FROM FVM PARLAMENTI KAPCS. FOOSZT (MON> JIJM : BOIST. 1 8: B2INo B74 1 VIDÉKFEJLESU LÉSI' MINISZTER

Átírás

1 FROM FVM PARLAMENTI KAPCS. FOOSZT (MON> JIJM : BOIST. 1 8: B2INo B74 1 VIDÉKFEJLESU LÉSI' MINISZTER XXIV/1071/1/2L11 O. Samu Tamás Gergő ár arszdggydr7ési képviselő részére Jobbik flrszcsggyfllésb Képvisel8esopor3tja ki 3 $' I Országgyűlés Irodrxhdza t~ llaz : 2010.:,úN 2 8. BUDAPEST Széchenyi rkp _Tisztelt Képviselő Úri A Házszabály 91. -a alapján K/381. számon hozzám benyújtott Ígéret és valóság avagy mikor lesznek a kisvállalkozások számára is ugyanazok a feltételek a mezőgazdaságban? cím ű írásbeli kérdésére az alábbi választ adom. Egyetértek képvisel ő úr azon véleményével, hogy nagyon fontos az állatbetegségek elleni védekezés, és a vadállomány állategészségügyi státuszának megóvása, ezt a cél t szolgálják a kapcsolódó jogszabályok is. Jelen levelemben az állategészségügyi vonatkozású szabályozásról is részletes tájékoztatást adok. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996, évi LV. Hírvény (a továbbiakban: Vtv.) 25/A. (1) bekezdése kimondja, hogy a vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmisze r előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. A Vtv 22. (1) bekezdése szerint a vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére kerítéssel bekerített része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertb ől származó vad helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászat i hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhet ő, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. Fenti jogszabályhelyek alapján látható, hogy a vadfarm mint állattenyésztési céloka t szolgáló létesítmény továbbtartásra, élelmiszer-el őállításra, illetve más létesítménybe, pl_ vadaskertbe szánt állatokat tart, területén tilos a vadászat. Így az '10 06/28 17 :05 TX/RX NO P01

2 FROM FVM PARLAMENTI KAPOD. FOOO=T (MOM)JUN I 8 : 6CiIST. 18 : 62IHo P 2 állat-egészségügyi követelmények a magasabb járványügyi kockázat miatt megegyeznek más tenyészetekre vonatkozó, szigorúbb követelményekkel. Ezzel szemben a vadaskertekbe olyan állatok kerülnek, melyeket kilövésre, vadászati célr a szánnak, és melyek onnan él ő állapotban a gyakorlatban ritkán kerülnek továbbszállításra. Mind a vadfarm, mind a vadaskert létesítése esetén a Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. számú melléklete alapján a tervdokumentációnak tartalmaznia kell az állat-egészségügyi irányelveket, valamint vadaskert létesítése esetében az állat-egészségügyért felel ős hatóság véleményét is. A vadfarm fogalmát a Vtv május 15-én hatályba lépett módosítása vezette be. A törvény módosítását szükségszer űen követte a Vhr. módosítása, amely február 10-én lépett hatályba. Mindkét jogszabály megjelenését hosszú egyeztetés, a kötelezően betartandó, több körös kodífikácíös eljárás, valamint más hatóságok és a szakmai érdekképviseletek széles körű bevonása el őzte meg. A Vhr. 17. (2) bekezdése értelmében a vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedés e vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha, más nagyvadfajok esetében pedig 500 ha. Az a vállalkozó, aki vadfarmon vadhús elöállításával szeretne foglalkozni, megteheti területí korlátozás nélkül. Mivel azonban közvetleniil élelmiszert állít el ő, így meg kel l felelnie az állattartó telepek iránt támasztott követelményrendszernek. A Vtv -ben, illetve a Vhr-ben megfogalmazott kritériumok komoly humán és állategészségügy i szempontok alapján kerültek meghatározásra. A szóban forgó létesítmények rníiködtetésének állat-egészségügyi aspektus a tekintetében a legfontosabb irányadó jogszabály az élelmiszerláncról és hatóság i felügyeletéröl szóló évi=i. törvény, amelynek 18. és 20. -a határozza,meg az állattartó, valamint az állatorvos jogait és kötelezettségeit. Ezen kívül az Allategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló (V. 28.) FM rendelet vonatkozó előírásait is be kell tartani. Az állatbetegségek bejelentési rendjér ől szóló 113/2008. FVM rendelet alapján, annak 1. számú mellékletében meghatározott betegségek tekintetében mindkét létesítmény esetében fennáll a bejelentési kötelezettség. A Vtv nak (1) bekezdése alapján a jogosult köteles mindazon intézkedéseket megtenni, melyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvását, a beteg vad gyógyítását, az állatbetegségek megszüntetését és terjedésének megakadályozását szolgálják. Ennek érdekében a (2) bekezdés szerint a jogosult köteles a fertőző állatbetegség gyanúját faagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást az élelmiszerlánc - felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni. A vaddisznó tekintetében legjelentősebb betegségeket illetően a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésr ől szóló 75/2002. (VIII. 16.) FVM és (VIII. 22.) FVM rendelet, a sertésállományok Aujeszky-heitegségtcsl való mentesitésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) 2 ' 10 06/28 17 :05 TX/RX NO P02

3 ROM FVM parlamffnt 1 ICAW30. F005=T <MON) JUN :80,07.10 :03.~ e070 p 3 FVM rendelet, valamint az egyes Brucella-fajok elleni védekezés részlete s szabályairól szóló 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet vonatkozó előírásait kell betartani. Tájékoztatom Képvisel ő urat, hogy az új szabályozás következtében a vadfarmok a vadaskertek nem egymás versenytársai, hiszen a vadaskert vadászati, míg a vadfarm vadhús-előállítási célú Iétesítmény. Ezúton is szeretném megerősíteni, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemel t figyelmet fordít a kisvállalkozások támogatására. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja az elmúlt egy évben 65 vadfarm létesítési engedélyt adott ki, é s mintegy 140 további engedély kiadása várható. Ugyanakkor a mezőgazdasági vadkárok csökkentése érdekében a szabadterületen é1 ő vaddisznók mennyiségét is csökkenteni kell. Erre jó lehetőség a kukorica vetés és a gabona érés időszakában a károsított mezőgazdasági területeken a vaddisznók befogása és behelyezés e vadaskertekbe. Ezek a vaddisznók télen külfóldi vadászok részére társas nagyvad - vadászatokon értékesíthet ők. A vadászati turizmus éppen az elmaradott térségekben biztosít munkahelyet és megélhetési lehet őséget Képviselő úr előtt is nyilván ismert a felszaporodott szabadterületi vadállomány által okozott vadkár problémája, mely nem csak Magyarországon, hanem egész Európában komoly gondokat okoz. Az alábbi táblázatból jól látható az évente országosan keletkező mező- és erdőgazdasági vadkár, illetve a szabadterületi vaddisznó-populáció növekedése. A vadaskertbe éppen ezért elsősorban a szabadterületről befogott állatokat kell behelyezni, és ezáltal csökkenteni a tálszaporodott vaddisznólétszámot. Vadászati év " * 2007/200 8" 2008f20 Ufl9 * * Vaddisznó lelövé s szabad területen (db) Vaddisznó lelövés vadaskertben (db) I Vaddisznó befogás (db) Vaddisznó tavaszi becslés (db) Mezőgazdasági vadkár (ezer i1)'* $ Y i $ Erdei vadkár (ezer ft) *" A vadászati év adott év március 1-t61 következő év februárjának utolsó napjáig tart Az összes vadfajra vonatkozóan (országosan összesített adat ) (Forrás : Országos Vadgazdálkodási Adattár) Képvisel ő úr állításával szemben a határozatlan id őre sző lő vaddisznó tenyésztési engedélyt senkitől sem vonták be, az MgSzH Központ minden tenyésztőt levélben tájékoztatott a jogszabályi változásokról. Az a vállalkozó tehát, aki vadhúst szeretne előállítani, és ezzel akar kereskedni anélkül, hogy vadásznia kellene most már szabályozott körülmények között teheti, azonban be kell tartania mindazokat az el őírásokat, melyeket bármely más állattart ó telepnek. Emellett természetesen mivel a vaddisznó vadászható állatfaj, és így a Vtv. 3 ' :05 TX/RX NO P0 3

4 FROM FVM prrlrmwmt 1 KRpOS. FOOS.LT (MON) JUN I 6 : S8JST. l 8: S2lN p 4 hatálya alá tartozik a vadászati hatóság által támasztott követelményeknek is me g kell felelnie. A farmon történő tenyésztés esetében jogszabály nem áiiapít meg krítéríumokat a tenyészthető vad alfajára vonatkozóan. Amennyiben a tenyésztés célja élelmiszerelőállítás, úgy genetikai vizsgálat nem szükséges, azonban ha vadászati céllal kerül vadaskertbe behelyezésre az állat, akkor a genetikai szennyezés» elkerülése érdekében ezt el kell végeztetni. A genetikai vizsgálat bevezetésének indoka a Kárpát - medencében él ő szabadterületi vadpopulációk genetikai állományának védelme. A zárttéri állattartás sikerességét alapvet ően meghatározza az adott faj egyedeinek ún. technológiai tűrőképessége (a zárt tartási körülményeket és az ember állandó jelenlété t az állat a termelési és szaporodási mutatók számottevő csökkenése nélkül elviseli). Szinte az összes a zárttéri tartás tekintetében szóba jöhet ő vadfaj esetében léteznek olyan alfajok melyek technológiai türöképessége, esetleg húshozama a Kárpát - medencében honos alfajokénál jobb. Élelmiszer célú vadhús-előállításnál a vállalkozó jogosan alkalmaz alfajokat, változatokat, hiszen a termék ett ől még vadhúsnak min ősül majd. Az új, behozott egyedekkel történő keresztezésekb ől sziilety utódoknak a vadfarmról való kijutása azonban az őshonos, szabadterületi állomány genetika i szennyezését jelentheti. A vadfaunról vadaskertbe helyezett vaddisznók által jelentett potenciális genetikai veszélyt tehát a minimumra kell csökkenteni. A vadfarm a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/200'7. (X. 1$.) FVM rendelet ( a továbbiakban: TIR-rendelet) alapján nyilvántartásba vételre kerül, ezáltal a kialakításához szintén az illetékes megyei állategészségügyi hatóság hozzájárulása szükséges. Mindazonáltal ez a regisztráció nem díjköteles. Az állatok nyomonkövethetőségének biztosítása, egyedi nyilvántartása minden esetben az állattartók felelőssége, ezért az á érdekük is, hogy azt megfelelően vezessék. Vadaskertek esetében a Vtv_ nem írja elő a szabadterületról befogott vaddisznó egyedek karanténozását, azonban Vhr. 19. (I) bekezdése szerint a vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodáai terv szempontjai szerint vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, kifliin Z (zárttéri) megjelölés ű azonosító jelet ad ki. Ezen túlmenően a vadaskertben elejtett egyedek meghatározott szerveiből vett mintákat a hús értékesítése előtt kötelesek bevizsgáltatni. A vadaskertekbe történő betelepitéssel kapcsolatosan megfogalmazott aggályra val ó tekintettel hangsúlyozandó, hogy oda kizárólag járványügyi korlátozás alatt nem áll ó területről vagy létesítményb ől (vadaskertb ől, vadfarmról vagy vadasparkbál) lehe t vaddisznót bevinni. Mind a vadfarmra, mind a vadaskertbe történő szállítás esetén hatósági állatorvos igazolja az állatok megfelel őségét. Így például a fent említett FVM rendelet előírja, hogy vaddisznó csak negatív egyedi vizsgálati eredmény birtokában szállítható. A szerológiai vizsgálatok során pozitívnak bizonyult egyedekkel, illetve azok származási állományaikkal kapcsolatos további eljárást az MgSzH területi szerve határozza meg az MgSzH Központtal való egyeztetést 4 ' 10 06/28 17 :05 TX/RX NO PO4

5 FROM FVM PRRLAMEMT t KAPOS. F0082T lmom>jiim I$ : S$/ST. 1$ : 62/Ma $74 P 5 követően. A Vtv a -- mely kimondja, hogy a vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területr ől az engedélyben meghatározott vad ne törhessen ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be a járványvédelmet is segíti. A fentiek alapján a vadaskert a vadfarmon tartott állatokkal szemben nem jelent lényegesen nagyobb járványtani kockázatot. A vadaskertben történő vadászatok száma csökkenésének csupán egyik oka a gazdasági világválság. A külföldiek számára kiadott vadászati engedélyek száma ugyanis nem csökkent számottevően. A másik ok a vadaskertb ől származó trófeákkal szemben az utóbbi években tapasztalható bizalmatlanság. Bizonyára Képviselő úrnak is tudomása van arról, hogy a környez ő országokban előfordultak visszaélések vadfarmon nevelt és vadászatra kihelyezett vaddal. Egyik kiemelkedő nemzetközi botrány volt a 2005-ben Bulgáriában terítékre hozot t szarvasbika esete, melyet a vadászvendéggel azt a látszatot keltve lövettek le, minth a az állat több mint tíz éven keresztül szabadterületen nevelkedeft volna. Ugyanakkor néhány hónappal később kiderült, hogy ezt a bikát Ausztriában vadfarmon nevelték é s iliegálísan szállították Bulgáriába, majd az elejtést követ ően megkísérelték világrekordként elbíráltatni. Csak a nemzetközi összefogásnak köszönhető, hogy ez a próbálkozás éppen Magyarország kezdeményezésére nem sikerült. Legnagyobb vadászati értéke mindig is a szabadterületi vadászatoknak volt és van, Magyarország vonzereje pedig éppen kiváló minííségü szabadterületi vadállományában rejlik. Hazánk e vadászatok tekintetében vezet ő szerepet tölt be Európában, a magyar vadászati igazgatásnak pedig első sorban ezt kell támogatnia és segítenie, hiszen ehhez kötődik több' mint tízezer munkahely. Munkájához sok sikert kívánva, megköszönöm, hogy érdekl ődésével is segíti a munkánkat! Budapest, június,, '2_%." 5 ' 10 06/28 17 :05 TX/RX NO P05