A Szekszárdi I. Béla Gimnázium intézményi önértékeléshez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások

Átírás

1 A Szekszárdi I. Béla Gimnázium intézményi önértékeléshez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások Pedagógiai folyamatok - Tervezés Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Hogyan valósul meg a Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív A vezetés irányítja a tervezési dokumentumok koherens stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. kialakítását. tervezés? Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény Célunk az iskolai eredmények javítása, a korábbi működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél eredményeket (tantárgyi tanulmányi eredmények, felsorolt adatok), demográfiai, munkaerőpiaci és más külső mutatók képességmérések, neveltségi szint mérés, Országos (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, kompetenciamérés, tanulmányi versenyeredmények, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. érettségi vizsgaeredmények, alapvizsga eredmények, tanári eredményességi célok, egyéni tanári statisztikák) A tervek elkészítése a tantestület bevonásával történik, az intézmény elemezve, értékelve a munkaközösségek konkrét munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. intézkedéseket hoznak a hatékony és eredményes pedagógiai tevékenység fejlesztésére.(munkaterv) Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves fejlesztési tervbe. A gimnázium, a kollégium és az általános iskola pedagógus közösségei a célok eléréséhez vezető nevelő-oktató munkához intézményegységenként készítik el a 2015/16. tanév tervezési dokumentumait. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai (Munkaterv) A tervezés módszere: dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Egyeztetés az iskolaszékkel, szülői önkormányzattal, diákönkormányzattal, fenntartóval véleményezésidöntési, ill. javaslattételi jogosultságuk gyakorlásával Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Célunk az iskolai eredmények javítása, a korábbi eredményeket (tantárgyi tanulmányi eredmények, képességmérések, neveltségi szint mérés, Országos kompetenciamérés, tanulmányi versenyeredmények, érettségi vizsgaeredmények, alapvizsga eredmények, tanári eredményességi célok, egyéni tanári statisztikák) elemezve, értékelve a munkaközösségek konkrét intézkedéseket hoznak a hatékony és eredményes pedagógiai tevékenység fejlesztésére.(munkaterv)

2 Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Hogyan történik a tervek A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a megvalósítása? megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a következő tanév tervezése. vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az 5 éves intézkedési terv Az előző tanévi beszámolóra épülő tervezési segédlettel a felkészítés a feladatokra időben, a tantestület stb. aktuális céljai, feladatai.) bevonásával történik. Felelős: igazgató Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a A pedagógiai programunk szerinti működés tervezése, ütemezése megjelenik a munkaközösségek terveiben, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. tanév helyi rendjében és a tanévi naptárban. Felelős: Munkaközösség vezetők (Munkaterv) Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézmény vezetői programja szerint: az Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra eredményesség növekedésére, az iskolai tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és identitástudatra, az erős, megtartó közösség fejlődésére, közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, a pedagógiai kultúránkra és ennek eredményeképpen a tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások tanulókra, diákokra pozitívan ható folyamatokat teljesülését szolgálják. fejlesszünk. Támogató, közösségi szellemű és eredményes legyen a gimnázium, a kollégium és az általános iskola. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Az intézményi folyamatokról ellenőrző-értékelő beszámoló készül, szükség esetén ez alapján megtörténik a tervezés korrekciója. (Munkaterv) Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya? A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok - a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve - megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. A tanulás tanítása szaktanári kiemelt feladatként kell, hogy megfogalmazódjon és megvalósuljon, tanmenetben tervezni és megvalósítani is szükséges monitorozással: tanmeneteket követő pedagógiai gyakorlat megvalósítása (szükség esetén tudatos, követhető korrekcióval) A tanmenetekben megjelenik az e-learning rendszer használatának tervezése, digitális tananyagok alkalmazása (Munkaterv)

3 Továbbra is kiemelt célunk, hogy a pedagógusok éves tervezése, a tananyaggal való év közbeni haladása és a tényleges megvalósulása nyomon követhető és ellenőrizhető legyen (tanmenet, digitális napló). (Munkaterv) Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Hogyan működik az ellenőrzés az Feladatunk felkészülni és kialakítani a külső intézményben? elvárásokhoz igazodó önértékelési rendszert, felkészülni a szakmai-pedagógiai ellenőrzésekre és eredményesen helytállni a pedagógus minősítés folyamatában. Az intézményi folyamatokról ellenőrző-értékelő beszámoló készül, szükség esetén ez alapján megtörténik a tervezés korrekciója. (Munkaterv) Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Az intézmény ellenőrzési terve (Munkaterv) részletesen tartalmazza, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézményi folyamatokról ellenőrző-értékelő beszámoló készül, szükség esetén ez alapján megtörténik a tervezés korrekciója. (Munkaterv) Az oktatás-nevelés folyamatának és eredményességének figyelemmel kísérése és mérése érdekében az intézmény vezetése a tanévben adatokat gyűjt, és az adatokat a nevelőtestülettel közösen elemzi, értékeli. (Munkaterv) A 2015/2016. tanévben a gimnáziumban az alábbiakban felsorolt pedagógusok készítik el az önértékelésüket és erre alapozva két évre szóló önfejlesztési tervüket (Munkaterv)

4 Pedagógiai folyamatok - Értékelés Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Hogyan történik az intézményben Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven Az éves önértékelési tervnek megfelelő módon és az értékelés? történik. rendszerességgel megtörténik a teljes munkatársi kör teljesítményének és szakmai tudásának önértékelésen Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot alapuló értékelése. szervez. Feladatunk a vezetői programban foglaltak szerint a Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelésioktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő felülvizsgálat), illetve a folyamatok működésének kulcsfolyamatok belső ellenőrzése (vezetői erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek monitorozása, továbbá a pedagógusok, szülők és a tanulók körében az elégedettségmérések megvalósítása. Felelőse: önértékelési csoport-vezető, az önértékelési eredményeit. tervben foglaltak szerint feladatmegosztással, Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és ütemezéssel értékeli (ld. Eredmények terület). Az önértékelési folyamatban felhasználja az intézmény a munkatársak, szülők, tanulók és esetenként a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. Az önértékelés során tények és adatok alapján az intézmény azonosítja a nevelési-oktatási tevékenységével és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, gyengeségeket, fejlesztendő területeket.

5 Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A tanulók értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. Célunk, hogy a tanulói teljesítmény értékelése közös alapelveken nyugodjon, továbbá hogy a tanulók értékelése folyamatos legyen. A tanulói teljesítmények értékelése (félévi, év végi, évközi folyamatos és a tanulmányok alatti osztályozó, különbözeti és javító vizsgák) a helyi tantervben meghatározottak szerint. (Pedagógiai Program szerint) Törekszünk arra ahogy a korábbi tanévekben is -, hogy a tanulók értékelése az intézményi értékelési rendszer alapján történik (pedagógiai program, éves munkaterv). A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást kapjon. Ez a tájékoztatás kiemelt feladatunk ebben az évben is. Ennek elektronikus eszköze a digitális napló. A tájékoztatás egyik fontos eszköze az iskola honlapja, melyen a szülők számára minden tájékoztatást megadunk. Emellett fontosak a szülői értekezletek, fogadóórák, ellenőrző könyv. (Munkaterv) Pedagógiai folyamatok - Korrekció Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Mi történik az ellenőrzés Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, Az önértékelés során tények és adatok alapján az eredményeivel? módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt intézmény azonosítja a nevelési-oktatási tevékenységével és a szervezet működésével információk felhasználása. összefüggő erősségeket, gyengeségeket, fejlesztendő területeket. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. (Munkaterv)

6 Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.) Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Az önértékelés során tények és adatok alapján az intézmény azonosítja a nevelési-oktatási tevékenységével és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, gyengeségeket, fejlesztendő területeket. Feladatunk a vezetői programban foglaltak szerint a kulcsfolyamatok belső ellenőrzése (vezetői felülvizsgálat), illetve a folyamatok működésének monitorozása, továbbá a pedagógusok, szülők és a tanulók körében az elégedettségmérések megvalósítása. Megtörténik a problémák megoldására alkalmas módszerek, megoldások, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása. Célunk a jó gyakorlatok, a továbbképzésen tanultak átadása a kollégáknak. (Munkaterv)

7 Személyiségfejlesztés Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre). Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre). Iskolánk egyik legnagyobb értéke a felnőttek együttműködő, támogató-ösztönző viszonyulása a tanulókhoz, diákokhoz, nem utolsó sorban pedig egymáshoz. (PP) Hogyan ismerik meg az egyes tanulók személyes és szociális készségeit, képességeit? A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra. A tehetségfejlesztés, a tehetségsegítés programjainak kialakítása a tehetségígéret, a tehetség felismerését, azonosítását, tehetségpedagógiai módszerek alkalmazását, gyakorlati megvalósítását segíti elő. Az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában. Minden gyermekben vannak olyan képességek, melyeket az iskola a lehető legjobban tud fejleszteni.(pp)

8 Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)? A figyelem középpontjában a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére., A pedagógusok megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban. A NAT 2007-es felülvizsgálatának hatására iskolánk nem csak a nevelési programját, hanem a helyi tantervét is felülvizsgálta, a szükséges módosulásokat a kulcskompetenciák fejlesztése és a kiemelt fejlesztési tartalmak szerint módosította. (HTT) A pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzésnek, a gyakoroltatásnak, cselekedtetésnek és emellett a példák érzelmi hatásának is. (PP) A köznevelési törvény szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. (SZMSZ) Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik módszertani eljárásokat; a tanulmányi területek fakultációs irányo megválasztásában alkotó módon részt vesznek, vélemény mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor (SZMSZ) A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Az intézmény, támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. 3 Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a gimnáziumban A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink a gimnáziumban: A veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a káros hatások ellensúlyozása. (PP)

9 Képzési-, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. stb 4 Integrációs pedagógiai rendszer az általános iskolában Az általános iskolában a 2005/2006-os tanévtől kezdve működik az integrációs pedagógiai rendszer, mely a szociális hátrányokkal küszködő gyermekek érdekeit tartja szem előtt. (PP) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, (SZMSZ) Együttműködési kapcsolatok: Gyermekjóléti Szolgálat, Szekszárd Nevelési Tanácsadó Rendőrkapitányság Vöröskereszt Mentőállomás Kollégium Tolna Megyei Munkaügyi Központ RÉV (PP) Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelésioktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. 2 Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelésioktatási módszereket, eljárásokat, technikákat, használják a tanulás tanításának módszertanát 3 A módszertani megújulás mellett a hatékony, önálló és eredményes tanulás, a tanulási motiváció növelésére törekszünk a hagyományosan iskolai helyszínen folyó tanulási tevékenységben és annak iskolán kívüli környezetre való kiterjesztésével, ehhez a modern kommunikáció valamennyi eszközét mozgósítva. (PP)

10 Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. 2 Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelésioktatási módszereket, eljárásokat, technikákat, használják a tanulás tanításának módszertanát Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése? Az intézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. Az intézmény vezetése - a pedagógiai programban meghatározottak szerint - számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon követését is. A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. Minden más olyan forma alkalmas lehet a tanulók értékelésére, amely visszatükrözi a tanuló tudását, kreativitását, rátermettségét és a követelmény-rendszerrel összhangba hozható. Alapkövetelmény még az, az adott tantárgyi kompetenciákkal is szoros kapcsolata kell, hogy legyen, és az értékelés is ezen kell, hogy alapuljon. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének é minősítésének követelményeit, továbbá jogszabál keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása é szorgalma értékelésének, minősítésének formáját

11 (SZMSZ) Az intézmény az alapdokumentumában rögzített körben integrált oktatás-nevelés keretében gondoskodik a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátásáról, fejlesztéséről. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepelnek, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tanórákon, nyomon követhető a tanulói dokumentumokban. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. Célunk a fenntarthatóságra, a környezettudatos magatartásra nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Célunk, hogy tanulóink ismerjék és becsüljék kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Tanulónikat megtanítjuk arra, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. (PP) Osztályfőnöki órákon, tanórákon az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket nyújtunk. egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, (SZMSZ)

12 Közösségfejlesztés Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Hogyan segíti az intézmény a A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének tanulók együttműködését? közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. megszervezése, irányítása A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.pp megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a A munkacsoport vezetők a munkaterv teljesüléséről minden tanév diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok végén írásos beszámolót készítenek. (SZMSZ) ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. Az iskola tanárai kapcsolatrendszerének működését A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok jók. önértékelési rendszerünkben teszteljük, aműködés eredményességét az előző mérésekhez viszonyítjuk PP. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumot működteti az iskola illetve a diákönkormányzatdiákközgyűlés PP Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? Közösségi programokat szervez az intézmény. Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, PP Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. Az együttműködés fórumai, a kapcsolattartás formái: a szülői önkormányzatiság a szülői szervezet működésével érvényesül PP Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába -tanárok és szülők egyaránt elégedettek az információk mennyiségével és mélységével, ésmindezt a tanulói elégedettség is alátámasztja. PP

13 Önértékelési szempontok Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Eredmények Elvárások Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulástanítás eredményessége. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - kompetenciamérések eredményei - tanév végi eredmények - tantárgyra, 2 évre vonatkozóan - versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint Intézményi (belső) elvárás A tanulási nehézségek leküzdésére alkalmazható pedagógiai tevékenységek elsajátítására folyamatosan szervezünk belső képzéseket a pedagógusok számára. (PP) Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készítjük fel tanulóinkat arra, hogy a tudás az állandó értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítjuk a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. (PP) - továbbtanulási mutatók - vizsgaeredmények (belső-, érettségi-, felvételi, nyelvvizsgák) - elismerések, kitüntetések - lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) - neveltségi mutatók Az osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. (gimn HT) - stb. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembe vételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. A tanulás eredményességének és hatékonyságának növeléséhez szükségesnek tartom a tanulás tanítását az adott tantárgy kereteiben. Osztályfőnöki órán és tantárgyi keretekben, közösségi alkalmakkor ismerjük meg a kisebb-nagyobb tanulók tanulási szokásait, segítsük a sikeres tanulási technikák megismerését, kipróbálását. (Vezetői P) Célunk, hogy a szülőkkel a családdal együttműködve segítsünk a Pedagógiai programban megfogalmazott célok sikeres megvalósítását. (PP)

14 A pedagógiai döntések fóruma a tantestületi értekezlet. A tantárgypedagógiai munka közvetlen koordinálása szakmai munkaközösségekben történik. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzata írja le. (PP) Az éves munkatervben meghatározzuk a tanévi feladatokat, ebben a munkaközösségek szerepvállalását. A tanév végén értékeljük tevékenységünket, és elindítjuk a következő tanév tervezési folyamatát. Rendszeresen vizsgáljuk, elemezzük és értékeljük a 10. évfolyam országos kompetencia-mérésének eredményeit matematikából és szövegértés-szövegalkotásból. A tanulóknak és szüleiknek az évfolyam szintjéhez mért képességpontok alakulásáról egyénileg visszajelzést adunk. (gimn HT) Az eredményesség egyik lényeges mutatója a kompetenciamérés, amely számunkra elsősorban országos összehasonlítást kínál. (Vezetői P) Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása eredményes. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Versenyképes informatikai és idegen nyelvi tudást közvetítünk, az egyéniséget elfogadó légkört és együttműködésen alapuló tanulásszervezést kínálunk és valósítunk meg négy- és öt évfolyamos gimnáziumi osztályainkban. Büszkék vagyunk arra, hogy a tőlünk elvárt szinthez képest a hozzáadott-érték mutatóval a legeredményesebb húsz középiskola közé jutottunk. (PP) Az alsóbb évfolyamokon működő tanulmányi területeink (matematikafizika-informatika, természettudomány-matematika-informatika, magyar-történelem-informatika, informatika és angol nyelvi előkészítőinformatika, sport) és ennek keretében az emelt szintű képzéseink jól megalapozzák a felsőbb évfolyamokon az egyéni tantárgy- és tanárválasztáson alapuló, emelt szintű érettségire felkészítő képzési formát. (PP) Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a team-

15 munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés. (PP) Tehetséggondozó Középiskolaként olyan feltételeknek felelünk meg, mellyel kb. 100 középiskola rendelkezik az országban. (PP) Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat. A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. Célunk az iskolai eredmények javítása, a korábbi eredményeket (tantárgyi tanulmányi eredmények, képességmérések, neveltségi szint mérés, Országos kompetenciamérés, tanulmányi versenyeredmények, érettségi vizsgaeredmények, alapvizsga eredmények, tanári eredményességi célok, egyéni tanári statisztikák) elemezve, értékelve a munkaközösségek konkrét intézkedéseket hoznak a hatékony és eredményes pedagógiai tevékenység fejlesztésére. (Munkaterv) Az előzetes ismeretek mozgósításához, az új ismeretek elsajátításához, a visszacsatolás- ellenőrzés-értékelés alkalmazásához szükséges eszközrendszer kibővül. (PP) Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját? A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: az egyéni képességek és a továbbtanulási szándékok egymással harmonizálnak, az iskolai továbbtanulási mutatók a minőségcélokkal összhangban alakulnak, tanulóink a felsőfokú intézményekben is megállják helyüket, tanulóink rendszeresebb pályakövetését megvalósítjuk. (PP)

16 Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. (A szakmai munkaközösségek, teamak) Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább félévi gyakorisággal beszámoltatja.(szmsz) ( a szakmai munkaközösség vezetője) Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. (SZMSZ) A tantárgy-pedagógiai munka közvetlen koordinálása szakmai munkaközösségekben történik. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzata írja le..(pp) A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a félévi és tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A teamek feladatainak megvalósításához a team vezetője projekt-tervet készít, a megvalósításról a félévi és tanév végi értékelő értekezletre írásos beszámolót készít.(szmsz) Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

17 Az éves munkatervben meghatározzuk a tanévi feladatokat, ebben a munkaközösségek szerepvállalását. A tanév végén értékeljük tevékenységünket, és elindítjuk a következő tanév tervezési folyamatát. (PP) Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a team-munka és a pedagógusok közötti, ill. a pedagógusok diákok közötti aktív együttműködés. (PP) Szakmai műhelymunka szervezése, jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.(munkaterv) A tanév során a nevelőtestület nevelési értekezleten adja át egymásnak tudását (évente legalább egy alkalommal) (SZMSZ) Hogyan történik az információátadás az intézményben? Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Az intézményegységek, tagintézmények (szervezeti egységek) munkájukat összehangolják, egymással együttműködnek. Az együttműködés formái: vezetői értekezletek, az alábbi pontokban részletezett kapcsolatok, a közös hagyományok ápolásában való közreműködés. A tanévenkénti szakmai együttműködés formáit és területeit az éves munkaterv tartalmazza. (SZMSZ) A gimnáziumi e-learning rendszeren keresztül új kapcsolattartási formákat alakítunk ki. (Tananyagok, feladatok közvetítése; házi feladatok kitűzése, otthoni munkák, stb. beküldése) Törekszünk arra, hogy minden fontos információ digitálisan jelenjen meg először. A napi munkában azonban úgy tűnik, egyelőre nem nélkülözhetjük a hagyományos, papír alapú adminisztrációt sem. A gimnáziumban és az általános iskolában hatékonyan alkalmazzuk a digitális naplót, mely a kommunikáció újabb csatornáit nyitotta meg szülők és

18 tanulók, valamint a pedagógusok, iskola között. (PP) Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény vezetősége tanácskozásait a székhely és az általános iskola távolsága miatt megosztva tartja. A gimnáziumi vezetőség - mint testület - havonta, a hónap utolsó szerdáján tanácskozik: monitorozva, értékelve az előző tanácskozás óta eltelt időszak feladatait, és megtervezi az előtte álló hónap operatív feladatait. Az általános iskola vezetősége havonta tanácskozik. (SZMSZ) A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás

19 Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Külső partnereink: oktatási-nevelési intézmények, közművelődési intézmények, civil szervezetek, sportegyesületek, segítő szervezetek, nemzetközi partnerek, média képviselői, a hivatalok. Célunk a gimnázium a külső partnereivel kiépült és ápolt kapcsolatait a modern kommunikáció világában a hatékony együttműködés fenntartása. Célunk más oktatási intézményekkel való szoros, szakmai együttműködés (pl. Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szekszárdi Garay János Gimnázium). (Munkaterv) A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztetnek az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Részt veszünk a településünk nagy rendezvényein. Műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. (Munkaterv) Egyéb szervezetekkel (kamara, civilszervezetek, alapítványok stb.) való kapcsolattartás (A Munkaterv 61. oldalától kezdődően részletezve, intézményekre lebontottan) Célunk: folyamatos és aktív együttműködés a fenntartóval és a működtetővel. Az önértékelési folyamatban felhasználja az intézmény a munkatársak, szülők, tanulók és esetenként a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. Célunk a gimnázium a külső partnereivel kiépült és ápolt kapcsolatait a modern kommunikáció világában a hatékony együttműködés fenntartása. (Munkaterv) Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). Célunk és kötelességünk megfelelni a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségünknek. A külső partnerekkel való munka feladatai/módszerei: A külső partnerekkel gyors, hatékony kommunikáció. Egymás kölcsönös támogatása (jelenlét, segítség). Közös programok szervezése.

20 A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Tájékoztatás. A honlap folyamatos frissítése. Vezetői Program szerint: Minél szélesebb körű tájékoztatással, jó sajtónyilvánossággal és személyes találkozással növelni keresettségünket. Célunk és kötelességünk megfelelni a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségünknek. (Munkaterv) Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. Az intézmény részt vesz az önkéntes közösségi szolgálatban. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve díjakra történő jelölésekkel. Célunk az intézmény pedagógusait a településen, a járásban, a megyében vagy országos szinten elismerjék. (Feladat)A kollégáink felterjesztése munkájuk elismeréséért különböző díjakra, elismerésekre. (pl. Mecénás pályázat) Gimnáziumunkban a közösségi szolgálat megszervezésének felelős vezetője a nevelési igazgatóhelyettes. Tanulóinkat ösztönözzük a Diákolimpiai versenyrendszerben aktív szerepvállalásra: A testmozgás jelentőségének, értékének minél nagyobb körben való elfogadtatása: Diák nap, Béla nap- I. Béla Kupa megrendezése, hétvégi túralehetősége Városi tömegsport rendezvényekre tanulóink szervezése. Részt veszünk a településünk nagy rendezvényein. a Pályaválasztás 2015 régiós rendezvényeken való részvétel (Munkaterv) Felkészítést igénylő versenyek és bemutatkozási alkalmak: Országos Kazinczy Szép Magyar Beszéd Verseny Győr (intézményi, megyei, országos) Országos Nyelvhasználat Verseny Sátoraljaújhely

21 (intézményi, megyei, országos) Baka István Kárpát-medencei Versmondó Verseny Szeged (intézményi, regionális, országos) Az én Pannóniám Versmondó Találkozó Szekszárd (nyílt nevezéses) Illyés Gyula Szavalóverseny Rácegrespuszta (nyílt nevezéses) Géza-napi Megyei Szavalóverseny Bátaszék (nyílt nevezéses) József Attila Megyei Szavalóverseny Tamási (nyílt nevezéses) (PP)

22 A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.(szmsz) Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. Településünk és iskolánk a környezeti nevelés érdekében feladatokat és lehetőségeket is bőségesen kínál. Sikerességünk e téren nem a tárgyi feltételek hiányán múlik. Számos területen eddig is nagy hangsúlyt kapott a környezeti nevelés, és fenntarthatóság pedagógiájának elvei: szaktárgyak, természettudományos emelt szintű képzés, szakkör, tehetséggondozás, nemzetközi kapcsolatok, versenyek szervezése, jeles napok rendezvényei, új tanulásszervezési eljárások alkalmazása (projekt, témahét) (PP) Célunk, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárrá, az értékeket tudatosan választó felnőttekké váljanak. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését (Nat), valamint óvja, védje a

23 természetes és épített környezetét és olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól. (PP) Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának? Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága? Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési fejlesztési tervvel. Arra törekszik, hogy az intézkedési fejlesztési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelőoktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető. Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési fejlesztési tervvel. Arra törekszik, hogy az intézkedési fejlesztési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. IKT eszközt vonunk be a tanórai munkába, törekszünk a számítógéppel támogatott oktatás elterjesztésére, sőt szorgalmazzuk, hogy minél több diák használja ezeket az eszközöket az önálló tanulásában.(pp) A pedagógiai munka feltételei Személyi feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A nevelőtestület tagjai rendelkeznek a törvény által előírt, vagy a törvény által még megengedett szakképzettséggel. (PP) A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

24 A pedagógiai munka feltételei Szervezeti feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi (belső) elvárás Melyek a pedagógustovábbképzés Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek Szakmai továbbképzéseken való részvétel (a tantestület által preferált elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek elfogadott továbbképzési és beiskolázási vagy iskolai munkaterv, belső oktatási terv szerint).(szmsz) irányai? és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. tervben leírtakat. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a team-munka és a pedagógusok közötti, ill. a pedagógusok diákok közötti aktív együttműködés. (PP) Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezünk. (PP) A nevelési-oktatási és fejlesztési feladatok a hagyományos szervezeti keretekben, a szakmai munkaközösségek munkatervei szerint a munkaközösség-vezetők irányításával valósulnak meg. A gimnázium gyakorlatát - a feladatokra szerveződő teamek létrehozását valamennyi szervezeti egység átvette. (Vezetői P) Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

25 Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. A gimnázium, kollégium, általános iskola hagyományaina ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmén hírnevének megőrzése, öregbítése az intézményi közössé minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományo ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontoka valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éve munkatervében határozza meg.( (SZMSZ) Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

26 Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás? A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. A tantárgy-pedagógiai munka közvetlen koordinálása szakmai munkaközösségekben történik. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzata írja le. (PP) A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. Az éves munkatervben meghatározzuk a tanévi feladatokat, ebben a munkaközösségek szerepvállalását. A tanév végén értékeljük tevékenységünket, és elindítjuk a következő tanév tervezési folyamatát. (PP) Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe? Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési é oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmén működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvénybe és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntés egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörre rendelkezik. (SZMSZ) Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az alapelveknek megfelelően iskolánk értékeinek tartjuk a pedagógiai innovációk iránti fogékonyságot( PP)