb zörgetés után lépett ki a konyhába. - "Ki az?" - kérdezte izgatott hangon. - "Én vagyok - válaszolta Karcsi - Nyissál már ajtót, mert hideg van!" Ujabb csönd, majd kigyulladt az ajtó. Karcsi már tudta, hogy rosszkor érkezett haza és miért halogatta felesége az ajtó kinyitását. Határozott léptekkel a szobába sietett, és beszólt az ágy alatt lapuló, félig öltözött vasutasnak : - "Jöjjön ki onnan!" A fiatal ember remegve bujt elő és a rajtakapottak bűntudat-alázatosságával megadóan várta a megcsalt férj ütéseit. Ezek azonban Károly bölcsességéből eredően elmaradtak. - "Öltözzön fel. - Mondta természetes hangon Karcsi. Mikor ez megtörtént, az ajtóhoz lépett, azt kinyitva így szólt :

11 "Tűnjön el gyorsan!" Mikor a rémülettől szoborrá vált feleségével kettesben maradtak, színtelen hangon, melyből nem csengett ki a legkisebb harag sem, odaszólt hozzá : - "Mit bámulsz? Melegítsd a fürdővizemet! Fürödni akarok." Míg a remegő asszony gyorsan felszította a tűzhely parazsát és a parazsakban szunnyadt lángok életrekelve nyaldosták a tűzhely vas lapját, Karcsi a felmosó veder fölé tartva kicsavarta nedves ruhadarabjait... Megfürdött, majd az ágyába bujt. Mielőtt a falfelé fordult volna, hogy átadja magát a lét valóságára sűrű fátylat borító álomnak, odaszólt a zavartan szipogó, ide-oda totyogó feleségéhez : - "Két óra múlva ébresszél fel, be kell mennem a fizetésért." Azzal, mint aki jól végezte dolgát, elaludt. A rövid alvás után felöltözött és így szólt hűtlen hitveséhez : - "Itt van tíz pengő. Hét az útiköltségre, három, hogy útközben ehessél vagy ihassál valamit. Csomagold össze a holmidat, mire visszajövök ne találjalak itt. A kulcsot tedd a kisablakba." Azzal beballagott az akna-irodába, felvette fizetését, majd hazasétált. Míg oda volt, felesége rendbe szedte a lakást és felkészült a reggeli elkészítéséhez. Karcsi csodálkozva nézett rá : - "Mi az? Te még itt vagy? Nem megmondtam, hogy utazzál haza az édesanyádhoz?" Lett erre sírás-rívás, könyörgés! A megtévedt asszony térdre hullva kulcsolta át Karcsi lábait és sírva fogadkozott, hogy "soha többé!" Karcsi kiszabadította magát a görcsös ölelésből. Kihúzta az ágy alól az akkoriban bőröndként használatos úti-kosarat, melyben annak idején a "hozományát" képező ruhaneműit hozta magával a fiatalasszony és a sublótból kirámolva annak ruháit, megtömte és lezárta a kosarat, majd kirakta a küszöb elé,

12 ahová kitolta a már hangosan jajveszékelő asszonyt. A síró asszony előtt becsukódott az ajtó. A zárban Karcsi kétszer megfordította a kulcsot, majd mint aki dolgát jól végezte, elnyújtózott az ágyon. Az asszony egy ideig még az ajtó előtt sírt, zokogott, öklével verdesve az ajtó téglanagyságú üveglapjait. Mindez nem kis zajjal járt és a szomszédok kiszivárogva lakásaikból, némán nézték az asszony kétségbeesett vergődését. Egyesek arcán a szánalom, másokén a káröröm kifejezése ült... Mikor látta, hogy kérése, könyörgése süket fülekre talál, elcsendesedve felvette a kosarát és a szomszédok semmitmondó tekintetének kereszttüzében örökre eltűnt a Mozdony utca sarkán... Mikor egyszer Karcsi bácsi elmesélte nekem ezt a kis történetet, egy ideig némán néztünk magunk elé. Kérdésemre, hogy nem kellett volna azért a vasutast is megleckéztetni, így válaszolt : "Én csak hűséget kértem és vártam az asszonytól. Nem kaptam meg. Ezt erőltetni nem lehet. Miért vertem meg volna őket? Botrány legyen? Kórházba kerüljenek? Engem citáljon a csendőrség és bíróság? Nyelvére vegye ügyünket a telep szája?... Nem nem volt erre szükségem, - de nekik sem. Így volt ez rendjén. Látod, újra megnősültem. Szerető hü feleségre leltem Juciban, aki megajándékozott egy egészséges fiúval és egy egészséges leánnyal. Szépen élünk, megbecsüljük egymást. Így van ez rendjén."- Karcsi bácsi nem csak bölcs volt, de a legjobb pajtás is. Tetteit, szavait soha nem árnyékolta be irigység. Arcáról ritkán tűnt el a mosoly, szemeiből mindég vidám derű sugárzott. Elsőrendű szakember volt. Megérezte, ha valahol omlani készül a szén. - Hihetetlenül bátor volt. A legcsúnyább törésbe is - az előírásos "lekopogózás" után - ő vitte be az első, némi biztonságot nyújtó támfát. Egyszer egy égő munkahelyre behatolt, hogy kimentsen egy hosszú levegő-tömlőt, s az átforrósodott talpon használhatatlanná olvadt a gumicsizmája... Ha a lehullott szén leverte kezén vagy karján a bőrt,

13 szénport szórt rá, s ha nem állt el ettől sem a vérzés, már véres volt a csákány vagy a lapát nyele, letépett a kapcájából egy csíkot és azzal kötötte be. Nem ment a segélyhelyre, sajnálta a munkából így kieső időt. Harminckét évet töltött a bányában, de csak az utolsó évben érte komolyabb baleset. Az elszakadt végtelen-acélkötél eltörte a jobb lábát. Nem volt hajlandó hordágyra feküdni, a karomra és egy "macerájra" /mérésre használt léc-darab/ támaszkodva bicegett a közel egy kilométerre lévő kasig, abból a mentőautóig... Mikor nyugdíjba vonult, nagyon hiányzott számára a bánya. Minden nap hosszú sétákat tett a kötélpálya mentén, s a VIIIas akna lejtakna-szája közelében leheveredett a fűre és órákig nézte a mélybetűnő üres és a felszínre bukkanó teli csilléket. Alig 1-2 hónapja volt nyugdíjban, amikor egy délelőtt elsétált a palahányóra, hogy meglátogassa egy ott dolgozó volt munkatársát, akinek egészségét kikezdte a bánya és így külszíni munkára kényszerült. Amint beszélgetve nézegették a bánya "szemetét", homokot, márgát és követ hozó, kattogva érkező csilléket, egy éppen kidöntött csilléből kirepülő kő valami módon "gellert" kapott és úgy találta fejbe ütni Karcsi bácsit, hogy eszméletlenül szállították a kórházba, ahol csak másnap tért magához. Harminckét évi bányamunka után majdnem a felszínen okozta halálát a bánya... Fia - immár harmadik évtizedét tölti, mint ügyes bányakovács a XIV-es aknában, leánya is vájárhoz ment feleségül. Ő már örök álmát alussza a tatabányai temetőben, de emléke élni fog, míg hajdani munkatársai élnek... Sírja fölött éjjel-nappal ott kattognak az osztályozóra irányított, csillogó szénnel telt csillék.

