H-1029 Budapest, Ördögárok u.43. Tel./fax: (36-1) Tel.: (36-1) POLGÁRI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "H-1029 Budapest, Ördögárok u.43. Tel./fax: (36-1) 176-8880 Tel.: (36-1) 275-7049 POLGÁRI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ"

Átírás

1 VÁSÁRHELYI EMILIA H-1029 Budapest, Ördögárok u.43. Tel./fax: (36-1) Tel.: (36-1) POLGÁRI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. A MAGYAR POLGÁRI JOG FOGALMA, RENDSZERE, KIALAKULÁS ÉS ALAPELVEI A polgári jog tárgyköre és fogalma. A magyar polgári jog rendszere. A polgári jog kialakulása és fejlődése. A magyar polgári jog alapelvei 1.1. A polgári jog tárgyköre és fogalma A jog a társadalmi kapcsolatok szabályozásának egyik eszköze. A jogszabályok alig különböznek az egyéb társadalmi szabályoktól, ill. az önkéntesen létrehozott magatartási normatíváktól. A jogi norma, ill. a jogi kötelék abban különbözik az egyéb szabályoktól, hogy: - nem mindenki jogosult a norma kibocsátására - kikényszeríthető annak végrehajtása. A jog tehát olyan magatartási szabály, ill. olyan rendezett társadalmi kapcsolat, melynek érvényesülését állam, vagy más olyan hatalom biztosítja, mely rendelkezik a kikényszerítéshez szükséges eszközökkel. A közjogtól elkülönített magánjog, ill. a jogalanyok szerint megjelölt polgári jog lényegileg azonos kört takar. A polgári jog tárgyköre - vagyoni viszonyok szabályozása - tulajdoni viszonyok - áruviszonyok - vagyoni viszonyok alanyainak, személyek jogállásának, külső kapcsolatainak szabályozása - személyek joga - gazdálkodó, vagy gazdálkodással is foglalkozó szervezetek, mint a polgári jogviszonyok alanyai - személyek védelme - szellemi alkotások joga A polgári jog jellemzői - autonómia (alanyai önálló akaratuk kialakítására alkalmas képességekkel, ill. szervezettel rendelkeznek) - alanyainak mellérendeltsége - kapcsolatok vagyoni természetűek - személyek jogvédelme - szabályainak érvényesülését az állam biztosítja. A polgári jog tárgykörébe tartozik - a gazdasági forgalom szabályozása - beruházások - rekonstrukciók - innovációs folyamatok - termékforgalom - fuvarozás - bankügyletek - a szükségletek kielégítésének joga - vagyontárgyak, javak megszerzése, előállítása, felhasználása - lakás megszerzése, fenntartása - kultúrális igények kielégítése

2 - utazás, ruházkodás, élelembeszerzés - energiaellátás, bankhitel, piackutatás - a mindennapok joga - közművek - hírközlés - tömegközlekedés - lakáshasználat - javítószolgálatok igénybevétele - a személyiség, az alkotó személyiség integritásának joga - az autonóm jogalanyok - érdekvédelme - jóhírének védelme - üzleti tisztességének védelme - alkotói jogainak védelme - elősegíti a szellemi alkotások - létrejöttét - forgalmazását - közkinccsé tételét. A magyar polgári jog az autonóm jogalanyok mellérendeltségi kapcsolatából keletkező vagyoni viszonyok, a jogalanyiság és az ebből eredő szmélyiségi jogok szabályozásával foglalkozik A magyar polgári jog rendszere Klasszikus magánjog - Általános rész (szellemi alkotás - szerzői, szabadalmi, védjegy) - Személyek (családi jog kiválása megindul) - Dologi jog - Kötelmi jog Kiválik: a polgári eljárásjog, a kereskedelmi és váltójog A polgári jog tudományos rendszere - Általános rész - Személyek joga - Szellemi alkotások joga - Tulajdonjog - Kötelmi jog - Öröklési jog Kiválik: a polgári eljárásjog, a családjog A hatályos Ptk. rendszere - Bevezető rendelkezések - Személyek - Tulajdonjog - Kötelmi jog - Öröklési jog - Zárórendelkezések. A magánjog részterületei Közjogi jogágak: alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetőjog, pénzügyi jog. Önálló jogág: a munkajog, a nemzetközi magánjog (kiváló-félben a nemetközi gazdasági kapcsolatok joga. A polgári jog eszközjoga: a polgári eljárásjog. A polgári joggal rész-egész viszonyban áll: a családi jog, a társasági jog, s annak kiterjedt változata a kereskedelmi jog A polgári jog kialakulása és fejlődése - Magyar jogtudósok - Frank Ignácz 19.sz. - Külföldi jogtudósok - Suarez 18.sz. ALR

3 - Apáthy István 19.sz. - Teleszky István 19.sz. - Wenzel Gusztáv 19.sz. - Herczeg Mihály 19.sz. - Zlinszky Imre 19.sz. - (Dell) Adami Rezső 19.sz. - Grosschmid Béni sz. - Szászy-Schwarz Gusztáv sz. - Kolozsvári Bálint sz. - Tóth Lajos sz. - Szladits Károly sz. - Marton Géza 20.sz. - Nizsalovszky Endre 20.sz. - Szászy István 20.sz. - Eörsi Gyula 20.sz. - Világhy Miklós 20.sz. - Asztalos László 20.sz. - Moór Gyula 20.sz. - Villányi (Fürst) László 20.sz. Allgemeines Landrecht (1791) - nagy terjedelmű szakasz - kazuisztikus - római és germán jogelemek - Portalis sz. Code Civil - Martini 19.sz. ABGB - Zeiller 19.sz. ABGB - Windscheid 19.sz. BGB - Gierke 19.sz. BGB - Planck 19.sz. BGB - Savigny - R. Jhering (érdekkutató-iskola) - Thibaut - Bratus - Brinz (célvagyon-elmélet) Code Civil ( ) - mintegy 10 éves magánjogi legiszlációs folyamat - szerkezete: személyek, dolgok, ügyletek - alapelvei - törvény előtti egyenlőség - tulajdon sérthetetlensége - szerződés szabadsága - pacta sunt servanda - az öröklési jogban nem tett különbséget - a vagyontárgy jellege szerint - az örökösök neme szerint - a házasságkötést magánjogi szerződésnek tekintette ABGB (1811) - négylépcsős szerkesztési folyamat - reformkódex - szerkezete: személyi jog, dologi jog, közös rész - személyi jog: természetes személyek, családi jog - dologi jog: - dologbani: tulajdon, idegen dologbeli, öröklés - dologhozi (kötelmi): szerződés, kártérítés - közös rész: mellékkötelmek, alanyváltozások, kötelemszüntető jogi tények, elévülés, elbirtoklás, jogszüntető jogi tények (pl. halál) - terjedelme: hatása a magyar magánjogra a 19. sz. során jelentős ZGB (1912) - jellemzői - a generálklauzulák széleskörű alkalmazása BGB ( ) - jellemzői: szabatosság, rendszeresség, teljesség - pandektajogi hatás: - általános rész - kötelmi jog - öröklési jog - germanisztikus szemléletű - dologi jog - családi jog Az angol magánjog fejlődése - a római jogtól nagymértékben függetlenedett - eredetiségét, önállóságát megőrizte

4 - az utaló magatartás intézményének kidolgozása - világos fogalmazás, érthető nyelvezet - blankettaszerződések szabályozása - nemzetközi jogban a semleges jog (ún. harmadik ország jogának kikötése) - hatással volt az 1928-as Mtj-re - a common law először kiegészült, ma együtt él a statute law normáival - a jogtudomány magas színvonalra emelkedett (Blackstone) - pragmatikus szemlélet - konzervatív formai megoldások - hazánkban az EK által közvetített módon egyre jobban érvényesül Intézmény- és tudománytörténet a magyar magánjogban Honfoglalás előtti évszázadokban: a római jog elsorvadt. Az államalapítást követő királyi jogalkotás: - a magánjogi kérdések büntetőjogi eszközökkel való rendezése - a tv-k főként közjogi tilalmakat állítottak fel. Árpádházi királyok: nem különültek el a magánjogi (kártérítési) és büntetőjogi tényállások, ill. szankciók. Werbőczy István Hármaskönyve (1514) - a magyar jogfejlődés sokáig legértékesebb dokumentuma - törvénybe iktatott jogforrás soha nem lett - hatása azonban 1848-ig - a szokásjog összegyűjtése és írásbafoglalása - közjogi normákat is tartalmazó, tekintéllyel bíró jogalkalmazási vezérfonal A kodifikációs szándék tv-be foglalása 1791-ben tv. írta elő, hogy a magyar magánjogot egységes kódexbe kell foglalni. Egyes tv-k születtek 1825, 1836., Frank Ignácz: "Közigazság Törvénye Magyarhonban". E munkájában megkülönbözteti: - a személyes jogot és a vagyonjogot - tárgyalja a "dolgokat" és az öröklést - tartozások cím alatt: a szerződéses és kárkötelmeket. Az 1848-as XV. tc. megszüntette az ősiséget és a hűbéri rendszert. A szabadságharc bukása meghatározta a következő évtizedek magyar magánjogának fejlődését: : az osztrák jog hatályba léptetése Októberi diploma: visszaállította a magyar bíróságok ítélkezési jogát, melyek az Országbírói Értekezlet által javasolt Ideiglenes Törvénykezési Szabályok alapján kezdték meg működésüket, de az ITSZ normái nem voltak jogforrások, csak "zsinórmértékek" - Apáthy István: Kereskedelmi Tv. (1875. évi XXXVII. tc.) - Teleszky István-féle öröklési jogi tervezet - Szászy Béla szerkesztésében: "Magánjogi Törvényjavaslat" (1928) - felsőházi jóváhagyást soha nem kapott - a jelenlegi Ptk-ig írott szokásjogként funkcionált szakasza 4 fő részre tagolódik - személyi és családi jog - dologi jog (tulajdon és korlátolt dologi jogok) - kötelmek joga (szerződések, kárkötelmek, jogalap nélküli gazdagodás) - öröklési jog - a hatályos Ptk. ezt a szerkezeti rendszert vette át (kivéve családi jog) - legnevesebb magánjogászok - Wenzel Gusztáv: A magyar és az erdélyi magánjog rednszere (1863) - Wenzel követői: Herczeg Mihály és Zlinszky Imre (kézikönyve 8 kiadást ért meg) - a századvég magánjogtudományának nagy egyéniségei - Grosschmid Béni (Zsögöd Benő) - "Fejezetek kötelmi jogunk történetéből" I. kötet (1898), II. kötet (1900) - "Magánjogi tanulmányok" I-II. (1901)

5 - "Jogszabálytan" (1905) - Szászy Schwarz Gusztáv (Schwarz Gusztáv) - a Brinz-féle célvagyonelmélet követője - "Magánjogi fejtegetések" (1890) - "Magánjogunk felépítése" (1893) - "A jogi személy magyarázata" (1906) - "Új irányok a magánjogban" (1911) - "Parerga" (1912) - a "nagy generáció" - Kolozsvári Bálint, Tóth Lajos, Szladits Károly - Szladits tudományszervező tevékenysége - Szladits nevéhez köthető a "gazdasági ellehetetlenülés" tana - Szladits "A magyar magánjog" VI. kötetének szerkesztése - Almási, Bátor, Beck, Kolozsváry, Kuncz, Marton, Nizsalovszky, Szászy, Személyi, Villányi - Újlaky Lajos: "Hetven év magánjogi irodalma", "Öt év magánjogi irodalma" (bibliográfia) - a II. vh. utáni időszak - a "szocialista család" önálló tv-i szabályozást kapott (1952) - a családi jog és a földjog önállósodott : Ptk. - neves római jogászok: Marton Géza, Nizsalovszky Endre - Szászy István a nemzetközi magánjoggal és a munkajoggal - a polgári jog "megmentése": Eörsi, Sárándi, Világhy (Szászy tanítványai) - Eörsi Gyula - struktúra-elmélet (kollektíva struktúra, autonóm struktúra) - Világhy Miklós: áruviszony-elmélet Korszak Árutermelés Jog Jogászság ÓKOR kezdetleges - általános jog, jogágazati papi feladat tagozódás nélkül RÓMAI BIRODALOM fejlett - ius gentium, hivatásos - kereskedelem joga elkülönül FEUDALIZMUS elsorvad - privilégiumok - széttagoltság - kánon jog - iszlám jog - erkölcsi elvek, vallási tételek szerepe a jogban VÁROSÁLLAMOK fejlődik - római jog recipiálása - a kereskedelem igényeinek megfelelő jogintézmények Polgári forradalmak ANGLIA Polgári forradalmak FRANCIAORSZÁG fejlett fejlett - Common Law - Statute Law - Equity kompromisszumok, rugalmasan alkalmazkodó jog Code Civil: minőségi előrelépés a magánjog fejlődésében NÉMET TERÜLET fejlett Allgemeines Landrecht OPTK BGB ZBG pl.: praetor papság glosszátorok portális Savigny Windscheid Brinz Jhering 1.4. A magyar polgári jog alapelvei (NOVOTNI) A magánjog nemzetközi értelmében hagyományosan kialakított alapelvei között ismeri a tudomány: - a tulajdon védelme és sérthetetlensége - a szerződési szabadság - a végintézkedési szabadság - a szerzett jogok sérthetetlenségének eszméje

6 - nemo plus iuris elve. Deklaratív alapelvek Jellemzői: - jogpolitikai tendenciákat, célkitűzéseket és elvárásokat rögzítenek. - a konkrét jogviták során közvetlenül nem érvényesülnek. - a törvényes érdek, az alanyi jog és a tulajdon védelme /Ptk. 2.. és 3../ - alanyi jogok, jogszabályok - tulajdon gyakorlásából adódó lehetőségek - szellemi alkotások létrehozásának és felhasználásának köre. - a szerződés és a végintézkedés szabadsága - a szerződési szabadság - a szerződési kötelezettség hatósági úton elrendelt és hatósági úton végrehajtott kényszerhelyzete - végintézkedés szabadsága Operatív alapelvek Jellemzői: - a jogalkotót, jogalkalmazót esetenként konkrét módon is tájékoztatják a törvényhozó szándékairól és akaratáról - önmagukban is alkalmasak egyes jogviták eldöntésére - pótolni képesek a törvényhozásban jelentkező joghézagokat. - jóhiszeműség - tisztesség (jóerkölcs) - kölcsönös együttműködés (együttélés) /Ptk. 4.. (2)/ - a jóhiszeműség szubjektív emberi körülmény, az ember meghatározott tudati, akarati állapota - jóhiszeműen jár el az a jogalany, aki nem tud és nem is tudhat a látszattal ellentétes jogi helyzetről - rosszhiszeműen cselekszik az, aki arról tud, ill. tudnia kellett - a tisztességes magatartás a polgári jog valamennyi alanyával szemben megkívánt követelmény - a jóerkölcs kategóriája XIV. tv. által kerül be a Ptk-ba /Ptk (2)/ - az együttműködés elve a felektől aktív magatartást kíván meg - egyéb elvárásokat is jelent - a közérdek alapján elvárható - az együttműködésből fakad egymás tájékoztatása - az együttélés a feleket passzív magatartásra kötelezi - nem zavarhatják partnerüket /Ptk / - a joggal való visszaélés tilalma /Ptk. 2.. (2)/ - a személyek jogaikat azok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolhatják - joggal való visszaélésnek minősül - Ptk. 5.. (1) és (2) - Ptk : a szomszédjogok általános szabálya - Ptk. 5.. (3) a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadása - a bíróság nem köteles a jognyilatkozat pótlására, csak pótolhatja azt - Ptk : a bíróság a fél kérelmére köteles a nyilatkozatot pótolni - az elvárható magatartás elve /Ptk.4.. (4)/ - Ptk. 4.. (4): az általában elvárhatóság - Ptk : aki bizonyítja a károkozásban a felróhatóság hiányát - Ptk : emelt szintű elvárhatóság (veszélyes üzem esetén) - Ptk : az elvárható magatartás elmulasztása Értelmezési alapelv /Ptk.1.. (2) és 7../ - elsődleges szintű követelménye a jogbiztonságot szolgáló egységesség /Ptk. 1.. (1) és Ptk. 1.. (2)

7 - második, emeltebb szintje a jogfejlesztő értelmezés - a jogfejlesztő értelmezés célja: a hatályos jog - értelmezés útján - lépést tartson a gazdaságitársadalmi fejlődéssel 1.4. A magyar polgári jog alapelvei (BÍRÓ-LENKOVICS) Egy-egy jogág alapelveinek konkrét funkciója van: - értelmezési funkció: azt hivatott elősegíteni, hogy ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a különböző jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmazzák - hézagpótló funkció: az általános jogi normák és az egyes (konkrét) életviszonyok szükségszerű különbözőségéből adódó feszültségek és hiányok megszüntetése érdekében van szükség. A polgári jog területén találhatunk: - deklaratív alapelveket, melyek a jog általános elveit alkalmazzák a relatíve önálló polgári jog, mint jogág területére, figyelembevéve a polgári jogviszonyok sajátosságait. (a jogalkotásban és a jogfejlesztő értelmezésben van nagyobb szerepük) - operatív alapelveket, melyek konkrétabb szerepet kapnak a jogalkalmazásban, s nem ritkán önállóan is alkalmasak egyes jogviták eldöntésére (szerepük az értelmezés mellett hézagpótló jellegű). A polgári jog alapelvei - az autonóm mozgástér védelmének elve - az ésszerűség elve - az igazságosság elve - a jogbiztonság elve - jóhiszeműség és tisztesség elve - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye és fogalompárja, a joggal való visszaélés tilalmának az elve - az együttműködési kötelezettség elve - az elvárható magatartás elve. II. A POLGÁRI JOGSZABÁLY A polgári jog forrásai. A polgári jogszabály (jogi norma) szerkezete. A polgári jogszabály fajai. A polgári jogi normák hatálya. A polgári jogszabály alkalmazása II.1. A polgári jog forrásai évi XI. tv. a jogalkotásról 1. Alkotmány, mint alaptörvény, amely az alapvető jogokat és a jogrendet szabályozza 2. Törvények, közöttüka törvénykönyvek és az ún. sarkalatos /minősített többségű/ törvények évi évi TV. tv. /Novella/ Módosításai törvényi szinten XXV. tv X. tv II. tv XV. tv XXXIII. tv XXII. tv LXXXVII: tv XIV. tv XIV. tv XX. tv. - Egyes részterületek II. tv. a találmányokról III. tv. a szerzői jogról IX. tv. a védjegyről III. tv. szövetkezeti tv.

8 VI. tv. az állami vállalatokról (nem kifejezetten polgári) VI. tv. a gazdasági társaságokról XXIV. tv. a gazdasági szervezetek átalakulásáról, valamint a XIII. tv. külföldiek mo-i befektetéseiről, ill. társasági részvételéről VII. tv. az Állami Vagyonügynökség felállításáról és működéséről VI. tv. az értékpapírpiac működéséről XVI. tv. koncessziós tv XXV. tv. a kárpótlásról - 3. Törvényerejű rendeletek - Az évi XXXI.tv (2) bek. az Elnöki Tanácsot megszüntette, így tól törvényerejű rendeletek címen nem jelennek meg. - Még hatályos tvr.: a Ptk. hatálybalépéséről tvr. - A Ptk. tvr. szintű módosításai tvr tvr tvr tvr tvr MT /Kormány/ rendelet - 7/1978. (II.1.) MT - mód. 12/82. (IV.22.) MT 14/1978. (II.1.) MT - hatályon kívül - 5. Miniszteri rendeletek - 4/1978. (II.1.) BkM - hatályon kívül - A polgári jog forrása törvény - minisztertanácsi rendelet - csak meghatározott törvényhelyek tekintetében - miniszteri rendelet - önkormányzati rendelet. Egyébként nem jogforrás Önkormányzati /ezt megelőzően tanács-/ rendeletek - Kivételesen. II.2. A polgári jogszabály (jogi norma) szerkezete - az életben előforduló jelenségek közös, tipikus elemeinek a kiemelése - a valóságot absztrakt formában sűríti - egy, vagy több jogi mondatból, formai értelemben paragrafusokból áll. 1. Elmélet - Tényállás /hipotézis, feltétel/ - Rendelkezés /diszpozíció/ - Szankció /joghátrány/ 2. Asztalos László szerint - Tényállás, vagy feltétel - Rendelkezés - lehetséges, megengedett vagy - kötelezően előírt - Jogkövetkezmény - joghatás - joghátrány /szankció/

9 3. Novotni szerint - Tényállás /absztrakt módra megfogalmazott emberi magatartás/ - Jogkövetkezmény - joghatás (sanctio): a polgári jogi normákban általában közvetlenül nincs jelen - joghátrány - érvénytelenség , 265.., (2) - eltolódott vagyoni egyensúly - jogalapnélküli gazdagodás kártérítés fél helyzetének elnehezülése - bizonyítás terhe megfordul (1) - választási jog átszáll (2) - büntető jellegű /nem polgári jogias szankció/ - bírság (2) - állam javára marasztalás (4) - A joghatás elérését a polgári jog egész rendszere biztosítja /a jogi normákban nincs jelen/. - Rendelkező részei a jogviszony meghatározását és a lehetséges jogkövetkezményt is tartalmazza. 4. Bíró-Lenkovics szerint - tényállás /feltétel, hipotézis/: azon, rendszerint elvont módon meghatározott jelenségek összessége, melyek beállásához a jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz (ha több tényből tevődik össze, ezeket tényálláselemeknek nevezzük). A tényállás lehet: - szimultán: ha tényálláselemek egyidejűleg, együttesen valósulnak meg - szukcesszív: ha egymásután, egymásra épülve valósulnak meg - norma szerinti: a minősítés során állapítható meg megvalósulása, vagy nemléte - vélelem: ha valószínű tényállást valósnak tekintünk (jogalkalmazást könnyítő eszköz) - fikció: ha valótlan tényállást valóságosnak tekintünk ( - " - ) - rendelkezés /diszpozíció/: előírja a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósítása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell a rendelkezés lehet: - diszpozitív: ha a norma az előírt magatartástól eltérést enged - kogens: a felekre nézve kötelező - klaudikálóan kogens: a diszpozitív és a kogens szabályok határán áll, megengedett az eltérés, de csak egy irányban - jogkövetkezmény, mely lehet: - joghatás: amennyiben a rendelkező részben foglaltak teljes mértékben megvalósulnak - joghátrány v. szankció: az előírt szabályok ellenére a felek magatartása rendellenes - objektív alapú szankció: ha nemkívánatosnak minősített magatartás ténye önmagában megalapozza a joghátrány bekövetkezését - érvénytelenség - fenálló kötelezettség tovább nehezedik - jogosultság elveszítése - szubjektív alapú szankció: ha a joghátrány bekövetkezésének feltétele, hogy a jogsérelmet okozó magatartása felróható legyen - kártérítés (reparatív jellegű: teljes kártérítés és a káronszerzés tilalma) - büntető jellegű (közérdekű bírság, állam javára marasztalás, gazdasági bírság) II.3. A polgári jogszabály fajai - Kötelező jelleg szempontjából - Kogens - a felek akaratától független

10 - pl. személyiségvédelem köréből - pl. részvénytársaságok szabályai - függetlenül attól. hogy a felek hogyan rendelkeznek, érvényesül - pl. gazdálkozó szervek szerződéseinél - pl. Ptk (2) Egyoldalú kogencia: megengedett az eltérés, de csak az egyik fél érdekében 567., Diszpozitív /eltérést engedő/ - csak akkor érvényesül, ha a felek másként nem rendelkeznek GKT 27/73. - pl pl. szomszédjogi /különös részi/ - Imperatív /feltétlen érvényesülni kíván/ - függetlenül attól, hogy a felek rendelkeznek-e, van-e jogviszony /parancsoló/ - pl , 107.., 100.., RT - kárpótlás - Önállóság szempontjából - Önálló - önmagukban alkalmazhatók - Nem önálló (NOVOTNI) - csak egy másik jogszabállyal összefüggésben értelmezhető - fogalommeghatározó - pl , megszorító: a másik jogszabály milyen mértékben érvényesülhet - pl , (3) - kiterjesztő: eredetileg hatálya alá nem tartozó esetekre is vonatkoztatják - pl (3), (2), 450..(2), (3) - Nem önálló továbbá (BÍRÓ-LENKOVICS) - keretjogszabályok (generálklauzulák): - a keretjellegű szabályanyagot konkrét más normák töltik ki - tartalmát a bírói gyakorlat alakítja ki - hivatkozó jogszabály (utaló szabály): másik norma alkalmazását rendeli el - Főszabály, kivétel, alkivétel (BÍRÓ-LENKOVICS) - A szabályozás módszere szempontjából - Kazuisztikus - mindent a legapróbb részletekig - Keretszabály - túl általános megfogalmazásokat tartalmaz Jogszabályok hierarchikus rendszere A jogszabályok hierarchiája a jsz-t kibocsátó állami szervek hierarchiájához igazodik. - Alcsonyabb szintű jogszabály magasabb szintű jogszabályt nem helyezhet hatályon kívül és nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a magasabb szintű rendelkeézseivel ellentétes. - Speciális és generális szabályok viszonya: lex specialis derogat lex generalis - pl. kártérítés - speciális alakzatok - általános alakzatok. - Lex posteriori derogat priori. - pl. azonos szintű, egymással ellentétes tartalmú jogszabály esetén a későbbi a hatályos XI. tv. a jogalkotásról Jogszabályok - OGY - Alkotmány tv. - Kormányrendelet - Miniszteri rendelet - Önkormányzati rendelet. Állami irányítás egyéb jogi eszközei - Határozat: OGY, Kormány, Önkormányzat - Utasítás

11 - Szabvány - Statisztikai Közlöny - Jogi szab. II.4. A polgári jogi normák hatálya Területi hatály - országos - PH - partikuláris - önkormányzatok rendeletei Személyi hatály - minden alanyra - külföldeik tartózkodó magyar államiságukra is - szűkíti az alanyok körét - hozzátartozó /632.., 556../ - fogalma: 685.., csak jogi személyek 354.., 220.., 209.., fogalma: csak gazdálkodó szervezetek /206.. (3), 403../ - fogalma: (c), állampolgár - magánszemély /232../ Időbeli hatály - hatálybalépés - jogszabálynak kifejezetten meg kell állapítani - visszaható hatály tilalma - kötelezettség vonatkozásában - jogellensesség vonatkozásában - egyes rendelkezések hatályát különböző időpontokban is meg lehet adni - jogszabályt és végrehajtási jogszabályt egy időben kell hatályba léptetni - hatályát veszti - más jogszabály hatályon kívül helyezi - meghatározott idő lejár - továbbhatás - hatályát vesztett jogszabályt az új jogszabály Ptk II.5. A polgári jogszabály alkalmazása Tág értelemben: ha maguk a felek egymás közötti viszonyukban a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően járnak el. Szűkebb értelemben jogalkalmazás alatt csak a közhatalmi szervek, elsősorban a bíróságok és kivételesen más hatóságok (pl. földhivatal) eljárását értjük, melynek során ezek a jogalkalmazó szervek alkalmazzák a jogot a felek viszonyára. A jogalkalmazás lényege: az absztrakt módon megfogalmazott jogi normáknak a konkrét életviszonyra való "rávetítése", azzal való azonosítása. 1. feladat az adott életviszonyra a neki megfelelő jogszabály megkeresni, azaz az életviszonyt jogilag minősíteni. 2. feladat az alkalmazandó jogszabály helyes értelmezése, tartalmának feltárása és annak megállapítása, hogy a kérdéses konkrét tényállás milyen joghatást vált ki. A jogalkalmazás elméleti irányzatai: - fogalomelemző dogmatika - érdekkutató irányzat (R. Jhering) - szabadjogi irányzat - a jogrendszer zártságát hirdető irányzat

12 A jogértelmezés alanyai - jogalkotói értelmezés - jogalkalmazói értelmezés - tudományos értelmezés Az értelmezés módszerei - nyelvtani: a jogszabály szövegét a magyra nyelv mindenkori szabályai és a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján értelmezzük - logikai: a formális logika szabályainak az alkalmazását jelenti - a maior ad minus (többről a kevesebbre) - a minori ad maius (kevesebbről a többre) - argumentum ex absurdo (a többi kizártsága) - argumentum contrario (egy állításból annak az ellenkezőjére) - rendszertani értelmezés: a jogrendszeren, a jogágon, törvényen belüli, továbbá a tv. egyes részein, címein, fejezetein, szakaszán, esetleg bekezdésein belüli elhelyezkedéséből, s a hozzá képest általános, vagy különös szabályokkal, főszabályok és kivételekkel való összefüggéseiből vonunk le következtetéseket - történeti értelmezés: amikor igyekszünk feltárni és figyelembe venni a jogszabály keletkezési körülményeit, az adott norma kibocsátásának társadalmi-gazdasági motívumait. Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban - fikció: ha annak érdekében, hogy egy adott tényállásra irányadó tényállást egy másik, ezzel nem azonos tényállásra is alkalmazni lehessen, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jogszabály ez utóbbi tényállást azonosnak mondja ki az előbbivel, holott valójában (a jogalkotó által is tudottan) nem azonos vele - pl. Ptk. 30. (2) bek.: a jogi személy képviselete körében - pl. Ptk. 90. (2) bek.: a természeti erők dolognak minősítése tekintetében - pl. Ptk (3) bek.: az alvállalkozókért való vállalkozói felelősség tekintetében - vélelem: a jogalkotó egy valószínű tényállást tekint valósnak, hogy ezzel főként a nem vitatott alaphelyzetben elkerülje a valóság bizonyítását. - megdönthető vélelem (praesumptio iusris): ha az ellenbizonyítás megengedett - pl. Ptk. 9. : fogamzás időpontja - pl. Ptk. 25. (1) bek.: holtnak nyilvánított személy - megdönthetetlen vélelem (praesumptio iuris et de iure) - pl. Ptk. cselekvőképtelennek tekint minden 14. életévét be nem töltött kiskorú személyt - analógia: a hasonlóság elve alapján konkrét jogszabályhely által nem szabályozott esetrre egy hozzá közel álló szabály alkalmazása - törvényi analógia (analogia legis): amikor jsz. mondja ki, hogy reá milyen más jsz-t kell alkalmazni - pl. Ptk. 57. (2) bek.: közhasznú társaság és kft. - pl. Ptk. 65. (6) bek.: köztestület és egyesület - jogalkalmazási analógia (analogia iuris): ha a jogalkotó a joghézag kitöltésére nem adott konkrét iránymutatást, akkor a jogalkalmazónak kell a polgári jog rendszerére, alapelveire figyelemmel eldöntenie, milyen szabályt fog alkalmazni a hasonlóság elve, az ésszerűség és az igazságosság alapelvi követelménye alapján (a jogfejlesztő értelmezés egyik fontos eszköze, a helyesbítés, kiegészítés megvalósítása) - pl : kávéház és billiárd terem, esetleg játékautomata terem III. A POLGÁRI JOGVISZONY

13 A polgári jogviszony fogalma és jellemzői. A polgári jogviszony elemei. A polgári jogviszony fajai III.1. A polgári jogviszony fogalma és jellemzői (BÍRÓ-LENKOVICS) A polgári jogviszony fogalma A polgári jogviszonyban az adott életviszonyra vonatkozó absztrakt polgári jogi norma konkretizálódik és realizálódik, azaz a jogi norma a jogviszonyokon keresztül érvényesül. A polgári jogviszony jellemzői (BÍRÓ-LENKOVICS) - mindig emberek, ill. emberi szervezetek közötti viszonyok - döntő mértékben vagyoni jellegű, de jelentős számban személyi természetű viszonyok - a benne szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak - az egymástól egyébként elkülönült, egyaránt autonóm felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze - a feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelik III.2. A polgári jogviszony elemei (NOVOTNY) A polgári jogviszonynak vannak alanyai, van tárgya éspedig közvetlen és követett tárgya, végül van tartalma, mely joghatásokban nyilvánul meg. A jogviszony alanyai A polgári jogviszony alanyainak azokat a személyek, akik között a jogviszony létrejön: - természetes személyek (élő emberek) - természetes személyek csoportjai (pl. tulajdonközösségerk, jogközösségek) - jogi személyiséggel felruházott szervezetek (államkincstár, Állami Vagyonügynökség is) - jogi személyiséggel nem renedelkező, sajátos jogalanyiságú gazdálkodó szervezetek (gazdadási társaságok). Újabban a természeti jelenségeket (bioszféra, a védelemre szoruló emberi környezet) is a polgári jog alanyai közé sorolják. A jogalanyok érdekállása (BÍRÓ-LENKOVICS) - dualisztikus - többpólusú - egyidejű többalanyúság - egymást követő többalanyúság - egy érdekállású (monisztikus) A jogviszony tárgya (NOVOTNY) A jogviszony tárgyaként a jogtudomány kétféle fogalmat ismer, a jogviszony közvetlen és követett tárgyát. - a jogviszony közvetlen tárgya: azon emberi magatartások, melyekre a jogviszony tartalmát kitevő joghatások irányulnak (pl. szolgáltatás) az emberi magatartás lehet (BÍRÓ-LENKOVICS) - tevőleges magatartás: tevékenység kifejtését követeli meg (dare, facere, praestare) - nemleges magatartás (non facere) - a jogviszony közvetett tárgya: az a dolog, melyre az emberi magatartás irányul (novotny) - dolognak minősül minden testi tárgy, de dolognak tekinthető az energia is olyan mértékben, ahogyan emberi uralom alá hajthatók - a dolgok között sajátos helyet foglalnak el a fizetőeszközök (pénz és értékpapírok) - üzletrészek, vagyonrész, vagyoni betét. - a dolgok két csoportja - termelési eszközök: azok a dolgok, melyek más javak előállítására alkalmasak - használati javak: az emberi szükségletek közvetlen kielégítésére hivatottak - a dolgok egyéb felosztása - forgalomképes dolgok: tulajdonjog átruházása és egyéb jogügylet lehetséges - forgalomképetelen dolgok: ki van zárva a polgári jogi értelemben vett forgalomból

14 robbanóanyag, el, - Ptk és Ptk a föld méhének kincsei - a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezk medre - a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvíben újonnan keletkezett sziget - az országos közutak, vasutak, víziutak és az országos közforgalmi kikötők, a nemzetközi közforgalmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér - a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák - az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok - a közvélú villamosművek, az energiaszolgáltatás és a szállítás országos távvezetékhálózata - a tv-ben meghatározott más dolgok - korlátozottan forgalomképes dolgok: a tulajdonváltozá lehetséges, de csak megfelelő engedélyek alapján, ill. meghatározott személyek tekintetében (lőfegyver, aranytárgy) - ingó- és ingatlan dolgok: ingatlan a föld és mindaz, ami a földdel tartós kapcsolatban áll, ingó minden olyan dolog, mely nem tekinthető ingatlannak - elhasználható: amelynek használata az egyszeri felhasználásban áll (élelmiszer, pénz) - elhasználhatatlan: mely a rendeltetésszerű használattal értékét egyáltalán nem veszíti ill. ha veszít is értékéből, huzamos használta használhatóságát számottevően nem csökkenti (pl. gk.) - helyettesíthető dolog: a forgalomben mérték, vagy szám szerint tartják nyilván (búza) - helyettesíthetetlen dolgok: melynek egyedisége lényeges - osztható dolog: amely állagának sérelme nélkül feldarabolható, részekre szedhető - az oszthatósággal összefügg az összetett dolog fogalma: az összetett dolog olyan egységet alkotó részből áll, melyet a forgalomban is egységnek tarthatunk (ajtó) - az összetett dolog fogalmához tartozik az alkotórész: a dolognak olyan része, mely mindig osztozik a fődolog jogi sorsában (kogens) - valamint a tartozék: kétség esetén osztozik a főgolog jogi sorsában (dp.) - dologösszesség: együttesen is kerülhetnek értékesítésre (könyvtár) - oszthatatlan dolog: ami értékcsökkenés, állag sérelme nélkül nem osztható fel - a dolog hasznai és költségei: - haszon: mindaz az előny, ami a dolog használatával együtt jár (vagyoni természetű, egyéb) - gyümölcs: a dologból eredő vagyoni előny - költségek: szükséges, hasznos, fényűző - szükséges költség: amely állagának fenntartásához, vagy a dolgot fenyegető károsodás elhárításához kell elkölteni - hasznos költség: ha a dolog értékét növeli, vagy fokozza annak használhatóságát, gyümölcsözőképességét - fényűző költség: a dolog használatát nem emeli - vagyon: valamely személy vagyoni érdekű jogainak és kötelezettségeinek összessége (kettő különbözete a tiszta vagyon) - alvagyon: a meghatározott jogi cél érdekében összefoglalt vagyontárgyakat, aktívákatés passzívákat értjük (társaság törzstőkéjén felüli vagyon) A jogviszony közvetett tárgya (BÍRÓ-LENKOVICS) Dolog: tesi tárgy, vagy rendhagyó dolog (természeti erők). - forgalomképességük szerint

15 - forgalomképes, korlátozottan forgalomképes, forgalomképtelen - természeti tulajdonságuk szerint - ingó és ingatlan - helyettesíthető és helyettesíthetetlen - elhasználható és elhasználhatatlan - osztható és oszthatatlan - egymáshoz való kapcsolódása szerint - alkotórész és tartozék (Ptk. 95..) - dologösszesség - vagyon (alvagyon) - a dolog hasznai (gyümölcsök) - a dologgal kapcsolatos költségek (szüksége, hasznos, fényűző) A jogviszony tartalma (NOVOTNY) A polgári jogviszony tartalmát a jogviszony közvetlen tárgyának megvalósítására irányuló, a jogviszony alanyait illető jogosultságok (alanyi jogok), ill. őket terhelő kötelezettségek alkotják. - akarati-elmélet (Windscheid) - érdekelmélet (Jehring) Fontos: az alanyi jog mindig lehetőséget jelent, az pedig nem feltétlenül kikényszeríthet jogi jogosultság. Tehát az alanyi jogtól meg kell különböztetni az igényt. Igénynek az alanyi jog kikényszeríthető állapotát nevezzük. A polgári jogviszony tartalmát alapvetően alanyi jogok és kötelezettségek képezik, melyek egymással kölcsönhatásban állnak. Léteznek azonban egyoldalú, jiogviszonyalapító hatású jogi helyzetek is. Ilyenek: - alakító jog: gyakorlója - a jogosított - egyoldalú nyilatkozatával jogviszonyt létesíthet, módosíthat és megszüntethet - a kifogás olyan alakító jog, mellyel gyakorlója, a kötelezett a vele szemben fennálló jog megszüntetésére, ill. az igény érvényesítésének kizárására jogosult III.3. A polgári jogviszony fajai Abszolut és relatív szerkezetű jogviszony Az abszolut szerkezetű jogviszonyra az a jellemző, hogy annak jogosítottja meg van jelölve és rajta kívül kötelezettként mindenki, ill. bárki szerepel, akinek jogi helyzetét az jellemzi, hogy negatív magatartásra kötelezettek. Pl.: személyiségi jogok. Ptk (1). Abszolut jellege addig áll fenn, amíg a kötelezettek tiszteletben tartják a védelmi helyzetet. Az abszolut szerkezet korlátozása: - a közérdek - pl. közérdekű kisajátítás, szolgalom, vagy használati jog alapítása - kisajátítás, államosítás, tagosítás - szabadalmak körében: honvédelmi érdekből az OTH elnöke bejelentett, vagy szabalmazott találmányt igénybe vehet - képmás nyilvánosságrahozatalához a nyilvános közszereplés kivételével az érdekelt hozzájárulása szükséges, de a hatóság engedélyével - nyomós közérdekből - fel lehet használni a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást - a jogrend - Ptk : az abszolut szerkezetű tulajdonosi jogi védettségi helyzet szomszédok között leszűkül, megcsorbul - Ptk (3): névviselés

16 - adott helyzetben az abszolut szerkezetű jogviszony jogosítottját megillető jogokat az állam, vagy más személy gyakorolhatja - mezőgazdasági terület kényszerhasznosítása - szabadalmi kényszerhasznosítás - ismeretlen helyen tartózkodó szerző jogait helyette a Szerzői Jogvédő Hivatal gyakorolhatja A relatív szerkezetű jogviszonyok tipikusan két, esetenként többpólusú helyzetet képeznek. A jogosult és a kötelezett is szerepel személy szerinti megjelölésben. A kötelezett teljesíteni köteles, a jogviszony lényege tehát cselekvő aktivitás. A relatív szerkezet bomlása: egyre több többalanyú, többpólusú kötelmi helyzet (pl. feladó-fuvarozócímzett). Komplex jogviszonyok Azok, melyeknek szabályozása több jogág feladata. A többirányú szabályozás rendszere a komplexitás, a létrejövő jogviszonyok komplex jogviszonyok. Pl.: polgári jog - közigazgatási jog - pénzügyi jog. Vagyoni és nem vagyoni jogviszonyok A polgári jogban a nem vagyoni természetű jogviszonyok is helyet kapnak, de ezek tipikusan összefüggésbe hozhatók a vagyoni természetű jogi kapcsolatokkal. Dologi, kötelmi és öröklési jogviszonyok Dologi jog: - tulajdonjog - használati jogok - tulajdonból eredő részjogosultságok Kötelmi jog: - kétoldalú kapcsolatok, a dinamikus árukapcsolatok joga - a relatív szerkezet elveire épül Öröklési jog: - sajátos jogterület - az örökhagyónak nevezett korábbi jogalany halála esetére vonatkozó vagyoni viszonyokat tárgyalja. IV. A JOGI TÉNYEK ÉS JOGÜGYLETEK A jogi tények fogalma és fajai. A jogi tények hatásai. A jogügyletek IV.1. A jogi tények fogalma és fajai Azokat a jelenségeket, melyek a jogszabály erejénél fogva jogviszonyok keletkezését, módosulását, vagy megszünését okozzák, jogi tényeknek nevezeeük. Jogi tények: - emberi magatartások - emberi és társadalmi körülmények - állami aktusok - külső körülmények. Émberi magatartások A jogi tények legjentősebb csoportját az emberi magatartások alakotják, mivel elsősorban az emberi cselekvések váltanak ki joghatásokat. Az emberi magatartások: - megengedett magatartások: melyeket a jogszabály kifejezetten megenged, ill. kifejezetten nem tilt - jogügyletek: a jogi hatás elérésére törekvő akaratnyilatkozatokat - szerződések - egyoldalú jognyilatkozatok (végrendelet) - az egyesületbe belépést tartalmazó jognyilatkozat is

17 - reálaktusok: azok az akaratnyilatkozatok, melyek nem irányulnak joghatás elérésére, mégis jogkövetkezménnyel járnak - a képzőművész, amikor alkotását létrehozza, szerzői jogai keletkeznek - az élettársi kapcsolat létesítése (közös tulajdon keletkezésével, etc. jár együtt) - cselekvéseredmények: azok a megengedett emberi magatartások, amelyeknél akarati momentum nem jelentkezik, mégis joghatásokkal járnak - háztartási hulladék elhelyezése a szemétgyűjtőben (derelictio) - elhagyott dolog megtalálása - gyümölcsszüretelés (a szüretelő jogszerűen fogyaszthat a gyümölcsből) - tilos, vagy jogellenes magatartások azok, amelyeket a jogszabály kifejezetten megtilt - abszolut hatályú jogellenes magatartások - gyújtogatás - megrögzött bűnözés - szabálytalan közlekedés - környezetszennyezés - relatív hatályú jogellenes magatartások - a kőműves vállalkozó határidőre nem fejezi be a munkát - kereskedő (friss és nem friss zsemle) - megkülönböztethető ezen a kategórián belül: - a szerződésen kívüli károkozás - a szerződésszegésben jelentkező jogellenes magatartás. (A hatályos polgári jog nem használja a szándékos és gondatlan, ezen belül súlyosan és enyhébb fokban gondatlan magatartások közötti megkülönböztetést, mivel a jogellenes magatartást a polgári jog általában nem tekinti delictumnak.) - felróható magatartás: aki nem úgy járt el, ahogy az adott esetben elvárható - általános felelősség Ptk : "Aki másnak jogellenesen kárt okoz..." - kiemelt felelősség - Ptk : (1) "Aki állatot tart..." (általános) - Ptk (2) "Vadállat tartója..." (kiemelt) - a tv. megkülönbözteti a szándékos és a (sűlyosan) gondatlan, vagyis a vétkes magatartások során okozott károkat is - utaló magatartás a kifejezetten megengedő és a kifejezetten tiltot magatartások között helyezkedik el (Villányi Fürst László) - a magatartásnak szándékosnak kell lennie - a magatartásnak a másikszemélyt magatartásra kell indítania - alapos okkal kell erre indítania - a másik, magatartásra indított személynek jóhiszeműnek kell lennie - őt kár éri - önhibáján kívül - a bíró alakító joga /Ptk. 6..)/ - teljes kár megtérítésére kötelezi a másik felet - a károsult viselje teljes kárát - a kárt részben a károsult, részben a másik fél viselje. Emberi és társadalmi körülmények - objektív körülmények - életkor - nem - testi, vagy szellemi fogyatékossaág - szellemi fogyatkozás, mint cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezési ok - az ember születése és halála

18 - az élő ember lakóhelye, a jogi személy székhelye - a jogi személy szervezeti egységekre tagolódik - huzamos időn át fennálló gazdasági kapcsolatok - fennálló hozzátartozói kapcsolatrendszer (közeli hozzátartozók és hozzátartozók) - szubjektív emberi körülmények - az ember tudati, akarati állapota - jó, vagy rosszhiszemű emberi magatartás - vétkesség Állami aktusok - bírói határozatok - bírói hatalom közhitelű, általános érvényű gyakorlásának rendje - cégbejegyzés - alapítvány, egyesület, etc. állami elisnerésének kinyilvánítása - az egyedi, konkrét felek körében, vagy tömeges, de konkrét szerződéseket érintő ítéletek formájában megnyilvánuló, kontradiktórius eljárás során hozott határozatok - kifejtett hatás tekintetében - konstitutív jellegűek, melyek önmagukban létrehozzák a felek közötti jogviszonyt, módosítják, vagy megszüntetik a felek közt már fennálló jogviszonyt - imperatív: melyek nem közvetlenül hozzák létre a jogviszonyt, mégis kötelezik a jogalanyokat jogviszony létesítésér, módosítására és megszüntetésére - deklaratív: sem közvetlenül, sem közvetve nem hatnak ki a jogviszony keletkezésére, átalakulására, megszűnésére, csupán megállapítják ezeket a tényeket, ill. a jogviszony hiányát és alkalmasak a tényleges jogi helyzet tanúsítására Külső körülmények - az idő folyása - jogvesztő határidő - elévülés - kivéve Ptk Ptk : általában öt év, gazdálkodó szervezetek közötti pénzkövetelés esetében 1 év, kötbérkövetelés esetén 6 hónap - speciális elévülési idő - fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásával okozott kár: 3 év - államigazgatási jogkörben okozott kár: 1 év - az elévülés szabályai egyoldalúan kogensek - kivételes szabály: az 1 évnél rövidebb határidők (írásban 1 évre meghosszabbíthatók) - az elévülés kezdete a követelés esedékessé válása - elévülés nyugszik: ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni (a nyugvási idő nem számít az elévülésbe) - elévülés megszakad: akkor a megszakadást megelőző időszakot nem lehet számításba venni, az elévülési idő a megszakadást követően újból kezdődik - a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás - a követelés bírósági úton való érvényesítése - a követelés felek közötti megegyezéssel történő módosítása - a tartozás elislerése a kötelezett részéről - rendelkezés a követelésről (engedmény) IV.2. A jogi tények hatásai A jogi tények vagy önmagukban alkalmasak joghatás elérésére, vagy több összefüggő jogi tény szükséges valamilyen jogkövetkemény beálltához. Az egymással szorosan összefüggő jogi tényeket tényállásnak, ezek elemeit, vagyis az egyes jogi tényeket tényálláselemnek nevezzük. - jogkeletkeztető jogi tények - eredeti jogszerzés: olyan jog megszerzése, mely eddig senkit nem illetett meg

19 - származékos jogszerzés: a korábbi jogosult pozíciójába rendszerint más személy kerül (jogutód), aki jogait és kötelezettségeit jogelődjétől származtatja (nemo plus iuris!) - kivétel: kereskedelmi forgalomban eladott dolgon jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kerekedő nem volt tulajdonos - a származékos jogszerzés fajtái - egyetemes (universalis) jogutódlás - különös (singularis) jogutódlás - jogviszonymódosító jogi tények - a jogviszony alanyainak megváltozása - a jogviszony tárgyának megváltozása - a jogviszony tartalmának megváltozása - jogviszonyszüntető jogi tények - felek megállapodása - rendeltetésszerű joggyakorlás - az ember halála - az idő múlása - abszolut és relatív jogszüntető hatály - ex nunc hatályú megszűnés ( a jogviszony keletkezésének idejére visszaható): a jogügylet felbontása - ex tunc hatályú megszűnés (a jövőre nézve bekövetkező): a jogügylet felmondása - függő jogi helyzet: csak több tény együttes beállta esetén, vagyis a fennállás teljes megvalósulása esetén következik be, úgy az utolsó tényállási elem megvalósulásáig a felek között be nem fejezett jogviszony, függő jogi helyzet keletkezik Leendő jogosult oldalán keletkező függő jogi helyzet a váromány. A váromány önmagában még nem alanyi jog, de adott esetben jogügylet tárgya lehet. Pl. Ptk (1): az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. IV.3. A jogügyletek A jogi tények legjelentősebb csoportja. A jogügylet jogi hatás elérésére irányuló akaratnyilatkozat; - mindenképpen jogi hatás elérésére kell irányulnia - a jogalanyok akaratának érvényesülnie kell - a jogalany akaratát ki is kell nyilatkoztatni. A jogügyletek fajai - egyoldalú jogügylet: egyetlen jogalany érvényes akaratnyilatkozata alapján jön létre - vállalatalapítás, alapítványalapítás, leányvállalat alapítás, egyszemélyes kft alapítás, egyszemélyes rt. alapítás - kétoldalú jogügylet: két fél egybehangzó akaratnyilatkozata alapján jön létre - többalanyú szerződések - általában gazdaságszervező szerződések - társasági szerződés - lánchálózati szerződés (franchising) - kooperációs szerződések Jogügyletek létrejöhetnek - írásban - szóban - ráutaló magatartással - utazási jeggyel rendelkező a fuvarozási szerződés jogi hatásait kívánja elérni - önkiszolgáló üzletben a vásárolni kívánt árut valaki a kosarába rakja (adásvétel) A jogügyletek lehetnek

20 - címzettek : meghatározott személyhez szólóak - nem címzettek: nem meghatározott személyhez szólóak (pl.: díjkitűzés) - ingyenesek: a szolgáltató fél semmilyen ellenszolgáltatásra nem tart igényt - visszterhesek: teljes ellenértékere igényt tart - élők közöttiek - halál esetére szólóak

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is Polgári jogi felelősség Tágabb értelemben hasonlítható a kénytetőséghez, a jogilag szoríthatósághoz (Grosschmid) Szűkebb értelemben: jogellenesen (kivételesen

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. A szerződési jog anyagának földolgozása Szerződési jog általános rész I. Szerződési jog általános rész II. Szerződési jog különös rész: egyes szerződéstípusok A mai előadás:

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13 Előszó 11 Rövidítésjegyzék 13 1. FEJEZET / JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK 15 1.1 Jogtan 15 1.1.1 A jog fogalma 15 1.1.1.1 A jog összetevői 15 1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai jogcsaládok 17 1.1.1.3 A jogrendszer

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás Tartalom Bevezető A házassági vagyonjog 11 I. A házastársak vagyonközössége - aktív, passzív, közös, különvagyon elhatárolása (Csjt. 27-28. ) - 1-21 13 1. A házastársak vagyonközössége, mint a közös tulajdonszerzés

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt

Részletesebben

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET:

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév (tankönyvek: Boóc Ádám Sándor István: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Sándor István: Előadásvázlatok a személyek jogából vázlat:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a dologi jog köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a dologi jog köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a dologi jog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?) Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

A jog felépítése JOGI ALAPISMERETEK INFORMATIKAI JOG. Közjog - Magánjog. Jog és erkölcs. Alapfogalmak március

A jog felépítése JOGI ALAPISMERETEK INFORMATIKAI JOG. Közjog - Magánjog. Jog és erkölcs. Alapfogalmak március INFORMATIKAI JOG JOGI ALAPISMERETEK 2009. március 13. 1. előadás Jog és erkölcs Erkölcs: a társadalom által helyesnek tartott magatartások összessége A jog gyakran az erkölcs lenyomata, de számos esetben

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

VIII. téma. A jogérvényesülés, jogsértés, A hatósági jogalkalmazás.

VIII. téma. A jogérvényesülés, jogsértés, A hatósági jogalkalmazás. VIII. téma A jogérvényesülés, jogsértés, A hatósági jogalkalmazás. 1.1. A jogérvényesülés fogalma: Pozitív megközelítésben: a jogérvényesülés egy olyan folyamat, amelynek során az emberi magatartásokban,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala"az előadásokon/konzultációkon leadott anyag. Ha a kérdések között van olyan, amelyik az előadásokon/konzultáción

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

polgári jog-kereskedelmi jog

polgári jog-kereskedelmi jog Záróvizsga tételsor 2015. polgári jog-kereskedelmi jog 1/A A polgári jog tárgyköre, rendszere. A magyar polgári jog alapvető elvei. A jogi tények mibenléte és csoportjai. Emberi magatartások. A jognyilatkozatok

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Török Éva A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Bevezetés A szerződési jog dinamikus jellegű folyamatában elkülönülő létszakaszok közül rendkívül fontos a megkötés

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere 1 A hatósági eljárás meghatározása A közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló jogilag szabályozott

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet 2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Polgári jog I. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7

Részletesebben

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 TARTALOM A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17 I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 1. A felelősségi jog fogalma és fejlődése 21 2. A polgári jogi felelősség alapelvei 26 2.1. Marton és Eörsi

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) A tájékoztató célja, hogy polgári jog

Részletesebben

A/5 A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA, ELEMEI, FAJTÁI

A/5 A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA, ELEMEI, FAJTÁI A jogviszonyok a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. Egy-egy polgári jogi jogviszonyban az adott életviszonyra vonatkozó absztrakt polgári

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai 2014. november 17. Általános szabályok Fogalma Hibás teljesítési vélelem Jogkövetkezmények Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai A kötelezett

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 1.

Nemzetközi magánjog 1. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

VII. téma. A jogi norma-jogtétel. A jogi norma szerkezete, a jogi norma csoportosítása. Érvényesség, hatály. Közzététel.

VII. téma. A jogi norma-jogtétel. A jogi norma szerkezete, a jogi norma csoportosítása. Érvényesség, hatály. Közzététel. VII. téma A jogi norma-jogtétel. A jogi norma szerkezete, a jogi norma csoportosítása. Érvényesség, hatály. Közzététel. 1.1. A jogi norma és a jogtétel kapcsolata: tipikus jogelméleti kérdés, a jogalkalmazás

Részletesebben

A/1 A POLGÁRI JOG TÁRGYKÖRE, FOGALMA, HELYE A JOGRENDSZERBEN, ELHATÁROLÁSA MÁS JOGTERÜLETEKTŐL

A/1 A POLGÁRI JOG TÁRGYKÖRE, FOGALMA, HELYE A JOGRENDSZERBEN, ELHATÁROLÁSA MÁS JOGTERÜLETEKTŐL A JOG FOGALMA A köznapi értelemben vett jog szónak háromféle jelentése is van. Jogszabály : a jog jelenti azt a szabályt, parancsot, magatartási normát, amelyet a társadalomban kialakult legerősebb hatalom,

Részletesebben