CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Átírás

1 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Megrendelő: Csévharaszt Község Önkormányzata 2212 Csévharaszt, Kossuth L. u. 43/B Mocsáry Balázs Polgármester Tel.: (29) Tervező: Völgyzugoly Műhely Kft 2083 Solymár, Bimbó utca 20. Tel: , /-91, , Településrendezés: Ferik Tünde vezető településrendező tervező (TT/1É ) Szilágyi Hajnalka okl. tájépítész mérnök városépítési-városgazdálkodási szakmérnök Tájrendezés, Szilágyi Hajnalka környezetvédelem: okl. tájépítészmérnök (TK ) Közlekedés: Tóth Attila közlekedéstervező (K1d ) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.) Vízi Közművek: Bíró Attila - okl. építőmérnök (MK ) (InfraPlan Kft.) Energiaközművek, Hanczár Emőke okl. építőmérnök (MK: ) távközlés: (KÉSZ Kft.) Munkatárs: Fotók: Bérczi Szabolcs okl. településmérnök, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Szilágyi Hajnalka június Fájl: csevharaszt_vizsg_uj_ Tervszám: VZM 1175/11

2 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

3 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 3 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 5 ELŐZMÉNYEK... 5 A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 5 ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK... 6 I. HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 8 KÖZSÉGI ALAPADATOK TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT A TELEPÜLÉS REGIONÁLIS FEKVÉSE, BETAGOZODÁSA TERVI ELŐZMÉNYEK TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÁLLANDÓ- ÉS LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA 1870-TŐL 2011-IG A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE TÉNYLEGES SZAPORULAT LAKÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ( ) TELEPÜLÉSI IDENTITÁS HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA GAZDASÁG A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI FOGLALKOZTATOTTSÁG TURIZMUS, IDEGENFORGALOM A TELEPÜLÉS TURISZTIKAI SZEREPKÖRE TURISZTIKAI JELLEMZŐK GAZDASÁGI SZEREPLŐK TELEPÜLÉST ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSE, VERSENYKÉPESSÉG TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS TÁJI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK DOMBORZATI VISZONYOK, FÖLDTANI ADOTTSÁGOK TALAJTANI JELLEMZŐK ÉGHAJLAT VÍZRAJZ NÖVÉNYZET TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET CSÉVHARASZT SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA A KATONAI FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN TÁJSZERKEZET TÁJHASZNÁLAT, KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE... 47

4 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 4 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 8. ÉPÍTETT KÖRNYEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK TELEPÜLÉSSZERKEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI A TELEPÜLÉS KILAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT HÁLÓZATI KAPCSOLATOK A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA UTAK ÁLLAPOTA KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS PARKOLÁS KÖZMŰVIZSGÁLAT VÍZI KÖZMŰVEK VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS ENERGIAELLÁTÁS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS FÖLDGÁZELLÁTÁS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KORLÁTOZÓ KÖZMŰADOTTSÁGOK KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE A TALAJ VÉDELME A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM HULLADÉKKEZELÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM II. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA EREDMÉNYEK, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK MELLÉKLETEK... 71

5 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 5 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK Csévharaszt község Településrendezési terve 2000-ben került jóváhagyásra, melyet 2002-ben, illetve 2003-ban módosítottak márciusában Csévharaszt képviselőtestülete a településrendezési terv felülvizsgálata mellett döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft-t bízta meg. A tervezési munka májusában kezdődött. A megalapozó vizsgálati munkarész májusában került kidokumentálásra. el. A vizsgálati munkarészre alapozva őszén elkészült a településfejlesztési koncepció vitaanyaga, melyet a képviselő-testület a 73/2011. (XI.23.) sz. határozattal fogadott el novemberében márciusában a képviselő-testület úgy döntött, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatát a január 1-én hatályba lépett, megváltozott jogszabályi környezet alapján kívánja elvégezni, s a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott eljárásrend szerint kívánja lefolytatni. A képviselő-testület ezen az ülésen döntött - a településrendezési eszközök felülvizsgálatához kapcsolódóan a partnerségi egyeztetés szabályairól is. Jelen munkarészben dokumentálásra kerül a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése. A készülő településrendezési terv feladata: A hatályos terv vizsgálata, értékelése A jóváhagyott településfejlesztési koncepció elhatározásainak a tervbe való beillesztése, Településszerkezeti terv, Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat kidolgozása, a jelenleg hatályos terv teljes körű felülvizsgálata a Településrendezési terv és a magasabb szintű tervek összhangjának biztosítása A TERVEZÉSI FOLYAMAT A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A 73/2011. (XI.23.) sz. határozattal már korábban jóváhagyott településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a faluközösség gyarapodását a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

6 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 6 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Jelen tervkészítés során a településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzat elkészítése előtt előzetesen a képviselőtestület megvitatja, egyeztetésre azonban csak a helyi építési szabályzattal együtt kell megküldeni. Jóváhagyni csak a véleményezési eljárás befejeztével, a helyi építési szabályzattal együtt lehet. A településszerkezeti tervet - mely szöveges és rajzi munkarészekből áll - határozattal kell jóváhagyni. A következő tervfázis a helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek melléklete a szabályozási terv. A helyi építési szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. A HÉSZ a település teljes igazgatási területére, illetve egy részére készülő terv és szabályzat, melyet a képviselőtestület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelességeket ró az egyes telektulajdonosokra. Alapja a településszerkezeti terv. A települészerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz közös alátámasztó munkarészek készülnek. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Légifotó A tervkészítés folyamatában jelentős segítséget nyújt a Google által készített műholdas fotó. A légifelvétel nagy magasságból készített, méretarányos kép, így egy viszonylag aktuális térképként is felfogható, s a digitális térképállomány alá vetíthető. A légifelvételen követhetők az alaptérképen (még) nem ábrázolt beépítések, vagy területhasználatok. A légifotó segítségével természetesen könnyebben átlátható a település szerkezete, kapcsolatai is. Fotódokumentáció A vizsgálatok elvégzéséhez, bemutatásához további segítséget nyújtanak a településről készített digitális fotók. Ezek a felvételek a helyszíni bejárás során készülnek, és a település egészének bemutatását segítik.

7 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 7 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

8 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 8 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT I. HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

9 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 9 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

10 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 10 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÖZSÉGI ALAPADATOK Csévharaszt község területének nagyságára, lakosságára és lakásállományára vonatkozó alapadatokat a következő táblázat rögzíti. Települési alapadatok 1. Terület (ha) 4912,79 Lakosság (fő) munkaképes korúak száma regisztrált munkanélküliek száma 70 Lakásállomány (db) 700 Üdülőállomány (db) - Forrás: Önkormányzati és TeIR adatszolgáltatás, május 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT A TELEPÜLÉS REGIONÁLIS FEKVÉSE, BETAGOZODÁSA Csévharaszt Pest megye déli részén fekvő település, s a Monori kistérséghez (Bénye, Csévharaszt, Ecser, Gomba, Gyömrő, Káva, Maglód, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Vasad, Üllő, Vecsés) tartozik. A kistérség központjától, Monortól Csévharaszt mindössze 6 kilométerre fekszik, s így a község lakossága az itt megtalálható, többnyire középfokú ellátást veszi igénybe, illetve a település lakosainak egy része ide jár dolgozni. A legtöbb hivatalos ügy intézése Monoron történik, itt található ugyanis a szakorvos rendelő, az okmányiroda, a bíróság, a földhivatal, a közjegyző. Jelentős szerepe van a település életében és fejlődésében Budapest közelségének is. Sokan a mintegy 30 kilométerre fekvő Budapestre járnak dolgozni, de emellett leginkább a fővárosban nyílik lehetőség a szórakozásra, kikapcsolódásra. Az utóbbi évtizedekben mindinkább jellemző a Budapestről való kiköltözés a környező településekre, így Csévharasztra is sokan költöztek az elmúlt években. Közlekedési szempontból Csévharaszt aránylag kedvező helyzetben van, a központi szerepű Monorhoz való közelsége miatt is, de méginkább Budapest közelsége jelent sokat a település életében. Csévharaszttól északra haladó 4-es főút teszi könnyen megközelíthetővé a fővárost, illetve egyéb nagy településeket. A környező településekhez hasonlóan Csévharasztra is jellemző, hogy a közlekedési kapcsolatok a fővárosba tartó utakra merőlegesen hiányosak, így például a községtől délre haladó M5 autópálya is csak külterületi dűlőutakon keresztül, körülményesen, vagy nagy kerülővel közelíthető meg. Vasút Csévharaszton nem közlekedik, de Monoron áthalad a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal.

11 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 11 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Csévharaszt térségi elhelyezkedése Forrás: Csévharaszton az oktatási, egészségügyi alapszolgáltatások teljes körűek, iskolatársulásnak a település nem tagja. Csévharaszt 12 másik településsel együtt (Bugyi, Dabas, Csévharaszt, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Újhartyán, Újlengyel, Táborfala, Tatárszentgyörgy és Vasad) tagja a Felső Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesületnek. Az egyesülethez tartozó települések közötti tényleges kapcsolat azonban nem túl szoros, emellett Csévharasztot igazgatási, közlekedési, múltbéli kapcsolatai sokkal inkább kötik a tőle északra fekvő Monori kistérséghez. A vidékfejlesztési társulás legfőbb célkitűzése az egyes települések összefogása, az identitástudat erősítése, társadalmigazdasági folyamatok segítése. Az egyesület nemcsak önkormányzatokat, hanem különböző civil társulásokat, egyesületeket, helyi vállalkozókat, magánszemélyeket is tömörít, s a LEADER program helyi koordinálásában vesz részt. Csévharaszt a LEADER pályázatain keresztül faluközpont, illetve játszótér felújításra/építésre pályázott. Bár a múltba visszatekintve Csévharaszt Pótharaszt néven már a török uralom alatt Nagykőröshöz tartozott, s ez a jogállás csak a XX. század elején szűnt meg, ma már jelentős kapcsolat nincs a várossal.

