A kezdeményezıképesség és vállalkozási kulcskompetencia fejlesztésének lehetıségei a környezeti nevelés területén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kezdeményezıképesség és vállalkozási kulcskompetencia fejlesztésének lehetıségei a környezeti nevelés területén"

Átírás

1 A kezdeményezıképesség és vállalkozási kulcskompetencia fejlesztésének lehetıségei a környezeti nevelés területén Horváth Ágnes Tartalom Háttér...2 A tágabb és szőkebb értelmezés lehetısége...6 Kereszttantervi sajátosságok...7 Kapcsolat más kulcskompetenciákkal...8 Ötletbörze...10 Dokumentumelemzés...11 Információgyőjtés...12 Felkeresés, látogatás...12 Figyelemfelhívás, akció-szervezés...13 Fotózás, dokumentálás...14 Kidolgozott példák Modul: Mi az ökocímke? Modul: Egy különleges passzív ház Modul: A vállalkozások környezetvédelmi és társadalmi felelısségvállalása...26 Hivatkozott szakirodalom...33

2 Háttér A kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésének legalapvetıbb kétdése hermeneutikai jellegő. Hogyan értelmezhetı egy alapvetıen konzervatív oktatási struktúrában, tantárgyi szerkezetben mindaz, ami elsısorban a meglévı struktúrák határainak feszegetéseként, az innováció, az újítás és újdonság iránti fogékonyság alapján válhat / válik mőködıképessé? Vajon ad-e lehetıséget a meglévı oktatási rendszer a fiatalok kezdeményezéseinek, fogékony-e a újításra, képes-e közvetíteni olyan tartalmakat és módszereket, amelyek pontosan ezeket a képességeket erısítik a tanítványokban? Nincs-e eredendı félelem minden pedagógusban arra vonatkozóan, hogy esetleg valamilyen újszerő témában a tanítvány tájékozottabb, felkészültebb, szinte automatikusan rendelkezik azokkal az ismeretekkel, készségekkel és attitődökkel, amelyeket ı aggályosnak tart? Utalhatunk itt például a web2 alkalmazására, a kamaszok merészségére, kockázatvállalására, de akár a radikális környezetvédık akcióira. Kikre, milyen alapképzettséggel rendelkezı tanárokra, szakemberekre lehet bízni egy ilyen szituációban a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia kialakítását és fejlesztését, milyen tantárgyi keretekben, milyen oktatásszervezési rendszerben? Vagy hallgatólagosan továbbra is vegyük tudomásul, hogy amire pillanatnyilag nincs megfelelı kapacitás, azt egyszerően negligáljuk, kifelejtjük a pedagógiai programból, hivatkozási alapul véve, hogy akinek éppen erre van szüksége, az egyébként is megtanulja majd a szükséges ismereteket az iskolai rendszeren kívül, vagy középiskolai tanulmányai befejeztével? (Természetesen a közgazdasági szakközépiskolák kiváló szaktanárokkal rendelkeznek a gazdasági jellegő vállalkozási ismeretek tanításához, de ez nem jelenti egyúttal a kulcskompetenciaként értelmezett kezdeményezıkészség fejlesztésére való felkészültséget, különösen a környezeti nevelés területén...) Pedig az értelmezési probléma viszonylag egyszerően kezelhetı. A Nemzeti Alaptanterv 2007-es verziója pontosan tartalmazza a tárgyalt kompetencia leírását, az Ember és társadalom mőveltségi terület osztályra vonatkozó szakasza pedig igen sok olyan elemet tartalmaz, amely a lezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetenecia kialakítását, fejlesztését szolgálja. Nézzük elıször a kulcskompetencia leírását: A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

3 Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetı lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés. A pozitív attitődöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról, 12. o.) Mivel kulcskompetenciáról van szó, nem mondhatjuk, hogy ez csak a speciális ismereteket nyújtó, jellemzıen közgazdasági irányú szakképzésben szerepelhet, annak ellenére, hogy elsı olvasatban talán a gazdasági vonatkozások tekinthetık szembetőnınek. Fontos tudatosítanunk, hogy a kezdeményezıkészség és vállalkozói kompetencia nem kizárólag a gazdasági vállalkozásra vonatkozik, Kezdeményezésünk lehet kulturális, szociális és egészségügyi jellegő, éppúgy ahogy a vállalkozás is beépült ezekbe az ágazatokba. A környezeti nevelés területén pedig a kompetencia-fejlesztés háttereként a legtágabb környezetet, a természeti és a társadalmi környezeti vonatkozások összességét, az ember környezet-átalakító-visszaalakító-befolyásoló szerepének vizsgálatát és kritikai értékelését értjük. Kezdeményezés minden, ami valami újra, másra, addig nem tapasztalr dologra irányul, legyen szó környezetrıl, kommunikációról, zenérıl, táncról, képzımővészetrıl, hulladékgyőjtésrıl, vagy éppen egy beteg kisgyermek vagy egy idısotthon támogatásáról. Vállalkozhatunk valaminek az eladására (mőtárgy, játék, ékszer, laptop stb.) vagy éppen elıadására (zenemő, tánc, vers, mese, színdarab, segélyakció, tiltakozás stb.), de leginkább egy probléma megoldására. A felelısség, amellett, hogy személyes attribútum, személyiségünk része, jellemünk sajátossága, egyben minden kezdeményezés, minden vállalkozás alapkérdése. Aki elindít egy akciót, felvállal egy ügyet, alapít egy céget, annak tudnia kell, hogy ezzel kockázatot is vállal. Nincs borítékolva a kezdeményezés, vállalkozás sikere, az esetleges kudarcot, a sikertelenséget is el kell tudni viselni. Ez utóbbi problémakör pedig már színtiszta pedagógiai kérdés: a döntés mérlegelésének, a lehetıségek felmérésének, a kockázatok/konfliktusok kezelésének kérdése, tehát felelıs döntésre nevelés alapfeladata. Ezzel el is jutottunk a készségek és képességek szintjére. Arra a szintre, ahol a kezdeményezıkészség és vállalkozói kompetencia túlmutat a megtanulható, számonkérhetı tartalmakon, ahol a motiváció, a tudatosság, a tenni akarás, a nyitottság és az önállóság meghatározó tényezıvé válik, ahol az egyén számára világossá válik, hogy egy-egy ötletet önmagában vagy csak másokkal együttmőködve képes-e megvalósítani. Itt van igazán szerepe a pozitív attitődnek, annak a hitnek, hogy igen, én képes vagyok, mi képesek vagyunk

4 véghezvinni valamit, elindítani egy kezdeményezést, megvalósítani egy célt, legyen szó győjtésrıl, kirándulásról vagy éppen madárvédelmi rezervátumban való munkálkodásról. Itt már csak az a kérdés, hogy az iskola szemlélete, a tanárok hozzáállása teret ad-e a fiataloknak saját kezdeményezéseik, céljaik, vállalásaik megvalósítására. Vannak-e ötletbörzék, ahol felhalmozhatók a kezdeményezések, ahol társakra találhatnak az azonos témákban gondolkodók, ahol meghallgatják a fiatalok javaslatait. Ha van ilyen, ha van kezdeményezés, ha teret kapnak a megvalósítás lehetıségei, akkor van ötlet, és persze van egymásra figyelés, csapatmunka, kommunikáció, egyszóval létezik helyi demokrácia. Mert igazi kezdeményezés és vállalkozás csak szabad viszonyok között, kiszámítható, demokratikusan irányított és szervezett környezetben mőködhet. Ahol mindenkire más szabály vonatkozik, ahol csak a kivételezettek öteletei valósulhatnak meg, ahol egyesek elhallgattathatják a nekik nem tetszı ötleteket és kezdeményezéseket, ott nem bontakozhat ki a környezeti nevelés szempontjából egyik legfontosabb kulcskompetencia. E vázlatos értelmezés után nézzük meg, hogy a már idézett NAT milyen konkrét megfogalmazásokat tartalmaz a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésére vonatkozóan. Mivel a kulcskompetencia leírása elsısorban a társadalmigazdasági területen érvényesülı vállalkozói készségfejlesztést tartalmazza, egyértelmően adódik, hogy elsısorban az Ember és társadalom mőveltségi terület keretében vizsgáljuk a kulcskompetenciára utaló nevelési célokat és fejlesztési feladatokat. Alapelvek célok A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelıtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. A társadalomismeret tanulása során ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a fogyasztói magatartásformák, a vállalkozás és a pénz világával is. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülı világ problémáira, ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerő helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsıbb évfolyamokon fokozatosan elıtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról, o.) A szöveg direkt módon utal a vállalkozás, a gazdasági élet és a pénz világával való megismerkedésre, a globalizálódó világ aktuális problémáinak értelmezésére. Mindez egy olyan komplex szemléletet feltételez, ahol az ember és a társadalom nem függetlenedhet saját természeti környezetétıl. A fenntarthatóság kérdésköre pedig elsısorban társadalmi probléma, hiszen minden környezeti beavatkozás, építés vagy rombolás rövid távon emberi, társadalmi célokat szolgál, a természeti környezetbe való külsı beavatkozás azonban hosszabb távon épp az emberi életre, a társadalmi fejlıdésre (fennmaradásra) való alkalmasság problémáját veti fel. A társadalmi kérdések tágabb horizontú szemlélete tehát egy szőkebb szegmens vizsgálatát is jótékonyan befolyásolhatja. Az alapelvek és célok ráadásul nem csupán direkt ismeretszerzést

5 sugallnak, sokkal inkább a probléma-érzékenységre, az itt és most konkrét jelenségeitıl a tágabb világ perspektívái felé irányítják az oktatás alanyainak figyelmét, ezáltal fejlesztve a fenntarthatóság megértéséhez is szükséges absztrakciós szint kialakítását. A középfokon tanuló korosztály számára megfogalmazott konkrét fejlesztési követelmények a fentieknél részletesebb eligazítást adnak a történelmi-társadalmi folyamatok vizsgálatához, beleértve a gazdasági, pénzügyi, szociális és környezeti dimenziók tárgyalását is. Érdemes ezekbıl is kiemelni néhány, középfokra vonatkozó elemet, amelyekben a fenntarthatósági tartalomra is alkalmazhatjuk a követelményeket. Ismeretszerzés Ismeretszerzés irányított beszélgetésekbıl, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyelésébıl, hallott és olvasott elbeszélı szövegekbıl, filmekbıl, a tömegkommunikációs eszközökbıl. Ismeretszerzés különbözı írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk győjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról, 55. o.). Kritikai gondolkodás A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezık (táblázatok, ábrák) használata (i.m. 57. o.). Kommunikáció A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthetı megfogalmazása. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. (i.m. 58. o.) Tájékozódás térben és idıben itt elsısorban a történelmi események tér- és idıbeli elhelyezésének, egymáshoz való viszonyításának a képességérıl szól a dokumentum, de a fejlesztés iránya könnyedén adaptálható a környezeti változások térbeli és idıbeli követésére, akár a szőkebb, akár a tágabb környezetben. Egy-egy lakóház környezetének változásai, ezek térbeli és idıbeni dimenziói, hatásai izgalmas témát kínálnak a környezeti nevelés számára is. A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeirıl, az azokat fenyegetı veszélyekrıl és a megóvásukra tett erıfeszítésekrıl (i.m. 60. o.);

6 ismereteket szerezzenek a szőkös erıforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetıségeirıl; elemezzék a globális problémák, mindenekelıtt az ökológiai válság és az információs forradalomtársadalmi-történelmi összefüggéseit (i.m. 61. o.); felkészültségüknek megfelelı szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökrıl, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek (u.o.); - ismerjék az alapvetı fogyasztói magatartásmintákat. - egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. - váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. (i.m. 62. o.) Az ismeretszerzés, a kritikai gondolkodás és a kommunikáció fejlesztési követelményei olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a társadalmi-gazdasági jelenségek mellett egyértelmően alkalmazhatóak a környezeti nevelés keretében feldolgozandó témakörökre is. A fenntarthatóság elvének érvényesítése pedig eleve a természeti és a társadalmi környezet komplex szemléletét követeli meg, tehát helye van a társadalmi összefüggések vizsgálatánál éppúgy, mint a természeti környezet megóvásának tárgyalásánál. A térbeli és idıbeli tájékozódás fejlesztési követelményénél maga a dokumentum is utal a természeti környezet változásainak a társadalmi átalakulásokra gyakorolt hatásaira, a két dimenzió összefüggéseire. A fenntarthatóság kérdésköre pedig pont ennek a problémának a jövıbe vetített, kitágított és komplex megközelítése. A tágabb és szőkebb értelmezés lehetısége A jogszabályban rögzített oktatási keretek (NAT) e rövid áttekintése után nyilvánvaló, hogy a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésénél a lehetı legtágabb kereteket vesszük figyelembe, az Európai Tanács munkacsoportja által képviselt koncepciónak megfelelıen: Ez a jelentés arra tesz javaslatot, hogy a vállalkozói készség fejlesztése az oktatás során az említett kompetenciák formális és informális módon történı kialakítását jelentse. Ebben az értelemben a fejlesztés a formális struktúrában végbemenı, irányított folyamatot jelenti, a kötelezı oktatás idıszakát is beleértve, míg az elsajátítás az informális és a nem formális keretek között megvalósuló tapasztalati tanulást vagy a tevékenység gyakorlása közbeni ismeretszerzést foglalja magában. Az így értelmezett vállalkozói kompetencia az egész életen át tartó tanulás szerves részét képezi, amelyhez elengedhetetlen a tanulás tanulásától elválaszthatatlan motiváció. A vállalkozói készségnek egy aktív és egy passzív összetevıje van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külsı tényezık

7 által kiváltott újítások elfogadásának és támogatásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelıssége saját pozitív és negatív cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitőzése és elérése, valamint a sikerorientáltság (ET 2006, 119. o.). A kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésének fókuszában mint az eddigiekbıl is kitőnik a sokrétőség problémája áll. Magát a kulcskompetenciát, de a fejlesztéséhez szükséges tanulási-tanítási stratégiát sem lehet egyszerően beilleszteni a klasszikus tantárgyi keretek közé. A NAT már eleve fejlesztési területeket és nem tantárgyakat határoz meg, a kerettantervek, illetve helyi tantervek pedig legfeljebb a közgazdasági jellegő szakképzı intézményekben tartalmaznak direkt vállalkozói készséget fejlesztı tantárgyakkal. (Ráadásul ezek többnyire a vállalkozói készség fejlesztésének szőkebb értelmezéséhez, a gazdasági folyamatok elsajátításához kapcsolják a készségfejlesztést.) Ez a helyzet azt sugallhatja egyes iskoláknak, igazgatóknak, tantestületeknek, hogy a vállakozói készség fejlesztése pusztán szakképzési feladat, holott a kulcskompetenciaként való megjelenítés éppen arra utal, hogy iskolatípustól függetlenül általánosan érvényes és szükséges kompetencia fejlesztésérıl beszélünk. Miközben tehát a fentebb leírt elhárító jellegő szőkebb értelmezés a szakképzés területére korlátozza a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztését, a tágabb értelmezés könnyen parttalanná, megfoghatatlanná és kontrollálhatalanná teszi a szakmai alkalmazást. Eszerint ez egy olyan rugalmas kulcskompetencia, amelynek fejlesztéséhez mindenki érthet, akármelyik területhez hozzárendehetjük, hiszen kezdeményezni, valamit vállalni mindenki tudhat, elég, ha néhány társadalomismeret órán utalunk erre. E lehetséges veszély elkerülése érdekében szerencsés, ha a fejlesztési feladatok konkrét ismeretek, készségek és attitődök fejlesztését célozzák, még annak tükrében is, hogy íly módon esetleg nem kerülhet sor minden, a kompetencia leírásában szereplı tényezı (pl. szervezés, irányítás) fejlesztésére. Kereszttantervi sajátosságok Fontos hangsúlyozni s ezt az idézett uniós dokumentum is kiemeli, hogy a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése kereszttantervi struktúrát feltételez. Az iskolákat képessé kell tenni arra, hogy a vállalkozói készség és a hasonló kereszttantervi kompetenciák elsajátítását segítı tanulási környezetet hozzanak létre. Ez azt jelenti, hogy rendelkezniük kell a tanulói kompetenciák fejlesztését célzó tevékenységek koordinálásához szükséges idıbeli és pénzügyi erıforrásokkal, valamint a kellı rugalmassággal. Emellett ösztönözni kell ıket arra, hogy a formális oktatás keretein kívüli órákat is szervezzenek, ami egyben kezdeményezıképességük fokozását is elısegíti (ET 2006, o.). A kereszttantervi jelleg a tantárgyakba való implementációt teszi szükségessé, és a környezeti nevelés esetében is errıl van szó. A dokumentumban szereplı tanulási környezet tehát a fejlesztéshez szükséges idıbeli és térbeli kereteken (tanóra, tanterem) túlmenıen a tanulói

8 tevékenység külsı helyszíneit és a tanulási folyamat megfelelı irányítását, értékelését is jelenti. Az önálló egyéni és kiscsoportos feladatok megoldása igen gyakran tanórán kívüli tevékenységet feltételez, de ezek elvégzése csak akkor szolgálja a kompetencia-fejlesztést, ha az iskolai kereteken túli feladatmegoldás prezentálása és értékelése az iskolai, tanórai kereteken belül történik. Így érhetı el, hogy a tanulók megfelelı motiváltsággal teljesítsék a feladatokat. Az értékelés egyébként a legtöbb esetben a saját tevékenység, a csoporttevékenység, illetve a másik team munkájának adott szempontok szerinti minısítése. Célszerő a szempontokat elıre megbeszélni, megvitatni, hogy minden tanuló, illetve tanulói csoport világosan ismerje a követelményeket. A diákokkal együtt meghatározhatjuk például a vizsgálatok, felmérések, interjúk, fotók dokumentálását, a prezentáció megjelenési formáját (diák száma, képek-szöveg aránya), a csoporton belüli munkamegosztás elveit stb. Világosan kell látnunk, hogy a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejelsztése komplex folyamat, melyben egyértelmően érvényesülnek az interdiszciplinaritás, illetve interprofesszionalitás sajátosságai. Alapvetıen természeti-társadalmi-gazdasági folyamatok feltérképezésére, elemzésére kerül sor, ahol a természettudományi, a gazdaságtudományi és a humán-, társadalomtudományi megközelítés egyeránt érvényesül. A feladatok teljesítése során a tanulók a legkülönfélébb szakmákkal, professzionális megközelítésekkel találkozhatnak akár gazdálkodási, akár energetikai, akár más, külöféle technológiai vállalkozások megismerésével. Maga a vállalkozói mentalitás megismerése, a vállalkozásokhoz kapcsolódó fogalmi keret elsajátítása igényel bizonyos jogi, igazgatási és gazdálkodási ismereteket, így ajánlatos az egyes feladatok elıkészítéséhez, ismeretanyagának elsajátításához gyakorlati szakembereket meghívni. Mivel esetünkben a környezeti nevelés keretében kívánjuk megvalósítani a kompetencia-fejlesztést, ezért célszerő a környezetgazdálkodással, fenntarthatósággal, energiatakarékossággal, hulladékgazdálkodással, egészséges környezettel, természetvédelemmel kapcsolatos vállalkozásokra koncentrálni. Kapcsolat más kulcskompetenciákkal A kezdeményezıkészséget és a vállalkozói kompetenciát nem lehet önmagában fejleszteni. A kezdeményezıkészség mindig valamely tárgyra, akcióra irányul, és minden alkalommal mozgósít egy vagy több más kompetenciát, legyen szó a kommunikációról, az együttmőködésrıl, valaminek a felmérésérıl, vizsgálatáról, ellenırzésérıl. A kezdeményezés sokszor a meglévı struktúra megváltoztatását célozza, s mint ilyen az újítás, az innováció alapja. Az elsı, és talán a legnehezebben megválaszolható kérdés, hogy miképpen kell adott viszonyok közt azt tanítani, hogy meg kell változtatni a viszonyokat. Mert errıl van szó. A fennálló viszonyok, a társadalom jelenlegi mőködése nem fenntarthatóak, átalakítandók. A nevelés azonban ezek között a mai viszonyok között dolgozik. Ráadásul a szociológusok így mondják, és sokszorosan alátámasztást nyert az állításuk az oktatás a társadalom egyik leginkább konzervatív intézménye, kijelölt feladata, de a funkciója is a fennálló viszonyok fenntartása (Nahalka 2011).

9 A változtatásra irányuló kezdeményezés azonban tényeken, kvantitatív viszonyokon alapul, tehát a vállalkozói készség fejlesztése nem nélkülözheti az alapvetı számolási, matematikai kompetenciák fejlesztését. A környezeti fenntarthatóságra irányuló vállalkozói kompetencia eleve feltételezi az alapvetı természettudományos tájékozottságot, a természeti környezet jelenségei iránti érdeklıdést, és tudást, a környezeti egyensúly fenntartása iránti elkötelezettséget. A fenntarthatóság ugyanakkor társadalmi felelısségvállalás, amelynek etikai vonatkozásait minden állampolgárnak ismernie és vállalnia kell a jövı nemzedékek fennmaradása érdekében. Mindezek alapján kijelenthetı, hogy a környezeti nevelés keretében történı vállalkozói kompetencia-fejlesztés összetett és valamennyi kulcskompetenciára kiterjedı fejlesztési folyamat, ahol ráadásul olyan nemzetközi törekvések, megállapodások és szabályok érvényesülnek, amelyek megismerése egyértelmően megköveteli az idegen nyelvi kompetenciák célzott fejlesztését is. Mindezek együttese pedig feltételezi az internet készségszintő használatát, beleértve a web2-es alkalmazások ismeretét, tehát az informatikai kompetencia állandó jelenlétét. Összegezve az eddigieket megállapítható, hogy a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése összetett feladat, amely az oktatási intézménytıl és a kompetencia fejlesztéséért felelıs tanártól saját, a témához kapcsolódó kompetenciáin túlmenıen komoly szervezési és koordinációs feladatokat is elvár, hiszen olyan komplex fejlesztési feladatról van szó, amely nem lehet sikeres kizárólag az osztálytermi, hagyományos keretek között végzett tanítási folyamatban. Összehangolt szervezéssel, megfelelı külsı partnerekkel (vállalkozók, jogászok, könyvelık, kamarai képviselık, szakértık, társintézmények stb.) azonban változásra és változtatásra képes, megfelelıen képzett fiatalok kerülhetnek ki a középiskolákból, akik nem csupán az önálló, felelıs életvitelre, de mások életének pozitív befolyásolására is képessé válhatnak. Területek A környezeti nevelés keretében a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez rendkívül sok példát találhatunk. Elég csak körülnéznünk szőkebb és tágabb környezetünkben, s máris különbözı jelenségek, konfliktusok és problémák sokaságát fedezhetjük fel. A következıkben néhány lehetséges területet villantunk fel, ahol a diákok önálló vizsgálódásai, kezdeményezései rávilágíthatnak egy-egy környezeti, fenntarthatósági problémára. Nem kell feltétlenül világmegváltó gondolatokat megfogalmazni, gyakran elég némi odafigyelés, apró beruházás és takarékosabban élhetünk, jobban vigyázhatunk az ivóvízre, óvhatjuk növényeinket, több friss levegıhöz juthatunk stb. A területek maguk is változatosak, hiszen környezetünk védelmét, a fenntartható fejlıdést nem csupán saját és embertársaink mentalitása, hozzáállása, hétköznapi életviteli szokásai, de jogszabályok, technológiai elıírások, szabványok és tanúsítványok sokasága igyekszik megfelelı keretek között tartani. A fejlesztési területek között ezért lehetséges a dokumentumelemzés, az információgyőjtés, a felmérés, az interjú-készítés, az intézménylátogatás, esetleg az aktív terepmunka. Megfigyelés

10 Kiindulópont a saját otthonban végzett kutatás, amelynek célja, hogy a környezettudatos életvitelre utaló jelenségeket figyelje meg a tanuló saját szőkebb környezetében. Vizsgálja meg az energia-felhasználás gazdaságosságát, a hulladék kezelését, a vízhasználat sajátosságait, a főtési rendszer mőködését. Írja össze, hogy mit tart megfelelınek, hol lát problémát, milyen javaslatai lennének a gazdaságosabb energia-felhasználásra, a környezetkímélı megoldásokra. Nézze meg, hogy mire érdemes odafigyelni, hol lehet egyszerő eszközökkel takarékoskodni, vagy éppen mihez kellene nagyobb befektetés. Az egyénileg készített összeállításokat 3-5 fıs csoportokban megvitathatják, kiemelhetik a jó ötleteket, értékelhetik saját és társaik teljesítményét. A feladat következı fázisa már eleve csoportmunkát feltételez. A 3-5 fıs csoportok az iskolában, egy adott intézményben vagy lakókörzetben végeznek felderítı munkát: az energiafelhasználástól a hulladék-gazdálkodáson át a növény- és állatvilág vizsgálatáig a lehetı legtöbb információt próbáljanak begyőjteni az adott terepen. Legyenek képesek interjút készíteni a fenntartókkal, fotó-dokumentáción bemutatni a pozitív és a negatív jelenségeket, rendszerezni a tapasztalatokat, ötleteket, javaslatokat adni a környezet-barát megoldásokra, és prezentációt készíteni diáktársaik, a többi csoport tájékoztatása érdekében. Fontos, hogy a csoporton belül hatékony és ésszerő munkamegosztással dolgozzanak, a prezentációból kiderüljön, hogy ki, milyen módon teljesítette a követelményeket. A csoport saját maga is értékelheti a tevékenységét, de a prezentációk között akár verseny is hirdethetı. A feladat nem igényel költséges és bonyolult eszközöket, ugyanakkor a környezeti tudatosság fejlesztésén túl lehetıséget ad az önállóság, az együttmőködési készség, a kommunikációs és prezentációs készség fejlesztésére. A tanulók által megfogalmazott változtatási, korrekciós ötletek pedig egyértelmően a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia erısítését szolgálják. Ötletbörze Gyakran találkozunk azzal a mentalitással, hogy tanulók és tanárok túlságosan nagy léptékben és általános kategóriákban gondolkoznak egy-egy témáról. Ezért fontos tudatosítani, hogy a vállalkozás, a kezdeményezés nem feltétlenül irányul világraszóló ötletek megvalósítására, sokkal inkább vonatkozik az adott település, közösség konkrét helyzetére, valóságos életkörülményeire. Elsı lépésként a tanulók azt a feladatot kapják, hogy saját szőkebb környezetükben (lakóhely, településrész) keressenek olyan kisvállalkozásokat, amelyek egy-egy szolgáltatás területén végeznek a közösség számára hasznos tevékenységet (kiskereskedelem, karbantartás, szállítás, jóléti szolgáltatás stb.). A következı fázis lehet, hogy kifejezetten környezet-gazdálkodási, környezetvédelmi vállalkozásokat keressenek akár a lakóhelyen, akár az interneten. Ilyenek lehetnek a hıszigeteléssel, energia-takarékos főtési-hőtési rendszerek fejlesztésével és szerelésével, erdı- és vadgazdálkodással, vízgazdálkodással, hulladék-újrahasznosítással foglalkozó vállalkozások. A harmadik fázis saját (tanulói) ötletek összegyőjtése, felhalmozása. A diákok akár egyénileg, akár csoportosan dolgozhatnak saját projektjeik megtervezésén, megvalósítási terveinek kidolgozásán. Idı és energia kérdése, hogy az egyes ötletek kidolgozása során

11 milyen mélységig jutnak el a tanulócsoportok. Érdemes legalább a tárgyi (infrastruktúra) és a személyi (hány fı, milyen felkészültséggel) feltételek megtervezéséig eljutni, hogy érzékeljék a fiatalok egy-egy kezdeményezés megvalósításának sokdimenziós hátterét. Dokumentumelemzés A középfokon tanulók tanulmányaik során egyre többször találkoznak olyan szakmai szövegekkel, amelyeknek a megértése esetleg nehézséget okoz számukra. Ezért is fontos, hogy minden témához kapcsolódóan találkozzanak bonyolultabb, hivatalos vagy jogi, az adott témára vonatkozóan fontos információkat tartalmazó dokumentumokkal. Az alábbi dokumentum a kis- és középvállalkozások (kkv) rendkívül fontos szerepére irányítja rá az Európai Unió döntéshozóinak figyelmét, s mint ilyen országoktól függetlenül jelentıs szerepet játszhat a vállalkozói attitőd kialakításában. A társadalomban uralkodó általános vélekedésnek ösztönöznie kell az egyéneket arra, hogy vonzó lehetıségként tekintsenek a saját vállalkozás elindítására, és a társadalomnak méltányolnia kell, hogy a kkv-k (kis- és középvállalkozások) jelentıs mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás bıvítéséhez és a gazdasági jóléthez. A kkv-barát környezet megteremtése szempontjából döntı fontosságú, hogy az EUban megváltozzon a vállalkozók szerepérıl és a kockázatvállalásról alkotott vélemény: a politikai vezetıknek és a médiának elismerésben kell részesíteniük a vállalkozói készséget és a kockázatvállalási hajlandóságot, a közigazgatásnak pedig támogatnia kell ıket. A kkv-barát szemléletnek meghatározóvá kell válnia, a szabályoknak pedig annak a többségnek az érdekeit kell szolgálnia, amely alkalmazni fogja azokat: ez Gondolkozz elıbb kicsiben! elv. A Small Business Act intézkedéscsomag ezért a vállalkozásokkal kapcsolatos általános politikai megközelítést kívánja javítani, és a Gondolkozz elıbb kicsiben! elv visszavonhatatlan rögzítésére törekszik a politikaalkotásban a szabályozástól a közszolgáltatásokig. A kezdeményezés továbbá a kkv-k fejlıdését hátráltató, még fennálló problémák kezeléséhez nyújtott segítségen keresztül segíti a kkv-k növekedését (EKB 2008). Néhány kérdéskör, amelyhez érdemes tanulmányozni a vonatkozó dokumentumokat: Gépjármővek környezetvédelmi osztályba sorolása: Natura 2000: Milyen környezetvédelmi szervei vannak az EU-nak? Mi a feladatuk? Európai Környezetvédelmi Ügynökség :

12 Mit tesz az EU annak érdekében, hogy csökkentse saját üvegházhatású gázkibocsátását? Információgyőjtés Csoportban (3-5 fı) végzendı feladat: információ-, dokumentumgyőjtés, interneten, illetve személyes megkereséssel. Célszerő az adott terület szakembereinek meghívása elıtt elvégeztetni, hogy a tanulók ismerjék a vállalkozások indításához, mőködéséhez szükséges szakmai hátteret, feltételeket, ezáltal értsék az elıadás témáját, és tudjanak kérdezni a meghívott szakembertıl. A győjtımunkára legalább egy hetet kapjanak a csoportok, ez alatt az idı alatt felkeresik a megfelelı szakembert, összeszedik az információkat, megismerik az adott terület tevékenységét, posztert vagy prezentációt készítenek a legfontosabb elemek bemutatására. A csoportok órai keretben tájékoztatják a többieket kutatásaik eredményérıl, bemutatják saját poszterüket, prezentációjukat. Javasolt témák: Mi a feladata egy jogásznak? vállalkozási formák, cégbejegyzés, szerzıdések, tevékenységi kör, képviselet jogvitákban Mi a feladata egy könyvelınek? könyvelés, beszámoló, költség-elszámolás, adózás, bér, járulék, nyomtatványok, nyilvántartások Mi a NAV? Mi az APEH? adók, járulékok, kedvezmények, bevallások, tájékoztatók, ellenırzések Hol találom? Kit kérdezzek? a Magyarország.hu honlap mőködése: ügyfélkapu, szolgáltatások, jogtár, ügyintézés, okmányiroda. Milyen környezetvédelmi elıírások vonatkoznak a vállalkozásokra? Az összegyőjtött információk alapján célszerő kérdéseket összeállítani, amelyet a félév végi összefoglalásnál fel lehet használni a megszerzett ismeretek ellenırzésére (kvíz-játék). Felkeresés, látogatás Az elızı feladat során, illetve a szakemberekkel való találkozások alkalmával megszerzett tudás birtokában, érdemes tudatosítani, hogy a kezdı vállalkozók hová és kihez fordulhatnak információért, segítségért. A nagyobb településeken, ipari parkokban úgynevezett inkubátorházak mőködnek, amelyek konkrét információval, szolgáltatásokkal, iroda, infrastruktúra biztosításával segítik a vállalkozásokat. Osztályszinten érdemes látogatást szervezni a környék valamely inkubátorházába, közvetlen tapasztalatszerzés céljából. A területileg illetékes kamarák is szívesen közremőködnek a látogatás elıkészítésében, megszervezésében, tájékoztatást adnak a település vállalkozásairól. A látogatáshoz kapcsolódóan az alábbi kérdések megválaszolása lehet a legfontosabb:

13 Milyen infrastrukturális szükségletei vannak a vállalkozásoknak? Milyen szolgáltatásokat nyújt az inkubátorház? Kik dolgoznak az inkubátorházban? Milyen információkhoz lehet hozzájutni az inkubátorházban? Milyen feltételei vannak a szolgáltatások igénybevételének? Milyen kérdésekkel, problémákkal fordulhatnak a vállalkozók az ott dolgozó szakemberekhez? Hogyan segítenek a környezetvédelmi elıírások megismerésében, betartásában? Milyen környezetvédelmi vállalkozások mőködnek a hatókörükben? A látogatás után fontos a kérdések közös megvitatása, megválaszolása, esetleg egyéni beszámoló készítése a látogatás során szerzett benyomásokról, tapasztalatokról. Figyelemfelhívás, akció-szervezés A fiatalok kezdeményezıkészsége, kreativitása különös intenzitással mutatkozik meg a különbözı internetes alkalmazásoknál. A web2 használata számukra természetes, kapcsolataikat, programjaikat legtöbbször különbözı hálózati közösségek portáljain keresztül szervezik. Az internetes közösségek gyorsan, ötletesen reagálnak a világ jelenségeire, ráadásul biztosan tudhatják, hogy mely közösségekhez juttathatják el legkönnyebben az információt. Ezért érdemes pedagógiai célokból felhasználni a diákok ezen alapvetı készségét az ökológiai, fenntarthatósági témák feldolgozására. A fiatalok felhívhatják a figyelmet egy-egy problémára, akciót szervezhetnek a szélesebb közvélemény tájékoztatására (esemény, téma, flashmob stb. a virtuális (facebook, iwiw, egyéb) és a fizikai közösségben). Néhány lehetséges feladat az elektronikus közösségekkel való kapcsolattartás mozgósítására: Keress olyan tudósításokat, cikkeket, képeket, amelyek valamely ökológiai, fenntarthatósági témát mutatnak be, és ezt szívesen megosztanád ismerıseiddel! Keress olyan tudósításokat, cikkeket, képeket, amelyek ökológiai, környezetgazdálkodási vállalkozásokat mutatnak be, és ezt szívesen megosztanád ismerıseiddel! Írjál blogot 1500 karakterben valamely ökológiai, fenntarthatósági témáról, kezdeményezésrıl (vállalkozásról)! Írjál kommentet egy általad kiválasztott bloghoz, amely ökológiai, fenntarthatósági témát, kezdeményezést dolgoz fel! Tervezz meg egy villám-csoportosulást (flashmob), amellyel fontos ökológiai, fenntarthatósági kérdésre tudod ráirányítani a figyelmet! Tervezz Fenntarthatósági Nap -ot az iskola számára! Határozd meg a témákat, meghívottakat, közremőködıket, eseményeket! Készíts forgatókönyvet és költségvetést! A kezdeményezésekbıl kiállítást, ötletbörzét lehet nyitni osztály vagy intézményi szinten, a legjobbakat pedig ki lehet próbálni, illetve meg lehet valósítani. Érdemes bevonni a tantestületet

14 az ötletek zsőrizésébe, így érdekeltté válhatnak a legeredetibb kezdeményezések megvalósításában. Fotózás, dokumentálás Minden tanuló és minden tanár találkozott már olyan jelenségekkel, amelyek racionálisan felfoghatatlannak tőnnek. Egy-egy szemétkupac, egy nyilvánvaló pazarló jármő vagy technológia többségünket meghökkenti, megállásra, elgondolkodásra késztet. A feladatban a tanulók akár egész félévre vagy tanévre szólóan kereshetik, fotózhatják vagy más módon dokumentálhatják azokat a helyi jelenségeket, amelyek nyilvánvalóan ellentmondanak minden ökológiai, fenntarthatósági követelménynek, szabályokat sértenek és normaszegıek. A győjteményt a ciklus végén bemutatják, de úgy, hogy a lehetséges megoldásokra vonatkozó javaslatokat is hozzáteszik a dokumentációhoz. A legelképesztıbb témák és a legjobb megoldási javaslatok nyilvánosságra kerülnek, esetleg jutalomban részesülhetnek.

15 Kidolgozott példák 1. Modul: Mi az ökocímke? A mindennapi életben valamennyi tanuló találkozott már különbözı háztartási gépeken, eszközökön feltüntetett energia-takarékossági címkékkel. Az alábbi szöveg alapján beszélgetés és vita kezdeményezhetı a címkék, a márkajelzések fontosságáról. A tudatos fogyasztóvá nevelés mellett a kezdeményezıkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése szempontjából is kiemelkedı fontosságú a minıség-érzékenység, a minıség iránti elkötelezettség. Milyen célok eléréséhez járul hozzá? Vállalkozói kompetenciák fejlesztése, Vállalkozások mőködtetésével kapcsolatos ismeretek bıvítése, Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, Minıség iránti elkötelezettség fejlesztése, Értı olvasás, szakszöveg értelmezés fejlesztése, Környezettudatos magatartás erısítése. Igényelt idı Egy tanóra a tényleges feladat megoldására elegendı, ugyanakkor célszerő az elızı óra végén megkérni a diákokat, hogy keressenek ökocímkéket (környezetvédelmi tanúsító védjegyeket) az általuk használt eszközökön, otthonukban található háztartási gépeken, egyéb termékeken. Felhasználási terület Olyan tanóra, amely kifejezetten a vállalkozói kompetencia fejlesztését szolgálja akár a Társadalomismeret, akár a gazdasági alapismeretek tantárgy keretében. A téma komplexitása túlmutat az adott tanórák céljain, követelményein, és összekapcsolja azokat a környezeti nevelési célokkal, elsısorban az energiatakarékossági és a tudatos fogyasztói magatartás szempontjából. Háttér Hazánk és az Európai Unió egyaránt kiemelt figyelmet fordít a környezetkárosító hatások minimalizálására, s ennek érdekében különbözı jogszabályi elıírásokat és ösztönzı eszközöket alkalmaz. A környezetvédelmi besorolást minıségi követelményként fogalmazza meg egyre több termék esetében, s ennek mértékét a laikus fogyasztók számára is láthatóvá kívánja tenni. A különbözı címkék, tanúsítványok egyrészt

16 tájékoztatást adnak az energia-felhasználás, környezetkárosítás mértékérıl, vizuálisan is érzékeltetik az adott termék (élelmiszer, csomagolóanyag, gép, eszköz stb.) környezetvédelmi besorolását. A cél az, hogy a fogyasztók, felhasználók minél tudatosabban válasszák ki a számukra szükséges termékeket, és a tudatos választás egyik döntı szempontja legyen a környezeti ártalmak minimalizálása. Mára már elmondhatjuk, hogy egyre többen vizsgálják meg a vásárlás elıtt a kívánt terméket a környezetbarát technológia és az energiatakarékos üzemeltetés szempontjából. Magyarországon 1993 ıszén hozott határozatot a Kormány a környezetbarát termékeket megkülönböztetı tanúsító rendszer létrehozásáról. A határozat értelmében az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997 (VIII.29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélı megkülönböztetı jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft-t, melynek feladata a minısítı-tanúsító rendszer mőködésével kapcsolatos koordináció biztosítása. Informálódni innen lehet: illetve a Nemzeti környezetbarát védjegy rendszerrel ismerkedhetünk a honlap segítségével. Ajánlott feldolgozási mód A modult feldolgozó tanóra elıtt kiadott feladatok: 1. A tanulók keressenek saját otthonukban (diákotthonban is!) olyan címkéket, a melyek az adott eszköz környezeti megfelelıségére utal. 2. Feladatként kaphatják a tanulók, hogy egy-egy üzletben nézzék meg, hogy a címkéken feltüntetett ökológiai megfelelıség hogyan mutatkozik meg az árakban. 3. Próbálják kideríteni, hogy milyen ár-érték arány mellett érdemes többet áldozni a környezetbarát termékekre, milyen kondíciók mellett térül meg egy drágább, de gazdaságosabban mőködı eszköz beszerzése. A konkrét tanóra kezdetén a tanulók bemutatják (elmondják), hogy az önálló győjtés során milyen tanúsító védjegyekkel, címkékkel, termék-leírásokkal találkoztak. A tanár ezután tájékoztatja a diákokat arról, hogy ezek a tanúsítványok az egyre szigorúbb szabályozás nyomán jöttek létre, nyilvános igazolásként arra vonatkozóan, hogy az adott termék elıállítása és alkalmazása igazoltan megfelel az elıírt környezetvédelmi elıírásoknak. Utalhat arra, hogy a vállalkozások mőködésére vonatkozóan is léteznek környezetvédelmi elıírások, melyeket a hatóságok igen szigorúan betartatnak az egyes cégekkel. A tanári ismeretközlés után a tanulók másolatban megkapják az 1. és a 2. számú mellékletben szereplı dokumentumokat. A diákoknak alaposan tanulmányozniuk kell a két anyagot. Célszerő úgy kiosztani a dokumentumokat, hogy a tanulópárok (pl. padtársak) két különbözı témát kapjanak, így az óra végén egymás megoldásait tudják ellenırizni. Mindkét dokumentumhoz ellenırzı kérdéseket kapnak a tanulók, amelyek lehetnek ugyanazon a lapon, de akár külön lapon is. A tanulóknak röviden válaszolniuk kell az ellenırzı kérdésekre, majd lapot cserélnek a párjukkal (padtársukkal). A csere után az a feladat, hogy ellenırizzék a párjuk által adott megoldást, beszéljék meg, ahol esetleg eltérı a megoldási javaslatuk. Kiegészítés

17 A feladat nem csupán a mellékletben szereplı szövegekkel alkalmazható. Különösen olyan osztályokban, ahol több olvasási, megértési nehézséggel küszködı tanuló található, érdemes könnyebb, kevésbé hivatalos szöveget választani. Az alább közölt forrásokban több ilyen is található. Fontos azonban, hogy a tanár által választott más szövegekhez is készüljenek ellenırzı kérdések, amelyek orientálják a megértést, a jó válaszok pedig sikerélményhez juttatják a nehézségekkel küzdı diákokat is. Források, eszközök, anyagok zakkiallitasrol/ Értékelés Mivel a tanulópárok egymás megoldását megismerik és egyetértésükkel vagy egyet nem értésükkel értékelik, a tanári értékelésnek erre kel épülnie. Megkérdezheti az óra végén, hogy kik azok, akik azonos vagy közel azonos megoldásra jutottak, kiknél volt komoly eltérés. A vitát kiváltó kérdéseket közösen megválaszolhatják, így a párok is elvégezhetik önértékelésüket. A hibátlan megoldásokat érdemes jutalmazni egy-egy részjeggyel.

18 1. Melléklet A termékek címkézése Az energiafogyasztás címkézésérıl szóló irányelvet e szakaszban kiterjesztik, hogy a termékek szélesebb skáláját fedje le, beleértve az energia-felhasználó és más, energiával kapcsolatos termékeket. A címkézési kategóriákat a környezetbarát tervezésrıl szóló irányelvben elıírt eljárás eredményének függvényében határozzák meg megfelelı módon. A címkézési irányelv végrehajtási intézkedései adott esetben meg fogják határozni a címke pontos jellemzıit. A címkézést egyrészt a használati fázis energiafogyasztásnak/megtakarításának, másrészt a termék más vonatkozó és jelentıs környezeti paramétereinek jelölésére fogják alkalmazni. Az ökocímke önkéntes címkeként egészíti majd ki a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információkat. Mintegy kiválósági védjegyként fogja jelezni a fogyasztók számára, hogy melyek azok a termékek, amelyek kitőnı szinten teljesítenek úgy, hogy számos környezeti szempontot figyelembe vettek a termék teljes életciklusára kivetítve. Az ökocímke-rendeletet felül fogják vizsgálni azért, hogy egyszerősítsék az ökocímke megszerzésének folyamatát, és kiterjesszék alkalmazási körét. Az ökocímke kritériumok továbbra is környezetvédelmi jellemzık széles körére fognak kiterjedni. Az ökocímke kritériumokat továbbá úgy lehet kidolgozni, hogy azon termékre is kiterjedjenek, amelyekre még nem határoztak meg környezetbarát tervezési elıírásokat. Indikatív módon egy termékcsoport ökocímke-kritériumait úgy fogják megszabni, hogy az akkor piaci forgalomban lévı termékek 10%-a megfeleljen azoknak. Míg az ökocímke-rendelet döntéshozatali folyamata különbözı marad a környezetbarát tervezésrıl és a címkézésrıl szóló irányelvétıl, a rendszerek végrehajtása szorosan fog kapcsolódni egymáshoz annak biztosítása érdekében, hogy az adatokat és a tudományos ismereteket hatékonyan használják fel, és a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás következetes legyen. Megjegyzendı, hogy az ökocímke keretében a szempontok meghatározásának folyamata információval fog szolgálni a környezetbarát tervezésrıl szóló irányelv keretében megvalósuló elemzıi munkához, a környezeti teljesítmény minimumkövetelményeinek és referenciaértékeinek meghatározásához, és fordítva. Amikor ugyanazon termékcsoportokról van szó, az értékelési módszerek és a felülvizsgálati ütemtervek szintén azonos irányba fognak tartani. (Forrás: EKB A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a fenntartható fogyasztásról, termelésrıl és iparpolitikáról. Cselekvési terv. Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel. Az interneten szeptember 10-én: Ellenırzı kérdések válaszok: 1. A Európai Unió mely intézménye adta ki a dokumentumot? Bizottság 2. Milyen irányelv alapján határozták meg a címkézési kategóriákat? a környezetbarát tervezésrıl szóló irányelvben 3. Mit jelölnek a címkézéssel? az energiafogyasztást (megtakarítást) vagy a termék egyéb környezeti paramétereit 4. Mi a jelentısége a címke önkéntes jelegének? a fogyasztók tájékoztatása, mintegy minıségi mutatóként (Kiválósági védjegy)

19 5. Minden termékre kiterjed-e az ökocímke alkalmazása? Nem, egy termékcsoport ökocímke-kritériumait úgy fogják megszabni, hogy az akkor piaci forgalomban lévı termékek 10%-a megfeleljen azoknak. 2. Melléklet 1. (4) A forgalomba vagy használatba kerülı termékek és szolgáltatások (a továbbiakban együtt: termékek) környezetbarát vagy környezetkímélı (a továbbiakban együtt: környezetbarát) minıségét környezetbarát megkülönböztetı jelzésként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által megbízott szervezet (a továbbiakban: Szervezet) javára a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott e rendelet 1. számú melléklete szerinti védjegy mint megkülönböztetı jelzés (a továbbiakban együtt: védjegy) tanúsítja. (5) A védjegy használatára az a gyártó, szolgáltató vagy forgalmazó jogosult, akinek terméke az e rendeletben szabályozottak szerint környezetbarát minısítést kapott, és aki a Szervezettel védjegyhasználati szerzıdést kötött. (6) A védjegyhasználati szerzıdés minısítı eljárás (3. ) nélkül is megköthetı a külföldi minısítı szervezetnél környezetbarát minısítést szerzett termékekre, ha a Szervezet és a külföldi minısítı szervezet között viszonosság áll fenn. (7) A védjegy használatára való jogosultság hiányában a védjegy használata - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - tilos. A Környezetbarát megjelölés az e rendeletben meghatározott minısítési eljárást követıen tüntethetı fel terméken, vagy ennek csomagolásán. A minısítı eljárás, a védjegyhasználati szerzıdés, valamint az Értékelı és Minısítı Bizottság 3. (1) Termékcsoportra vonatkozó minısítési feltételek meghatározását - a Szervezethez benyújtott indoklással ellátott javaslattal - bárki kezdeményezheti. A kezdeményezés alapján a Szervezet javaslatot készít az Értékelı és Minısítı Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére. A Szervezet javaslata alapján a minısítési feltételek kidolgozásáról a Bizottság dönt. (2) A Bizottság döntése alapján a Szervezet szakértık bevonásával az adott termékcsoportra - az Európai Közösségben már elfogadott kritériumok figyelembevételével - kidolgozza a minısítési feltételek tervezetét, valamint biztosítja a szakmai szövetségek számára a véleménynyilvánítás lehetıségét. A Szervezet a javaslatot - a miniszter egyetértésével - a Bizottság elé terjeszti. A Bizottság dönt a minısítési feltételek elfogadásáról. (3) A Bizottság a minısítési feltételeket legalább 5 évenként felülvizsgálja. (4) Környezetbarát minısítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítı egyéb termékkel összehasonlítva, az azonos vagy jobb termékminıség mellett, a környezeti hatást igazoló életútelemzés alapján, számszerősített adatokkal bizonyított módon megfelel a pályázati tájékoztatóban foglalt feltételeknek. (5) A minısítı eljárás - a pályázat benyújtását követıen - szakértıi vizsgálatból, a Szervezet javaslatából, a miniszteri döntésbıl és a védjegyhasználati szerzıdésbıl áll. (6) A pályázati értékeléskor el kell ismerni az EN szabványsorozat és EN ISO/IEC / MSZ EN / szabvány vagy ezzel egyenértékő nemzetközi szabványok alapján akkreditált testületek által végzett vizsgálatokat és ellenırzéseket. (7) A védjegy - legfeljebb a minısítési feltételek érvényességi idejéig, de legalább 1 év idıtartamra szóló - használatának engedélyezésérıl, a Szervezel javaslata alapján, a miniszter dönt, és egyidejőleg felhatalmazza a Szervezetet a védjegyhasználati szerzıdés megkötésére.

20 (8) A Szervezet a miniszter döntését követı tizenöt naptári napon belül értesíti a pályázót, illetve kezdeményezi a védjegyhasználati szerzıdés megkötését. (9) A védjegyhasználati idıtartam lejárta után az eljárás a mindenkor érvényes kritériumok szerint ismételhetı. (10) Amennyiben a minısítési feltételek érvényességi idejét a Bizottság - a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat során - módosítás nélkül meghosszabbítja, a Szervezet az adott termékcsoportban érvényes védjegyhasználati szerzıdések új eljárás nélküli meghosszabbítását kezdeményezi a védjegyhasználónál. A szerzıdés a minısítési feltételek új érvényességi idejéig hosszabbítható meg. (Forrás: 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélı megkülönböztetı jelzés használatának feltételrendszerérıl.) Ellenırzı kérdések válaszok: Kik jogosultak a védjegy használatára? az a gyártó, szolgáltató vagy forgalmazó jogosult, akinek terméke az e rendeletben szabályozottak szerint környezetbarát minısítést kapott, és aki a Szervezettel védjegyhasználati szerzıdést kötött. Mi szükséges a védjegy használatához? az e rendeletben meghatározott minısítési eljárás Ki dönt a minısítési feltételek kidolgozásáról? az Értékelı és Minısítı Bizottság Milyen idıközönként kell felülvizsgálni a minısítési feltételeket? 5 évenként Kell-e pályázni a védjegy használatáért? Igen, a minısítı eljárás - a pályázat benyújtását követıen - szakértıi vizsgálatból, a Szervezet javaslatából, a miniszteri döntésbıl és a védjegyhasználati szerzıdésbıl áll.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről

29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A fogyasztóvédelemrıl

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

1. Az érintettek köre:

1. Az érintettek köre: Tehetséggondozó mőhelyfoglalkozások tanulóknak Pesterzsébeti Tudorkák (humán) és Okostojások (reál) klubja Területek: nyelvi, logikai, mőszaki, téri, természeti, interperszonális A Pesterzsébeti Pedagógiai

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

30. számú melléklet. Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról. a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

30. számú melléklet. Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról. a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett 30. számú melléklet Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása címő

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

hatályos: 2012.02.29 -

hatályos: 2012.02.29 - A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzı Intézet közleménye az egészségügyi szakképzések területén mőködı szaktanácsadói hálózatba

Részletesebben

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra, Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009.

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Célja megállapítani az iskola fenntarthatóságának és környezetpedagógiai tevékenységének

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Társadalomföldrajz és Turizmus Intézet 1.4 Szakterület Kommunikációtudomány

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Éves ellenırzési terv 2014. évre

Éves ellenırzési terv 2014. évre A 208/2013.(XI.21.) határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Ikt. szám: 80 /2013. Éves ellenırzési terv 2014. évre A hivatal a költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Lévay József Tagiskola Az Oktatási Hivatal 2010. április 14-én kelt értesítése alapján a 2009. évi országos kompetenciamérés eredményeihez viszonyítva a Lévay

Részletesebben

Gyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés.

Gyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés. TÁMOP..-08/- 009-005 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetésének segítése Tatabánya közoktatási intézményeiben Mit nyújt a pályázat? alkalmazásképes tudást motivált kat egyéni tanulási

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkaerıpiaci tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır, Sportmasszır szakképesítés. 2392-06 Masszır szakmai szolgáltatás modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır, Sportmasszır szakképesítés. 2392-06 Masszır szakmai szolgáltatás modul Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ!

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! Kérdések M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! A 12. és 13. század fordulóján A 13. és 14. század fordulóján A 14. és 15. század fordulóján M5M0002

Részletesebben

26/2004. (VI. 11.) BM rendelet

26/2004. (VI. 11.) BM rendelet A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes mőszaki termékek tőzvédelmi megfelelıségét vizsgáló, ellenırzı és tanúsító szervezetek kijelölésérıl A mőszaki

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa

Részletesebben

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl Budakeszi Város Önkormányzata (2092 Budakeszi, Fı utca 179.; törzsszáma: 390022000; adószáma: 15390022-2-13; képviseli: dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottília

Részletesebben

A MÉDIA KÉPVISELİI ÁLTAL AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉPÜLETEIBEN KÉSZÍTETT FELVÉTELEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A MÉDIA KÉPVISELİI ÁLTAL AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉPÜLETEIBEN KÉSZÍTETT FELVÉTELEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4.4 A MÉDIA KÉPVISELİI ÁLTAL AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉPÜLETEIBEN KÉSZÍTETT FELVÉTELEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ ELNÖKSÉG 2015. SZEPTEMBER 7-I HATÁROZATA AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGE,, tekintettel az Európai

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl

Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl 5. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2008. november 26-i ülésére Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl Az elıterjesztést

Részletesebben

Környezeti célú fejlesztések

Környezeti célú fejlesztések A pályázat címe Környezeti célú fejlesztések Pályázat kódja: GOP-2011-2.1.4 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt vezetı jogi személyiségő gazdasági társaságok, kettıs

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás Egy gép, berendezés vagy eszköz higiéniailag akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha azonosítható, ha rendelkezik a megfelelıségét tanúsító dokumentummal,

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben