Meseerdő Óvoda HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata Meseerdő Óvoda 1035 Váradi u Kerék u Budapest Szél u Budapest Meggyfa u. 14. HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA Budapest június 8. Készítette: A MESEERDŐ ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE A program benyújtója: Dr. Kovács Antalné óvodavezető

2 TARTALOM 1. Bevezetés Az intézmény adatai Az intézmény bemutatása Gyermekkép Óvodakép Gyermekkép Óvodakép Küldetésnyilatkozat Nevelési Programunk cél és feladatrendszere A nevelési program feladatai Az egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés és szocializáció Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A program tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai A Váradi utcai épület gyakorlata Játék A külső világ tevékeny megismerése Mese, vers Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének-zene, énekes játék Mozgás, testnevelés Munka jellegű tevékenységek A Kerék utcai épület gyakorlata Játék A külső világ tevékeny megismerése Mese, vers

3 Ének zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás, testnevevelés Munka jellegű tevékenységek A Szivárvány Tagóvoda (Szél és Meggyfa utcai épület) gyakorlata Játék Mozgás, testnevelés Mese, vers Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzés A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése A program feltételrendszere Szociokulturális környezet Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi feltételei Szervezeti és időkeretek A program kapcsolatrendszere Gyermekvédelem A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése, mérése Felhasznált irodalom LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK JEGYZÉKE

4 1.1 Az intézmény adatai 1. Bevezetés Az intézmény neve, székhelye: Meseerdő Óvoda, 1035 Budapest, Váradi u Telephelye: 1035 Budapest, Kerék u Tagóvoda: Szivárvány Óvoda, 1035 Budapest, Szél u Telephelye: 1033 Budapest, Meggyfa u. 14. Az intézmény fenntartója: Budapest III. ker. Óbuda Békásmegyer Önkormányzata Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés, ellátás A Szivárvány Tagóvodában a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkező, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető és oktatható enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló, gyengén látó, mozgássérült, beszédfogyatékos gyermekek számára is nyújt ellátást. Óvodánk jelentős szervezeti változásokon ment keresztül. A 139/ÖK/2008./III.27. sz. határozata alapján a Meseerdő Óvoda és a Szivárvány Óvoda augusztus 01-től összevont óvodaként, Meseerdő Óvoda néven, egységes igazgatás alatt működik. A négy épületben közel négyszáz gyermeket fogadunk. Szakmai munkába vetett hitünket, kitűzött céljaink megvalósítását a változások nem befolyásolták, munkánkat továbbra is a lehető legmagasabb szakmai színvonalon végezzük Az elmúlt évek igazolták, hogy a nevelőtestület által ben megírt nevelési programok hatékonyan működnek a gyakorlatban. A Váradi és a Kerék utcai épület programjának fő területei az egészségvédelem és a környezet megóvása, a Szivárvány Óvoda programja pedig az integrált nevelésre, a készség- és képességfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A két intézmény összevonása és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának változásai indokolttá tették programunk felülvizsgálatát, így elvégeztük azokat a korrekciókat, melyek az előttünk álló feladatokból és új kihívásokból számunkra adódnak. 4

5 1.2 Az intézmény bemutatása Ma a legtöbb szülő - mielőtt gyermekét óvodába íratja - érdeklődik az óvoda körülményeiről, a nevelés elveiről, a pedagógusok személyéről, a szolgáltatásokról. Ezek alapján igyekszik kiválasztani azt az óvodát, amelyben nézetei szerint gyermeke a legtöbbet kapja, a legjobban fejlődhet, a legnagyobb biztonság veszi körül. Óvodánk négy épülete a III. kerületben, Óbudán helyezkedik el, földrajzilag közel egymáshoz. Jellegét tekintve három létesítmény hasonló adottságokkal rendelkezik a földszinten a bölcsőde, az emeleten pedig az óvoda található, míg a negyedik kisebb befogadó képességű, földszintes épület. Ebben a városrészben megtalálhatók a lakótelepi jellegű tízemeletes, ugyanakkor a földszintes, családi házak is. Épületeink és gondozott udvaraink üde színfoltot jelentenek a gyermekeknek a nagyvárosi rengetegben. Az épületekben működő alapítványok segítségével az elmúlt évek során sikerült korszerű, az EU szabványnak megfelelő udvari játékszereket beszerezni. Csoportszobáink egyéni arculatát a gyermekek igényeinek szem előtt tartásával próbáljuk kialakítani, megteremtve a családias, otthonos légkör lehetőségét. Nagy figyelmet fordítunk a megfelelő, esztétikus, fejlődést elősegítő játékok, eszközök beszerzésére. Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekek jól, érzelmileg biztonságban érezzék magukat, mindig derűs, kiegyensúlyozott légkör vegye őket körül. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás megalapozására, a mozgásfejlesztésre és a különböző tevékenységek személyiségformáló hatására. A hozzánk járó gyermekek számára biztosítjuk az egyéni fejlődés optimális idejét, a tehetségük kibontakozásának lehetőségét. A mai, feszített tempójú világban a teljesítmény-centrikussággal szemben az óvodáskor alapvető tevékenységének a játékot tartjuk. Meggyőződésünk, hogy ez a leghatékonyabb eszköz a gyermek testi, lelki, értelmi fejlődésének elősegítésében, az ismeretszerzésben, az emberi együttélés szabályainak elsajátításában. Egész évben gondot fordítunk arra, hogy változatos, színvonalas programokat és műsorokat szervezzünk óvodásainknak, hogy még több szép élménnyel gazdagíthassuk őket. Nevelőtestületünk jól felkészült, kellő szakmai tudással, felelősséggel és a gyermekek iránti szeretettel végzi pedagógiai munkáját. A gondozási teendők, és a nevelési feladatok ellátásában nagy segítséget jelent a csoportokban tevékenykedő dajkák jelenléte. 5

6 2. Gyermekkép Óvodakép 2.1. Gyermekkép Lehet a gyermeket könyvből nevelni, de minden gyermekhez más könyv kell. /T. Gordon/ A gyermek fejlődő személyiség, akinek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Minél kisebb egy gyermek, annál több szeretetre, biztonságra, melegségre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Az inkluzív, elfogadó, családias légkör megteremtése valamennyiünk legfőbb feladata, mert csak így tudjuk biztosítani minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést és a gyermeki személyiség optimális kibontakoztatásának feltételeit, elősegíteni a pozitív énkép, az önazonosság és önérték-érzés kialakulását. A hazájukat elhagyni kényszerülő kisgyerek esetében ez különösen fontos, hiszen számára idegen a környezet, eltérőek lehetnek előzetes szocializációs tapasztalatai, nem érti a többiek beszédét és ő sem képes megértetni önmagát a környezetével. A gyermek mint individuum - maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. A 3-7 éves gyermekekre jellemző sajátosságok a nagy átlagot fejezik ki, de igen nagy eltérések lehetnek az egyes gyermekek között a szomatikus, pszichés, emocionális és kognitív kompetenciákban, sőt az egyénen belül a különböző személyiségjegyekben is. A személyiségfejlesztés alapja éppen ezért a gyermek alapos megismerése, majd fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Legjobb tudásunkhoz mérten igyekszünk a gyermekek képességeit, tehetségét kibontakoztatni, ismereteit folyamatosan, korszerűen bővíteni. Óvodapedagógusaink érzékenyek a gyermekek egyéni szükségletei, eltérései, fejlődési zavarai, szociális problémái iránt. Az átlagosnál több figyelmet szentelünk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési vagy magatartászavarral küzdő, sajátos nevelési igényű kisgyermekek megkülönböztetett fejlesztésére. Valamennyi gyermekünk számára biztosítjuk az egyéni fejlődési ütemének megfelelő fejlesztését, tehetségének felfedezését, kibontakoztatását, gazdag programokat, változatos tevékenységeket kínálva. 6

7 2.2. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, amely a gyermekek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig, a családi nevelést kiegészítve elősegíti a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását és gondoskodik a gyermekek napközbeni ellátásáról. A nevelés valamennyi területét fontosnak tartjuk. A környezet tevékeny megismerése, a környezettudatos magatartás megalapozása a mindennapos nevelés része, hiszen olyan időszakban élünk, amikor a környezeti problémák súlyosbodása miatt egyre sürgetőbbé válik a holisztikus szemlélet megalapozása és egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életminőség megteremtése. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a művészetek személyiségformáló szerepének (zene, képzőművészet és irodalom), a lakótelepi mozgásszegény környezet és a mozgásos tapasztalatszerzésre épülő megismerési folyamat pedig indokolja a mozgásfejlesztés fontosságát. A testi, lelki, értelmi fejlődés leghatékonyabb eszközének a szabad játékot tekintjük Játék közben életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően gyarapodnak a gyermekek tapasztalatai, ismeretei, megtanulják az emberi együttélés alapvető szabályait. Pedagógiánk értékmegőrző, értékközvetítő, gyermek és nevelésközpontú. Mind a négy épületünkben ingergazdag, meghitt környezetben ésszerű szabályok biztosítják a gyermekek számára a kreatív önkifejezés, a szabad játék és a tapasztalatokon nyugvó megismerő tevékenység feltételeit. Értékrendünket jelenti: - a gyermek mindenek felett álló érdekeinek tiszteletben tartása; - az alapvető erkölcsi értékek (felelősségvállalás, munka megbecsülése, a személyes méltóság és tulajdon tisztelete stb.) mintaként való közvetítése; - a különbözőség elfogadása; - az inkluzív, befogadó nevelés érvényesítése; - az esélyegyenlőség érvényesítését és a hátrányok leküzdését elősegítő pedagógiai attitűd; - a természettel harmonizáló környezet kialakítása és védelme; - a környezet fenntarthatóságát biztosító szokásrend közvetítése; - a természet szépségének szeretete, tisztelete és megóvása; 7

8 - az egészség értékként való megélése, védelme; - a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását, a két szerep azonos értékként való elismerését segítő attitűd; - a nemi és társadalmi identitás, önazonosság erősítése; - az egyén, a család, és a haza szeretete, tisztelete; - saját és a migráns gyermekek kultúrája iránti érzékenység, elfogadás és nyitottság; - az interkulturális nevelésen alapuló integráció érvényesítése; - az emberi jogok és a mindenkit megillető szabadság tiszteletben tartása. Gyermekközpontúságunkat jelenti: - a gyermekek egyediségének, fejlődő személyiségének feltétel nélküli elfogadása, szeretete és tisztelete; - a gyermekeknek a boldog szabad élethez, szükségletei kielégítéséhez, a lehető legjobb egészségi állapothoz, örömhöz, sikerhez, kudarchoz, hibához, igazságtalanság elleni tiltakozáshoz, önérvényesítéshez, tulajdonához, önazonosságához való jogának tiszteletben tartása; - az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, melyben a gyermekek optimálisan fejlődhetnek; - életkorhoz igazított műveltségtartalmak közvetítése és egyénre szabott tudatos fejlesztés, Nevelésközpontúságunkat jelenti: - a humánum pedagógia érvényesítése, biztonságot, elfogadást, megértést, és toleranciát sugárzó nevelés; - a gyermekek fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett bizalom közvetítése; - a szeretettel szeretetre nevelés; - az értékek belsővé válásának érzelmi határokkal, széles motivációs bázissal és komplex tevékenységekkel történő elősegítése; - együttműködő nevelőpartneri kapcsolat kialakítása a családdal, figyelembe véve korunk családot érintő változásait (családok szerkezetének átalakulása, élettársi kapcsolatok gyakoribbá válása, egyszülős családok számának növekedése; - az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének közvetett módon történő segítése. 8

9 Pedagógus modellünk: - szeretetet, biztonságot, megértést, érzelmi támaszt, személyre szabott kapcsolatot nyújt a gyermekeknek; - eszköztárában a következetesség, határozottság és odafigyelő szeretet mellett a jókedv és a humor szerepel; - a gyermeket olyannak fogadja el amilyen, teret enged próbálkozásainak a közösség szabályainak határain belül; - biztosítja, hogy a sikert és a kudarcot a gyermek úgy élje meg, hogy mindenkor számíthat a felnőtt megértésére, segítségére; - közös, örömteli élményekkel, tevékenységekkel fűzi egyre szorosabbá a gyermek-felnőtt, gyermek gyermek kapcsolatokat; - a motivációs bázis erősítésével, az érzelmek stabilizálásával nyitottá teszi a gyermeket a világ iránt, élményeket, tapasztalatokat nyújt a gyermeknek szűkebb-tágabb környezetéről, és életkorhoz igazított információkkal segíti tájékozódását, problémamegoldását; - egyénisége a különbözőség elfogadását, a toleranciát sugározza, - érzékeny az egyéni eltérésekkel, a fejlődési, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel szemben; - a migráns gyermekek kultúrájával kapcsolatban nyitottságot, érdeklődést, befogadó viselkedési mintát tükröz; - személyes példával közvetít általános emberi értékeket, életviteli, magatartási-cselekvési szokásokat, erkölcsi normákat alapoz meg; - beszédviselkedésében megteremti a verbális és metakommunikációs jelzések harmóniáját, nyelvi eszközei szinte láthatóvá teszik a beszéddel kísért helyzeteket, eseményeket, cselekvéseket. Dajkamodellünk: - gyermekszerető, kedves, határozott, következetes viselkedésével érzelmi biztonságot nyújt a gyermekeknek; - tapintatos, segítőkész és együttműködő; - tiszteli a gyermekeket, ismeri és biztosítja jogaikat; - ismeri az óvoda helyi pedagógiai programját, és ennek szellemében dolgozik; 9

10 - az óvodapedagógus irányításával aktívan részt vesz a gyermekek gondozásában, nevelésében, szokásrendszerének alakításában, mindennapi életében, mint belső, tevékeny résztvevő; - gondot fordít az óvoda életterének tisztaságára, gondozottságára, a higiéniai feltételek megteremtésére minden nap; - igényes külső megjelenésére, viselkedésére, beszédmódjára, hogy mindez követésre méltó lehessen a gyermekek számára, - neveléssel kapcsolatos információt a gyermekekről senkinek, semmilyen körülmények között nem szolgáltat ki. 10

11 2.3. Küldetésnyilatkozat A Meseerdő Óvoda dolgozói elkötelezettek a Pedagógiai Programjukban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása és a minőségi munka iránt. Óvodásainknak hagyományokban gazdag programokat, változatos tevékenységet és a játékon alapuló megismerést kínáljuk, biztosítva számukra az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő sokoldalú és harmonikus fejlődést, a kiegyensúlyozott személyiséggé válás feltételeit, az emberi és tárgyi környezet megismerését és a természet megszerettetését. Alkotó nevelőközösségünkre jellemző a pozitív nevelői attitűd és az elfogadó, gyermekközpontú szellemiség. Felelősséget érzünk a ránk bízott gyerekek testi-lelki épségének megőrzéséért, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáért és a kiemelkedő adottságokkal rendelkező gyerekek tehetségének kibontakoztatásáért. Két épületünkben a sajátos nevelési igényű gyerekek iskolai életre való felkészítését is fel tudjuk vállalni. Megszerzett tudásunk állandó fejlesztése biztosíték arra, hogy munkánk szakmailag igényes és megbízható legyen. Büszkék vagyunk arra, hogy felkészültségünk és elhivatottságunk jó hírnevet biztosít számunkra, kiváló nevelő-fejlesztő munkánk eredményeképpen a szülők szívesen hozzák gyerekeiket a mi óvodánkba. A folyamatos intézményi fejlesztés és az innováció kihívásainak eleget téve arra törekszünk, hogy partnereinkkel széleskörű, jól működő kapcsolatot építsünk ki, figyelembe véve és mérlegelve igényeiket. Értékeinkre építve, a fejlődőképesség igényével és együttműködő szülői háttérrel szeretnénk a jövőben is gyakorolni hivatásunkat. 11

12 3. Nevelési Programunk cél és feladatrendszere Ahhoz, hogy valakiből kiegyensúlyozott személyiség váljék, két dolog szükséges: érzelmi biztonság, elfogadó környezet /Buda Béla/ Céljaink: A 3-7 éves gyermekek biztonságos, szeretetteljes, elfogadó légkörben történő sokoldalú harmonikus fejlesztése. A gyermeki személyiség kibontakoztatása, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Az egészséges életvitel kialakítása, kiegészítve a családi nevelést. Változatos tevékenységek, színes élmények, személyes tapasztalatok során a környező világ és a természet megismertetése, megszerettetése, életkorhoz szabott, játékos környezetvédelmi tevékenységgel a környezettudatos gondolkodás megalapozása. Személyes példaadáson keresztül olyan, a nevelőtestület által preferált humanista értékek és erkölcsi értékrend átadása, mint a szeretet, az empátia, a tolerancia, a tisztelet, a különbözőség elfogadása, a megbecsülés, az igazmondás és a türelem. Nemzeti kulturális értékeink közvetítése a 3-7 éves gyermek életkorának megfelelően /anyanyelv, zenei anyanyelv, tárgyi kultúra /. A játékba integrált tapasztalatszerzésre alapozva, a gyermekek iskolai életmódra való felkészítése, közvetett módon az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások kibontakoztatása. 12

13 3.1 A nevelési program feladatai Az óvodai nevelés elsődleges feladata a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, személyiségük szabad kibontakoztatása és az egyéni képességeknek, érdeklődésnek, és adottságoknak megfelelő nevelés és oktatás biztosítása. Külön figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált fejlesztésére, biztosítva számukra az esélyegyenlőséget. A gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése érdekében olyan feltételeket, körülményeket, életformát, nevelést-fejlesztést biztosítunk, - fejlesztő pedagógus, logopédus, óvodapszichológus és a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében utazó gyógypedagógus segítségével,- amelyek eredményeképpen az óvodáskor végére minden gyermek eléri az egyéni adottságaihoz és fejlődési üteméhez mért optimális fejlettségi szintet. Ennek érdekében biztosítanunk kell: az egészséges életmód alakításához szükséges feltételeket, az egészségügyi szokások kialakítását, a gyermekek érzelmi biztonságát, szocializációjának megsegítését, a kapcsolatteremtési képességek, viselkedési formák és szokások alakítását, az anyanyelvi és értelmi képességek sokoldalú fejlesztését. 13

14 Az egészséges életmód alakítása Az egészség: testi, lelki, szociális jólét egyensúlyi állapota /WHO/ Céljaink: A családdal együttműködve a gyermekek pszichés védettségének (lelki egészségének) biztosítása. Az egészséges életmód iránti igény és az egészséges életvitel szokásainak megalapozása, a helyes életritmus kialakítása. A testi-lelki fejlődés és a környezethez való optimális alkalmazkodás elősegítése. Feladataink: A gyermekek lelki egészségi állapotának, komfortérzetének biztosítása, az egészséges testi, lelki fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges feltételek, körülmények megteremtése. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik és mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, óvása szervezetük edzése, betegségek, balesetek megelőzése. A helyes életritmus és a helyes egészségügyi szokások (étkezés, tisztálkodás, öltözködés, pihenés) kialakítása és gyakorlása a folyamatos napirenden keresztül. A testi képességek (erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság) és a mozgás fejlesztése. A gyerekeken keresztül a család szemléletformálása, az egészséges életmód szokásainak népszerűsítése. Az egészséges életmódra nevelés gyakorlata óvodánkban Lelki egészség A lelki egészség életkornak megfelelő alapja. hogy gyermekeink jókedvvel, örömmel érkezzenek az óvodába és ott kiegyensúlyozottan, jól érezzék magukat egész nap. Ennek érdekében reggel kedvesen, keresztnevükön szólítva fogadjuk a gyermekeket, kontrolláljuk aktuális egészségi és lelkiállapotukat, az esetleges betegségre utaló jeleket. A gyermekek igényének megfelelően de különösen kiscsoportban - biztosítjuk a testközelséget. (ölbe vétel, simogatás, mosoly, megvigasztalás.) Toleráljuk a gyermekek egyéni jelzéseit, otthonról hozott szokásait (ujjszopás, pelenka, vagy játék szorongatása, hajtincs csavargatás.) 14

15 Gondozás, testi szükségletek és mozgásigény kielégítése A nevelési hatások kedvező érvényesülésének egyik fontos feltétele a gyermekek gondozása. A gyermekek testi-lelki, biológiai és komfortszükségleteinek kielégítésével elősegítjük a kellemes közérzet fenntartását. Az önállóság terén különböző fejlettségi fokon álló, eltérő ütemben fejlődő gyermekeket támogatjuk, eredményeiket elismerjük. Türelmesen, megfelelő időt hagyva - kezdetben velük együtt végezve a teendőket - segítjük a helyes egészségügyi szokások rögződését, a családdal együtt, lehetőség szerint a szokások otthoni betartásával, gyakoroltatásával. Fokozatosan szoktatjuk a gyermekeket a gondozási tevékenységek egyre önállóbb végzésére, megalapozzuk a rendezett megjelenés és a tiszta környezet iránti igényt. Megteremtjük a feltételeit annak, hogy testi szükségleteiket zavartalanul kielégíthessék az egész nap folyamán. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak, a csoportszobában és az udvaron is. Levegőzés: Tudatosan kihasználjuk mind a négy épület jó adottságait, és a lehető legtöbb időt töltjük a gyermekekkel a szabadban udvarainkon. Minden nap ha lehet kétszer is, nyáron pedig szinte egész nap biztosítjuk a szabadban tartózkodás lehetőségét, ezzel is biztosítva az ellenálló képesség fejlesztését. Fontos, hogy gyermekeink a hűvösebb őszi, hideg téli időben is levegőzzenek az időjárásnak megfelelő öltözékben. Így biztosítjuk számukra a megfelelő edzettséget. Szeles, esős időben a csoportszobában nyitott ablaknál mozognak a gyermekek. Sokat sétálunk, lehetőség szerint kirándulunk, illetve rövid gyalogtúrákat teszünk, mivel a friss levegőn történő hosszantartó gyaloglás jótékonyan fejleszti az állóképességet, kitartást és hozzájárul a jó vérellátáshoz. Ha az időjárás engedi, a szervezett testnevelés foglalkozásokat is az udvaron végezzük. Olyan udvaron végezhető munkatevékenységeket biztosítunk, amelyek a gyermekek testi képességét fokozzák, fejlesztik edzettségüket, kitartásukat, feladattudatukat (gyermek méretű szerszámokkal, eszközökkel lapátolás, homok ásása, hólapátolás, lombseprés, stb.). Megfelelő hőmérséklet esetén természetesen az önkéntesség figyelembe vételével - a gyermekek pancsolhatnak, sarazhatnak, zuhanyozhatnak az udvaron. Mozgás: A mozgásra azért fektetünk nagy hangsúlyt intézményünkben, mert gyermekeink döntő többsége panelházak lakója. Otthon keveset mozognak, sokat ülnek a TV, videó, a számítógép 15

16 előtt. A környező játszóterek sem mindig alkalmasak a nagymozgások megfelelő fejlesztésére, így a gyermekek izomzata, csontozata, légzése nem fejlődik megfelelően. A lakótelepi létből és mozgásszegény életmódból adódó mozgásszervi panaszok, elváltozások megelőzése programunk fontos része. Figyelemmel kísérjük a gyermekek testtartását, a lúdtalp felismerésére törekszünk, ennek érdekében minden csoportban heti egy alkalommal láb és tartásjavító tornát szervezünk. Szükség esetén szakemberhez irányítjuk a gyermekeket. A prevencióban a gyermekek spontán, örömmel végzett mozgástevékenységére építve tervezzük az irányított mozgásos feladatokat. Óvodánk udvarán sok lehetőség van mozgásos játékra, de a csoportszobában, játékidőben is gyakran használjuk a trambulinokat, billenő rácsokat egyensúlyozó korongokat. Így gyermekeink nap mint nap az irányított mozgásanyagon kívül is fejlődhetnek változatos formában, spontán módon is. A kettő együtt váltja ki a megfelelő hatást a gyerekek mozgásfejlődésében. A szervezett mozgásos játékokat percre tervezzük. Mivel a játék motivációs ereje hatalmas, ez a leghatékonyabb eszköz a gyerekek optimális fejlesztésére kondicionális, kognitív, emocionális, szociális és koordinációs képességeik tekintetében. Egészségvédelem, baleset megelőzés, edzés Az egészség, testi épség megőrzése, a balesetek megelőzése érdekében gondoskodunk arról, hogy a gyermekeket csak biztonságos tárgyak, eszközök vegyék körül, és mindegyikük részesüljön életkorához mért baleseti oktatásban. A tiszta környezet, légcsere, a napi portalanítás, párologtatás, fertőtlenítés, a réteges öltözködés biztosítása alapvető feladatunk a különböző fertőzések elterjedésének megelőzése érdekében. A gyermek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődéséhez biztosítanunk kell a bizalmon alapuló nyugodt, családias légkört, amelyben a gyermek jó közérzetéhez a fizikai szükségletek kielégítése épp úgy hozzátartozik, mint a lelki egészség megóvása. Az óvodában megbetegedett gyermekeket lefektetjük, folyadékot biztosítunk a számukra, és szüleiket a lehető leghamarabb értesítjük telefonon. A gyermek szervezetének edzését sok mozgással, levegőzéssel fokozatos fizikai terheléssel biztosítjuk. Arra törekszünk, hogy a kondicionáló mozgások biztosítsák az igazi felfrissülést. A testedzési lehetőségek között - a négy épület udvarának eltérő feltételeinek megfelelően - biztosítjuk a rollerezést, a kerékpározást, a kötélmászást, az ugrókötelezést, az ugráló labda használatát, télen a szánkózást és csúszkálást. 16

17 Udvaraink szépen gondozott gyepje alkalmas a napfürdőzésre. Nyári időszakban fokozatosan, rövid ideig, minden esetben fényvédő krémmel szervezzük a gyermekeknek és preferáljuk a nyári sapka használatát. Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az ózon veszély miatt gyermekeink a veszélyesnek mondott, óráig terjedő időszakban, ne tartózkodjanak a tűző napon, ezáltal védjük immunrendszerüket. Ügyelünk a rendszeres, napi kétszeri locsolásra, hogy a száraz, meleg időben ne nyeljék a port. Helyes életritmus, egészségügyi szokások (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, pihenés): Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért az egészséges életmód központi kérdésének tartjuk. A gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan és az élettani szükségleteik figyelembevételével tervezzük. Optimális testi és lelki fejlődésük érdekében napirendünkben elegendő idő jut az aktív tevékenységekre, mozgásra, játékra és a pihenésre egyaránt, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat. Tudatosan törekszünk arra, hogy az aktív és pihentető időszakok megfelelő arányban váltakozzanak a gyermekek napirendjében. Oldott, kellemes légkörben végzett tevékenységek szervezésére törekszünk, mert ezt nem érzik fárasztónak a gyermekek. Odafigyelünk arra, hogy a jól szervezett folyamatos napirendben a várakozási idő minimális legyen. Az egymás mellett működő csoportok minden tanév elején egyeztetik napirendjüket. Az öltözők, mosdók használatában alkalmazkodnak egymáshoz (minden esetben a nagyobb életkorúak a kisebbekhez.), tiszteletben tartják egymás programjait, mindennapi életét, toleráns, csendes, kulturált csoportéletükkel. Egészségügyi szokások Az óvodáskor a személyiségfejlődés intenzív szakasza, ekkor alakulnak ki az alapvető higiéniás szokások. A nevelés hatékonyságát fokozza, ha a szülők elvben és gyakorlatban támogatják az általunk helyesnek vélt - a gyermek optimális fejlődését biztosító - szokások kialakítását. Fontos, hogy megismerjék, mire helyeződik hangsúly az óvodában. Az egészségügyi szokások kialakításánál maximálisan alkalmazkodunk a gyermek egyéni fejlettségéhez, elegendő időt hagyunk a szokások elsajátítására. Biztosítjuk a szokáskialakításhoz szükséges feltételeket (mosdók, fogmosó poharak, fogkefék rendszeres tisztántartása). 17

18 Egészségesen élni csak egészséges élettérben lehet, ezért a környezet védelmét biztosító helyes szokások kialakítását víz és energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés már óvodáskorban meg kell alapoznunk. Étkezés: Az egészséges testi fejlődéshez ebben az életkorban is megfelelő tápanyagellátás, a vitaminok, a szénhidrát, a fehérjék, aminosavak, nyomelemek megfelelő arányának biztosítása stükséges. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a konyhákat is próbáljuk ilyen irányban befolyásolni. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről. Az első szülői értekezlettől kezdve próbáljuk őket meggyőzni arról, hogy ne engedjék üres gyomorral óvodába gyermekeiket, mert aki korán jön, a folyamatos reggelizés ellenére is megéhezhet. Fontosnak tartjuk, hogy az étkezések (tízórai, ebéd, uzsonna) rendszeressége a gyermek helyes szokásává váljon. A szülők közreműködésével a napi tápanyag- és vitaminszükséglet kielégítése és változatossága érdekében, az étkezést kiegészítve minden csoportban van zöldség, illetve gyümölcsnap, így a gyermekek rost és vitamin fogyasztása bőségesebb. A szülők által hozott, közösen vásárolt illetve a kertünkben termő zöldségek, termések (dió, mogyoró, hársfavirág) összegyűjtésével és felhasználásával a gyermekek maguk is részt vesznek saláták, kompótok, gyógyteák készítésében, kínáló tálak összeállításában. Így lehetőség adódik arra, hogy számukra eddig szokatlan ízekkel és készítési módokkal is megismerkedjenek. A különböző gyógyteák kóstolása új ízekkel ismerteti meg a gyermekeket, ráébresztve őket arra, hogy a természet gyógyító erővel is rendelkezik, ami nagyon fontos a megelőzés érdekében. Nagy gondot fordítunk arra, hogy jó étkezési szokásokat alakítsunk ki, ezért szépen, ízlésesen tálaljuk az ételt. Így a kevésbé jó étvágyúak is nagyobb kedvvel esznek. A nagyobbak már önállóan mernek maguknak, optimális esetben biztonsággal használják a kést és a villát is. Étkezésnél ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az étel elfogyasztására, az ízek megtapasztalására. Megpróbáljuk kideríteni az étvágytalanság okát. 3-6 éves korban az étvágytalanságnak, rossz emésztésnek, a szilárd ételektől való idegenkedésnek gyakran a lyukas, tövig lekopott tejfogak az okai. Ez különösen indokolja az étkezések utáni rendszeres fogmosást. 18

19 A 6-7 évesek étkezését megzavarhatja a fogváltás, nehezebben rágnak, harapnak. Ebben az időszakban tapintatosan segítjük őket, pl.: az ételek darabolásával, puhításával, így ezt a szó szerint foghíjas időszakot sikerül büszkén átvészelniük. Öltözködés: Az óvodáskorú gyermek öltözködését elsősorban egészségügyi szempontok határozzák meg. Öltözéke legyen kényelmes és praktikus. A réteges öltözködés a hőmérsékleti viszonyokhoz igazodjon. Mindig legyen a gyermekek polcán váltóruha. Ebben kérjük a szülők együttműködését. Kora ősszel és tavasszal is harmatos a fű ezért nem szandált, hanem lehetőleg vízálló cipőt kérünk az udvarra. Az öltözködés is kiváló lehetőséget nyújt a gyermekek egyéni fejlesztése, különös tekintettel a részképességekre. A mindennapok során folyamatosan alakítható a testséma, a finommotorika (szem-kéz; szem-láb koordináció), a percepció, és a térirányok. Tisztálkodás, testápolás: A napi testápolás magában foglalja a WC-használat utáni teendőket, az étkezés előtti, illetve a szükség szerinti kéz és arcmosást, az érzékszervek ápolását és védelmét, a rendszeres fogmosást, esetenként a gyermek teljes mosdatását, beleértve a homokozás utáni lábmosást is. A gyermekeket szükségleteik jelzésére biztatjuk. Praktikus technikákat tanítunk, fokozatosan szoktatjuk óvodásainkat a teendők önálló elvégzésére, hiszen a gyermeket zavarja, ha piszkos, elhanyagolt. Minden csoportban kéznél van a papírzsebkendő. Az eldobható pelenkák terjedésével egyre később lesznek szobatiszták a gyermekek, így szinte minden kiscsoportban van néhány olyan 3 éves kisgyermek, akinek szobatisztasága még nem stabil, napközben illetve a délutáni alvás során rendszeresen bepisilnek. A gyermekek 5 éves koráig ez nem tekinthető kórosnak. Néhány esetben a bepisilés oka pszichés eredetű. Nem elítéljük, hanem segítjük a gyermekeket ebben a helyzetben. A probléma megoldása érdekében rendszeresen konzultálunk a szülőkkel, szükség esetén szakemberek (óvodapszichológus, orvos, védőnő) bevonásával. A 3 éves gyermeket már meg lehet tanítani a fogápolásra, a fogkefe, fogkrém használatára. A napi tisztálkodás a tudatos fejlesztés mellett spontán módon is kiváló lehetőséget nyújt a gyermekeknek a testük megismerésére, a testrészek, a testséma, és az irányok gyakorlására. Szerencsére óvodánkban a tisztálkodást illetően jó otthoni szokásokkal jönnek a gyermekek. A zsebkendőhasználat gondot okoz néha, de ezt a szülőkkel megbeszélve és együttműködve 19

20 könnyen korrigálhatjuk a gyermek egészsége érdekében. Így megelőzhetjük a fülfájást, és a felsőlégúti hurutok terjedését. Kiscsoporttól a mindennapi következetes gyakorlás, magyarázat, ellenőrzés- értékelés és példamutatás hatására a fontos higiéniás szokások automatizálódnak, 6-7 éves korra pedig már belső igényévé válnak a gyermeknek. Pihenés: Az óvodás korosztály napi alvás szükséglete óra. Ezt az időt két részletben (éjszaka és ebéd után) kell biztosítani számukra. A nyugodt légkör megteremtése elengedhetetlen feltétele a pihentető alvásnak. A zavartalan alvást, pihenést elősegíti a szellőztetés, a saját párna, az alvójátékok, a simogatás illetve az elalvás előtti mese, altatódal, halk zene. A szülők gyakran félnek, hogy gyermekeik este nem tudnak idejében elaludni, ha délután is pihennek. Épp ellenkezőleg! A fáradt idegrendszerű gyermek nehezebben alszik el. Minden gyermeknek annyit kell aludnia, amennyi ahhoz szükséges, hogy reggel frissen, kipihenten ébredjen, és csak estefelé mutassa a szellemi, testi fáradtság könnyen felismerhető jeleit. (Ranschburg Jenő) Alvásigény tekintetében is figyelembe vesszük az egyéni eltéréseket. Egy óra nyugodt pihenés után biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy a nem alvó gyermekek a többieket nem zavarva csendben tevékenykedhessenek, játszhassanak, elsősorban nagycsoportban, iskola előtti időszakban. Szemléletformálás Fontosnak tartjuk, hogy minden lehetőséget kihasználjunk a szülők szemléletformálására. Ennek érdekében évente egy alkalommal Egészség-hetet rendezünk mind a négy épületben, hogy felhívjuk a figyelmet az egészséges életmód fontosságára. Az egy hetes rendezvénysorozaton különböző programokat szervezünk a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt (pl. salátakészítés, kenyérsütés, reform-büfé, fogápolás, zenés torna, versenyjátékok és egyéb mozgásos programok, szülőknek szóló előadások stb.). Szívesen vesszük a szülők aktív közreműködését a szervezés és a lebonyolítás fázisában is. A családokkal szoros együttműködésben ötleteket cserélünk, hogy miképpen lehetne beépíteni a helyes életmód és a helyes táplálkozás szokásait a mindennapi életbe.az egészséges életmód témaköréhez szorosan hozzátartozik az egészséges környezet, így az Egészség-héten kiemelten foglalkozunk ezzel a témával. Meglátogatjuk a szelektív hulladékgyűjtőt, illetve hulladék anyagok újrahasznosításával barkácsolunk. 20