Penta Unió Zrt. Név: Selyem Zoltán. Szak: Okleveles Nemzetköziadó-szakértő. Konzulens: Bárány Terézia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Penta Unió Zrt. Név: Selyem Zoltán. Szak: Okleveles Nemzetköziadó-szakértő. Konzulens: Bárány Terézia"

Átírás

1 Penta Unió Zrt. Magyarország az Amerikai Egyesült Államokkal és Németországgal kötött kettős adóztatásról szóló egyezményeinek összehasonlítása térben és időben Név: Selyem Zoltán Szak: Okleveles Nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Bárány Terézia

2 Tartalomjegyzék: 1. Kettős adóztatásról szóló egyezmények történelmi háttere Bevezetés A magyar adóegyezmények története Egyezmények története, kialakulása Modellegyezmények Az OECD Modellegyezmény alapszerkezete OECD és ENSZ modellegyezmény összehasonlítása Az egyezmények fontossága, nemzetek érdekei Fejlett országok egyezményei Fejlett országok, fejlődőkkel kötött egyezményei Magyarország érdekei az egyezmények relációjában A kettős adóztatás megoldatlan esetei, alkalmazásának kockázatai Összehasonlítás A magyar adórendszer versenyképessége nemzetközi viszonylatban Magyarország az Egyesült Államokkal kötött egyezményeinek összevetése Magyarország, Németországgal kötött egyezményeinek összehasonlítása Összegzés A fent említett országokkal kötött egyezmények összevetése, konklúzió Irodalomjegyzék Oldal 1

3 1.1 Bevezetés Jelen szakdolgozatom célja, hogy megismertesse Magyarország gazdasági pozícióját és lehetőségeit a világ gazdaságának összemérésében, melyet a kettős adóztatásról szóló egyezmények segítségével szeretnék szemléltetni, két választott egyezményes ország relációjában. Ezen országok közül az egyik az Amerikai Egyesült Államok, ki a világ gazdaságának vezetője, a másik Németország, mely Európa vezető gazdasági szereplőjének számít. 1.2 A magyar adóegyezmények története Magyarország adózási szempontból eseménytelen volt az es szabadságharctól a kiegyezéséig. Azonban 1867 után Magyarország visszakapta fiskális szuverenitását. Az osztrák és a magyar országrészek vámuniót alkottak. A gazdaság ez idő tájt rohamos fejlődésnek indult. Köszönhető volt ez az olyan beáramló fejlett technológiának, mint a telefon, gőzhajó vagy a vasútvonalak építése. A lehetőségek új nemzetközi kapcsolatokat eredményeztek, ezzel egyidejűleg számos új adónem jelent meg, köztük a jövedelemadó is. Magyarország már a második világháború idején is jelentős mennyiségű egyezménnyel bírt, mely a háború után háttérbe szorult. Azonban a 70-es években a folyamat újra növekedésnek indult. Egyezményt kötöttünk többek közt Németországgal és az Egyesült Államokkal is. Ebben az időben azonban Magyarország még nem rendelkezett kellő szakmai felkészültséggel a fejlett országokhoz képest. Az akkor kötött egyezmények számos hányada még ma is hatályban lévő egyezmény, melyek vonatkozásában a közelmúltban több kezdeményezés is történt az újratárgyalására. 1.3 Az Egyezmények története, kialakulása A globalizáció hatására a megnőtt a nemzetközi határon átnyúló gazdasági események volumene. Ennek következtében egyre nagyobb szerepet nyer az ilyen gazdasági események lebonyolításához szükséges adózási ismeret. Oldal 2

4 A szereplők felismerték, hogy a jövedelmek kettős adóztatása jelentősen megnehezíti a nemzetközi gazdasági folyamatok fejlődését. Erre való kezdeményezésként 1902-ben megkötötték a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt az Osztrák-Magyar Monarchia és a Porosz Birodalom között. Ez idő óta az egyezmények módszerei sokat fejlődtek, de mai napig nem hoztak teljes sikert a kettős adóztatás kiküszöbölésére vagyis, hogy egy meghatározott jövedelem után két vagy több országban is adófizetési kötelezettség keletkezzen ugyanazon adóalany vonatkozásában. Mértékét tekintve a magánszemélyek mellett főként a gazdasági társaságok kerültek hátrányos helyzetbe. A kettős adóztatás ténye komoly, multinacionális társaságok döntéseit befolyásolja. A kedvezőtlen feltételek elriaszthatják a külföldi befektetők hajlandóságát. A kettős adóztatás elkerülésére azonban számos megoldás kínálkozik. Az országok nemzetközi jogrendszerük formálásával lehetővé tehetik, hogy a külföldön megfizetett adót beszámítsák az illetőség szerinti országukban fizetendő adóba, egyoldalú unilateriális szabályozás alkalmazásával. Ennek alkalmazhatósága azonban jelentősen korlátolt. Az egyezmények korlátolják a forrás ország adókulcsának mértékét. A nemzetek ennek következtében törekszenek arra, hogy kettős adóztatásról szóló egyezményekkel rendelkezzenek, melyek lehetnek bilateriális vagy akár kettőnél több ország között kötött multilateriális egyezmények egyaránt. Az egyezmények meghatározzák, hogy adott jövedelemadó kategória relációjában mely ország tartózkodik az adóztatás jogától az egyezmény szereplői közül, ennek következtében elkerülhető egyes jövedelmek kettős adóztatása ben az OEEC közzétette az első adóegyezményekre vonatkozó ajánlását 70 egyezmény volt hatályban. A modellegyezmény a Nemzetek Szövetsége kereti közt 1921-ben elindult előkészítést követően az 1928-ban Genf, 1943-ban Mexikó és ban London által közzétetteknek volt köszönhető. A közzétételt követően az OEEC, OECD-vé alakult át. A következő egyezményként hívott standardot a Draft Double Taxation Convention on Income and Capital elfogadása 1963-ban történt. Oldal 3

5 A már ténylegesen modellegyezménynek nevezett szerződésminta és kommentárja 1977-ben került kibocsájtásra, Model Double Taxation Convention on Income and on Capital néven. A modellegyezmény ez idő óta többszöri módosításon ment keresztül, legutoljára július 22-én. 2.1 Az OECD Modellegyezmény alapszerkezete A modellegyezmény 7 fejezetből áll, melyekből az első az egyezmény hatályát tárgyalja, a második a forgalomértelmezésekről szól. Tehát a Modellegyezmény értelmezési tartományát foglalja magába. A harmadik fejezet az államok, jövedelmek adóztatási jogának megosztását tartalmazza. A negyedik a vagyonadóztatási jogának megosztásáról szól. Az ötödik fejezet a kettős adóztatás elkerülését határozza meg. A hatodik a speciális rendelkezéseket, a hetedik a záró rendelkezéseket foglalja magába. Az adóztatási jog elosztásával kapcsolatban a modellegyezmény két formulát alkalmaz. Az egyik alapján a jövedelem csak az egyik államban adóztatható, a másik állam köteles mentességet biztosítani az adott jövedelmet illetően. Ez az alternatíva biztosítja az illetőség szerinti ország adóztatási jogát. Szemléltetésként ilyen a vállalkozási nyereség adóztatásának főszabálya az amerikai magyar egyezményből: Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható. A másik lehetőség értelmében a jövedelem megosztható a szerződéses államban. Az egyezmény ezt a lehetőséget mindig a forrás ország adóztatási jogára vonatkozóan alkalmazza. Mivel az illetőség szerinti ország a belföld illetőségű adóalanyt a világ jövedelme szerint adóztatja, ha a forrás ország számára adóztatási jogot biztosít az egyezmény, ennek figyelembevételéről gondoskodni kell az illetőség szerinti ország adóztatási jogának korlátozásával. Az illetőség szerinti ország adóztatási jogának korlátozásáról a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó általános szabályt kell alkalmazni. A forrás ország adóztatási jogának biztosítására vonatkozóan kiegészül az első formulában említett idézet azzal, hogy, kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki. Oldal 4

6 Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, annak nyeresége megadóztatható a másik államban, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be, attributable to that permanent establishment. A negyedik fejezet ugyan ezt a formulát foglalja magában. Az adóztatási jog elosztását tekintve megkülönböztethetők a tevékenységből származó jövedelmek, a vállalkozási nyereség, a meghatározott vagyonból származó jövedelem, a vagyonértékesítésből származó jövedelem és az egyéb jövedelmek. A rendelkezés célja, hogy minden jövedelem, amelyre az egyezmény tárgyi hatálya kiterjed, besorolhatóvá váljon valamely kategóriába. 2.2 OECD és ENSZ modellegyezmény összehasonlítása A fejlődő országok érdekeinek figyelembevételével jött létre az ENSZ modellegyezmény. Ingatlanvagyonból származó jövedelem kapcsán a forrásadóztatást, illetve a fekvési hely elvet mind két modellegyezmény elismeri. Fontos az adózás tekintetében, hogy a nettó bevétellel szemben a ráfordítások elszámolhatóak legyenek. Az adóalap korlátozását a gazdálkodók nyereségadójánál önálló és nem önálló munka kapcsán alkalmazzák. A vállalkozási nyereséggel kapcsolatban a telephely elv ezt tartalmazza. Az ilyen helyzetek esetén az ENSZ modellegyezmény a közvetlen jogügyletet a forrás országban adóztatja meg, ha a belföldi gazdálkodó ugyanazon országban telephellyel is rendelkezik, mely telephely ugyanazon vagy hasonló tevékenységet folytat. Ezt a fejlett országok elvetik, mert ez a telephely elv kikerülését eredményezheti. Az önálló munkából származó jövedelem forrásadóját az ENSZ modellegyezményben az állandó berendezkedéstől tette függővé a jogalkotó. Míg a nem önálló munkából származó jövedelemnél a forrásadóztatás megegyezik az OECD modellegyezménnyel. Az ideiglenes kiküldöttekre vonatkozóan a szabályozás eltérő, az egyezmények ezt a kétoldalú tárgyalásokra hárítják. Oldal 5

7 A forrásadóztatás érték alapján történő korlátozása az osztaléknál, a kamatnál és a licencdíjnál megegyezik az OECD modellegyezménnyel. Az ENSZ modellegyezmény nem rögzíti a korlátot számszerűen. Jól látható azonban, hogy nem sikerül az érdekellentéteket feloldani, a kétoldalú tárgyalásokra hárul a döntés. Ezeken a tárgyalásokon nem egyenlő feltételekkel rendelkező országok tárgyalnak, így a fejlett országok előnye jelentős. A vagyon adóztatását az ENSZ egyezmény nem szerepelteti, a bilaterális egyezmények tárgyalópartnereire hárítja azt Fejlett országok egyezményei Az OECD modellegyezményben a forrásadóztatás korlátozása a központi cél. A forrásadóztatás fenntartható. Az ingatlan definícióját, az ingatlan fekvési helye szerinti állam határozza meg. Tehát az ingatlan fekvése szerinti állam törvényei szabják meg azt, hogy az ingatlan hasznosításából származó jövedelem után kell-e fizetni adót. Az OECD situs szerinti adóztatás elve elsőbbséget élvez a telephely elvével szemben. Az adóalap korlátozása mind a vállalkozói nyereség, mind az önálló és nem önálló munka vonatkozásában érvényesül a forrásadóztatás keretében. Az adókulcs mérséklése olyan területeken kerül alkalmazásra a forrás országban ahol nincs tartós gazdasági elkötelezettség. Ilyen jövedelemnek számít az osztalékjövedelem és a kamatjövedelem. Egyéb az OECD egyezményen kívüli egyezményekben alkalmazzák a jogdíjra is. Az adókulcs mérséklésének szükségszerűségét a bruttó módon megállapított forrásadó teszi lehetővé. A forrásadóztatás milyenségét az egyezmény az egyezményt kötőkre bízza. A forrásadóztatás csökkentésére vagy megszűntetésére lehetőség nyílik a visszatérítéses elv értelmében. A székhely szerinti országban lehetőség nyílna a másik országban megfizetett adó visszatérítését igényelni. Ezáltal stabilizálhatóvá válhatna a székhely országában, a jövedelem bevallása is. Oldal 6

8 A forrás ország engedélyezhet mentesítést, vagy mérsékelt kulcs alkalmazását. Az USA és Németország adójogában, egyezményes országok relációjában, az adós kérhet egy mérsékelt forrásadó levonást mentesítési eljárás keretében, vagy mellőzheti az adó fizetését. Az igény a forrásadó alóli mentesülés iránt annál erősebb, minél gyengébb a forrás ország gazdaságához való kötődés. Az OECD mintaegyezmény javasolja a jogdíjak és a nyugdíjak mentesítését a forrásadó tekintetében. A kamatadó területén egyetértés mutatkozik az egyezményt kötő államok közt a forrásadó eltörlését illetően. A vagyonadóztatás a jövedelemadóztatás mintáját követi Fejlett országok fejlődőkkel kötött egyezményei A tárgyalások következtében az OECD modellegyezményre épített javaslatok jelentős ellenállást váltanak ki a fejlődő országok körében. Mely az OECD egyezmény kiegyensúlyozott gazdasági forgalomra vonatkozó tartalmával magyarázható. A kiegyensúlyozott gazdasági forgalomnál a forrásadóztatás megszüntetése mindkét fél érdeke. Az export-import harmóniája viszont csak a fejlett országok egymás között történő ügyletei kapcsán valósul meg. A fejlődő és fejlett országok kapcsolatai közt nincs meg a harmónia, mely a fejlődő országok hátrányára válik többnyire. Ha az OECD egyezmény mintájára köttetnek a szerződések, abban az esetben a fejlődő országok lemondanak az adóztatás jogáról a fejlett országok előnyére. Az érdekellentét a forrásadóztatás területén is meglehetősen jelentős a fejlett és a fejlődő országok között. Ezen ellentét feloldására hivatott az ENSZ modellegyezmény, mely a fejlődő országok érdekeit is igyekszik figyelemben tartani. Az ENSZ modellegyezmény is elismeri a fejlődő országok igényét a forrásadóztatás tekintetében, de nem hagyja figyelmen kívül a fejlett országok gazdaságpolitikai célját Magyarország érdekei az egyezmények relációjában. Magyarország tőkeimportőr országnak számít. A múltban és a közeljövőben sem fog változni ez a tény. Oldal 7

9 Hazánk kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően sok ország befektetőjének fókuszában áll, így egy összetett érdekháló van jelen a piacon. A magyar gazdaság nyitott. Ebből és a Magyar tőke a helyzetéből adódóan kevés az olyan szektor, ahol domináns magyar érdekek volnának, ahol a piacvédelme előtérbe kerülhetne. Az EU-s kötelezettségeink sem teszik lehetővé, hogy korlátlanul megvédjük piacunkat. Magyarországnak kiemelkedő szerepe van az áthaladó befektetések területén. Olyan területeken, mint a holding társaságok, vagy a finanszírozó cégek. Ennek fenntartása érdekében, országunk igyekszik egyezményeiben az illetőség szerinti adózást alkalmazni, mivel ez teszi lehetővé a befektetők számára a hazánk által nyújtott kedvezmények érvényesíthetőségét. Megsűrűsödtek a befektetési adókedvezmények, melyek végett a sok befektetni vágyó, viszonylag alacsony nyereségadót fizet. Magyarországon a jövedelemadók jelentőségénél sokkal mérvadóbb az egyéb adók és az indirekt adók jelentősége. Magyarország adórendszere a territoriális adózást részesíti előnyben, miszerint csak a belföldön keletkezett jövedelmeket adóztatjuk. Más országok a vállalkozások külföldön keletkezett jövedelmét is próbálják megadóztatni. Németországban sincsen ez másként. Ennek értelmében az Außensteuergesetz, vagy sok országban az exit tax, vállalkozások konszolidált adóztatása. A Magyar gazdaság szereplőinek túlnyomó hányada külföldi tulajdonú, ezért káros lenne az egyezmények alkalmazhatóságát korlátozni. Amennyiben a másik országban illetékes vállalkozás tulajdonosai harmadik országban rendelkeznek illetőséggel, forrásadóztatást sem alkalmazunk, vagy csak minimális mértékben, mert ez gátolhatja a hazánkba irányuló befektetéseket. A bevételek jelentős része helyi iparűzési adóból származik, így egyezményeinket nincs módunkban kiterjeszteni erre az adónemre. Oldal 8

10 Az Európai Uniós csatlakozásával egyidejűleg megszűnt a forrásadóztatás lehetősége az osztalékra és a kamatra, amibe mi minden ellenvetés nélkül belementünk A kettős adóztatás megoldatlan esetei, az alkalmazásának kockázatai A kettős adóztatásról szóló egyezmények fontos korlátja az, hogy csak a jövedelemadókra irányulnak, így a többi adónem esetén nem alkalmazhatók. Az egyezmények kiterjednek minden olyan további hasonló adóra, amelyet később vezetnek be a jelenlegi adók mellett vagy helyett. A kettős adóztatási egyezmények csak a jogi kettős adóztatás elkerülésére törekednek, a gazdasági kettős adóztatás elkerülésére nem adnak választ. A jogi kettős adóztatás során azonos az adóalany, adótárgy, adóztatási időszak. Az adók azonosak, vagy legalábbis hasonlóak és az adóztatásra két vagy több országban kerül sor. Ezzel szemben a gazdasági kettős adóztatásnál az adóalanyok különböznek, de a jövedelem vagy a vagyon azonos és az időszak is ugyanaz. Az egyezmények csak az adóztatási jog allokálására fókuszálnak, de más, például az adóalap meghatározás eltéréséből, időbeli eltérésből következő kettős adóztatást nem oldják fel. A kettős adóztatás területén csak az illetőség és a forrás ország közötti adómegosztást szabályozzák. A telephely és a forrás ország közötti adómegosztást azonban nem szabályozzák, nem vonatkoznak a több országot érintő helyzetek kezelésére sem, annak ellenére, hogy a gyakorlati életben nem atipikus ez a jelenség. Bonyolítja az alkalmazást, és növeli az adókockázatot, hogy az egyezmények a fogalmaknak csak egy részét definiálják, így a fogalmak jelentős részénél legalább két ország definícióját, értelmezését kell használni. A legtöbb fogalmat a hazai jog határozza meg melyek ugyancsak nem találhatóak az egyezményekben. A tárgyi hatály is rejt kockázatot az egyezményekben taxatíve nem felsorolt esetek vagy a központi és a helyi adók esetén. Az adóhatóságoknak csak törekedniük kell a megegyezésre, de nincs kötelezettség, főleg időbeli korlát. Problémát jelenthet, ha az egyezmény és az EU-s jog ellentétbe kerül egymással. A választott bírósággal nem foglalkozik. Oldal 9

11 Az egyezmény a kettős adóztatás és az aluladóztatás elkerülésére jön létre. Ellenben a kétoldalú bilateriális kapcsolatokat szabályozza, így ebből kimaradnak a három ország közötti kapcsolatok. Így lehetősége lesz ennek a harmadik országnak az előnyös adózási feltételeinek a kihasználása az egyezmény ellenében. Ennek például a forrásadózás tervezésében van kiemelkedő jelentősége. Ezen felül az adóalap kiszámításának módja is kimaradt az egyezményekből. Nincs elhatárolás sem, az egyezmény nem foglalkozik az időbeni eltérésekkel. És végül a választott bírósági eljárás is hiányos elemként sorolható fel az egyezmények vonatkozásában. 4.1 A magyar adórendszer versenyképessége nemzetközi viszonylatban. Egy adórendszer működését és annak versenyképességét számtalan szempontból ítélhetjük meg, összehasonlíthatjuk az adóbevételek egymáshoz hasonlított nagyságát, vagy az egyes adónemekből befolyó bevételek GDP-hez viszonyított mértékét. Összehasonlíthatjuk az adóalapok és az adókedvezmények egymáshoz vetett mértékét a nemzetközi átlaggal, vagy a bérterhek esetében önkéntelenül adódik az összehasonlítás a teljes költség és a bért terhelő összes teher vizsgálatára. Az adóbevételek nagysága és megoszlása Az adóbevételeink a nemzeti jövedelemhez hasonlított mértéke nemzetközi összemérésben átlagosnak mondható. Az adóbevételek volumene Magyarországon a GDP 37,2 százalékát teszik ki, ami bár jelentéktelen mértékben, de elmarad az európai adóbevételek átlagától. Az újként belépett országok adóbevételi átlagát ugyanakkor némileg meghaladja a magyar adóbevétel, bár kivételek adódnak, mint például Szlovéniában a miénknél jóval magasabb az adóbevételek nagysága, Szlovákiában pedig a magyarországihoz hasonló adóbevételek realizálódnak. Az adónemek közül más országokhoz hasonlóan a fogyasztási és forgalmi adók, a járulékok és a személyi jövedelemadó teszik ki az adóbevételek legjelentősebb hányadát, mely hozzávetőlegesen a teljes adóbevétel 90 százalékát teszik ki. Oldal 10

12 A fent említett három adóbevételhez képest a többi adónem mértéke elmarad, a vállalati nyereségadó, és az egyéb adónemek, kisadók összesen alig több mint 12 százalékát alkotják az adóbevételek összességének. A bevételek nagyságrendi sorrendjében célszerű átnézni az egyes adórendszerek helyzetét nemzetközi összehasonlításban is. ÁFA bevételek A 2006 januárjában bekövetkezett ÁFA csökkentés előtt a termékeket és szolgáltatásokat terhelő forgalmi adóból származó bevétel jelentősebb volt a nemzetközi átlaghoz viszonyítva. A visszafizetésekkel csökkentett ÁFA bevételek 2005-ben 1947 milliárd forintot tettek ki, ami az teljes adó- és járulékbevétel egynegyede. A dohány, alkohol és az üzemanyagokat terhelő jövedéki adókból befolyó bevételek 2005-ben elérték az 670,7 milliárdot, az egyéb forgalmi típusú adókból befolyó bevételek 68 milliárd forintot tettek ki. Így a termékeket és szolgáltatásokat érintő adóból a GDP 12,3 százaléka folyt be, ez 1 százalékponttal meghaladja, az OECD országok átlagát. A jelentősebb adóbevétel fő oka a magasabb adókulcs volt. Az ÁFA, és a jövedéki adók szintje egyaránt meghaladta a nemzetközi átlagot. A felső ÁFA kulcs ban 5 százalékpontot csökkent az átlagos ÁFA kulcs 20,2-ról, 17,7 százalékra csökkent, ami a nemzetközi átlagnak felel meg. Az ÁFA csökkentés a GDP hozzávetőlegesen 1 százalékával csökkentette a termékek és szolgáltatások adójából származó adóbevételeket. Viszont a jövedéki adók átlagosnál magasabb szintje következtében így is több adóbevétel folyt be ebből az adónemből, mint a legtöbb országban GDP-arányosan. A költségvetés megsínylette az ÁFA kulcsának csökkentését, ennek következtében a mérsékelt kulcs újra emelésére került, 15-ről 20 százalékra től további emelés következett be az ÁFA kulcsának vonatkozásában, azt 25 százalékra emelték, 2012-től pedig 27 százalék az általános forgalmi adó kulcsa. Oldal 11

13 TB bevételek A TB bevételek a munkáltatók befizetései végett Magyarország esetében lényegesen magasabbak, a nemzetközi átlaghoz viszonyítottan. A munkavállalók által történő befizetések ellenben elmaradnak a nemzetközi átlagtól. A munkáltatói TB járulék befizetések hozzávetőlegesen 30 százaléka viszont az állami alkalmazottak befizetéseinek köszönhető. A munkáltatói TB járulék bevételnél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bevételek mintegy 32 százaléka, azaz 680 milliárd forint az állami alkalmazottak jövedelmére kivetett járulékok befizetéséből származik annak ellenére, hogy a munkavállalók 20 százaléka állami alkalmazott. Ennek az-az oka, hogy míg az állami alkalmazottak a valós jövedelmükön vannak bejelentve, a magánszektorban munkát vállalók a bevallottnál lényegesen magasabb átlagos jövedelemszintet tudhatnak magukénak. Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadóból lényegesen kevesebb adóbevétel folyik be a költségvetésbe a nemzetközi átlaghoz viszonyítva. Ennek oka az alacsony foglalkoztatottság és a fekete jövedelmek. Az OECD országai tekintetében a személyi jövedelemadó bevételek a GDP hozzávetőlegesen 9,4 százalékát teszik ki. Magyarországon ez az érték elmarad ettől az átlagtól, értéke 7 százalék körüli. Ennek nem a magyarországi személyi jövedelemadó mérték az oka, jóval inkább a szűk adóalap. Társasági adó, egyéb adók A vállalkozások nyereségének megadóztatásából Magyarországon kevesebb bevétel realizálódik, mint ahogy az-az OECD országok történik. A vállalati szektor és a bankszektor együttes adóbefizetése mindössze a GDP 2,2 százalékát teszi ki, a nemzetközi átlag ezzel szemben 3,4-3,5 százalék. Oldal 12

14 Egyes szakértők szerint az adóparadicsomokhoz hasonlatosak a hazai állapotok, ezért egyre sürgetőbben kérték a magyar társasági adókulcs emelését. Nemzetközi viszonylatban a társasági adó csökkenéséhez mérten, a magyar ráta még mindig lényegesen kisebb, mint a nemzetközi átlag. Az Európai Unión belül csak kevés országban például Cipruson, illetve néhány más régiós országban Magyarországéhoz hasonlóan viszonyok uralkodnak. A privatizáció idején a magyarországi befektetések folytán a multinacionális vállalatok jelentős adókedvezményeket kaptak. A kedvezmények először egyedi elbírálás következményeképpen, majd a nagybefektetők által teljesíthető beruházási feltételek teljesítésével jöttek létre. A versenysemlegesség elvét nem támogatták ezek a lépések. A pénzintézeti szektor esetében is számos olyan egyedi szabály volt életben, ami a korábbi kulcsnál alacsonyabb effektív bevételt eredményezett ben emelkedett a társasági adó kulcsa 19 százalékra, de eközben megszűnt a különadó, így gyakorlatilag nem változott a helyzet. A kisebb adónemekből befolyó bevétel elenyésző a nemzetközi átlaghoz képest. Magyarországon az egyéb adók közé az iparűzési adó, a gépjárműadó és a különböző önkormányzati és központi adók és illetékek tartoznak. A nemzetközi átlagnál itt is kisebb adóbevétel realizálódik, ami az ingatlanadó eltéréséből adódik. A foglalkoztatást terhelő adók és járulékok A személyi jövedelemadóból és a munkavállalókat terhelő járulékokból befolyó bevételek elmaradnak a nemzetközi átlagtól. A munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó befizetések összességében a GDP mintegy 3,3 százalékkal kevesebb, mint az OECD átlaga. Igaz azonban az a megállapítás, miszerint összességében a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékbevételek magyarországi nagysága minimálisan átlag fölöttinek mondható. A teljes adóbevétel volumene hozzávetőlegesen a nemzetközi átlagnak megfeleltethető, a foglalkoztatást terhelő adómérték kiugróan magas. A foglalkoztatást terhelő adómérték nagysága már az átlagjövedelem alatti jövedelmek tekintetében is meghaladja 6 százalékponttal a nemzetközi átlagot. Oldal 13

15 A foglalkoztatást sújtó adók tekintetében a nemzetközi átlaghoz való eltérésért a munkavállalói járulékok magas mértéke a felelős. A magyarországi 34,5 százalékpontos munkavállalói járulékteher jelentősen meghaladja az OECD országok átlagát. Több egyértelmű jele van, hogy a bevallott jövedelem lényegesen kisebb a ténylegesnél. A magyar jövedelembevallások eloszlása erősen torzít. Magyarországon lényegesen nagyobb az alacsony jövedelmet bevallók aránya, mint a környező országokban. Ha Magyarországon is Szlovákiához hasonló lenne a bevallott jövedelmek eloszlása az mintegy 800 milliárd forinttal magasabb adóalapot és körülbelül 500 milliárd forinttal magasabb adó és járulékbevételt realizálna. A KSH keresetekre vonatkozó adatai alapján a személyi jövedelemadó alapja csaknem 1000 milliárd forinttal lenne magasabb a bevallottnál. Fölfedezhetjük a fekete- és szürkegazdaság nyomait, akkor is, ha a fogyasztásra költött összegeket nézzük, a befolyt ÁFA bevételek vonatkozásában. A bevallott jövedelmek a vásárolt fogyasztás mértékéhez képest is elmaradnak. A bevallásokban bevallott jövedelem mértéke nemcsak GDP-arányosan csekély, hanem a fogyasztásra költött összeghez viszonyítva is elmarad. A bevallott jövedelem a vásárolt fogyasztás hozzávetőlegesen a felét érte el hosszú éveken keresztül. Ha az egyéb jövedelmeket (nyugdíj, GYES, GYED, munkanélküli segély, tulajdonosi jövedelmek stb.) is számba vesszük, abban az esetben sem összpontosul annyi jövedelem, mint amennyi elköltésre került. Ezt Befolyásolja a turizmus, mint úgynevezett láthatatlan export, viszont ebben az esetben sem magyarázhat meg ekkora eltérést. A kevésnek számító adózó alig több mint felére összpontosul a jövedelemadó és járulékbefizetések terhének túlnyomó hányada. A magánszektorban tevékenykedő adóbevallók több mint a fele vall be a minimálbérnél alacsonyabb jövedelmet. Az állam alkalmazottainak adóbefizetései állami kiadásokból finanszírozódnak, így 1,6-1,7 millió főre hárul az állami feladatokhoz tartózó befizetések döntő része. Oldal 14

16 4.2. Magyarország az Egyesült Államokkal kötött egyezményeinek összevetése A két egyezményt látván egyből szembetűnő, hogy a 2010-ben kötött egyezmény jóval terjedelmesebb a 70-es évekbeli elődjénél. A korábbi 26 cikk 29-re bővült. Az egyezmény első cikkében személyi hatály meghatározása történik. Kibővítésre került az egyezmény azzal, hogy a szerződő államok bármely felmerülő kérdés esetén, különösen, az adóztatási intézkedések egyezmény hatálya alá tartozásának kérdését tekintve, kizárólagosan az ezen egyezmény huszonötödik cikkének rendelkezései az irányadóak, mely kölcsönös egyeztetési eljárás útján valósul meg. Mivel egy ilyen eljárás során a fejlett ország nagyobb fölénnyel rendelkezik, szinte biztos, hogy a mérleg az ő oldalára fog húzni. Így az egyes jogviták elbírálása kapcsán biztosíthatja magának pozitív elbírálást. Az 1979-es egyezményben felsorolásra kerülnek azon adónemek, melyekre az egyezmény hatálya kiterjed. Magyarország esetében a 79-es egyezmény értelmében ez a hatály az általános jövedelemadó, a szellemi tevékenységet folytatók személyi jövedelemadója, a nyereségadó, a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok nyereségadója, vállalati különadó, a kereskedelmi társaságok osztalék és nyereség utáni illeték az állami vállalatok nyereségadója és a községfejlesztési hozzájárulás volt, az egyezmény alá eső jövedelemadók tekintetében kivetett adó mértékéig. Az új egyezmény esetében a személyi jövedelemadó, a társasági adó és a különadó szerepel ugyanezen felsorolásban. Itt jól látható Magyarország adóharmonizációs fejlődése és az is, hogy indokolttá vált az egyezmény újratárgyalása a felek részéről. Bár az egyezmény hatálya alá ugyan az a tartalom került, mégis más formában jelentkeztek ezen egyezményben, mivel Magyarország adórendszere jelentős változáson ment keresztül az évek folyamán. Oldal 15

17 Általános meghatározások Az általános meghatározások, kibővülnek az új egyezmény sorai közt a nyugdíjalappal. A belföldi illetőségű magánszemély meghatározása esetében a jogalkotó a múltban azt a személyt definiálta, ki az ezen állam jogszabályai értelmében ott lakóhellyel, állandó tartózkodási hellyel rendelkezett, más hasonló ismérvek mellett, addig az új egyezmény sorai közül kikerült az állandó tartózkodási hely, viszont bekerült a definícióba a székhely megfogalmazása. Ezen módosítás hatással lehet a folyamatokra oly módon, hogy elég csak székhelyet keletkeztetni a szerződő felek bármelyikében, és az üzletmenet akár a másik szerződő fél országában is történhet. Erre számos székhelyszolgáltató cég jött létre a közelmúltban. Egy kanadai irodaház például székhelyt biztosít a világ multinacionális vállalatai 40 százalékának, köztük a Facebooknak is. Az itt taglalt negyedik cikk kibővült azzal, hogy az egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy fogalma magában foglalja az ezen államban alapított nyugdíjalapot, a kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális vagy oktatási célból az ezen államban alapított és fenntartott szervezetét, tekintet nélkül arra, hogy az állam belső jogszabályai alapján jövedelmének vagy elidegenítésből származó nyereségének egésze, vagy része mentes az adó alól. A Két ország közt létrejött megállapodás fő célja volt, hogy mind két fél részéről megkönnyítse a másik szerződő országban történő munkavállalás feltételeit, tehát, hogy a munkát vállalók és az önálló vállalkozási tevékenységet folytató személyek tekintetében korszerű, a befektetések kapcsán is kedvező feltételeket biztosító szociális biztonsági szabályozás jöjjön létre. Kiterjed az egyezmény hatálya minden olyan jogszabályra, melyek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi és hozzátartozói nyugellátást, valamint Magyarország tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait is szabályozzák. Ez specifikus eljárással és jogok érvényesítésével valósul meg. Oldal 16

18 Fontos kiemelni azt, hogy az egyezmény nem terjed ki az egészségbiztosítások, balesetbiztosítások, és a munkanélküli ellátások koordinációjára. A szerződő államok célja, hogy a munkanélküliek hazájuk munkaerőpiacán maradjanak, és ott próbáljanak munkát vállalni. Megvalósul az egyenlő bánásmód elve az egyezmény rendelkezéseivel, ezzel garantálva a biztonságát az ellátások kifizetésének. Ezen egyezmény értelmében a foglalkoztatott személyekre a munkavégzés helye szerinti szabályok az irányadók, tehát, hogy a biztosítási kötelezettség a jövedelem megszerzésének államában áll fenn. Kivétel ez alól a munkavégzés céljából kiküldött munkavállalók és az önálló vállalkozói tevékenységet űzők. Amennyiben a másik állambeli tartózkodásuk igazoltan nem haladja meg az öt évet, kérelmezhetik, hogy a továbbiakban is a kiküldő állam szabályai legyenek az irányadóak. Ilyenkor az időtartam kezdetét úgy kell tekinteni, mint ha az-az egyezmény hatálybalépése napján vette volna kezdetét. Ezt a szabályt alkalmazzuk a közszolgálatban dolgozókra, vagy a vízi és légi járműveken munkát vállalók vonatkozásában is. Szükséges legalább hat biztosítási negyedév az amerikai ellátásra való jogosultság megszerzéséhez, ellenben Magyarország tekintetében elég 365 nap is a jogosultsághoz. Telephely Változás történt a telephelyet illetően is. A telephely általános meghatározása ugyan megmaradt, az építési kivitelezés vagy szerelés, vagy a természeti kincsek feltárására, kiaknázására használt berendezés, vagy mélyfúró berendezés vagy hajó telephelyet keletkeztetésénél leszűkült a telephely keletkeztetés időkorlátja. Míg az előző egyezmény értelmében csak 24 hónapot meghaladó tartózkodási időtartamot átlépve keletkezett telephely, addig az új egyezmény felére redukálta azt, így a 12 hónapot meghaladó tevékenység folytatása esetén keletkezik telephely. Ez a módosítás számunkra igen csak előnytelen, mivel sem ásványkincsekkel sem tengerrel nem rendelkezünk. Oldal 17

19 Így az eddig ilyen tevékenységet űzők adóztatásánál fele annyi idő alatt változik az adóztatás helye és így Magyarország költségvetése 1 év adóztatásától marad el. Ingatlan vagyonból származó jövedelem Az ingatlan vagyonból származó jövedelmet tekintve, ha az egyik országban lévő személy a másik országban lévő ingatlana után realizál jövedelmet, ezt a jövedelmet megadóztathatja az a másik állam ahol a fekvés helye van. Az új egyezmény az ingatlan vagyon vonatkozásában kibővül a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származó jövedelemre is. Az egyezmény új rendelkezései között szerepel az is, hogy az ingatlan vagyonból befolyó jövedelemből bruttó alapon adót fizető adózók választhatják a telephely útján történő vállalkozási nyereség szerinti adózást is. Főszabály szerint viszont ez a döntés az adózási évre vonatkozik, adózási évente megváltoztatható. Vállalkozási nyereség A vállalkozási nyereség meghatározásánál szintén szűkítés következett be. Az egyik szerződő állam gazdálkodójának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve akkor, ha e vállalkozása másik szerződő államban, ott lévő telephely után üzleti tevékenységet folytat, ám szigorúan csak az ezen telephelynek betudható mértékig. A betudható nyereség viszont az új egyezmény értelmében csak akkor keletkezik, ha szigorúan csak a telephely által használt eszközökkel vállalati kockázatból és telephely által végzett tevékenységből származik. Így például, ha a nyereség bérelt eszköz útján realizálódik, az ebből a tevékenységből származó nyereség nem számít betudható nyereségnek. Így az egyezményt kötő felek szűkítették a rendelkezés alkalmazhatóságának körét. A telephely kapcsán kikerült az egyezményből a kutatás és fejlesztés költsége a telephelytől különböző országban felmerülő csökkentő tételek vonatkozásában. Oldal 18

20 A telephelynek be nem tudható nyereség kapcsán a hozzá nem számítandó tételek közül törlésre került az áruknak a telephely részére történő kiszolgáltatása miatt keletkezett nyereség. Ebből adódóan azon nyeresége után is adóköteles. Például egy Amerikában illetőséggel rendelkező vállalkozás Magyarországon lévő telephelye, amely áruknak a telephelynek történő kiszolgáltatása végett realizálódott. Fontos rendelkezés, hogy csak elégséges és alapos indok felmerülése esetén változtatható meg a telephelynek betudható nyereség számításának módja. Hajózás és légi forgalom A hajózás és légi forgalmat illetően a nyereség adóztatásánál egy olyan kivételt épített be a másik ország adóztatási jogának érvényesítésére a jogalkotó, miszerint kivételt képez a másik szerződő államon belüli helyek közötti szállításra való használat. Ezzel védi a teljesítés országának adóztatását. Elszámoló árazás Az egyezmény sorai közt beépítették az elszámoló árazás szabályait, ennek okán a kapcsolt vállalkozások nyeresége tekintetében figyelembe kell venni a független vállalkozások közötti megállapodásoktól eltérő feltételek hatásait, a vállalkozások eredményének megállapítása kapcsán. Ha az egyik szerződő fél saját országának valamely vállalkozása nyereségét tekintve, olyan nyereséget kalkulál hozzá, és adóztat meg, melyet a másik ország vállalkozása kapcsán már megadóztattak és e másik szerződő ország egyetért azzal, hogy az így hozzászámított nyereséget az előző országban lévő vállalkozás érte volna el, mikor, mint független félként állapodtak volna meg, akkor a másik állam korrigálja a kivetett adóját e nyereségre vonatkozón. Osztalék Az osztaléknál fizetendő forrásadó maximális mértéke ezen túl is 5 százalék marad, amennyiben az osztalékot fizető társaság legalább 10 százalékos részesedéssel bír, és 15 százalék minden más eset tekintetében. Oldal 19

21 Magyarországon nem keletkezik forrásadó fizetési kötelezettség az osztalék kifizetések tekintetében, így ez a rendelkezés egyensúlytalanságot eredményez, mert csak az amerikai kifizetések esetében értelmezhető. Mentességet biztosít az egyezmény abban a tekintetben, hogy az osztalék bizonyos esetekben nem adóztatható meg abban a Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőséggel rendelkezik. Abban az esetben alkalmazható a mentesség, ha az osztalék haszonhúzója a másik szerződő országban belföldi illetőségű nyugdíjalap, és az ezen osztalék nem a nyugdíjalapon vagy kapcsolt vállalkozáson keresztül folytatott üzleti vagy kereskedelmi tevékenységből származik. Az Amerikai, Szabályozott Befektetési Társaság (U.S. Regulated Investment Company, RIC) és az Ingatlan Befektetési Trust (U.S. Real Estate Investment Trust, REIT) által fizetett osztalék vonatkozásában az egyezmény speciális szabályokat tartalmaz. Kamat A kamat adózását tekintve, ugyancsak rejt némi kiegészítést az egyezmény elődjéhez képest. A kamat után fizetendő forrásadó maximális mértéke 15 százalék, az előző egyezmény ezzel szemben, nem engedett meg forrásadót. Jogdíj Az egyezmény a jogdíjat tekintve továbbra sem enged forrásadót levonni, azonban az egyezmény sorai közt feltünteti a haszonhúzó fogalmát. A haszonhúzó az a tényleges személy, aki rendelkezni jogosult az osztalékjövedelemmel. A haszonhúzó fogalma azért lényeges, mert természetes vagy jogi személy, aki az adott államban belföldi illetőségű, azonban nem ő az osztalék jogosultja, csak közvetítőként jár el, segédkezhet abban, hogy egy alacsony adókulcsú államban legyen adóköteles a magas forráskulcsú államban keletkezett osztalék. Oldal 20

22 Az elidegenítésből származó nyereség Az elidegenítésből származó nyereség adóztatása ugyan csak módosítást nyert az egyezményben. Olyan társaságok elidegenítésénél, mely társaságok eszközei több mint 50 százalékban ingatlanvagyon vagy olyan társaságban való részesedés képzi, amelynek eszközeit több mint 50 százalékban ingatlanvagyon képezi, a fekvés szerinti államnak is van adóztatási joga. Ezen módosítás következtében szigorodtak az egyik szerződő országban illetőséggel rendelkező személy másik országban létrejött munkaviszonyából származó jövedelmének ezen országbeli adóztatás alóli mentességének feltételei is. Munkaviszonyból származó jövedelem A munkaviszonyból származó jövedelem, mely egyéb más meghatározás hiányában a bér és más hasonló juttatás, amelyet az egyik Szerződő országban belföldi illetőségű személy munkaviszony jogcímen kap, csak ebben az államban adóztatható meg kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzi. Amennyiben munkáját ott végzi, akkor az ezért kapott juttatás megadóztatható ebben a másik államban. Kivételt képez a fentiek alól az a juttatás, amelyet az egyik országban belföldi illetőségű személy a másik országbeli munkaviszonya végett kap, csak az elsőként említett államban adóztatható meg, ha a kedvezményre jogosult a másik államban nem tartózkodik huzamosan vagy megszakításokkal összesen 183 napnál többet az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül. Ha a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, vagy a juttatást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli. Ezen módosítások jelentős eltérést mutatnak az előző egyezményben meghatározott rendelkezésekhez képest és jelentős hatással vannak az adóztatásra. Oldal 21

23 Előadó művészet és sport A jövedelem, melyet az egyik országban belföldi illetőséggel rendelkező személy előadóművészként, vagy sportolóként szerez a másik országban, mint vállalkozási nyereség és a munkaviszonyból származó jövedelem, ebben a másik országban mentes lenne az adó alól. Ebben az esetben megadóztatható ebben a másik országban kivéve, ha e tevékenységből származó bruttó bevétele, a neki megtérített vagy a nevében viselt kiadásokkal csökkentve, nem haladja meg a húszezer dollárt és az azzal egyenértékű forintot a kifizetés szerinti adóévben. Amennyiben egy előadóművész vagy egy sportoló e tevékenységből származó jövedelme nem a művésznél vagy a sportolónál jelentkezik, hanem egy másik személynél, akkor ez a jövedelem megadóztatható abban a szerződő országban, amelyikben a művész vagy a sportoló tevékenységét folytatja. Kivételt képez ez alól, mikor egy szerződés a másik személynek megengedi, hogy kijelölje a személyt, akinek az érintett tevékenységet el kell végeznie. Nyugdíj Az ellátásokra vonatkozóan a rendelkezések érvényesítik a pro rata temporis elvet, mely szerint a jogosult a megszerzett biztosítási idővel arányos ellátásban részesül. Az egyezmény hatályba lépését követően megnyugodhatnak azok a személyek, akik valamelyik szerződő államban nem jogosultak nyugellátásra abból az okból, mert külön-külön tekintve nem gyűlt össze a megfelelő biztosítási idő, ugyanis az egyezmény rendelkezik a biztosítási idők beszámításáról is. Az egyezmény hatályba kerülését megelőzően megszerzett biztosítási időt is figyelembe veszik a számítás alkalmával. Az említett kalkuláció alkalmával úgynevezett "elméleti összeget" állapítanak meg, melyet az arra jogosult akkor kaphatna meg, amennyiben a teljes az amerikai és magyar jogszabályok szerint összegyűjtött biztosítási időt az adott államban szerezte volna meg. Ezt az elméleti összeget ezután arányosítják az összes és az adott ország szabályai szerint megszerzett biztosítási idők hányadával. Oldal 22

24 Kedvezmények korlátozása Az új egyezményben a legjelentősebb változás a kedvezmények korlátozása kapcsán történt szabályozás jelenti. Komplex teszt segítségével kell majd jövőben meghatározni, hogy az egyébként illetőséggel rendelkező társaságoknál alkalmazhatók-e az egyezmény kedvezményei. Ez jelentősen befolyásolhatja a Magyarországi székhelyű, de főleg külföldi forrásból származó jövedelemmel rendelkező gazdasági társaságok adózási helyzetét. Nem vehetőek igénybe a kedvezmények akkor, ha az gazdálkodó személyi körülményeiben nem felel meg bizonyos feltételeknek. A természetes személyek jogosultak a kedvezményekre minden esetben, ő rájuk nem tér ki a korlátozás. A társaságok körében viszont több feltétel teljesülése szükséges a kedvezmények igénybevételéhez. Ezek közül a legfontosabbak az elismert tőzsdére bevezetettség, a székhely szerinti államban lévő elsődleges üzletvezetési és ellenőrzési hely, az aktív üzleti tevékenység végzése a bejegyzés államában, és ide sorolható a multinacionális cégcsoport vállalatközpontja is. Ezek a feltételek az egyezmény sorai közt részletes kifejtést nyernek. Az új egyezmény legfontosabb bővülése az, hogy részletes szabályokon keresztül szűkíti a kedvezmények igénybevételére jogosult személyek körét ("kedvezmények korlátozása" vagy "limitation of benefits"). Ezt az Amerika Egyesült Államok nem csak a Magyarországgal kötött egyezményében, hanem számos más országokkal kötött egyezménye kapcsán is hasonlóan jár el. Tehát a jövőben a magyar illetve az amerikai illetőség nem lesz elég ahhoz, hogy az egyezmény szabályai alkalmazhatóak legyenek, így a kettős adóztatás elkerülését szabályozó rendszer a jövőben nem lesz automatikusan alkalmazható minden magyar vagy amerikai illetőséggel rendelkező társaság vonatkozásában. Az új egyezmény minősített személyeknek nevezi azon adózókat, kik jogosultak a kedvezményekre. minősített személynek minősülnek a természetes személyek, az állami szervek és a társaságok egy bizonyos része, melyek az alábbiak lehetnek. Oldal 23

25 Minősített társaságnak minősülnek meghatározott feltételek teljesülése esetén az elismert tőzsdén jegyzett társaságok, illetve szintén meghatározott feltételek mellett az elismert tőzsdén jegyzett társaságok leányvállalatai is. Ezen felül azok a társaságok is ilyen minősített személynek minősülnek, ha legalább 50 százalékban a társasággal azonos államban illetőséggel rendelkező személyek birtokolják és melyek adóévben realizálódott bruttó jövedelmének kevesebb, mint 50 százaléka kerül közvetlenül vagy közvetve olyan személyek részére folyósítva, amelyek sem Magyarországon, sem az USA-ban nem rendelkeznek illetőséggel. Kivételt képeznek ezek alól többek között egyes szokásos piaci áron, illetőleg hitelintézetek részére teljesített kifizetések. Magyarországon vagy az USA-ban illetőséggel rendelkező személy is ilyennek számít, ha az illetőségi országában aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet végez, szintén megkapja az egyezmény kedvezményeit egy a másik szerződő országban realizálódott jövedelemével kapcsolatban, ha a belföldi kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége jelentős az általa vagy a másik országban illetőséggel bíró kapcsolt vállalkozása által a másik államban folytatott kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez mérten. Ha a fent említett szabályok egyike révén sem minősülne egy gazdálkodó társaság minősített személynek, tulajdonosai kapcsán még mindig számíthat annak. Az új egyezmény értelmében, amennyiben a gazdálkodó társaság legalább 95 százalékát közvetlenül vagy közvetve maximum 7 olyan személy birtokolja, amelyen az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban, vagy az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásban részes államban rendelkeznek illetőséggel, és amelyek egyenrangú kedvezményezettek, a társaság részesülhet a kedvezményekben. Amennyiben e társaság adóévi bruttó jövedelmének kevesebb, mint 50 százaléka kerül közvetlenül vagy közvetve olyan személyek részére kifizetésre, amelyek nem minősülnek egyenrangú kedvezményezettnek. Ugyancsak kivételt képeznek ez alól a rendelkezés alól többek között az egyes szokásos piaci áron teljesített kifizetések. Oldal 24

26 Végezetül, részesülhet az egyezmény kedvezményeiben a Magyarországon vagy az USA-ban illetőséggel rendelkező vállalatközpont is. Ennek feltétele az, hogy a vállalatközpont és a cégcsoport tagjai vonatkozásában, azoknak teljesíteniük kell az egyezményben foglalt feltételeket. Az egyezmény korlátozásai hatására az eddiginél mélyebb és szélességében több ténybeli körülményre kiterjedő adótervezés szükséges ahhoz, hogy az egyezmény által nyújtott előnyök kihasználhatóvá váljanak Magyarország Németországgal kötött egyezményeinek összehasonlítása Az évi német-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény az érintett országban történt gazdasági fejlődés végett idejét múltnak számított. Szükségessé vált annak megújítása a jelenlegi gazdasági követelmények figyelembevételével. Ezen új egyezmény magában foglalja az átfogó információcserét, az OECD a káros adóverseny korlátozása érdekében kezdeményezett programja figyelembevételével. Németország részére az új egyezmény lehetővé teszi a mentesítési módszert az aktivitási záradékkal a magyarországi adóztatás esetében. Különösképpen a magyarországi telephelyek, társaságok osztalék osztásánál kapcsolt részesedések tekintetében. Egyéb esetekben a beszámítás módszerét. Az egyezményt egy úgynevezett átváltási-záradék egészíti ki, melyből fakadóan bizonyos feltételek fennállása esetén át lehet térni a beszámítási módszerre. Magyarország esetében a kettős adóztatás elkerülése adómentesítéssel valósul meg. A Németország meghatározásával kapcsolatban, bővült az egyezmény azzal, hogy a parti, tenger melletti tengerfenék területét, és annak altalaját, illetve a felette levő vízoszlopot is, melyek felett a Németország a nemzetközi joggal és saját jogával összhangban, szuverén jogokat és fennhatóságot gyakorolhat az élő és élettelen természeti erőforrások feltárására, annak kiaknázása, megőrzése és kezelése érdekében. Oldal 25

27 A nemzetközi forgalom fogalma is iktatásra kerül. Az egyik Szerződő Országban üzletvezetési hellyel rendelkező vállalkozás által üzemeltetett hajó, belvízi hajó vagy légi jármű igénybevétele kapcsán végrehajtott bárminemű szállítást foglal magába. Kivétel ez alól, amennyiben a hajó, belvízi hajó vagy légi jármű üzemeltetése, csak ebben a másik Szerződő Országban történik. Telephely A telephely meghatározásánál fontos kiemelni azt, hogy egy vállalkozás nem keletkeztet telephelyet csupán abból az okból, mert tevékenységét ebben az országban alkusz, bizományos vagy más független képviselő útján fejti ki feltéve, hogy ezen személyek normál üzleti tevékenységük vonatkozásában járnak el. Ingatlanvagyonból származó jövedelem A jelenleg hatályos új Egyezményünk úgy határoz az ingatlanvagyonból származó jövedelem vonatkozásában, hogy ha az egyik szerződő országban illetőséggel bíró személy, a másik szerződő ország béli ingatlan vagyonából szerzett jövedelme ide sorolható a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származó jövedelem is, ebben a másik államban adóztatható meg. Szűkülnek az ingatlanos cégekre vonatkozó szabályozások. Az új egyezmény az ingatlan fekvése szerinti állam adóztatási jogával kapcsolatban kibővíti azt, az olyan vállalkozásokban lévő érdekeltségek eladása kapcsán, ha a ezen vállalkozás a birtokában lévő eszközei több mint 50%-a ingatlan vagyonból, vagy olyan részesedésből áll, ahol az eszközök több mint 50%-a ingatlanvagyonból tevődik össze. Ennek eredményéből következik, hogy míg a régi egyezmény szabályozásából adódóan Magyarország nem adóztathatta meg azt az árfolyam nyereséget, amely olyan társaság részesedésének értékesítésén keletkezett, ahol az eszközérték, több mint 75%-ban magyar ingatlanból állt. Oldal 26

28 Az új egyezmény értelmében, ennek ezen túl nincs akadálya. Hajózás és légi forgalom Amennyiben az egyik szerződő ország vállalkozásának a nyereségéhez olyan nyereséget rendel és adóztat, melyet a másik szerződő ország vállalkozásánál már megadóztattak, tehát ezt a nyereséget elsőként említett ország vállalkozása érte volna el, akkor ez a másik állam korrigálja az ilyen nyereségre ott kivetett adó összegét. A kiigazítás során figyelembe kell venni az egyezmény egyéb rendelkezéseit is. Kapcsolt vállalkozások Könnyítés következett be, a Magyarországon, és Németországban lévő kapcsolt vállalkozások között alkalmazott nem piaci árak miatti felfelé történő adóhatósági kiigazítás esetén. Ezen kiigazítás alkalmával ugyanis a másik ország adóhatósága is köteles hasonló mértékű kiigazításra az érintett kapcsolt vállalkozás vonatkozásában. Osztalék Az osztalék kapcsán az új egyezmény bővül az elődjéhez viszonyítva. Ilyen változásnak számít az is, hogy a gazdasági társaságok közötti részesedésből azelőtt 25%-os volt a legalacsonyabb részesedés, mely az új egyezmény rendelkezésének köszönhetően 10%-ra csökken. A forrás adókulcsának vonatkozásában nem történt módosítás, az új egyezmény változatlanul 5%-ot határoz meg a kapcsolt osztaléknál és 15%-ot a széleskörűen megosztott részvények esetében az osztalék kapcsán. Változás következett be az osztaléknál a csendestársi részesedések kapcsán is. Oldal 27

Munkavállalók adózása

Munkavállalók adózása Munkavállalók adózása Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön 2015/2016. II.. ADÓZÁS II. Leggyakrabban előforduló jövedelmek Nem önálló munkából származó jövedelmek Önálló jövedelmek

Részletesebben

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI Nobilis Benedek főosztályvezető Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály Kettős adóztatás elkerülésének eszköztára

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Főbb témák Személygépjárművek egyes gyakorlati

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Jogdíjak, licencek, ingatlan elidegenítésből származó jövedelem

Jogdíjak, licencek, ingatlan elidegenítésből származó jövedelem Jogdíjak, licencek, ingatlan elidegenítésből származó jövedelem Jogdíjak (12.cikk) jogdíjnak minősül minden olyan térítés, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a mozgóképfilmeket

Részletesebben

Jogdíjak, licencek, ingatlan elidegenítésből származó jövedelem

Jogdíjak, licencek, ingatlan elidegenítésből származó jövedelem Jogdíjak, licencek, ingatlan elidegenítésből származó jövedelem Jogdíjak (12.cikk) jogdíjnak minősül minden olyan térítés, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a mozgóképfilmeket

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése Szociális hozzájárulási adó változás 2019. 2018.évi LII. törvény Egészségügyi hozzájárulás megszűnése 2019. január 1-jétől kibővül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség és megszűnik az egészségügyi

Részletesebben

T/11741. számú. törvényjavaslat

T/11741. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11741. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az

Részletesebben

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Hatályos: 2014. január 1. Szőc 2013 A hirdetőtáblára kifüggesztve: 2013. november 29.

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására Tax wedge

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

A8-0189/101. Hugues Bayet Egyes adókikerülési gyakorlatok megakadályozását célzó szabályok COM(2016)0026 C8-0031/ /0011(CNS)

A8-0189/101. Hugues Bayet Egyes adókikerülési gyakorlatok megakadályozását célzó szabályok COM(2016)0026 C8-0031/ /0011(CNS) 1.6.2016 A8-0189/101 101 7 a preambulumbekezdés (új) (7a) A szellemi tulajdonhoz, szabadalmakhoz és a kutatás-fejlesztéshez (K+F) kapcsolódó adórendszereket Uniószerte széles körben alkalmazzák. Ugyanakkor

Részletesebben

Alulírott, (név).., mint a (cégnév) (adószám).

Alulírott, (név).., mint a (cégnév) (adószám). 34 6. sz. melléklet Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről I. Törvény

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.

Részletesebben

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Matlné Kisari Erika A járulékfizetés feltételei Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Járulékalapot képező jövedelem

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I. Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 2014/2015. II. félév Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék Miről lesz szó? Példák a bér

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2018.01.01-jétől Azon kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Adóterhek optimalizálása Magyarországon és Ausztriában WTS Klient Adótanácsadó Kft. Gyányi Tamás Partner tamas.gyanyi@klient.hu

Adóterhek optimalizálása Magyarországon és Ausztriában WTS Klient Adótanácsadó Kft. Gyányi Tamás Partner tamas.gyanyi@klient.hu Adóterhek optimalizálása Magyarországon és Ausztriában WTS Klient Adótanácsadó Kft. Gyányi Tamás Partner tamas.gyanyi@klient.hu Miről lesz szó? A WTS-ről röviden Ausztria általános adózási információk

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Az általam képviselt szervezet olyan belföldi / külföldi 1

Az általam képviselt szervezet olyan belföldi / külföldi 1 sz. szerződés... sz. melléklete Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. (6) bekezdésében foglaltaknak való megfelelésről a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete. a helyi iparűzési adóról

Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete. a helyi iparűzési adóról Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben az időközi módosításokat tartalmazó 9/2003. (III. 28.), a

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben (A rendeletet módosították a 10/2000. (XII.28.), 12/2003. (XII.17.), 11/2002. (XII.

Részletesebben

Kedvezmények, külön adózó jövedelmek ADÓZÁS I.

Kedvezmények, külön adózó jövedelmek ADÓZÁS I. Kedvezmények, külön adózó jövedelmek Hol tartunk Az SZJA jellemzői A törvény alanyi hatálya A bevallási kötelezettség A jövedelemadó általános sémája Jövedelmek csoportosítása Összevonás alá eső jövedelmek

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Tartalom. I. A nemzetközi adózás alapkérdései. Kettős adóztatás elkerülése, kettős adóegyezmények, az OECD Modellegyezmény

Tartalom. I. A nemzetközi adózás alapkérdései. Kettős adóztatás elkerülése, kettős adóegyezmények, az OECD Modellegyezmény Tartalom I. A nemzetközi adózás alapkérdései II. Kettős adóztatás elkerülése, kettős adóegyezmények, az OECD Modellegyezmény III. Európai Uniós Irányelvek IV. Néhány gyakorlati példa V. Magyarország a

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (XII.17.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a

Részletesebben

Kamat, Modellegyezmény 11.cikk 2014/2015. II. ADÓZÁS II.

Kamat, Modellegyezmény 11.cikk 2014/2015. II. ADÓZÁS II. Kamat, Modellegyezmény 11.cikk Kamat adózása Magyarország a kamat jövedelmet vagy a Tao. tv. vagy az Szja-tv. alapján adóztatja, attól függően, hogy magánszemélyről vagy külföldi jogszabályok alapján létrejött

Részletesebben

Kamatjövedelmet terhelő adóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló tájékoztató (magánszemélyek részére)

Kamatjövedelmet terhelő adóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló tájékoztató (magánszemélyek részére) NN Biztosító Zrt. Kamatjövedelmet terhelő adóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló tájékoztató (magánszemélyek részére) Tájékoztatónk részletes információkkal szolgál az életbiztosításokhoz kapcsolódó

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Írta: Administrator június 07. kedd, 11:17

Írta: Administrator június 07. kedd, 11:17 Külföldi szervezet magyarországi adózása, külföldiek adófizetési kötelezettsége. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2. (4) bekezdésének 2010.

Részletesebben

Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó évi évközi és évi változásai. Készítette: Ferenczi Szilvia

Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó évi évközi és évi változásai. Készítette: Ferenczi Szilvia Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó 2018. évi évközi és 2019. évi változásai Készítette: Ferenczi Szilvia Az egyszerűsített vállalkozói adó változásai (2018. évi évköz változások) 1. Az egyszerűsített

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2. Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)

Részletesebben

Colling Ügyfél-tájékoztató május 30.

Colling Ügyfél-tájékoztató május 30. Colling Ügyfél-tájékoztató 2011. május 30. 1 H 1138 Budapest, Váci út 141. Tel: +36 1 452 6900 Fax: +36 1 452 6910 colling@colling.hu www.colling.hu Tisztelt Olvasó! Ebben a hónapban is összeállítottunk

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Adózási tudnivalók, munkavégzés Németországban Gyányi Tamás Partner

Adózási tudnivalók, munkavégzés Németországban Gyányi Tamás Partner Adózási tudnivalók, munkavégzés Németországban Gyányi Tamás Partner 2019.05.17 Külföldre indul a munkavállalónk! 1. Üzleti út tárgyalás, üzletszerzés áfa visszatérítés 2. Határon átnyúló szolgáltatásként

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Vindornyalak Község Önkormányzati Képviselő-testülete. 3/2003. /III. 28./ számú R E N D E L E T E. A helyi adókról. Egységes szerkezetben

Vindornyalak Község Önkormányzati Képviselő-testülete. 3/2003. /III. 28./ számú R E N D E L E T E. A helyi adókról. Egységes szerkezetben Vindornyalak Község Önkormányzati Képviselő-testülete 3/2003. /III. 28./ számú R E N D E L E T E A helyi adókról Egységes szerkezetben Egységes szerkezetbe foglalva: 2013.05.20. Módosítások: 8/2003. (XII.

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I. Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Adózás és TB fizetés lehetőségek és csapdák németországi munkavégzés esetén. WTS Klient Adótanácsadó Kft. Gyányi Tamás Partner

Adózás és TB fizetés lehetőségek és csapdák németországi munkavégzés esetén. WTS Klient Adótanácsadó Kft. Gyányi Tamás Partner Adózás és TB fizetés lehetőségek és csapdák németországi munkavégzés esetén WTS Klient Adótanácsadó Kft. Gyányi Tamás Partner 2016.09.28 A WTS szolgáltatásai Teljes körű szolgáltatások:» Adózás» Számviteli

Részletesebben

Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról Mosonszolnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

T/ 14078. számú. törvényjavaslat

T/ 14078. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 14078. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzatának 30/2012. (XII. 12.) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Újhartyán Község Önkormányzatának 30/2012. (XII. 12.) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról EGYSÉGES SZERKEZETBEN Újhartyán Község Önkormányzatának 30/2012. (XII. 12.) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról EGYSÉGES SZERKEZETBEN Újhartyán Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe kukta.hu Tbj. 2015. 1. Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe 2014. 12. 31-ig az 1.) alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát

Részletesebben

KISADÓK, EGYÉB ADÓK VÁLTOZÁSAI Mi változik 2018-ban? Készítette: Szűcs Krisztina

KISADÓK, EGYÉB ADÓK VÁLTOZÁSAI Mi változik 2018-ban? Készítette: Szűcs Krisztina KISADÓK, EGYÉB ADÓK VÁLTOZÁSAI Mi változik 2018-ban? Készítette: Szűcs Krisztina KATA: KATA, KIVA VÁLTOZÁSOK A KATA adómértéke nem változik, a főállású kisadózó után továbbra is 50.000 forint, míg a nem

Részletesebben

Széll Zoltánné előadása

Széll Zoltánné előadása Széll Zoltánné előadása Munkanélküliségi ráta* *Forrás: Magyarország 2016-2020-ra vonatkozó Konvergencia Programja. A biztosítottak körének változása Elvesztette biztosítotti pozícióját a munkaviszonyban

Részletesebben

T/3483. számú. törvényjavaslat

T/3483. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3483. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban)

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban) SZJA 1.példa Egy munkaviszonyban lévő elvált nő, havi rendszeres keresete 180 000 Ft. A munkáltatójától havi 8 000 Ft értékben kap élelmiszervásárlásra jogosító Erzsébet utalványt. Más juttatása az adott

Részletesebben