12 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 12 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2. TERVI ELŐZMÉNYEK 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI Országos területfejlesztési koncepció (OTK) 1/2014. (I.3.) OGY határozat mellékleteként elfogadva Az Országos Területfejlesztési Koncepció általános célokat irányoz elő az ország, illetve a megyék számára, melybe a kistérség és a település is illeszkedik, azonban nem említi konkrétan Csévharasztot illetve a Monori kistérséget. A koncepció jövőképében megfogalmazottak megvalósításában Kevermes térsége többek között az alábbi pontokban érintett: Jelentős beruházások valósulnak meg, melyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és tekintettel vannak a természeti erőforrások védelmére, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontokra. Erős hazai ipar alakul ki, ami jelentős részben az itthoni kis- és középvállalkozások hálózatára épül, részben pedig a globális nagyvállalatok rendszeréhez kapcsolódik. A környezetbarát közlekedési infrastruktúránk kulcselemei magas szinten kiépítettek, és állapotfenntartásuk megfelelően biztosított. Az infrastruktúra további, folyamatos fejlesztése hozzájárul a fenntartható jellegű gazdasági fejlődéshez. Megújuló energia potenciálunkra építve energiafüggőségünk jelentősen csökken, előtérbe kerül az energiatakarékosság és -hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások növekvő használata. A társadalmi értékrendben központi szerepet kap a jól végzett munka megbecsülése. Az új munkahelyek létrehozása mellett szükséges bevezetni és támogatni a munkahelyeken az új foglalkoztatási formák széles körét. Javítani kell az esélyegyenlőségi célcsoportok kilátásait, az elszegényedett rétegek felemelését, a diszkriminációval sújtott etnikai kisebbségek integrációját. A munka világán keresztül lehetővé válhat a különböző helyzetű társadalmi csoportok integrációja, társadalmi felzárkózása. A természeti erőforrásainkkal való fenntartható bánásmód és a táj védelme beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik. A hagyományok ismerete és tisztelete, valamint a kulturális örökségek védelme és fenntartható hasznosításának szükségessége beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik. Az ország minden lakója számára biztosítottá válik az intézmények, a munkahelyek és a települések elérhetősége, valamint a hozzájuk tartozó szolgáltatások hozzáférhetősége. A közlekedési hálózatoknak a gazdaság és társadalom igényei szerinti fejlesztésével egy fenntartható fejlődést biztosító térbeli kapcsolatrendszer alakul ki. Az infokommunikációs fordulattal, az információhoz és a kommunikációhoz való gyors és korszerű hozzáférés mindenhol biztosított. A helyi piacok és a helyi gazdaság fejlesztése egyrészt hozzájárul a belföldi piacok visszaszerzéséhez, másrészt komoly gazdasági lehetőségeket hordoz a helyi, falusi közösségek és vidéki térségek számára. A helyi- és a megújuló energiaforrások felhasználásával részben autonóm térségi ellátórendszerek épülnek ki, amelyek munkahelyeket teremtenek és javítják az ellátásbiztonságot. A vidéki települések könnyebb elérhetősége révén, illetve a megélhetés lehetőségét biztosító helyi gazdasággal a vidéki elvándorlás megáll, megfordul, és egyre több fiatal választja a vidéki településeket, térségeket. Falvaink, tanyáink korszerű módon megújulnak, adott esetben új funkciókat nyernek. Korszerű és versenyképes családi gazdaságok, kis-és középüzemek működnek vidéken, kiegyensúlyozott szerkezetben a nagyobb gazdaságokkal, biztosítva a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését, a megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz, biztosítva az ország egészséges élelmiszerellátását.

