Eszmény vagy álom a jó közigazgatás?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eszmény vagy álom a jó közigazgatás?"

Átírás

1 kialakítása (reformok). Emellett van néhány olyan terület, ahol valódi modernizációra, azaz technikai, technológiai megújulásra, a fejlett országok legjobb gyakorlatainak adaptálására van szükség. Ilyennek látom a költségvetési tervezést, a programalapú költségvetés minél szélesebb körû bevezetését, az államháztartási információs rendszerek megújítását, a közpénzügyi menedzsment további modernizálását, és általában a jó kormányzás elveinek érvényesítését. Elõadásom végén ismét a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének a válság tanulságait összegzõ állásfoglalásából szeretnék idézni: A válságból való kilábolás, majd az azt követõ idõszak csak akkor lehet sikeres, ha végre-valahára elkészül egy közös gondolkodáson alapuló, átfogó országos stratégia, amely kiindulópontja lehet a különféle részstratégiáknak, s amely mozgósító erõvel is rendelkezik. Örülnék, ha ez a konferencia is hozzá tudna járulni a közös gondolkodáshoz, és támpontokat szolgáltatna egy átfogó stratégia elkészítéséhez. Köszönöm a figyelmet! Dr. Stumpf István volt kancellária miniszter, a Századvég Alapítvány elnöke Eszmény vagy álom a jó közigazgatás? Sokat beszélünk manapság a globális pénzügyi, gazdasági, szociális válságról. De van egy sokkal átfogóbb globális válság is: megtelt a Föld. És mi nem vontuk le az ebbõl fakadó legfontosabb következtetéseket. Ha nem figyelünk kellõen az éghajlati változásokra, a széndioxid kibocsájtás mostani szintje mellett is évtizedek múlva 0,4-1,5 méterrel meg fog emelkedni a tengerszint magassága. Ami lehetséges, hogy nem okoz majd napi gondot itt a Kárpátmedence közepén, de az biztos, hogy a világon igen komoly problémák keletkeznek. Tehát egy nagyon súlyos, átfogó válság közepén vagyunk, amelynek igen fontos része a fenntartható fejlõdéssel kapcsolatos vita is. Van-e esély arra, hogy Magyarországon a 2010-es parlamenti választás után társadalmi konszenzus mentén az egész közigazgatás és az állam reformja is megkezdõdhet annak érdekében, hogy a közjó szolgálata valóban megélhetõ tapasztalat legyen? Nagyon régóta folyik és a 70-es, 80-as években felgyorsult és elmélyült a vita arról, válságban van a hagyományos államszerep. A dereguláció, a privatizáció és a liberalizáció ugyanis radikálisan csökkentette az államoknak azt a képességét, hogy befolyásolni tudják a gazdasági folyamatokat. Érzékelhettük, 73

2 láthattuk, hogy a neoliberalizmus térnyerésével a közszolgálat leépítését hangsúlyozták. Azt mondták, hogy a minimális állam koncepciója a helyes. Meg azt, hogy a túlterhelt állam nem képes kielégíteni az emberek vele szemben megfogalmazott igényeit, s tulajdonképpen az államot tették felelõssé a válságokért, az eladósodásért, a restrikciós intézkedésekért. Ebben az idõszakban igen komolyan megcsappant az állam hagyományos szervezõkészségébe vetett hit és bizonyos értelemben megroppant az állam legitimációja is. Az állam és a társadalom közötti tradicionális kapcsolatrendszer erodálódott, új munkamegosztási formák alakultak ki az állam és a civil társadalom között. És bizonyos értelemben a közszolgáltatásokkal kapcsolatban is a szervezzük ki szemlélet, a majd ellátja azt a funkciót a piac vagy átveszik egyéb szervezetek koncepciója kezdett eluralkodni. Alternatív stratégia iránti igény fogalmazódott meg, aminek a lényegét abban jelölték meg, hogy növelni kell a kormányzati kapacitásokat, mert ez lehet egyfajta válasz a 70-es, 80-as években, a 90-es évek elején az állammal összefüggésben felvetõdött kríziselméletekre. Kétféle megközelítés létezett. Volt egy államközpontú álláspont, amely szerint a hagyományos politikai és intézményes képességeket kell növelni, hogy ez által nagyobb szerepe legyen az államnak a társadalmi-gazdasági folyamatok irányításában. Mások meg azt mondták, hogy társadalom-központú szemlélettel kell e problémákhoz közelíteni, mégpedig úgy, hogy az állam inkább koordinációs, együttmûködõ, stratégiai befolyást gyakoroljon különbözõ tanácsadó hálózatok segítségével és a privát szféra erõsítésével. A viták világossá tették, hogy nem az állam jelentõségének csökkenésérõl van szó, hanem az állam szerepének átalakulásáról. Tehát revízió alá kell vennünk az állam elhalását vizionáló korábbi nézeteket. Az elhalási nézetek idõszakán túl vagyunk. A kormányzati kapacitások növelése elõtérbe helyezte, hogy milyen tartalommal kell bõvíteni ezeket a kapacitásokat. A globális válságok ugyanis egyértelmûvé tették, hogy kell stratégiai irányítás, amely nem függ a piacok napi profitmaximalizáló érdekeitõl, hanem az ország, a nemzet közjóját szolgálva hosszabb távra tekint. Ennek nem lehet más a határozója, mint maga az állam. Új tartalmat kell tehát adni ennek a kormányzásnak. A jogrend fontosabb a privatizációnál A kritikusok természetesen azt mondták erre: az állam autoriter szervezet, bürokratikus és korrupt, egyszerre kicsi és nagy, a reformok többsége megbukott, a közintézmények alkalmatlanok a megújításra, a nemzetállamok jelentõsége csökken, hiszen a globalizáció révén, az EU-hoz csatlakozással a szuverenitásnak jelentõs részét Brüsszelbe költöztettük. Tehát privatizálni kell a közszolgáltatásokat, s úgy kell forradalmasítani a kormányzatot, hogy a hagyományos közigazgatási eszmét meg kell haladni. A társadalmi szükségleteket koncepcionálisan át kell gondolni, le kell építeni ezeket az állami szolgáltatásokat, s az új koncepciót kell kö- 74

3 zéppontba helyezni. A 80-as évek közepén egyedül üdvözítõ modellként mindenki számára ezt ajánlotta a Világbank. Ez volt az úgynevezett good governance modell, amelynek megfelelõ formája volt a new public managemant, (új közszolgálati menedzsment). Ma már sokak számára világos, hogy ez nem járható út. A jogrend valószínûleg fontosabb, alapvetõbb a privatizációnál. Folyik az országban a vita arról, hogy kis állam kell, vagy nagy állam, mi legyen a kistelepülési iskolákkal, hova telepítsük a különbözõ funkciókat. Egyáltalán mi módon lehetne korszerûsíteni, leépíteni az államot. De arról nincs végiggondolt vita, hogy végül is milyen funkciókat várunk el az államtól. Van-e, lehetséges-e konszenzust elérni abban, hogy milyen alapvetõ feladatai vannak az államnak? Önök, akik arra tették fel az életüket, hogy a közszférában szolgáljanak, talán egyetértésre juthatnak abban, hogy milyen alapvetõ feladatai vannak az államnak a joguralom, a honvédelem, a külügyek, a makro ökonómiai biztonság, a termelés és a munkahelyek biztonsága, a bevándorlás-politika, a nemzeti statisztikai információk biztosítása, mint alapszint ügyében. Más szintek is igénylik az állami kompetenciát. Ilyen például a stabilitás megteremtése a gazdaságban, a gazdasági szabályozás, a jövedelmek újra elosztása, az adó- és támogatási rendszer révén. Az alap- és középfokú oktatás biztosítását, a tudományos kutatás, a természetes monopóliumok szabályozását, az infrastruktúra, a környezetvédelem ügyét igazából nem lehet másokra átruházni. Az államnak természetesen vannak kiegészítõ funkciói, amelyekben már a piac résztvevõi is jelen lehetnek. Ezek közé tartozik például a felsõoktatás, az egészségügy, a nyugdíj, a szegények támogatása, a munkanélküliség. De ha megnézzük az államháztartás szerinti funkciókat, akkor jól látjuk, hogy az állami mûködéssel összefüggõ funkciók igazgatás, külügyek, védelem, jogbiztonság nem olyanok, amelyeket át lehet hárítani másokra, ki lehet szervezni Kht-kba, õrzõ-védõ Kft-kbe, hisz az állam legitim erõszakának monopóliuma a legerõsebb funkciók sorába tartozik. Ilyen esetekben nem gondolom, hogy csupán a hatékonysági szempontok kerülhetnek elõtérbe. Az állam nem tehet mást, szavatolnia kell a saját maga által megszabott jogrendet. De ez oly módon történik, hogy elsõként maga az állam követi az általa létrehozott normákat, s nem úgy, hogy maga sérti meg azokat. Ez utóbbi esetben ugyanis azt üzeni polgárainak, hogy a normasértés nemzeti sport, és lúzerek (balekok) azok, akik nem sértik meg naponta az alapvetõ normákat. Ha nem állítjuk vissza az állam legitim erõszak-monopóliumába vetett hitet, a bizalmat, s nem ennek megfelelõ cselekvést kérünk számon következetesen az államtól, akkor nem érjük el, hogy a magánszféra, az üzleti élet szereplõi is jogkövetõ magatartást tanúsítsanak. Fontosak a jóléti funkciók, fontosak a gazdasági funkciók, az államadósság is fontos tényezõ. Fukujamáék megnézték, mit gondolnak az emberek arról, hogy az államnak mely funkciókat kell leginkább ellátnia. A válaszok szerint legfontosabb állami feladat a törvényes rend és a védelem biztosítása, a makrogazdasági egyensúly fenntartása, a nyugdíjrendszer mûködtetése és a munkanélküliek segélyezése. 75

4 Most tehát, amikor a szuperkapitalizmus válságának mindennapjait éljük, még inkább kiderül, hogy a piaci logika nem helyettesítheti az állam, a kormányzás logikáját. A piac nem veheti át az állami feladatokat. A kormányzás feladatköre világosan látszik ez a válságkezelésekbõl is nem választható el a nemzeti keretektõl. Azt gondoltuk, hogy az EU majd megoldja a mi gazdasági válságunkat? Ugyan! El van foglalva a sajátjával. Azt gondoltuk, hogy a nemzetállam jelentõsége majd csökken? Dehogy csökken! A magyar problémákra láthatóan a magyar kormányzatnak, a magyar államnak kell kitalálnia a saját válaszainkat. Nem igaz tehát az, hogy a globális változások miatt radikálisan visszaszorul a nemzetállamok jelentõsége. Az állam és a privát szektor között normális együttmûködésre van szükség, s az állam megerõsítése nélkül elképzelhetetlen a hatékony, jó kormányzás. A jóléti állam három pillére: a piac, az állam, a családok Ha abból indulnánk ki, hogy a piac mindent képes megoldani, akkor nem tudnánk sem a jólétet, se a szolidaritást, se a méltányosságot biztosítani a társadalomban. Nem kérhetünk számon más logika alapján mûködõ alrendszereken olyan logikát, amit az államnak kell ellátnia. A piac a profit maximalizálásának terepe. Az állam a közjó szolgálatára szervezõdött. Ezért fizetnek adót az állampolgárok. Az állam nem teheti ki magát annak, hogy a piac, amikor megunja az államtól átvett funkciók teljesítését, akkor majd tõle idegenekként félre dobja ezeket, s a társadalom ott marad kiszolgáltatva. Tehát szükségünk van egy aktív, intelligens, erõs, de korlátozott államra, amely meg tudja teremteni az igazán soha nem volt egyensúlyt a piac és az állam mûködése és a családok igényei között. Ez a modern jóléti társadalom három fontos pillére. Ha ezek között nincs egyensúly, akkor nem mûködik normálisan az állam. A mostani globális válság nagyon világosan mutatja, hogy a piaci hibákat az államnak kell kiigazítania. Azok a piaci fundamentalisták, akik megállás nélkül visszaszorították, zavarták ki az államot a gazdaságból, azok most epekedtek, hogy kapjanak már költségvetési támogatást a válság megoldásához. Az adófizetõ polgárok pénzét kell betenni ahhoz, hogy a piac okozta hibákat korrigáljuk. Mindezt vallva sem gondolom, hogy ez a globális válság a piacot helyettesítõ helyzetbe hozhatja az államot. Errõl nincs szó. De legalább helyrerakható a normális együttmûködés a piac és az állam között. Milyen legyen az állam? Ha a new publice management koncepciója alapján indulnánk el, azt látnánk, hogy sokkal nagyobb hangsúly helyezõdne a piaci mechanizmusokra, a vállalati menedzsment-eszközök alkalmazására. Önök ezt megtapasztalhatták az elmúlt években, amikor a közszolgálati teljesítménymérést piaci eszközökkel, az üzleti szférából átvett megoldással próbálták erõszakolni. Ez a kísérlet okozott is kisebb-nagyobb galibákat. A kulcsszavak persze az eredményvezéreltség, a hatékonyság, a verseny voltak. Mi lett ennek a piaci alapokra helyezett kormányzásnak a következménye? Az államhatalmi központ kiüresedett, az elszámoltatha- 76

5 tóság és a felelõsség elve nem érvényesült, a központi intézmények legitimitása csökken, az egyenlõ elbírálás elve sérül, az állam leépül, válság, növekvõ társadalmi feszültségek. Milyen legyen az állam? Ha a new public management koncepciója alapján indulnánk el, azt látnánk, hogy sokkal nagyobb hangsúly helyezõdne a piaci mechanizmusokra, a vállalati menedzsment-eszközök alkalmazására, mint Önök megtapasztalhatták az elmúlt években, amikor a közszolgálati teljesítménymérést piaci eszközökkel, az üzleti szférából átvett megoldással próbálták erõszakolni. Ez a kísérlet okozott is kisebb-nagyobb galibákat. A kulcsszavak persze az eredmény vezéreltség, a hatékonyság, a verseny voltak. Mi lett ennek a piaci alapokra helyezett kormányzásnak a következménye? Az államhatalmi központ kiüresedett, az elszámoltathatóság és a felelõsség elve nem érvényesült, a központi intézmények legitimitása csökken, az egyenlõ elbánás elve sérül, az állam leépül, válság, növekvõ társadalmi feszültségek. Van alternatíva Szerintem azonban van alternatíva. Az én felfogásom szerint ez a neoweberiánus állam. Milyen ez az állam? 1. Erõs. Ez nem azt jelenti, hogy nagy, hanem azt, hogy képes a saját döntéseit célszerûen érvényesíteni, érvényt szerezni az állami normáknak, amelyek mögött természetesen erkölcsi, morális tartalom is van. Másként nem követhetõ. 2. Aktív. Mivel nemzetstratégiai alapon tervez, nem rövid távra gondolkodik, hiszen hosszabb távú felelõssége van, látja elõre a felhalmozódó társadalmi feszültségeket, amelyeket természetesen tompítani igyekszik, próbál bizonyos értelemben elébük menni. 3. Kiegyensúlyozó, cselekvõ, beavatkozó, intelligens. Ami azt jelenti, hogy nem csak egyes részletkérdések logikáját képes magáévá tenni, hanem ezeknek a részrendszereknek a harmóniájára, egymáshoz illesztésére is képes. 4. Korlátozott. Más hatalmi ágak által is, a piacok által is korlátozott, meg a cselekvõ képességének is vannak korlátai. De ez utóbbi nem azt jelenti, hogy az állam korlátozottan cselekvõképes, csak azt, hogy az állami mûködésnek korlátai vannak. 5. A legalizmus és a menedzserizmus egyensúlyára törekszik. Vagyis betartja a jogállam alapvetõ szabályait, és a menedzser-világ egyes módszereit természetesen adaptálni lehet a közigazgatásban is. De ezek között hatékony és jó egyensúlyt kell teremteni. 6. A kormányzati cselekvés a fair play-n alapul. A kormányzat magán kezdi a rendteremtést, a normák követésének érvényesítését és az elszámoltathatóságot is. A privát szektor pedig versenyez a közösségi szolgáltatások megbízásának elnyeréséért, s nem közbeszerzésnek álcázott pártpolitikai mutyikon osztja szét az alkotmányos költségeket a pártfinanszírozáshoz és a 77

6 kampányokhoz. Ha ebben nem tudunk rendet tenni, akkor a korrupció melegágyát nem tudjuk felszámolni és fejétõl bûzlik a hal itt fogunk rohadni sok tíz éven keresztül, mert a korrupció alapvetõ problémákat okoz. Természetes, hogy a civil társadalmat is be kell vonni a közpolitikai döntések folyamatába. Bizonyos értelemben döntés-elõkészítõként és a végrehajtásba is, de a civil szervezetek aktivitása nem helyettesítheti az állami cselekvést. Mitõl neoweberiánus az általam felvázolt állam? Az állam szerepének megerõsítése, a normativitás erõsítése, és ezen belül is nagyon fontos elem a közszolgálat eszményének megõrzése, a köztisztviselõi ethosz újraélesztése. A köztisztviselõi karnak az a dolga, hogy a közjót szolgálja. Ha egy országban a köztisztviselõi kar nem rendelkezik karakterrel, nincs önbecsülése, nincs jövõképe, nincs világos és biztosított perspektívája az életpályának, akkor ez olyan rizikófaktor, amely jelentõs mértékben rontja egy ország mûködésének hatékonyságát. Magyarországnak a közigazgatás szférájában van olyan múltja, amely azt mutatja, hogy van mire építenünk. A 80-as, 90-es évek fordulóján Magyarország még piacvezetõ volt a közigazgatási reformok területén. Sokféle ember dolgozik a közszférában, sokféle kihívásnak kell megfelelnie a közigazgatásnak. Azt is látjuk, hogy a évesek jelentõs része elhagyta a közigazgatási szférát. Jönnek be a fiatalabb korosztályok, amelyeknek a tagjai dinamikusabbak ugyan, de kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. Nehéz helyzetben vagyunk, de minden olyan szervezetnek, amely a közszféra minõségében érdekelt, annak a közszolgálati hitet, a tisztességes köztisztviselõi magatartást és az életpályára épített karrier motivációját fenn kell tartania és meg kell erõsítenie. Természetesen világossá kell tenni, hogy aki a közszféra szolgálatára vállalkozik, az ne gondoljon arra, hogy holnapután milliárdos lesz. Kiszámíthatóságot, biztonságot, tisztességes szakmai minõséget, emberi tartást kell, hogy adjon ez a pálya. Akik ezt nem így fogják fel, akik az államot üzleti vállalkozásként kezelik, azokkal ugyanúgy fog elbánni a piac is, mint az üzleti szereplõkkel: elbuknak és el kell számolniuk, hogy mit tettek és hogyan használták fel azt, ami nem erre való. Fontosnak tartom az elektronikus kormányzás vívmányainak beépítését a közigazgatásba. Tudom, hogy ez nehéz kihívás. Azzal is tisztában vagyok, hogy sokan az unokájuktól tanulják a számítógép használatát, mert ez az eszköz már túl vajákos nekik. De a globalizációnak ez is egyik fontos eleme, nem tudjuk kikerülni. Az elsõ idõszakban azzal a problémával jár, hogy az internet és az informatika bevezetése után gyakran több papírt használunk el, mint elõtte. Mégis átláthatóbb viszonyokat teremt, gyorsítja az ügyintézést, s az on-line számos olyan szolgáltatást tesz elérhetõvé, ami idõt, pénzt és munkát takarít meg. Azt is figyelembe kell venni, hogy a közigazgatás nem maradhat le utcahosszal az üzleti és a civil szféra mögött, mert akkor a kommunikáció lehetetlenné válik. Tehát igen jelentõs gyorsításokat kell ezen a területen elérni. A közszolgálat professzionalizácója, szakmai minõségének megtartása és emelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a köztisztviselõi pálya erkölcsi rangját fenn lehessen tartani. 78

7 Étlap az államnak Ha számba vesszük a rivális paradigmákat, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy elengedhetetlen az állam szerepének újragondolása, szükség van egyfajta konszenzusra abban, hogy melyek azok a minimális funkciók, amelyeket az államnak el kell látnia. Kell tehát egy erõs, aktív, intelligens állam. Hogy ezt miként lehet elérni, arra az alábbiakban néhány megfontolásra szolgáló javaslatot teszek. 1. Az állam új szerepfelfogása az én olvasatomban azt jelenti, hogy a new public managementtõl el kell mozdulni a good governement (jó kormányzás) szemlélet felé. Kollégáim idõnként kritizáltak azért, hogy én túlságosan a good government szempontjait tartom szem elõtt és kevésbé veszem figyelembe azokat az eredményeket, amelyeket a new public management mégiscsak elért az elmúlt idõszakban. Érdemes a két megközelítés között valami jobb egyensúlyt találni. 2. A normativitás morális tartalmának visszaállítása alapvetõ kérdés. Az antikorrupciós elkötelezettség azon múlik, hogy a pártfinanszírozás és a közbeszerzési rendszer reformja megtörténik-e és szigorú szankciókkal lépnek-e fel azok ellen, akik megsértik az átláthatóbb, áttekinthetõbb és betarthatóbb szabályrendszert. 3. Az erõforrásokat mobilizáló, képességerõsítõ kormányzati filozófia: az állami funkciók újragondolása és megerõsítése, átfogó kormányzati és közigazgatási reform, együtt a választási rendszerrel és az elektronikus közigazgatással. Azt látom, hogy a következõ választások után az elmúlt 20 év politikai rendszere valószínûleg igen jelentõs átalakuláson fog keresztül menni. Ez minden bizonnyal a köztisztviselõi, közszolgálati garnitúrát, más embergárdát is jelentõs mértékben igénybe fogja venni. De ehhez szövetségesként meg kell nyerni a közszolgálatban dolgozókat. Ha ez nem történik meg, akkor Magyarországon le fognak fagyni a reformok. A köztisztviselõi kar hosszú távú érdekeltségének, elkötelezettségének megteremtése tehát nélkülözhetetlen eleme mindenféle reformnak. A jó kormányzás politikai feltétele Mi a jó kormányzás politikai elõfeltétele? Gondolataimmal nem kívánok érinteni semmiféle pártpolitikai jellegû ügyet. A magyar politikai elit az én olvasatomban átlépte a Rubicont. Nagyon erõteljes az apátia, a kiábrándultság a politikai osztály egészének teljesítményével szemben. Az emberek többsége úgy gondolja: elég volt, így már nem mehetnek tovább a dolgok. Miután a politikai osztály nem tudott dûlõre jutni, ezért a választások valószínûleg a normális idõben kerülnek sorra. El kellene kerülnünk az osztrák példát, a szélsõségek felerõsödését, vagy azt, hogy az olasz helyzethez hasonló utcába kerüljön a politikai osztály, amely Olaszországban gyakorlatilag megsemmisült a 90-es választásokon. A politikai válaszkísérletek itthon tehát kudarcba 79

8 fulladtak, a koalíciós kormány felbomlása, a kisebbségi kormányzással kapcsolatos nehézségek mind súlyos vezetési és bizalmi válságot mutattak. A kormányzás erõs fiskális és szociális válság szorításában leledzik. Véleményem szerint bármilyen arányú gyõzelmet szerez valamelyik politikai erõ a parlamenti választásokon, szükség lesz egy új, átfogó társadalmi kiegyezésre, egyfajta társadalmi-gazdasági megállapodásra, amely az állam szerepét is újra gondolja. Az európai társadalmi-gazdasági megállapodások alapos elemzése világossá tette, hogy a kihívás többféle lehet. Politikai természetû, mint például Spanyolországban, vagy gazdasági természetû mint Írországban. De az egyértelmû, hogy a társadalmi kiegyezést csak az segíti, ha a kedvezõtlen körülmények ellenére van együttmûködési készség. Ha Magyarországon továbbra is a betartás demokráciája éli tovább az eldorádóját az együttmûködés kultúrájának kialakulása helyett, akkor nemigen tudjuk a dolgainkat rövid idõ alatt megváltoztatni. A problémákat még kiegyezés vagy megállapodás útján sem lehet egyik pillanatról a másikra rendezni. A spanyol, az ír, a finn modell mind azt mutatja, hogy ez nem egyszeri aktus, hanem a feltételek folyamatos, az érdekek és az értékek újratárgyalását igénylõ eseménysor. Siker csak akkor remélhetõ, ha hosszú távú konszenzus-keresés áll a pártok és a társadalmi szereplõk szándéka mögött. Közmegegyezés nélkül nem születhet reform. De ha nincs erõs és határozott kormányzati szándék, akkor nincs mihez kapcsolódni. Legitimáció-hiányos, állandó válságokon át bukdácsoló kormány természetesen hívhat össze nemzeti csúcstalálkozókat, de abból egy politikai látványpékségen kívül semmi más nem sülhet ki. Az új helyzetben világos felhatalmazással rendelkezõ feleknek kell egymással megegyezniük. Diktátummal nem születhet egyezség. A megállapodás mûködõképességének ugyanis vannak feltételei. Ilyen például az erkölcsi-morális integritás, a hitelképesség, a párbeszéd-készség, a kiszámíthatóság. A társadalmi kiegyezésben nem lehet a nyugati modelleket másolni, mert Magyarország teljesen más feltételek között létezik. Az állam szerepének és kompetenciájának rendbetétele nélkül sem lehet egyrõl a kettõre jutni, hiszen az államnak kulcsfontosságú szerepe van a dolgok moderálásában, megszervezésében és végrehajtásában. A változtatások mélysége új választói felhatalmazást igényel. Elengedhetetlen egyfajta pragmatikus szemlélet alapján túlhaladni az ideológiai törésvonalakat. Átfogó kiegyezés kell, ami a közteherviselés újragondolását, a generációs egyensúly helyreállítását jelenti. Ha nem tudunk elég fiatal munkaerõt beléptetni a munkaerõpiacra, akkor olyan mértékû bomlás jön létre, ami súlyos társadalmi feszültségekkel fenyeget. A társadalmi problémákat illetõen nem a két tábor közötti megállapodásról van szó, hanem a társadalmi szereplõk közötti megegyezésrõl. Összefoglalva az elmondottakat: Az állam megerõsítését szolgáló társadalmi megegyezés szükségességével az új kormánynak szembe kell néznie. A jó kormányzás feltétele, hogy erõs társadalmi felhatalmazású szereplõk állapodjanak meg. 80

9 Konszenzusképes, de szakmapolitikai orientáltságú, hosszútávra tekintõ kormányzati politika kell. Szükséges a társadalmi támogatás és a közbizalom visszaszerzése. Vissza kell venni az államot, növelni kell a kormányzati kapacitásokat Meg kell erõsíteni a köztisztviselõi kart, és biztosítani kell minõségi továbbképzését. A piaci fundamentalizmus és az állami hedonizmus csapdáját ki kell kerülni, mert az állam nem üzleti vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritás-közösség. S ezt mindenkinek tudomásul kell vennie. Aki pedig ezt nem hajlandó tudomásul venni, az ne vállalkozzon közszolgálati feladatokra. Dr. Kilényi Géza professzor, az MTA Közigazgatástudományi Bizottság Elnöke A jó közigazgatáshoz méltó közigazgatási eljárás és elbánás kell Egy idézettel kezdem. A közigazgatásnak nincs szellemi központja, amely a közigazgatást a maga egészében tartaná mindig szem elõtt és a közigazgatás egységes gépezetének irányítására befolyást gyakorolhatna. Ezzel szemben kézenfekvõnek látszik az az ellenvetés, hogy a Minisztertanács van hivatva ezeknek az integritási szempontoknak az érvényesítésére. Az eredmény azonban azt bizonyítja, hogy a Minisztertanács ezt a szempontot nem mindig látja, vagy érvényesítésére nem mindig alkalmas. A magyar közigazgatási jog eddigi legnagyobb alakja, Magyary Zoltán vetette papírra ezeket a gondolatokat 1931-ben, amikor õ a közigazgatás korszerûsítésével megbízott kormánybiztos volt. Ez az idézet a miniszterelnök számára készített jelentésébõl származik. Elbizonytalanodott, szétzilált közigazgatás Ha Magyary Zoltán professzor nem távozott volna el közülünk, ma bízvást elmondhatná ugyanezt. Ami engem illet, különbözõ beosztásokból, a Legfõbb Ügyészség ügyészeként, tudományos kutatóként, igazságügyminiszter-helyettesként, alkotmánybíróként 51 éve vagyok kapcsolatban a magyar közigazgatással. De ennyire elbizonytalanodottnak, szétziláltnak nem láttam a magyar közigazgatást, mint ez idõ szerint. Nem vigasz az Önök számára, ha hozzáteszem, hogy van egy olyan szakterület, amely még a közigazgatásnál is sokkal rosszabb helyzetben van. Ez a magyar jogalkotás. Szó esett ezen a konferencián a jó kormányzás követelményeirõl. Én sajnos naponta szembesülök a zéró kormányzással. Ez a közigazgatás egészére, de különösen a 81

MKKSZ Akadémia Kaposvár, 2009.november 20.

MKKSZ Akadémia Kaposvár, 2009.november 20. Eszmény vagy álom Gondolatok a jó közigazgatásról valamint a felelős kormányzásról a kihívások valamint az előretekintés jegyében Stumpf István Századvég Alapítvány-elnök, volt kancellária miniszter Hab.

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Kontrolling és szervezetfejlesztés

Kontrolling és szervezetfejlesztés Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER

ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Tartalom Terminológia és a vizsgálat tárgya 1. kérdés: hogy lett Magyarország a kvótaeladások terén az élenjáróból botrányhős? 2. kérdés: a ZBR végrehajtása a predesztinált siker

Részletesebben

A Közintézményi menedzsment reformok bevezetési stratégiájának menedzseri, (közpolitikai) és (jogi) összetevői

A Közintézményi menedzsment reformok bevezetési stratégiájának menedzseri, (közpolitikai) és (jogi) összetevői BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség A Közintézményi menedzsment reformok bevezetési stratégiájának menedzseri, (közpolitikai) és (jogi) összetevői

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL dr. Prónay Gábor 15. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2012. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére,

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes Közjó és Kapitalizmus Intézet Műhelytanulmány No. 17. 2009. április 28. Tanulmányunk

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Szabó Zoltán Ph.D Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszék Az IT szervezet, mint szolgáltató Milyen az IT hazai elismertsége? Az IT Innovációs

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve. Átfogó cél: hatékonyság

A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve. Átfogó cél: hatékonyság A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve Átfogó cél: hatékonyság Célkitűzések A haza mindenek előtt, Kormányzati felkészülés, Csapatépítési és -megtartási eszköz, Egyéni és együttes szakmai,

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben