PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV

Átírás

1 Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV módosítás alatt KUNSZENTMÁRTON

2 S Z E R K E Z E T A.1. Az általános iskola nevelési terve A.2. Az általános iskola helyi tanterve B.1. Az alapfokú művészeti iskola nevelési terve B.2. Az alapfokú művészeti iskola helyi tanterve C.1. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók nevelési terve C.2. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók helyi tanterve 2

3 Tartalom 1 ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka törvényi háttere, pedagógiai alapelvei, célok, feladatok, eljárások, eszközök Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos nevelési feladataink: Kulcskompetenciák a személyiségfejlesztés szolgálatában: Kiemelt fejlesztési feladatok a személyiségfejlesztés terén Az iskola egészségnevelési programja, a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelés célja: Ebből adódóan az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Az egészségnevelés területei az iskolában: Konkrét célok és feladatok: Tanulásszervezési és tartalmi keretek Módszerek Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Céljaink a közösségi nevelés területén Az iskolai közösségi élet megszervezése A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok alapvető feladatai A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás A tehetséges tanulók gondozása A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Munkafegyelem, a munkához való viszony Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Az iskolai munka feltételeinek javítása Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Aktív részvétel a tantestület életében Az iskola képviselete A vezetői feladatok ellátása Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal Az osztályfőnöki munka Az osztályfőnöki munka feladatai: Az osztályfőnöki órák témái

4 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola közösségeinek együttműködése A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Az intézmény partnerei, a kapcsolattartás formái: A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: A tanuló amennyiben nem teljesítette a tantervi követelményeket az osztályozó vizsgán: Különbözeti vizsga: Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: Különböző tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások rendje Napközi, tanulószoba Iskolaotthonos nevelés és oktatás Étkeztetés Iskolai büfé... Hiba! A könyvjelző nem létezik Sportkör Könyvtárhasználat Internethasználat Iskolánk jelentősebb programjai, rendezvényei Az iskola sajátos arculata, hagyományaink, ballagási eljárásrend A tanévek legkiemelkedőbb visszatérő eseményei Nemzeti ünnepeinket Iskolai ünnepségek

5 Egyéb rendezvények AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS HELYI TANTERVE A választott kerettantervek megnevezése: A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások és nem kötelező tanórai foglalkozások tanórai megnevezése, óraszáma A kerettanterven felüli kötelező tanórai foglalkozások (tanórák) neve, meghatározott óraszáma, tananyaga: A Nem kötelező tanórai foglalkozások kötelezően választandó v. szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése óraszáma: Az oktatásban alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvek Taneszközök: Rajz eszköztár kialakítása és fenntartása Segédletek, taneszközök kiválasztása A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Választható tantárgyak, foglalkozások szabályai. A választható tantárgyak esetében a pedagógus választás szabályai Választható tantárgyak a kötelező tanítási időkereten belül: Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel is választható A kötelező tanítási órákon kívüli tevékenységek választhatósága A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Osztályok kialakítása Napközis csoportok kialakítása Csoportbontások elvei: A cigány nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag: Tananyag: A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai mérésének felépítése iskolánkban... Hiba! A könyvjelző nem létezik A feladatok végrehajtásának módja, értékelése, minősítése, nyilvántartása Hiba! A könyvjelző nem létezik Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... Hiba! A könyvjelző nem létezik Az egészségnevelés célja:... Hiba! A könyvjelző nem létezik Az egészségnevelés alapelvei:... Hiba! A könyvjelző nem létezik Az egészség nevelés területei... Hiba! A könyvjelző nem létezik Testi nevelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Pszichohigiénés nevelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Szociális higiénés nevelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Környezetvédelmi nevelés alapelvei... Hiba! A könyvjelző nem létezik Hosszú távú környezeti nevelési célok: Rövid távú célok és feladatok A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