13 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 13 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A koncepcióban speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek kerültek lehatárolásra. Csévharaszt ezek közül a Tanyás térségekhez tartozik. A Tanyás térségekre a koncepció az alábbi fejlesztéspolitikai feladatokat fogalmazta meg: A Tanyafejlesztési Program kiterjesztése. A tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének megvalósítása. A tanyás térségek, tanyás külterülettel rendelkező önkormányzatok, illetve a tanyai gazdálkodók, lakosok számára érdemi és közvetlen fejlesztési forrás biztosítása, a meglévő tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása. Hosszú távú tanyaprogram keretében a tanyákra vonatkozó jogi szabályozás szükséges alakítása, melynek szempontjai: a tanyai lakosság önkormányzati képviselete, a tanyás külterületre vonatkozó településfejlesztési és rendezési tervezés, szabályozás megújítása, a közbiztonság javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása (pl. tanyabusz szolgáltatás), az infrastrukturális fejlesztés (a környezeti szempontok figyelembevételével), a tanyai birtokrendezés. A tanyák tevékenység diverzifikációjának segítése: az önellátást szolgáló termelés mellett a termékek és szolgáltatások piacán való megjelenésének támogatása, a több lábon állás ösztönzése. Pest megyére vonatkozóan az OTK az alábbi fejlesztési irányokat határozta meg: A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása. Pest megye területfejlesztési koncepciója Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete tartalmazza és fogadta el a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót. A megyei területfejlesztési koncepció hivatott arra, hogy a megye egészének tervezési alapjait lerakja. Ezért a koncepció úgynevezett teljes tervezés, mely kiterjed: a megye társadalmi, gazdasági és környezetei területi alrendszereire egyaránt, beleértve a vidéki térségekkel kapcsolatos témaköröket; a megye fejlődése szempontjából fontos témákra, ágazatokra; a megyei szinten és a központi szinten kezelhető témákra és ágazatokra egyaránt; az önkormányzat és a közszféra tevékenységeivel befolyásolható témákra és ágazatokra, de emellett számba veszi a gazdasági szereplők, a vállalkozások, a civil szervezetek, egyházak és egyéb társadalmi szervezetek felelősségi körébe tartozó feladatokat.

14 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 14 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A Pest megyei fejlesztési koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai: Pest megyei területfejlesztési program ( ) Pest megye területfejlesztési programja jelenleg előkészítési fázisban van. Pest megye Területfejlesztési Programjának egyeztetési változata elkészült. A Megyei Területfejlesztési Programok jóváhagyásának határideje szeptember 30. A megyei területfejlesztési program két részből áll. Az első nagy blokk a stratégiai program, amelynek alapvető célja a fejlesztési programcsomagok stratégiai megalapozása, ez kapcsolja össze logikailag a koncepcióban leírtakat és a második blokkban, az operatív programban szereplő konkrét, beavatkozások formájában megfogalmazott projektcsomagokat. A koncepció célrendszerére építve a program struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg. Társadalmi megújulás (Testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek); Gazdaság dinamizálása (Az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve); Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása (A lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet);

15 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 15 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Az átfogó célok célonként négy-négy stratégia célon keresztül valósulhatnak meg. Figyelembe véve fenti célrendszert, törekedve az európai uniós tematikus célkitűzésekhez és a hazai operatív programokhoz (elsősorban a VEKOP-hoz) való illeszkedésre, nyolc fő beavatkozási területet azonosítottak az alábbiak szerint: I. Pest megye több lábon álló gazdaságának dinamizálása; II. Pest megye fejlődésben lemaradó térségeinek komplex fejlesztése (CLLD); III. Közlekedésfejlesztés Pest megye nemzetközi, regionális és térségi kapcsolatainak javítása érdekében; IV. Települési infrastruktúrafejlesztés az élhetőbb, fenntarthatóbb lakókörnyezetért; V. Fenntartható hatékonyan működő, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó épített és természeti környezet kialakítása; VI. Társadalmi innováció-, megújulás-, a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; VII. Testben és lélekben egészséges Pest megye; VIII. Integrált Területi Beruházások Pest megyében; Monori kistérség területfejlesztési koncepció A főváros vonzáskörzetébe való tartozás valamint az M0 és M5-ös autópályák, a távlati tervekben a gyorsforgalmi úttá fejlesztett 4-es számú főút, a vasút és a Monori kistérséget Budapesttel összefűző Ferihegyi repülőtér által kínált kiváló megközelíthetőségi adottságok megkönnyítik az eddig kihasználatlan turizmus fellendítését. Területfejlesztési célok a településen: - A turizmus fejlesztésen belül a minőségi agro- és ökoturizmus - Humán erőforrás fejlesztés, főként vendéglátó szakemberek képzése - Burkolt utak számának további növelése - Közlekedésfejlesztés, kerékpárutak kiépítése - Kedvező feltételek és területek kialakítása az Ipari, logisztikai, kereskedelmi vállalatok letelepedésére a helyi foglalkoztatás növelésére - A magasabban képzett szakemberek számára vonzó élettér kialakítása - Csévharaszt határában természetvédelmi oltalom alatt álló ősborókás és az ettől néhány kilométerre lévő pusztatemplom védelme, a terület értékeinek megóvása és a turizmus harmonikus fejlesztése - Zöldség-, gyümölcstermelési hagyományokra alapuló feldolgozóipar megteremtése - Foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a kis-, és közepes termelő és szolgáltató vállalkozások számának dinamikus növelése a multinacionális vállalatok mellett

16 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 16 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) 1 A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4 ) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5. ) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6. ): Országos területfelhasználási kategóriák a következők: a)legalább 1000 ha területű térségek: erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség, települési térség. Az OTRT Szerkezeti Terve Csévharaszt közigazgatási területén az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákat határozza meg: Erdőgazdálkodási térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületének túlnyomó részét az északkeleti mezőgazdasági térségként jelölt kis kiterjedésű területek kivételével- erdőgazdálkodási térségként kezeli. Az OTRT 6. (1) bekezdésének a) pontja alapján az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6. (2) bekezdés a) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Mezőgazdasági térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületének északkeleti részét mezőgazdasági térségként kezeli. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6. (2) bekezdés b) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. Vízgazdálkodási térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületén futó csatornák és árkok területét sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének e) pontja alapján a vízgazdálkodási térséget legalább 1 Módosítva a évi L törvénnyel

17 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 17 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6. (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni. Települési térség: A területfelhasználási kategória a település jelenlegi belterületére terjed ki. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6. (2) bekezdés d) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. Építmények által igénybevett térség: (Országos műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények) A szerkezeti terv a település főbb útjait, a község északkeleti határa mentén nagytávlatban tervezett nagy sebességű vasútvonal, a község nyugati részén húzódó gázvezeték területét, illetve a település déli részén futó országos jelentőségű csatornát sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének f) pontja alapján az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6. (2) bekezdés f) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az Országos Területrendezési terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét.

18 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 18 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. A település északkeleti határa mentén halad át az Ausztria és Szlovákia Magyarország Szerbia és Románia tervezett nagysebességű vasútvonal. Ugyancsak érinti a települést a külterület nyugati részén észak-déli irányban áthúzódó nagynyomású gázvezeték. Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12. (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT ): - országos ökológiai hálózat, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, - jó termőhelyi adottságú szántóterület, - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, - országos jelentőségű tájképvédelmi terület, - világörökségi és világörökségi várományos terület, - országos vízminőség-védelmi terület, - nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, - kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Csévharaszt közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi övezetek találhatók: Országos ökológiai hálózat övezete: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Ide tartoznak a település külterületén található nagy kiterjedésű erdőségek, illetve a 2. sz. főcsatorna (Gyáli-csatorna), és a 26. sz. fő-csatorna menti területek, s a kettő között fekvő gyepes területek. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. A település északkeleti részén lévő mezőgazdasági területek tartoznak az övezetbe.

19 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 19 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A település erdőségeinek egy része tartozik az övezetbe. Országos vízminőség-védelmi terület övezet: 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetbe tartozik a település közigazgatási területének túlnyomó része a déli területek kivételével. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete: 16/C. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az övezetbe tartozik a település teljes közigazgatási területe.

20 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 20 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Jóváhagyva az 5/2012. (V.10) önkormányzati rendelettel A megye szerkezeti terve meghatározza a megyei területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastrukturális hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit. A rendelet célja a megye területén az érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelelően a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére és védelmére. Az országos térségi területfelhasználási kategóriáknak megfelelően hozták létre a következő megyei területfelhasználási kategóriákat: legalább 50 ha területű térségek a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség legalább 10 ha területű térségek a) városias települési térség, b) hagyományosan vidéki települési térség területi korlát nélkül ábrázolt térségek a) vízgazdálkodási térség, b) építmények által igénybe vett térség.

21 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 21 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A megyei területfelhasználási egységek közül a következők találhatók meg Csévharaszton: Erdőgazdálkodási térségként jelöli a terv a külterület nagy részét, melynek nagy hányada jelenleg is erdővel borított. Az erdőgazdálkodási térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Mezőgazdasági térségként jelöli a külterület északkeleti részén elhelyezkedő, többségében szántóföldi művelésű területeket. A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. Vegyes területfelhasználású térségként a belterülete környezetében (a Vasadi illetve Nyáregyházi utak mentén), a település délkeleti részén, az egykori zártkerti területek helyén, továbbá a temetőtől északra elhelyezkedő területek vannak ábrázolva. A vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető. Csévharaszton vízgazdálkodási térségként van ábrázolva a 2.sz. főcsatorna. A vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A település belterülete a hagyományosan vidéki települési térségbe tartozik. Ugyancsak ebbe a területfelhasználási kategóriába tartoznak a belterülettől délre és keletre fekvő különböző funkciójú beépítésre szánt területek. Ezek a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely területfelhasználási egységbe sorolhatók. Építmények által igénybevett térség: Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok elemeit és az egyedi építményeket a megye területén az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani. A megyei terv Csévharaszt északkeleti határa mentén ábrázolja az Ausztria és Szlovákia Magyarország Szerbia és Románia tervezett nagysebességű vasútvonalat. Térségi mellékutak közül a megyei terv megerősíti a 4605 j. (Vasad-Nyáregyháza), illetve a j. (Monor-Csévharaszt) utakat. A terv ábrázolja továbbá a 4601 j, országos mellékút tervezett összekötő szakaszát, mely Csévharaszt déli részén halad keresztbe. A terv sajnálatos módon nem tartalmazza ennek összeköttetését Csévharaszt belterületével. A térségi jelentőségű kerékpárutak közül a település déli részét érinti a tervezett 4601 j. úttal párhuzamosan kialakítandó kerékpárút. A külterület nyugati részét észak-déli irányban szeli keresztül a nagynyomású gázvezeték. A megyei területrendezési terv az alábbi térségi övezeteket határozza meg: a) Magterület övezete b) Ökológiai folyosó övezete c) Pufferterület övezete d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete g) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete h) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete i) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete j) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete k) Történeti települési terület övezete l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete m) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete.

22 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 22 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT n) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete o) Rendszeresen belvízjárta terület övezete p) Nagyvízi meder övezete q) Földtani veszélyforrás területének övezete r) Vízeróziónak kitett terület övezete s) Széleróziónak kitett terület övezete t) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete u) Honvédelmi terület övezete. A megyei területrendezési terv térségi övezetei közül a következők érintik Csévharaszt közigazgatási területét: Országos Ökológiai Hálózat övezetei (Magterület, Pufferterület, Ökológiai folyosó övezete) Magterület övezetébe tartozik a csévharaszti ősborókás területe, pufferterület övezetébe az ezt észak, nyugat és dél felől határoló területek, az ökológiai folyosó övezetébe pedig a belterülettől északra, a 2. sz. főcsatorna és 26.sz. csatorna menti területek tartoznak. Magterület övezete Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az

23 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 23 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, Erdőtelepítésre javasolt/alkalmas terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe a település erdőségeinek egy része tartozik. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezetébe a település délkeleti részén elhelyezkedő mozaikos tájhasználatú terület, valamint a település északkeleti része tartozik. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

24 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 24 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az övezetbe tartozik a település északi és déli része, a nyugati határmenti része, valamint a középső területek az ősborókással a belterülettől Ny-ra. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. Honvédelmi terület övezete Az övezet Csévharaszt külterületének északnyugati részét érinti. A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

25 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 25 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI A szomszédos települések hatályos településrendezési tervei nem tartalmaznak Csévharasztot jelentős mértékben befolyásoló fejlesztési szándékokat illetve korlátozásokat. Kivételt jelentenek ezalól a Pest megyei területrendezési tervben is jelölt, tervezett közlekedési infrastruktúra elemek, melyek nyomvonala a szomszédos településrendezési tervek többségén is feltüntetésre került. A település északi részén kelet-nyugat irányban keresztülhaladó nagysebességű vasútvonalat jelöli a szomszédos Vasad településszerkezeti terve. A vasútvonal által szintén érintett Nyáregyháza településszerkezeti terve a vasutat nem ábrázolja, azonban az önkormányzat a településrendezési felülvizsgálata mellett döntött, így a közeljövőben ez belekerülhet a településszerkezeti tervbe. A megyei területrendezési tervben ábrázolt, a település déli részén kelet-nyugat irányban haladó összekötő út (4601 j. orsz. mellékút tervezett szakasza) Ócsa településrendezési tervén feltüntetésre került, azonban sajnálatos módon az Újhartyáni településszerkezeti terv nem ábrázolja, így ennek megvalósítása, s a 405. sz. főútba történő kikötése problémákba ütközhet HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK A település önkormányzata 2011-ben a településrendezési terv felülvizsgálatáról, ezzel párhuzamosan a településfejlesztési koncepció átdolgozásáról, újragondolásáról döntött. A község önkormányzatának képviselő-testülete 73/2011. (XI.23.) sz. határozatával fogadta el Csévharaszt településfejlesztési koncepcióját. A koncepcióban a település állást foglal amellett, hogy Csévharaszt a jövőben legyen egy dinamikusan fejlődő, de emellett a hagyományos települési értékeket megtartó, a települési közösséget és a települési kapcsolatokat tudatosan erősítő és ápoló község, mely környezettudatosságával és a fejlesztési hangsúlyok tudatos elhelyezésével olyan egyedi arculatot alakít ki, ami megkülönbözteti és kiemeli a szomszédos települések közül. A fejlesztési célok megvalósítása érdekében a koncepció négy fő tematikus célt határoz meg: 1. Gazdaság élénkítése 2. Értékvédelem 3. Élhető település 4. Településközi kapcsolatok erősítése 2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Csévharaszt község Településszerkezeti és Szabályozási terve Tervező: Schőmer Urbanconsult Kft. Felelős tervező: Schőmer András Jóváhagyás: 2000 A községre 2000-ben készült OTÉK alapú településrendezési terv, mely településszerkezeti tervből, és helyi építési szabályzatból áll. A településrendezési terv áttanulmányozása során néhány zavarosság volt észlelhető. A helyi építési szabályzatban meghatározott övezetek és övezeti paraméterek, valamint a szabályozási tervlapon szereplő övezetek és övezeti paraméterek sok esetben nem egyeznek meg, így nem mindig egyértelműek az előírások. A szabályozási tervlapokon a jelmagyarázat és a rajz néhány esetben nincs összhangban, amely szintén megnehezíti az értelmezést. A hatályos rendezési terv jelentős lakóterületi fejlesztéseket céloz meg. A fejlesztések során mintegy 140 ha új lakóterület került kijelölésre a tervezett belterületen, emellett további közel 30 ha új lakóterületet jelöl a terv a távlati belterületen belül. Az újonnan kijelölt lakóterületek falusias lakóterület besorolásba kerültek. További fejlesztések a tervezett belterületen belül egy 3,2 ha-os gazdasági erdő és egy 0,5 ha-os közpark. A terv Csévharaszt területén az alábbi beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: - Falusias lakóterület - Központi vegyes terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Ipari gazdasági terület - Temető célú különleges terület - Sport célú különleges terület

26 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 26 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A település helyi építési szabályzata a lakóterületeken oldalhatáron-, illetve szabadonálló beépítést engedélyez 4,5 m-es, 6,0 m-es vagy 7,5 m-es építménymagassággal. A telkek nagyságát 1000 illetve 2500 m2-ben határozta meg. A település központi funkciókkal rendelkező területeit központi vegyes területként jelölték ki szabadonálló beépítéssel. A kialakítható legkisebb telekméret a meglévő központi vegyes területen (Kossuth Lajos utca menti terület) 1500 m2, a maximális építménymagasság 10,5 m, a tervezett központi vegyes területen (Petőfi Sándor utca menti terület) pedig 3000 m2, illetve 7,5 m. További beépítésre szánt területekként jelöli a terv a gazdasági és különleges területeket. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen szabadon álló, 12,0 m-es építménymagasságú épület építhető legalább 5000 m2-es telken, egyéb ipari gazdasági területen szabadon álló, 15,0 m-es építménymagasságú épület építhető legalább m2-es telken. A terven jelölt különleges területek közül a meglévő temető területe szabadonálló módon, 5 %-os beépítettséggel, 5,0 m-es építménymagassággal építhető be. A különleges sportterület szabadonálló módon, 5,0 m-es építménymagassággal, 5 %-os beépítettséggel, kialakult telekterülettel építhető be. A tervben meghatározott beépítésre nem szánt övezetek: - Zöldterület - Erdőterület - Mezőgazdasági terület - Közműterület - Közlekedési terület - Egyéb terület (vízgazdálkodási terület) A beépítésre nem szánt területek közül a zöldterület a pihenés, rekreáció célját szolgálja. A terv csupán kis mértékben jelöl ki zöldterületet a belterület nyugati részén két kisebb területen. A terv az erdőterületeket védelmi (azon belül védett) és gazdasági erdőterületekbe tagolja tovább, a mezőgazdasági területeken belül megkülönböztet szántó, rét-legelő és kert-gyümölcsös mezőgazdasági területeket. A kert-gyümölcsös terület megegyezik a távlati belterület területével. A terv kijelöl továbbá vízgazdálkodási területeket is. A terv külön foglalkozik a települési értékvédelemmel, művi, és régészeti értékek vonatkozásában egyaránt, 6 ismert és valószínűsíthető régészeti területet jelöl meg. Összefoglalva elmondható, hogy a hatályos településrendezési terv nagyarányú lakóterületi fejlesztéseket határoz meg, melyeket jelen terv készítése során figyelembe kell venni. A hatályos településszerkezeti terv elfogadása óta eltelt időszakban a meglévő adottságok következtében csak kevés fejlesztés valósult meg a településszerkezeti terven kijelölt területek közül. Ezek közé tartoznak a Monori út keleti oldalán beépült lakótelkek, valamint a Nyáregyházi út déli oldalán kijelölt ipari területen megépült állateledel-raktár.

27 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 27 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Megvalósult fejlesztések (Hatályos településszerkezeti terv) 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint 2011 májusában Csévharaszton a lakónépesség 2100 fő volt. Ez a település területéhez viszonyítva 42,68 fő/km 2 -es népsűrűséget jelent, ami jóval alacsonyabb, mint a kistérségi (170,7 fő/km 2 ) vagy a megyei (169,5 fő/km 2 ) átlag. A 2011-es KSH népszámlálás adatai szerint a községből 38-an vallották magukat valamelyik kisebbséghez tartozónak, amely a lakónépesség közel 1%-át teszi ki. A kisebbségekhez tartók közül 19 ember románnak (0,9%), 9 németnek (0,43%), 10 pedig egyéb nemzetiséghez tartozónak (0,48%) vallotta magát ÁLLANDÓ- ÉS LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA 1870-TŐL 2011-IG Jelenlévő összes népesség Év Csévharaszt (fő) Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Állandó népesség Év Csévharaszt (fő) Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Lakónépesség Év Csévharaszt (fő) Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

28 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 28 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Csévharaszt népességének alakulása között Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA KÖZÖTT 1940 és 1950 között -5,7% 1950 és 1960 között +14,1% 1960 és 1970 között +12,7% 1970 és 1980 között +9,6% 1980 és 1990 között +1,9% 1990 és 2001 között +21,2% 2001 és 2011 között +2,3% Az adatsorokat vizsgálva jól követhető a község népességszám-változását az eltelt 130 év alatt. Csévharaszt lakossága- központi fekvésének köszönhetően a XIX. század második felétől kezdve folyamatosan gyarapszik, ez alól csak a II. világháború korszaka jelent kivételt. (A település lakossága még az I. világháború időszaka alatt is növekedett.) Komolyabb, 10% körüli lakosságszámnövekedést az 1920-as évek, valamint az '50-es, '60-as és '70 es évek hoztak. Érdekesség, hogy az országos tendenciákkal szembemenvén a település népessége a Ratkó-korszakot követően is jelentősen emelkedett. A gyarapodás a '80-as években lelassult, közel stagnált. A rendszerváltást követően azonban újabb demográfiai robbanás következett be a község életében, 10 év alatt több mint ötödével nőtt a népesség. Ez a növekedés - bár csökkenő mértékben, de - napjainkig tart, szembemenve az országos tendenciákkal. A lakosság gyarapodása főleg a főváros közelségének, valamint az agglomerációban lezajló szuburbanizációs folyamatoknak köszönhető A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE A népesség koröszetétele Csévharaszt Kistérségi átlag Megyei átlag 0-14 év (fő/%) 300/15,9% 16,33% 16,78% év (fő/%) 1244/65,92% 63,11% 62,14% 60- felett (fő/%) 343/18,18% 20,56% 21,08% Öregedési index (15/60) 1,14 1,26 1,26 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

29 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 29 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Csévharaszt község korösszetétele százalékosan Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Csévharaszt korszerkezete - az országos folyamatokkal ellentétesen - fokozatos fiatalodást mutat. A település társadalma egyre fiatalabb, amely többnyire a nagyarányú beköltözéseknek köszönhető. A fiatalodó társadalmat jól jellemzi, hogy az öregedési index - mely a 60 év felettiek és a 15 év alattiak arányát mutatja - 1,14. Ez különös jelentőséggel bír annak függvényében, hogy mind a kistérségi (1,26), mind a megyei átlag (1,26) jelentősen magasabb ennél. Az a tény pedig, hogy a település társadalma fiatalodik, a későbbiekben is népességszám-növekedést von magával TÉNYLEGES SZAPORULAT Természetes szaporulat illetve fogyás Kistérségi átlag ( ) Megyei átlag ( ) Élve születés ,3 699,8 Halálozás ,7 763,6 Összesen ,4-63,8 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Vándorlási különbözet Kistérségi átlag ( ) Megyei átlag ( ) Különbözet ,7 +778,2 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

30 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 30 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Természetes szaporulat Vándorlási különbözet Tényleges szaporulat Tényleges szaporulat Kistérségi átlag ( ) Megyei átlag ( ) ,4-63, ,7 +778, ,3 714,4 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Csévharaszt lakossága az elmúlt 30 évben dinamikusan növekedett, ez a folyamat a mai napig kitart. A népességgyarapodás két részfolyamatból tevődik össze: a természetes szaporulatból, valamint a pozitív vándorlási különbözetből. A falu természetes szaporulata az 1970-es évek robbanásszerű növekedését követően visszább esett, 2001 és 2011 között pedig már természetes fogyás következett be. Mindezt ellensúlyozza a pozitív vándorlási különbözet, így a falu tényleges szaporulata még mindig növekedést mutat. Csévharaszt demográfiai mutatói mind a kistérségi, mind a megyei mutatókhoz képest kedvezőbb képet mutatnak, a település természetes szaporulata messze meghaladja a fogyó kistérségi illetve megyei társadalmi átlagot. A hatalmas bevándorlás következtében a megye tényleges szaporulata kétszerese a településének, ám Csévharaszt méretéhez, társadalmához mérve megállapítható, hogy nem cél ekkora mértékű, hirtelen lakossággyarapodás. Összességében elmondható, hogy Csévharaszt népességi mutatói rendkívül kedvezőek, az országos szinten kiemelkedő demográfiai folyamatok megőrzése a jövőben is a település fejlődését szolgálja LAKÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ( ) Lakások Lakóegységek száma lakott 660 üresen álló 44 más célra használt 1 Összesen 705 Üdülők - Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Épített lakások számának időrendi alakulása Száma(db) Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

31 CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 31 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Épített lakások számának időrendi alakulása Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Csévharaszton az épített lakások száma hasonlóan alakul az agglomerációs településekéhez, a lakásépítési kedv a népességgyarapodást követi. A községben a lakások kevesebb, mint harmada épült 1960 előtt. A házak közel 25%-a a '70-es években épült, majd ezt követően az lakásépítési kedv kissé alábbhagyott. A rendszerváltást követően azonban újabb építkezési hullám indult, amely a mai napig tart, újabb és újabb lakóterületeket alakítva ki. Összkomfortos Komfortos A lakások komfortossága Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Összesen Lakások 404 (58%) 202 (28,5%) 42 (6%) 52 (7%) 4 (0,5%) 708 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye A lakások komfortosságának százalékos megoszlása Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye