Versenyképesség a felsőoktatásban rangsorok és teljesítmények

Átírás

1 Versenyképesség a felsőoktatásban rangsorok és teljesítmények Török Ádám Az MTA rendes tagja Pannon Egyetem, Veszprém, Közgazdaságtan Tanszék BME Közgazdaságtan Tanszék MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport Török: Felsőoktatási verseny és rangsorok - Heti 1

2 Bevezető A magyar felsőoktatásban is alapos reformra van szükség, de tudnunk kell, mit is akarunk átalakítani Melyek a jó, és melyek a gyengébb felsőoktatási intézmények? Minőségi mérce : akkreditáció, de ez igen bürokratikus és Y/N rendszerű Diagnózis és terápia? Igen, de megfelelő diagnosztikai módszerekre van szükség, amelyek most még nincsenek meg a közgazdasági gondolkodás logikája szerint 2

3 Sok kicsi, vagy kevés nagy és hatékony iskola? 3

4 I. Az elmélet 4

5 Kiinduló kérdések Valójában két iparágról beszélünk: 1. ahol az egyetemek a szereplők; 2. ahol az egyetemek rangsorolói a szereplők Van-e verseny az egyetemek között piaci részesedésért hallgatókért emberi és pénzügyi erőforrásokért? Ha IGEN: mérhető és elemezhető-e ez a verseny nemzetközi és hazai dimenzióban? Ha 2 IGEN: a növekvő mértékben hivatkozott egyetemi rangsorok jól írják-e le a versenyt ebben az iparágban? 5

6 Mit kell tudnunk az egyetemi rangsorokról? Külföldön kb óta rendszeresen publikálnak ilyen rangsorokat, 3 fő területen: Egyetemek Közgazdaságtan tanszékek (programok) Üzleti iskolák vagy MBA-programok Milyen alapon rangsorolják őket? Tudományos minőség A diplomába való befektetés jövőbeli piaci értékének becslése Az egyetemek versenypozícióinak mérése a pénzszerzés és a tanár/hallgatótoborzás érdekében 6

7 Szakirodalmi áttekintés I Több publikáció a közgazdaságtan tanszékek rangsorairól (különösen USA ld. Thursby, JEL, 2000), jóval kevesebb az egyetemekről Tanszéki összehasonlítások szűkebb körűek: Főleg a kibocsátás számít (publikációk, PhD fokozatok) Sok elemzés következtetései szinte azonosak Innovációs elemzések nincsenek más szakmabeli tanszékekről sem Csekély elméleti háttér az egyetemi összehasonlításokhoz 7

8 Szakirodalmi áttekintés II A ranglisták nem szólnak versenyképességről Rendszeres MBA-összehasonlítások (pl. Business Week, Financial Times): a személyes beruházás hozama a középpontban (külön kutatási téma!) Főbb paraméterek: külföldiek aránya az oktatók/hallgatók között, várható jövedelmi szint, öregdiák-kapcsolatrendszer Átfogó egyetemi összehasonlítások: világlisták csak a legutóbbi években, például Times Higher Education Supplement Shanghai Jiao Tong University 8

9 Szakirodalmi áttekintés III Avery és szerzőtársai (NBER, 2004): aggregált hallgatói preferenciák (mint az Élőranglisták a sakkban), de csak amerikai egyetemekről A egyetem ranglista-pontokat nyerhet vagy veszíthet attól függően, hogy B-vel összehasonlítva hogyan szerepelt az egyes hallgatók jelentkezési lapjain (A rangsorpont-veszteség + B rangsorpont-nyereség = 0) Az A/B összehasonlítás lényege: kinek volt jobb rangsor-pozíciója, tehát ki számíthatott a diákok átlagosan erősebb preferenciáival? 6 amerikai egyetem 2600 pont felett, 0 egyetem 2433 és 2608 között, 19 egyetem 2200 felett, s összesen mindössze 38 egyetem 2000 felett Igen torz rangsor az üzenet tehát: pusztulj, ha nem vagy a legszűkebb elitben? Vigyázat: a hallgató a várt minőség vagy a bejutási esélyek szerint állítja-e össze preferencialistáját? A világ nem-usa vezető egyetemei e számítási módszer szerint csak jó amatőrök ( között) lennének? A témának lényegében nincs magyar elméleti szakirodalma (kivétel: Mihályi [Figyelő, 2002], Török [Közgazdasági Szemle, 2006, 2008]) de érdekes olvasmány a sajtóban megjelent rangsorok módszertani háttere 9

10 Az egyetemirangsor-készítés: mit várhatunk a versenyképesség elméletétől? Versenyképesség-alapú listák: szükséges a kínálati és a keresleti oldali megközelítés összekapcsolása Egyetemek: Kínálati oldal: szellemi tőke és vagyon/rendszeres támogatás Keresleti oldal: kibocsátás, piaci részesedés, lehetséges helyettesítési hatások (ld. SSNIP teszt) A fenti elemek hiányoznak a legtöbb listából: Ami van: egyes szellemitőke-elemek (pl. díjak és az oktatói állomány egyes adatai) és a kibocsátás egyes mutatói (pl. idézettség) A finanszírozásról és a piaci részarányokról szó sem esik 10

11 II. A nemzetközi rangsorok 11

12 Megjegyzések a gyakran idézett külföldi nemzetközi ranglistákról I Széles nemzetközi mintavétel, de nem csak nemzeti listák Külföldi nemzeti listák pl.: Times Top 100 Universities (UK), DAAD (Németország) A rangsorolók általában: Egyetemnek azt tekintik, amit az adott ország is (?) az LSE például egyetem vagy főiskola? Kevés paraméterrel dolgoznak, keverik a mennyiségi és a minőségi mutatókat Megkerülik a kutatóegyetem-problémát: Elfogadják, hogy egyes egyetemek (pl. Caltech) kevesebbet oktatva szereznek magas pontszámot 12

13 Megjegyzések a gyakran idézett Számít-e a méret? ranglistákról II Néhány országban (pl. IND, SING, RUS) centralizált szuperegyetemek jó ranglista-esélyekkel Melyek a teljesítmény-kritériumok (input- vagy output-oldal)? Tudományos teljesítmény (publikációk vagy )? Innovációs teljesítmény? Tömeg- (MA) kibocsátás? Minőségi (PhD) kibocsátás? Pénzügyi eredmény? Tehát: erősen dominál az output-megközelítés 13

14 A Jiao Tong lista néhány sajátossága Fő hangsúly az emberi tényezőn és a kollektív tudományos teljesítményen A mérés részben a múltba tekint ez mennyire indokolt? A lista (kis mértékben) mérettel korrigált: Megoldatlan kérdés, hogy az abszolút vagy a mérettel korrigált teljesítmény mutatói adnak-e jobb képet (Török-Borsi-Telcs, 2005; Török, 2006) Feltűnő amerikai fölény Ilyen mértékben gondolja-e ezt a nemzetközi tudományos és oktatói közösség? ti., hogy sok vezetőnek tekintett európai (francia, német, svéd) egyetem csak az amerikai középmezőnybe tartozhatna? A versenyképesség fogalma és nemzetközi dimenziója háttérben marad 14

15 Véleményünk a Jiao Tong listáról Igen egyszerű összehasonlítási technika: Jól érthető, egyes paraméterek (pl. a Nobel-díjak száma) a laikusoknak is világosak Csak az első 100 helyezés tekinthető reálisnak A módszer jobban kedvez a bonyolult, széles profilú, nagy egyetemeknek Nincs szó a pénzügyi és a tulajdonosi háttérről Számít-e a méret vagy sem (a 10%-os súly kevés)? Az oktatási teljesítmény nem számít : A JT lista szerint tehát az egyetemek csak a kutatásban versenyeznek NB: mennyire lehetne-e ez jó magyar rangsorképzési technika? 15

