Az élelmiszeripar jogi környezete. Deák Ferenc Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes

Átírás

1 Az élelmiszeripar jogi környezete Deák Ferenc Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes

2 Közösségi jogi aktusok Jogforrások hierarchiája rendelet irányelv határozat Nemzeti szabályozás törvény Korm. rendelet miniszteri rendelet önkormányzati rend.

3 178/2002/EK rendelet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról A rendelet célja: megteremti az emberi egészség magas szintű védelmének és az élelmiszerekkel összefüggő fogyasztói érdekvédelem biztosítékának alapját. A rendelet: általános elveket fogalmaz meg létrehozza az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) az élelmiszer és takarmány termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára vonatkozik A rendelet nem vonatkozik a háztartásokban saját fogyasztásra szánt elsődleges termelésre vagy a saját fogyasztására szánt élelmiszerek feldolgozására, kezelésére vagy tárolására.

4 178/2002/EK rendelet Az élelmiszer fogalma Az élelmiszer minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az élelmiszer fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is. Nem minősülnek élelmiszernek a következők: a) takarmány; b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok; c) növények a betakarítás előtt; d) gyógyszerek; e) kozmetikai termékek; f) dohány és dohánytermékek; g) kábítószerek és pszichotróp anyagok; h) szermaradványok és szennyezések.

5 Egyéb fogalmak (a felsorolás nem teljes) kiskereskedelem: élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása és tárolása az élelmiszerek eladásának vagy fogyasztók részére történő átadása helyén, beleértve az elosztó központokat, a közétkeztetési tevékenységet, az üzemi étkezdéket, az intézményi étkeztetést, az éttermeket és az egyéb, élelmiszerellátó helyeket, üzleteket, bevásárlóközpontokat ellátó létesítményeket és nagykereskedelmi árusítóhelyeket; forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját; végső fogyasztó: egy élelmiszer utolsó fogyasztója, aki nem egy élelmiszeripari vállalkozás tevékenysége során használja fel az élelmiszert.

6 AZ ÉLELMISZERJOG ÁLTALÁNOS ELVEI Általános célok az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának tekintettel kell lenni az állatok egészségének védelmére az állatok, valamint a növények és a környezet védelmére. Az általános elvekkel és követelményekkel összhangban előállított vagy forgalmazott élelmiszerek és takarmányok szabad mozgása. Ott, ahol léteznek nemzetközi szabványok, tekintettel kell lenni e szabványok rendelkezéseire.

7 Kockázatelemzés Az emberi élet és egészség magas szintű védelmére vonatkozó általános célkitűzés megvalósítása érdekében az élelmiszerjognak a kockázatelemzésre kell támaszkodnia (EFSA). Az elővigyázatosság elve Ahol a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni.

8 Élelmiszerbiztonsági követelmények Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba! Az élelmiszer akkor nem biztonságos, ha: - az egészségre ártalmas; - emberi fogyasztásra alkalmatlan. Annak eldöntése során, hogy az élelmiszer biztonságos-e, figyelembe kell venni a következőket: - az élelmiszer fogyasztásának, illetve a termelés, feldolgozás és forgalmazás egyes szakaszaiban az élelmiszer felhasználásának szokásos feltételeit; valamint - a fogyasztóval közölt információkat, többek között a termék címkéjén feltüntetett információkat, illetve a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb információkat egy adott élelmiszer vagy élelmiszercsoport egészségkárosító hatásainak megelőzéséről.

9 A fogyasztók érdekeinek védelme Az élelmiszerjog a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálja, és lehetővé teszi a fogyasztott élelmiszerek megfelelő tájékoztatás alapján történő kiválasztását. Célja továbbá a következők megelőzése: a) csalárd vagy megtévesztő gyakorlat alkalmazása; b) élelmiszerek hamisítása; valamint c) a fogyasztót félrevezető egyéb módszerek alkalmazása.

10 Élelmiszerbiztonsági követelmények Abban az esetben, ha egy nem biztonságos élelmiszer része egy azonos élelmiszerekből álló tételnek, abból kell kiindulni, hogy a tétel többi része sem biztonságos, hacsak a tétel részletes átvizsgálása során bebizonyosodik, hogy a tétel többi része biztonságos.

11 Kiszerelés (jelölés) Az élelmiszerjog részletesebb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az élelmiszerek címkézése, reklámja és kiszerelése beleértve az alakjukat, külsejüket és csomagolásukat, a felhasznált csomagolóanyagokat, az áruk elrendezési módját és bemutatását, illetve a különböző eszközökön keresztül a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk nem vezethetik félre a fogyasztókat.

12 Kötelezettségek Az élelmiszer-ipari vállalkozók vállalkozásaik termelő, feldolgozó és forgalmazó tevékenységének minden szakaszában gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerek megfeleljenek a tevékenységükre vonatkozó élelmiszerjog követelményeinek, és ellenőrzik e követelmények teljesülését.

13 Nyomon követhetőség A termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek nyomon követhetőségét. Az élelmiszervállalkozóknak azonosítaniuk kell azon személyeket, és vállalkozásokat akiktől, amelyektől az élelmiszert (alap-, adalék-, segédanyag) kapják. Az élelmiszervállalkozóknak azonosítaniuk kell azon személyeket, és vállalkozásokat ahová termékeiket szállítják. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok kérésére a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

14 Az élelmiszerre vonatkozó kötelezettségek: élelmiszeripari vállalkozók Amennyiben egy élelmiszeripari vállalkozó úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy egy élelmiszer, amelyet a vállalkozás behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott, nem felel meg az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, vagy ártalmas lehet az egészségre, haladéktalanul kezdeményezi az élelmiszer kivonását a piacról és erről tájékoztatja az illetékes hatóságot. Ha a termék eljuthatott a fogyasztóhoz, vissza kell hívnia a fogyasztóhoz már leszállított terméket.

15 Az élelmiszer higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet Ez a rendelet az élelmiszer-ipari vállalkozásokra vonatkozó általános szabályokat állapítja meg az élelmiszer-higiénia terén az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszer-ipari vállalkozó viseli; az élelmiszer-biztonság szavatolására a teljes élelmiszerláncon keresztül szükség van, kezdve az elsődleges termeléstől; fontos a hűtési lánc fenntartása; a HACCP elvein alapuló eljárások általános alkalmazásának a helyes higiéniai gyakorlattal együtt meg kell erősítenie az élelmiszer-ipari vállalkozók felelősségét;

16 Az élelmiszer higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet Ezt a rendeletet nem lehet alkalmazni: a magáncélú házi használatra történő elsődleges termelés, élelmiszerkészítésre; a termelők azon tevékenysége, amellyel kis mennyiségű alaptermékkel közvetlenül látják el a végső felhasználót, vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket; 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

17 853/2004/EK rendelet Ez a rendelet különleges higiéniai szabályokat állapít meg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan az élelmiszeripari vállalkozók számára. Ezek a szabályok kiegészítik a 852/2004/EK rendeletben megállapított szabályokat. A szabályok az állati eredetű feldolgozatlan és feldolgozott termékekre vonatkoznak.

18 853/2004/EK rendelet Ezt a rendeletet nem lehet alkalmazni: a magáncélú házi használatra történő elsődleges termelés, élelmiszerkészítésre; a termelők azon tevékenysége, amellyel kis mennyiségű alaptermékkel gazdaságban vágott nyúl, bfi.-val; Vad, vadhússal; közvetlenül látják el a végső felhasználót, vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket; 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, - előállítás és -értékesítés feltételeiről

19 853/2004/EK rendelet Kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában ezt a rendeletet a kiskereskedelemre nem kell alkalmazni.

20 853/2004/EK rendelet A létesítmények nyilvántartásba vétele és engedélyezése Az élelmiszeripari vállalkozók csak akkor hozhatnak forgalomba a Közösségben előállított állati eredetű termékeket, ha azokat kizárólag olyan létesítményekben állították elő és kezelték, amelyek megfelelnek a 852/2004/EK rendelet és a 852/2004/EK rendelet II. és III. melléklete vonatkozó előírásainak, valamint az élelmiszerjog egyéb vonatkozó előírásainak; és amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezett.

21 853/2004/EK rendelet III. MELLÉKLET I. SZAKASZ: HÁZIASÍTOTT PATÁS ÁLLATOK HÚSA II. SZAKASZ: BAROMFIHÚS ÉS NYÚLFÉLÉK HÚSA III. SZAKASZ: TENYÉSZTETT VAD HÚSA IV. SZAKASZ: VADHÚS V. SZAKASZ: DARÁLT HÚS, ELŐKÉSZÍTETT HÚS ÉS A CSONTOKRÓL MECHANIKUSAN LEFEJTETT HÚS (MSM) VI. SZAKASZ: HÚSKÉSZÍTMÉNYEK VII. SZAKASZ: ÉLŐ KAGYLÓK VIII. SZAKASZ: HALÁSZATI TERMÉKEK IX. SZAKASZ: NYERSTEJ, KOLOSZTRUM, TEJTERMÉKEK ÉS KOLOSZTRUMALAPÚ TERMÉKEK X. SZAKASZ: TOJÁSOK ÉS TOJÁSTERMÉKEK XI. SZAKASZ: BÉKACOMB ÉS CSIGÁK XII. SZAKASZ: KIOLVASZTOTT ÁLLATI ZSIRADÉK ÉS TÖPÖRTYŰ XIII. SZAKASZ: KEZELT GYOMOR, HÓLYAG ÉS BELEK XIV. SZAKASZ: ZSELATIN XV. SZAKASZ: KOLLAGÉN

22 A törvény célja: a végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelméhez szükséges garanciák biztosítása évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A törvény hatálya és alkalmazási köre: az élelmiszer - beleértve a borászati terméket, az ízesített bort, ízesített boralapú italokat és az ízesített boralapú koktélokat, a pálinkát és a törkölypálinkát - termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására, higiéniai alkalmasságának, megfelelőségének ellenőrzésére és forgalomba hozatalára; az élelmiszer-, takarmány és élőállat-szállító járművekre, azok fertőtlenítésére; az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatásra. Nem terjed ki a törvény alkalmazási köre az élelmiszerek magánfogyasztásra történő előállítására

23 Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed (a felsorolás nem teljes): élelmiszer-biztonsággal összefüggő tevékenységekre a zöldség és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára az élelmiszer-termelés, -előállítás, - feldolgozás, -tárolás, -szállítás és - forgalomba hozatal minden szakaszára az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára az élelmiszerláncban felhasználásra szánt takarító- és fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Alapvető rendelkezések: Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszer megfelel az: élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-minőségi, a környezet védelmi, az állatvédelmi, előírásoknak. Az élelmiszer-vállalkozás működéséhez élelmiszer-ipari szakképesítés megléte szükséges. Élelmiszerrel kapcsolatos fogyaszthatósági döntést csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozhat.

24 Hol találom meg a jogszabályokat? Jelölés Szennyezők határértékei Bejelentés, engedélyezés Higiénia, élelmiszerbiztonság Minőségi előírások stb.

25

26

27 Minőségi előírások Magyar Élelmiszerkönyv

28 Magyar Élelmiszerkönyv 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól tartalmazza A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetében a közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírások szerepelnek (pl. méz, gyümölcslevek, gyorsfagyasztott élelmiszerek, kávé, csokoládé, - a felsorolás nem teljes) A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetében szerepelnek a nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírások (húskészítmények, tejtermékek).

29 A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása a húskészítményekről (12. melléklet) Párizsi Legalább 55 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen, vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú, jól szeletelhető készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%. Kémiai jellemzők Fehérjetartalom legalább 10,0% (m/m) Víztartalom legfeljebb 71,0% (m/m) Zsírtartalom legfeljebb 23,0% (m/m) Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,5% (m/m) {tervezett NaCl tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)} Megnevezés Párizsi EMMI 37-es rendelet: Napi 1 étkezés / 7-10 éves korcsoport / 2-3,6 g/fő/nap; a rendelkezést azzal kell alkalmazni, hogy szeptember 1-je és szeptember 1-je közötti időszakban a napi bevitt só mennyiségét fokozatosan, évente csökkenteni kell a 2 g/nap bevitel eléréséig.

30 Jó higiéniai útmutatók GHP-k

31

32 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!