SZABADALMI SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY. Eljárás és berendezés radioaktív és/vagy más veszélyes anyagok szállítására és/vagy tárolására

Átírás

1 SZABADALMI MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A ifp^lll Bejelentés napja: SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY IX. 14. (EO-361) Nemzetkor! osztályozás: G 21 F 5/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: XII. 28. Megjelent: X. 06. Feltalálóik): Lipták László, oki. hőlizlkus mérnök, 55%, Lóránd Ferenc, oki. hőfizikus mérnök, 15%, Pájer Imre, oki. hőfizikus, mérnök, 15%, Takáts Ferenc, oki. hőfizikus mérnök, 15%, Budapest Szabadalmas: Erőmű- és Hálózattervező Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés radioaktív és/vagy más veszélyes anyagok szállítására és/vagy tárolására A találmány tárgya eljárás és berendezés radioaktív és/vagy más veszélyes anyagok szállítására és tárolására, melynek során a /rádioaktív/ tárgy szemcsés anyaggal töltött tartályban nyer elhelyezést. A szemcsés anyag hivatott arra, hogy biztosítsa a /radioaktív/ tárgy/ak/ fizikai- és sugárvédelmét. A radioaktiv anyagok szállítására és tárolására számos eljárás és berendezés ismeretes. A szállításra és a tárolásra használatos berendezések általában különböznek egymástól. A radioaktiv anyagok szállítására és a szállítandó anyag védelmére általában vastagfala, jól zárható f émedényelcefc /konténereket/ használnak. Ebben helyezik el a radioaktiv anyagot tartalmazó hermetikusan zárt edényt /biztonsági tartályt/. A radioaktiv anyagok, de különösen a nagyaktivitásu anyagok szállítási módjával szemben számos követelményt támasztanak. A követelmények lényege, hogy a szállító tartálynak /konténernek/ megfelelő fizikai /mechanikai, termikas stb./ és sugárvédelmet kell biztosítania a radioaktiv anyagot tartalmazó biztonsági tartály számára mind normál körülmények, mind a szállítás kapcsán előforduló különböző balesetek során. A szállitókonténért különböző, előirt tartalmú próbáknak kell alávetni, amelyek a balesetek során létrejövő hatásokat imitálják. A próbákat sikeresen kiállt konténertipust - mint a szállítási szabályzatoknak eleget tevőt - minősitik. A fontosabb próbák a következők: ejtéspróba betonfelületre 9 m magasból és tüskére 1,20 m magasból, - tűzállósági próba 800 C-on 1/2 óráig,

2 í '' - vizállósági próba, mellnek során a vizbe merített szállít^ 1 mányt 15 ni-ea vízmélységnek megfelelő nyomáénak teszik ki. A-próbák alatt ée utánuk a környezetbe csak jelentéktelen mennyiségű radioaktív anyag kerülhet, továbbá a rendszernek meg kell őriznie sugárvédelmi képessegét. A sokféle követeimére kielégítése a konténer kialakitását igen nehézzé teszi. A ha- 1 gyományos műszaki megóvás - a vastagfalu konténer - szemszögé^ bői nézve ezek a követelmények részben ellentmondásosak. Ténylegesen, minél nagyobb aktivitás szállítására méreteződik a konténer, annál nagyobb lesz a sugárvédelmi igények miatt a falvastagsága ég a súlya is. Ebben az esetben viszont romlik a dinamikus hatásokkal /ejtéspróbák/ szembeni ellenállása, s úgyszintén romlik a hőhatással szembeni ellenállása is. Minél nagyobb a berendezés falvastagságaannál nagyobb feszültségek ébrednek benne dinamikus erőhatás és hőhatás esetén." A jelzett probléma kiküszöbölése érdekében a nehéz konténereket többrétegű kialakításban gyártják. A ház külső és belső acélrétege között egy puhább fémréteg - pl. ólom - van, ami által a dinamikus feszültségek csökkennek. Ennek ellenére a rétegelt falu konténerek is számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek: a./ a konténer általában célberendezésnek tekinthető, benne meghatározott méretű és maximált aktivitású tárgy szállíthat ój b./ mivel a szállítandó tárgy /biztonsági tartály/ a konténerben légréssel helyezkedik el, ha a szállítmánynak nagy az aktivitása - s ebből adódóan a belső hőfejlődése - nehézkes a hő elvezetése és az aktiv anyag felmelegszik; c./ a tűzállósági próba vagy külső hőterhelése esetén a fémkonténer a hőt átvezeti a biztonsági tartály felé, kis hőkapacitása miatt a konténer nem ad elég termikus védelmet, s a biztonsági tartályban levő aktív anyag erősen felmelegszik^ d./ dinamikus hatások /ütközések/ során a biztonsági tartály súlyából adódó tehetetlenségi erőket csak bonyolultan és tökéletlenül lehet átvinni a konténerre, - vagyis a biztonsági tartály kinetikus energiáját gyakorlatilag maga a tartály emészti fel deformációja révén - s igy fennáll sérülésének lehetősége; e./ a többrétegű nehéz konténerek - amelyek különösen nagy~ térfogatú es n^gy fajlagos aktivitású anyag szállítására méretezettek - gyártása bonyolult, magas gépgyártási felkészülést igényel, és ennek megfelelően a konténerek rendkívül drágák. A felsorolt hátrányokat bizonyos mértékig - elsősorban a magas árát - csökkentik azok a hiegoldások, amelyeknél a konténer sugárvédelmének egy részét nem a konténer fémteste, hanem a fémtestre felszerelt rekeszekben elhelyezett anorganikus szemcsés anyag biztosítja. Ilyen megoldást ismertet a NAÜ "Radioaktív anyagok szállítási csomagolása és próbái" szemináriuma /Bécs, febr.'8-12./ anyagaiban megjelent egyik előadás /IAEA-SM-147/ 4.sz./. Ennek szerzője V/.R. Taylor, címe: "Alacsonyaktivitású üzemanyagkötegek csomagolásának tervezése és fejlesztése". Az ismertetett megoldás szerint a szállitókonténer belső oldalán rekeszekre osztott lemezboritás van, s a rekeszekben vermiculite töltet van. Ezt a megoldást azonban igen kis

3 jtt3-jvu aktivitása, friss üzemanyagra ajánlják. A belső töltőanyag rekeszekben történő rögzített elhelyezése lényegesen nem csökkenti az a-d pontokban felsorolt műszaki hátrányokat. Nagy aktivitása anyagok - pl. kiégett üzemanyag - tárolásának legáltalánosabb módja-az aktiv anyagnak vízzel töltött medencében történő tárolása. A víz alatti tárolásnál a víz biztosítja az aktiv anyag sugárvédelmét és hűtését. Egyúttal lehetővé teszi az aktiv a- nyag viszonylag egyszerű manpulálását /berakását, kiemelését/, mivel a müvelet időtartama alatt is biztosítja a viz a hűtést és a sugárvédelmet. A viz alatti tárolás kétségkívül meglévő előnyei mellett számos problémával jár, melyek különösen kedvezőtlenek a kiégett üzemanyag tárolása során: a./ A vízben tárolt anyag - pl. a*kiégett üzemanyag - burkolata korróziónak van kitéve. Korróziós sérülés esetén a burkolat alatti oldható radioaktív anyagok kijutnak a- vízbe, a gjáznemüek a vízből a tároló légterébe távoznak. /Pl. a kiegett fűtőelemek burkolata alatti gázrésben levő hasadványok./ b./ A radioaktív szennyeződés miatt a víz folyamatos tisztítást igényel, -a tároló légterét szellőztetni kell. Szükséges az elszívott levegő tisztítása, a*viz hűtését pedig kényszerkeringtetéssel kell megoldani. c./ A víz az intenzív gamma-sugárzás miatt radiolitikus bomlást szenved, s a keletkező durranógázt ellenőrizni kell és el kell vezetni. d./ A tárolás költségeit növeli, hogy a tárolónál drága szerkezeti anyagokat - alapvetően rozsdamentes acélt - kell alkalmazni, továbbá - a biztonság érdekében - a kettős viztömör tartály elvét kell alkalmazni. /A tényleges tárolótartályt egy második, szigetelő betontartály veszi körül./ e. A viz alatti tároló a külső hatásokra érzékeny, sérülékeny. Ha a víz - akár a berendezés meghibásodása, akár valamely katasztrofális természeti csapás miatt - elfolyik, a na^y aktivitású radioaktív anyag sugárvédelem és hűtés nélkül marad. Ez a környezetben jelentős sugárveszélyt okoz. A találmány szerinti eljárás és az azt megvalósító berendezés alapja az a felismerés, hogy a fluidizálható, száraz szemcsés anyaggal töltött tartályban elhelyezett radioaktív és/vagy más veszélyes anyagok szállítása és tárolása az eddig ismert megoldásoknál biztonságosabb és olcsóbb. Gélünk a találmánnyal az eddigi megoldások hiányosságainak kiküszöbölése. Jelen találmány megvalósításával az eddig szállítóberendezések következő hátrányait lehet kiküszöbölni: - a konténer nagy hőkapacitása következtében és a benne levő szemcsés töltet hőszigetelő hatása miatt lényegesen könynyebben viseli el a szállítmány a tüzpróbát, a belső rész felmelegedése kicsi; - dinamikus hatások /ütközés/ esetén a biztonsági tartály kinetikus energiájának döntő részét nem önmaga veszi fel, hanem a szemcsés töltet, így kevésbé sérülékeny a belső tartály; - gyártása egyszerűbb és olcsóbb, mint a többrétegű, nehéz ; konténereke. A találmány szerinti eljárást alkalmazó nagy aktivitású radioaktív anyagokat tároló berendezés az alábbi hátrányokat > -,;' V' : - 3

4 küszöböli ki} - a burkolat korrózióját és következményeitj - a sugárzást elnyelő közeg tisztításának szükségességét; - a durranózágfejlődést; - csökken a sérülékenység, és ezzel annak a veszélye, hogy a tárolt anyag sugárvédelem nélkül marad; - nincs szükség kettős vizzáró tartályra. A radioaktiv anyagok találmány szerinti szállításánál és tárolásánál a sugárzó anyag sugárvédelmét és fizikai védelmét ugy oldjuk meg, hogy száraz szemcsés anyagot tartalmazó tartályban /konténerben/ helyezzük el. A sugárzó anyag egyszerű, távirányitható betöltését illetve kiemelesét az teszi lehetővé, hogy a müvelet idejére a tartály aljába gázt /pl. levegőt/ fuvatunk, mely átszivárog a légelosztó rendszer fölé beépített sűrű szitán /amely pl. vastag filcből vagy szinterbronzból készülhet/, és fluid állapotba hozza a felette levő szemcsés töltetet. /A szemcsés anyagot az ismertetés során a továbbiakban í homoknak nevezzük, nem korlátozva a homok szó értelmét a közismert kvarchomokra, hanem kiterjesztve tetszés szerinti száraz, gömbölyded szemcséjű ömlesztett anyagra, amelynek szemcsemérete célszerűen kb. 0,1-1 mm./ Ha szemcsés anyagon - azaz a homokon - egyenletesen elosztott gázt /pl. levegőt/ fújnak keresztül a fluidizációs hafcársebességet meghaladó, de a pneumatikus szállítási sebességnél kisebb sebességgel, akkor a szemcsék közti súrlódás olyan kis értékűre csökken, hogy a szemcsehalmaz fluid állapotúvá válik, azaz folyadékhoz hasonlóan viselkedik. Ilyenkor a homok térfogatsúlyánál nagyobb fajsúlyú tárgyak akadálytalanul, - saját súlyúknál fogva, - elmerülnek benne. A légáram megszüntetése után a fluid állapot"is megszűnik, s a homokba süllyesztett tárgyat a homok - nagy belső súrlódásánál fogva - rögziti. A tárgy kiemelése ugyancsak a homok légbefuvásos fluidizálásával történik. A fluidizált homokból a bemeritetfc tárgy akadálytalanul kiemelhető. A szállított és/vagy tárolt tárgyak szükség szerinti hűtését a tartály "megfelelő kiképzésével és elhelyezésével biztosítjuk ugy, hogy a fejlődő hőt gáz /pl. levegő/ természetes vagy mesterseges cirkulációjával vezetjük el. A találmány szerinti eljárást megvalósitó, a fluidizált szemcsés védelem elvén alapuló, radioaktiv anyagok szállítására illetve tárolására szolgáló berendezés célszerű kiviteli a- lakjai több szempontból különböznek egymástól, ezért ezt a két. kiviteli alakot külön-külön ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés szállítására szolgáló kiviteli alakja, és a 2. ábra a találmány szerinti berendezés tárolásra szolgáló kiviteli alakja. A fluidizálható szemcsés védelmü szállitókonténer egyik lehetséges kiviteli alakjának függőleges metszetét az 1. ábra szemlélteti. A konténer fő részei az 1 konténertartály és a 2 fedél. Az 1 konténertartály domborított fenekű, hengeres acéledény. Jellemző átmérője 1-5 m, magassága 1,5-4 m, a szállítmány méretétől és a sugárvédelmi igényektói füg-' fően. Az 1 konténertartály jellemző falvastagsága mm. Az 1 konténertartály felül tömített, peremes csavaros kötéssel rögzített sík - esetleg domborított - 2 fedéllel van lezárva. Az 1 konténertartály és a 2 fedelet kívül a 4

5 ütkozesvedo bordák borítják 150 mm-nél nem nagyobb osztással. A 3 ütközésvédő bordák célja ütközés esetén az ütközési energia egy részének felfogása, tüskére ejtés esetén pedig a koncentrált erőhatás elosztása nagyobb felületre, és ezzel az 1 konténertartály deformálódásának csökkentésé. Nagy aktivitása, erős hofejlodesü szállítmánynál a 3 ütközésvédő-bordák javítják a konténer külső, természetes léghüfcését is. Az 1 konténertartály aljában a 4- tartóperemre tömitefcten és bonthatóan van beépítve az 5 szüro, amelynek anyaga lehet vastag filc vagy más nagy légellenállású hajlékony szürőanyag. A kívánatos légellenállás 0,571 kpa, 3 cm/s légsebesaégnél. Az 5 szűrőt alul és felül az acélszerkezetű, könnyű 6 rács támasztja. Ennek szerepe nem teherviselés, hanem az 5 szűrő deformálódásának /felpuposodásának/ megakadályozása légbefuváskor. Az 5 szűrő statikailag az 1 konténertartály aljában lévő 7 darabos anyagú ágyra /p l, kavics ágyra/ támaszkodik. A 7 dara- -bos anyagú ágyon a fluidizáló levegő átszivárog, miközben a 7 darabos anyagú ágy maga is segíti az egyenletes légeloszlás'fc. Mindezen kívül a védendő 8 tárgyat körülvevő 9 szemcsés anyaghoz /homokhoz/ hasonlóan sugárvédelmi és fizikai védelmi szerepet is játszik. Szemcsemérete a homok szemcseméreténél jóval nagyobb kell, hogy legyen, mert igy a légbefuvásnál nem jon mozgásba, es nem tomiti el a 10 gázelosztón lévő 11 befuvófejeket. A 7 darabos anyagú ágy jellemző szemcsemérete 3-5 mm. A konténerben lévő, szállítandó 8 tárgyat; a homok fluidizációja megszüntetése után a homok rögzíti, azonban szállítás közben a rázkódás hatására a homok belső súrlódása csökkenhet, ezért a tárgy elmozdulhat benne. Ennek megakadályozására a tárgyat a 12 rácsszerkezetű ko» sárba kell helyezni, és a 12 rácsszerkezetű kosarat az ugyancsak rácsszerkezetű 13 kosárfedéllel le kell zárni. A 12 rácsszerkezetű kosorat a homok szabadon átjárhatja. A 12 rácsszerkezetű kosarat az 1 konténer tartály 14 belső' merevítő vázához rugalmasan rögzítik a gumiharanggal védett 15 tartórugókkal. Erós dinamikus erőhatásoknál /ütközés/ a 12 rácsszerkezetű kosár rugalmas rögzítése lehetővé teszi a védett 8 tárgy elmozdulását a homokban, s ezáltal annak kinetikus energiáját a homok veszi fel? nem pedig a 12 rácsszerkezetű kosár vagy az 1 konténer tartaly. Normál szállítási körülmények.között a 12 rácsszerkezetű kosár a 8 tárgyat rögzíti, továbbá a 8 tárgy behelyezésenel megkönnyíti annak centrális elhelyezését, pozícionálja a 8 tárgyat. A centrális elhelyezés azért szükséges, hog/ a védelem minden irányban egy énért élni legyen. A konténer egy. vagy több, különböző méretű 8 tárgy szállítására is alkalmas' feltételezve, hogy azok a 12 rácsszerkezetű kosárban elférnek. A 8 tárgyak eltérő mérete-miatt betöltés után esetenként különböző homokazint állhat be. Ennek megakadályozására szolgál az 1 konténertartály felső részén körbefutó 16 szintszabályozó vályú, ahová a felesleges homok átcsoroghat a 16 szintszabályozó vályú peremén. A 8 tárgy eltávolítása után a 16 szintszabályozó vályúban lévő homok-szelepeken keresztül visszaereszthető az 1 konténertartályba. Az 1 konténertartályt betöltése után a 2 fedéllel zárjuk le, ez feüö'jröl rögzíti a homokot. A konténert a földön vagy a szállító járműdön a 17 talpra állítjuk, amely a 18 szoknyával csatlakozik 1 konténercar-i;.1;hos, A konténer emelésére a talphoz csot'i"'lvo ó úi az 1 úontón^rtartály mellett végigfutó három darab '19 l;.'i vcliiíli.i? íjzoírjál, amelyeknek a végén a 20 emelőfül 5

6 jtt3-jvu van. A konténert a 20 emelőfülekbe beakasztandó kereszttartóval lehet emelni. ' A konténer töltésének műveletsora: - leemeljük a 2 fedelet - kihúzzak a 21 porvédö huzatot, amely harmoníkaszerüen kinyu^ lik, ezáltal az 1 kontenertartály meghosszabbodik. /A 21 porvédő huzat megakadályozza a homok kiszóródását és a tartályfedél illesztési sik behomokozódását./ - a homokot légbefuvással fluid állapotba hozzuk, s ennek érdekében a légelosztó szerkezet végén lévő tömlőt egy külső kompresszorhoz csatlakoztatjuk; a szükséges légmennyiség-az 1 konténertartály keresztmetszetére vetifcve kb. 120 m^/h.m 2 a rendszer ellenállása egyenlő a homokréteg hidrosztatikus nyomásával plusz az elosztószerkezet ellenállásával; /Általában a szokásos szállitási méreteknél kpa túlnyomás elégséges./ - kinyitjuk a 12 rácsszerkezetű kosár 15 kosárfedelét; - leeresztjük a szállítandó 8 tárgyat; - lezárjuk a 12 rácsszerkezetű kosár 13 kosárfedelét egy kulcsos zárszerkezet segitségével; - megszüntetjük a légáramot; - ha szükséges, kéziszerszámmal elsimitjuk a homok felszínét; - a szállítandó 8 tárgy tartókötelének végét beakasztjuk a 16 szintszabályozó vályún lévő fülbe; - a lér;tömlő kinyúló részét eligazítjuk és rögzítjük; - a 21 porvédő huzatot visszatoljuk; - a 2 fedelet a helyére tesszük és az 1 konténertartályt lezárjuk. A szállított 8 tárgy kiemelése hasonlóan történik. A találmány szerinti berendezés tárolására szolgáló egyik lehetséges kiviteli alakját a 2. ábra alapján ismertetjük, a- hol példaképpen a nagy aktivitású anyagok /például kiégett ü- zemanyag/ tárolására szolgáló fluidizálható szemcsés vedelmü tárolókonténert ábrázoltunk függőleges metszetben. A tárolókonténer jellegében megegyezik a szállításra szolgáló kiviteli a- lakkal /szállítókonténer/, azonban a szállítás és a tárolás eltérő követelményei miatt.a szerkezeti elemek egy része különböző. A fontosabb különbsegek: - a táró ló konténert nem érik dinamikus erőhatások, ezért a 8 tárgy rögzítésére, pozicionálására ás a_konténer rögzítésére szolgáló szerkezeti elemek egyszerűsödnek; - a tárolókonténer viszonylag nagy aktivitású 8 tárgyak tárolására szolgál, amelyeknel a radioaktív bomlás miatti hő elvezetése intenzív hűtést igényel, amit a konténer elhelyezésénél kell figyelembevenni; - a tárolókonténert általában nem egyenként használjuk, hanemegy tárolóépületben modulrendszerű betonaknában /sejtekben/ többet helyezünk el belőlük, és ilyenkor a tárolóaknák betonszerkezete is kiegészíti a tárolókonténer sugárvédelmét. A tárolókonténer fő részei az 1 konténertartály és a 2 fedél. ; Az 1 konténertartály lapos fenekű hengeres acéledény, amety egy. kisebb átmérőjű alsó és egy nagyobb átmérőjű felső henger-; bői. van összeállítva. Az alsó hengeres rész jellemző átmérője 0,5-1,5 ni, a felső rész átmérője 0,2-0,5 m-rel nagyobb. A kon-

7 ténertartály jellemző hossza 4-7 m. A méretek a tárolandó radioaktív tárgy'/tárgyak/ méretétől és aktivitásától függően választandók meg. Az 1 konténertartály felülről a tömített, peremes csavaros kötésű 2 fedéllel van lezárva. A 2 fedélen két,darab 2? csonk van elhelyezve, a 2 fedél alatti légtér aktivitásellenőrzés céljából történő időszakos átfuvására. A tárolókonténer kisebb átmérőjű hengeres részében nyernek elhelyezést a tárolandó 8 tárgyak. Emiatt a konténernek ez az érzékeny része, igy csak ide kerülnek a hosszanti 3 ütközésvédő bordák, amelyeknek osztása nem nagyobb 150 ram-nél. A tárolókonténerben el- helyezett nagy aktivitása tárgyak viszonylag intenzív höfejlődése miatt a 3 ütközésvédő bordák fokozott szerepet játszanak a külső hiités megoldásánál is.. Az 1 konténertartály aljában lévő 4 tartó perem rögzíti tömitetten, de bontható kötéssel az 5 szűrőt, amely hajlékony, nagy légellenállású anyagból /például vastag filcből/ van. Ennek ellenállása célszerűen 0,5-1 kpa, 3 cm/s légsebességnél. Az 5 szűrő behajtását illetve felpuposodását az alsó és felső, könnyű acélszerkezetű 6 rács gátolja meg. Az 5 szűrő statikailag nem az alsó rácson nyugszik, hanem az 1 konténertartály alját és a 6 rács. közeit'kitöltő 7 darabos anyagú ágyon. Ezen a 7 darabos anyagú ágyon keresztüláramolva a fluidizáló levegő eloszlása egyenletesebb lesz. Mindezen tul a 7 darabos anyagú ágynak - a tárolandó 8 tárgyakat körülvevő 9 szemcsés anyaghoz hasonlóan - van sugárvédelmi és fizikai védelmi funkciója is. A 7 darabos anyagú ágy jellemző szemcsemérete 3-5 ram kell, hogy legyen, mert igy nem jöhet mozgásba, továbbá nem tömi el a 10 gázelosztón lévő 11 befuvófejeket. A tárolandó 8 tárgyat /tárgyakat/ a fluidizáció megszüntetése után a homok rögzíti, de nem közömbös, hogy hol. Az intenzív hőfejlődés és gamma-sugárzás miatt a 8 tárgyaknak az 1 konténertartály falától és egymástól mért távolságát szabályozni kell. Erre szolgál/nak/ a tárolandó 8 tárgy /tárgyak/ formájához alkalmazkodó 12 rácsszerkezetű kosár /kosarak/, amelyet /amelyeket/ a homok szabadon átjár. A 8 tárgyak elhelyezkedésének szabályozását és pozicionálásukat a 12 rácsszerkeztü kosarak a tárgyak behelyezésekor történő megvezetésével biztosítják. A tárolókonténer alját a 17 talp képezi, amely elég szilárd ahhoz, hogy mind emeléskor, mind pedig.ráállitva a teli konténert, elviselje a súlyból eredő terhelést. A tárolókonténer emelése a 20 emelőfülekbe akasztott kereszttartóval történik, amelyek a három darab függőleges 19 tartóoszlop végére vannak felszerelve. A tárolókonténerek a 26 tárolóaknába vannak beállitva. Az egymás mellé helyezett tárolókonténerek egybeépített 26 tárolóaknái sejtszerkezetet képeznek, amelynek rendkívül nagy a szilárdsága vízszintes irányban. Az 1 konténertartály és a benne lévő anyag hűtését a 26 tárolóakna és az 1 konténertartály közötti résben áramló levegő biztosítja. A levegő a 26 tárolóakna fenekén kiképzett 23 gázbevezető csatornákon jut a 26 tárolóakna és az 1 konténertartály közötti résbe. A 26 tárolóaknák alatti födémben kiképzett 22 gázelosztóban áramoltatják a levegőt a 23 gázbevezető csatornákhoz. A hűtőlevegő elvezetése nem a résből történik, mivel az felül le van zárva 28 tömítéssel, hanem a 26 tárolóakna falában kiképzett törtvonalú 24 gázkivezető csatornákon. Ezek^a 25 gázgyüjtő-kollekfcorokba vannak bekötve. A 24 gázkivezető csatorna meg- 7

8 jtt3-jvu börb vonalvezebésr megakadályozza a gamma-sugárzás kiszóródását. A 21 porvéd? :uzab kihúzásával megnő a tárolókonténer magassága, s igy u fluidizált állapotban sem szóródhat ki belőle. k t tárolandó 8 tárgyak behelyezése a konténerbe és onnan történő kiemelésük a szállítókonbénernél végzett azonos műveletekkel egyezően "történik. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás radioaktiv és/vagy más veszélyes anyag/ok/ szállítására és/vagy tárolására, azzal jellemezve, hogy a/radioaktiv/ tárgyat /tárgyakat/ /8/ szemcsés anyaggal /9/ töltött konténertartályban /l/ helyezzük el, amelynel a /radioaktiv/ tárgy /tárgyak/ /8/ konténertartályba /l/ való helyezését vagy kiemelését a szemcsés anyag /9/ fluid állapotba hozásával aegitjük elő. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatost tására, azzal jellemezve, hogy fedéllel /2/ lezárható, ütközésvédő bordákkal /3/ ellátott konténertartály /!/ alfában tartóperemen /4/ nyugvó, rácsok /G/ közé szoritott szűrő /5/ van elhelyezve, amely alatt gázelosztó /10/ és befúvó fejek /ll/ helyezkednek el. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a konténertartály /!/ aljában a gázelosztó /10/, a befúvó fejek /ll/ és az alsó rács /6/ közötti teret kitöltő, a szűrőt /5/ alátámasztó darabos anyagú ágy /7/ van. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli a- lakja, azzal jellemezve, hogy a konténertartályba /I/ a /radioaktiv/ tárgyat /tárgyakat/ /8/ pozicionáló rácsszerkezetű kosár /kosarak/ /12/ van /vannak/ beépitve. 5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal- jellemezve, ho/^y a konbénertartály /l/ palástja mentén végigfubó tartóoszlopokkal /19/ és ezek felső végén emelőfülekkel /20/, valamint a konténer tartály /!/ aljára erősített szoknyával /18/ és azon kiképzett talpakkal /17/ van ellátva. 6. A 2-5* igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a konténertartály /!/ és a fedél /2/ illesztési síkja alatt, belül kihúzható porvédő huzata /21/ van* 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rácsszerkezetű kosárnak /12/ zárható,-rácsszerkezetű kosárfedele /13/ van A 4-7 igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rácsszerkezetű kosár /12/ a konbénertartály /!/ belső merevítő vázához /14/ gumiharanggal védett tartórugókkal /15/ van rögzítve. 9. A 2-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a konténertartály felső részébe szintszabályozó vályú /16/ van beépítve. 10. A 2-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli, alakja, azzal jellemezve, hogy a fedélen /2/ aktivibásellenőrző csonkok /27/ vannak és a konténertartály /l/ tárolóaknában /26/ van. elhelyezve. 11. A ]0. igénypont szerinbi berendezés kiviteli alakja,

9 jtt3-jvu azzal jellemezve, hogy a konténertartály /!/ és a tárolóakna /26/ között rés van kiképezve. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárolóaknában /26/ gázelosztó /22/, gázbevezetó csatorna /23/, gázkivezető csatorna /24/ } felette gázgyüjtő kollektor /25/ van kiképezve. 2 db rajz KUljá Oc.i.ijos Tal^mányi Hivatal, Budapest A kiiui isiin felel: Hi,ner Zoltán osztályvezető 10 OTH

10 Nemzetközi osztályozás: G 21 F 5/00 l ábra

11 Nemzetkőzi osztályozás: G 21 F5/00