16 A THES (Times) listák sajátosságai A szakértői megkérdezéssel az OECD-n kívüli országok is belekerülhetnek az összehasonlításba, mégis az egyetemi hírnév a legfontosabb szempont Pl.: a Lomonoszov Egyetem elveszítette jó oktatóinak egy részét, de korábbi teljesítménye még rangot ad neki A hírnévben szerepet játszanak a tudományos kitüntetések, a Jiao Tong listával szemben azonban itt ezeket nem kezelik külön tényezőként A szűk specializáció (pl. műszaki vagy orvostudományi egyetem) ezen a listán nem kifizetődő Az MBA ranglistákkal összehasonlítva itt Dél-Európa igen rosszul szerepel Az abszolút teljesítmény összképe a tartalmi különbségek ellenére nem tér el nagyon a JT listáétól 16

17 Értékelés a THES listáról Reálisabb, kiegyensúlyozottabb kép: középutas megközelítés a tudományos teljesítményt hangsúlyozó JT, és az üzleti szempontokat előtérbe helyező MBA-listákkal összehasonlítva Kísérlet a K+F- és az oktatási teljesítmény arányos figyelembe vételére Továbbra is válaszra váró kérdés: mi lehetne az egyetemi versenyképesség objektív mércéje? Itt sem a vállalati, sem az ország-versenyképesség szemlélete nem használható változatlan formában, mert a célfüggvény nincs világosan definiálva Mi az egyetem küldetése: piaci részarány növelése (üzleti eredmény), politikai vagy kulturális misszió? 17

18 Az egyetemi rangsorok készítésének néhány közgazdasági problémája Cégeket vagy non-profit oktató és K+F-intézményeket hasonlítunk össze? Súlyos módszertani gond a mezőny erősen heterogén jellege Kevesebb egyetem, sok üzleti iskola cég formában működik de a tartalmi analógia már nem feltétlenül teljes A felsőoktatásban nagy az intézményi sokszínűség, ami megnehezíti az összehasonlítást és a versenyképességi szemlélet alkalmazását: A magánegyetemek profit- és versenyképesség-orientáltak, de nem feltétlenül csak gazdasági értelemben Az alapítványi vagy vegyes finanszírozású intézményeknek mindenekelőtt az alapítói célt kell teljesíteniük ezt azonban néha már évszázadokkal előbb megfogalmazták Egy állami egyetem folyamatos politikai legitimációra is törekszik, ezért teljesítményének mérésében szerepet kellene kapnia a politikai kritériumoknak, közöttük annak, hogy 1. támogatóinak/fenntartóinak az újraválasztását mennyiben tudja segíteni, 2. mennyiben tudja bizonyítani aktív szerepét a tudásteremtésben ez is versenyképesség? 18

19 Vitapontok a nemzetközi rangsorokról Az élmezőnyök nagyban megfelelnek a közvélekedésnek, de így önbeteljesítőek is lehetnek Igazán nagy eltérések a középmezőnyökben vannak Vitathatatlan az amerikai felsőoktatás fölénye: Az USÁ-ban magasabb a társadalmi státusza nemcsak az egyetemeknek, hanem a támogatásuknak is (igazi közügy!) az Egyesült Államokban az egyetemi finanszírozás erősen függ a végzett hallgatókkal (alumni) való kapcsolattartástól az amerikai egyetemek közül a legtöbbet a Johns Hopkins U költi K+F-re: ez 2006-ban 1500 mó USD volt, kb. a magyar GERD-del egyenlő (Michigan: 800, MIT: 600, Harvard: 450) az európai akkreditációs rendszerek autonómiája jóval kisebb (az USÁ-ban kettős akkreditáció!) és a Lisszaboni Stratégia? A listák nem mutatnak versenyképességet, hanem legföljebb a minőség egyes szubjektív aspektusait Sajnos keveredik az oktatási és a kutatási minőség fogalma A jó kutatóegyetem szükségszerűen jó egyetem is? Magyarország: 1-2 egyetem az 500-ban Ez körülbelül a várható értéknek felel meg (GDP-arányosan 1.4 körüli, lakosság-arányosan 0.8 körüli érték lenne) 19

20 III. A magyar rangsorok 20

21 Felsőoktatási rangsorok Magyarországon Körülbelül 2002 óta, de nem tudományos jelleggel a diákok orientálása + üzenet az oktatáspolitikának FELVI-rangsor az interneten főleg a felvételi adatok és az oktatói struktúra alapján, elsősorban a felvételizők tájékoztatására A HVG rangsorait is a FELVI készíti, csaknem ugyanazzal a módszertannal A gazdasági/politikai sajtó megrendelésére főleg elemző cégek készítik a rangsorokat A nemzetközi szokásoktól és egymástól is nagyban eltérő, jórészt homályos elméleti megalapozású módszertanok 21

22 A HVG-FELVI gazdaságtudományi rangsora Itt is, akár a Times vagy a Jiao Tong rangsorban az élmezőny aligha vitatható 1. PTE KTK, 2. BCE KTK, 3. BCE GTK, 4. BME GTK De: erős korreláció a hallgatói létszám és a helyezés között! Feltűnő anomáliák: A KJF 5. helyezett több egyetem előtt A debreceni AVK 8., a DE KTK csak 11. helyezett A NYME KTK 8., mögötte van Szeged, Debrecen, Veszprém és Kaposvár közgazdaságtudományi kara A lista készítésekor nem vizsgálták az akkreditációs problémákat több, feltételesen akkreditált, illetve több szakot akkreditálni nem tudó (általában főiskolai) kar jól szerepel a listán Nincs megítélésbeli eltérés a főiskolák gyakorlat - és az egyetemek elmélet-orientált képzése között (ez nem a közgazdasági és az üzleti képzés közötti különbség!) A gyakorlati orientáció volt az egyik fő érv a sok főiskolai szak akkreditációja mellett! 22

23 A Heti Válasz (CEMI) rangsor Néhány eredmény Közgazdász rangsor: Pl. a BMF és a NYME megelőzi a BME-t, a DE a PTE-t (27-es mezőny, benne 16 főiskola) Az EJF, a TSF és a GDF megelőzi a PE-t és még 5 főiskolát (akkreditáció?) az EJF 1. a tanár/diák arányban Jogász rangsor: Csak 8-as mezőny, a lista megfelel a közvélekedésnek (ELTE: 1., egyházi egyetemek és SZIE a lista végén) SZIF-rangsor: 1. a BGF, 2. a HJF, a két utolsó (7., 8.): KRF és PE Kommunikációs rangsor: A BDF megelőzi az SZTE-t és a BME-t, a Kölcsey és a Vitéz János egyházi főiskolák a BME-t, a PPKE-t, a SZIE-t a KGE-t és a BKF-et 23

24 A Heti Válasz (CEMI) rangsor II. Kissé groteszk mutatórendszer: A K+F teljesítmény és a nemzetközi hírnév nem számít, ez a körülmény erősen a főiskoláknak kedvez Nem számítanak az akkreditációs tapasztalatok sem (minőség?) általában a legtöbb szakot akkreditálják, de a bírálati anyagok alapján viszonylag komoly minőségi rangsort lehetne felállítani van olyan jól helyezett főiskola, amelynél igen súlyos akkreditációs problémák voltak A tanár/diák arány 1/6-os súlyú mutató az is jól teljesít, ahová nem sokan jelentkeznek, de a tanárok maradnak A fejvadászok és a foglalkoztatók véleménye (összesen 1/3): ezekben a szakmákban (kivéve SZIF) ők főváros-központúan működnek a kis vidéki főiskolákat komolyan ismerhetik, s tudnak súlyozni közöttük? mennyiben befolyásolja a válaszokat a reputáció és a megkérdezettek anyaintézménye vagy regionális kötődése? OTDK-kritérium: létszámmal súlyozva kellene alkalmazni,a helyezések számának különben nincs statisztikai értelme Oktatók összetétele: a docensek és a professzorok számítanak, csakhogy e két cím nem ugyanazt jelenti az egyetemeken és a főiskolákon (egyetemi docens = főiskolai tanár) 24

25 (Össz)kép a magyar listák alapján A módszertan nem veszi figyelembe a nemzetközi tapasztalatokat és a nemzetközi kapcsolatokat sem A két lista csakis a hazai piaci erőviszonyokról mond(hatna) valamit A tudásteremtés képe nagyon egyoldalú, a K+F nem számít Az oktatói minőség mérése a formális (főleg egyetemi/főiskolai) címeken alapul, nincs tartalmi vizsgálat Gyenge a kimenő teljesítmény mérése (csak a CEMI-nél, és az is csak szubjektív) ez ellentétes a nemzetközi gyakorlattal Nem veszik figyelembe az intézményi szintű akkreditációs tapasztalatokat Komoly akkreditáció az USA-ban: a GI Bill miatt ( től) Nem világosak a tartalmi prioritások: Tudás vagy szakma? Elmélet vagy gyakorlat? Összemérhető-e az egyetemen és a főiskolán szerzett tudás, melyik miben nyújt többet? A nemzetközi dimenzió hiánya itt is baj: melyik képzés exportképes? 25

26 Mérhető-e a minőség a felsőoktatásban? Még csak kezdeti eredmények külföldön is Nemzetközileg elszigetelt/irreleváns magyar kísérletek A felsőoktatás funkcióinak megfelelő tisztázása nélkül Vulgárisnak mondható versenyképességi szemlélet alapján A módszertan bizonyos követelményeiben és elemeiben meg kellene egyezni, például: Az oktatói és az infrastrukturális színvonal korrekt mutatói A tudásteremtés egészét felölelő teljesítménymérés Az egyetemi és a kari rangsorok összehangolása A főiskola-egyetem összehasonlítással óvatosan! Nemzetközi (globális és regionális) pozicionálás Kimeneti mutatók szellemi és gazdasági értelemben is! A felsőoktatási minőségi rangsorolás csak összehasonlítható országok és intézmények között indokolt! 26

27 Mi lehet a jövőkép a magyar ranglistaiparban és a felsőoktatásban I.? A: beavatkozás nélkül A ranglista-ipar tovább virágzik a jelenlegi formájában, mert megmarad rá a kereslet, és mindenki talál a termékei között valamit, amire hivatkozhat A módszertan a komoly igények hiányában provinciális marad A módszertan-készítés és az akkreditáció párhuzamosan él tovább, s továbbra sem lesz komoly hatásuk egymásra A magyar felsőoktatás még jobban szétaprózódik, demokratikus marad, és a nemzetközi mezőnyben nem kerül feljebb megmarad a bolognai köntösbe bújtatott duális képzési rendszer (egyetemek és főiskolák) 27

28 Mi lehet a jövőkép a magyar ranglistaiparban és a felsőoktatásban II.? B: beavatkozással Komoly ranglistakészítő műhelyek jönnek létre az akkreditáció hátterében Az akkreditáció bürokratikus és érdekegyeztető jellege nagyban csökken, elszakad az OM-től és szakmai alapon független jelleget ölt Megfontolandó a rendszer kétszintűvé tétele! A bolognai folyamat magyar változatát komolyan felülvizsgálják komoly és politikamentes minőségi szelekció a főiskolák között új akkreditációs alapon A magyar felsőoktatás megkezdheti a felzárkózást 28

29 Köszönöm a figyelmet! 29