BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment Szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment Szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment Szakirány A MAGYARORSZÁGI EXPORT-IMPORT TENGERENTÚLI KONTÉNERES SZÁLLÍTMÁNYOZÁS LEHETŐSÉGEINEK ELEMZÉSE AZ EURÓPAI KIKÖTŐK SZEMPONTJÁBÓL Budapest, 2008 Készítette: Pokoraczki Ágnes

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. Magyarország külkereskedelméről általánosan Magyarország külkereskedelmének sajátosságai Hazánk külkereskedelmének átfogó rövid bemutatása a múlt század közepétől napjainkig Összegzés A logisztika szerepe külkereskedelmünkben, és Magyarország logisztikai szerepe Európában A logisztika Magyarországon Magyarország fekvése A hazai infrastruktúra jellemzése A magyar logisztika fejlődése Összegzés III. 1. A magyar import alakulása A magyar import forgalomértékének ország-csoportok szerinti alakulása A behozatal értéke árufőcsoportok szerint A behozatal ország-és árufőcsoportonkénti megoszlása Legfontosabb import partnereink ország-csoportonként 2007-ben IV. 1. A magyar export alakulása A magyar export forgalomértékének ország-csoportok szerinti alakulása Kivitelünk alakulása árufőcsoportok szerint A kivitel ország-és árufőcsoportonkénti megoszlása 2007-ben Legfontosabb export partnereink ország-csoportonként 2007-ben Összegzés Magyarország tengerentúli konténeres áruforgalma V. Magyarország tengeri kijáratai, kikötőválasztás, hajósok Magyarországról elérhető európai kikötők A kikötőválasztást befolyásoló tényezők Koper Az Isztria feje Trieszt Hamburg A világ kapuja Bréma, Bremerhaven

3 3.5. Rotterdam A Nyugat főportája Konstanca A Kelet Rotterdamja Hajóstársaságok szerepe a kikötőválasztásban Paritásválasztás a kikötő megválasztásában a hajósok szerepe FEFC Mit eredményez a hajóstársaságok szövetségének megszűnése? A válság hatásai a hajósokra VI. Folyamatelemzés Távol-keleti import Távol-keleti export VII. Befejezés VIII. Bibliográfia IX. Ábrák jegyzéke, forrásaik

4 I. Bevezetés Szakdolgozatom témájának a magyar külkereskedelem szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró európai kikötők elemzését választottam. Az AH Volán Kft.-nél töltött szakmai gyakorlatom során ugyanis a tengerentúli konténeres árufuvarozásban gyakorta felmerült az európai kikötőválasztás problematikája. A kikötőválasztás kérdésének megkönnyítése a hazánk szempontjából potenciális, konténeres forgalmat lebonyolítani képes európai kikötők komplex összehasonlítását igényli. Itt ugyanis az adott kikötő felszereltségén, díjain túl még igen sok szempont döntésbefolyásoló tényező lehet a szállítmányozók munkája során. A kikötőválasztás témakörét - a tengerentúli konténeres árufuvarozásban - nem csupán Magyarország földrajzi elhelyezkedése teszi fontossá. Fontossá teszi a napjainkban is töretlenül növekvő súllyal bíró délkelet-ázsiai és távol-keleti országokkal folytatott magyar külkereskedelem; az északi kikötők telítettsége és egyéb déli (Koper) és keleti (Konstanca) kikötők versenyképesebbé válása; valamint a FEFC megszűnését követő kiélezett piaci helyzet. Összességében ugyanis ezek a tényezők éberebbé teszik a szállítmányozókat, akiknek egyre több szempontot figyelembe véve kell a legoptimálisabb döntést meghoznia, hogy a megbízói igényeket maximálisan ki tudja elégíteni. A külkereskedelem ugyanis hazánk gazdasági életében igen nagy jelentőséggel bír. Márpedig a versenyképes hazai termékek kivitelében illetve a behozatal ésszerűségében igen fontos szerepet játszik a logisztika. Egy külkereskedelmi ügyletben pedig a szállítás során döntő anyagi, kereskedelmi - jelentőséggel bír a kikötő megválasztása, ezért egy szállítmányozó ilyen jellegű döntése versenyképességi szempontot is jelenthet a szállítmányozói piacon. A kikötőválasztáskor a gyakorlatban is felmerülő elemzés sarkallt arra, hogy dolgozatomban megkíséreljem leírni - a jelenlegi helyzetet figyelembe véve - az európai kikötők összehasonlításának szempontrendszerét, és folyamatelemzés segítségével tegyem szemléletesebbé a probléma bemutatását. 5

5 Igen fontosnak tartom az elmúlt ötven év magyar külkereskedelmében végbement forgalomérték-, irány-és áruszerkezet-változásokat, hiszen ezen tényezőknek nagyon erős szerepük volt a jelenlegi helyzet alakulására nézve. Másrészről ezen adatok segítségül szolgálhatnak a jövő tendenciáinak előrejelzéseiben, így külön részben foglalkozom a magyar külkereskedelemmel. A rendszerváltás előtti időket is figyelembe véve írok a magyar gazdaságban fontos szerepet betöltő külkereskedelem sajátosságairól, változásairól, majd ezt követően kitérek a külkereskedelemben nélkülözhetetlen logisztika szerepére, és ennek magyar vonásaira. Az ezt követő két részben a magyar import és export alakulását vizsgálom forgalomérték, árufőcsoport és ország-csoport szerinti osztályozásban, így kapva meg a legrelevánsabb Európán kívüli magyar külkereskedelmi relációkat. Ez alapján írok Magyarország tengerentúli konténeres árufuvarozásának jellemzőiről, volumenéről, irányairól. A negyedik részben a hazánk szempontjából jelentős európai kikötők fejlődését, magyar vonatkozású történetét fogom ecsetelni. Ebben a részben írok a hajóstársaságok kikötőbeli jelentőségéről, hatásairól. Mindezek során meghatározom a kikötőválasztást befolyásoló tényezőket, melyekhez mutatót rendelve biztosítom a kiválasztott kikötők egy magyar szállítmányozó szemszögéből történő összehasonlításának racionalitását. Az ötödik rész a folyamatelemzést foglalja magába oly módon, hogy a meghatározott mutatókat egy adott, Magyarország számára fontos reláció elemzésekor mérem, így következtetve a kikötőválasztásban az optimális döntésre. Az utolsó részben írom le következtetéseimet valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseket, noha nehéz igen helyzetben van az, aki bármit is ír a holnapi helyzetről. Bizonyítja ezt az a válság is, amely szeptemberben gyűrűzött be a világban, és amelynek hatásairól, időtartamáról senki sem mer semmi biztosat állítani. Tény, hogy a logisztikát ugyanúgy ha nem jobban sújtja az Amerikai Egyesült Államokból kiindult pénzügyi és a gazdaságot is mélyen érintő válság, amelynek hatása a magyarországi fuvarpiacon már október végén jelentősen érzékelhetővé vált. 6

6 II. Magyarország külkereskedelméről általánosan Az első fejezetben Magyarország külkereskedelmével foglalkozom bővebben, mert azt szeretném bemutatni, hogy hazánkban milyen szereppel bír a külgazdaság. Ez a rész teret enged számomra, hogy elemezzem külkereskedelmünket, ehhez kapcsolódóan logisztikánkat, és így jussak el legfontosabb tengerentúli partnereinkhez. Néhány alapvető, mégis fontos gondolattal kezdem dolgozatomat: Magyarország kis, nyitott gazdaságú, természeti erőforrásokban szegény, külgazdaság-érzékeny ország Európa szívében, szárazföldi határokkal. Ezek a tulajdonságok jórészt determinálják az ország gazdasági lehetőségeit, kilátásait, korlátait; erőteljesen hatnak hazánk külkereskedelmére is. 1. Magyarország külkereskedelmének sajátosságai Magyarország kis ország. Hazánk kisország-léte megmutatkozik a területi nagyságban, az ezen a területen előforduló ásványkincsek mennyiségében, a népesség számában és az ország világkereskedelmi súlyában. Mindezek alapján Magyarország szűk belső piaccal és a természeti erőforrások rendelkezik. (Majoros, 1995) Hazánk az átlagnál nyitottabb gazdaságú ország. (Magai, 2008) Magyarország 2007-es GDP-jének 135,75 százalékát (www.nfgm.gov.hu) tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, melyből kitűnik, hogy hazánk erősen függ a külföldtől. Input és output oldalról egyaránt erősen rá vagyunk utalva más országok külkereskedelmére, hiszen a javak szűkössége és a gazdasági ésszerűség egyaránt az exportnövelésre és a komparatív előnyök kihasználására ösztönzi hazánkat - így alapvető a nyitottsági kényszer. Az a tény, hogy Magyarország nem rendelkezik tengerparti szakasszal, hét szárazföldi szomszédja van, Közép-Európa szívében fekszik, és a kontinens kilenc országot érintő folyamának, a Dunának vizét vezeti el mindez azt eredményezi, hogy Magyarország egy tranzitország szerepét is betölti. Ezt a szerepet pedig erősíti az, hogy itt találkozik Európa keleti és nyugati része, ez jelent átmenetet egyikből a másikba. 7

7 1. ábra Magyarország Európában Ez a periférián való elhelyezkedés gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt - kompországgá tette hazánkat. Így volt ez régen és így van ez ma is: hazánk, ez a történelem során eltérő jellegű ország-csoportok határán lévő ország közeledik egy kikötőhöz, alkalmazkodik, hozzáköti sorsát egy nagyobb hatalomhoz. Ma, 2008 végén a kikötő szerepét az Európai Unió tölti be: Magyarország évi exportjának 79 százalékát, importjának 70 százalékát (www.nfgm.gov.hu)bonyolította az Európai Unión belül. (Majoros, 1995) 1.2. Hazánk külkereskedelmének átfogó rövid bemutatása a múlt század közepétől napjainkig Ebben a részben írok röviden hazánk külkereskedelméről - figyelmet fordítva a második világháború utáni időszakra, és kiemelve a rendszerváltást követő időszakot. Munkám során a lényegesebb jellemzők felsorakoztatására törekedtem. Ezt a tartalmat azért tartok fontosnak, mert az elmúlt időszak jelentősen hozzájárult országunk jelenlegi gazdasági helyzetéhez, céljaihoz, meghatározta külkereskedelmünk irányultságát. A racionális külkereskedelem alapvető feltétele, a piacgazdaság nem is igazán létezett Közép-Kelet Európa államaiban, így Magyarországon sem 1990-ig (noha voltak erre emlékeztető rövid időszakok hazánkban: ; ). A rendszerváltás előtt a magyar gazdaság többször is irányt váltott : így a magyar külkereskedelem forgalmában a 30 -as és 40 -es évek elején jellemző német túlsúlyt a második világháborút követően a Szovjetunió és az európai szocialista országok túlsúlya váltotta fel. 8

8 Ebben a rendszerben a KGST keretein belül zajló külkereskedelmi forgalom a világpiaci áraktól elszakítva bonyolódott; a szocialista országok közti tervegyeztetéseknek köszönhetően pedig a kivitel piaca biztosított volt, ami külkereskedelmünk alacsony fokú gazdaságosságát jelentette. További probléma volt, hogy a KGST mesterségesen generált kiviteli piacai nem ösztönözték megfelelően a technikai fejlesztéseket hazánkban, ami Magyarország technikai lemaradásban nyilvánult meg. A gyenge világpiaci képesség pedig kétségkívül a nyugati piacokon jelentett óriási problémát az erősen külkereskedelem-függő magyar gazdaság számára. Az 1960-as években az ország külkereskedelmi áruforgalmának több, mint 70 százaléka KGST országokkal bonyolódott, amelyből százalék esett a Szovjetunióra - elsősorban hazánk nyersanyagszükséglete miatt. Külkereskedelmünk fennmaradó hányadát a következő KGST-n kívüli országokkal bonyolítottuk: Ausztria, Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország, Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Amerikai Egyesült Államok. (Majoros, 1995) Az 1968-ban megkezdődött gazdasági reformfolyamat azonban a gazdaság liberalizálására irányult. Ennek keretében a terv-és piacgazdaság egyes elemeit összemosó Magyarországon a külkereskedelem átstrukturálódása zajlott le olymértékben, hogy már 1989-ben meghaladta a fejlett ipari országokkal folytatott külkereskedelem volumene a szocialista berendezkedésű államokkal végbemenő kereskedelmet. 2. ábra Magyarország behozatalának megoszlása a főbb országokkal (%) 1963, 1970, 1994 Szovjetunió Svájc Románia Olaszország Német Szövetségi Köztársaság Német Demokratikus Köztársaság Nagy-Britannia Lengyelország Jugoszlávia Franciaország Csehszlovákia Ausztria Amerikai Egyesült Államok

9 E gyökeres átrendeződést szemlélteti a felső ábra is, ahol láthatjuk, hogy behozatalunkban 1994-ben a legfontosabb szerepet Németország játszotta, Szovjetunió visszaszorult, Ausztria, USA és Olaszország szerepe pedig jelentősen megnőtt. A piacváltásban igen nagy jelentősége volt annak, hogy a fejlődéshez szükséges technológiát Keleten nem lehetett beszerezni. (www.mek.oszk.hu) A rendszerváltás tehát másfajta szemléletmódot hozott a gazdasági életbe, hiszen korábbi gazdasági kapcsolataink a KGST országokkal jórészt megszűntek, átalakultak, más gondolkodásmódra volt szükség az új rendszerben. Magyarország számára tehát evidenssé vált, hogy a külgazdasági nyitáshoz elengedhetetlen eszközrendszert fejleszteni kell. A társadalmi-gazdasági átalakuláshoz, modernizációhoz az állam vezető szerepére volt szükség. Így például a magyar külkereskedelemben fontos lépésnek számított a külgazdasági liberalizáció zászlaja alatt véghezvitt reform, amely többek között az egyes cégek külkereskedelmi tevékenységet tette lehetővé, tehát nem állami monopolvállalatokra voltak ráutalva: a liberalizálás folytán több tízezerre emelkedett a külkereskedelmi tevékenységet végző vállalatok száma. 3. ábra A reál GDP alakulása Magyarországon (%) Az átalakulás ára volt, hogy a gyors világpiaci nyitás valamint a megfelelő piacvédelem és vámpolitika hiánya miatt sok hazai termelő kiszorult a piacról. Így az as időszak 20 százalék visszaesést hozott a GDP-ben, és a külkereskedelem volumene is stagnált a KGST szétesése és a nyugati igényeknek nem megfelelő exportstruktúránk következtében. 10

10 1992-ben az akkori kormány növekedés-serkentő és kereslet-élénkítő tevékenysége következtében azonban jól érzékelhetővé vált a GDP növekedése, és az import exportnál jóval dinamikusabb mértékű növekedése volt megfigyelhető. Ez a tény már egy tendenciát jelez előre, mégpedig az export import mögötti elmaradását. A piacgazdaságra való áttéréssel megnyílt hazánk előtt a szabadkereskedelmi megállapodások előnyeinek lehetősége: 1992 végén született meg a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás, a CEFTA, amelynek eredményeképpen 1994-ben Magyarország külkereskedelmi összforgalmából a CEFTA csaknem 6 százalékkal részesedett. Ez a teljesítmény mindenképp pozitívnak tekinthető, már csak azért is, mivel ez a szám a CEFTA országok KGST szétesésekor képződött arányával egyenlő. (Majoros, 1995) Azonban a külkereskedelmünkben a kedvezőtlen tendencia nem állt meg: a CEFTA megalakulása is erősítette a behozatal exportnál nagyobb növekedését: 1993-ban az import nagyon erőteljesen bővült, de az export 10 százalékkal visszaesett. Ezt 1995-ben importkorlátozás és a csúszó leértékelés árfolyam-politikája követte, majd bevezették az 1997-ig fennálló vámpótlékot, amely egyensúlyjavító hatásúnak bizonyult, hatására az export erőteljesen bővült. Ugyancsak az kivitel bővülését segítette az állam azon ösztönzése, amely során a világpiachoz alkalmazkodó, jövedelmező vállalkozásokat adókedvezményben részesítette, amely miatt ez az év kiemelt jelentőséggel bírt a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre nézve ben a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az export-import olló zárult. Ekkor már az exportunk közel 80 százalékát a fejlett OECD országokkal bonyolítottuk. (Magai, 2008) Az 1998-as év oroszországi válsága itthon is éreztette hatását, mivel az ottani keresletcsökkenés miatt az odairányuló export is csökkent. A Japánból és Délkelet-Ázsiából származó import erőteljesebben növekedett, ami ismét nem kedvezett a külkereskedelmi mérlegnek. Magyarországon a vámszabad területi termelés és export igen gyorsan bővült, ezzel szemben a vámterületi export importhoz viszonyított mértéke csökkent. Hazánkban ebben az időszakban vált igazán érzékelhetővé a liberalizáció és piacnyitás hatása: amíg a 90-es évek elején a GDP arányos FDI jelentéktelen volt hazánkban, addig 2000-re meghaladta az 50 százalékos, 2006-ban a 70 százalékos arányt. A közvetlen külföldi tőkebefektetések alakulása is erősítette a külkereskedelem nyitottságát. (Magai, 2008) 11

11 A Magyarországon 1995-től megjelenő és elsősorban ipari vámszabad területeken működő multinacionális cégek kivitele 2002-re elérte az összexport 46 százalékát ben külkereskedelmünk meghatározó részét a hazánkban termelő külföldi transznacionális vállalatok tevékenysége adta, amelynek jelentős része vállalaton belüli kereskedelem volt. Elmondható, hogy a gazdaság 2 részre szakadt (duális gazdaság): 1. a vámterületi rész, amely többségében magyar tulajdonú vállalkozásokat takar, és amelynek passzívuma jelentős; 2. a vámszabad területi rész, amely külföldi tulajdonban van, gyorsan bővül, és külkereskedelmi aktívuma van. Az export növekedés ennek a résznek köszönhető. (Magai, 2008) A 2000-es év rekord mezőgazdasági terméseredményei következtében az export gyorsabban bővült az importnál, csökkent a külkereskedelmi passzívum. A hagyományos export részesedése magasabb volt az élelmiszer-gazdaság kiviteli többlete miatt. Ezt követően a világgazdasági dekonjunktúra Magyarországon is éreztette hatását: 2001-ben exportvisszaesés és importnövekedés következett be A következő ábra jól szemlélteti ezek hatását: 2003-ban rekordértékű 4 milliárd eurót meghaladó külkereskedelmi passzívumunk volt től a hiány folyamatosan csökkent. 4. ábra A külkereskedelmi mérleg alakulása (mrd euró) Mindezek közben Magyarország számára meghatározó jelentőségű volt az EU tagság megszerzése: Az Európai Unióhoz való csatlakozás perspektívája ugyanis nagymértékben 12

12 befolyásolta az átalakulási folyamatot. Egy kis gazdaságú ország számára nagyon lényeges, hogy részese lehessen egy gazdasági integrációnak, amely lehetővé teszi a specializációt, így az exportra termelés nemcsak kiegészíti a belföldi értékesítést, hanem sok esetben fontosabbá válik, mint a hazai felvevőpiac ben tovább folytatódott a magyar külkereskedelmi hiány csökkenése. Ezt a tendenciát nagyban erősítette az, hogy az új EU tagállamokkal folytatott kereskedelmi többlet egy év alatt a kétszeresére nőtt. Hazánk minden közép-,kelet-és délkelet-európai EU tagállammal szemben szufficitet mutatott fel. Kivitelünk 15 százalékkal, behozatalunk 11 százalékkal bővült. Nem elhanyagolható tény, hogy a GDP pozitív ütemű növekedéséhez a külkereskedelmi volumen növekedése járult hozzá. Külkereskedelmünk közel háromnegyed részét az EU-n belül bonyolítottuk, és ennek a résznek jó 75 százalékát az EU 15 tagállamaival. (www.nfgm.gov.hu) 5. ábra Magyarország nettó exportja a fontosabb külkereskedelmi partnerekkel Nettó export 2006, 2007-ben Kína Oroszo. Japán Koera Tajvan Ausztria Hollandia Ellenben ez EU-n kívüli térséggel szemben folyamatos és egyre növekvő deficit mutatható ki, amelyet a magyar gazdaság erőteljes globális beágyazottságával magyaráznak. Ugyanakkor itt is árnyalja a képet, hogy például az Oroszországgal szembeni kivitelünk ról 2007-re 38 százalékkal nőtt, ami hiánycsökkentő hatással bírt. Érdemes még kiemelni, hogy a Kínával folytatott külkereskedelem volumene a két ország kapcsolatát a rendszerváltás óta felértékelte. Kína az import és az export tekintetében, abszolút és relatív értelemben is igen fontos partnerünkké vált ben a külkereskedelmünk 4,4 százalékát bonyolítottuk vele. Az onnan jövő import volumenével 13

13 nem tart lépést az export, így külkereskedelmi hiányunk évről-évre nő Kínával szemben: 2007-ben 4,6 százalék a GDP arányában. (Magai, 2008) 6. ábra A GDP növekedés főbb összetevői A GDP főbb komponenseinek volumenindexei (előző év azonos negyedéve =100) Export Import Házt.fogy Köz.fogy. I III. I III. I III. I III. I III Az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy a külkereskedelem szerepe igazán nem elhanyagolható hazánk fejlődésében. A magyar gazdaság egyértelműen ráutalt a nemzetközi kereskedelemre. Noha 2002-ben a kivitel GDP-hez történő viszonylagosan szerény hozzájárulása figyelhető meg, a grafikon jól mutatja, hogy 2003-tól javult a helyzet. Mindezek alapján elmondható, hogy az utóbbi időben hazánk számára igen fontossá vált az exportorientált növekedés fenntartása. Az export a külgazdaság-vezérelt növekedés húzószektora lehet. Magyarországon az exportnövekedés meghaladja a GDP növekedését, ami annyit jelent, hogy az exportdinamika elősegíti a hazai modernizációt Összegzés Egy olyan kis, nyitott gazdaságú országban, mint hazánk a külgazdasági teljesítmény nagyon fontos. Magyarországon a külkereskedelem és a közvetlen tőkebefektetések aránya a GDP-hez viszonyítva magas. A külkereskedelem bővülését a rendszerváltás óta a földrajzi fekvésen és a hagyományos gazdasági és kulturális kapcsolatainkon túl a külgazdasági liberalizáció és ezzel együtt a multinacionális vállalatok megjelenése valamint a hazai termelők versenyképesebbé válása is segítette. A külkereskedelmi volumen fejlődését mutatja, hogy között a 14

14 magyar árukivitel értéke csaknem 14-szeresére, az árubehozatalé 15-szeresére növekedett. A magyar gazdaság növekedésében a külpiacok függvénye, azaz az export szerepe jelentős ben különösen igaz ez, hiszen a kiigazító intézkedések hatására a belső kereslet visszaszorulása tapasztalható. (Magai, 2008) 7. ábra Magyarország külkereskedelmének megoszlása 2007-ben (millió euró) Az európai uniós Külkereskedelmünk megoszlása 2007-ben csatlakozás a (millió euro) külkereskedelmet tekintve nem hozott nagy változásokat, hiszen már a import 80-as évek végén export elkezdődött annak a külkereskedelmi struktúrának a kirajzolódása, amely EU15 NMS12 EU-n kívül Magyarországot ma is jellemzi. A külkereskedelem legnagyobb részét az EU-n belüli országok adják, ahol is Magyarország domináns külkereskedelmi partnere Németország. Az exportban az Európai Unión kívüli országokba vitt árumennyiség már jóval kevesebb, mint az onnan jövő import, melyben Kínának és Oroszországnak jelentős a szerepe. 2. A logisztika szerepe külkereskedelmünkben, és Magyarország logisztikai szerepe Európában Ez a fejezet azt hivatott összefoglalni, hogy hazánkban - tengeri kijárat hiányában - milyen elképzelések születtek a logisztika szerepével kapcsolatosan. Ezt a részt azért is tartottam fontosnak, mert Magyarország Logisztikai Stratégiája a tengerentúli áruforgalomban fejlesztéseket kíván eszközölni nagyobb hangsúlyt fektetve egyes kikötőkre A logisztika Magyarországon Nyilvánvaló, hogy hazánkban fontos szerepet tölt be a mezőgazdaságra és iparra gyakorolt hatása miatt a logisztika ágazata. Viszont a Magyarország számára oly fontos 15

15 külkereskedelem lebonyolítása lehetetlen az ezt kiszolgáló logisztika nélkül, így emiatt nem tekinthetjük csupán egy ágazatnak, amely logisztikai szolgáltatók összességét jelenti. A logisztikán fuvarozási, szállítmányozási, tárolási-raktározási, rakománykezelési, csomagolási, futárpostai, vám, disztribúciós, komissiózási, ellátási lánc menedzsment elemekből álló szolgáltatáscsomag értendő, amelyet a logisztikai szolgáltatók végeznek. Ezek a vállalkozások Magyarország 2006-os GDP-jének 5,4 százalékát termelték, és a fejlett gazdaságok tendenciája azt mutatja, hogy egy igen dinamikusan fejlődő nemzetgazdasági ágról beszélhetünk, amely a globalizáció egyik motorja. A gazdasági növekedésen túl a logisztika jelentősége a versenyképesség növelésében és a beruházás-ösztönzésben is jelentős. Ezen felül hazánknak más oka is van, hogy nagyon komolyan vegye a logisztika szerepét erről fogok szólni a következőkben. (MLS, 2008) 2.2. Magyarország fekvése Az európai kontinens közepét a Kárpát-medence és környéke alkotja. A Kárpátmedencét nemcsak történelmi, művelődési, gazdálkodási, és társadalmi szempontból, hanem mértanilag is Belső-Európa részének tekintik. 8. ábra Magyarország Belső-Európában Magyarország az európai kontinens szárazföldjének legészakibb, legkeletibb és legnyugatibb pontjaitól közel azonos távolságra fekszik: 2600, 2700 és 2500 kilométerre Észak- Norvégiától, az Urálhegységtől és Portugáliától. A kontinens legdélebbi területe is 1300 kilométerre található hazánktól. (www.mek.niif.hu) 16

16 Mindazonáltal ez a terület az, amely az európai kontinens erősen tagolt partjai közül a leginkább kontinentális jellegű. Belső-Európában a tengerektől a legtávolabb eső rész a Kárpát-medence. Légvonalban az Adriai-tenger 200, a Fekete-tenger 600, a Balti-tenger 700 és az Északi-tenger 1000 kilométerre van hazánktól. Egy olyan korban, amikor a kontinensek közötti forgalom a jövőben még inkább növekedni fog és már ma a nemzetközi áruforgalom közel 90 százaléka tengereken zajlik (www.gefcohungary.hu), hazánk hátrányban van amiatt, hogy legközelebbi kikötője a Budapesttől 400 kilométerre fekvő Koper. Mindazonáltal Magyarország igyekszik kihasználni és kamatoztatni földrajzi elhelyezkedését és közlekedési infrastruktúráját. Hazánk a régió logisztikai szolgáltatójává szeretné kinőni magát, amelynek megvalósulását erősíteni látszik az a tény, hogy Magyarország Kína második legnagyobb partnere a régióban. Régóta hangoztatott tény, hogy hazánk Kína európai elosztójává, hídfőjévé válhat. (MLS, 2008) Ezért sem lehet elhanyagolni a kikötőválasztás problémáját, amikor Magyarország egy stratégiai szerepre pályázik, viszont nincsen saját tengeri kijárata, amely a Kínával történő kereskedelemben ma még elkerülhetetlen tényező. A tengeri szállításon felül pedig a többi fuvarozási módot is érdemes hazánkban megvizsgálni A hazai infrastruktúra jellemzése 9. ábra Magyarország vasúti tranzit áramlatai Ahhoz, hogy Magyarország a régió logisztikai elosztó központjává válhasson, figyelembe kell venni hazánk fejlődési lehetőségeit és a logisztikához szükséges már meglévő infrastruktúrát is. A közlekedési infrastruktúra értéke az ország nemzeti vagyonának mintegy ötöd részét teszi ki. Hazánk közlekedési hálózatát tekintve elmondható, hogy mind közút, mind vasút szempontjából a Budapest központúság, a sugaras elrendezés jellemző, ahol a keresztirányú összekötések gyakran hiányoznak. A közlekedési hálózat 17

17 sűrűsége megfelelő, azonban a műszaki kiépítettséget, állapotot tekintve elmondható, hogy az elmarad hazánk jelenlegi forgalmi igényeitől és az EU átlagától is. A forgalmi igényekről azért is érdemes szólni, mert Magyarország a nemzetközi áruforgalom szempontjából tranzitországnak minősül, mivel az Európai Unió Ukrajnába, Délkelet Európába és Törökországba irányuló áruforgalma hazánkon megy keresztül. A központi fekvésen túl a medencejelleg is kedvez a tranzit jelleg kialakításának. Ezt a szerepet erősíti, hogy a régióba települt multinacionális cégek részéről igény mutatkozik a Közép-Kelet Európán belüli észak-déli összeköttetésre is, amelyben szinte lehetetlen Magyarország megkerülése. A tranzitforgalom volumene egyébként már régóta jelentősen meghaladja a magyar export és importforgalmakat. Ennek aránya százalék a tranzitforgalom javára. 10. ábra Magyarország közúti export áruáramlatai Ha hazánk áruáramlatát vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy ez az exportforgalomban mind a közutat, mind a vasutat tekintve az ország középső és északnyugati valamint nyugat-délnyugati részéhez köthető. Az import azonban már némileg más: közúton a középső és északnyugati, nyugat-délnyugati országrész közti kapcsolat, míg vasúton a középső és északkelet (Záhony) illetve északnyugati országrészek közti kapcsolat a domináns. Ha a fuvarozási módok arányát vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy hazánkban a közúti szállítás több mint 60 százalékkal vezet a vasút kb. 20 százalékos, a 11 százalékos csővezetékes és 4 százalékos vízi szállítás teljesítménye előtt. Magyarországon a nyugati országokhoz hasonlóan a közúti fuvarozás aránya nő a leggyorsabban, viszont ott a folyami hajózás jelentősebb, míg tőlünk keletre a vasúti áruszállítás dominál. (MLS, 2008) Mivel a hazai áruforgalomban a külkereskedelem kisebb részt tesz ki, és az EU integráció következtében várhatóan megnőnek a Balkán országai és a nyugat-, valamint a közép-kelet-európai országok közötti áruszállítási igények, így hazánk nagy figyelmet szentel az infrastruktúra fejlesztésének. 18

18 2.4. A magyar logisztika fejlődése Az Európai Unió bővülésének következtében nélkülözhetetlenné vált a Közép-Kelet Európa bekapcsolása az Unió vérkeringésébe: így születtek meg a páneurópai vagy más néven Helsinki folyosók. Magyarország relatív kis területén 4 Helsinki folyosó és 2 ERTMS folyosó is áthalad, ami a Nyugat-Európa - Balkán és Délnyugat-Európa - FÁK összeköttetést biztosítja, és hazánknak is fontos az EU-val folytatott külkereskedelemben. A Magyarországon áthaladó folyosók a következők: 1. IV. folyosó: osztrák/szlovák határ Budapest román/szerb határ 2. V. folyosó: szlovén/horvát határ Budapest ukrán határ 3. VII. folyosó: a Duna magyarországi szakasza 4. X/b folyosó: Budapest szerb határ 11. ábra Magyarország és a Páneurópai Korridorok Az újonnan csatlakozott tagok közül az igen nagy kiterjedésű Lengyelországon kívül csupán Magyarországon halad át négy folyosó, a többi országban mindenhol kevesebb. Hazánk logisztikai szempontból tehát kedvező helyzetben van, és ilyen jellegű szerepünket csak erősíti a régióra jellemző alacsonyabb munkabér és költség, nagyobb utazási hajlandóság valamint a bővülő, javuló infrastrukturális hálózat tényezője. Közép-Kelet-Európa felértékelődő logisztikai szerepe miatt is érezhető, hogy a tőkeintenzívebb logisztikai tevékenységek nagyobb arányban jelennek meg hazánkban. Ez azért is érdekes, mert Magyarország áruszállítási teljesítménye a rendszerváltás után jócskán visszaesett főleg a vasúti áruszállításé -, azonban 19

19 az ezredforduló óta kb. 60 százalékkal nőtt. Ebben nyilván szerepet kapott, hogy az EU-ban nagyon fontos a logisztika és az igény a logisztikai szolgáltató központok és az ezekhez kapcsolódó kombináltszállítás iránt egyre inkább növekszik. Hazánk a szomszédos országokkal összehasonlítva hosszú belvízi hajózó utakkal rendelkezik. Európa vízi országútján, a Dunán való áruszállítás szerepe a közutak tehermentesítése érdekében az utóbbi években felértékelődött. Sokan vannak még azon a véleményen, hogy a Duna kiskaput jelent Ázsiára nézve, mivel a Duna fekete-tengeri torkolatánál fekvő Konstanca kikötője rövidebb tengerhajózási alternatívát képvisel a Távol- Keletről a közép-európai régióba, mint az adriai vagy északi-tengeri kikötők. Ez pedig azokban az években, amikor a kínai import aránya lendületesen növekszik, lényeges szempontot jelent. A GKM becslése szerint a hazánkon átmenő Ázsia-Európa áruforgalom volumene 2006 és 2016 között 121 százalékkal fog növekedni. (Tarnai, 2006) 12. ábra Magyarország vasúti import áruáramlatai Magyarország fontosságát erősíti az is, hogy egy konténerszállítmány útja Ázsiából egy európai kikötőbe minden esetben legalább 4 hetet igényel, legyen szó adriai, fekete-tengeri vagy északi-tengeri kikötőről, addig ugyanez a táv vasúton 20 napba belefér. Ezért tartják lényegesnek az ország észak-keleti részén található záhonyi vasúti átrakó állomás és logisztikai központ fejlesztését. Persze azt el kell mondani, hogy árumennyiség szempontjából a vasút korántsem tud versenyre kelni egy mai konténerszállító hajó kapacitásával. Ezen szempontokat is figyelembe véve alakították ki Magyarország stratégiai célhierarchiáját, melyben többek között azt is célul tűzték ki, hogy hazánk 2013-ra 1. a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központjává és egyben interkontinentális cargo-hubjává (fordítókorong), 2. az adriai-és fekete-tengeri kikötők hinterlandjává (vonzásterület) váljon. (MLS, 2008) 20

20 2.5. Összegzés Magyarországnak lehetősége van arra, hogy stratégiai szerepet töltsön be Európa logisztikájában földrajzi elhelyezkedése, a délkelet-ázsiai jó kapcsolatai, szerepe az épülő TEN-hálózatban egyaránt elősegítik e cél teljesülését. Hasonló elképzelései egyébként más országoknak is vannak: Csehország, Szlovákia. A dolgozatom szempontjából lényeges elemnek tartom, hogy a régió cargo-hubjaként és az adriai és fekete-tengeri kikötők hinterlandjaként képzelik el országunk jövőjét, mert ez már önmagában jelez egyfajta elköteleződést a déli illetve keleti kikötők irányába. 21

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31.

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Richter Csoport 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Összefoglaló 2013. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: +5,2% ( ), +7,1% (Ft) + jó ütemű növekedés Kínában, az EU15 piacokon és

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA

AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS TURIZMUS AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben