Jegybeírás: csak személyesen. Az írásbeli alapján megajánlott jegyet javítani, de rontani is lehet!

Átírás

1 Vizsga: írásbeli teszt + rövid kifejtő kérdések, illetve definíciók Írásbeli vizsga alapján megajánlott jegy. Aki nem éri el az elégséges szintet szóban nem javíthat, utóvizsgáznia kell. Jegybeírás: csak személyesen. Az írásbeli alapján megajánlott jegyet javítani, de rontani is lehet!

2 AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN A Naprendszer bolygóinak kialakulása: 4.6 milliárd évvel ezelőttre tehető Ősatmoszféra: reduktív jellegű Hidrogént és a neont a Nap elszippantotta a Napközeli bolygóktól Az Ősatmoszféra fő komponensei: H 2 ; Ne,; H 2 O; CH 4 ; CO 2 ; NH 3 ; H 2 S, illetve ezek bomlástermékei: O 2 ; N 2 ; C és Ősóceánok kialakulása: 4 milliárd évvel ezelőtt csökkent a hőmérséklet az atmoszférából kicsapódott a víz csökkent a légkör CO 2 koncentrációja a beoldódás és a CO 3 2- csapadékok kiválása réven H 2 O fotodisszociációja O 2 képződés (de nem jelentős mennyiségben!) H 2 koncentrációja az őslégkörben fokozatosan csökkent, kiszökött a világűrbe gáz állapotban csak vegyületeiben maradt fenn (H 2 O, CH 4, NH 3 )

3 Légköri elektromos jelenségek és a Napból jövő folyamatos energiaáram és az UV sugárzás hatására szerves vegyületek keletkeztek Miller (1953) kísérlete: az őslégkörhöz hasonló körülmények között Laboratóriumban aminósavakat (alanin, glicin, glutaminsav) és egyéb egyszerű szerves vegyületeket állított elő Az ősi Földön prebiotikus körülmények között szénhidrátok, szerves savak, nukleotidok, szerves bázisok jöttek létre, melyek polimerjeinek nagy jelentősége van az élet kialakulása szempontjából A polimerek random polipeptidek, már enzimaktivitással rendelkeztek. A fehérje- és nukleinsav természetű anyagok vízzel és egymással is kapcsolatba léptek mikrogömbök alakultak ki, amit kísérleti úton, abiotikus körülmények között is létrehoztak A mikrogömbök: növekedtek és osztódtak úgy, hogy környezetükből anyagokat (proteinoidokat) vettek

4 MIKROGÖMBÖK PROKARIÓTÁK PROTOCELL A protocell természete: információátadás képessége (genetikai kód és a transzláció kialakulása) szelekciós mechanizmusok működése evolúciós képesség Az első protocellek csak a fehérje- és nukleinsav szintézis képességével rendelkeztek, az energiát és a kiindulási vegyületeket az ősóceánból vették fel Szervesanyag-források kimerülésének kezdete autotróf protocellek megjelenése milliárd éve Az autotróf protocellek kemo- és fotoszintetizáló szervezetek voltak. Ez volt az evolúció fő vonala, amelyen kialakult a prokarióták és az eukarióták közös őse

5 A prokarióták szétterjedése Autotróf protocellek ősprokarióta autotróf heterotróf prokarióták Első prokarióták 3,5 milliárd éve, az első eukarióták 1,3-1,7 md éve jelentek meg A közbeeső 2 2,5 md év alatt történt a prokarióták szétterjedése, amelyek rendelkeztek a szén és a nitrogén megkötés és az aerob anyagcsere képességével Cianobaktériumok: az első hatékony O 2 termelők! 1./ Reduktív légkör kezdett átalakulni oxidatívvá a légköri O 2 szelekció tényező az obligát anaerob szervezeteknek méreg! 2./ Ózonpajzs létrejötte a Bioszféra határainak kiterjedése Úgy az aerob, mint az anaerob prokarióták lehetne auto- és heterotrófok

6 A fotoszintetizáló baktériumok az O 2 termelő fotoszintetizáló cianobaktériumok (=kékeszöld algák) ősei Obligát anaerob heterotrófok: mélytengeri baktériumok, Clostridium fajok Fakultatív anaerobok: ősi tejsavbaktériumok Oxigénes légkör aerob prokarióták szétterjedése N 2 kötő baktériumok (Azotobacter fajok) Sótűrő baktériumok (Halobacterium fajok) Szabadon élő baktériumok (Spirocheta fajok) Az eukarióta sejt eredete 1,5 milliárd éves az eukarióták karrierje

7 A eukarióta sejt új tulajdonságai 1.A sejtmaghártya és a sejtosztódást bonyolító apparátus 2. Ostor megjelenése 3. Mitokondrium megjelenése aerob sejtlégzés az energiahasznosítás jelentős növekedése A kloroplasztis kialakulása fotoszintézis képessége Sejtorganellumok kialakulása 1. Autogén vagy endogénelméletek: sejten belüli átrendeződés 2. Szimbiontaelméletek: oka az organellumok prokarióta sajátsága (az ún. szemiautonómia) A prokarióták evolúciója során differenciálódott sejttípusok: amőboid, fagocitózissal táplálkozó anaerob szervezetek gyors mozgású prokarióták

8 aerob légzére képes szervezetek O 2 t termelő fotoszintetizáló prokarióták Mind a 4 típusból, sejten belüli szimbiózissal minden ma élő eukarióta sejttípus kialakulhatott! A szimbiózisok sorrendje 1. Ostor, ill. a csilló őse került be a gazdaszervezetbe 2. Aerob baktérium (a mitokondrium őse) 3. Cianobaktérium (a kloroplasztisz őse Az endoszimbiózisokkal párhuzamosan történt: a maghártya kialakulása a citoplazmatikus membránrendszerek kialakulása (endoplazmatikus retikulum, Golgi-hálózat)

9 Mitózis zis, meiózis és s a szexualitás s megjelenése Az eukarióta sejt megjelenését követően 600 millió évig csak egysejtűként éltek a Földön Az ivaros szaporodás megjelenése - kérdések: 1. Melyik szervezetnél jelent meg? Fejlettebb egysejtű eukarióta algáknál és egysejtű eukarióta állatoknál. 900 millió éves algafossziliák, amelyek már ivarosan is szaporodtak 2. Milyen előnnyel járt? Adaptív génkombinációk gyors elterjedése a populációban új élőhelyek meghódítását segíti elő, kiterjedtebb ökológiai és földrajzi elterjedés lehetősége Az élőlények relative homogén környezetben főleg ivartalanul szaporodnak

10 Az eukarióta sejt kialakulása szimbiózissal

11 Soksejtű szervezetek Egymástól függetlenül, több csoportból jöhettek létre soksejtű szervezetek: legalább 16 eukarióta vonal létezik Autotróf vonal magasabb rendű növények. Heterotróf vonal gombák és többsejtű állatok Többsejtű növények kialakulása :ostoros egysejtűekből. Fontos mozzanat a polaritás kialakulása és öröklődése.telepek, fonalak, elágazó fonalrendszerek, lemezek. A gyökér- és hajtásrendszer is polarizáció eredményeként jöhetett létre. Többsejtű állatok ősei: az ostoros egysejtűek protozoakolóniák szövetes állat

12

13 Az eukarióta és s a prokarióta sejt jellemzői Tulajdonságok Prokarióták Eukarióták sejtmagmembrán nincs van mitotikus orsó nincs van meiózis nincs van kromoszómaszám 1 2 vagy több replikáció folyamatos szakaszos mitokondrium nincs van (nincs + ) kloroplasztisz nincs van (nincs ++ ) ostor, csilló (9+2 nincs van (vagy nincs) filament szerkezet) endoplazmás hálózat nincs van vakuólumok nincs van (vagy nincs) Golgi-apparátus nincs van fagocitózis nincs van (vagy nincs)

14 Geológiai adatok az élet keletkezéséről

15 Az élővilág klasszikus felosztása Növények és Állatok országára

16 Az élővilág országai Whittaker szerint

17 Az élővilág országai

18 Wilson (1992) adatai szerint a kutatók összesen fajt írtak le; a fajok legtöbbje a rovarok közé tartozik eukarióta egysejtűek algák gombák % baktériumok 4800 vírusok 1000 növények % az összes egyéb állat % rovarok %

19 3.8. ábra. Az eddig leírt fajok számát a piros oszlopok jelzik, a becsült fajszámokat a kék oszlopok mutatják azokra az élőlénycsoportokra, amelyek várhatóan meghaladják a es fajszámot (Hammond 1992). rovarok növények pókszabásúak gombák puhatestűek gerincesek algák egysejtűek rákok fonalférgek baktériumok vírusok Pontosság Közepes Nagy Közepes Közepes Közepes Nagy Csekély Csekély Közepes Kicsi Csekély Csekély még le nem írt fajok leírt fajok

20 Az ökológia tudománya Ernst Haeckel ( ) az ökológia megteremtője, a görög oikos (háztartás) szóból származik. Ökológia és ökonómia: ugyanaz az eredete CH (centrális hipotézis): a természetben (1) bárhol, (2) bármikor, (3) bármilyen mennyiségben, előfordulhatnak az élőlények (fajok). CT (centrális tézis): a CH mindhárom állítása hamis!

21 Az ökológia definíciója: A (szün)biológia körébe tartozó tudomány, feladata azoknak a háttérjelenségeknek és folyamatoknak a kutatása, amelyek az egyed feletti szerveződési szintek (SIO) viselkedését (pl. tér-idő eloszlását, ennek dinamikáját behatárolják. Célja: feltárni és értelmezni a SIO-kra hatást gyakorló ökológiai környezeti tényezők és a hatásokat felfogó, azokra reagáló ökológia tolerancia tényezők összekapcsoltságát (komplementaritását) Az ökológia kapcsolódhat objektumokhoz (növényökológia, állatökológia), vagy a biológiai szerveződési szintekhez (populáció~, társulás ~)

22 ÖKOLÓGIAI ALAPFOGALMAK 1./ Környezet - tolerancia komplementaritás környezeti tényezők tolerancia tényezők abiotikus biotikus tágtűrésű szűktűrésű forrástényezők és kondicionáló tényezők víz, széndioxid, tápanyag zsákmány, búvóhely hőmérséklet, ph, redox-potenciál

23

24 2./ Korlátozás indikáció, indikátor szervezetek Előzmény: J. von Liebig minimum-elv (1840) extrémum relatív limitáció Általános indikátor elmélet, indikáció jelensége Indikátor szervezetek, példák: Egyed feletti szerveződési szintek és főbb jellemzőik POPULÁCIÓK - definíció

25 egyedszám - N egyedsűrűség/denzitás korcsoport-szerkezet Populációdinamikai alapok: - születési (b) és halálozási ráta (d): r = b - d - populációk időbeli egyedszámváltozása dn/dt = rn exponenciális növekedés dn/dt = rn (1-N/K) logisztikus növekedés

26 Ökológiai stratégiák: r K stratégizmus, r K kontinuum

27 Populációk térszerkezete Horizontális térszerkezet (mintázat, pattern) DISZPERGÁLTSÁG Diszpergáltsági típusok

28 Szabályos diszpergáltság: homogenitás jellemzi. Csoportos diszpergáltság: heterogenitás jellemzi. Eloszlások okai: külső és belső. Külső: a környezet tér-idő heterogenitása. Durvaszemcsés finomszemcsés környezet Belső: genetikai okok (vegetatív szaporodás, terjedési stratégiák, klonális élőlények, magszórási stratégiák, viselkedésökológiai tulajdonságok, szociális viselkedési formák)

29 Populációk (fajok) közötti kölcsönhatások BIOTIKUS környezeti tényezők Predáció ragadozó-zsákmány kapcsolat [+;-] Klasszikus ragadozás Parazitizmus Herbivória Magpredáció Besorolási problémák: dög-, avar-, korhadék-, ürülékevők, mindenevők. Pl.: VARJÚ

30 Élőlényközösségek Definíció: térben és időben együttélő, különböző táplálkozási típusú populációk együttélése, ahol a szervesanyag felépítése, a megtermelt szervesanyag felhasználása és az elhalt szervesanyag lebontása egy körfolyamatban, a biológiai ciklusban valósul meg. Anyagforgalom és energiaáramlás Biológiai diverzitás

31 Közösségek szerkezetei 1./ Térszerkezet: horizontális/mintázat vertikális szárazföldi, vízi közösségek Oka: környezeti tényezők 2./ Időszerkezet: időlépték fontossága napi ritmus évszakosság/aszpektualitás szukcesszió biotikus/ökológiai szekuláris

32 3./ Kapcsolatszerkezet táplálkozási kapcsolatok Biológiai ciklus a közösségben a szervesanyag felépítése, felhasználása és az elhalt szervesanyag lebontása egy körfolyamatban valósul meg anyagforgalom A biológiai ciklus sebessége a lebontóktól függ. Humuszképződés és humuszfelhalmozódás ragadozólánc/legelőlánc Táplálékláncok: lebontólánc parazitalánc

33 Energiaáramlás

34 Biológiai diverzitás élővilági sokféleség Alapja a bioszféra fejlődésének és stabilitásának. Szerepe legalább három fogalommal jellemezhető: alkalmazkodóképesség, hatékonyság, fennmaradás. A biológiai szerveződés összes szintjén (egyed alatti, egyedi és egyed feletti szintek) értelmezhető. Nemcsak az alkotó részek sokféleségét jelenti, hanem a folyamatok és a kapcsolatok változatosságát is. A biodiverzitás formái genetikai diverzitás a populáció genetikai változatossága, alkalmazkodóképesség

35 Fajdiverzitás fajok sokfélesége, fajgazdagság. Hány faj él a bioszférában? Közösségi/ökológiai diverzitás fajgazdagságot és tömegességi viszonyokat vesz figyelembe. Mérőszámok a diverzitást becslő formulák diverzitása is elég nagy! Faj egyed diverzitás Egyenletesség - monokultúrák n i= 1 H' = p log p ahol H a Shannon-Wiener diverzitás mérőszáma, p i az i-edik fajhoz tartozó egyedek aránya, n pedig az összes fajszám a mintában. Tájdiverzitás tájelemek megoszlása i i

36

37 A Föld nagy diverzitású élőhelyei Trópusi esőerdők Korallszirtek Szigetek (izolátumok) Élőhelyszigetek (ökológiai izolátumok) A Föld kis diverzitású élőhelyei Sivatagok Tajga Tundra Magashegységek

38 TRÓPUSI ESŐERDŐK Hegyi esőerdő Braziliában Atrocarpus - kenyérfa

39 Korallszirtek Korallképződés öve Tengeri sün Sargassum

40 Sivatagok/félsivatagok Saguaro kaktuszbagoly kaktuszökörszem

41 Kilimanjaro Himalájai thar hóleopárd

42 Óriás panda

43

44 Catharanthus roseus