GROTIUS A gazdaságpolitika és a szociálpolitika összefüggései az Európai Unióban és Magyarországon Hans Kai Konr Ade naue apí vány Budape pvi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GROTIUS A gazdaságpolitika és a szociálpolitika összefüggései az Európai Unióban és Magyarországon Hans Kai Konr Ade naue apí vány Budape pvi"

Átírás

1 A gazdaságpolitika és a szociálpolitika összefüggései az Európai Unióban és Magyarországon (A Konrad Adenauer Alapítvány és az EURATION Alapítvány szakértői konferenciájának előadásai november. Az előadások szerkesztet változatát közreadja Izikné Hedri Gabriella) Hans Kaiser, v. miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti Képviselete vezetőjének megnyitója Örvendetes, hogy mai konferenciánkon társadalmunk fejlődése és EU tagságunk szempontjából is lényeges két témakört vitatunk meg. A meghívóban feltüntetett két témakör összehozza a gazdaságpolitikát és a szociálpolitikát. Nyílván felvetődhet az a kérdés, hogyszükség van-e szociális piacgazdaságra, hiszen ha egy ország piacgazdasága virágzik, az minden polgárának segít, tehát minden rendben van. Tapasztalhatók viszont etől eltérő esetek is. Ludwig Erhard mutatot rá a piacgazdaság és a szociálpolitika kapcsolatának jelentőségére, feltárva, hogy nem csupán piaci hatásoknak kell érvényesülniük, hanem, olyan funkcionáló piacgazdaság szükséges, amely nem felejtkezik meg a szociális komponensekről, tehát azokról, akiket roszul érint, ha a piaci széltúl nyers irányú. Meggyőződésem, hogy modern álamban, amely nem utolsó sorban a lakoság jólétét kívánja biztosítani, ez nem elengedhető. A Kereszténydemokrata Párt amelyhez én is tartozom ehhez még néhány komponenst sorol. Az igazságos piacgazdaságnak a környezetvédelmi feltételeket is biztosítania kell, figyelemmel arra is, hogy annak költségei nem háruljanak egészükben a következő generációkra, tehát a keresztény demokrácia a környezetvédelmi piacgazdaságot is felöleli. Jól funkcionáló piacgazdaság nélkül az álam nem működhet, ugyanakkor a gazdasági fejlődés hiányától az álam is sokat szenved: nem lehet okos kultúrpolitikája és egyéb nélkülözhetetlen politikái. Ha nincs pénz, nincs jó szociálpolitika sem. Ha Németországban a gazdaság éppen nem fejlődik, rosz a konjunktúra, azon nem adóemeléssel lehet segíteni. Most nem vártan jó a konjunktúra, s ennek jövő évi megőrzéséhez nem kívánjuk az adókat emelni. Az álamnak minden meg kel tennie, hogy a társadalomban minden igazságosan működjék. Úgy gondolom, hogy ehhez hozzá kel járulnia mindazoknak, akik felelősek az álam működéséért s valamennyi állampolgárnak is. Rátérve az EU-ra, tudom, hogy a 2004-ben csatlakozott országok nagy várakozással tekintettek csatlakozásukra. Ugyanakkor nem várható, hogy tagálamok csak az előnyökből profitáljanak, hiszen olyan közösség tagjai, mely értékekre is irányul, értékközösség is. Így az újabban csatlakozott álamok is felelősek az értékekért. Ismeretes, hogy a 10új tagállam közül néhányan jól, néhányan kevésbé voltak a tagságra felkészülve. Az EU-nak követelményei is vannak, melyeket egyes tagállamok nem minden vonatkozásban teljesítenek. Magyarország példáulelőreláthatóan csak 2010 körül csatlakozhat az eurohoz. Egy álam melynek költségvetése nem kelően kiegyenlítet nehézségekbe ütközik. Az erre vonatkozó panaszok ellenére, köztudomású, hogy az EU tagságból az említett államok is profitálnak. Magyarország alapvetően európai. Mikor olyat halani, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak vissza kell térnie Európában, ez teljesen komolytalan, hiszen kultúrájuk, tudományunk és évszázados európaiságuk vitathatatlan. Természetes, hogy Magyarország az EU tagja és Magyarország sikeres lesz a jövőben.magyarország nem kizárólag profitálni kíván az EU tagságából, hanem van mit bevinnie az EU-ba, sajátosságait, különleges kultúráját. Európa azért is sikeres, mert tagállamai nem veszítik el saját identitásukat. Mindent uniformizálni nem európai. Természetes, hogy az EU jogrendjéhez alkalmazkodni kell, de a tagállamok nem feledkezhetnek meg saját kultúrájuk EU-beli megvilágításáról s az EU-ba való beviteléről.a gazdaságpolitikában természetesen alkalmazkodni kell az EU-hoz, de ehhez a tagállami saját értékekkel is hozzá kell járulni. 1

2 Mai konferenciánk előadói olyan személyiségek, akik tapasztalataik ismertetésével is hozzájárulnak a teendők kialakításához. Örülök öszejövetelünknek, és ehhez a legnagyobb sikert kívánom. Dr. Ernst Ervin, az EURATION Alapítvány elnökének megnyitója Konferenciánk társrendezőjeként, az EURATION Alapítvány részéről csatlakozom azokhoz a gondolatokhoz, amelyeket Kaiser úrtól meghallgattunk. Három pontban szeretném téziszerűen összefoglalni, a mai témával kapcsolatos szervezési, előkészítési, felvetéseket. 1. A gazdaságpolitika és a szociálpolitika kapcsolata mindig rendkívül fontos volt, most is szinte a legfontosabb az élet és az általános politikai tevékenység területein. 2. Különösen fontos a gazdaságpolitika és szociálpolitika kapcsolata egy újonnan Európai Uniós taggá vált ország számára. Elveket, gyakorlatokat, tetteteket más dimenzióban, más formában kell összehangolni. 3. Különösen fontos ez a téma, nevezetesen a gazdaságpolitika és a szociálpolitika kapcsolata az átmenetnek abban az időszakában, amelyben most vagyunk. Ezek sugalták, hogy e a témakört vitassuk meg mostani konferenciánkon. E gondolatok jegyében még egyszer megköszönöm a megjelenést. Mai konferenciánk előadói: Prof. Dr. Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, volt miniszter, Dr. Gottfried Péter, volt államtitkár, Külügyminisztérium, Prof. Dr. Dr. GojákJános, Pécsi Hitudományi Főiskola, Izikné Prof. Dr. Hedri Ganriella, az EURATION Alapítvány igazgatója, ZalaiCsaba, főosztályvezető, Külügyminisztérium. Kérem, halgasák meg előadásaikat. 2

