Az Európai Bizottság új környezetvédelmi politikájának hatása az vasúti közlekedési alágazat fejlődésére, azon keresztül a vasúti foglalkoztatottságra
|
|
- Petra Oroszné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az Európai Bizottság új környezetvédelmi politikájának hatása az vasúti közlekedési alágazat fejlődésére, azon keresztül a vasúti foglalkoztatottságra készült a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal támogatásával július
2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Előzmények A gazdasági válság hatása Közúti és vasút szállítás közötti verseny A vasúti alágazat helyzete A verseny körülményei A foglalkoztatottság kérdései A vasúti foglalkoztatottság helyzete Mit akar az EU? Koppenhágai csúcstalálkozó eredményei Új irány? A vulkáni hamufelhő hatása Európa 2020 stratégia Európai közlekedéspolitika - közlekedési Fehér Könyv Az uniós szabályozás kérdései Uniós elnökségek programjai Javaslatok, a vasút jövőbeni szerepe A vasúti foglalkoztatottság lehetséges irányai Végkövetkeztetés Felhasznált dokumentumok listája Mellékletek A közlekedési módozatok kibocsátásai EU15 és EU+12 összehasonlítása szempontok szerint
3 3. Közlekedési munkamegosztás az EU27-ben, Magyarországon és az USA-ban Díjfizetés ellenében használható autópályák, autóutak, főutak Autópályafejlesztés Magyarországon A személyközlekedési teljesítmények változása közlekedési módonként Magyarországon ( ) Közlekedési munkamegosztás változása Magyarországon Magyar közösségi személyszállítási teljesítmények (ukm) Magyar közösségi személyszállítási teljesítmények (fő) Helyi autóbusz-közlekedési teljesítmények (ukm) Távolsági autóbusz-szállítási teljesítmények Légi személyszállítás Magyar áruszállítási teljesítmények Az áruszállítási teljesítmények változása közlekedési módonként Magyarországon ( ) Áru- és személyszállítási teljesítmények, valamint a bruttó hazai termék (GDP) változása Magyarországon Közlekedési munkamegosztás változása Magyarországon A közlekedési eszköz kiválasztásának szempontjai Vasúti vonal kategóriák Magyarországon, Vasúthálózat, AGTC vonalak, Kombiterminálok
4 1. Vezetői összefoglaló Válság és klímaváltozás. Európa a két kiemelt problémakörre egy időben kell, hogy megoldást találjon. A gazdaság válság okozta veszteségek és a szélsőséges időjárás felnyitott Európa szemét: ugyanazon üzletmenet, politika nem folytatható tovább, beláthatatlan következményekhez vezethet. Az európai gazdasági térség számára nincs más lehetőség: merész és határozott lépéseket kell tennie. Rövid távon természetesen a legfontosabb cél a válságból való kilábalás, amely nagy feladatot ró az Európai Unióra, illetve tagállamaira. Már sikerült ugyan jelentős eredményeket elérni a pénzügyi piacok egészséges helyreállítása terén, de egyértelművé vált, hogy a valódi végeredményt az euróövezet erősebb koordinációját igényli. A fenntartható jövőt tekintve azonban távolabb kell tekinteni. Európának meg kell találni a helyes utat és tartósan ezen a pályán kell haladnia. A Bizottság azt javasolja, hogy öt területen foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem tűzzünk ki a törekvéseinket vezérlő és 2020-ig megvalósítandó, mérhető uniós célokat, amelyekből nemzeti célokat kell majd levezetni. A 2010 elején újonnan megalakult Európai Bizottság érintett vezetőinek, az új biztosok nyitóbeszéde új erőt adott ahhoz, hogy a közismerten környezetbarát vasúti közlekedés helyzete, szerepe javuljon, erősödjön. 4
5 A közlekedés az emberek érdekeit kell, hogy szolgálja minden értelemben, a személyek szabad áramlása pedig uniós alapjog. Általánosságban elmondható, hogy az európai közlekedés színvonala nagyon jó, ugyanakkor a gazdasági integráció rengeteg kihívást jelent a jövő számára. A globalizált ellátási láncok, a kisebb számú, de hatékonyabban működő termelőegységek, a just in time típusú szállítás és európai gazdasági növekedés mind a közlekedés fejlődését, hatékonyság-növelését igényli. A közlekedés területén további piacnyitások szükségesek ahhoz, hogy a kívánalmaknak eleget tegyünk. Ugyanakkor a biztonság mellett a dekarbonizáció, az átfogó értelemben vett fenntarthatóság, koherens gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi megközelítés minden közlekedési alágazatban hangsúlyt kell, hogy kapjon. Az utasjogok kérdése, valamint a határmenti együttműködések nagy prioritást kell, hogy kapjanak. A klímaváltozás kezelése az új Európai Bizottságban az elmúlt időszakhoz képest sokkal fajsúlyosabban történik. A Bizottság összetételében megjelent a klímaváltozás elleni akciókat koordináló, önálló Főigazgatóság, újonnan definiált mandátummal, mely szerint Európa a leginkább klíma-barát régióvá váljon. Ezen átfogó elképzelés részeként klíma- és energia csomag került kidolgozásra, és kerül megvalósításra, mely a 2009-ben elfogadott jogszabályok felülvizsgálat igényli. A fenntartható jövőbe való befektetés során egyszerre keresünk megoldást a klímaváltozásra, az energiabiztonságra és a munkahelyteremtésre, melyek eredményeképpen mindannyiunk életminőségét kívánjuk javítani. Az Európai Bizottság új megfogalmazása szerint a klímabarát és energia-hatékony technológiák fejlesztését célzó beruházások összességében gazdasági előnyöket is eredményez. 5
6 A lehetőség tárháza valójában széles, a hangsúlyt azonban a kibocsátáskereskedelmi rendszer átgondolása, a személygépkocsik és tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése jelenti. A konkrét lépések megvalósítása a vonatkozó szakpolitika és programok átformálásával képzelhetők. Ezen területek: kutatás-fejlesztés, agrárium, vidékfejlesztés, Strukturális Alapok, energia, közlekedés, kereskedelem, ipar, környezetvédelem. 6
7 2. Előzmények A koppenhágai csúcstalálkozó sikertelenségének ellenére napjainkban a klímaváltozás elleni harc egyre hangosabb, soha nem látott szélsőséges időjárási viszonyok jelentkeztem Nyugat- és Dél-Európai azon részen, ahol eddig óceáni vagy akár mediterrán éghajlat uralkodott. Azt tapasztaljuk, hogy Földünk változáson megy keresztül, szélsőséges időjárás, az hőmérséklet-emelkedés, mind-mind nemkívánatos jelenség, emberek millióinak élhetését, megélhetését veszélyezteti. A káros folyamatokat azonosítva, az Európai Unió - a foglalkoztatáspolitika, a versenyképesség egyéb kiemelt stratégiai irányok mellett - zászlajára tűzte a klímaváltozás elleni harcot. Ennek bizonyítékul szolgál az is, hogy új Európai Bizottságon belül új biztosi poszt került definiálásra, mely kifejezettem a klímaváltozás elleni harcot koordinálja. Az európai vasutak, köztük hazánk számára is fontos, szimbolikus jelentése van annak, hogy az klímaváltozás elleni harc és a közlekedési terület biztos-jelöltje is kiemelt szerepet szán a vasútnak a közlekedési munkamegosztásban. A vasúti közlekedés mint a fajlagos legkisebb károsanyag-kibocsátással, legalacsonyabb externális hatásokkal bíró közlekedési alágazat a remények szerint a jövőben nem csak a szavakban, hanem a tettekben is új szerepet tölthet be az Európai Unió életében, gazdaságában. A vasúti közlekedési alágazat alapja a támogató uniós szabályozói környezet és támogatáspolitika, melyek révén a tagállamok a vasúti közlekedés szerepvállalását fokozzák, fokozni tudják. 7
8 A jelen tanulmány célja, hogy az Európai Unió eszközrendszerén belül bemutassa, milyen lehetőség vannak az alágazat működési környezetének jobbítására, annak milyen hatása van a vasúti foglalkoztatottságra. 8
9 3. A gazdasági válság hatása Az elmúlt két évben az 1930-as évek óta tapasztalt legsúlyosabb világszintű gazdasági válsággal kellett szembenéznünk. A válság jelentősen visszavetette a 2000 óta elért eredményeket. Jelenleg túlzott eladósodással, lassú strukturális növekedéssel és magas munkanélküliséggel kell szembenéznünk. A gazdasági helyzet javul, ugyanakkor az élénkülés még mindig gyenge. A makrogazdasági stabilitás helyreállítása, valamint az államháztartás fenntarthatóvá tétele a növekedés és foglalkoztatás előfeltétele. A decemberi megállapodásnak megfelelően a válság elleni küzdelem céljából elfogadott rendkívüli uniós támogatási intézkedéseknek a gazdasági fellendülés teljes megszilárdulását követő megszüntetése fontos szerepet fog játszani e tekintetben. A szerkezeti reformok döntő fontosságúak a hosszú és fenntartható fellendüléshez és szociális modelljeink fenntarthatóságának megőrzéséhez. Munkahelyek és a szociális jólét forognak kockán. Ha Európa nem cselekszik, jelentősége csökkenni fog. Az Európai Tanács feladata, hogy irányt mutasson. A klímaváltozás válságán felül a világ jelenleg egy másik, gazdasági recessziót jelentő válságot él át. Bár vannak arra mutató jelek, hogy az egyes gazdaságok lassan kilábalna a recesszióból, ez nem vonatkozik a teljes EU-ra. A legtöbb országban a munkanélküliség továbbra is nő, ami egy ideig a személyszállítási igényekre is kihathat. Továbbá a legtöbb elemző úgy vélekedik, hogy 5-7 évünkbe fog telni, míg visszatérünk a válság előtti gazdasági növekedési rátákhoz. 9
10 Akár a fenyegető klímaváltozás, a gazdasági válság is aláhúzza, hogy a közlekedési ágazat sürgős cselekvést igényel olyan beruházások érdekében, melyek a fenntarthatóságot segítik elő és az üvegházhatású gázok kibocsátását is visszafogják. A gyakorlatban a legtöbb tagállam inkább a magánszektort támogatja, mint az állami tulajdonban levő vállalatokat (mint pl. a vasutakat), valószínűleg úgy vélekedve, hogy a saját vállalatok rendbetételére később is sort keríthetnek. Közép- és Kelet-Európában viszont fennáll annak veszélye, legalábbis egyes országok vonatkozásában, hogy az állami vállalatok kudarcából fakadó következményeknek válság utánra halasztott kezelése jóval költségesebb lesz, mint ha azonnal kezelték volna. Ha ezt elhalasztják, lehet, hogy már az EU sem lesz képes kisegíteni tagjait a gondok megoldásában. Létfontosságú, hogy ne engedjük, a válság tönkretegye az olyan gazdasági alágazatokat, mint a vasút, melyek a jövőben döntően hozzá tudnak járulni a fenntartható növekedéshez, ezért legalább addig kellene különösen odafigyelni, míg a helyzet nem javul. Különösen aggasztó, hogy sok tagállami válságkezelő intézkedés éppen az autóipart célozza meg, anélkül, hogy esetleg fenntarthatóbb üzleti stratégiákra késztetnék ezt a nem éppen fenntarthatóságból jeleskedő iparágat. Fontos felismerni, hogy a növekedés egyik alapja a fenntartható közlekedési megoldások meghonosítása, kihasználva az intermodalitásból adódó rugalmasságot. 10
11 Az EU-nak támogatnia kellene a vasutakat abban, hogy a kormányok a válság időtartama alatt rendkívüli és ideiglenes beruházási lehetőségeket biztosítsanak a vasútnak, és amennyiben szükséges, az EU nyújtson ehhez pénzügyi támogatást is. Az Európai Bizottság továbbá kezdeményezhetné az innovatív pénzügyi eszközök meghatározását és a tagállamok támogatását a válság okozta forgalomkiesések enyhítésére. 11
12 4. Közúti és vasút szállítás közötti verseny 4.1. A vasúti alágazat helyzete A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogszabály adta feladatánál fogva minden negyedév végén közzé teszi az adott időszakot értékelő piaci elemzését. A I. negyedévre vonatkozóan a következő megállapításokat teszi. A vasúti árufuvarozás teljesítménye 2010 első negyedévében ezer árutonnát és millió árutonna-kilométert tett ki, amely 2009 első negyedévéhez képest 1,9%-os és 13,5%-os növekedést jelent. A tavalyi évben jellemző, negatív folyamatoktól eltérően a nemzetközi forgalom mutatott fel növekedést: a szállított áruk tömege ezekben a viszonylatokban 5,0%-kal emelkedett, az árutonna-kilométerben mért teljesítmények pedig 17,1%-kal, ezen belül ugyanakkor a tranzitteljesítmények 38%-kal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez a jelentős növekedés azonban elsősorban a bázishatás következménye, a teljesítmények az elmúlt évek első negyedéveinek csúcsát jelentő január-márciusi időszak teljesítményeitől árutonnában még így is 27,8%-kal, árutonna-kilométerben pedig 17,7%-kal maradtak el. A belföldi vasúti szállítási teljesítmények ráadásul csökkentek, így árutonnában 6,7%-kal, árutonna-kilométerben mérve 7,4%-kal voltak alacsonyabbak, mint 2009 első negyedévében. A vasúti szállítási teljesítmények relatív növekedésén túl kedvező jelként értelmezhető, hogy a vasúti árufuvarozás részesedése a teljes szállítási ágazaton belül nőtt az előző év azonos időszakához képest, és árutonnában 17,0%-ot, árutonna-kilométerben mérve pedig 15,6%-ot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 16,2 ill. 14,4%-kal. Ezzel együtt kérdéses, hogy ez a tendencia a jövőre is jellemző lesz. A közúti árufuvarozás teljesítménye ugyanis még a vasút számára 12
13 komparatív előnyökkel bíró nemzetközi forgalomban is nőtt a szállított áruk tömegét tekintve, mégpedig a vasutat meghaladó mértékben, 10,6%-kal. Ugyanekkor az árutonna-kilométerben mért közúti szállítási teljesítmények 5,2%- kal emelkedtek a nemzetközi forgalomban, amely elmarad a nemzetközi vasúti árufuvarozás teljesítménynövekedésétől, de az utóbbit a válság sokkal kedvezőtlenebbül érintette a tavalyi évben, így a 2010 eleji gyors növekedés nem kis részben a bázishatás következménye első negyedévében a belföldi közúti szállítási teljesítmények csökkentek ugyan az előző év azonos időszakához képest (a szállított áruk tömegét tekintve a vasútnál nagyobb mértékben, 9,2%- kal), de a magyar gazdaság válságból való kilábalásával az is várható, hogy ez a tendencia meg fog fordulni. Figyelemre méltó jelenség a külföldön bejegyzett székhellyel rendelkező, az Európai Gazdasági Térségre kiterjedő területi hatályú működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok megjelenése Magyarországon. A korábbi időszakoktól eltérően ez nem csupán a hazai társaságokkal történő együttműködés formájában valósul meg, hanem egyes külföldi vasúti társaságok önállóan is tevékenykednek a vasúti árufuvarozási piacon. A vasúti igazgatási szerv március 31-ig négy, 2010 második negyedévében pedig további két ilyen vasúti társaság esetében vette tudomásul, hogy az adott társaság magyarországi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot kíván igénybe venni. 13
14 Vasúti személyszállítás 2010 első negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a helyközi vasúti személyszállítási teljesítmények ezer utasfőt, illetve millió utaskilométert tettek ki. Ezek az értékek 1,0%-kal, ill. 2,9%-kal kisebbek a év első negyedévének teljesítményeinél. A belföldön vasúttal utazók száma az előző év azonos időszakához képest 1,1%-kal csökkent, míg a nemzetközi utazáshoz vasutat igénybe vevők száma 10,2%-kal nőtt. Az utaskilométerben mért teljesítmények ugyanakkor belföldön 2,9%-kal, nemzetközi forgalomban 3,3%-kal csökkentek. A vasút részesedése a helyközi személyszállítás egészén belül csökkent: utasfőben mérve 20,3%-ot, utaskilométerben mérve pedig 31,7%- ot tett ki, szemben az egy évvel ezelőtti 20,4%-kal ill. 33,2%-kal. Mindez annak a következménye, hogy a nemzetközi forgalomban a légi személyszállítási teljesítmények számottevően (10,6%-kal ill. 11,4%-kal), az autóbuszos közlekedésben azonban igen jelentősen (52,4%-kal ill. 27,4%-kal) nőttek. Ez a nemzetközi forgalomban az elmúlt években kibontakozott árversenyt jelzi, amelybe a fapados és a kedvezményes árú jegyeket kínáló nem fapados légitársaságok mellett autóbusz-társaságok is bekapcsolódtak, miközben a vasúti társaságok is széles körű kedvezményeket kínálnak a nemzetközi forgalomban. A verseny az utasok számára kedvező hatásokkal jár, a vasút azonban a szolgáltatási színvonal javítása ill. tovább árkedvezmények (pl. a vasútnál már létező, más személyszállítási módok esetében nem vagy csak kevéssé használt bérletjellegű konstrukciók bővítése) nélkül a nemzetközi forgalomban visszaszorulhat. A helyi vasúti személyszállításban 2010 januárja és márciusa között a KSH adatai szerint ezer utast szállítottak, 634 millió utaskilométert teljesítve. Ez a szállított utasok számát tekintve 5,1%-os, a teljesített utaskilométerek vonatkozásában pedig 5,5%-os csökkenésnek felel meg az előző év első negyedévéhez képest. Az elővárosi vasutat (HÉV-et) szintén az előzetes adatok szerint ezer utas vette igénybe, 96 millió utaskilométer teljesítve. 14
15 4.2. A verseny körülményei A vasúti és a közúti szállítás közötti verseny alapvetően torz, mert jelentős eltérés mutatkozik az infrastruktúra-használat díjazásában: míg a vasút minden megtett vonatkilométert fizet, a közúton nem teljesül a használó fizet elv. Holott a valódi verseny alapja, hogy a valós költségek kerülnek ellentételezésre, azaz megteremtődik a szennyező fizet elv, vagy a külsők költségek internalizálásra kerülnek, azokat valóban az okozója fizeti meg. A verseny további körülményei: A klímaváltozás elleni küzdelem egyértelműen az egyik fő politikai kérdés marad Európában és a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás megfelelő kezelése egyre sürgetőbb. A közlekedésből származó növekvő CO 2 kibocsátás komoly akadályt jelent az EU aktuális klímacéljai útjában. Elemzőink a jelenlegi tendenciák alapján azt jelzik, hogy a fő emissziós rést 13-26%-át 2020-ban a közlekedés fogja okozni. Ezt a rést át kell hidalni, ha teljes körű megoldásra törekszünk. A közlekedésből származó CO 2 kibocsátás kellő leküzdéséért külön, a közlekedési szektor számára kialakított csökkentési célt kell megállapítani és a terveknek megfelelően elérni e célokat. A közlekedési szektor jelentősen hozzájárul az EU üvegházhatású gázok (ÜHG) összkibocsátásához és jelenleg az EU27 ÜHG termelés kb. egynegyedéért felelős. 15
16 A közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás folyamatosan emelkedik, míg a többi fő szektornál mind csökkenés tapasztalható. A közlekedés növekvő számai a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás 1990 és 2006 között 27%-ot emelkedtek (kivéve a nemzetközi légi közlekedés és a tengeri közlekedés) (kb. 1,5% évente). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint a jelenlegi trendek mellett a közlekedési szektor kitűzött károsanyag-kibocsátás célja 2050-re az összes szektor célszámainak összevont számösszegénél is több lesz, ha az összes kibocsátás-csökkentés 60%-nál stagnál. Ezért a közlekedés helyzete komoly hatással van az EU azon képességére, hogy szén-dioxidcsökkentési céljait elérje. Az Egyesült Nemzetek 2009 decemberben, Koppenhágában tartott klímaváltozás konferenciáján egy új, globális egyezményt szeretnének elérni az ÜHG kibocsátás elleni küzdelemben. A fejlett országokban nagy a csökkentés miatti nyomás, hisz az 1990-es számokat 25-40%-kal kell megváltoztatniuk 2020-ig, ami azt jelenti, hogy az EU jelenlegi 2020-ra szóló célja még magasabbra emelkedhet. A 2008-as Energia és Klíma csomag EU-szerte átfogó, 1990-hez viszonyítva legalább 20%-os csökkentési célt jelöl ki 2020-ig az ÜHG kibocsátást illetően (30%, ha más országok is csatlakoznak). Mivel 1990 és 2006 között 8%-os csökkentés volt tapasztalható, ezért további 11%-ot szükséges elérni 2006 és 2020 között. Ahelyett, hogy a közlekedési szektor aránytalan mértékű hatásának egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk, nem szerepelt a csomagban a szektor számára külön cél. A közlekedési szektor pontos hozzájárulása a 2020-as célkitűzéshez még egyáltalán nincs meghatározva. 16
17 A csomag előírja, hogy az ETS-en kívüli szektorok részére, mint amilyen a közlekedés is, az EU 10% károsanyag-kibocsátás csökkentést vár 2005-höz képest 2020-ig különféle, az egyes tagállamok GDP/fő alapján megállapított célkitűzések által. Mindazonáltal nem kötelező bármelyik szektorban lépést tenni ez ügyben, amennyiben minden egyes tagállam teljesíti a célszámokat. Némely ETS-beli alkalmazás visszás hatással lehet a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátásra azáltal, hogy büntetést ró ki az európai vasutakra, amiért a vasúti szektor villamos energia felhasználó. Az engedélyek értékét a villamos energia termelőktől a fogyasztóknak továbbadják. Az INFRAS tanulmány becslése szerint 2013-tól a többlet évenkénti vasúti költség meg fogja haladni az 500 millió eurót ideértve a 173 milliót Németországban és 99 milliót Lengyelországban. Az ETS eddig más közlekedési ágat nem érintett, és noha a légi közlekedés 2012-től szintén bele fog tartozni, mindössze az engedélyek 15%-át köteles majd fizetni. Napjainkig az ÜHG kibocsátás a gazdaság egyéb szektoraiban csökkent, részben mert olcsóbb a kivitelezés, működés ezeken a területeken, mint a közlekedésben. Azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az célkitűzés eléréséhez a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást szintén csökkenteni kell. Mialatt a közúti közlekedés energiahatékonyságát javítandó számos intézkedés életben van, különösen a keményebb emissziós sztenderdek új autóknál, az Európai Környezet Ügynökség (EEA) hangsúlyozta, hogy az eredmények folyamatosan meghaladják a növekvő közlekedési keresletet. Tehát bármilyen ehhez hasonló károsanyag-csökkentésre irányuló kísérlet csupán mellékes hatást fog elérni, hacsak nem az egész szektorra értelmezett célt tűznek ki. 17
18 A közlekedésért felelős korább DG TREN (jelenleg DG MOVE) 2010 eleji, Fenntartható jövő a közlekedésben című kommünikéje felhívta a figyelmet a közlekedés klímaváltozásra kiható fontos hatásának jelentőségére, de erős hangsúlyt fektet a technológia azon képességére, hogy segíthet e kihívások elérésében és az okos árak -ra, vagyis az externális költségek internalizálására koncentrál. Mégis, az EEA riportja azt mutatja, hogy hacsak nem tesznek sürgős lépéseket a közlekedésbeli növekedés továbbra is meghaladja a környezeti haszon mértékét, amelyet az új technológia hozhat. Az EEA azt javasolta, hogy szektor-specifikus környezeti célokkal javíthatnánk a megfigyelést és hatásvizsgálatokat, valamint előre mozdítanánk a környezet szempontjából fenntartható közlekedési rendszer felé vezető utat. Az Európai Bizottság felső szintjéről egyértelműen megfogalmazódtak, hogy a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátással kapcsolatos iránymutatást fejleszteni kell. Már 2009 májusában a Bizottság elnöke, Barroso, Stavros Dimas (Környezetvédelmi Biztos) és Jos Delbeke (DG Environment főigazgatóhelyettese) egyénileg kiadott nyilatkozataikban mind ezt mondták, hogy a ben újjá alakuló Európai Bizottságnak átfogó klíma és közlekedéspolitika csomagot kell javasolnia. A Bizottságnak az alacsony károsanyag-kibocsátású gazdaságot kell szem előtt tartani Barroso véleménye szerint valamint dolgozni kell a villamos energia ellátásunk és a közlekedési szektor szén-dioxid-mentesítésén ideértve az egész közlekedést, a tengeri és légi közlekedést ugyanúgy, ahogy a tiszta és elektromos autók fejlesztését is. 18
19 A jövő emissziós rése Ahhoz, hogy a közlekedési célkitűzések adoptálásával járó várható következményeket felmérhessük, a CER az európai vasutak brüsszeli érdekképviselete - készített pár egyszerű víziót hogy durva becslésekkel szolgáljon arról, hogy mekkora a közlekedés emissziós rése, ha minden, jelenlegi, innovációs technológia tervet megvalósítanak. A fentiek a időszakban a közlekedési károsanyag-kibocsátást 3%-ról 16%-ra növelik. Ha vesszük a 10%-os kibocsátás-csökkentést, összhangban az ETSen kívüli szektorok 2006-tól 2020-ig megállapított célszámával, akkor a növekmények az emissziós rést 13% és 26% között hagynák. A Bizottság javaslatai szerint a közlekedésből származó CO 2 -kibocsátáscsökkentésre vonatkozó elképzeléseknek tükrözniük kell azt, hogy a közlekedési szektor szerepet játszik az ÜHG kibocsátás csökkentésében és segíteni kívánja a már létező 2020-as célokat és minden új célt, amely a 2009 decemberi koppenhágai konferencián rögzítésre került. Ahogy a számítások mutatják, az emissziós rés nyilvánvalóan nagy 2020-ra a közlekedésre vonatkozóan. Óriási kihívást jelent és még átfogóbb, következetes és ambiciózus eszközök szükségesek. Jobb technológia szükséges, de minden eszköz ideértve a közlekedési módok díjfizettetését a teljes externális és internális költségeik után, valamint a közlekedési kereslet menedzselését szintén átgondolandók, ha a rést át akarjuk hidalni. Az okos árak elengedhetetlenek ennek eléréséhez és az Eurovignette-rendelet revíziója a legsürgetőbb első lépés, amit meg kell tennünk. 19
20 5. A foglalkoztatottság kérdései A KSH adatai szerint első félévében a munkanélküliek száma 483 ezer fő volt, ami 11,4 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Ez a szám 74 ezer fővel több, mint a március májusi érték, de az előző 3 hónaphoz viszonyítva számuk már közel 14 ezer fővel csökkent. A munkanélküliségi ráta 11,4% volt, miközben az előző év azonos időszakában 9,8%-os, február áprilisban pedig 11,8%-os érték jellemezte a munkaerőpiacot. A férfiak munkanélkülisége 1,8 százalékponttal, a nőké 1,4 százalékponttal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. A munkanélküliek 16%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,5%-os munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,8% volt, 1,7 százalékponttal magasabb, mint a március májusi időszakban. A munkanélküliek 48,9%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap volt, 1,2 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál. 20
21 5.1. A vasúti foglalkoztatottság helyzete Az Nemzeti Közlekedési Hatóság évre vonatkozó piacelemzése szerint a vasúti társaságoknál foglalkoztatottak létszáma 2010 első negyedévének végére az előző negyedév utolsó napjához viszonyítva 2,3%-kal, valamivel kevesebb, mint ra csökkent. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami szektor, azaz a MÁV-csoport területén nehézségeket okozott a leányvállalatok megalakításával a korábban kialakult, kialakított munkafolyamatok szétválasztása. A társaságok megalakulásával ezen tevékenységek végzésének körülményei megváltoztak, az új szabályozások, munkaköri leírások révén a korábban egy szervezethez, egységhez, munkavállalóhoz kapcsolódó feladat több részre bomlott. A kialakult helyzet idővel számos nehézséget mutatott, melyek nagy része jelenleg is fennáll. Probléma-forrásként jelentkezik, hogy az egyes társaságok között elkülönített feladatrészek közötti kapcsolat hiányos, mely legtöbbször nemcsak az egyes tevékenység hatékonyságát kérdőjelezik meg, hanem azok eredményességét. A MÁV Zrt. és leányvállalatai által aláírt, a évi foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó eljárási szabályokról szóló megállapodás számos helyen megnyugtatóan kezelte a munkavállalók és a munkáltatók közötti kapcsolatokat. A 2007 végén aláírt dokumentum szabályozta az együttműködést a foglalkoztatási tervek és intézkedések vonatkozásában, a foglalkoztatottak védelmét célzó létszámhatékonyság-növelő eszközök alkalmazását, a munkavállalók munkaviszonyának fenntartását támogató eszközöket. Rendelkezik tovább az esetleges létszám-leépítések következményeinek enyhítését célzó eszközökről, a leépítésben érintett segítésének módjairól és eszközeiről. 21
22 A kollektív erejű megállapodás megnyugtatóan, és megfelelően kezelte vasutas munkavállalókat érintő lényegi kérdéseket, kiemelten a leépítéssel járó nehézségeket. A tapasztalatok, visszajelzések alapján a MÁV ESÉLY és MÁV-ÉVEK programok hathatós támogatást nyújtottak a nehéz helyzet került munkavállalóknak. Ismert, hogy az infrastrukturális fejlesztések egy része kifejezetten a technológiai fejlődést célozzák, mellyel a munka-intenzív tevékenységek hatékonyabban végezhetőek el. Ezért fontos része a megállapodásnak, hogy a foglalkoztatás hatékonyságának növelését célzó munkaszervezési intézkedések, valamint létszám-megtakarítással is járó műszaki fejlesztések, beruházások következtében munkakörök szűnhetnek meg, amelyekben foglalkoztatottak munkaviszonyát a társaság munkáltatói rendes felmondással szünteti meg, amennyiben nem jár eredménnyel a MÁV Zrt-n belüli továbbfoglalkoztatás, más munkakörben való elhelyezés, illetve átképzés a vállalaton belüli hiányszakmákra. A megállapodás időbeni hatálya december 31., újratárgyalására szükség van. 22
23 6. Mit akar az EU? A José Manuel Barroso vezette és 2010 tavaszán megalakult új Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa, Sim Kallas és a Bizottság klímavédelemmel foglalkozó tagja, Connie Hedegaard szinte egybehangzóan rendkívül pozitív üzeneteket küldtek a közlekedési ágazaton belül a vasúti alágazat jövőbeni szerepvállalását illetően. A következő időszak kulcsszavai minden bizonnyal a karbon-mentesítés, valamint a zöld közlekedés lesznek. A 2010-től 2014-ig tartó ciklus közlekedésért felelős kijelölt alelnöke bizottsági meghallgatásán kiemelte, hogy a közlekedés az üvegházhatású gázok nagy kibocsátója és az egyetlen olyan szektor, amelyben jelentősen nőtt a káros anyagok kibocsátása, ezért a Bizottság számára kulcskérdés lesz a közlekedés karbon-mentesítése, de határozottan elkötelezte magát a minden közlekedési alágazatra vonatkozó externális költségek internalizálása jogi feltételeinek kidolgozása mellett is. Siim Kallas közlekedési biztos a kitűzött célok elérésében kiemelt szerepet szán a vasútnak. Elismerte, hogy az elmúlt időszakban jelentős forrásokat kaptak a közutak, míg a vasúthálózat és a közösségi közlekedés csak másodlagos szerepet játszott. Ezen sürgősen változtatni kíván, ezért kiemelte, hogy a következő időszakban a közlekedési infrastruktúra beruházások döntően a vasút területén hajtandók végre. Elmondta, hogy erőteljesen folytatni kívánja a közlekedés liberalizációját, ami együtt kell, hogy járjon a szolgáltatási színvonal és a biztonság növekedésével, de azt is hozzá tette, hogy a versenyhez elengedhetetlen a fair jogi környezet megteremtése. 23
24 Kallas szavaival szinte egybecsengett, arra ráerősített Hedegaard klímavédelemmel foglalkozó biztos kijelentése, amivel egyértelművé tette egy átlátható közlekedési- és klímacsomag kidolgozásának szükségességét, amelynek lényege a közlekedésből származó káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentése. Utalt a kamionokból származó, de hasonlóképpen a személygépkocsik széndioxid kibocsátásának csökkentésére is. Ennek érdekében fontosnak tartja, hogy az emberek Európa szerte nagyobb mértékben vegyék igénybe a közösségi közlekedést, ezért különösen a vasúti alágazat fejlesztését preferálja, bár kiemelte, hogy az érdemi változásokhoz legalább 5-10 év kell, ami miatt szükséges ezen fejlesztések mielőbbi megkezdése. 24
EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenPIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év
PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV Vasúti árufuvarozás Piaci jelentés 2017. év A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a vasúti árufuvarozás teljesítménye 2017-ben 52
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenPIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év
PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV Vasúti árufuvarozás Piaci jelentés 2016. év A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a vasúti árufuvarozás teljesítménye 2016- ban 50
RészletesebbenKözúti pályák (BMEKOEAA213)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenA REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenEURÓPAI TANÁCS Brüsszel, március 26. (OR. en) A delegációk mellékelten kézhez kapják az Európai Tanács (2010. március ) következtetéseit.
EURÓPAI TANÁCS Brüsszel, 2010. március 26. (OR. en) EUCO 7/10 CO EUR 4 CONCL 1 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TANÁCS 2010. MÁRCIUS 25 26. KÖVETKEZTETÉSEK A delegációk
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenLIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenÁltalános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
RészletesebbenDr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenA 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel/Strasbourg, 2014. február 25. A 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint a legtöbb tagállamban
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 14. (OR. en) 13231/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: 12390/16 Tárgy: a Tanács Főtitkársága TRANS 387 ENV 659 REGIO 88
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenÚj Fehér Könyv a Közlekedésről
Új Fehér Könyv a Közlekedésről Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé 1 Tartalom 1. Az európai közlekedési
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenNemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok
Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenEurópai célok, elvárások, módszerek - Az EU közlekedésfejlesztési stratégiája. Pelczné Dr. Gáll Ildikó Az Európai Parlament alelnöke
Európai célok, elvárások, módszerek - Az EU közlekedésfejlesztési stratégiája Az Európai Parlament alelnöke Miért van szüksége az Uniónak közlekedéspolitikára? Gazdasági növekedés, munkahelyteremtés Ellátási
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.3. COM(2010) 2020 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája HU HU Előszó 2010 nem lehet más,
RészletesebbenPályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
RészletesebbenA hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?
A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred Mi fán
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenA közúti közlekedésből származó légszennyezés csökkentése
A közlekedés légszennyezése Jogi eljárások lehetőségei a jobb levegőminőség és az éghajlatvédelem érdekében Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 18. november 26. A közúti közlekedésből származó légszennyezés
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenMiért fejlesszük a vasutat?
Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA
AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 3 / ALACSONY SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ JÖVŐ VALÓRA VÁLTÁSA Európa kötelezettséget vállalt arra, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 2 C alá szorítja. Az előrejelzések
RészletesebbenA 2014-2020-as programozási időszak
A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség
Részletesebbenf nnt artható gazdaságot
A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenIV./1.3.: A lisszaboni folyamat
IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.1.: Az Európai Tanács lisszaboni ülése a lisszaboni célok Milyen pillérekre épült eredetileg a lisszaboni stratégia? Az Unió történetében jelentős eseménynek számított
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenLIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok
LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.17. SWD(2018) 188 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési
RészletesebbenKONFERENCIA. Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban. Budapest, november
KONFERENCIA Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban Budapest, 2017. november 27-28. Az európai energetikai célkitűzések, az un. 4. európai energiacsomag. Az Európai Szociális
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenEU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ
EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ E-MOBILITÁS TERÉN Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció 2017. november 10. TARTALOM Városi kihívások Nemzetközi kitekintés Fejlesztési
RészletesebbenErőforrás-hatékony Európa Felmérés a helyi és regionális önkormányzatokról Az eredmények összefoglalása
Erőforrás-hatékony Európa Felmérés a helyi és regionális önkormányzatokról Az eredmények összefoglalása HU Az alábbi következtetések a Bécsi Közgazdasági és Üzleti Egyetem Fenntarthatósági Kutatóintézete
RészletesebbenA TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai
A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenA hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén
A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.
RészletesebbenKörforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány
Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Részletesebben