A Magyar Nemzeti Bank szerepe a pénzügyi válság kezelésében

Átírás

1 A Magyar Nemzeti Bank szerepe a pénzügyi válság kezelésében Karvalits Ferenc Alelnök, Magyar Nemzeti Bank Sopron, 29. szeptember 29. Vázlat 1. Magyarország helyzete a válság elıtt 2. A válság hatásai: likviditás, finanszírozás, makrogazdasági helyzet, szolvencia 3. Mit tehet a jegybank? 4. Az MNB intézkedései 1

2 1. Magyarország helyzete a válság elıtt Magyarország helyzete a válság elıtt A válság 28 ıszi kirobbanásakor a magyar gazdaság helyzete számos szempontból sebezhetı volt. Ezek a sebezhetıségi tényezık számottevıen hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszert a válság különösen érzékenyen érintette A sebezhetıség legfontosabb okai: a. Külsı egyensúlytalanság b. Fiskális egyensúlytalanság c. Nagyfokú integráció a hazai és az európai pénzügyi rendszer közt 2

3 a. Külsı egyensúlytalanság A KKE régió, és azon belül különösen Magyarország, a válság elıtti idıszakban folyamatosan FFM deficittel zárt, a külsı eladósodottság nıtt A külsı finanszírozás gyakran nem produktív módon lett elköltve (költségvetés finanszírozása, lakossági hitelfelvétel) A régión belül is kiemelkedıen magas a devizahitelek aránya GDP % (valami ábra) Estonia Latvia Lithuania Hungary Romania Poland Bulgaria Slovakia Czech Rep FX domestic currency A devizahitelek aránya a lakossági devizahitelezésen belül a KKE régió országaiban b. Fiskális egyensúlytalanság A 26-os kiigazítás javulást hozott a költségvetési folyamatokban, de a fiskális mutatók 28-ban számottevıen rosszabbak voltak a régióhoz képest Bár a hiány mérséklıdött, az államadósság szintje kiemelkedıen magas maradt A kiigazítás visszafogta a növekedést (27-ben 1.1 %) HU 26 HU 27 HU 28 RO PL SK LV CZ LT government debt (rhs) budget deficit (lhs) BG SL EE Államadósság és költségvetési hiány a KKE régió országaiban GDP % (27) 3

4 c. Pénzügyi integráció A külföldi anyabankok rövid forrásokkal finanszírozták a hazai bankok nagymértékő, hosszú lejáratú devizahitel-állományát A magyar állampapírok 4 százalékát külföldiek tartották A Lehman Brothers összeomlása után a hitelek megújítása drámaian megnehezült és megdrágult, a kockázatos eszközöktıl a befektetık meg akartak szabadulni A nagyfokú integráció miatt a válság gyorsan begyőrőzött a hazai pénzügyi rendszerbe Az anyabankok jelentıs része meggyengült A hazai bankok nem fértek hozzá közvetlenül az európai intézmények által az Eurozóna-beli bankoknak nyújtott mentıövekhez 2. A válság hatásai: likviditás, finanszírozás, makrogazdasági helyzet, szolvencia 4

5 Likviditás A Lehman-csıd után a hazai pénzügyi piacok széles spektrumán számottevı mértékben visszaesett a likviditás: 1. Az állampapírpiaci árjegyzés gyakorlatilag megszőnt, a bid-ask szpredek kitágultak 2. A bankok rövid távú devizalikviditását biztosító FX-swap piacon a bankok közti bizalom lecsökkenésével a limitek beszőkültek, a piac kiszáradt 3. A swappiac likviditásának csökkenésével párhuzamosan a bankközi depopiac likviditásban is szőkösség keletkezett 4. A spot devizapiacon spekulatív támadás alakult ki, az árfolyam leértékelıdött, a forintot vásárló szereplık eltőntek Likviditás jan.. állampapírpiac 28. ápr júl okt jan ápr júl.. Aggregált likviditási indexek jan ápr.. FX-swap piac jan ápr júl okt jan ápr júl júl okt jan ápr júl Spot devizapiac bankközi forintpiac 28. jan ápr júl okt jan ápr júl.. 5

6 Finanszírozás A válság hatására a korábban külsı finanszírozásra szoruló szektorok - az állam, illetve a bankrendszeren keresztül a háztartások - hozzáférése a külsı forrásokhoz drasztikus mértékben lecsökkent Az állampapírpiaci likviditás csökkenésével párhuzamosan az államkötvények iránti kereslet eltőnt, az ÁKK 29 nyaráig csak minimális mértékben volt képes kötvényt kibocsátani A magyar devizakötvények kockázati felárát mutató CDS szpred nagymértékben emelkedett, ami az országkockázat emelkedését jelezte A országkockázat növekedése, illetve az anyabankok saját finanszírozási problémái miatt a hazai bankok finanszírozási lehetıségei beszőkültek Finanszírozás 35 3 mrd Ft Külföldiek állampapír-állománya bp 5 éves magyar szuverén CDS felár 28. máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug.. 6

7 Makrogazdasági helyzet, növekedés A globális kereslet csökkenésén keresztül a válság negatívan befolyásolja a kibocsátás alakulását A hitelkínálat beszőkülése a beruházási és fogyasztási kereslet mérséklésén keresztül szintén kontrakciós hatású Már a válság elıtt is alacsony volt a növekedés, fıként a 26-os fiskális kiigazítás következtében Az államadósság magas szintje miatt Magyarországon a fiskális politikának nincs lehetısége anticiklikus eszközökkel mérsékelni a válság gazdasági növekedésre gyakorolt hatását Makrogazdasági helyzet, növekedés 15 % % Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország I. I 21.I. I 22.I. I 23.I. I 24.I. I 25.I. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. -1 A GDP éves növekedési üteme a KKE régió országaiban 7

8 Szolvencia A makrogazdasági kilátások romlása a vállalati profitabilitás csökkenésén, a növekvı munkanélküliségen stb. keresztül csökkenti a vállalatok és háztartások hitelvisszafizetési képességét A bankok portfolió-minısége romlik A folyamatot Magyarországon a devizahitel-állomány magas szintje miatt az árfolyam leértékelıdése fokozta A bankok jövedelmezısége, tıkehelyzete romlik ugyanakkor A hazai bankrendszer nem rendelkezett a válság kirobbanásáért felelıs toxikus eszközökkel Az anyabankok elkötelezettek a régióban folytatott tevékenységek mellett: érdekükben áll megerısíteni a hazai leánybankokat Nem volt ingatlanár-buborék Szolvencia 2.5 % Nem pénzügyi vállalatok Háztartások (ábra a portfolió romlásáról) márc jún szept dec márc jún szept dec márc jún szept dec márc jún.. Az értékvesztés eredményrontó hatása a magyar bankrendszerben 8

9 3. Mit tehet egy jegybank? Mit tehet a jegybank? Alapvetı pénzügyi piacok mőködésének, likviditásának biztosítása Ez volt a fejlett országok jegybankjainak is a legfontosabb célja közvetzlenül a válság kirobbanása után Szükséges feltétele mind a pénzügyi stabilitásnak, mind a monetáris politika transzmissziójának Magyar sajátosság: a likviditáshiány nem csak forintban állt fenn, hanem külföldi devizában is ezt nem teremthet a jegybank Anti-ciklikus monetáris politika, a válság makrogazdasági hatásainak tompítása A fejlett országok jegybankjai nagymértékő kamatcsökkentéssel, valamint mennyiségi lazítással tompítják a válság okozta gazdasági visszaesést A hitelezés összeomlásának megakadályozása A feltörekvı gazdaságokban, így Magyarországon is a pénzügyi stabilitási cél és az monetáris élénkítés közti cél gyakran ellentmond 9

10 Mit tehet a jegybank? A bankrendszer stabilitásának biztosítása Likviditás nyújtása (forint, illetve deviza) Szükség esetén LOLR Az árfolyam sokkszerő, nagymértékő elmozdulásainak, túllövéseinek a tompítása A külsı finanszírozás feltételeinek javítása a makrogazdasági stabilitás és a hitelesség erısítésén keresztül Magas devizatartalék, kiszámítható és hiteles monetáris politika, likvid és robusztus pénzügyi piacok mellett a külföldi befektetık által elvárt prémium csökken Hosszabb távon a válság tapasztalatainak beépítése a monetáris politika mőködési keretei közé 4. Az MNB intézkedései 1

11 A válság szakaszai Magyarországon 1. A Lehman-csıd utáni idıszak (28. október november) A jegybank fókuszában a likviditási problémák álltak 2. Átmeneti konszolidáció (28. december 29 január) Elıtérben a makrogazdasági kockázatok és a hitelezés összeomlása 3. A kelet-közép-európai növekedési kilátások romlása (29. február március) A pénzügyi stabilitás újra fókuszba kerül 4. Konszolidáció a G2-as találkozó óta (29. április mostanáig) Egyensúly a stabilitási cél és a válság makrohatásainak enyhítése közt, a fenntarthatóság hangsúlyozása 28. október - november: Likviditásnyújtás Devizapiaci likviditás: A bankrendszernek szüksége volt azonnali devizalikviditást nyújtó védıhálóra a devizalikviditás-hiány kiküszöbölésére Kétoldalú egynapos EUR/HUF FX-swap eszköz Egyoldalú egynapos EUR/HUF FX-swap eszköz Forintpiaci likviditás: A megnövekedett swapállomány miatt a bankrendszer egyes szereplıinek forintlikviditásra is szüksége lett 2 hetes és 6 hónapos fedezett jegybanki hitellehetıség A kötelezı tartalékráta csökkentése Jegybanki állampapír-vásárlás a másodpiacon Az IMF-EU hitelek jegybanki konverziója Az elfogadható fedezetek körének bıvítése 11

12 28. október november : Likviditásnyújtás, kamatpolitika Az állampapírpiac likviditását javító intézkedések: Jegybanki állampapír-vásárlás a másodpiacon Megállapodás az elsıdleges forgalmazókkal Kamatpolitika: 3 bázispontos kamatemelés a forint elleni spekuláció megállítására % 28. jan ápr júl okt jan ápr júl.. 28 október - november: A finanszírozás biztosítása 28 októberében a kormány 2 milliárd eurós hitelkeretet kapott a nemzetközi intézményektıl (IMF, EU, Világbank) A nemzetközi hitel céljai: Az állam finanszírozásának biztosítása addig, amíg a piaci finanszírozás feltételei bizonytalanok A jegybank nemzetközi tartalékainak feltöltése, a devizalikviditást nyújtó eszközökhöz szükséges háttér biztosítása (kisebb részben) az anyabanki háttér nélkül mőködı hazai bankok tıkehelyzetének erısítése 5 milliárd EUR értékő repomegállapodás az EKB-val Likviditási tartalék a devizaswap-eszközök finanszírozására 12

13 29 eleje: A vállalati hitelezés összeomlása fenyeget 29 elején már látszott, hogy a vállalati hitelezés leállásának elkerüléséhez a bankrendszernek hosszabb távú, kiszámítható devizalikviditásra van szüksége 3 hónapos és 6 hónapos EUR/HUF FX-swap eszközök: 29 márciusában kerültek bevezetésre Céljuk a hitelkontrakció megakadályozása a vállalati szektorban A 6 hónapos eszköz kedvezıbb, de a résztvevı bankoknak vállalni kell a hitelállományuk szintentartását, és külföldi többletforrások bevonását A 3 hónapos eszköz némileg drágább, de minden bank számára hozzáférhetı 1 hetes CHF/EUR FX-swap eszközök: Swapmegállapodás a svájci jegybankkal 29 eleje: Kamatpolitika Kamatpolitika: Fokozatos kamatcsökkentések Átmeneti konszolidáció Cél a válság reálgazdasági hatásainak enyhítése és a hitelezés visszaesésének tompítása % 28. jan ápr júl okt jan ápr júl.. 13

14 29 február - március: Jegybanki reakció a nemzetközi hangulat romlására A árfolyamra nehezedı nyomás csökkentése a kamatcsökkentések felfüggesztésével Verbális intervenció A kialakított deviza- és forintlikviditási eszköztár jól vizsgázik stresszhelyzetben % 28. jan ápr júl okt jan ápr júl.. 29 áprilisától: fokozatos konszolidáció A G2-találkozó (29 április) fordulatot hozott a nemzetközi hangulatban A forint a cseh koronával és a zlotyval mozog együtt Tavasz óta a külföldiek forintpozíciója növekedett Az állampapírpiaci hozamok számottevıen mérséklıdtek, a másodpiac funkcionális Az államkötvény-kibocsátások újraindultak, megfelelı kereslet mellett Az állam a nyár folyamán sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre A devizalikviditási helyzet konszolidálódott, a bankok nem szorulnak rá a jegybanki swap-eszközökre A forintlikviditás bıséges Kérdés: a globális befektetıi kedv esetleges romlása mekkora változást okozna? 14

15 Köszönöm a figyelmet! 15