14 D I S Z N Ó Ö L É S - D I S Z N Ó N É L K Ü L. A XIV-es akna lakótelepén lakott Imre Józsi bácsi. Már jól benne járt az ötvenedik élet-évében. Mivel egy erdélyi bányából vándorolt be Tatabányára, bányásztársai tréfálkozva "szőrös talpúnak" hívták maguk között, de sokszor a szemében is így nevezték. Nem haragudott érte, kedélyes, jó humorú ember volt, mint általában a bányászok. Szorgalmas, minden társadalmi munkából is részt vállaló, szolid életű ember volt, akibe beidegződött, hogy anyagiakra csak szorgalommal, sok munkával lehet szert tenni becsületes úton. Márpedig ő az anyagiakat is szerette, így azután a "Lottó" cédulák árusításától kezdve, mindenféle mellékmunkát szívesen vállalt. Nagy szakértője volt a disznóvágásnak és mestere az ízletes kolbász- és hurkakészítésnek. Szívesen és sűrűn vették is igénybe munkáját a disznót hizlaló bányászok. Egyszer, műszak után, e szavakkal állt elébe egy vájár : - "Józsi bácsi! Eljönne csütörtökön reggel hozzánk disznót vágni?" - "El én!" - felelte készségesen. - "Jól van, akkor csütörtökön reggel hat órára legyen nálunk, de hozzon magával mindent, ami a disznóöléshez kell!" Ebben megállapodtak. Másnap Józsi bácsi nekilátott a szükséges kések kiköszörülésének, a hurka- és kolbász-töltők rendbehozásának, a nagy és a kis kondér kisúrolásának. Vagy két napon át minden szabad idejét ennek a munkának szentelte. Csütörtök reggel alaposan felmálházva a gondosan előkészített szerszámokkal, már öt órakor, nagy szuszogva megindult a VI-os telep felé. A havas, csúszós úton botorkálva sűrűn találkozott műszakra igyekvő bányászokkal. Mindenki megkérdezte :

15 "Hová megy Józsi bácsi így felpakkolva?" Mindenkinek elmondotta, hogy disznót megy ölni a VI.-os telepre. Kimelegedve, fáradtam kopogott be megbízójának lakásába. A házigazda és annak néhány barátja - valamennyien a XIV. akna dolgozói - nagy gaudiummal fogadták. Lesegítették róla a kondérokat és nagy szatyrát, mely úgy volt méretezve, hogy a szerszámokon kívül a böllérnek ilyenkor kijáró "kóstoló" is bőven beleférjen. - "Jöjjön már beljebb Józsi bácsi, melegedjen fel egy kicsit!" - invitálta barátságosan a házigazda. Azzal letelepedtek a konyhában, ahol jó kisüsti pálinka mellett vidáman elbeszélgettek a bányabeli dolgokról, a sportról, az időjárásról. Ezek voltak az intim kalandok elbeszélései mellett a bányászok fő témái. Van is egy olyan tatabányai mondás, hogy a bányászok a bányában a szerelmi sikereikről, a kocsmában a bányában végzett munkájukról beszélnek többnyire. Már jól előrehaladt az idő, számtalanszor kiürítették a poharaikat, amikor Józsi bácsi így szólt : - "No de pajtikáim lássunk neki a munkának is." - "Semmi akadálya - mondta a házigazda - azzal kivonultak a tornácra. - "Hát hol az a disznó?" - kérdezte Józsi bácsi. - "Hát nem hozott magával disznót? - kérdezte elképedést színlelve a házigazda. Nekem nincsen disznóm, mondtam magának, hogy hozzon magával mindent, ami a disznóöléshez szükséges!" Lett nagy nevetés, csak Józsi bácsi arca nyúlt meg és tört ki belőle olyan szavak áradata, melyek a házigazdára vonatkoztatva messze túlhaladták a legsúlyosabb becsületsértés kritériumait is. A vidám nevetés azonban rövidesen legyőzte a haragot és néhány perc múlva ismét a konyhában ültek jóízűen falatozva a kamrából előkerült sonkából, és - mint a bányászok mondani szokták - "nagytermelést végeztek a Tatabányán közismert Sebald-féle borból. /Helyreigazítás : Nem Imre József, hanem Imre Pista volt a fenti történet főszereplője./

16 L A C S N I ÉS A R E N D Ő R. Lacsni János komoly, szorgalmas bányásza volt a XIV-es aknaüzemnek. Szárról motorkerékpárján járt be dolgozni Tatabányára. Jó vájár volt, soha - sem társaival, sem feletteseivel nem volt nézeteltérése. Egész életét a munka töltötte ki. Mindenki szerette és becsülte. Ő is szerette embertársait, tisztelte a törvényeket, előírásokat. Egyszer mégis összetűzésbe került a rendőrséggel : A délutános műszak után, este valamivel 11 óra előtt, motorkerékpárján hazafelé tartott, amikor a "NIVÓ" kocsma előtt /amit hivatalosan "bisztró"-nak neveztek/ egy rendőr őrmester megállította. - "Ivott?" - kérdezte zord hangon a rend őre. - "Igen". - válaszolta Lacsni kissé meglepődve a rendőr váratlan és udvariasnak nem mondható fellépésén. - "Menjen oda a gépkocsihoz" - szólt a rendőr parancsoló hangon a Lusztig-köz sarkán álló URH-s rendőrautó felé mutatva. Lacsni szó nélkül leállította a motort, engedelmesen odatolta a járőrkocsihoz, ahol három rendőr álldogált. Ezek egyike szondát vett elő, s felkérte Lacsnit, leheljen bele. Megnézték a szondát, melyen semmi elszíneződés nem mutatkozott. Gondolván, hogy rossz a szonda, másikat vettek elő. Az eredmény ugyan az. - "Mennyit ivott?" - kérdezte az őt megállító őrmester. - "Hát legalább egy litert, ha nem többet" - volt Lacsni szelíd, engedelmes válasza. A rendőrök összenéztek, majd egy ujabb szondával próbálkoztak. Eredmény : ismét semmi elszíneződés. - "Mit ivott?" - kérdezte gyanakvó hangon az egyik rendőr.

17 "Hát vizet. - Felelte szokott nyugodtságával János - Műszakról jövök és mikor kiszállok a bányából) mindég megiszom egy-két kulacs Tizet, hogy a torkomra szállt szénport lemossam. A rendőrök nagyot nevettek és nevetésük az ügyetlenül kérdező őrmesternek szólt, majd barátságosan útjára engedték a jámbor arccal mosolygó Lacsnit. Az őt megállító és ügyetlenül kérdező rendőr őrmestert sokáig ugrathatták társai, mert az hónapokon át leste a bányához vagy onnan haza motorozó Lacsnit, hogy valami szabálytalanságon érje... Lacsni azonban erre nem adott módot.

18 S Z Á M E L I S T V Á N. Már fiatalon, az 1920-as években, bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Heves vérű, szókimondó, igazságszerető ember lévén, annak ellenére, hogy elismerten jó munkás volt, kitiltották a salgótarjáni bányákból ben telepedett meg Tatabányán és itt is lelkes, harcos tagja lett a szakszervezeti- és a párt- mozgalomnak. Többször előállították a csendőr őrsre, megfenyegették, megverték, majd itt is a munkából kirekesztettek "fekete listájára" került. A földműves parasztoknál vállalt alkalmi munkákból élt. Amikor a nyilasok megostromolták a bányász szakszervezet székházát, ott volt a kevés számú védők első sorában. Bátor kiállása további meghurcoltatásokat eredményezett. Letartóztatások... verések... majd munkaszolgálat... A felszabadulást követően félreállva azok sorától, akik rangot, tekintélyt és anyagi javakat nyújtó pozíciók elnyerésére törekedve kívánták - sokszor nagyon kétes értékű - "érdemeiket" gyümölcsöztetni /mert akadtak ilyenek is!/, csákányt, lapátot ragadva visszatért a bányába egyszerű vájárként, ahonnan évekig Salgótarjánban és Tatabányán egyaránt, mint "megbízhatatlan forradalmár" ki volt tiltva. Úgy érezte, a lerombolt országnak most elsősorban bányamunkásokra van szüksége, akik előteremtik az ipar számára életet adó szenet. A XIV-es aknában, majd a mélyépítőknél dolgozott. Példás házaséletet élt a VII.telep egy kis bányász lakásában. Felesége, aki tanácsi dolgozó volt, betegsége miatt idő előtt került nyugdíjba. A köztiszteletben állott asszonyt, mindent megtéve gyógyulása érdekében, gyöngéd szeretettel ápolta hosszú éveken keresztül. Igazság- és emberszeretete mellett, meleg szívének túláradó szeretetéből bőven jutott az erdők fáinak és állatainak is.

19 Szabad idejének jó részét a közeli erdőben töltötte, ahol nagy gonddal metszegette, ojtogatta a fákat, bokrokat, hallgatta a madarak dalát, figyelte a vadak járását... Ezt teszi ma is - nyugdíjas korában - s ha az időjárás a lakásába szorítja, gazdag kis könyvtárának állatokról, növényekről, vadász-kalandokról mesélő könyveit lapozgatja... - o - o - P É T E R É K E L V Á L T A K. Péter ifjú feleségével Pesten dolgozott egy gyárban. Pál, aki Péter feleségének a férje volt, Tatabányán vájárkodott. A két sógor jövedelme között tetemes különbség volt. Így érthető, hogy a kevesebbet kereső Pétert addig unszolta a felesége, míg le nem költöztek Tatabányára. Ez az 1940-es évek végén történt, amikor különösem nagy szükség volt a bányászokra. Azonnal kaptak egy szoba-konyhás a régi bányászházak egyikében. Jól ment a soruk. Péter hamarosan megszerezte a vájár képesítést, felesége is szépen keresett a gépüzemben. Szép konyha és szoba-bútort vettek, nagy rádiót, sőt még egy varrógépet is, mert az ügyes kis fiatal asszonyka a varráshoz is értett. Munkával, szórakozással minden különösebb esemény nélkül telt el néhány év, amikor váratlan esemény vont sötét felhőt a fiatal pár házasságának addig derűs egére. Az asszonyka, aki előzőleg többször szóba hozta, hogy milyen nehéz az élete a megözvegyült, három kis gyermekkel magára maradt művezetőjének, egy este azzal lepte meg Pétert, hogy bejelentette : ő annyira

20 az özvegy művezetőt, s főleg annak három gyermekét, hogy másnap hozzá költözik. Meghányták-vetették a dolgot. Péter látta, hogy nem tudja felesége szándékát megváltoztatni, beleegyezett a válásba. Abban állapodtak meg, hogy megfelezik minden ingóságukat és másnap este az asszony eljön a neki jutó részért. Azután aludtak egyet a dologra, reggel korán mindketten munkába mentek. Péter lehangoltan, szótlanul végigdolgozta a műszakot, majd két óra után haza indult. Útközben betért a volt "Doktor-kocsmába", ahol felhajtott néhány fröccsöt, majd haza ballagott. Otthon nekiállt a "felezésnek". Fejszét vett elő és a konyhai zsámolytól kezdve a kombináltszekrényig, a rádiótól a varrógépig mindent darabokra vágott. A roncsokból két egyforma halmot rakott. Egyet a konyhában, egyet a szobában. Mikor délután hat óra tájban a felesége megjelent egy kocsival a neki járó részért, Péter rámutatott a két halomra : - "Válasszál!" Nagy sírás-rívás közben az asszony elment. A történetnek azonban nincsen vége. Néhány hét után a jobb belátásra tért feleség visszaköltözött. A két szalmazsákkal berendezett lakásukba helyreállt a béke és a szeretet. Szorgalmas munkával, takarékossággal nekiláttak, hogy új bútort vegyenek. Esetük híre - a jó szomszédok révén - hamar elterjedt, mindketten célpontjaivá váltak munkatársaik tréfálkozásának, amiért azután vissza is költöztek Budapestre...

21 G Á B R I S S Á N D O R. Az 1950-es években a tatabányai XIV-es akna egyik jó humorú vájárja volt a Száron lakd Gábris Sándor. Kellemes benyomást keltő arcvonásai, mindég mosolygó arca, mindenki iránt egyformán megnyilvánuld jóakarata, segítőkészsége révén is közszeretetnek örvendett társai körében. Tréfái, ugratásai soha senkit sem sértettek, olyan ügyesen tudta kiszemelt "áldozatait" megtréfálni, beugrasztani, hogy a végén azok maguk is derültek póruljártukon. Egyszer megszólította az akna egyik nagyon szorgalmas, de kissé együgyű vájárját : - "Édes komám, vannak nektek tyúkjaitok odahaza?" - "Hát hogyne volnának" - válaszolt a VII-es telepen lakó G.R. - "Akkor csinálhatnánk egy jó üzletet" - fűzte Sándor tovább a beszélgetést. "A szári patikus összevásárolja a tyúk fekáliákat /persze nem a "fekália" szót használta, hanem annak magyar változatát/ Két forintot fizet kilójáért, mert valami orvosság-alapanyagot von ki belőle. Gyűjtsél össze 1-2 zsákravalót, én elviszem Szárra, eladom a patikusnak, az érte kapott pénzt pedig megfelezzük. Jó?" G.R., aki amúgy is szerette a pénzt, dolgos ember is volt, szabad idejének nagyobb részét is barkácsolással, madár kalitkák fabrikálásával, madarászással töltötte, hogy zsebpénzét növelje, örömmel fogatta a kapott ajánlatot. Másnap nekilátott a "hatajtós" bányászházban lévő lakásához tartozó kertje sarkában álló tyúkól kitakarításához. Mikor ezzel végzett, szomszédainak, a rossz nyelvek szerint az utca majdnem minden tyúktartó lakójának a tyúkólát is kitakarította. Szomszédai még pár pohár borral honorálták is fáradozását. Mikor már néhány zsákravaló matériát Összegyűjtött, ragyogó arccal jelentette Sándornak és megkérdezte, mikor szállíthatná.

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA

SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA Pósa János egyetemista akkor ismerte meg Bucskó Ilonát, mikor az a fenekébe szúrt. János már lefeküdt a paraván mögött levő keskeny ágyra, nadrágját engedelmesen letolta

Részletesebben

Gárdonyi Géza. Az ablak

Gárdonyi Géza. Az ablak Gárdonyi Géza Az ablak Egy tizenöt éves fiú is járt az iskolába. Daninak hívták. Leány is volt három olyan nagyocska. De azok mind vidámak voltak és kedvesek. Csak ez a Dani! Ült fakó arccal az első helyen,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

Duna utca. családvers

Duna utca. családvers Terék Anna Duna utca családvers és lehet, én mégiscsak a Duna utcában voltam egész életemben a legboldogabb. öten laktunk két szobában, s apám sosem tudta nyugodtan megcsókolni anyámat, mi néztük őket

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi I. A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi értelme ennek az unalmas hímzésnek! A mamának már

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II.

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II. SZKB104_14 Körön kívül, körön belül II. TANULÓI KÖRÖN KÍVÜL, KÖRÖN BELÜL II. 4. ÉVFOLYAM D1 Három szituáció képen 137 138 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANULÓI D2 Fekete István: A két

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

A legszebb mesék Mátyás királyról

A legszebb mesék Mátyás királyról A legszebb mesék Mátyás királyról Roland Tartalomjegyzék Mátyás király és a kolozsvári bíró / 4 Egyszer volt Budán kutyavásár / 8 Mátyás király és a huszár / 12 Mátyás király és a százesztendős ember /

Részletesebben

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével.

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével. Kézipatika az ország tetején Mátraszentimre Magyarország legmagasabban átlagosan 800 méteren fekvô önálló települése. Hivatalosan még öt települést foglal magában: Mátraszentistvánt és Mátraszentlászlót,

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre RACHEL ALLEN Ezt a könyvet férjemnek, Isaac-nak ajánlom akinek szere tete, támogatása

Részletesebben

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba

Részletesebben

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A Károlyi Pályázat Kémia Írta: Elefánti Barbara 10. A 2007. november 3. Tartalomjegyzék 2. oldal: Tartalomjegyzék 3. oldal: Bevezetés 4. oldal: Emil Fischer élete és munkássága 5.-7. oldal: Beszélgetés Emil

Részletesebben

MENNYIT ÉR A VÁLTÓ? ÜGYVÉDI FURFANG

MENNYIT ÉR A VÁLTÓ? ÜGYVÉDI FURFANG ÜGYVÉDEK MENNYIT ÉR A VÁLTÓ? A két világháború közötti időben a népszerű Ludajic Milos irodájában dolgozott K. Vilmos, egy szürke kis díjnok, afféle iratrendező. Kispénzű ember lévén, gazdájától ellesett

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

Erskine Angelika: Lélekmadár

Erskine Angelika: Lélekmadár A vers- és prózaíró pályázat díjazott alkotói a 2011-12-es tanévben: Erskine Angelika 1.a Ring Dóra 1.b Robotka Ádám 2.b Both Noémi 3.a Miletics Maya 4.b Bonecz Bendegúz 5.b Bodóczy Iliáná 8.b Török Anna

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Bánszky Pál A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Ön nem kecskeméti, mégis nagyon sokat tett az utóbbi évtizedekben Kecskemét város kulturális életéért. Honnan származik, hogyan került

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA Szakmai gyakorlatomat Máltán, a Vera Sant Fournier Interior Design Studionál végeztem. Ez a csupán három főből álló cég elsősorban magánlakások

Részletesebben

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek

Részletesebben

BOKROS LAJOS. A GAZDASAGROL GYERmEKekNEK. Mivel fizetünk? Mi az az adó? Mit csinál egy bank? Miért van munkanélküliség?...

BOKROS LAJOS. A GAZDASAGROL GYERmEKekNEK. Mivel fizetünk? Mi az az adó? Mit csinál egy bank? Miért van munkanélküliség?... Illusztrációk: Kozak Kata / mesélő: BOKROS LAJOS Mivel fizetünk? Mi az az adó? Mit csinál egy bank? Miért van munkanélküliség?... Csak néhány kérdés azok közül, melyekről a Pénzkérdés című füzetben könnyed,

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Könnyek útja. Versválogatás

Könnyek útja. Versválogatás Könnyek útja Versválogatás Szerző: Nemes Kiss Kata Minden jog fenntartva Borítóterv és kivitelezés: Boris Vanessza Szerkesztette: Lélek Sándorné 2014. Előszó a Könnyek útjához: A szépség: álom. Az álom

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

AZ A NAP. LXVIII. évfolyam, 11-12. szám 2004. november-december

AZ A NAP. LXVIII. évfolyam, 11-12. szám 2004. november-december HD LXVIII. évfolyam, 11-12. szám 2004. november-december AZ A NAP APRÓ ISTVÁN Az a nap úgy kezdődött, hogy több kilométeres dugóba kerültem az elővárosban. Nem, így akármelyik nap kezdődhet, az a bizonyos

Részletesebben

M. Veress Mária. Szép halál

M. Veress Mária. Szép halál 184 Rügyek Szép halál Először nem figyeltem fel a kiáltásra, nem volt abban semmi különös, hogy valaki ordibál, megszokott volt ez arrafelé. Csak mikor közelebb értem, akkor hallottam, hogy mintha segítségért

Részletesebben

FELSŐBÜKI NAGY PÁL ALSÓ TAGOZATOS TANULMÁNYI VERSENY Bük, 2013. március 25. MATEMATIKA 1. OSZTÁLY

FELSŐBÜKI NAGY PÁL ALSÓ TAGOZATOS TANULMÁNYI VERSENY Bük, 2013. március 25. MATEMATIKA 1. OSZTÁLY FELSŐBÜKI NAGY PÁL ALSÓ TAGOZATOS TANULMÁNYI VERSENY Bük, 2013. március 25. MATEMATIKA 1. OSZTÁLY név:... iskola:... 1. Számolj pontosan! Milyen szám kerül az utolsó helyre? 19-3 + 2-7 - 2 + 5-2 + 6 =

Részletesebben

A HECSEDLI MEG A POSTÁS

A HECSEDLI MEG A POSTÁS SZEMLE 13 T. Ágoston László A HECSEDLI MEG A POSTÁS Hecsedli. Várjuk a postást mondta Bányai, az író, és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

A három narancs spanyol népmese

A három narancs spanyol népmese BOLDOG KARÁCSONYT! Veronika meséi A három narancs spanyol népmese Sok-sok évvel ezel tt élt egy faluban egy öregasszony, akinek három feln tt fia volt. Éppen házasulandó korban, de sajnos nem találtak

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

T. Ágoston László A főnyeremény

T. Ágoston László A főnyeremény T. Ágoston László A főnyeremény Gondosan bezárta az ajtót, zsebre vágta a kulcsot és egy széllel bélelt, kopott nyári nadrágban, hasonlóképp elnyűtt pólóban, és mezítlábas papucsban lecsoszogott a földszintre

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

2012. július 29. Vasárnap.

2012. július 29. Vasárnap. Még Sorvagurban voltunk amikor arról tanakodtunk, hogy melyik lenne a legalkalmasabb kiindulási pont, ha Izlandra szeretnénk áthajózni, de hamarosan rájöttünk, hogy a nagy távolság miatt ez édes mindegy.

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Szardínia Szicília. 2012. március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a

Szardínia Szicília. 2012. március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a Szardínia Szicília 2012. március 28-tól április 5-ig Készített: Varga Orsolya 13. a 1.nap: Már hetek óta várt utazás végre kezdetét vette. Mindenki izgatottan várta a repülő utat, a fogadó családját, az

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Állomások és megállóhelyek: 1. Úttörő stadion (fejállomás) és fűtőház 2. Úttörő placc (VÁ, és 2 db tárolóvágány) 3. Nagy rét

Részletesebben

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON Téboly Annának nem volt sok dolga, hiszen rajtam kívül egy teremtett lélek sem volt a presszóban, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen kinek jutna eszébe éppen vasárnap éjjel

Részletesebben

kegyetlen igazságot egészen az utolsó vizsgálatok lezárultáig.

kegyetlen igazságot egészen az utolsó vizsgálatok lezárultáig. Gesztenyefaág A kórház hűvös, steril levegője körülölelte az idős asszonyt. A szoba fehér berendezése és a csempézett fal tisztaságot sugárzott. Négy ágy volt benne, közülük egy üresen állt, a mellette

Részletesebben

egy nagy nyaklevest, mert az üveg drága dolog volt az ötvenes évek közepén. Azt is kezdtem megtanulni, hogy nem mindegy, milyen irányba tartod a

egy nagy nyaklevest, mert az üveg drága dolog volt az ötvenes évek közepén. Azt is kezdtem megtanulni, hogy nem mindegy, milyen irányba tartod a A FEGYVERHORDOZÓ Ahogy gyerekkoromban a világra csodálkoztam, a szép lányokon, szerelmen kívül igazán a puska érdekelt. Három-négy éves koromban, amikor a marcali korházban sérvvel operáltak, látogatni

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

DOMSZKY ZOLTÁN. 69 nap alatt Magyarország körül

DOMSZKY ZOLTÁN. 69 nap alatt Magyarország körül DOMSZKY ZOLTÁN 69 nap alatt Magyarország körül Előzmények Sajnos nem olyan régtől túrázom talán úgy 10 éve kezdtem, de nagyon megszerettem, és belekóstoltam a teljesítménytúrázás műfajába is. Nagyon lelkes

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika)

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika) FORGATÓKÖNYV Esemény: Madarak és fák napja Időpont: 2014. május 12. (hétfő) A program szervezői: Földi Erika, Török Éva, Vinnai Krisztina, Helyszín: PARK, Művelődési ház előtti terület, Iskolai ebédlő

Részletesebben

SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL

SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL CSONKA MARGARÉTA Ma arra ébredtem, fejemben sétált Camille Claudell, egyre csak verte a márványkövet, majd elrohant döngetni nagykaput, Rodin, Rodin, nyissál kaput! Gyermekeim

Részletesebben

Dr. André László m. kir. csendőr százados

Dr. André László m. kir. csendőr százados Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

Jelentkezési lap NÉV. Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám:

Jelentkezési lap NÉV. Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám: Jelentkezési lap.. NÉV Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám: 1.Feladat TOTÓ (Húzd alá a helyes választ!) 1. Mibe lépett bele Kópé, amikor vérzett a lába? egy hegyes szögbe egy süni

Részletesebben