Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány FÓKUSZBAN A VERSENYKÉPESSÉG EGY TARTÁLYKOCSIS VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA Készítette: Miklós Mariann Budapest, 2006.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. PIACI SAJÁTOSSÁGOK A magyarországi közúti fuvarozói piac jelenlegi helyzete A közúti fuvarozásra jellemző trendek A magyarországi közúti árufuvarozás helyzete Európában Közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozások Magyarországon A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozásának piacának vizsgálata keresleti oldalról Élelmiszeripari trendek Magyarországon Egy kérdőíves piackutatás eredményei 14 KÉRDŐÍV AZ ETH ÉLELMISZER TARTÁLY HUNGÁRIA KFT BEMUTATÁSA A külföldi tulajdonban lévő cég sajátos helyzete a magyar piacon Az Élelmiszer Tartály Hungária Kft. megrendelői köre A vállalat dinamikus növekedése Legfontosabb útirányok A fuvarozott termékek típusa Fuvareszközök kihasználtsága Emberi erőforrások A vállalat működési folyamata: tervezés, szervezés, ellenőrzés 30 4.MILYEN LEHETŐSÉGEK VANNAK A VÁLLALAT NÖVEKEDÉSÉRE? SWOT analízis Hogyan növelhető a vállalat versenyképessége? A menedzsment szerepe A költségek szerepe a versenyképesség növelésében Az intellektuális tőke Gépkocsivezetők képzése, motiválása A megbízók elégedettségének növelése Minőségbiztosítás Total Quality Management Marketing A versenytársak ismerete Innováció, folyamatos fejlesztések Likviditási problémák kezelése Hogyan növelhető a hatékonyság? A fuvareszközök hatékonyabb kihasználása Járműpark bővítése Alvállalkozók bekapcsolása Szállítmányozási tevékenység A fuvar és raktérbörzék által nyújtott lehetőségek kihasználása Együttműködés nagyobb szállítmányozó vállalatokkal KONKLÚZIÓ 57 Mellékletek 57 Felhasznált irodalom 65 2

3 1. BEVEZETÉS A dolgozat az Élelmiszer Tartály Hungária Kft, egy igen fiatal magyarországi közúti fuvarozó cég helyzetét vázolja és megoldásokat keres arra, hogyan lehetne a vállalat versenyképességét növelni a magyar piacon. Az ETH Kft. több évtizedre visszatekintő spanyol és francia anyacégek leányvállalataként a múlt évben kezdte meg tevékenységét Magyarországon. A vállalat fő tevékenysége a folyékony élelmiszerek nemzetközi közúti fuvarozása. A dolgozat témaválasztása során fontos szempontnak tartottam, hogy egy ténylegesen létező vállalat működését vizsgáljam meg. Választásom elsősorban azért esett erre a vállalatra, mert tevékenysége a közúti fuvarozáson belül speciálisnak tekinthető. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy az országban jelenleg még csak kevés versenytársa akad a folyékony élelmiszerek szállítása területén. Emiatt számos lehetőség kínálkozik a fejlődésre, a fellendülésre, ugyanakkor sok kihívással is szembe kell néznie. Magyarország uniós csatlakozása után a határok megszűnése alkalmat ad arra, hogy egyre több fuvarozó cég lépjen a piacra, melynek következtében jelentősen megnövekedik a verseny a közúti szállítás területén is. Az új szereplők piacra lépése mellett számítani kell arra, hogy egyre nagyobb arányban fognak megjelenni a szomszédos, valamint a kelet közép európai országok fuvarozói a magyar piacon. A nyugati cégek is egyre inkább leányvállalatok alapítására koncentrálnak a keletközép-európai országokban, modern járműparkkal és helyi gépkocsivezetők alkalmazásával. Emellett egyre inkább felfedezik a vonzó helyi piacokat is. Ezen fejlemények fényében érdekes azt vizsgálni, hogy a többi között ezek az új cégek hogyan felelnek meg a növekvő keresletnek, mindenekelőtt szolgáltatásaik minősége szempontjából. A dolgozat első részében azt vizsgálom, milyen piaci környezetben működik az Élelmiszer Tartály Hungária Kft. Első lépésben bemutatom a magyarországi közúti fuvarozási piac sajátosságait. Ezen belül is részletesebben megvizsgálom, milyen sajátosságokkal rendelkezik a folyékony élelmiszerek közúti szállítása. Majd egy piackutatáson keresztül azt elemzem, mekkora igény jelentkezik hazánkban erre a szolgáltatásra, milyen jelenlegi és potenciális versenytársakkal kell a vállalatnak szembenéznie, illetve milyen kilátások várhatóak a jövőre nézve. A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása iránti igényt egy primer kutatáson keresztül mértem fel, mely során közel félszáz magyarországi élelmiszeripari vállalat által kitöltött kérdőívet 3

4 elemeztem. A megkérdezett vállalatok tevékenységüket a tejipar, borgazdaság, gyümölcslégyártás, üdítőipar, valamint olajipar területén végzik. A fuvarozási piacon levő versenyhelyzetet szekunder adatok, különböző az ágazatra vonatkozó statisztikák alapján elemeztem. A dolgozat második részében bemutatom az Élelmiszer Tartály Hungária Kft-t, a vállalat kialakulásának körülményeit, a szervezet felépítését, illetve működési folyamatát. A vizsgálatom alapját a vállalatnál töltött 15 hetes gyakorlat alatt megszerzett ismeretek, tapasztalatok, illetve a vállalat vezetőségétől kapott dokumentációk képezik. A dolgozatnak ebben a részében azt vizsgálom, milyen módon növelhetné a vállalat a versenyképességét annak érdekében, hogy minél jobban helyt tudjon állni az egyre erősödő versenykörnyezetben és lépést tudjon tartani az átalakuló piac követelményeivel. Végül összefoglalom, milyen változtatásokra van szüksége a vállalatnak annak érdekében, hogy a vevői igényeket még tökéletesebben ki tudja elégíteni, és javaslatot teszek a hatékonyság javítására vonatkozóan. 4

5 2. PIACI SAJÁTOSSÁGOK Első lépésként bemutatásra kerül az a piaci környezet, amelyben az Élelmiszer Tartály Hungária Kft. a tevékenységét végzi. A gazdaságban, a kereskedelemben várható trendek a közúti árufuvarozás kilátásait is befolyásolják, és a vállalat működése szempontjából fontos annak ismerete, hogy mi várható a fuvarozási piacon. Ahhoz, hogy egy vállalat eredményesen tudjon működni, ismernie kell a piac tulajdonságait, az érvényben levő szabályozásokat, változásokat, különböző trendeket. Fel kell tudnia mérni a piacon rejlő lehetőségeket, és tisztában kell lennie azzal is, milyen versenytársakkal kell szembe néznie. Ezért dolgozatom első fejezetében bemutatásra kerül a magyar közúti fuvarozói piac jelenlegi helyzete, bemutatom a Magyarország uniós csatlakozását követően megváltozott versenyhelyzetet és a piacra jellemző jelenlegi és jövőbeli trendeket. Ezeket minden vállalatnak figyelembe kell venni a kereskedelempolitika és üzleti stratégia, valamint a marketingstratégia kialakításánál. Egy marketing orientált vállalatnak azzal is tisztában kell lenni, mit kíván a piac, milyenek a vevők igényei, és tudnia kell azt is, hogy a versenytársaihoz képest ő hol helyezkedik el a piacon. Ezért a fejezet második részében bemutatásra kerülnek azok a nagyobb magyarországi élelmiszeripar külkereskedelmére vonatkozó trendek is, különös tekintettel azokra az ágazatokra, amelyek folyékony élelmiszerek, úgymint tej, bor, olaj, gyümölcslevek előállításával és kereskedelmével foglalkoznak. Több mint kétszáz termelő, feldolgozó és kereskedő vállalatot kerestem meg egy kérdőíves felmérés során, hogy pontosabban megismerjem, milyen igény jelentkezik a magyar piacon a folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása iránt, és mi az, amit a megbízók elvárnak a fuvarozó vállalatoktól. 5

6 2.1. A magyarországi közúti fuvarozói piac jelenlegi helyzete május 1-je vízválasztó volt a közúti fuvarozás területén is. Azelőtt a magyar vállalkozásoknak a közlekedési piac kínálati szereplőjeként csak külön engedély birtokában lehetett piacra lépni, eddig az időpontig ugyanis a nemzetközi árufuvarozói tevékenység engedélyhez volt kötve. Az úgynevezett nemzetközi árufuvarozói engedélyeket pályázat útján lehetett megszerezni, és később a fuvarozók egymás között hivatalosan elcserélhették, adhatták-vehették őket. Az engedélyekre kvótarendszer volt érvényben, amely nagymértékben korlátozta a versenyt a nemzetközi árufuvarozói területen, a kötött szabályok szerint végzett tevékenység esetében a versenynek igen szűk mozgástere maradt. Magyarország május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, melynek következményeként a közúti árufuvarozás területén megszűntek a különböző korlátozások, és nagymértékben erősödött a versenyhelyzet. Mivel a magyar belföldi és nemzetközi fuvarozási tevékenység a csatlakozás előtt nemzetközi engedélyhez volt kötve, ezért az engedéllyel rendelkezők számára bizonyos védettséget nyújtott ez a rendszer. A csatlakozás után ez a védettség megszűnt. Ezt az időpontot követően az EUn belül a közúti árufuvarozás közösségi engedély birtokában, közlekedési engedély nélkül végezhető. A közúti árufuvarozásban jelenleg még tilos a kabotázs. Az Európai Unión kívüli loco, tranzit és harmadik országos fuvarozáshoz továbbra is szükséges a közösségi engedély, továbbá itt a közlekedési engedélyek érvényben maradtak. A közúti közlekedésen belüli verseny kiemelt jelentőségét az adja, hogy ebben az ágazatban jelentős liberalizáció zajlott le. Magyarországról az Unióba, illetve az onnan ide irányuló forgalom esetében megszűntek a vámhatárok, a vámkezeléssel járó adminisztrációs feladatok, valamint a határátkelőkön való várakozás. Ez jelentősen megkönnyítette az Európai Unió tagországába irányuló nemzetközi árufuvarozást folyamán növekedett a hazánkban bejelentett fuvarozási vállalkozások száma. Aki a szakmához jutás hármas feltételrendszerét (jó hírnév, megfelelő pénzügyi helyzet, szakmai alkalmasság) teljesíti, az alanyi jogon végezheti a nemzetközi fuvarozást. A jóval szigorúbb európai uniós feltételeknek csak a tőkeerős, többnyire társas vállalkozások tudtak megfelelni, a kevésbé tőkeerős, egyéni vállalkozások kénytelenek voltak megszüntetni tevékenységüket, vagy a nagyobb vállalatok alvállalkozójaként tovább működni. 6

7 Jelenleg egyre több magyar vállalkozás, folyamatosan gyarapodó járműparkkal vesz részt a belső és külső határokon átnyúló fuvarozási tevékenységben. Sokan viszont úgy kezdték el a tevékenységüket, hogy nem voltak tisztában a reális költségekkel, amikor szolgáltatási díjaikat kalkulálták. A rendkívüli túlkínálat mindenkinek megnehezítette a dolgát, ugyanakkor bizonyos piaci szegmensekben minőségromláshoz vezetett. A magyar fuvarpiacon kiéleződött az árverseny, a fuvarozók minél alacsonyabb árat kínálva próbálják megnyerni a megbízókat. A nemzetközi fuvarozóknak a több hazai vállalkozás és egyre nagyobb járműpark mellett a nemzetközi fuvarozási piacon a külföldi versenytársakkal is meg kell küzdeni a fuvarmegbízások elnyeréséért. A hazai ágazat képviselői előtt a kompromisszumok nélküli minőség, az európai követelmények teljesítése, az integrált piac lehetőségeinek kiaknázása nyithat új perspektívákat A közúti fuvarozásra jellemző trendek Az előrejelzések szerint a Magyarországon a közúti fuvarozás forgalma 1999 és 2010 között megduplázódhat. Az Európai Unió piacán is egyértelműen a közúti fuvarozás térnyerése figyelhető meg. A megbízók egyre inkább igénylik, hogy az áruk biztonságosan és időben érkezzenek el a felhasználókhoz, és ez mindinkább a közúti fuvarozás előretörését indokolja. Magyarország uniós csatlakozásának következtében megszűntek a különböző korlátozások, a hosszú határvárakozások, a különféle nem szabvány előírások, mérlegelések, és az ezekkel kapcsolatos felesleges többletköltségek. Megindult a fuvarozási piac liberalizációja, melynek következtében egyre több hazai vállalkozás lép piacra. Ezzel párhuzamosan egyre erősödik a külföldi fuvarozók térnyerése Magyarországon. Ezeket a vállalkozókat elsősorban a nagy külföld beruházások vonzzák, szívesen vesznek részt logisztikai, vagy ipari parkok beruházásaiban. Gyakran a Magyarországra települő gyártó cégek magukkal hozzák az otthoni szállítmányozójukat, logisztikai partnerüket. A nyugati fuvarozók, szállítmányozók mellett pedig egyre több kelet európai versenytárs lép színre a magyar piacon. A magyarországi járműpark az elmúlt években nem sokat fiatalodott (1. számú melléklet). A több évtizede szolgáló, s a beüzemelésük idején érvényes 7

8 előírásoknak továbbra is megfelelő gépkocsikat nem lehet arra hivatkozva leparancsolni az útról, hogy nem teljesítik a legújabb környezetvédelmi normákat. Ez az elavult járműpark főleg a belföldi fuvarozásra jellemző. Szakértők mégis úgy vélik: a következő években kiszorítja az öreg gépeket a megbízók növekvő igényessége, illetve néhány a kocsik használatát korlátozó, de nem általánosan tiltó rendelet. A Magyarországról indított exportfuvarok többségét külföldi tehergépjárművek viszik. Ennek egyik fő oka, hogy, ezek a szerelvények tranzitban áthaladtak az országunkon egy hosszabb fuvart teljesítve, - pl. olasz-román -, majd üresen lépnek be Magyarországba, hogy itt rakodjanak magyar exportárut. Gyakran a hazai szállítmányozók is inkább kelet európai fuvarozókat választanak, mivel a magyar fuvarozók tevékenysége ÁFA-köteles (25%), ráadásul a keleti versenytársak alacsonyabb költségekkel is dolgoznak, mint a magyarok. Magyarországon egyfajta szerepcsere is megfigyelhető a nemzetközi közúti fuvarpiac szereplőinél: a megbízók a szállítmányozókat kihagyva közvetlenül kötnek szerződéseket a fuvarozókkal, akik alvállalkoztathatnak szállítmányozókat, vagy hasonló fuvarosokat. Ugyanakkor ez a jelenség, valamint a biztonságra törekvés a szállítmányozókat fuvareszközök, vagy fuvarozócégek megvételére ösztönözte, így ma már több klasszikus szállítmányozó cégnek komoly érdekeltségei vannak fuvarozócégekben az alvállalkozói eszközpark mellett. A biztonság kedvéért a legtöbb cég komplex logisztikai szolgáltatást is nyújt. Ennek hátterében a biztonság utáni vágy, a jobb piaci pozíció elfoglalása utáni szándék áll. A jövőben a fuvarozási színvonal emelkedése várható. Egyebek mellett ez a cégvezetők és a gépkocsivezetők képzését is jelenti. Az EU-ban a piacra jutás elengedhetetlen feltétele a megfelelő szakmai hozzáértés. Ez egyben megváltoztatja az eddigi költségközpontú marketingstratégiát is. A magas szintű szolgáltatást nyújtó fuvarozónak van csak esélye az igényes megbízók megszerzésére, a versenyben pedig nem az árak leszorítására, hanem a minőség folyamatos fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Jellemző tendencia a nemzetközi árufuvarozási piac szegmentálódása, az árufuvarozási piac egyre inkább differenciálódik. Megjelent egy olyan piaci szegmens (a nagyobb értékű, speciális elbánást igénylő áruk fuvarozásának szegmense), ahol az értékteremtő kiegészítő szolgáltatások, a minőség szerepe 8

9 felértékelődik. Míg az alacsony értékű áruk fuvarozása esetében a költségek a meghatározóak, így itt az alacsonyabb árat kínálók egyértelmű versenyelőnyt élveznek. A másik területen több tényező együttesen biztosít versenyelőnyt, nem csupán az árak. Az EU fuvarosai jobb pénzügyi feltételekkel képesek ezeknek az értékteremtő plusz szolgáltatásoknak a nyújtására, ami jelentősen erősíti versenypozícióikat a piacnak ebben a szegmensében. Az árversenyben viszont a kelet-európai fuvarozók vannak nagyobb előnyben. A szegmentálódást tehát a régi és új tagállamok között is megfigyelhetjük. A most csatlakozott országok fuvarosai leginkább magát a helyváltoztatást nyújtják, így a költségérzékeny piaci szegmensben van versenyelőnyük. Az EU fuvarosai pedig egyre inkább az értékteremtő plusz szolgáltatások nyújtásával igyekeznek a piac másik szegmensében versenyelőnyt biztosítani maguknak. Ily módon a közúti árufuvarozási piac differenciálódása az összetettebb logisztikai szolgáltatások és a hagyományos árutovábbítás irányában kezdődött meg. A hagyományos árutovábbításnak elsősorban a speciális áruk tekintetében és a helyi disztribúció tekintetében van jövője. Napjaink közúti árufuvarozási piacának a szegmentálódás mellett másik markáns jellemzője a koncentrációs folyamat A kereslet változása, eltolódása a minőségi és - lehetőleg - teljes körű szolgáltatások felé megnövelte az igényt a hivatásos fuvarozók, és a különböző együttműködések iránt. Annak ellenére, hogy a kisvállalkozások adják a közúti fuvarozói szakma gerincét, a koncentrációs folyamat hatására megkezdődött a nagyobb cégek kialakulása. A nemzetközi forgalomra szakosodott fuvarozóknál a piaci koncentráció viszonylag gyorsabb. Gondoljunk csak a Volán Tefu és a Hungarocamion egyesülésére, vagy a DHL Danzas frigyre. Ehhez járul hozzá a stratégiai szövetségek létrehozása is, ennek értelmében a közúti fuvarozók egymás között, vagy szállítmányozó céggel, vagy vasút-, illetve hajóstársasággal szoros és tartós együttműködést alakítanak ki A magyarországi közúti árufuvarozás helyzete Európában Hazánk földrajzi adottságainál fogva évszázadok óta fontos szerepet tölt be az európai közlekedésben. Ez a szerep az ország európai uniós taggá válása után egyre erősödik. A csatlakozás legfontosabb pozitív hatása az unióba illetve az onnan ide irányuló forgalom 9

10 esetében abból adódik hogy az EU-n belül nincsenenk vámhatárok, így nincs a célországban történő vámkezelés, így megszűnnek az ezzel kapcsolatos feladatok. Az unióhoz nem csatlakozott keleti és déli szomszédainkkal való határaink azonban megmaradtak kifelé zárt, uniós határoknak. Magyarországnak csakúgy mint a többi közép-európai országnak legnagyobb hátránya, hogy a nyugati országokhoz képest elmaradott az infrastruktúrájuk, különösen az utak állapota kritikus, illetve kevés az autópálya. A közutak mellett ugyanakkor a vasúti hálózatot, s a belvízi hajózást is fejleszteni kell, hiszen így mérsékelhető az utakra háruló forgalom, s a környezet kímélése szempontjából is ez az előnyösebb megoldás. Az EU is azt szorgalmazza, hogy a közúti áruszállítás minél nagyobb részét vasúton, illetve hajókon bonyolítsák le. A közép-európai országok azonban egyelőre inkább a közutak fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Szakemberek négy jelentős európai kereskedelmi útvonal kialakulásával számolnak. Az első az északi vonal, amely a Ruhr-vidékénél kezdődik, s Hamburgon át Stockholmba tart. A második útvonal Berlinből indul, s Lódzon át Varsó felé tart. A harmadik útvonal Nürnbergből indul ki, s Csehország és Szlovákia irányába mutat. Ennek az útvonalnak a meghosszabbítása Pozsonyon keresztül Budapest felé irányul, amely nemcsak a nyugatkeleti, hanem az északi-déli útvonalak metszéspontjában található. A negyedik déli útvonal Münchentől indul el, s Bécsen át Budapest, valamint a dél-európai államok a végállomás. Magyarország előnyét a régióban biztosítja a kedvező földrajzi fekvése, és az, hogy korábban bizonyos előnyre tettünk szert az infrastruktúra fejlesztése terén. A közeljövőben csatlakozni kívánó országok Románia és Bulgária szintén Magyarországhoz fekszenek legközelebb, ami további lehetőségeket kínál. A magyar közúti fuvarozók egyelőre nyugati versenytársaikhoz képest árban versenyképesebbek. Ennek oka az alacsonyabb munkabérekben és árszínvonalban keresendő. A Magyarországról külföldre irányuló fuvarok területén azonban a keletközép-európai fuvarosok szlovákok, a csehek, a lengyelek, az ukránok, a románok sokszor versenyelőnyben vannak a magyarokkal szemben, mert alacsonyabb költségekkel dolgoznak, és olcsóbban szállítanak. Jelenleg a közép- és kelet-európai országokban alacsonyabbak a bérek, ezért a közúti fuvarozók nyomott árakon - bár alacsony jövedelmezőséggel - kínálják szolgáltatásaikat. Magyarországon az átlagos költség az EU átlagköltségének kétharmadát teszi ki, a magyar bérek mindössze egyharmadát érik el az európai uniós átlagnak. 10

11 Közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozások Magyarországon A fuvarozó vállalkozások piacra lépésének feltétele 2003 elejétől, ha egy EU-s rendelkezés szerint igazolja, hogy a megfelelő tőkeerővel rendelkezik. A tőkeerőnagyság gépkocsinként és gépkocsi számtól függően változó. Ezzel párhuzamosan a vállalkozásnak ki kell tudni állítani egy olyan személyt, aki megszerezte a fuvarozó vállalkozás vezetésére jogosító szakmai képesítést. Mindezen feltételek megtartása mellett a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a piacon való tevékenységükhöz kapcsolódóan a jó hírnévre vonatkozó valamennyi követelményt képesek teljesíteni, a szakmai vezető és a vállalkozás gazdasági működése szempontjából is. A jó hírnév elsősorban úgy értelmezhető, hogy a vállalkozásoknak ne legyen az állammal szemben olyan adó jellegű tartozása, amely a saját hibájából keletkezett, s ezt előre megfontolt szándékkal fenntartja. A nemzetközi fuvarozó vállalkozás hazánkban akkor léphet a piacra, ha előtte legalább két évet belföldi fuvarozó vállalkozóként már tevékenykedett, és megszerezte a nemzetközi árufuvarozási tevékenységhez szükséges szakmai képesítést. A feltételek gazdasági oldalán bizonyos banki garanciákat kell szerezni, mert az első szerelvényekre 2,2 millió forinttal kell rendelkeznie a fuvarosnak, minden további járműre pedig 1,5 millió forinttal. 1 Ezt a feltételt lehet kiváltani a bankgaranciával, tőkeerősebb vállalkozások esetében pedig könyvvizsgáló is garantálhatja, hogy rendelkezésre állnak a szükséges anyagi erőforrások. A mai magyar nemzetközi közúti árufuvarozói piac két legerősebb résztvevője a Waberer s Csoport Hungarocamion és a Révész Csoport. A mezőnyt a Hungarocamion vezeti mintegy 1500 autóval, őt követi a Révész Csoport, melynek 550 tehergépjárműve van forgalomban. A középmezőnyben közúti fuvarozási vállalkozás foglal helyet, ők átlagosan autóval rendelkeznek. A fuvarpiac másik 50%-át azon kisvállalkozások alkotják, melyeknek csupán 1-3 tehergépjárművük van, nagy többségüknek csak egy, ők általában speditőrcégektől kapnak megbízást. Folyékony élelmiszerek fuvarozására kevés vállalat specializálódott, a magyar piacon jelenlévő nagyobb versenytárs a FoodTankers Transport Hungary, és a Hoyer Hungaria Kft., mellettük pedig néhány hazai vállalat tevékenykedik, mint például a Szabó Juhos Transz Bt., a Tardi Fuvarozási Bt, és az Alois Steiner Kft. 1 Hörcsöki Sándor: Árufuvarozás A szakmai vezetőre vonatkozó előírások: AutóKözlekedés 2005/19.IX oldal 11

12 Csak a nagyobb és tőkeerősebb fuvarozó vállalatok és a kifejezetten a folyékony élelmiszerek fuvarozására specializálódott vállalatok rendelkeznek a tevékenység végzésére alkalmas fuvareszközökkel. A többi vállalatnak ezen speciális fuvareszközök beszerzése és fenntartása nem lenne kifizetődő A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozása Az élelmiszerek minőségével és szállításával kapcsolatos szabályok az utóbbi 30 évben számottevően növekedtek. A fogyasztók egyre igényesebbek, és egyre többet foglalkoznak azzal, hogy az általuk fogyasztott élelmiszerek honnan származnak, és milyen kezelésben részesültek. Az élelmiszerek biztonságának és minőségének biztosítására dolgozták ki a lehetséges veszélyek elemzésére és megelőzésére szolgáló HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) rendszert. A veszélymegelőző folyamatszabályozási rendszer fő célja, hogy a fogyasztó egészségét nem veszélyeztető, biztonságos élelmiszerek előállítását, forgalmazását biztosítsa. Az élelmiszerek közúti fuvarozására vonatkozó általánosan elfogadott szabály, hogy az élelmiszerek minőségének biztosítása érdekében azokat csak olyan eszközökkel lehet szállítani és tárolni, amelyekben korábban nem tartottak emberi táplálkozásra alkalmatlan anyagokat. Az Európai Unió 93/43/ECC direktívájának IV.2. függeléke szerint a folyékony, granulátum vagy por formájú ömlesztett élelmiszereket csak olyan tartályban lehet fuvarozni, amelyek kizárólag élelmiszerek fuvarozására vannak fenntartva 2. Ezeken a tartályokon jól látható módon meg kell jelölni, egy vagy több közösségi nyelven, hogy kizárólag élelmiszerek fuvarozására szolgál. Általában a következő jelölést kell használni: For foodstuff only. Az emberi fogyasztásra szánt, gyorsan romló küldemények esetében arra is szükség van, hogy azokat a fuvar úton meghatározott hőmérsékleten tartsák. A hőmérsékletben bekövetkező változás ezeket az élelmiszereket fogyasztásra alkalmatlanná teszi. Ezeknél a küldeményeknél a fuvarozó felelősségét ki kellett terjeszteni a fuvarút során, az adott élelmiszerre vonatkozó meghatározott hőmérsékleten tartásra. Ez a követelmény azonban szükségessé tesz olyan járműveknek a rendszerbe állítását, 2 Bulk over the road Food tanker transport safety and security guidelines (Food Industry Transportation Coalition ) 12

13 amelyek különböző külső hőmérséklet ellenére képesek tartani az előírt belső hőmérsékletet. Európában a gyorsan romló élelmiszerek fuvarozására az ATP szabályai érvényesek A folyékony élelmiszerek közúti fuvarozásának piacának vizsgálata keresleti oldalról Miután láttuk, hogy mi jellemző a magyarországi közúti fuvarozás piacára, ezen belül is a folyékony élelmiszerek szállítására, és megvizsgáltuk, hogyan alakul a kínálat ezen a területen, most nézzük meg, milyen igény jelentkezik erre a szolgáltatásra a magyar termelő-, feldolgozó-, illetve kereskedő vállalatok részéről. A folyékony élelmiszerek szállításával kapcsolatban két tendenciát tartok fontosnak megemlíteni: A JUST IN TIME ezen a területen is egyre nagyobb jelentőséget kap. A nagy feldolgozóüzemek ma már igyekeznek optimalizálni a termelési folyamataikat, és azokat úgy megszervezni, hogy minél kevesebb készletet kelljen raktározni. Ezért különösen fontos, hogy az alapanyagok időben érkezzenek meg a feldolgozó üzembe, ami azt jelenti, hogy pontosan a megrendelt időben, se később, se hamarabb. A gyorsan romló élelmiszerek, mint például a tej esetében a pontosságnak különösen nagy szerepe van. A megbízók tehát nagyfokú pontosságot, JUST IN TIME szállítást várnak el a fuvarozóktól. Napjainkban a technológiák és a termékek életciklusának lerövidülése mellett a globalizáció hatásai is egyre inkább megfigyelhetők. A termelés globalizációja világjelenség, ami jelen van az élelmiszeriparban is. Alapja, hogy ugyanazt a terméket a világban bárhol meg lehet vásárolni. Ennek egyik következménye, hogy egyre több multinacionális vállalat jön létre. További következmény, hogy a termelési folyamat fázisában lévő jellegzetes tevékenységeket a logisztikai lánc vége felé igyekeznek eltolni, hogy a termékek a piacon minél közelebb legyenek a fogyasztókhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végső műveleteket a felhasználók közelében végzik el, így figyelembe tudják venni késztermékekkel kapcsolatos speciális igényeket (pl. nemzeti szokásokat, helyi igényeket). Ez a jelenség megfigyelhető a folyékony élelmiszerek feldolgozása 13

14 területén is. Egy egyszerű példa: a tejet legtöbbször nem pasztőrözve, csomagolva szállítják, hanem ömlesztve, tartálykocsikban, és a rendeltetési helyen kerül majd feldolgozásra, alkalmazkodva a helyi szabályozásokhoz (pl. zsírtartalom, csomagolás, jelölések). Ennek következtében egyre nő az igény a speciális járművekkel való fuvarozás iránt. A következőekben röviden bemutatom a magyarországi tejipar, borgazdaság, étolajipar, méhészet, gyümölcslégyártás jellemzőit, és a piaci trendeket. Majd elemzem az ágazat vállalatainak közreműködésével készült kérdőíves felmérés eredményeit, amelyben arra kerestem a választ, hogy a magyar élelmiszertermelő -, feldolgozó-, és kereskedő vállalatok külkereskedelme hogyan alakul (milyen termékeket, milyen országokba exportálnak, illetve milyen országokból importálnak, milyen mennyiségben, milyen fuvareszközzel, stb.), a fuvarozást milyen vállalatokkal végeztetik, és mik a legfőbb elvárások a fuvarozókkal szemben Élelmiszeripari trendek Magyarországon Napjainkban a magyar tejipar mind minőségben, mind választékban európai színvonalú kínálattal áll a hazai fogyasztók rendelkezésére, emellett évente mintegy millió USD értékű exporttal járul hozzá az élelmiszergazdaság külkereskedelmi forgalmához. A Magyarországon termelt nyers tej minősége az elmúlt években egyre növekedett, megfelel a legszigorúbb EU követelményeknek is. Magyarország EU-s csatlakozása után az EU minőségi kategóriáit figyelembe véve csak az extra minőségű tej kerülhet emberi fogyasztásra január 1-től a Codex Alimentarius Hungaricus termelői nyers tej fejezetében elfogadott EU konform minősítési rendszer lépett életbe. A tejtermelést folytató gazdálkodó egységek szerkezete is megváltozott. A nagy társaságok mellett megjelentek az életképes családi gazdaságok, magánvállalkozások. A magyar tej és tejtermék export több évtizedes múltra tekint vissza. Nem elhanyagolható a tejkoncentrátum és a sajtkrém exportja, mely termékek célországa nagyobbrészt tengeren túli. A legnagyobb hazai tejipari vállalatok a 14

15 következők: Danone Kft., Dráva Tej Kft, Kuntej Rt., Parmalat Hungária Rt., Sole Hungária Rt., Új Mizo Rt. Magyarországon a méhészetnek a honfoglalás koráig visszanyúló hagyományai vannak. A méznek és a belőle készült édességeknek, italoknak (mézsör), valamint a méhviasznak történelmünk során jelentős gazdasági szerepe volt. Dús és változatos méhlegelőinken több mint 800 növényfaj termel nektárt, virágport. A méhészet a magyar mezőgazdaság speciális, nem nagy, de fontos ágazata. Napjainkban család foglalkozik az országban méhészkedéssel, és mintegy tonna méz kerül a hazai és külföldi piacokra. A magyar méz kiváló minősége miatt keresett exportcikk. Kiemelkedő jelentősége van akácmézünknek, amely a nemzetközi piacokon ármeghatározó szerepet betöltő fajta méz. Az EU országokban élő méhészek, az EU méz fogyasztásának alig 50%-át tudják megtermelni és várhatóan a következő évtizedben sem emelkedik jelentősen a termelésük, így az exportlehetőségünk hosszútávon is igen kedvezőnek tűnik. Magyarország legfőbb mézüzemei a következők: Apimel R Kft., Mézes Kert Kft., Alba Méz Kft., Golden Nektar Kft., Méz Világ Kft, Pannon Honig Kft, Hungaronektár Kft. A magyarországi bortermelés jellemzői: hazánk területén a szőlő őshonos növény, egyes máig élő hagyományok meghatározzák a borvidékek elhelyezkedését, a forgalmazott borok jellegét, minőségét, megjelenését. A szőlő 94-94%-a borként feldolgozva kerül felhasználásra. A bortermelés alakulására jellemző, hogy az egyes évek terméseredménye szélsőséges módon eltér egymástól. A termelési szerkezetre jellemző, hogy nagyon sok a szőlőtermelő, és viszonylag kevés a valóban piaci tételben termelő vállalkozás. Az éves szinten előállított közel 3,5 4,5 millió hl bor gyakorlatilag teljes mértékben fedezi a hazai ellátást (3 millió hl) és 1 millió hl exportot tesz lehetővé. Az import nem jelentős, célja a választékbővítés. A célpiaciok vonatkozásában az európai túlsúly jellemző. A legnagyobb borgazdaságok a Tokaj kereskedőház mellett az Aliscavin Rt., a Balatonboglári RT., az Egervin Rt., a Hungarovin Rt. A magyar borok mellett a magyar pezsgőgyártás és likőrgyártás is nemzetközileg elismert, mely Törley és Zwack nevéhez fűződik. Magyarországon a növényi és állati eredetű olajok közül legjelentősebb a napraforgómagból készült étolaj, ennek exportját tekintve Magyarország 15

16 Argentína és Franciaország mellett az egyik legjelentősebb exportőr a világon. A fontosabb növényi olajok közül a lenolaj és a szójaolaj kivitele a kilencvenes években folyamatosan csökkent. Az olívaolaj kedvező hatásait nemrég kezdték felfedezni a magyar fogyasztók, ezért ennek importja egyre jobban növekedésnek indult. A legjelentősebb étolajipari vállalatok: Bunge Rt., Corn Drop Kukoricacsírafeldolgozó Kft., és a Royal Brinkers Hungary Kft. A gyümölcslé gyártása a magyarországi élelmiszeripar egyik legfiatalabb szakágazata. Az elmúlt évtizedben létesített üzemek műszaki színvonala, az alkalmazott technológia megegyezik a világ élvonaláéval, így a gyártott termékek minősége is nagyon jó. A magyar gyümölcslégyártás 500 millió liter/év feletti termelő kapacitással rendelkezik, melynek kihasználtsága azonban csak részleges ban 470 millió liter terméket állítottak elő, melynek mintegy 75%-át belföldön értékesítették, 25%-át exportálták, elsősorban a már hagyományosnak számító keleti piacokra. Az import ebből a termékcsoportból nem jelentős, nem éri el az összfogyasztás 1%-át, és elsősorban különleges igények kielégítésére szolgáló termékek behozatalát jelenti, választékbővítési céllal. A legnagyobb magyarországi gyümölcslégyártó vállalatok a következők: Sió Eckes Kft, Olympos-Top Élelmiszeripari Kft, Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt., Rauch Hungária Kft Egy kérdőíves piackutatás eredményei A következőkben ismertetni fogom azon kérdőíves felmérésem eredményét, amelyet olyan magyarországi vállalatok körében végeztem, amelyek a boripar, tejipar, gyümölcslégyártás, étolajtermelés és méhészet területén tevékenykednek. A kérdőív célja az volt, hogy választ kapjak olyan kérdésekre, hogy a magyar vállalatok exportja és importja milyen országokba irányul, a termékek fuvarozását milyen fuvarozók közreműködésével végzik, és mik a legfőbb elvárásaik a fuvarozókkal szemben. 16

17 KÉRDŐÍV 1. Az Önök cége milyen termékeket exportál? 2. Melyek a főbb célországok? a) EU tagországok, mégpedig b) Nem EU tagországok, mégpedig c) Európán kívüli országok, mégpedig 3. Az Önök cége milyen termékeket importál? 4. Melyek a főbb származási országok? a) EU tagországok, mégpedig b) Nem EU országok, mégpedig c) Európán kívüli országok, mégpedig 5. A fuvarozásnak milyen módját választják? a) Közúti b) Vízi c) Légi d) Vasút 6. Milyen fuvarozó vállalattal fuvaroztatnak? (Több is megjelölhető) a) Magyar b) Nyugat-európai c) Kelet-európai d) Egyéb 7. A termékeket milyen módon szállítják? a) Ömlesztve b) Csomagolva 8. Egy fuvareszközben általában mekkora tömegű árumennyiséget fuvaroztatnak egyszerre? a) 0-5 tonna b) 5-10 tonna c) tonna d) tonna e) Több 17

18 9. Milyen kapcsolatuk van a fuvarozó cégekkel? a) Közvetlen kapcsolatban állunk velük b) Szállítmányozón keresztül fuvaroztatunk c) Saját eszközökkel fuvarozunk d) Egyéb 10. Melyek a legfontosabb szempontok, amelyek alapján fuvarozót választ? Kérem, rangsorolja őket 1-7-ig (7: legkevésbé fontos, 1: legmeghatározóbb tényező) a) Ár b) Megbízhatóság c) Pontosság d) Tartós kapcsolat e) Hírnév f) Fuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatások lehetősége, annak színvonala g) Egyéb A fenti kérdőívet több, mint kétszáz vállalat számára küldtem el en keresztül. Az elérhetőségeket nyilvános adatbázisból kutattam fel. A vállalatok nagyon segítőkésznek bizonyultak, megközelítően 50 kérdőív érkezett vissza kitöltötten. A kutatás módszere: A teljes körű megfigyelés ebben az esetben csak nehezen kivitelezhető, nagyon idő- és költségigényes lett volna, ezért egy egyszerű mintavételi eljárást alkalmaztam. A vállalatok nevét egy nyilvántartásból, a Ki kicsoda a magyar élelmiszeriparban (2004) című adatbázisból választottam ki. Pontosan 250 vállalatnak küldtem el a kérdőívet, melyből 48 küldte vissza kitöltve. Mielőtt a minta alapján levont következtetéseket a sokaság egészére vonatkoztatnánk, természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az alapnak tekintett nyilvántartás nem mindig tökéletes, torzíthat, pl. hiányozhatnak egyes vállalatok adatai. A válaszok kiértékelése: A válaszadók többsége a bor és szeszipar területén tevékenykedik (45%), a fennmaradó részt pedig tejipari (30%), gyümölcslégyártó (10%), étolajipari (10%) és méhészettel foglalkozó (5%) vállalatok teszik ki. A legtöbb vállalat csak exporttal foglalkozik, néhányuk importál is, legfőképpen alapanyagokat, valamelyik Európai Uniós országból (általában Németországból, Olaszországból, vagy Lengyelországból). A legjellemzőbb export célpiacok Németország, Franciaország, Anglia, és Ausztria, de vannak olyan vállalatok, amelyek forgalmukat nem uniós tagországokkal, vagy 18

19 tengerentúli országokkal bonyolítják. A vállalatok 99%- a közúton szállítja a termékeket, de az Európán kívüli exportra igénybe vesznek légi, illetve vízi szállítást is (pl. az egyik megkérdezett vállalat palackozott borokat szállít az Egyesült Államokba légi úton). A válaszadók többsége a termékeket csomagoltan szállítja, csupán 17%-uk fuvaroz ömlesztve, speciális járművet használva. Ezeknek a vállatoknak a nagy része tejet (4), szeszesitalt(2), illetve gyümölcsleveket (2) fuvaroz az Európai Unió tagállamaiba. Szeszesitalok közül inkább sört szállítanak tartálykocsiban, a minőségi borokat Magyarországon palackozzák, és úgy szállítják az export piacokra. Mézet jellemzően üvegekben szállítanak, nem pedig tartálykocsiban. A válaszadók többsége fuvarozó céggel és szállítmányozóval is kapcsolatban áll, néhányuk kizárólag szállítmányozón keresztül fuvaroztat, és kisebb részük pedig saját fuvareszközzel végzi a szállításokat. A fuvarozó vállalatok közül leginkább a magyarországi vagy kelet-európai fuvarozó cégeket részesítik előnyben, többen vannak, akik egyszerre alkalmaznak magyar és kelet európai fuvarozókat, és csak nagyon kevesen fuvaroztatnak nyugat európai vállalattal. A legtöbb megbízó számára elsődleges fontosságú a megbízhatóság és a pontosság, és csak ezt követi az ár. Emellett volt olyan vállalat is, amely a fuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatást ítélte meg a legfontosabb tényezőnek. Többen fontosnak tartották még egyebek között a rugalmasságot, és a szállítás átfutási idejét is. A felmérés eredményének ismeretében tehát elmondhatjuk, hogy Magyarországon egy tartálykocsis vállalkozás számára a tejipari, gyümölcslégyártó, illetve a szeszipari (sör, bor) vállalatok jöhetnek szóba, mint potenciális partnerek. Mivel a legtöbb vállalat szállítmányozón keresztül fuvaroztat, ezért a fuvarozó vállalat gyakran csak úgy érheti el ezeket a megbízókat, ha ő is kapcsolatba lép valamelyik szállítmányozóval. A magyarországi fuvarozók legfőbb versenytársai a kelet európai szállítók, akikkel szemben a vállalat alacsony (ésszerű) árakat kínálva veheti fel a versenyt, de a legtöbb megbízónak ez ma már nem elég. Számukra a megbízhatóság és a pontosság ugyanolyan fontos sőt fontosabb, mint az ár. 19

20 3. AZ ETH ÉLELMISZER TARTÁLY HUNGÁRIA KFT BEMUTATÁSA Az Élelmiszer Tartály Hungária Kft. francia és spanyol anyavállalatok (T.A.B. Transport, Kremlin Transport, Edanel Transport, Ecisa Transport, Sud Loire Transport, Transportes F. Ramos) magyarországi leányvállalataként 2004 éve működik Magyarországon, fő profilja a folyékony élelmiszerek nemzetközi fuvarozása. A vállalat elsősorban az Európai Unió területén teljesít szállításokat, étolajat, tejet, gyümölcsleveket és -koncentrátumokat, zöldségleveket, étkezési zsírokat, bort és egyéb élelmiszereket fuvaroz. Az Élelmiszer Tartály Hungária Kft. székhelye Budapesten található, mely kifejezetten előnyös, mivel így mindenféle irányból könnyen megközelíthető. A vállalat az anyacégekkel minden napos kapcsolatban van, a megbízások és az útvonalak összehangolásával kölcsönösen segítve a fuvareszközök optimális kihasználását. A csoport több mint 160 élelmiszer tartálykocsival rendelkezik, melyek Franciaország, Spanyolország és Magyarország területén nyolc szállítmányozó cégnél találhatók. A magyarországi leányvállalat annak érdekében jött létre, hogy a térségben jelentkező növekvő igényt a folyékony élelmiszerek közúti fuvarozására minél jobban ki tudják elégíteni. Fő cél volt a kiegyensúlyozott jelenlét megteremtése az Európai Unióban, ezen belül is a kelet-közép-európai régióban. A vállalat telephelyének meghatározásakor a választás elsősorban azért esett Magyarországra, mert az ország május 1-én tagja lett az Európai Uniónak, melynek következtében hatalmas lehetőségek nyíltak meg: a határok lebontásával megvalósulhatott az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása, nőtt a régió versenyképessége és a tőkevonzó ereje. Az uniós tagországok száma néhány éven belül tovább bővül Bulgáriával, Romániával, Horvátországgal, így Magyarország alkalmas célpont a Kelet-Európai piacokra betörni készülő cégek számára. Emellett fontos kritérium volt a munkaerő költsége, a bérleti díj, az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala, a kereskedelmi, ipari övezetek és a jelentősebb piacok közelsége. 20