TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM MAGYARORSZÁGON
|
|
- Dániel Donát Török
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM MAGYARORSZÁGON Nem csak egy lehetséges jövő van; a mai döntések befolyásolják a jövőt. A kedvezőtlen trendek is megváltoztathatók, ha összehangoltan ezen dolgoznak a gazdaság, a kutatás-fejlesztés és az államigazgatás szakemberei. Az OMFB Tanácsának felhatalmazása alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdődött Technológiai Előretekintési Program (TEP) néven. A program szakmai irányítását az OMFB Tanácsa által felkért Irányító Testület (IT), szervezését pedig a TEP Iroda végzi. Mi a TEP? A technológiai előretekintés a tudományos és technikai fejlődés, illetve a várható piaci, gazdasági, társadalmi trendek szisztematikus értékelése abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak egy nemzet (vagy régió, ágazat, szakágazat, vállalat) versenyképességére, jövedelemtermelő képességére és a lakosság életminőségére. A technológiai előretekintési programok négy alapkérdésre keresnek választ: Várhatóan milyen társadalmi, gazdasági, környezeti és piaci trendek bontakoznak ki hosszabb távon, azaz a következő évben? A kutatás-fejlesztés (K+F) mely területei a legfontosabbak ezen trendek szempontjából (mit és hogyan lehet hasznosítani, illetve a kedvezőtlen hatásokat hogyan lehet enyhíteni vagy kivédeni)? Hogyan lehet a jólét növelése és az életminőség javítása érdekében a leghatékonyabban felhasználni az állami forrásokat? A szabályozórendszer, az oktatási és szakképzési rendszer és más tényezők milyen hatást gyakorolnak a műszaki-technikai illetve a piaci lehetőségek megvalósítására (illetve milyen kölcsönhatások bontakoznak ki)? A technológiai előretekintés különböző módszereit az USA-ban és Japánban dolgozták ki, s az utóbbi években egyre több nyugat-európai és ázsiai gazdaságban, valamint Ausztráliában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Brazíliában alkalmazzák. Az egyes részletekben eltérő módszerek közös lényege, hogy a tudomány, a gazdaság és az államigazgatás szereplői együtt tárják fel a tudomány és a technika várható fejlődési irányait, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és az infrastruktúra erős és gyenge pontjait, piaci helyzetét és lehetőségeit. Ennek alapján ajánlásokat dolgoznak ki az államigazgatási szervezetek számára, a kutatóintézetek és a vállalatok pedig a stratégiai tervezésben felhasználható elemzések formájában hasznosíthatják az eredményeket. A Technológiai Előretekintési Program során új - tudományos, technológiai, gazdasági és piaci - információ keletkezik, és áramlik a résztvevők között. Formális és informális kapcsolatok erősödnek meg, illetve jönnek létre a kutatók, a fejlesztők, a gazdasági és az államigazgatási szakemberek között.
2 2 Az információcsere és a megegyezésen alapuló helyzetértékelés hozzájárul a kooperatív és stratégiai gondolkodás elterjedéséhez, illetve megalapozza a kutatási, üzleti és makrogazdasági stratégiák kidolgozását. A társadalmi és gazdasági átalakulás második szakaszában járó Magyarországon a legfontosabb cél a versenyképesség és az életszínvonal javítása. E cél elérését szolgálja a lehetőségek és az erőforrások elemzése, a megfelelő stratégia kialakítása és megvalósítása. A információgyűjtés és elemzés egyik hatékony eszköze a TEP. Az Európai Unióhoz való csatlakozás is akkor tekinthető sikeresnek, ha ennek révén nő a magyar gazdaság teljesítménye és javulnak a lakosság életkörülményei. A TEP eredményei tehát a csatlakozási folyamat közben is hasznosíthatók. A Technológiai Előretekintési Program sokban különbözik az eddig ismert döntés-előkészítő megoldásoktól. Más módszerekhez képest lényeges jellemzője az értékelést, elemzést megalapozó adatok és feltevések rendszerezett kifejtése, és széles körű konzultációk, szakmai viták szervezése. A munkában nemcsak az államigazgatási apparátus és a rendszeresen megkérdezett tanácsadók vesznek részt, hanem több ezer szakember. Nem a győztes technológiák, ágazatok, vállalatok kijelölése a cél, hanem olyan környezet megteremtése, amelyik lehetővé teszi, hogy a legnagyobb szabadsággal folytatott kutatás-fejlesztés eredményei közül minél korábban felismerjék a legígéretesebbeket. Miért szükséges (hasznos) a TEP? Az új szemlélet és módszer alkalmazása több döntési feladat megoldásában is segíthet. A legfontosabbakat szedi csokorba az alábbi rövid ismertetés: A piacgazdaságokban sokáig világosan elkülönültek az állam és a magánvállalatok pénzügyi forrásai, ebből következően nem keveredtek a célok és értékek, tehát viszonylag könnyű volt dönteni. A magánvállalatok viszont napjainkban egyre inkább vonakodnak attól, hogy a rendkívül költséges kutatási programokat egyedül finanszírozzák, legalább két tényező miatt: egyrészt mindinkább nő a kutatásfejlesztés bizonytalansága (nem egyszerűen a kiszámítható kockázata!), másrészt a sikeres kutatási eredményekből származó hasznot nem sajátíthatja el teljes mértékben az innovátor a haszon egy része ugyanis az utánzóké lesz. (Az utánzás viszont társadalmi érdek, hiszen ez nem más, mint az addiginál jobb termékek, termelési eljárások és vezetési-szervezési módszerek terjedése, széles körű gazdasági hasznosítása.) A kutatás-fejlesztés terheinek megosztása érdekében vagy együttműködési megállapodást kötnek egymással a versenytársak, vagy állami források bevonására törekednek. Az utóbbi megoldást azonban a demokráciákban csak akkor lehet elfogadtatni, ha az adófizetők pénzét széles körű szakmai viták eredményeként meghatározott kutatási célok megvalósítására fordítják, s ezeknek a céloknak a megfogalmazásában segíthet a TEP. Az adófizetők pénzével természetesen akkor is kell számolni, ha azt állami egyetemeken, kutatóintézetekben költik el. Ráadásul ma már a legnagyobb és leggazdagabb országok sem engedhetik meg, hogy minden kutatási ötletet, minden javaslatot finanszírozzanak - bármilyen ígéretesek is legyenek azok -, tehát kényszerűen választani kell közöttük. A TEP elemzései, ajánlásai a prioritások meghatározásához is hozzájárulnak. Az utóbbi évtizedekben megerősödött az igény az egyes kutatási programok, az eredmények hasznosításának társadalmi ellenőrzése, a tisztánlátás megteremtése iránt, ehhez pedig szintén hasznos lehet a TEP alkalmazása. Bizonyos technológiák - például az atomenergia, a génsebészet és az informatika - olyan nagy mértékben alakítják át a mindennapi életünket is, hogy az alkalmazásuk mértékéről szóló
3 3 döntéseket nem bízhatjuk kizárólag szakértők vagy politikusok szűk körére. A környezetvédelem is széles körű társadalmi konszenzus kialakítását követeli meg. Új értékelési, döntési módszerek szükségesek annak következtében is, hogy a kutatás interdiszciplinárissá válik, és egyre fontosabb az egyszerre sok területen alkalmazható, ezért nagy gazdasági jelentőségű technológiák térnyerése (elsősorban az informatika, a biotechnológia, az anyagtudományok, a lézertechnológia terén). A kutatás-fejlesztési források elosztásának korábban alkalmazott módszerei viszont konzerválnak (például az úgynevezett peer review, amikor a kutatók egymás kutatási javaslatait értékelik), akadályozzák az új tudományterületek megszületését és kibontakozását, a létező kutatási ágak összekapcsolódását, s nem teszik lehetővé az átfogó hatások figyelembevételét. A szakirodalomban termelékenységi paradoxonnak nevezett jelenség - vagyis miközben a műszaki fejlődés gyorsul, ettől elmaradó ütemben javul a korábbi módszerekkel mérhető termelékenység - ugyancsak új szemléletű elemzési és döntési módszerek bevezetését teszi szükségessé. Az élesedő és globalizálódó versenyben a sikerhez széles körűen megalapozott stratégia (is) szükséges, az egyes vállalatok azonban egyedül nem képesek átfogó műszaki, gazdasági, társadalmi elemzések készítésére. Magyar sajátosságok Az eddig vázolt általános érvényű tényezők Magyarországon is hatnak, tehát hiba lenne figyelmen kívül hagyni azokat. Természetesen a TEP elemzéseinek és ajánlásainak megfogalmazásakor még nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a magyar sajátosságnak: A piacgazdasági átalakulás a legtöbb vállalat számára piacvesztéssel járt, ebből következően az életben maradáshoz új termelési és értékesítési lehetőségeket kell felkutatni és megragadni. Kiemelt feladat az emberi erőforrások hasznosítása (mint lehetséges versenyelőny), illetve az agyelszívás (brain drain) lassítása, s ezzel egy súlyos hátrány csökkentése. Mindehhez innováció kell, miközben csökken az innovációra fordítható forrás. Emiatt is új szereposztást kell kialakítani a vállalatok és az állam között. Az EU-csatlakozás is akkor lehet számunkra előnyös, ha megbízható információkkal rendelkezünk az adottságokról, a várható hazai, nyugat-európai és globális változásokról, s ennek alapján dolgozzuk ki a csatlakozási folyamat stratégiáját. A feladatok ütemezése, az eddigi eredmények A program megvalósítása három fő szakaszra bontható: I. Előkészítés, tudatosítás (1997. szeptember március); II. Elemzés, szakmai viták, a TEP jelentések elkészítése: április szeptember); III. Terjesztés, megvalósítás (kezdete: október) tavaszára befejeződött az első, előkészítő szakasz, és elkezdődött az adatgyűjtés és elemzés. A második szakaszban a munkacsoportoké illetve az ún. Delphitípusú kérdőíves felvételben és a szakmai vitákban résztvevő több ezer szakértőé volt a főszerep. A munkacsoportok a következő területek - egymással szorosan összefüggő - kulcsproblémáit elemezték: 1. Emberi erőforrások 2. Egészség és élettudományok 3. Informatika, távközlés, média 4. A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése 5. Termelési és üzleti folyamatok
4 6. Agrárgazdaság, élelmiszeripar 7. Közlekedés, szállítás őszére minden munkacsoport elkészítette a saját szakterületére vonatkozó forgatókönyvek első változatát, amelyeket a munkacsoportok regionális rendezvényein vitattak meg széles szakmai körben. A rendezvények szervezésében közreműködtek a helyi kereskedelmi és iparkamarák, MTESZ-szervezetek és felsőoktatási intézmények. Az eredmények terjesztésére a regionális rendezvények is lehetőséget adnak, a médiában való folyamatos megjelenés mellett. Ez utóbbira igen nagy hangsúlyt helyezünk, így számos cikk, rádió- és tv-műsor készült már a TEP-ről (Magyar Hírlap, Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet, Világgazdaság, Figyelő, Piac és Profit, Új Magyarország, Byte Magazin, Ipari Szemle, Vezetéstudomány, Logisztikai Híradó, Egészségügyi Gazdasági Szemle, Gyógyszer, Magyar Közlekedés, Mérnök Újság, Periodica Politechnika Transport Engineering, Kossuth Rádió, Rádió Bridge, MTV1, MTV2. Duna TV, TV3, helyi rádiók és tv-csatornák) decemberére elkészültek a társadalmi-gazdasági keretfeltételeket leíró, úgynevezett makro-forgatókönyvek első változatai. A három lehetséges jövőképet többször megvitattuk a TEP Irányító Testülete, a munkacsoportok és külső szakértők bevonásával márciusban kezdetét vette a kétfordulós Delphi-felmérés első szakasza. A válaszok visszaérkezése és összesítése után júniusban elindult a felmérés második fordulója, ami decemberben fejeződött be. Ennek eredményeként új információk születtek, mivel az egyes területeken közel 200 szakember mondott véleményt a jelenlegi helyzetről, a várható események bekövetkezésének idejéről és hatásáról, a K+F. az innováció, a termelés és szolgáltatás valamint a szabályozás színvonaláról a fejlett európai országokhoz viszonyítva, továbbá a kedvező változásokat akadályozó tényezőkről. A munkacsoportok a saját forgatókönyveikre, a Delphi-felmérés és a szakmai viták eredményeire alapozva készítették el a jelentésüket, amelyek helyzetképből, markánsan eltérő jövőképekből és a legkedvezőbb, reálisan elérhető jövőhöz vezető út felvázolásából, vagyis ajánlásokból állnak. Egy-egy munkacsoportban eltérő szakmai iskolákat képviselő szakember dolgozott, az általuk szervezett rendezvényeken százas nagyságrendben további szakértők kapcsolódtak be, a Delphi-kérdőívekre pedig egy-egy területen az első körben választ kaptunk. Mindezt figyelembe véve több ezer szakember tudására, együttműködésére alapozva fogalmazódnak meg a munkacsoportok jelentései. A munkacsoportok jelentéseire és további háttértanulmányokra köztük az ún. makro-forgatókönyvekre támaszkodva az Irányító Testület (IT) elkészítette összefoglaló tanulmánya első változatát: helyzetképet ad, felvázolja a lehetséges jövőképeket, és ajánlásokat fogalmaz meg, hogyan juthatunk el a jelenből a számunkra legkedvezőbb jövőbeni állapotba. Az IT megállapításait és javaslatait szélesebb körben is megvitatják, és szükség esetén módosítják, pontosítják, vagyis ezzel megkezdődik a javaslatok megvalósítása is. A év tavaszán a munkacsoport-jelentéseket többször átdolgoztuk a munkacsoport-vezetők, -titkárok és a TEP Iroda munkatársai közötti konzultációk alapján, és figyelembe vettük az IT-tagok és a többi munkacsoport írásos megjegyzéseit, javaslatait is. A hét jelentés nyilvános megvitatására június 22-én, a 250 fő részvételével megrendezett konferencián került sor, amelynek alkalmából a TEP módszereit, céljait valamint a munkacsoportok eredményeit tömören összegző kiadvány is napvilágot látott. A szekciókon elhangzott észrevételek, javaslatok alapján az egyes
5 5 munkacsoportok kiegészítették, módosították jelentéseiket, és 2000 októberében leadták a nyomdakész változatot. Az IT-jelentés végleges formába öntésére 2000 november és 2001 március között került sor, mivel a jelentés alapját képező helyzetkép és jövőképek aktualizálása az időközben sokat változott munkacsoport-jelentések, valamint széleskörű szakmai viták eredményeként valósult meg. A politikai döntéshozók tájékoztatását célozta a parlamenti bizottságokkal történt kapcsolatfelvétel. A 2000 nyarán megkezdődött egyeztetés eredményeként a parlamenti bizottságok napirendre tűzték a kapcsolódó TEP munkacsoport-jelentések megvitatását. (A Környezetvédelmi Bizottság november 22-én vitatta meg a Természeti és épített környezet védelme és fejlesztése munkacsoport jelentését, az Egészségügyi és Szociális Bizottság február 7-én tűzte napirendre az Egészség és élettudományok munkacsoport jelentését, az Emberi erőforrások munkacsoport jelentésének megvitatására pedig március 22-én került sor az Oktatási és Tudományos Bizottság előtt.) Összefoglalva, a technológiai előretekintési program eredményeként egyrészt elemzések készültek a meglévő, elérhető információk összegyűjtésével és feldolgozásával, másrészt új információk is keletkeztek mind a jelenre, mind a várható jövőre vonatkozóan: a résztvevők értékelték a gazdaság, a kutatás-fejlesztési és az államigazgatási intézményrendszer adottságait (az erős és gyenge pontokat), valamint elemezték a technológiai változások tendenciáit, a várható társadalmi igényeket és a piaci lehetőségeket. Az elemzéseket a magyar vállalatok felhasználhatják a versenyképességüket javító K+F stratégiájuk megalapozásához. A program további célja ajánlások megfogalmazása mindazon államigazgatási és szakmai szervezetek számára, amelyek tevékenysége befolyásolja a magyar gazdaság versenyképességét, a lakosság életminőségét. A közös gondolkodási folyamat közben megerősödnek a korábbi viszonylag gyenge, esetleges kapcsolatok, illetve újak jönnek létre a K+F szektor, a gazdaság és az államigazgatás szakemberei között, és egy új, az együttműködésen és stratégiai gondolkodáson alapuló kultúra bontakozik ki és terjed el.
Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM
Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenA KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN
A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
RészletesebbenA kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában
A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenFelsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.
Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok
RészletesebbenA KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.
A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenInnováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes
Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése
A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos
RészletesebbenMenekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki
Menekülés el)re A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki El)zmények Global Competitiveness Report 2004-2005 1. Finnország 2. USA 3. Svédország 4. Tajvan
RészletesebbenTárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés
MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának
RészletesebbenA KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA
A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenA lehetséges forgatókönyvek
Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.
RészletesebbenA kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.
A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenA Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenSzellemitulajdon-alapú innovációmenedzsment az élelmiszeriparban. Kürtössy Jenő
Szellemitulajdon-alapú innovációmenedzsment az élelmiszeriparban Kürtössy Jenő Iparjog szellemi alkotások hazai, és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló oltalomszerzési oltalom-fenntartási
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenSTRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.
STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP- 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 PROJEKT KERETÉN BELÜL Projekt koordinációs értekezlet 2011. október 4. A stratégia készítés - szerződéses kötelezettség A Pályázónak a kiemelt kutatási
RészletesebbenAz intelligens szakosodás (S3) folyamata. 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov.
Az intelligens szakosodás (S3) folyamata 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza 2014.09.05. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov. helyettes Kohéziós politika 2014-2020 Keretfeltételek Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek
RészletesebbenKiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között
Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép
RészletesebbenLogisztika és versenyképesség Magyarországon
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Logisztika és versenyképesség Magyarországon Chikán Attila Egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Elnök, Magyar Logisztikai,
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
Részletesebbenwww.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.
www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási
RészletesebbenTerületi tervezés, programozás és monitoring
Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenA kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában
A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenFenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenExport húzza a gazdaságot
Export húzza a gazdaságot - vállalati elvárások Gödri István Bosch Rexroth Pneumatika kft 1 A nagy kép amit most látunk Elvárások vállalati szinten Globális kihívások rövid és közép távon 2 3 Export húzza
RészletesebbenInnováció alapjai. Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 1. előadás
Innováció alapjai Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása 1. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Innováció fogalma 1. Néhány rövid, a szakirodalomból származó meghatározás: Az innováció, minden
RészletesebbenA BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN
A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN Hajnal Tünde innovációs szakértő BKK Zrt. 2017. augusztus 7. FLOW Workshop TÉMÁK Fenntartható városi mobilitás tervezés budapesti folyamata Balázs Mór-terv
RészletesebbenFarkas Olga SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR
Farkas Olga SZTE minőségértékelési modell kiterjesztésének tapasztalatai a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon MINŐSÉGÉRTÉKELÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉS BENCHMARKING KONFERENCIA Szeged, 2006. december 15. I. HÁTTÉR
RészletesebbenFelsőoktatás-fejlesztés a K+F
Felsőoktatás-fejlesztés a K+F és az innováció tükrében ELTE Innovációs nap, 2012 Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes
RészletesebbenMEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?
MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe
RészletesebbenAZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
RészletesebbenTudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA
Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)
szám: 02/259-10/2012 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. május 13. (OR. en) 9194/19 OJ CRP1 18 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2019. május 15. (10.00) 1. A
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Egyetem
Hungarian Higher Education Lifelong Learning Network 13. NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA Budapesti Gazdasági Egyetem 2017. április 21. 1 A FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS MEGVALÓSULÁSA HAZÁNKBAN,
RészletesebbenMINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT
MINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT HU11-0005-A1-2013 22. HÍRLEVÉL Oldal 2 ZÁRÓKIADVÁNY BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Ön a Mintaprogram a minőségi időskorért című projekt záró kiadványát tartja a kezében. A
RészletesebbenAz Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013
Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid
RészletesebbenJövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET
Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform
RészletesebbenSzimpózium az Automotive Hungary szakkiállításon: KAPACITÁSFEJELSZTÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE A CEE RÉGIÓBAN. Szervezők:
Szimpózium az Automotive Hungary szakkiállításon: KAPACITÁSFEJELSZTÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE A CEE RÉGIÓBAN Szervezők: 250 kiállító 10 különböző ország 10.000 látogató Mit kínál az AutomotiveHungary? 1 A
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenSZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános
RészletesebbenEU / UNDP projekt a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának, mint a harmonizáció, versenyképesség és szociális kohézió eszköze, felgyorsítása az EU hat új tagállamában és két tagjelölt országban 2007.
RészletesebbenAz alábbiakban továbbítjuk a delegációknak az elnökség által előterjesztett, fent említett ütemtervet.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 6. (OR. en) 6543/15 CO EUR-PREP 10 POLGEN 27 ENV 79 ENER 43 MI 110 RECH 33 COMPET 61 IND 24 ECOFIN 133 SOC 101 EDUC 39 TELECOM 52 JAI 109 EMPL 49 FELJEGYZÉS
RészletesebbenMagyarországi Akcióterv
Zárókonferencia Magdeburg, April 9, 2019 Magyarországi Akcióterv Peter Kiss IFKA Public Benefit Non-profit Ltd. For the Development of the Industry AZ AKCIÓTERV ÁTTEKINTÉSE Koordináció: Magyar Logisztikai
RészletesebbenA KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓTERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓTERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2005. szeptember. Bevezetés Az EU kritériumainak és az előírt módszertannak megfelelően a Regionális Innovációs Stratégia
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenA Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye
A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program
RészletesebbenTelepülési ÉRtékközpont
TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika
RészletesebbenA GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28.
A GUTS Projekt Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek Győr, Mobilis, 2013. junius.28. 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai A közlekedésből származó káros anyag kibocsátás folyamatosan
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzata
Balatonakarattya Község Önkormányzata Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2016. február 18. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya Község Önkormányzat
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenAZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG
AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG Mácz Ákos, DJP 2018. november 9. LEHETETLEN? 300 < 20 A VÁLTOZÁS SEBESSÉGE 300 < 20 A világ többet változik a következő 20 évben, mint amennyit változott az elmúlt 300 évben. Gerd
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs
RészletesebbenH 2020 munkacsoport alakuló értekezlet
Interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0017 H 2020 munkacsoport
RészletesebbenAz innováció menedzsment, és eredménynövelő hatása
2016 1 www.glosz.hu www.innovacio-menedzsment.hu 2016 Az innováció menedzsment, MILYEN A SIKERES INNOVÁCIÓ ÜZLETI SZEMPONTBÓL? 2 2016 A MISZTIKUS 7-ES SZÁM 1. Valós piaci igényt szolgál ki 2. Igazodik
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
Részletesebbenletfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók
Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
Részletesebben