Jegybeírás: csak személyesen. Az írásbeli alapján megajánlott jegyet javítani, de rontani is lehet!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jegybeírás: csak személyesen. Az írásbeli alapján megajánlott jegyet javítani, de rontani is lehet!"

Átírás

1 Vizsga: írásbeli teszt + rövid kifejtő kérdések, illetve definíciók Írásbeli vizsga alapján megajánlott jegy. Aki nem éri el az elégséges szintet szóban nem javíthat, utóvizsgáznia kell. Jegybeírás: csak személyesen. Az írásbeli alapján megajánlott jegyet javítani, de rontani is lehet!

2 AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN A Naprendszer bolygóinak kialakulása: 4.6 milliárd évvel ezelőttre tehető Ősatmoszféra: reduktív jellegű Hidrogént és a neont a Nap elszippantotta a Napközeli bolygóktól Az Ősatmoszféra fő komponensei: H 2 ; Ne,; H 2 O; CH 4 ; CO 2 ; NH 3 ; H 2 S, illetve ezek bomlástermékei: O 2 ; N 2 ; C és Ősóceánok kialakulása: 4 milliárd évvel ezelőtt csökkent a hőmérséklet az atmoszférából kicsapódott a víz csökkent a légkör CO 2 koncentrációja a beoldódás és a CO 3 2- csapadékok kiválása réven H 2 O fotodisszociációja O 2 képződés (de nem jelentős mennyiségben!) H 2 koncentrációja az őslégkörben fokozatosan csökkent, kiszökött a világűrbe gáz állapotban csak vegyületeiben maradt fenn (H 2 O, CH 4, NH 3 )

3 Légköri elektromos jelenségek és a Napból jövő folyamatos energiaáram és az UV sugárzás hatására szerves vegyületek keletkeztek Miller (1953) kísérlete: az őslégkörhöz hasonló körülmények között Laboratóriumban aminósavakat (alanin, glicin, glutaminsav) és egyéb egyszerű szerves vegyületeket állított elő Az ősi Földön prebiotikus körülmények között szénhidrátok, szerves savak, nukleotidok, szerves bázisok jöttek létre, melyek polimerjeinek nagy jelentősége van az élet kialakulása szempontjából A polimerek random polipeptidek, már enzimaktivitással rendelkeztek. A fehérje- és nukleinsav természetű anyagok vízzel és egymással is kapcsolatba léptek mikrogömbök alakultak ki, amit kísérleti úton, abiotikus körülmények között is létrehoztak A mikrogömbök: növekedtek és osztódtak úgy, hogy környezetükből anyagokat (proteinoidokat) vettek

4 MIKROGÖMBÖK PROKARIÓTÁK PROTOCELL A protocell természete: információátadás képessége (genetikai kód és a transzláció kialakulása) szelekciós mechanizmusok működése evolúciós képesség Az első protocellek csak a fehérje- és nukleinsav szintézis képességével rendelkeztek, az energiát és a kiindulási vegyületeket az ősóceánból vették fel Szervesanyag-források kimerülésének kezdete autotróf protocellek megjelenése milliárd éve Az autotróf protocellek kemo- és fotoszintetizáló szervezetek voltak. Ez volt az evolúció fő vonala, amelyen kialakult a prokarióták és az eukarióták közös őse

5 A prokarióták szétterjedése Autotróf protocellek ősprokarióta autotróf heterotróf prokarióták Első prokarióták 3,5 milliárd éve, az első eukarióták 1,3-1,7 md éve jelentek meg A közbeeső 2 2,5 md év alatt történt a prokarióták szétterjedése, amelyek rendelkeztek a szén és a nitrogén megkötés és az aerob anyagcsere képességével Cianobaktériumok: az első hatékony O 2 termelők! 1./ Reduktív légkör kezdett átalakulni oxidatívvá a légköri O 2 szelekció tényező az obligát anaerob szervezeteknek méreg! 2./ Ózonpajzs létrejötte a Bioszféra határainak kiterjedése Úgy az aerob, mint az anaerob prokarióták lehetne auto- és heterotrófok

6 A fotoszintetizáló baktériumok az O 2 termelő fotoszintetizáló cianobaktériumok (=kékeszöld algák) ősei Obligát anaerob heterotrófok: mélytengeri baktériumok, Clostridium fajok Fakultatív anaerobok: ősi tejsavbaktériumok Oxigénes légkör aerob prokarióták szétterjedése N 2 kötő baktériumok (Azotobacter fajok) Sótűrő baktériumok (Halobacterium fajok) Szabadon élő baktériumok (Spirocheta fajok) Az eukarióta sejt eredete 1,5 milliárd éves az eukarióták karrierje

7 A eukarióta sejt új tulajdonságai 1.A sejtmaghártya és a sejtosztódást bonyolító apparátus 2. Ostor megjelenése 3. Mitokondrium megjelenése aerob sejtlégzés az energiahasznosítás jelentős növekedése A kloroplasztis kialakulása fotoszintézis képessége Sejtorganellumok kialakulása 1. Autogén vagy endogénelméletek: sejten belüli átrendeződés 2. Szimbiontaelméletek: oka az organellumok prokarióta sajátsága (az ún. szemiautonómia) A prokarióták evolúciója során differenciálódott sejttípusok: amőboid, fagocitózissal táplálkozó anaerob szervezetek gyors mozgású prokarióták

8 aerob légzére képes szervezetek O 2 t termelő fotoszintetizáló prokarióták Mind a 4 típusból, sejten belüli szimbiózissal minden ma élő eukarióta sejttípus kialakulhatott! A szimbiózisok sorrendje 1. Ostor, ill. a csilló őse került be a gazdaszervezetbe 2. Aerob baktérium (a mitokondrium őse) 3. Cianobaktérium (a kloroplasztisz őse Az endoszimbiózisokkal párhuzamosan történt: a maghártya kialakulása a citoplazmatikus membránrendszerek kialakulása (endoplazmatikus retikulum, Golgi-hálózat)

9 Mitózis zis, meiózis és s a szexualitás s megjelenése Az eukarióta sejt megjelenését követően 600 millió évig csak egysejtűként éltek a Földön Az ivaros szaporodás megjelenése - kérdések: 1. Melyik szervezetnél jelent meg? Fejlettebb egysejtű eukarióta algáknál és egysejtű eukarióta állatoknál. 900 millió éves algafossziliák, amelyek már ivarosan is szaporodtak 2. Milyen előnnyel járt? Adaptív génkombinációk gyors elterjedése a populációban új élőhelyek meghódítását segíti elő, kiterjedtebb ökológiai és földrajzi elterjedés lehetősége Az élőlények relative homogén környezetben főleg ivartalanul szaporodnak

10 Az eukarióta sejt kialakulása szimbiózissal

11 Soksejtű szervezetek Egymástól függetlenül, több csoportból jöhettek létre soksejtű szervezetek: legalább 16 eukarióta vonal létezik Autotróf vonal magasabb rendű növények. Heterotróf vonal gombák és többsejtű állatok Többsejtű növények kialakulása :ostoros egysejtűekből. Fontos mozzanat a polaritás kialakulása és öröklődése.telepek, fonalak, elágazó fonalrendszerek, lemezek. A gyökér- és hajtásrendszer is polarizáció eredményeként jöhetett létre. Többsejtű állatok ősei: az ostoros egysejtűek protozoakolóniák szövetes állat

12

13 Az eukarióta és s a prokarióta sejt jellemzői Tulajdonságok Prokarióták Eukarióták sejtmagmembrán nincs van mitotikus orsó nincs van meiózis nincs van kromoszómaszám 1 2 vagy több replikáció folyamatos szakaszos mitokondrium nincs van (nincs + ) kloroplasztisz nincs van (nincs ++ ) ostor, csilló (9+2 nincs van (vagy nincs) filament szerkezet) endoplazmás hálózat nincs van vakuólumok nincs van (vagy nincs) Golgi-apparátus nincs van fagocitózis nincs van (vagy nincs)

14 Geológiai adatok az élet keletkezéséről

15 Az élővilág klasszikus felosztása Növények és Állatok országára

16 Az élővilág országai Whittaker szerint

17 Az élővilág országai

18 Wilson (1992) adatai szerint a kutatók összesen fajt írtak le; a fajok legtöbbje a rovarok közé tartozik eukarióta egysejtűek algák gombák % baktériumok 4800 vírusok 1000 növények % az összes egyéb állat % rovarok %

19 3.8. ábra. Az eddig leírt fajok számát a piros oszlopok jelzik, a becsült fajszámokat a kék oszlopok mutatják azokra az élőlénycsoportokra, amelyek várhatóan meghaladják a es fajszámot (Hammond 1992). rovarok növények pókszabásúak gombák puhatestűek gerincesek algák egysejtűek rákok fonalférgek baktériumok vírusok Pontosság Közepes Nagy Közepes Közepes Közepes Nagy Csekély Csekély Közepes Kicsi Csekély Csekély még le nem írt fajok leírt fajok

20 Az ökológia tudománya Ernst Haeckel ( ) az ökológia megteremtője, a görög oikos (háztartás) szóból származik. Ökológia és ökonómia: ugyanaz az eredete CH (centrális hipotézis): a természetben (1) bárhol, (2) bármikor, (3) bármilyen mennyiségben, előfordulhatnak az élőlények (fajok). CT (centrális tézis): a CH mindhárom állítása hamis!

21 Az ökológia definíciója: A (szün)biológia körébe tartozó tudomány, feladata azoknak a háttérjelenségeknek és folyamatoknak a kutatása, amelyek az egyed feletti szerveződési szintek (SIO) viselkedését (pl. tér-idő eloszlását, ennek dinamikáját behatárolják. Célja: feltárni és értelmezni a SIO-kra hatást gyakorló ökológiai környezeti tényezők és a hatásokat felfogó, azokra reagáló ökológia tolerancia tényezők összekapcsoltságát (komplementaritását) Az ökológia kapcsolódhat objektumokhoz (növényökológia, állatökológia), vagy a biológiai szerveződési szintekhez (populáció~, társulás ~)

22 ÖKOLÓGIAI ALAPFOGALMAK 1./ Környezet - tolerancia komplementaritás környezeti tényezők tolerancia tényezők abiotikus biotikus tágtűrésű szűktűrésű forrástényezők és kondicionáló tényezők víz, széndioxid, tápanyag zsákmány, búvóhely hőmérséklet, ph, redox-potenciál

23

24 2./ Korlátozás indikáció, indikátor szervezetek Előzmény: J. von Liebig minimum-elv (1840) extrémum relatív limitáció Általános indikátor elmélet, indikáció jelensége Indikátor szervezetek, példák: Egyed feletti szerveződési szintek és főbb jellemzőik POPULÁCIÓK - definíció

25 egyedszám - N egyedsűrűség/denzitás korcsoport-szerkezet Populációdinamikai alapok: - születési (b) és halálozási ráta (d): r = b - d - populációk időbeli egyedszámváltozása dn/dt = rn exponenciális növekedés dn/dt = rn (1-N/K) logisztikus növekedés

26 Ökológiai stratégiák: r K stratégizmus, r K kontinuum

27 Populációk térszerkezete Horizontális térszerkezet (mintázat, pattern) DISZPERGÁLTSÁG Diszpergáltsági típusok

28 Szabályos diszpergáltság: homogenitás jellemzi. Csoportos diszpergáltság: heterogenitás jellemzi. Eloszlások okai: külső és belső. Külső: a környezet tér-idő heterogenitása. Durvaszemcsés finomszemcsés környezet Belső: genetikai okok (vegetatív szaporodás, terjedési stratégiák, klonális élőlények, magszórási stratégiák, viselkedésökológiai tulajdonságok, szociális viselkedési formák)

29 Populációk (fajok) közötti kölcsönhatások BIOTIKUS környezeti tényezők Predáció ragadozó-zsákmány kapcsolat [+;-] Klasszikus ragadozás Parazitizmus Herbivória Magpredáció Besorolási problémák: dög-, avar-, korhadék-, ürülékevők, mindenevők. Pl.: VARJÚ

30 Élőlényközösségek Definíció: térben és időben együttélő, különböző táplálkozási típusú populációk együttélése, ahol a szervesanyag felépítése, a megtermelt szervesanyag felhasználása és az elhalt szervesanyag lebontása egy körfolyamatban, a biológiai ciklusban valósul meg. Anyagforgalom és energiaáramlás Biológiai diverzitás

31 Közösségek szerkezetei 1./ Térszerkezet: horizontális/mintázat vertikális szárazföldi, vízi közösségek Oka: környezeti tényezők 2./ Időszerkezet: időlépték fontossága napi ritmus évszakosság/aszpektualitás szukcesszió biotikus/ökológiai szekuláris

32 3./ Kapcsolatszerkezet táplálkozási kapcsolatok Biológiai ciklus a közösségben a szervesanyag felépítése, felhasználása és az elhalt szervesanyag lebontása egy körfolyamatban valósul meg anyagforgalom A biológiai ciklus sebessége a lebontóktól függ. Humuszképződés és humuszfelhalmozódás ragadozólánc/legelőlánc Táplálékláncok: lebontólánc parazitalánc

33 Energiaáramlás

34 Biológiai diverzitás élővilági sokféleség Alapja a bioszféra fejlődésének és stabilitásának. Szerepe legalább három fogalommal jellemezhető: alkalmazkodóképesség, hatékonyság, fennmaradás. A biológiai szerveződés összes szintjén (egyed alatti, egyedi és egyed feletti szintek) értelmezhető. Nemcsak az alkotó részek sokféleségét jelenti, hanem a folyamatok és a kapcsolatok változatosságát is. A biodiverzitás formái genetikai diverzitás a populáció genetikai változatossága, alkalmazkodóképesség

35 Fajdiverzitás fajok sokfélesége, fajgazdagság. Hány faj él a bioszférában? Közösségi/ökológiai diverzitás fajgazdagságot és tömegességi viszonyokat vesz figyelembe. Mérőszámok a diverzitást becslő formulák diverzitása is elég nagy! Faj egyed diverzitás Egyenletesség - monokultúrák n i= 1 H' = p log p ahol H a Shannon-Wiener diverzitás mérőszáma, p i az i-edik fajhoz tartozó egyedek aránya, n pedig az összes fajszám a mintában. Tájdiverzitás tájelemek megoszlása i i

36

37 A Föld nagy diverzitású élőhelyei Trópusi esőerdők Korallszirtek Szigetek (izolátumok) Élőhelyszigetek (ökológiai izolátumok) A Föld kis diverzitású élőhelyei Sivatagok Tajga Tundra Magashegységek

38 TRÓPUSI ESŐERDŐK Hegyi esőerdő Braziliában Atrocarpus - kenyérfa

39 Korallszirtek Korallképződés öve Tengeri sün Sargassum

40 Sivatagok/félsivatagok Saguaro kaktuszbagoly kaktuszökörszem

41 Kilimanjaro Himalájai thar hóleopárd

42 Óriás panda

43

44 Catharanthus roseus

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

A bioszféra kialakulása

A bioszféra kialakulása A bioszféra kialakulása Ökológia előadás BME-ELTE biomérnök, környezetmérnök szakok 2007 Összeállította: Kalapos Tibor Bioszféra: a biológiai szerveződés legmagasabb szintje, valamennyi földi életközösség

Részletesebben

TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor

TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt

Részletesebben

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XII. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34 -06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus.

Részletesebben

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban? POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam Az osztályozóvizsga követelményei: Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer

Részletesebben

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben. FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi

Részletesebben

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5

Részletesebben

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 66 Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák

Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák Eukarióta mikroorganizmusok Gombák 1 Az eukarióták, kiemelten a gombák jellemzése (óravázlat) Az eukarióták és gombák sejtjeinek szerkezete és funkciói A mikroszkópikus gombák telepeinek szerveződése a

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

BIOLÓGIA. 7-11. évfolyam. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 7-11. évfolyam. Célok és feladatok BIOLÓGIA 7-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 4. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM A biológia tanterv felépítése A biológia tantárgy óraterve 9. évf. 10. évf. 11. évf. Heti óraszám 1,5 1,5 2 Évfolyamok óraszáma 56 56 74 A táblázatból látható, hogy az Oktatási

Részletesebben

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10 12. évfolyam. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10 12. évfolyam. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10 12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő

Részletesebben

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) 1-58-ig Biológia BSc: Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakiránynak közösen

Részletesebben

Prekambrium. osszú földtörténeti időszak. Viszonylag kevés ismeretanyag

Prekambrium. osszú földtörténeti időszak. Viszonylag kevés ismeretanyag Prekambrium rekambrium osszú földtörténeti időszak Viszonylag kevés ismeretanyag Evolúció: véletlen események sora Kémiai evolúció Biológiai evolúció 4 milliárd éve történt - Nap 75 % fényenergia a mainak

Részletesebben

Az ökológia története

Az ökológia története Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),

Részletesebben

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet Haszon: megporzás Táplálékaink 1/3-a a megporzáshoz kötődik Virágos növények evolúciója Bevezetés: rovarok és az ember Terméstöbblet (megtermelt és fogyasztott mennyiség különbsége) pollinátorokkal és

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek

Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek Biológiai műveletek Mikroorganizmusok, sejt és szövettenyészetek felhasználása műszaki feladatok megoldására. Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Mikroorganizmusok

Részletesebben

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt! B I O L Ó G I A PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN

AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN A Naprendszer bolygóinak kialakulása: 4.6 milliárd évvel ezelőttre tehető Első prokarióták 3,5 milliárd éve, az első eukarióták 1,3-1,7 md éve jelentek meg Az eukarióta sejt

Részletesebben

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják Környezeti tényezők forrás tényező kondícionáló az élőlények fogyasztják élőlények nem csökkentik befolyásolja az egyedsűrűség egyedsűrűségtől fglen pl. nedvesség, tápelemek zsákmány pl. hőmérséklet, ph

Részletesebben

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9 12.

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9 12. BIOLÓGIA A gimnázium emelt óraszámú és normál tantervű évfolyamai számára normál tantervű évfolyamok emelt óraszámú évfolyamok érettségi felkészítés az alap óraszámon kívül 10./11. 11./12. 9./10. 10./11.

Részletesebben

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek II. Mikrobiológiai alapok Mekkorák a mikroorganizmusok? A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük

Részletesebben

Produkcióökológiai alapok

Produkcióökológiai alapok Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

Tantárgy neve. Környezeti mikrobiológia Tantárgy kódja KVB 1215. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Tantárgy neve. Környezeti mikrobiológia Tantárgy kódja KVB 1215. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Tantárgy neve Környezeti mikrobiológia Tantárgy kódja KVB 1215 Meghirdetés féléve III. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Koll. Előfeltétel (tantárgyi kód) KVB 1306., KVB 1303 Tantárgyfelelős

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20. BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye

Részletesebben

BIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

BIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2013 BIOLÓGIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2015. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak. Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában

Részletesebben

Az ökológia alapjai - Növényökológia

Az ökológia alapjai - Növényökológia Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek

Részletesebben

Populációk együttesei

Populációk együttesei Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan) Biocönózisok

Részletesebben

Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 BIOLÓGIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Fogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa Csomópontok:

Fogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa Csomópontok: Végtelen változatosság-a rendszerezés szükségessége Fogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa a legfontosabb rendszertani kategóriák az élővilág

Részletesebben

Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói

Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói Természettudomány 5-6. témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói Genetika - alapok A genetika két fogalmat takar: - klasszikus

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM. 10 12. évfolyam

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM. 10 12. évfolyam BIOLÓGIA GIMNÁZIUM 10 12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse

Részletesebben

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Biológia tantárgy 7-8. évfolyam 2013. ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A biológia a természetismeret 5-6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból Vizsga feltétele: - írásbeli, - szóbeli Tankönyv: Biológia 7 (Mozaik kiadó) Segédanyag: Biológia 7 munkafüzet (Mozaik kiadó) 7. évfolyamon: - Forró éghajlati

Részletesebben

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam TÉMAKÖR TARTALOM Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése A forró övezet élővilága A mérsékelt övezet élővilága

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára B változat Célok, fejlesztési követelmények A biológia tudományának szinte minden részterülete redukált formában ugyan, de része a tantárgynak

Részletesebben