TÜZEINEK OLTÁSA BEAVATKOZÁS KÖZMŰVEKBEN, CSATORNARENDSZEREKBEN (KÖZMŰALAGUTAKBAN) BEKÖVETKEZETT BALESETEKNÉL

Átírás

1 Tűz keletkezési okok Feszültség jelenlétében történő tűzoltás problémái Lantos József tűzoltó őrnagy Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Ismeretlen Gondatlanság Szándékos Villamos energia (60%) Gondatlanság Nagy átmeneti ellenállás Tűzoltóság káreseti tevékenységét meghatározó jogszabályok Tűzoltóság káreseti tevékenységét meghatározó jogszabályok évi XXXI. Törvény (T T) Hatály (mindenkire aki Mo. területén tartózkodik, kivéve ) Tűzoltóságok feladatai Tűzvédelmi szervezet felépítése Tűzvédelmi igazgatásban résztvevő személyek jogai, kötelességei, feladatai pl. Belügyminiszter, ágazati miniszterek, stb. Tűzoltás vezető jogai kötelezettségei 1/2003. (I.9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól Tűzoltási és műszaki mentési szabályzat (TMMSZ) TMMSZ előírásai villamos feszültséggel kapcsolatban HÁLÓZATOK, BERENDEZÉSEK TÜZEINEK BEAVATKOZÁS KÖZMŰVEKBEN, (KÖZMŰALAGUTAKBAN) BEKÖVETKEZETT BALESETEKNÉL Az előírásokat 50 V-nál nagyobb üzemi feszültségű (legfeljebb 100 Hz frekvenciájú) berendezésekben, valamint a villamos berendezések közelében keletkező tüzek oltásánál a kell alkalmazni. A tűzjelzés vétele után azonnal értesíteni kell a villamosmű üzemeltetőjét. A tűz helyszínén, közvetlen környezetében a beavatkozók és az ott tartózkodók testi épségének megóvása érdekében gondoskodni kell a villamos vezetékek, szerelvények, készülékek, berendezések, helyiségek stb. villamos leválasztásáról, illetve feszültségmentesítéséről. 1

2 A villamos berendezések tüzeit a feszültségmentesítés egyértelmű végrehajtását követően az általános szabályok szerint kell oltani. A feszültségmentesítést, illetve 400 V névleges feszültség felett a villamos leválasztást csak kezelő szakszemély végezheti. A tűzoltásvezető utasítása alapján 400 V névleges feszültségig a villamos leválasztást tűzoltó is végrehajthatja, ha ezen feladat végrehajtására szakértelemmel, megfelelő gyakorlattal és a szükséges védőfelszereléssel rendelkezik. Minden olyan villamos berendezést és (vagy) berendezésrészt, amelynél a feszültség alá helyezés műveletsorából már egyet elvégeztek, feszültség alatt állónak kell tekinteni mindaddig, amíg a feszültségmentesítést a kezelő szakszemély el nem végezte. A feszültségmentesítés elvégzéséről a tűzoltásvezetőnek a kezelő szakszemélytől írásbeli nyilatkozatot kell kérni. A végrehajtás tényét a tűzoltásvezetőnek a tűzoltásban résztvevők tudomására kell hoznia, véletlen feszültség alá helyezés megakadályozása érdekében pedig gondoskodni kell a kapcsolók őrzéséről. BEAVATKOZÁS KÖZMŰVEKBEN, (KÖZMŰALAGUTAKBAN) BEKÖVETKEZETT BALESETEKNÉL Közművekben, csatornarendszerekben (közműalagutakban) a balesetek, károk felszámolásához fel kell készülni a villamos kábelek meghibásodására (robbanás), áramütés veszélyére. A riasztást követően haladéktalanul értesíteni kell a fenntartót és üzemeltetőt, az illetékes szakembereket, és ha az indokolt, további szakértők kirendeléséről kell gondoskodni. A mentésvezető a feladatok végrehajtását a szakemberek, szakértők véleményének figyelembevételével irányítsa. BEAVATKOZÁS KÖZMŰVEKBEN, (KÖZMŰALAGUTAKBAN) BEKÖVETKEZETT BALESETEKNÉL Kis- és nagyfeszültségű kábelek, gyűjtősínek járható csatornáiba közvetlen életveszély esetén is csak feszültségmentesítés után szabad lemenni. A kábelek, gyűjtősínek feszültségmentesítésének végrehajtására az illetékes vezetőnek kell intézkedést tenni. A postai kábelek járható aknáiban, alagútjaiban csak az illetékes vezető által meghatározott biztonsági szabályok megtartása mellett szabad dolgozni. Kis feszültség esetén ( V), feszültség alatt lévő berendezés megközelítése: Szigetelt vezeték 0,3 m Csupasz vezeték 0,9 m Tűzoltás száraz biztonságos helyről Kötött sugár 10 m porlasztott vízsugárral kizárólag a ködsugárcső,,köd'' állásában 5m szabadon belátható távolságról oltható. Az oltás befejezése után a feszültség alatti villamos berendezést és nedves környezetét tilos megközelíteni. Nagyfeszültségű berendezések (1000 V felett) az illetékes szakszemélyzet jelenlétében csak a tűz oltásában közvetlenül részt vevők léphetnek be. Nagyfeszültség alatt levő berendezés megközelítésének biztonsági távolsága 8 méter. Ezt a biztonsági távolságot a kilengett vezetékek és berendezések legkedvezőtlenebb helyzetében is meg kell tartani. A leszakadt, földfelszínen fekvő vezetékektől, valamint azzal érintkező áramvezető tárgytól 15 méter biztonsági távolságot kell megtartani. 2

3 A tűz közvetlen környezetében levő villamos berendezéseket a hálózatról le kell választani. A leválasztott villamos berendezés tüzének oltása során figyelembe kell venni, hogy a porcelán szigetelők vízsugárral való érintkezésekor,,szétrobbanhatnak''. Halaszthatatlan esetben a feszültség alatti berendezés tüze száraz, biztonságos helyről: kötött vízsugárral legfeljebb 400 kv névleges feszültségig 14 méter, porlasztott vízsugárral legfeljebb 120 kv névleges feszültségig kizárólag a ködsugárcső,,köd'' állásában 8 méter szabadon belátható távolságról oltható. Ködös, zivataros időben, valamint amikor a sűrű füst miatt a szabad látótávolság a megengedett oltási biztonsági távolságnál kisebb, a feszültség alatti berendezés tüzét vízzel vagy habbal tilos oltani. Léghab alkalmazása esetén le kell választani a hálózatról a szomszédos, nem égő berendezéseket is. Gyakorlati problémák Speciális esetek Amennyiben le tudjuk választani a hálózatot, akkor idő hiányában teljes leválasztást végzünk, aztán szükség szerint szóba jöhet az alrendszerek visszakapcsolása. Minden esetben helyi szakemberre hagyatkozunk, de az esetek nagy részében helyi szakember nincs! Az ELMÜ csak mérőpontig hajlandó beavatkozni, kiérkezésük időigényes (ez adódhat a jelzés körülményeiből is) Villamos leválasztás elvégzéséhez nincs kiképzett személyzetünk, és felszerelésünk. Drasztikus módszereket alkalmazunk (vezeték leszakítás) Kórházak (műtő, intenzív o.) Hűtőházak Vegyi üzemek (mikrobiológia) Stb. Jogszabály szerint több oldali betáplálás, vagy másodlagos áramforrás lehet. Az ilyen épületek esetében biztosított a részleges leválasztás, Általában mindig van helyi szakember, műszaki ügyeletes Nehezítő körülmények Napelemes rendszerek Feszültség mentesítés után előforduló problémák Áramlopás (a tulajdonos általában akkor vallja be, amikor már valakit áramütés ért) Szünetmentes táp Áramfejlesztő berendezés Több oldali betáp Ezen körülményekről jelzés hiányában nem kapunk információt Egyre több napelem kerül elhelyezésre különböző épületeken Jellemző telepítés: Tetőszerkezet (tűzoltás) Épület homlokzat (megközelítés emelővel) Helyi szakember jelentősége!!!!!! 3

4 Napelemes rendszerek LEVÁLASZTÁS Az épület teljes feszültségmentesítése nem lehetséges, mivel a napelemekben mindig lesz feszültség. Egyedül a letakarás jöhet szóba, ami tűzoltó munka során (tetőtűz) kivitelezhetetlen Fokozott óvatossággal járunk el, megkeressük a kábeleket, megjelöljük, elkerítjük amennyiben lehetséges. Tapasztalatok alapján a legjobb eset, amikor helyi szakember végzi a feszültségmentesítést A villamos tablókat, egyéb speciális kezelőfelületeket (pl. Pc) a tűzoltók nem tudják használni, mivel nincs hozzá megfelelő szakmai végzettség, illetve nincs idő a különböző tablókat tervlapokat tanulmányozni, valamint helyüket keresni. LEVÁLASZTÁS Áramütés veszélye tűzoltás közben A leválasztás legjobb leghasználhatóbb módja a tűzvédelmi főkapcsoló. Létesítéskor a tűzvédelmi főkapcsoló egyeztetni kell a tűzvédelmi szakhatósággal. helyét Legpraktikusabb érkezési oldalon láthatóan, felirattal elhelyezve, kapcsolókarral, nyomógombbal kialakítva! A tűzoltás késleltetett megkezdése beláthatatlan következményekkel járhat Az életmentés érdekében a adott esetben beavatkozást azonnal meg kell kezdeni Adott esetben tehát a beavatkozást áramtalanítás nélkül is el kell végezni. Az áramütés veszélye még a legnagyobb körültekintés mellett is fennáll!!! Áramütés veszélye tűzoltás közben A villamos beléptető rendszerek problémái Statisztika alapján az áramütéssel járó események előre nem ismert körülmények miatt következnek be (áramlopás, szünetmentes táp, sérült nem látható vezeték, stb.) Az áramütések sosem a vezetékek, villamos berendezések közvetlen érintése miatt történnek, hanem a vizes környezet, vagy a szakfelszerelések vezetőképessége miatt. A villamos beléptető rendszerek, automata kapuk, tűzoltás problematikájának szempontjából villamos berendezésként kezelendőek. Menekülési útvonal szűkítés, akadályoztatás miatt az épület kiürítési körülményeit rontja, így adott esetben az életmentést akadályozza. Létesítési probléma, így a megelőzési szakterülethez tartozik. Utólagos kialakítás esetén a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges, mivel egy ilyen rendszer az épület tűzvédelmi helyzetét megváltoztatja. (15 nappal előtte be kell jelenteni évi XXXI. Tv.) 4

5 Épületszerkezetek viselkedése hő és tűz hatására Villamos vezetékek, kábelcsatornák rögzítése Acélszerkezet: ellágyul-összeroskad. Beton szerkezet: hő hatására feszültség miatt pattogzik, reped. Hirtelen víz (hűtés) hatására robbanásszerű lepattogzás történhet. Vakolt felületek, tégla felület szintén hasonlóképpen viselkedhet. Felforrósodott téglafal hirtelen hűtés hatására összedőlhet. Gipszkarton felület nehezen ég, de víz hatására megduzzad, elmállik, leszakad. Szendvics panelek külső fegyverzete, általában acéllemez ellenáll a tűz hatásának. A belső hőszigetelő réteg éghetőségi tulajdonságaitól függ a szilárdsági viselkedése. Csak beminősített szerkezetek lehetnek forgalomban. Ezen szerkezetek között a legrosszabb tűzállósági határérték 15 perc. Általános tapasztalat a villamos vezetékek rögzítésével kapcsolatban, hogy a műanyag tiplivel felfogatott bilincsek kiesnek, mivel a műanyag tipli kiolvad a falból. Jó megoldás a fém dübeles rögzítés. Falra szerelt villamos vezeték számunkra azért kedvezőbb, mert látjuk, észrevesszük a leolvadt kábelt. Tapasztalataink alapján nem a tervezői, hanem inkább a kivitelező megoldásokkal van probléma. A probléma az, ha a kivitelezők felelőtlenül a villamos kábeleket éghető épületszerkezetekhez rögzítve vezetik. (villamos vezeték gipszakarton mögött éghető hőszigetelő anyagban vezetve) Tervezés felülvizsgálat Jó létesítési megoldást jelent pl. az OTSZ vonatkozó pontja, ami a villamos vezetékek esetén előírja, hogy a villamos vezeték az épületszerkezetek folytonosságát nem szakíthatja meg. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. gipszkarton mögött nem lehet villamos vezetéket vezetni, csak gipszkartonból kialakított zárt kábeltálcában. Faláttöréseken átvezetett vezetékek átvezetési helyeit, a szerkezettel megegyező tűzállósági határértékű anyaggal tömíteni kell. Tervezés felülvizsgálat Tervezési probléma lehet a villamos hálózatok méretezése. Véleményünk szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tervezett épület teljesítmény igényének vizsgálatára, és ehhez képest méretezni a hálózatokat. Időszakosan előírt tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatoknak ki kellene terjedni, az adott épület villamos teljesítmény igényének felmérésére, illetve a meglévő rendszer állapotára (ne csak egy papír legyen). KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 5