6 A hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőtlenségeinek csökkentése: Iskolánkban e tevékenységben közreműködő személyek: Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem célja: Feladataink: A tanulók jutalmazásával összefüggő, magatartásának és szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolai elmarasztalás formái: A magatartási és szorgalmi problémák kezelésének eljárásrendje A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az egész napos iskola nevelési oktatási programja Az iskolaváltás, a tanulók átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsga, egyéni segítségnyújtás, türelmi idő biztosításával, évfolyamismétléssel Az intézmény első évfolyamába lépés Az intézmény felsőbb évfolyamaiba történő belépés: Az intézményből történő kilépés Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás Az iskolai írásbeli szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Általános elveink: Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje Az iskolai írásbeli beszámoltatás korlátai A félévi és az év végi osztályzatok megállapításának szempontjai és jelölések A szóbeli és írásbeli beszámoltatások formái, rendje Az értékelés módjai A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók értékelésének formái Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Alsó tagozaton Felső tagozaton ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS NEVELÉSI PROGRAMJA A művészeti oktatás pedagógiai elvei, céljai, érékei, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai, értékei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai A művészeti oktatásban a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

7 3.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulók és pedagógusok együttműködésének fórumai A szülők és pedagógusok együttműködésének formái A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A RÉGI TANTERVI PROGRAM ALAPJÁN Közös kötelező tantárgy Rajz-festés-mintázás Célok, feladatok, szakmai követelmények Kötelezően választható műhelygyakorlat Grafika tanszak FESTÉSZET tanszak SZOBRÁSZat TANSzAK Kerámia tanszak Kézműves tanszak Textilműves tanszak Tűzzománckészítő tanszak Szabadon választható TANTÁRGYak Művészettörténet Népművészet A től hatályba lépett új helyi tanterv vizsgakövetelményei: A felvétel és az átvétel - Nkt. Keretei közötti-helyi szabályai (a szakképző iskola tekintetében is) Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS HELYI TANTERVE A képzés struktúrája A képző-és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Vizuális alapozó gyakorlatok tantárgy Képzőművészeti tanszak Grafika és festészet tanszak Fém- és zománcműves tanszak Környezet- és kézműves kultúra tanszak Szobrászat és kerámia tanszak A tanuló ismerje: A tanuló legyen képes: Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Értékelés, ellenőrzés, jutalmazás Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei A BESZÁMOLTATÁSI ÉS SZÁMONKÉRÉSI FORMÁK:... 2 TANÉV KÖZBENI FOLYAMATOS SZÁMONKÉRÉSEK Tanszakok, illetve tantárgyankénti értékelés A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

8 4.11 A cigány nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai AZ INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSI PROGRAMJA Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal végzett pedagógiai tevékenységek Kiemelt célok Feladataink és eszközeink a célok eléréséhez Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Anyanyelvi kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező és vállalkozói kompetencia Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kiemelt fejlesztési feladat a kulcskompetenciákhoz Közösségfejlesztés Többletszolgáltatások a különleges bánásmód kielégítéséhez A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tanulási akadállyal, zavarral és tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának biztosítása INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK HELYI TANTERVE Helyi tanterv A tanulócsoportok szervezésének elvei Integrált sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink fejlesztő programja Tanórán túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás Iskolán kívüli szakemberek segítsége A program megvalósulásának fő területei Speciális tanterv, tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Szempontok az integrált SNI és BTMN-nel küzdő tanulók értékeléséhez, minősítéséhez Írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása házi feladathoz Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételének sajátosságai

9 6.10 Különleges gondozáshoz való jog érvényesítése eljárásrendek az ellátás folyamataihoz Eljárásrend a különleges gondozási igényű tanulóink egyéni tervéhez, továbbhaladásához Rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon való részvétel rendje Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lapja Egyéni fejlesztési terv Különleges gondozási igényű tanulók adatmátrixa A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

10 Az általános iskola nevelési programja Az iskola adatai, jogállása Az iskola hivatalos elnevezése: Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosítója: Címe: Kunszentmárton, Deák Ferenc u. 4. Tel. 56/ Tel/Fax 56/ Épületei: Deák Ferenc Utcai Iskola Kunszentmárton, Deák F. u. 4. Tel. 56/ Széchenyi István Iskola Kunszentmárton, Széchenyi-lakótelep Tel. 56/ Rajziskola Kossuth L utca 3. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmártoni Tankerülete 5440 Kunszentmárton Köztársaság tér 8. Tankerületi azonosítója: Az iskola alapítására vonatkozó hívatkozás 2013 Hivatalos Értesítő 27. szám Magyar Közlöny melléklete június 3. 10

11 Helyzetelemzés 1. Társadalmi környezet A Tiszazug legnagyobb általános iskolája a Kunszentmártoni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskolában tanuló gyerekek helyzete, kultúrája, viselkedése, szocializációja teljesen leképezi a város társadalmi összetételét. A település legnagyobb erénye, hogy csendes, kellemes helyen fekszik, nagyobb városok km-en belül találhatóak a környezetében. Közvetlen környékén es lélekszámú települések vannak. A városbelső szépen fejlődik, rendezett képet mutat, esztétikus a középületek nagy része. A parkok ápoltak, az utak gondozottak. A település legnagyobb hátránya, hogy sajnos kevés a munkahely, a lakosság kevésbé vállalkozó szellemű, gyors ütemben öregedő, és kevés gyermek születik. A település egyetlen általános iskolája inkluzív iskola, teljes körűen megvalósult az integrált oktatás. Jellemző a családokra, hogy alacsony bérből, alkalmi munkából tartják el magukat. Kevés helyen jelent igazi értéket a tudás, a tanulás. A szülők egy része tehernek, megoldhatatlan problémának éli meg gyermeke nevelését, taníttatását. Természetesen vannak együttműködő, az iskolát támogató, (anyagiakban, szellemi értékekben, morálisan) az iskolai életbe aktívan bekapcsolódó szülők is. Ilyen társadalmi helyzetben a nevelőkre sokkal több feladat hárul, hiszen sok esetben pótolniuk kell a családi nevelés hiányosságait. Ezért a Pedagógiai programunk ezzel a kérdéskörrel kiemelten foglalkozik. Hosszabb távon kb. 550 fő körül stabilizálódni látszik a tanulói létszám. 2. Tárgyi feltételek Jelenleg 3 épületben működik az iskola. Mindegyik épület megfelel a nevelő-oktató munka feltételeinek). A Deák Ferenc utcai épület korszerűsítése 2011-ben fejeződött be. A tantermeken kívül fejlesztőszobák, informatikaterem, kézműves-terem, stúdió segíti a sokoldalú fejlesztést. Tágas terek, virágos, esztétikus környezet, higiénikus mosdók, korszerű melegítőkonyha, ebédlő ad teret a sokoldalú tartalmas nevelő munkának. 173 m 2 -es tornaterem, öltözők, mosdók, játszóudvar, sportudvar (ketrec) segítik a mindennapos mozgás lehetőségeit. A Széchenyi lakótelepi épület 1981-ben épült, az épületgépészeti elemek korszerűtlenek, elhasználódtak. Az épület energetikai korszerűsítése 2015 nyarán megtörtént, ablakcsere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, napkollektorok valósultak meg önkormányzati pályázati forrásból A tantermek tiszták, világosak, új bútorokkal berendezettek. Nagyon hiányzik a közösségi tér. Az iskolai könyvtár mindkét épületben megtalálható. Jelenleg folyik a fejlesztése a TIOP pályázat keretében. A TIOP pályázaton 16 tantermi csomagot (interaktív tábla, projektor, laptop), 2 szavazó csomagot, 1 szervergépet nyertünk. Gyakorlatilag minden terem korszerű IKT eszközökkel ellátott. rendelkezünk a megfelelő szemléltető eszközökkel. Több (6) sikeres tehetséggondozó pályázattal gyarapítottuk az eszköztárat. A Kossuth Lajos utca 3. szám alatti épület korábban városi könyvtár volt, jelenleg az alapfokú művészeti oktatás színhelye. Három rajzterem, műhely került itt kialakításra. Az épület régi, de kisebb korszerűsítésekkel hangulatos rajziskolai épületté alakították. A rajziskola anyagigénye elégséges módon megoldott. A bútorok cseréje, az épület belső állagának javítása, tárgyi eszközökkel való felszerelése fontos feladat. 3. A humán erőforrás Jelenleg 44 szakképzett pedagógus látja el a neveléssel-oktatással kapcsolatos feladatokat az általános iskola és az alapfokú művészetoktatás területén. Mindannyian rendelkeznek szakképzettséggel, közülük 4 fő egyetemet végzett, 14 fő szakvizsgázott, s 85%-uk teljesítette a hétévenkénti képzési kötelezettségét. A tantestület nyitott, innovatív, empatikus. Elvünk az 11

12 egyéni bánásmód, az egyéni tanulási út kijelölése, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok csökkentése. A mindennapi munkát 1 fő gyógypedagógus, 1 fő könyvtáros segíti. Szakképzett gyógytestnevelő látja el a rászorulókat. A tanórák színvonalas megtartása, differenciált módszerek alkalmazása mellett kiemelten kezeljük a tanórán kívüli tevékenységeket, mint a nevelés egyik nagyon fontos lehetséges elemét. Törekszünk a szülőkkel való maximális együttműködésre, s nagymértékben támaszkodunk a társszervek (CSSK, Gyámügy, Rendőrség, Polgárőrség, Vöröskereszt, Védőnői szolgálat, Civil szervezetek stb.), a fenntartó Szolnoki tankerületi központ segítségére. Alapítványaink a rászorulókat, a tehetségeseket egyaránt támogatják, segítik a versenyeztetést, a táboroztatást. Szokásrendünket folyamatosan csiszoljuk, hagyományainkat méltósággal ápoljuk. Minden újszerű kezdeményezést kipróbálunk, s ha nem érezzük eredményesnek, visszatérünk a hagyományos módszerekhez. Ez nagyfokú naprakészséget kíván nevelőinktől, de szívesen végzik munkájukat. Fontos a belső képzés, a jó gyakorlat, a tapasztalatok átadása (bemutatóórák, kiselőadások munkaközösségeken belül stb.). Nevelőink remekül tudnak teamekben dolgozni. Valamennyi iskolai dokumentum közös munkával és jóváhagyással született meg. Rendszeresek és munkaterv szerintiek a munkaértekezletek, a vezetői, vezetőségi megbeszélések, a munkaközösségi foglalkozások. A munkaközösségek számára az önálló kezdeményezés, munkavégzés erősen támogatott. Az iskolavezetés évi két alkalommal számol be az elvégzett munkáról, értékeli az iskolai nevelő-oktató munkát a tantestület előtt. A munkaközösség-vezetők beszámolnak a munkaközösség előtt a végzett munkáról, és évi két alkalommal az iskolavezetés előtt szóbeli értékelést nyújtanak a munkaközösség szakmai munkájáról. A tantestület bátran kezdeményez új pedagógiai módszereket, de szívesebben alkalmazza a jól bevált, hagyományos, konzervatív oktatási módszereket is. Kisebb innovációk saját erőből valósultak meg a szakmai munka terén is. Rendszeresen nyújtunk be pályázatokat, melyek legtöbb esetben sikeresek is. Kiemelkedőek a tehetséggondozó projektjeink, valamint a saját, helyi hagyományokon nyugvó programsorozataink. Iskolánk Akkreditált kiváló Tehetségpont. A 2015/2016-os tanévtől, annak nyarától bekapcsolódtunk a Boldog iskola programba, és két telephelyünkön pályázzuk meg a címet. A Deák épületben a 2.c osztállyal, a Széchenyi épületben az 5.a osztállyal. Vállaljuk, hogy a 2016/17-es tanévben minden hónapban mindkét csoportnak két-két boldogságórát tartunk a Boldogságóra szakmai könyvcsomagból, és a havonta meghatározott feladatot a Boldogság Intézet honlapjára feltöltjük. A következő tanévtől további csoportokat is bevonunk ebbe a tevékenységbe, melynek hatalmas szerepe és jelentősége van mind a személyiségfejlesztésben, mind a közösségfejlesztésben. 1 Általános iskolai nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka törvényi háttere, pedagógiai alapelvei, célok, feladatok, eljárások, eszközök Törvényi megalapozottság: Pedagógiai Programunk felülvizsgálatához a következő törvényeket és rendeleteket használtuk fel: 12

13 A közoktatásról szóló és többször módosított évi LXXIX. tv. 11/1994. MKM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és az ezt módosító 130/1995. (X.26.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/1997.(II.13) kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról évi XXXI. tv. a gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról 27/1998. MKM rendelet az alapfokú művészeti oktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 28/2000. OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 243/2003 kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 17/2004 OM. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2/2005. (III.1.) MKM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2008.(XI. 24.) OKM rendelet és A évi LXXXVII. tv, mely módosítja az évi LXXIX. tv-t. A 2034/2011.(VI.24.) NEFMI rendelet A nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) A 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról A évi CXXIV. törvény a Nkt. módosításáról 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról A 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet a Nkt. végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 48/2012.(XII.12.) EMMI rendelet a ped. szakmai szolgáltatásokról 22/2013. (VII.5.) EMMI utasítás a KLIK térítési díj és tandíj szabályzatáról 326/2013. (VIII.31) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről,a közalkalmazottak jogállásásról szóló évi XXXIII. tv. végrehajtásáról évi CV. tv. a évi CXC. tv. módosításáról 21/2015. (IV.17.) EMMI rendelet a tankönyv ellátásról szóló 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet módosításáról 22/2015. (IV.21.) EMMI rendelet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 32/2015. (VI.19.) EMMI rendelet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 249/2015. Kormányrendelet a 326/2013. (VIII.31.) Kormányrendelet módosításáról 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai: Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja a fent említett törvényi háttérhez tartozó követelményeknek, kulcskompetenciáknak és kiemelt fejlesztési feladatoknak való megfeleltetés. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje 13

14 teljesítőképességének maximumát. Meghatározó az európai humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása, mely egészséges magyarságtudattal párosul. Az iskolai nevelést hassa át Kunszentmárton város természeti és társadalmi környezetének ismerete, szeretete, az ahhoz való kötődés. Célunk a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válása. Célunk olyan iskolai élet kialakítása, ahol a nevelés-oktatás és annak irányítói, a pedagógusok a gyermekekért vannak, a gyermekekért és a gyermekekkel együtt dolgoznak. Olyan iskolát alakítunk ki, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti, ahol a nevelő és tanuló egyaránt magáénak érzi az iskolát, sikerélményekben gazdag, jól érzi magát. Célok az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamos (alsó tagozat) szakaszára az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanuló közreműködésére építve valósuljon meg; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; Célok az alapfokú nevelés-oktatás) 5-8. évfolyamos (felső tagozat) szakaszára folytassa az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulók társadalmi beilleszkedésének segítése magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárrá; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók kritikus gondolkodását, kreativitását, kezdeményezőképességét, önálló problémamegoldó képességét, a kockázatelemzést, az érzelmek kezelését; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulók közösségi élete során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritását, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, az irántuk megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; 14

15 a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják; az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei: Nevelő-oktató munkánk legkiemelkedőbb értéke a gyermekközpontú szakmai munka. A egyéni tanulási utak tervezése a tanulók adottságai, képességei alapján. Értéke, hogy fel kell ismernünk, hogy mindenki valamiben tehetséges, kiemelkedő. A lemaradókat összefogással tovább segítjük. Különös érték a pedagógusok innovatív szemlélete, módszertani gazdagsága, egységes pedagógiai eljárása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Feladatunk az alapműveltség kialakítása. Mivel a család a mindennapi munka, a megélhetési gondok miatt általában egyre kevesebb időt fordít a gyermekre, ezért iskolánk nemcsak a tantárgyi, hanem az alapműveltséghez tartozó általános ismeretek átadását is felvállalja. A követelményrendszer kialakítása során a tantervi kötelező előírások maximális betartása mellett különös figyelmet kell fordítani a továbbhaladás feltételeinek kidolgozására. A mindennapi élethez szükséges általános ismeretek átadása komplex módon történik, tantárgyakhoz, osztályfőnöki tevékenységhez kapcsolódva. Iskolánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítse szellemi és testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségeiket. Ki kell alakítani a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket. Gondoskodni kell a különböző képességű ill. eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei arra törekszünk, hogy minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempontként vesszük figyelembe az életkori jellemzőket; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei az oktatás valamennyi módszere: meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; bírálat, önbírálat; beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; a tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; a magatartásra ható ösztönző módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret - szóbeli dicséret nyilvános formái: osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás ); - írásbeli dicséret formái: 15

16 osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés; alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések; osztályozás, jutalmazás Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával, személyes ráhatással; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelésével, érési folyamatuk követésével és személyre szóló, fejlesztő értékelésükkel; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítése az elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; az önálló tanulás és az önművelés alapozása biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakításával, alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével; a személyre szóló, fejlesztő értékelés az ismeretek tapasztalati úton történő megalapozásával, a felfedezés lehetőségének biztosításával, a kreativitás fejlesztésével, differenciált fejlesztéssel, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek egyensúlyának megteremtésével, a tanulók egészséges terhelésével, fejlődésük folyamatos követésével történik ; bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.), építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; a tanulók alkalmazzák megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítsék; 1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés áthatja az egész iskolai nevelő-oktató munkát. Valamennyi pedagógus feladata, hogy a foglalkozásokon, rendezvényeken, tanórákon keresztül megismerje a gyermek személyiségét, egyénre szabott fejlesztését megtervezze és megvalósítsa. Célunk olyan személyiség kialakításának elősegítése, aki nyitott, képes a változtatásra és változásra, érdeklődik a világ és hazája jelenségei iránt, hajlamos az új dolgok befogadására, s megkülönbözteti a helyes, követendő, ill. a téves, helytelen, káros magatartásformákat és tulajdonságokat. Elsőrendű, kiemelt feladat ez a bevezető és a kezdő szakasz munkájában, mert kisiskoláskorban kell felmérni a személyiségjegyeket és megkezdeni tervszerű fejlesztésüket, hiszen ebben az időszakban lehet azokat leghatékonyabban alakítani. Mindezt segíti a tanítóhoz való erős személyi kötődés, ami a későbbi időszakban már fokozatosan csökken. A felső tagozatos szakaszban e folyamat folytatása elengedhetetlen. Az átmenet időszakában lényeges, hogy az alsós tanító és a felsős osztályfőnök szoros kapcsolatot tartson, a megszerzett információk, a fejlesztés iránya, legfontosabb elemei eljussanak a felsős nevelőkhöz. Mindezt csak következetes és átfogó, komplex egységes nevelési elvekkel, célokkal és módszerekkel, a kulcskompetenciák meghatározott rendszerével érhetjük el. 16

17 Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos nevelési feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátás(á)ra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása Kulcskompetenciák a személyiségfejlesztés szolgálatában: A kulcskompetenciák azok az alkalmazási területek, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 17

18 Idegennyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, 18

19 struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben Kezdeményező és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet Kiemelt fejlesztési feladatok a személyiségfejlesztés terén Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja Gazdasági nevelés Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. 19

20 Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni Testi és lelki egészség Az intézmény személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola - és pályaválasztását. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. 1.3 Az iskola egészségnevelési programja, a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Ebből adódóan az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Az iskola nyújtson támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és 20