3 Kádár Béla előadása Engedjék meg, hogy gratuláljak eme konferencia ötletgazdáinak, ezért a témaválasztásért. Olyan időket élünk, amikor elhatalmasodot az a megközelítés, hogy az ördög a részletek szépségében lakozik, és ezért mindenki egy szűk részletel kíván foglalkozni. Aztán úgy elcsodálkozunk, hogy a részek, a mozaikok nem álnak ösze egy képpé, egy rendszeré. Az már régóta felismerhető volt, hogy a világ s az emberiség fejlődése nyomán a folyamatok egyre sokrétűbbek, több dimenziósak lesznek. Ebből adódóan egy-egy részlet kiragadásával a világ szaporodó gondjait nagyon nehéz orvosolni. Ezért a parciális megközelítés helyett ahogy azt a szaknyelv mondja erősen célszerű időnként az egészet felölelő problémakört, és megközelítéseket alkalmazni, hogy az egyes nemzetgazdaságok, térségek és a világ gondjain valamit enyhíthesünk. Ezért üdvözlöm, hogy it olyan nagy horderejű témával foglalkozunk ma, mint a társadalom és a gazdaság összefüggései. Annaka definiálása, hogy mi a társadalom, sok kötetnyi, sőt könyvtárnyi terjedelmű, de miként a természetben, az élővilágban, az emberi fejlődés történetében is kialakult a szervezet együtélés s együtműködés, az idegen, nem ismert természetben való fennmaradás érdekében. Tehát a társadalom tulajdonképpen a szervezetek, az emberi együttélés formája, rendszere. A társadalom fejletsége mindig tükrözi azt a biológiai fejlődési folyamatot, amely az embert kiemelte az élővilágból és a szerszámkészítő, ugyanevezet ember elvite a világot megismerő, sőt azt még megváltoztatni is tudó úgynevezet homo sapiensé. Ez teljesen egyértelmű. Láthatjuk azt is, hogy a társadalmi fejlődés, az emberi fejlődés folyamata mindig öszefonódot az emberi ismeretek gyarapodásával,a szelemi tőkeképzésel. Az élővilágból az embert kiemelte az a tulajdonsága, hogy nemcsak egyszerűen az anyagi létfenntartás problémáival foglalkozot, hanem képes volt célokat megfogalmazni, az emberi együttélés szabályait magasabb szintre emelni. Fejlődésétmindig megkülönbözteti az élővilág többi részétől, hogy nemcsak egyszerűen az anyagi feltételek, hanem a szellemi, az erkölcsi feltételek megteremtésére is törekedett. A társadalom olyan multifunkcionális rendszer, amelynek természetesen csak egy része a gazdaság, amely a létfenntartáshoz szükséges javak előálításával, cseréjével, tulajdonlásával foglalkozik. Fejlődéstörténeti korszakonként az emberiségtermészetesen eltérő értéket tulajdonítot a létfenntartásához szükséges anyagi tényezőknek, és az úgynevezet szelemi tényezőknek. Utalnék ara, hogy maga a társadalmi és a gazdasági fejlődés a világegyetemhez hasonlóan egy táguló térben bontakozott ki, kezdve a városállamtól a nemzetállamig, míg eljutott a globális keretek közé. E folyamat a nemzetálam és a nemzeti társadalom hagyományos funkcióit erőteljesen átalakítota, és különösen a gazdaságban olyan öszefonódásokat alakítot ki, amelyek a társadalom fejlődési feltételeiben gyökeres változásokhoz vezettek. Néhány gondolattal szeretnék utalniazokra a fő változásokra, melyekeglobális erőtérben erősen befolyásolják az emberi létfeltételeket ha úgy tetszik a nemzeti társadalom fejlődését is. Maga a globalizáció fogalma annyit jelent, hogy a korábban, az egyes térségeket, országokat elválasztó nemzeti határok eltűnnek, s ebből adódóan a termelési tényezők áramlási szabadsága korábban soha nem látot mértékben megnő. Az áruk, a tőkék, a technológiák, sőt most már újabban a szolgáltatások áramlási szabadsága is deklaráltatot. Ebből adódóan az egyes országok gazdasága növekvő mértékben öszefonódik, távoli térségek kerülnek egymástól kölcsönös öszefüggésbe, vagy esetleg alárendelt állapotba. Ha a korábbi nemzetálami fejlődéstől eltérően a világméretű fejlődés az egész földgolyó keretei között folyik, teljes vagy csaknem teljes áramlási szabadság melet, felvetődik a kérdés, hogy mi lehet ennek a következménye. Hirtelen megjelenik egy korábbinál lényegesen erősebb verseny, amit ezt megelőzőena nemzetállam féken, vagy távol tudott tartani. Ma a kínai portéka ott van Németországban, itt van Magyarországon 3

4 s terjeszkedik az amerikai, japán bármilyen tőke, s ezzel együ technológia és szolgáltatás is. Ha a verseny ilyen mértékben globális és korlát nélküli, s csak nagyon közvetett korlátozásokkal szabályozható amiről a társadalmak ma még nem vesznek tudomásul, akkor az is nyilvánvaló, hogy az egyéni és közöségi fennmaradás alapvető sikermércéje a versenyképeség. A versenyképességet azonban a korábbi szakirodalom, főleg a liberális és neoliberális közgazdasági iskolák leszűkítik egy válalat-gazdasági kategóriára, és azon túlmenően nem mérik a versenyképességet, országok teljesítményeit. Ez eléggé téves megközelítés, mert a világpiacon nem egyszerűen termékek és szolgáltatások mérkőznek egymásal, hanem a mögötük lévő államigazgatási, oktatási, egészségügyi, társadalom-elátási, környezetvédelmi rendszerek is. Első ízben tapasztalhatjuk ilyen erőteljes mértékben, hogy a versenyképeség nem egyszerűen gazdasági kategória.leszűkítés piaci versenyképeségről beszélni, it az ideje a társadalmi versenyképeség jelentősége felismerésének, és nem tartható fönn az a bizonyos korábbi, akkor még nem annyira természetellenes szembeállítás, hogy a gazdaság és a társadalom, vagy a gazdaságpolitika és a társadalompolitika követelményei, sőt a társadalomigazgatás követelményei egymásal konfliktusban vannak.felismertük, hogy a versenyképeség társadalmi kategória is. Nos, ebből már nagyszámú új feladat fakad az ország-igazgatás, sőt a nemzetközi globális igazgatás számára. A másik nagy világkörnyezeti változás, amit a gazdaság számszerűsíteni tud, azzal függ ösze, hogy a világgazdasági növekedés alkata radikálisan megváltozot. Az ezredfordulóhoz köthető az, hogy a fejlet országokban előálítot termékek és szolgáltatások több mint 50 %-át a felső- és középfokú képzetséggel rendelkező munkaerő álítota elő. Egyre jobban számszerűsíthető az az öszefüggés, hogy a a 19. század második felében sokat áldoztak az alapfokú és középfokú oktatásra. A 20. század második felében jelentkezett tendencia, hogy azok az országok a legversenyképesebbek, a teljesítőképesebbek, ahol a felsőfokú oktatás intenzitása és minősége a legerőteljesebb, ahol jelentősek a kutatásfejlesztésre innovációra, világgazdasági környezetváltozáshoz való alkalmazkodásra fordított eszközök, ráfordítások aránya. Ez nagyon szoros összefüggés. Ha viszont figyelembe veszük hogy tudományos teljesítményhez, s kiemelkedő szakmai teljesítményhez miként azt elnök úr is említette kultúra, társadalmi nevelés, értékképződés szükséges, akkor megtalálhatjuk azokat a kapaszkodókat is, hogy az egyes nemzetek felemelkedésében vagy hanyatlási jeleiben milyen szerepet játszik a társadalmi értékrend, a nevelési rendszer, a minőségi forradalom, avagy a silánysági ellenforradalom megjelenése az emberi kapcsolatok fejlesztésében. Az elmúlt 2-3 évtized egyik új jelensége, hogy a világgazdasági integrálódás keretében Ázsia,a maga 3 milárd lakosával, munkaerő kínálatával belépet a nemzetközi kapcsolatokba és ot könyörtelenül szorítja ki mindazon tevékenységeket a fejlett országokból, amelyek szakképzetlen munkaerővel, esetleg teljesítményi értékrend nélkül elvégezhetők. Nem vete még tudomásul az európai társadalom és különösen a magyar társadalom hogy ebben a versenyben menekülés csak előre van, magasabb teljesítményi szintre, magasabb tudászintre, magasabb minőségi igényszintet kielégítő tevékenységek felé. Aki, a társadalmi oktatási-nevelési rendszer gyengesége következtében ebben lemarad, az versenyezhet azzal az életszínvonallal is, amelyen most még az ázsiai kínálat a világgazdaságban megjelenik. Erre fejlett országban nagy igény nincs, Végül a harmadik nagyon lényeges aspektus, a világgazdasági értékrend változása. Tulajdonképpen külön szemináriumot érdemelne, a világgazdasági értékrend változás tanulmányozása. A rendelkezésemre álló néhány percben ebben nem szeretnék elmélyedni, de utalok arra, hogy a második világháború után, az amerikanizálódás nyomán kialakult erőtér következményeként a fogyasztás vált alapvető értékké. Úgy is mondhatnám, hogy az emberi fejlődés megcsonkult, mert hiszen az embert nemcsak az anyagi létfeltétel megteremtése és a fogyasztáshoz szükséges tevékenység emelte ki a természetből, hanem az úgynevezet spirituális szelemi tényező is. Nos, azt látjuk, hogy a fogyasztási értékrend elsődlegesége következtében a másik oldal, a másik dimenzió, a spirituális dimenzió háttérbe szorul, s ennek nagyon súlyos gazdasági következményei is 4

5 vannak. Ha a fogyasztás az emberi tevékenységetmozgató alapvető hajtóerő, alapvető társadalmi érték amelynek alapján rendszereket, kormányokat megítélünk, akkor világos, hogy ez a rövid távú szemléletet erősíti, a haszonelvűséget erősíti. Ebből adódóan a társadalom nem takarékoskodik, szemben egyes korábbi, egyes valások előírásaival, amelyek a megtakarításokat alapvető értéknek és követelménynek tekintették. Csoda-e, hogy ha a társadalom többsége a fejlett világban fogyasztásközpontú, kivételes alkupozíciót szerez az, aki pénzügyi tőkével, megtakarításokkal, tehát tőkefeleslegekkelrendelkezik. Így elhalványul a hoszú távú jövő. Kétezer évvel ezelőt, a római birodalom már megkezdődő hanyatló korszakában is érzékelhető volt, a carpe diem mentalitás, hát ezt látjuk viszatérni. De akkor azt is tudomásul kel vennünk, hogy ez a társadalmi dekadencia a csökkenő versenyképeség következménye. Nos, e néhány növekedési, gazdaságpolitikai, értékrendi környezeti változás, azt hiszem rávilágít arra, hogy milyen, a napi költségvetési egyensúlyhiánynál lényegesebb problémákkal rendelkezünk. Nagyon sok más strukturális deficitünk köztük a technográfiai és a környezeti összefügg a carpe diem filozófiával, a haszonelvűség diadalútjával, amely a fejlet világban maga alá gyűrte a társadalom többi alrendszerét. Az a szinte évezredesfejlődési folyamat, melyet Európa a Római Birodalom öszeomlását követő csaknem ezer éves stagnálás és káosz után felmutatott, a középkori kolostorokból kiinduló tudományos értékek megjelenése, a többre törekvés a művészetben a gótika, az újítás, a racionalizmus során adot Európának lehetőséget ara a szerepre, amit éven át betöltött a nemzetközi kapcsolatrendszerben. Ez tete lehetővé, az ezer évvel azelőt Ázsiánál sokkal elmaradotabb Európa év alatt felzárkózzék Ázsiához, majd egyre gyorsuló ütemben előretörjön a múltszázad utolsó harmadáig. Felvetődik a kérdés: van-e összefüggés Európa értékrendi kiürülése, a hagyományos európai hajtóerők elhanyagolása és Európa nemzetközi pozícióinak a gyengülése közöt. Úgy gondolom erre nagyobb nehézségek nélkül, mindenki rábukkan. Európának vissza kell találni azokhoz az értékekhez, azokhoz a hajtóerőkhöz, amelyek több száz éven keresztül naggyá teték. Ehhez olyan társadalompolitikai és gazdasági irányítási rendszerek, tehát olyan modell szükséges, amely nem a haszonelvűségen alapuló liberális piacgazdaságot jelenti, hanem a szociális piacgazdaságot, amely tudomásul veszi, hogy a globális világban a helytállás, pozíció-javítás, társadalmi versenyképességi elemeinek is etikai meggondolásoktól teljesen függetlenül is ha úgy tetszik gazdasági célszerűségből helyet kell adnunk. Európa, s Magyarország is akkor tud sorsán kedvező értelemben változtatni, ha a történelem üzenetét megfogadja és alkalmazza a megváltozott világgazdasági környezetben és erőtérben. Köszönöm, hogy meghallgattak. 5

6 Gotfried Péter előadása Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy ehhez a témához néhány gondolatal hozzájárulhatok. Kádár Béla miniszter úr gratulált a szervezőknek a gondolatért, én egyben szeretném is megköszönni, hogy olyan témát választottak, amelyet nagyon sok oldalról lehet megközelíteni, és lehetséges, hogy e sok oldalról körülbelül ugyanoda jutunk el. Rövid hozzájárulásom kiinduló pontja az lenne: nyilvánvaló, hogy a szociálpolitika és a gazdaságpolitika Európában és a világon mindenhol új és számos kérdéseket vet fel. És nyilvánvaló, hogy minden országnak saját lehetőségei szerint kel ezekre a kihívásokra a válaszokat megtalálnia. Magyarország esetében sok specialitás hozható fel. Ezek közöt egy olyan van, amiről én egy kicsit részletesebben szeretnék beszélni. Ez pedig az, hogy friss európai uniós tagországként rendelkezhet egy olyan felhajtó erővel, segítséggel, amely hozzásegítheti ahhoz, hogy egyfajta előnyben legyen s ha ez a felhajtó erő valóban rendelkezésre ál, és hogy ha ezzel a felhajtó erővel valóban élni tudunk egyfajta egyedüláló történelmi lehetőséghez juthat ahhoz, hogy ezekkel a kihívásokkal sikeresen szembe nézzen. Így ebben az imént is nagyon alaposan bemutatott globalizációs folyamatokkal jelemezhető világban a periférikus pozícióból egy központi pozícióba kerüljön és sikeres válaszokat adhasson a kihívásokra. Mi kell ehhez? Ehhez ahogyan említettem az kell, hogy ez az Európai Unió valóban adja azokat a húzó erőket, amelyekre szükségünk van.ezért azt gondolom ahogyan már ez a bevezetőben is elhangzott, hogy új tagországként kötelességünk is, hogy legyen elképzelésünk arról, hogy melyek azok a pontok, ahol tagországként hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy az Unió valóban olyan álapotban legyen a következő években, hogy e magyar szempontból történelmi szerepet be tudja tölteni. Ebből a szempontból véleményem szerint a legfontosabb főirányok a következők. 1. Visszatérve az eredetekhez, fel kell tennünk magunknak újra és újra azt a kérdést, hogy mi az alapja ennek az európai integrációnak. Anélkül, hogy idő vagy lehetőség lenne ennek a részletes taglalásához, azt hiszem, hogy visza kel térnünk ahhoz a I. világháborút közvetlenül követő lelki és történelmi és politikai állapothoz, amely a világháborús sokk következtében jött létre. Ennek lényege az volt, hogy véget kell vetni az európai történelem mókuskerekének, amely több évszázadon keresztül úgy ragadható meg egyfajta olvasatban, hogy voltakerőközpontok Európában, és ezek mindig erőegyensúlyra törekedtek. Az erőegyensúlyi álapotok a béke rövid időszakaszai voltak Európában. De ezek az erőegyensúlyi viszonyok mindig megbomlotak, és ezeket valamilyen konfliktusok révén állították helyre. Azt gondolom, hogy ez az alap álapot, amit az alapító atyákat ara vezete, hogy ki kel lépni ebből az ördögi körből. Ezt viszont csak úgy lehet, hogy az azonos, értékeket valók lemondanak aról, hogy egymással szembeni vitáikat háborús konfliktusok révén rendezzék, szuverenitásukba tartozó bizonyos ügyeiket közös intézményeken és közös politikákon keresztül intézzék. Azt gondolom, ezt azért érdemes felidézni, hogy erősítsük meg magunkat abban, hogy bár az európai integráció mindig és ma is természetesen gazdasági eredményeken keresztül igazolja saját létét, de lényege mégis csak az, hogy értékközösség, azonos értékeket és elveket valló országoknak a közössége, amelyek egy olyanfajta viszonyba kerültek egymással, ahol bizonyos alapértékek megkövetelése elkerülhetetlen. Hát így jutunk el az emberi jogok tiszteletben tartásához és a szolidaritás elvéhez is. Az európai jövőt iletően, az elmúlt 50 évnek a története azt mutatja, hogy a bővítések és a mélyítések egymással egy fajta összhangban zajlottak le. Lehet, hogy egy kicsit önkéntes ez a történelem-szemlélet, de talán mégiscsak van rendszer abban, hogy a nagy ibériai bővítés, a 80-as évek közepén kiváltota a kohéziós politikát, az egységes belső piacnak a programját, tehát a bővítés egyben kiváltotta az integráció mélyítésének a szükségességét is. Úgy gondolom, hogy ugyan ez a 6

7 magyarázata annak, hogy a május 1.-i keleti nagy keleti bővítés,előkészítése során, korábban nem látott mélyítés következett be: a gazdasági monetáris unió és a közös pénz létrehozása. Gondolom, megfigyelhető tendencia, hogy az EU a bővítések melé tet lépésekkel biztosítota, hogy a sokszínűség, a változatoság ne olyan mértékben erősítse a centrifugálisrendszert, ami a megerősítést gyöngíti, hanem az integráció újabb megerősítéseket kapjon egységessége és homogenitásamegőrzése érdekében. Ez az öszefüggés komoly kérdéseket vet fel a jövőre nézve.eljutottunk oda, hogy a tagországoknak egy része nem hajlandó a mélyítés ügyben tovább menni, (lásd az Egyesült Királyság vagy Svédország) s vannak olyan tagországok, amelyek nem érettek bizonyos mélyítési lépéseket megtételére. Ebből következően egyre többet halunk aról, hogy Koncentrikus Körök Európája, Mag- Európa, a la carte Európa. Ezért azt gondolom, hogy ha Magyarország, az EU-t a következő években olyan uniónak akarja látni, bizonyos felhajtó vagy húzó erőt várhat, akkor az az érdeke, hogy a mélyítésnek és a bővítésnek egyensúlya megmaradjon. E dilemmából nem következik, hogy az Unió elzárkózik további bővítésétől, hiszen ez olyan negatív üzenetet jelentene az egyébként európai perspektívát igénylő szomszéd országok részére, amely politikailag destabilizáló hatással járna. Ugyanakkor ez azt sem jelentheti, hogy csak e geopolitikai, geostratégiai szempontokra figyelemmel az EU gyakorlatilag mindazokat felveszi, akik ezt igénylik. Úgy gondolom, hogy az az Európai Bizotság bővítési stratégiája, körülbelül ezt az irányt határozza meg, és az lesz az alapja az év végi Európai Tanács vitájának, hogy nagyon szigorúan és következetesen kell alkalmazni a saját elveinket. A koppenhágai kritériumok rögzítik hogy azokat a politikai, gazdasági, jogi és adminisztratív kritériumokat, amelyeket a tagságra vágyó országoknak teljesíteniük kell. Magyarország ezeket a kritériumokatsoha nem kérdőjelezte meg, így ezen az alapon képviselheti azt az álláspontot, hogy az Európai Uniónak fenn kell tartania a nyitottságát, de ugyanakkor szigorúan ragaszkodnia az említett követelmények betartásához. Működik ma már a úgynevezet megerősítet együtműködés, vagyis a belső köröknek egyfajta rendszere. Azt gondolom, hogy Magyarországnak elemi, érdeke, hogy ezekbe a belső körökbe minél előbb bekapcsolódjék, ha nem a perifériára, hanem a centrum felé igyekszik. Többek közöt ezért is nagyon fontos az eurohoz és a Schengeni-övezethez való lehető leggyorsabb csatlakozásunk. Saját önös érdekünk,hogy az ilyen megerősítet együtműködések számabelátható időben ne nagyon szaporodjék el, mert ez egyre nehezíti a bekapcsolódást a belső körökbe. A következő dolog, amiről azt hiszem, mint főcsapás irányról meg kell emlékezni, hogy kialakult az EU egyfajta eszközrendszere, amelynek megfelelő vagy nem megfelelő voltáról a legélesebb viták a évi költségvetés kialakítása során éleződtek ki. A történelmi okokból kialakult költségvetési kiadási szerkezet, jelenleg két legnagyobb kiadási tétele az átlagosnál fejletlenebb régiók és tagországok minél gyorsabb felzárkóztatását szolgáló kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozása. Ez a két legnagyobb kiadási tétel. A legutóbbi éles viták tárgya az volt, hogy meg kell-e tartani ezt a kiadási struktúrát, megfelel-e ez az Európát érő kihívásoknak, vagy ezt el kel felejteni, ki kel dobni, és teljesen új célokat kel meghatározni, hiszen az innováció, a kutatás-fejlesztés, a technológiai fejlesztés az, amitől a minél gyorsabb felzárkózás várható. Időm nem engedi, hogy ezeket a még le nem zárult vitákat reprodukáljam. 7

8 Magyarország jövőbeli érdekei szempontjából igen fontos, hogy a stabilitásnak és a reformoknak olyan arányát sikerüljön megtalálni, amelyik mindenképpen megtartja a kohéziós politikát egyik központi tételnek (nemcsak azért, mert Magyarország ennek az egyik fő kedvezményezetje), hanem mert a valóban egységes és kohéziós unió számára ez a fő eszközt elengedhetetlen. Ennél is izgalmasabb kérdés a közös agrárpolitika reformja, amelyre nyilvánvalóan sor kerül. Válaszolni kell az új kihívásokra, a kutatás fejlesztésre és egyebekre. Tehát a bizonyos stabilitás és reformok közötti arányoknak a megtartása lesz a következő éveknek az egyik kritikus kérdése. Kiemelkedő jelentőségűek a döntéshozatali rendszerbeli és intézményi reformok. E téren nem totálisan új jelenségről van szó, hiszen az elmúlt évtizedekben ezekről folyamatosan voltak reformok az unió intézményrendszerén belül. Ilyenek, hogy folyamatosan csökken az egyhangúságot igénylő kérdéseknek a köre, s ahogyan nő a tagországok száma, az Unió érthetően a vétőjog szűkítésére törekedik. Másik tendencia, a szavazatok újrasúlyozása. Folyamatosan módosul a tagállamok szavazati súlyának megállapítása. (Annak idején ugyanis a kis országoknak a relatív szavazati ereje a nagy országokhoz képest nagyon nagy volt.) Azt gondolom, hogy az Alkotmány Szerződés vitái közül e két ügy a legfontosabb. Az Alkotmány Szerződésrőlszólva, rossz hír az, hogy bár 15 Romániát és Bulgáriát is beszámítva 17 nem látszik a valószínűsége annak, hogy ebből a 17-ből valaha is 27 lesz a jelenlegi szöveg alapján. Viszont van egy másik jó hír, hogy nem bizonyosodott be az a félelem, ami az egész folyamatot kiváltota, nevezetesen, hogy a keleti bővítés után megbénul a döntéshozatal. Hát jelentem, nem bénult meg. Tehát e körülmények közöt észerű lehet megpróbálni csökkenteni a szöveget a legfontosabb kulcselemeire.és akár bizonyos áldozatokat, a minőség oltárán is válalva úgy igyekezne könnyíteni a szövegen úgy, hogy az valamennyi tagország számára minél előbb elfogadhatóbb legyen, s azt a bizonyos válsághangulatot oldani lehessen, ami abból adódik, hogy ez a ratifikáció megakadásából adódott. És végül megfontolásként vagy cselekvési irányként azt gondolom, hogy valahogy ezt az egész európai uniós építkezést meg kell próbálni megszerettetni a közvéleménnyel: tisztázni, hogy az Európai Unió nemkihívás, hanem a kihívásra adható sikeres válasz lehetőségét adja meg. Azt hiszem, hogy ez döntő ahhoz, hogy az EU-val szembeni közbizalom erősödjék és az Unió összességében hozzá adhassa a magyar gazdasági és társadalmi állapotokhoz azokat az értékeket, amelyeket várunk tőle. Köszönöm figyelmüket. 8

9 Goják János előadása Tiszteletel köszöntök mindenkit. Előadásomban a társadalom és a gazdaság viszonyával kívánok foglalkozni, mégpedig a katolikus egyház tanítása alapján. Különösen a második részben amikor a gazdasággal foglalkozom, hivatkozok erősen az egyházi dokumentumokra, kevésbé az első részben, amikor a társadalomról szeretnék néhány gondolatot felvetni közelítve vagy hasonlóan ahhoz, amit Kádár Béla úr is elmondott. Már elöljáróban említem, hogy éppen az egyház társadalmi tanításának az ismeretében föloldhatatlannak tűnő elentétet látok a társadalom valamint a neoliberális piacgazdaság jelenlegi változata közöt. Ezt szinte téziszerűen álítom. Nyilván lehet rajta vitatkozni, és pontosítani szükséges: azt kell mondanom, hogy a társadalom logikája és a szabad versenyes piacgazdaság logikája között ellentmondást és feszültséget találunk. Nyilvánvaló, hogy nem a közgazdász vagy a szociológus módszerével közelítem meg a témát, hanem a filozófiai reflexió segítségével. Hivatkozom Kantra, az újkori európai filozófiai gondolkodás kiemelkedő személyiségére, aki megálapítja, hogy amikor az egyediből, a sajátosból kindulva keresük az általános érvényűt, akkor az ember megismerő képesége úgy működik, mintha a valóságban tapasztalható jelenségek öszefüggő ok-okozati rendszert alkotnának. E nagyon fontos megállapításon a filozófiára hajlamos emberek eltöprenghetnek. Tételezzük fel, hogy ez a rendszer, a természetben, a fizikai valóságban és a társadalomban is, fennáll, tehát mindenütt, ahol az ember tevékenykedik. A társadalom legegyszerűbb, de szerintem mégis nagyon fontos meghatározása mint Kádár Béla úr is mondta hogy szervezet emberi együtélés. Ebből következik, hogy az ember számára elengedhetetlen és szükségszerű az együtélés másokkal. Hozzá fűzöm, hogy az evolúció, vagyis az emberré válás folyamatának rekonstruálása közben sosem feledhetjük Kant megállapítását, hogy e folyamat öszefüggő rendszerben zajlik, melyben az egyes részek álandó kölcsönhatásban állnak egymásal. Ez alapvető tény az ember számára, különösen hogy ha a nyugat-európai kultúrában szocializálódott értelmünket vesszük alapul. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez Arisztotelésztől, Platóntól kezdve, formálódott olyanná, amilyen. Az evolúcióról szólva, azt gondolom, hogy ennek megértéséhez legalább is az én értelmem számára egy alapvető feltételezés szükséges: elfogadása annak, hogy maga a földi élet olyan dinamikus valóság, amely relatív képeségű és az értelem, az ember megjelenésének irányába hat. Az élet evolúciójának tehát autonóm rendje van. Ezeknek az előfeltételeknek elfogadása, vagy feltételezése, az emberé válás folyamatának egy tudományos modellje, noha az egész evolúció megértéséhez lényeges az is, hogy az ember, alkatánál fogva gyámoltalan és életképtelen, nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, mint a más élőlények, amelyek képesek saját létükben biztosítani a fönnmaradását. Mivel az ember erre egyedül képtelen, rászorul másokra. Ez társas lényi mivoltunk létezésünkből következő adotság. Ezért álítom azt, hogy a szolidaritás egyidős az emberel. Közismert, hogy az ember számára az evolúció folyamán egyetlen fegyver adódott, amely a fönnmaradását, a kibontakozását biztosította: az értelem. Távoli ősünk kénytelen volt csoportot alkotni, együtműködni másokkal, avégből hogy élelmet szerezzen, megvédje önmagát. Ehhez persze szükség volt arra, hogy szándékait, vágyait közölje a többiekkel, s hogy egymást megértsék. Következésképpen az együttélés feltétele, kiváltó oka volt a fogalmi gondolkodás és a nyelvi jelrendszer kialakulásának. Ez persze megnövelte a csoport tagjai közöti érzelmi kötődést, az öszetartozás tudatát. Ez azt is jelenti, hogy az emberi létezés, szelemi, lelki szférájának kialakulásában a közösség, az együttélés másokkal elengedhetetlen volt. Tehát szelemi létező azért lehetet, mert közöségben élt, és a közöség, az együtélés ontológiai szükségszerűség az ember számára. 9

10 A külső tényezők, a környezeti hatások nem létrehozó okok (ezt most a darwini szemlélettel szemben mondom), azok a kiváltó szerepét játsszák. Persze ha elfogadjuk az evolúciót, akkor nem kell elfogadnunk a darwinista magyarázatot, amely az emberré válást a véletlennek, a természetes kiválasztódásnak és az alkalmazkodó képességnek tulajdonítja. Nyilván, a keresztény ember, a vallásos ember számára, s minden ember számára kérdés, hát miért ilyen az élet? Erre azt felelem, hogy a teremtő ilyennek alkota meg. Az evolúcióból nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az együttélés elkerülhetetlen, és kiváltó oka a további szelemi, lelki fejlődésnek és a nyelvnek és kiváltó, de nem létrehozó oka a kultúrának. Mivel a társadalmi együttélés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a társadalom minden tagja számára megteremtjük azokat a lehetőségeket, hogy életét fönntartsa, hogy képességét kibontakoztathassa, és az életet továbbadhassa a családi, tartós párkapcsolaton keresztül, akkor azt kell mondanom, hogy a társadalmi élet az emberi együttélés logikája. Ezért kel a társadalom tagjai számára előteremteni, biztosítani a feltételeket, hogy a annak minden tagja boldogulhasson, hogy a társalom minden tagja emberhez méltó életet tudjon élni. A társadalom egészének kell megteremteni ezeket a feltételeket, Az egyházi tanítás szerint a közjó fogalma valójában ahogy bizonyítani próbáltam a társadalmi élet logikájából következik. Ebből a szempontból természetesen a legveszélyeztetettebbek a társadalom gyenge tagjai, a szegények; azok a csoportok, amelyek szociális gondoskodásra szorulnak. A társadalom egészéről szólva, abba közhatalmi szervezetét, vagyis az álamot is beleértem.mivel a társadalmi szerveződés csúcsa a politikai hatalomgyakorlás intézményrendszere. A közhatalom képviselőjének, az álamnak kötelesége aról gondoskodni, hogy minden álampolgárnak joga legyen saját ereje latba vetésével boldogulni, képességeit kibontakoztatni. XIII. Leó pápa már 1891-ben, az első szociális enciklikában a Rerum Novarumban leszögezi, hogy az álamnak elsősorban az alsóbb osztályúakra, s a szegény sorsúakra kel tekintettel lennie. A gazdagok amúgy is körül vannak véve saját védő bástyáikkal, míg a szegények alig képesek érdekeik megvédésére. Tehát evidens, hogy az álam, úgymond a társadalom nevében köteles ezekről gondoskodni, vagyis olyan föltételeket teremtetni, hogy a társadalom minden állampolgára boldogulhasson. Az egyház is beveszi a tanításaiba az emberi jogokat, közöttük a munkaalkalom megteremtését minden állampolgára számára. Ez benne van az emberi jogok listájában, de nem valósul meg. A kérdés tehát akkor, hogy a társadalom illetve a hatalmi szerkezet, az állam mennyire képes biztosítani az emberi élet nélkülözhetetlen anyagi, gazdasági szellemi, erkölcsi, morális feltételeit. Tehát, kérdés, képes-e integrálni a társadalom, a közjó szolgálatába állítani a szabad verseny elvét követő modern piacgazdaságot, képes-e erre az állam, megvan-e erre a szándék, az akarás államvezetésben, a politikai hatalom gyakorlók körében? Kádár Béla is említette, hogy a gazdasági élet kialakulása lépésről lépésre haladt előre, amíg aztán a gőzgép feltalálása után az ipari forradalmon keresztül a tőkeegyre nagyobb szerepet kapott a gazdasági életben. Tehát megtörtént a fordulat, kialakult az ipari forradalom után ez a modern gazdasági szerkezet, amely hatott a társadalomra is. És most itt egy kicsit tömörítek az egyház körleveleiből. Kialakult egy vékony gazdag, sőt dúsgazdag réteg, vele szemben a kiszolgáltatot ipari munkáság egyre növekvő tömege. Majdnem szó szerint így kezdődikxiii. Leó pápa 1891-ben kiadott Rerum Novarum enciklikája, mely leszögezi, hogy az álamnak az alsóbb osztályokra és a szegény sorsúakrakel tekintetel lennie. A gazdagok úgyis körül vannak védve saját védő bástyáikkal míg a szegények alig képesek érdekeik megvédésére. 10

11 Ennek a gazdasági rendszernek az első alapos kritikája az 1929 évi gazdasági válságot követően ből származik. A Quadragesimo anno. körlevél kiadja XI. Pius pápa a baj fő okát abban látja, hogy a tőke prioritást élvez a munkával szemben, pedig fordítva kelene lennie. Az elsőbbség az emberi munkát illeti! Ezt nagyon fontosnak találom, különösen. hogy az évi gazdasági válság időszakában jelent meg. Mindig be kell kalkulálni, a körlevelek megjelenése idején milyen társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok léteztek, főleg Európában. A körlevélmegvilágítja a tőke elsőbbségét, ami kitűnik abból, hogy a megtermelt nyereség elosztásában aránytalanul nagy rész jut a tőkének a munka rovására. Alegérdekesebb része a körlevélnek a munkabér. Félelmetesen nagy, valóságos zsarnoki hatalom halmozódik fel azon kevesek kezében, akik a pénztőke urai, mert ők határoznak a hitelek felől, ők döntik el, hogy milyen kamatal és kinekadják. S most szó szerint idézve: A gazdasági hatalom koncentrálódása valójában a fékezetlen szabadverseny természetes következménye, amely csak az erősebb, igen gyakran az erőszakosabb és a lelkiismeretlenebb fél fönnmaradásával végződhet. Tehát aszabadversenyben szükségszerűen mindig az erősebb győz kicsit durvábban fogalmazva ezt mondja a körlevél. A gazdasági élet keretein belül tehát harc folyik az állam feletti hatalomért is. Tehát ez azt jelenti, hogy a gazdaságiak az állam fölé akarnak kerülni, és az államot eszköznek akarják fölhasználni. A körlevél harmadik része szerint az állam hatalmi apparátusát gazdasági célokra akarják fölhasználni. Csodálkozom, hogy 1931-ben mindezt előre láták, azt gondolom, hogy ezek prófétai szavak. Ezekre az idézett pontokra is hivatkozva bélyegzi meg VI. Pál 1967 évi enciklikájában a fékezetlen liberalizmust, amely a nemzetközi finánc tőke imperializmusához vezet. Hozzá fűzi, hogy aliberális kapitalizmus térhódításának oka, hogy sikerült elfogadtatni azt a nézetet, és most szó szerint idézem: mely szerint a gazdasági fejlődés tulajdonképpeni motorja a profit. A gazdaság legfőbb törvénye a szabadverseny. A termelőeszközök magántulajdonlása abszolút jeleggel bír, korlátok és a társadalom iránti kötelezetség nélkül. Ezt az egyház persze elutasítja, mert azt mondja, hogy a gazdaságnak az embert kell szolgálni. E fejezet utolsó része szerintez nem azt jelenti, hogy az iparosítás a felelős a bajokért. Akkor ki a felelős? I. János Pál pápa az 1987 szociális enciklikában megpróbál erre választ adni, megállapítva, mondja, hogy a gazdasági rendszer fenntartóinak és működtetőinek cselekedetei a hibásak.két hibát sorol föl: az egyik a profit kizárólagos hajszolása, a másik a hatalomvágy. Ezt a magatartást nevezi a pápa önzésnek, rövidlátásnak (ezek megint idézetek), hibás politikai állásfoglalásnak, ostoba gazdasági döntésnek. Végül is megállapítja hogy ezek hozták létre a bűnös rendszereket a gazdasági életben. Kérdés az, hogy a két logika, a társadalom logikája és az állam logikája hogyan egyeztethető ösze a liberális kapitalizmus logikájával. Kérdés, hogy lehetséges-e, meg tudjuk-e oldani, a társadalom és a liberális piacgazdaság közötti ellentét föloldását Köszönöm, hogy meghallgattak. 11

12 Izikné Hedri Gabriela előadása Ha szabad, olyan témát érintenék, amely kapcsolódik az eddig elmondottakhoz, de Európáról szólva érdemes vele jobban foglalkozni. Az egyetemek oktatóinak és hallgatóinak foglalkozniuk kell e bolognai folyamattal, ami egyrészt kívánatos, másrészt nagyon terhes, és meglehetősen kidolgozatlan álapotban van. Célja, hogy a mostani felsőoktatásban is kialakuljon egy közösség Európában, és nemcsak az Európai Unió országaiban, hiszen e folyamatnak nyitottnak kell lennie más országok hallgatói számára is, nem korlátozódhat az Európai Unió jelenlegi tagjaira. Szabad megkérdeznem azoktól, akik eddig ezzel nem foglalkoztak, hogy a becslésük szerint, hány tagja lehet most ennek az oktatási közöséghez csatlakozó országoknak. Az Európai Uniónak ez idő szerint 25 tagja van, a közeljövőben 27 lesz. Mi a véleményük, hogy hány ország a tagjaennek a közös felsőoktatási elhatározásnak? Mivel nem válaszoltak, kérdeznék még egyet: több. mint az európai közösség tagjai, vagy kevesebb? Köszönöm a jó választ, 40 ország a tagja. Azt hiszem, akár milyen kezdeti stádiumban is van ez a bolognai folyamat, tény, hogy a nehézségek ellenére is kialakulóban van. Várható hogy a következő generációk felsőfokú képzettséget elért tagjainak már egy ilyen újfajta oktatási rendszer révén sokkal nagyobb készségük, és lehetőségük lesz az adot országon, vagy az adot etnikai közöségen kívüli nagyméretű együtműködésre. Ezért szeretnék a gazdaságpolitikai és szociálpolitikai összefüggések között e folyamatról is beszélni. Nem akarom elhallgatni, hogy ezzel most a magyar felsőoktatásnak is rengeteg a problémája, s azt hiszem, hogy ezen még sokat kell javítani. De szerintem biztosra vehető,hogy ennek nagy hatása lesz az európai kutatásra, a foglalkoztatásra, a gazdasági reformokra, a szociális összetartásra is. E folyamatnak vannak elentmondásai is. Az egyik az, hogy a különböző országokban kialakultak a különböző felsőoktatási rendszerek. Az Európa Bizotság A versenyképes Európa a globalizált világban című dokumentuma szerint a versenyképességhez elengedhetetlen a munkahelyek növekedése, az oktatás továbbfejlesztése, s az eddig eredményekhezvaló széles körű hozzáférés lehetősége is. Felvetődik az a kérdés, hogy az Európai Unió most már sok évtizedes mozgalmában miért csak most foglalkozik ezzel. Azt hiszem, azért, mert az egész EU tulajdonképpen a gazdaságban indult meg, és akkor, az ötvenes évek elején, de még a Római Szerződés megkötésekor sem voltak adottak a feltételek e nagyon nagy célok kitűzésére. Ezek megvalósításához nemcsak akarat kell, hanem feltételek és idő is. Akkor a szociálpolitika egyes részeinek integrálása még szóba sem jöhetett. A szociálpolitikákat még most sem nagyon lehet integrálni. Például az észak-európai jóléti országok szociálpolitikai lehetőségei nem öszehasonlíthatóak az EUszegényebb tagjainak, továbbá a mostani és a majdani csatlakozandók lehetőségeivel. Azt hiszem, hogy az EU világhelyzetét a kibővülési stratégia nagymértékben javítota, még akkor is, hogy ha ez nem járulhat hozzá, valamennyi mostani probléma gazdasági megoldásához. Például sajnos a csatlakozandó országok között nincs olyan, amelynek nagy az energiatartaléka, és éppen az energiahordozók eladására vágyakozik napjainkban. Tény viszont, hogy a kibővülés melet nagyon nagy eredmény az is, hogy hány országgal van az Európai Uniónak hivatalos kapcsolata. Szeretném megkérdezni azoktól, akik ezzel nem foglalkoztak részletesen, hogy becslésük szerint a világ jelenlegi mintegy kb. 200 országa közül körülbelül hány olyan állam lehet amellyel az EU-nak hivatalos kapcsolata van? (Valaki válaszolt: körülbelül száz.) 12

13 Közel kétszáz. Annyira meg voltam lepődve, mikor olvastam e rengeteg fejlődő országokkal, fejlődő országok szövetségeivel való megállapodásokat. Az EU a rajta kívüli országokkal való, jogilag is alátámasztott kapcsolatokra már nagyon törekszik. Az egyik elhangzott felszólalásban, egy hölgy szólt az erkölcsi igényekről. A maieu-ban a szociálpolitikákat nem lehet közöségivé tenni, mert a tagálamokban eltérőek a feltételek. Nemcsak a később csatlakozot országokban, hanem például az alapító tagálam,olaszországban is nagyon nagyok a különbségek az egyes régiók között. Én felírtam néhány példát, de most nem akarom ezzel az időt igénybe venni. Azt hiszem mindezt figyelembe véve Európa bővülésében az ifjúság együtműködése igen kedvező és lényeges lenne. Sok szó esett a világproblémákról. Szeretnék utalni arra, amit nem magam találtam ki, hanem Helmut Schmidt írt a világ problémáiról, ezeketa következő pontokban megjelölve: A világnépeség gyorsuló szaporodása. A fejlődő országokban ez igen magas, a szegény országokban nagyobb a szaporodás, a gazdag országokban kisebb. A természeti környezet, különösen az atmoszféra globális veszélyeztetése. Most éppen nekünk kellemes, hogy melegedés van, de fel kellene találni, hogy ez ne okozzon veszélyt. Az emberiséget veszélyeztető energia-ellátási problémák ezeket most éppen érezzük. A nemzetközi pénzintézetek olyan összekapcsolódása, hogy például egy ügyes spekulációval egy tőzsdésnek sikerült a francia frankot igen rossz helyzetbe hozni. Ez a növekvő spekuláció nemcsak a fejlődő országokat, de a fejlett ipari államok népességét is fenyegeti. A nukleáris és a vegyi tömegpusztító fegyverek kiterjesztése és a nemzetközi fegyverkereskedelem gyors növekedése. A mostani amerikai politikai események során, engem örömmel töltött el, hogynem az az irányzat erősödöt meg, amely a hadipari exportban a legérdekeltebb, hanem a másik. Sokasodtaka középkorú kegyetlenségű, regionális és helyi háborúk. Egyre veszélyesebbé válik az emberek képtelensége, a különböző valásokkal és etnikumokkal való együtműködésre. Ezek országokon belül is nagyon károsak tudnak lenni. Arra gondoltam, hogy akármilyen nehéz a mi főiskoláinknak és egyetemeinknek a nagy részben még kiforratlan bolognai folyamathoz való alkalmazkodás, várható, hogy pár éven belül jobban kialakul s néhány évtized múlva az egyetemi és főiskolai végzetségűeksokkal szabadabban íratkozhatnak be külföldi egyetemekre.igaz, ere most is lehetőség van, és nálunk is tanulnak külföldiek, de ez azért ma még nagymértékben függa szülők anyagi helyzetétől. Azt hiszem, hogy a kialakulóegyütműködés, az új generáció megítélési módszereire is kedvezően fog hatni. Egy példát szeretnék erre elmondani. Amikor a mi alapítványunk alakult én akkor még a Külügyminisztérium Külügyi Intézetében voltam meglátogatott egy aacheni egyetemi tanár. Elmondta, hogy nagyon jó az egyetemünk, de náluk nehéz doktorálni. Ha egy magyar egyetemmel megállapodhatna, hozzánk küldene doktorálandókat. Már akkor egyetemi tanár is voltam, s továbbítottam a javaslatot a mi egyetemünknek, mely ezt örömmel fogadta. Akkor még kevés kapcsolatunk volt a német egyetemekkel, de már érvényben volt megállapodásunk, diplomáink kölcsönös elismeréséről. Nos, mi mintegy 4 évig oktatuk a doktorandusokat, hol mi mentünk az ő egyetemükre, hol ők jötek hozzánk. Azt is tapasztaltuk, hogy még egy országon belül sem volt teljesen egyforma a megítélés. Pl. a bajor hallgató, aki nálunk végzett, nem kapta meg Bajorországban a doktorátust, Ez nem okozott nagy problémát, mert elment szomszéd Bundeslandba, ahol ezt elismerték. 13

14 Ez a példa is azt bizonyítota, hogy nagyon jó az egyetemek együtműködésének a kialakulása. Ezt meglehetősen nehéz, elérni, de megszűnnek az ilyen problémák, a halgatók sokkal emberbarátibbak lesznek, és az etnikai különbségek veszítenek a jelentőségükből. Még egy példát szeretnék mondani, a külföldi tanulás sikereiről. Egy baráti házaspár gyerekei Németországba járnak iskolába most már gimnazisták. Kérdeztem tőlük, hogymilyenek a benyomásaik. Határozottan válaszoltak: az iskola korrekt; a külföldiekkel szemben semmiféle megkülönböztetés nincs. Természetes dolog, hogy az emberek különböző országokhoz tartoznak. Ők most Németországban vannak és nagyon jól érzik magukat. Ezt hallva arra gondoltam, hogy akármilyen nehéz ez a bolognai folyamat, az egyetemek oktatásának az összhangba hozatala, mégis nagy ígéret, egy szociális, etnikai, vallási különbségek nélküli folyamatot erősít, fejleszti a kutatást, a versenyképességet és az európai összetartozást is. Az utóbbi nem elzárkózás a világ többi részétől, inkább azt hiszem példamutatás. Köszönöm, hogy meghallgattak. 14

15 Zalai Csaba előadása Ígérem, hogy rövid leszek. Kádár Béla profeszor és Gotfried Péter. korábbi főnököm és szelemi mentorom előadása után, az általuk felvázolt európai víziót követően kicsit pragmatikusabban és szerényebben szeretném bemutatni, hogy és itt Kaiser úrhoz csatlakoznék van azért ok optimizmusra. Ez az optimizmus egy európai szociális modell csiráit is magában hordozza. Két hétel ezelőt, az Európai Tanács a munkaidő irányelv témájában már 3 év óta tartó vitát követően nem tudot megálapodni. A munkaidő felső korlátját korábban 48 órában határoztak meg, de nem dőlt el, hogy ebbőlvan-e bizonyos tagállamoknak hosszú távon kimaradásilehetősége. Nagy- Britannia szerint az álamnak nincsenek és nem is lehetnek lehetőségei a munkaválaló és a munkaadó közötti megállapodás szabályozására, ennek a munkaadó és a munkavállaló közötti tárgyalás eredményeképpen kell kialakulnia. A tagállamok többsége szerint viszont vannak európai szociális vívmányok, és ezek közé tartozik a munkaidő korlátozása is. Világosan megjelenik e kérdéskörben is, hogy közös európai szociális modell nem létezik, noha a szociális vívmányok az integrációban kezdetétől fogva jelen vannak, s az alapító közöségi szerződések is rögzítik ezt a szociális igényt. Az integráció előmélyülése és bővülése során különböző társadalmi, gazdasági modelű országok csatlakoztak az Unióhoz ben a tagállamok elhatározták azt, hogy a fenntartható gazdasági versenyképesség, az európai szociális dimenzió megteremtésével olyan fenntartható gazdasági növekedést érnek el, amelynek révén az elkövetkező 10 év alat, tehát 2010-ig az Európai Unió megpróbálta volna ledolgozni mindazt a hátrányt, amelyet akkor még csak az Egyesült Államokkal szemben határoztak meg a tagállamok.. A szociális dimenzióról és azon belül természetesen a gazdaságpolitika, a foglalkoztatáspolitika és szociálpolitika nagy hármasáról szólva, három mutatót próbálok kiemelni. Az EU gazdasági növekedéséhez a termelékenység és a foglalkoztatottság emelkedése szükséges. A szociális dimenzió esélyegyenlősége érdekében a női foglalkoztatotsági szintjét 2010-ig ig 55-ről 60 százalék fölé kel emelni. Meg kell határozni az 55 éven felüli foglalkoztatottak szintjét ben, a lisszaboni folyamat felülvizsgálata, megpróbálta a kérdéseket egy kissé más dimenzióba helyezve újra dinamizálni, hiszena három mutató megint csak jól szemlélhetően mesze ált a megvalósulástól. Az EU foglalkoztatási szintjének 2010-re 70 százalékra való emelési céljával szemben, ez alig 1-2 %-kal let magasabb a 4 év alat. A női foglalkoztatotság esetében, alig érte el az 55 százalékot, Az 55 év feleti foglalkoztatotsági szint a kitűzöt 50 százalékhoz képest mindössze 40 százalék volt. A tagállamok végül is arra a következtetésre jutottak, hogy a 2000-ben megfogalmazott rengeteg célkitűzésből a gazdasági és a foglalkoztatotsági szint növelésére kel koncentrálni öt követően, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás emelésének célja a figyelmet ismét a szociális dimenzióra terelte. Bár az Alkotmány Szerződés életbe lépésének leszavazása Franciaországban és Holandiában egyfelől paradoxvolt, hiszen elfogadása előre lépés let volna a szociális vívmányok tekintetében. Az okokat vizsgálva, megtalálható a globalizáció, a növekvő verseny kihívások miatti félelem. Világossá vált a tagállamok nagy részében, hogy itt egyfajta biztonságérzet-vesztésről van szó. S abiztonságot itt tágabban kell értelmezni. Külső dimenziójával, a terorizmus feléledésével, külső fenyegetetséggel és belső öszetevőjével, a munkahelyek s a szociális juttatások elvesztésével lehet azonosítani. Az európai állampolgárok nagy részénél ez a 15

16 biztonsághiány nagyon sok mellékhatással jár, amelyek az elmúlt pár hónapban olyan eseményekben kulminálódnak, mint például a protekcionizmus felerősödése. Klaszikus példa ere az a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv. Mindenki egyetért azzal, hogy az európai gazdasági növekedés szempontjából a szolgáltatás-szektor meghatározó jelentőségű, s hogy a belső piacban meglévő potenciálkiaknázása érdekében a még meglévő korlátokat le kel bontani. Ennek elenére nagyon erőteljesen meglovagolva ezeket a biztonsági hiányérzeteket, a rosz kérdésekre igen sokszor rossz válaszok születnek.. Azt gondolom, az események sorozata is ráirányítota ara a figyelmet, hogy a versenyképeség nem növelhető a szociális vívmányok valamifajta erősítése nélkül. Hogy egy picit az optimizmusomról is beszéljek Önöknek, egy pozitív példát említek. Az utóbbi másfél-két évben legelőször Dániában kialakult egy úgynevezet flexi-utility nevű társadalmi, gazdasági, munkapiaci modell. Elnevezése az angol flexibility, rugalmasságot, az utility hasznosságot jelent. Ez magyarra lefordítva tulajdonképpen valami olyasmi, hogy miközben a munkaerőpiacot rugalmasá kel tenni, ahhoz, hogy a versenyképeséget növelni lehesen, a másik oldalon ösze lehet ezt párosítani a szociális biztonság megerősítésével. E kérdéskör további, mélyebb vizsgálata pontosan arra a kérdésre ad választ, hogy a versenyképesség és a szolidaritás, a versenyképesség és szociális dimenzió bizony összepárosíthatók egymással. Azt gondolom, hogy annak a flexi-utility modellnek nyilvánvalóan vannak alapfeltételei, és nem alkalmazható minden tagállamban Visszakanyarodnék azokhoz az európai értékekhez, amelyről már korábban volt szó. It az egyfajta rugalmas munkaerő-piac amely egyrészt azt jelenti, hogy a munkaadók és a munkavállalók számára viszonylag alacsonyak a korlátok mind a munkaerőpiacra történő belépés, mind a kilépés tekintetében. Ez azt is jelenti, hogy természetesen viszonylag könnyen lehet alkalmazni munkaerőt és egyben könnyebben lehet megszabadulni a munkaerőtől, de ugyanakkor a munkaválaló számára az álam magas szociális jutatást biztosít. A szociális jutatásokon túlmenően a továbbképzésel ezeknek az embereknek az átképzését is szolgálva, s az életen át tartó tanulás biztosításával ugyanakkor az állam meg is teremti egyben azt a kínálatot, ami a munkaerőpiacon a munkaadók szempontjából fontos. A gazdasági versenyképesség és a foglalkoztatás növelése feltételez olyan alapértéket, melyeket érdemes végig gondolniés kisé erősíteni. Nagyon fontos alapfeltétel az északi országokban működő társadalmi párbeszéd. Ez nemcsak a munkaadók, a munkavállalók és az állam közötti párbeszédeket öleli fel, hanem további olyan nagyon fontos kérdéseknek a megvitatását is, mint például az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságoság. Nagyon röviden azt szeretem volna bemutatni, hogy a sajátos európai fejlődés, a sajátos európai értékrend hozzájárulhat ahhoz, hogy létrejöjjön. egy valóban európai szociális modell (melynek első félévében Németország lesz az Európai Tanács elnöke) az európai esélyegyenlőség éve. Talán a korunkban felvetődő olyan kérdéseket öszetársítva, mint a gazdasági versenyképesség és a szolidaritás,az európai értékek hoszú távon megőrizhetők. Köszönöm figyelmüket. 16

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika II. 2017/18 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Csütörtök 14-16, Kádár László (105) terem Foglalkoztatás-politikai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az egyetem mint szocializációs színtér

Az egyetem mint szocializációs színtér Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

11170/17 ol/eo 1 DGG1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Magyarország Európa politikája

Magyarország Európa politikája Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

..::Kiberkultúra::..

..::Kiberkultúra::.. ..::Kiberkultúra::.. Bódog Alexa DE, Digitális Bölcsészet Központ alexa(.)weirdling(kukac)gmail(.)com ..::Bevezetés::.. Az előadás célja olyan lehetőségek föltárása, melyek segítségével azonosíthatjuk

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK

GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv 2018. 02. 01. Esélyegyenlőségi terv Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal 28. számú melléklet SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden köztisztviselőnek azt a

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Központ október 12.

Magyar Fejlesztési Központ október 12. Magyar Fejlesztési Központ 2015. október 12. Létrehívás A magyar Kormány felismerte, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló, az Európai Strukturális és Beruházási

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Gazdaság, munkatermelékenység, bér

Gazdaság, munkatermelékenység, bér Gazdaság, munkatermelékenység, bér Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi, Logisztikai, Nemzetközi Gazdaság szakosztályainak konferenciája 2017. Június 8. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. május 3. 2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból A 2012-es évet meghatározó visszaesést követően az előrejelzések

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától

Részletesebben

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben

Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben