Az Európai Bizottság új környezetvédelmi politikájának hatása az vasúti közlekedési alágazat fejlődésére, azon keresztül a vasúti foglalkoztatottságra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Bizottság új környezetvédelmi politikájának hatása az vasúti közlekedési alágazat fejlődésére, azon keresztül a vasúti foglalkoztatottságra"

Átírás

1 Az Európai Bizottság új környezetvédelmi politikájának hatása az vasúti közlekedési alágazat fejlődésére, azon keresztül a vasúti foglalkoztatottságra készült a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal támogatásával július

2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Előzmények A gazdasági válság hatása Közúti és vasút szállítás közötti verseny A vasúti alágazat helyzete A verseny körülményei A foglalkoztatottság kérdései A vasúti foglalkoztatottság helyzete Mit akar az EU? Koppenhágai csúcstalálkozó eredményei Új irány? A vulkáni hamufelhő hatása Európa 2020 stratégia Európai közlekedéspolitika - közlekedési Fehér Könyv Az uniós szabályozás kérdései Uniós elnökségek programjai Javaslatok, a vasút jövőbeni szerepe A vasúti foglalkoztatottság lehetséges irányai Végkövetkeztetés Felhasznált dokumentumok listája Mellékletek A közlekedési módozatok kibocsátásai EU15 és EU+12 összehasonlítása szempontok szerint

3 3. Közlekedési munkamegosztás az EU27-ben, Magyarországon és az USA-ban Díjfizetés ellenében használható autópályák, autóutak, főutak Autópályafejlesztés Magyarországon A személyközlekedési teljesítmények változása közlekedési módonként Magyarországon ( ) Közlekedési munkamegosztás változása Magyarországon Magyar közösségi személyszállítási teljesítmények (ukm) Magyar közösségi személyszállítási teljesítmények (fő) Helyi autóbusz-közlekedési teljesítmények (ukm) Távolsági autóbusz-szállítási teljesítmények Légi személyszállítás Magyar áruszállítási teljesítmények Az áruszállítási teljesítmények változása közlekedési módonként Magyarországon ( ) Áru- és személyszállítási teljesítmények, valamint a bruttó hazai termék (GDP) változása Magyarországon Közlekedési munkamegosztás változása Magyarországon A közlekedési eszköz kiválasztásának szempontjai Vasúti vonal kategóriák Magyarországon, Vasúthálózat, AGTC vonalak, Kombiterminálok

4 1. Vezetői összefoglaló Válság és klímaváltozás. Európa a két kiemelt problémakörre egy időben kell, hogy megoldást találjon. A gazdaság válság okozta veszteségek és a szélsőséges időjárás felnyitott Európa szemét: ugyanazon üzletmenet, politika nem folytatható tovább, beláthatatlan következményekhez vezethet. Az európai gazdasági térség számára nincs más lehetőség: merész és határozott lépéseket kell tennie. Rövid távon természetesen a legfontosabb cél a válságból való kilábalás, amely nagy feladatot ró az Európai Unióra, illetve tagállamaira. Már sikerült ugyan jelentős eredményeket elérni a pénzügyi piacok egészséges helyreállítása terén, de egyértelművé vált, hogy a valódi végeredményt az euróövezet erősebb koordinációját igényli. A fenntartható jövőt tekintve azonban távolabb kell tekinteni. Európának meg kell találni a helyes utat és tartósan ezen a pályán kell haladnia. A Bizottság azt javasolja, hogy öt területen foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem tűzzünk ki a törekvéseinket vezérlő és 2020-ig megvalósítandó, mérhető uniós célokat, amelyekből nemzeti célokat kell majd levezetni. A 2010 elején újonnan megalakult Európai Bizottság érintett vezetőinek, az új biztosok nyitóbeszéde új erőt adott ahhoz, hogy a közismerten környezetbarát vasúti közlekedés helyzete, szerepe javuljon, erősödjön. 4

5 A közlekedés az emberek érdekeit kell, hogy szolgálja minden értelemben, a személyek szabad áramlása pedig uniós alapjog. Általánosságban elmondható, hogy az európai közlekedés színvonala nagyon jó, ugyanakkor a gazdasági integráció rengeteg kihívást jelent a jövő számára. A globalizált ellátási láncok, a kisebb számú, de hatékonyabban működő termelőegységek, a just in time típusú szállítás és európai gazdasági növekedés mind a közlekedés fejlődését, hatékonyság-növelését igényli. A közlekedés területén további piacnyitások szükségesek ahhoz, hogy a kívánalmaknak eleget tegyünk. Ugyanakkor a biztonság mellett a dekarbonizáció, az átfogó értelemben vett fenntarthatóság, koherens gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi megközelítés minden közlekedési alágazatban hangsúlyt kell, hogy kapjon. Az utasjogok kérdése, valamint a határmenti együttműködések nagy prioritást kell, hogy kapjanak. A klímaváltozás kezelése az új Európai Bizottságban az elmúlt időszakhoz képest sokkal fajsúlyosabban történik. A Bizottság összetételében megjelent a klímaváltozás elleni akciókat koordináló, önálló Főigazgatóság, újonnan definiált mandátummal, mely szerint Európa a leginkább klíma-barát régióvá váljon. Ezen átfogó elképzelés részeként klíma- és energia csomag került kidolgozásra, és kerül megvalósításra, mely a 2009-ben elfogadott jogszabályok felülvizsgálat igényli. A fenntartható jövőbe való befektetés során egyszerre keresünk megoldást a klímaváltozásra, az energiabiztonságra és a munkahelyteremtésre, melyek eredményeképpen mindannyiunk életminőségét kívánjuk javítani. Az Európai Bizottság új megfogalmazása szerint a klímabarát és energia-hatékony technológiák fejlesztését célzó beruházások összességében gazdasági előnyöket is eredményez. 5

6 A lehetőség tárháza valójában széles, a hangsúlyt azonban a kibocsátáskereskedelmi rendszer átgondolása, a személygépkocsik és tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése jelenti. A konkrét lépések megvalósítása a vonatkozó szakpolitika és programok átformálásával képzelhetők. Ezen területek: kutatás-fejlesztés, agrárium, vidékfejlesztés, Strukturális Alapok, energia, közlekedés, kereskedelem, ipar, környezetvédelem. 6

7 2. Előzmények A koppenhágai csúcstalálkozó sikertelenségének ellenére napjainkban a klímaváltozás elleni harc egyre hangosabb, soha nem látott szélsőséges időjárási viszonyok jelentkeztem Nyugat- és Dél-Európai azon részen, ahol eddig óceáni vagy akár mediterrán éghajlat uralkodott. Azt tapasztaljuk, hogy Földünk változáson megy keresztül, szélsőséges időjárás, az hőmérséklet-emelkedés, mind-mind nemkívánatos jelenség, emberek millióinak élhetését, megélhetését veszélyezteti. A káros folyamatokat azonosítva, az Európai Unió - a foglalkoztatáspolitika, a versenyképesség egyéb kiemelt stratégiai irányok mellett - zászlajára tűzte a klímaváltozás elleni harcot. Ennek bizonyítékul szolgál az is, hogy új Európai Bizottságon belül új biztosi poszt került definiálásra, mely kifejezettem a klímaváltozás elleni harcot koordinálja. Az európai vasutak, köztük hazánk számára is fontos, szimbolikus jelentése van annak, hogy az klímaváltozás elleni harc és a közlekedési terület biztos-jelöltje is kiemelt szerepet szán a vasútnak a közlekedési munkamegosztásban. A vasúti közlekedés mint a fajlagos legkisebb károsanyag-kibocsátással, legalacsonyabb externális hatásokkal bíró közlekedési alágazat a remények szerint a jövőben nem csak a szavakban, hanem a tettekben is új szerepet tölthet be az Európai Unió életében, gazdaságában. A vasúti közlekedési alágazat alapja a támogató uniós szabályozói környezet és támogatáspolitika, melyek révén a tagállamok a vasúti közlekedés szerepvállalását fokozzák, fokozni tudják. 7

8 A jelen tanulmány célja, hogy az Európai Unió eszközrendszerén belül bemutassa, milyen lehetőség vannak az alágazat működési környezetének jobbítására, annak milyen hatása van a vasúti foglalkoztatottságra. 8

9 3. A gazdasági válság hatása Az elmúlt két évben az 1930-as évek óta tapasztalt legsúlyosabb világszintű gazdasági válsággal kellett szembenéznünk. A válság jelentősen visszavetette a 2000 óta elért eredményeket. Jelenleg túlzott eladósodással, lassú strukturális növekedéssel és magas munkanélküliséggel kell szembenéznünk. A gazdasági helyzet javul, ugyanakkor az élénkülés még mindig gyenge. A makrogazdasági stabilitás helyreállítása, valamint az államháztartás fenntarthatóvá tétele a növekedés és foglalkoztatás előfeltétele. A decemberi megállapodásnak megfelelően a válság elleni küzdelem céljából elfogadott rendkívüli uniós támogatási intézkedéseknek a gazdasági fellendülés teljes megszilárdulását követő megszüntetése fontos szerepet fog játszani e tekintetben. A szerkezeti reformok döntő fontosságúak a hosszú és fenntartható fellendüléshez és szociális modelljeink fenntarthatóságának megőrzéséhez. Munkahelyek és a szociális jólét forognak kockán. Ha Európa nem cselekszik, jelentősége csökkenni fog. Az Európai Tanács feladata, hogy irányt mutasson. A klímaváltozás válságán felül a világ jelenleg egy másik, gazdasági recessziót jelentő válságot él át. Bár vannak arra mutató jelek, hogy az egyes gazdaságok lassan kilábalna a recesszióból, ez nem vonatkozik a teljes EU-ra. A legtöbb országban a munkanélküliség továbbra is nő, ami egy ideig a személyszállítási igényekre is kihathat. Továbbá a legtöbb elemző úgy vélekedik, hogy 5-7 évünkbe fog telni, míg visszatérünk a válság előtti gazdasági növekedési rátákhoz. 9

10 Akár a fenyegető klímaváltozás, a gazdasági válság is aláhúzza, hogy a közlekedési ágazat sürgős cselekvést igényel olyan beruházások érdekében, melyek a fenntarthatóságot segítik elő és az üvegházhatású gázok kibocsátását is visszafogják. A gyakorlatban a legtöbb tagállam inkább a magánszektort támogatja, mint az állami tulajdonban levő vállalatokat (mint pl. a vasutakat), valószínűleg úgy vélekedve, hogy a saját vállalatok rendbetételére később is sort keríthetnek. Közép- és Kelet-Európában viszont fennáll annak veszélye, legalábbis egyes országok vonatkozásában, hogy az állami vállalatok kudarcából fakadó következményeknek válság utánra halasztott kezelése jóval költségesebb lesz, mint ha azonnal kezelték volna. Ha ezt elhalasztják, lehet, hogy már az EU sem lesz képes kisegíteni tagjait a gondok megoldásában. Létfontosságú, hogy ne engedjük, a válság tönkretegye az olyan gazdasági alágazatokat, mint a vasút, melyek a jövőben döntően hozzá tudnak járulni a fenntartható növekedéshez, ezért legalább addig kellene különösen odafigyelni, míg a helyzet nem javul. Különösen aggasztó, hogy sok tagállami válságkezelő intézkedés éppen az autóipart célozza meg, anélkül, hogy esetleg fenntarthatóbb üzleti stratégiákra késztetnék ezt a nem éppen fenntarthatóságból jeleskedő iparágat. Fontos felismerni, hogy a növekedés egyik alapja a fenntartható közlekedési megoldások meghonosítása, kihasználva az intermodalitásból adódó rugalmasságot. 10

11 Az EU-nak támogatnia kellene a vasutakat abban, hogy a kormányok a válság időtartama alatt rendkívüli és ideiglenes beruházási lehetőségeket biztosítsanak a vasútnak, és amennyiben szükséges, az EU nyújtson ehhez pénzügyi támogatást is. Az Európai Bizottság továbbá kezdeményezhetné az innovatív pénzügyi eszközök meghatározását és a tagállamok támogatását a válság okozta forgalomkiesések enyhítésére. 11

12 4. Közúti és vasút szállítás közötti verseny 4.1. A vasúti alágazat helyzete A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogszabály adta feladatánál fogva minden negyedév végén közzé teszi az adott időszakot értékelő piaci elemzését. A I. negyedévre vonatkozóan a következő megállapításokat teszi. A vasúti árufuvarozás teljesítménye 2010 első negyedévében ezer árutonnát és millió árutonna-kilométert tett ki, amely 2009 első negyedévéhez képest 1,9%-os és 13,5%-os növekedést jelent. A tavalyi évben jellemző, negatív folyamatoktól eltérően a nemzetközi forgalom mutatott fel növekedést: a szállított áruk tömege ezekben a viszonylatokban 5,0%-kal emelkedett, az árutonna-kilométerben mért teljesítmények pedig 17,1%-kal, ezen belül ugyanakkor a tranzitteljesítmények 38%-kal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez a jelentős növekedés azonban elsősorban a bázishatás következménye, a teljesítmények az elmúlt évek első negyedéveinek csúcsát jelentő január-márciusi időszak teljesítményeitől árutonnában még így is 27,8%-kal, árutonna-kilométerben pedig 17,7%-kal maradtak el. A belföldi vasúti szállítási teljesítmények ráadásul csökkentek, így árutonnában 6,7%-kal, árutonna-kilométerben mérve 7,4%-kal voltak alacsonyabbak, mint 2009 első negyedévében. A vasúti szállítási teljesítmények relatív növekedésén túl kedvező jelként értelmezhető, hogy a vasúti árufuvarozás részesedése a teljes szállítási ágazaton belül nőtt az előző év azonos időszakához képest, és árutonnában 17,0%-ot, árutonna-kilométerben mérve pedig 15,6%-ot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 16,2 ill. 14,4%-kal. Ezzel együtt kérdéses, hogy ez a tendencia a jövőre is jellemző lesz. A közúti árufuvarozás teljesítménye ugyanis még a vasút számára 12

13 komparatív előnyökkel bíró nemzetközi forgalomban is nőtt a szállított áruk tömegét tekintve, mégpedig a vasutat meghaladó mértékben, 10,6%-kal. Ugyanekkor az árutonna-kilométerben mért közúti szállítási teljesítmények 5,2%- kal emelkedtek a nemzetközi forgalomban, amely elmarad a nemzetközi vasúti árufuvarozás teljesítménynövekedésétől, de az utóbbit a válság sokkal kedvezőtlenebbül érintette a tavalyi évben, így a 2010 eleji gyors növekedés nem kis részben a bázishatás következménye első negyedévében a belföldi közúti szállítási teljesítmények csökkentek ugyan az előző év azonos időszakához képest (a szállított áruk tömegét tekintve a vasútnál nagyobb mértékben, 9,2%- kal), de a magyar gazdaság válságból való kilábalásával az is várható, hogy ez a tendencia meg fog fordulni. Figyelemre méltó jelenség a külföldön bejegyzett székhellyel rendelkező, az Európai Gazdasági Térségre kiterjedő területi hatályú működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok megjelenése Magyarországon. A korábbi időszakoktól eltérően ez nem csupán a hazai társaságokkal történő együttműködés formájában valósul meg, hanem egyes külföldi vasúti társaságok önállóan is tevékenykednek a vasúti árufuvarozási piacon. A vasúti igazgatási szerv március 31-ig négy, 2010 második negyedévében pedig további két ilyen vasúti társaság esetében vette tudomásul, hogy az adott társaság magyarországi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot kíván igénybe venni. 13

14 Vasúti személyszállítás 2010 első negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a helyközi vasúti személyszállítási teljesítmények ezer utasfőt, illetve millió utaskilométert tettek ki. Ezek az értékek 1,0%-kal, ill. 2,9%-kal kisebbek a év első negyedévének teljesítményeinél. A belföldön vasúttal utazók száma az előző év azonos időszakához képest 1,1%-kal csökkent, míg a nemzetközi utazáshoz vasutat igénybe vevők száma 10,2%-kal nőtt. Az utaskilométerben mért teljesítmények ugyanakkor belföldön 2,9%-kal, nemzetközi forgalomban 3,3%-kal csökkentek. A vasút részesedése a helyközi személyszállítás egészén belül csökkent: utasfőben mérve 20,3%-ot, utaskilométerben mérve pedig 31,7%- ot tett ki, szemben az egy évvel ezelőtti 20,4%-kal ill. 33,2%-kal. Mindez annak a következménye, hogy a nemzetközi forgalomban a légi személyszállítási teljesítmények számottevően (10,6%-kal ill. 11,4%-kal), az autóbuszos közlekedésben azonban igen jelentősen (52,4%-kal ill. 27,4%-kal) nőttek. Ez a nemzetközi forgalomban az elmúlt években kibontakozott árversenyt jelzi, amelybe a fapados és a kedvezményes árú jegyeket kínáló nem fapados légitársaságok mellett autóbusz-társaságok is bekapcsolódtak, miközben a vasúti társaságok is széles körű kedvezményeket kínálnak a nemzetközi forgalomban. A verseny az utasok számára kedvező hatásokkal jár, a vasút azonban a szolgáltatási színvonal javítása ill. tovább árkedvezmények (pl. a vasútnál már létező, más személyszállítási módok esetében nem vagy csak kevéssé használt bérletjellegű konstrukciók bővítése) nélkül a nemzetközi forgalomban visszaszorulhat. A helyi vasúti személyszállításban 2010 januárja és márciusa között a KSH adatai szerint ezer utast szállítottak, 634 millió utaskilométert teljesítve. Ez a szállított utasok számát tekintve 5,1%-os, a teljesített utaskilométerek vonatkozásában pedig 5,5%-os csökkenésnek felel meg az előző év első negyedévéhez képest. Az elővárosi vasutat (HÉV-et) szintén az előzetes adatok szerint ezer utas vette igénybe, 96 millió utaskilométer teljesítve. 14

15 4.2. A verseny körülményei A vasúti és a közúti szállítás közötti verseny alapvetően torz, mert jelentős eltérés mutatkozik az infrastruktúra-használat díjazásában: míg a vasút minden megtett vonatkilométert fizet, a közúton nem teljesül a használó fizet elv. Holott a valódi verseny alapja, hogy a valós költségek kerülnek ellentételezésre, azaz megteremtődik a szennyező fizet elv, vagy a külsők költségek internalizálásra kerülnek, azokat valóban az okozója fizeti meg. A verseny további körülményei: A klímaváltozás elleni küzdelem egyértelműen az egyik fő politikai kérdés marad Európában és a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás megfelelő kezelése egyre sürgetőbb. A közlekedésből származó növekvő CO 2 kibocsátás komoly akadályt jelent az EU aktuális klímacéljai útjában. Elemzőink a jelenlegi tendenciák alapján azt jelzik, hogy a fő emissziós rést 13-26%-át 2020-ban a közlekedés fogja okozni. Ezt a rést át kell hidalni, ha teljes körű megoldásra törekszünk. A közlekedésből származó CO 2 kibocsátás kellő leküzdéséért külön, a közlekedési szektor számára kialakított csökkentési célt kell megállapítani és a terveknek megfelelően elérni e célokat. A közlekedési szektor jelentősen hozzájárul az EU üvegházhatású gázok (ÜHG) összkibocsátásához és jelenleg az EU27 ÜHG termelés kb. egynegyedéért felelős. 15

16 A közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás folyamatosan emelkedik, míg a többi fő szektornál mind csökkenés tapasztalható. A közlekedés növekvő számai a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás 1990 és 2006 között 27%-ot emelkedtek (kivéve a nemzetközi légi közlekedés és a tengeri közlekedés) (kb. 1,5% évente). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint a jelenlegi trendek mellett a közlekedési szektor kitűzött károsanyag-kibocsátás célja 2050-re az összes szektor célszámainak összevont számösszegénél is több lesz, ha az összes kibocsátás-csökkentés 60%-nál stagnál. Ezért a közlekedés helyzete komoly hatással van az EU azon képességére, hogy szén-dioxidcsökkentési céljait elérje. Az Egyesült Nemzetek 2009 decemberben, Koppenhágában tartott klímaváltozás konferenciáján egy új, globális egyezményt szeretnének elérni az ÜHG kibocsátás elleni küzdelemben. A fejlett országokban nagy a csökkentés miatti nyomás, hisz az 1990-es számokat 25-40%-kal kell megváltoztatniuk 2020-ig, ami azt jelenti, hogy az EU jelenlegi 2020-ra szóló célja még magasabbra emelkedhet. A 2008-as Energia és Klíma csomag EU-szerte átfogó, 1990-hez viszonyítva legalább 20%-os csökkentési célt jelöl ki 2020-ig az ÜHG kibocsátást illetően (30%, ha más országok is csatlakoznak). Mivel 1990 és 2006 között 8%-os csökkentés volt tapasztalható, ezért további 11%-ot szükséges elérni 2006 és 2020 között. Ahelyett, hogy a közlekedési szektor aránytalan mértékű hatásának egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk, nem szerepelt a csomagban a szektor számára külön cél. A közlekedési szektor pontos hozzájárulása a 2020-as célkitűzéshez még egyáltalán nincs meghatározva. 16

17 A csomag előírja, hogy az ETS-en kívüli szektorok részére, mint amilyen a közlekedés is, az EU 10% károsanyag-kibocsátás csökkentést vár 2005-höz képest 2020-ig különféle, az egyes tagállamok GDP/fő alapján megállapított célkitűzések által. Mindazonáltal nem kötelező bármelyik szektorban lépést tenni ez ügyben, amennyiben minden egyes tagállam teljesíti a célszámokat. Némely ETS-beli alkalmazás visszás hatással lehet a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátásra azáltal, hogy büntetést ró ki az európai vasutakra, amiért a vasúti szektor villamos energia felhasználó. Az engedélyek értékét a villamos energia termelőktől a fogyasztóknak továbbadják. Az INFRAS tanulmány becslése szerint 2013-tól a többlet évenkénti vasúti költség meg fogja haladni az 500 millió eurót ideértve a 173 milliót Németországban és 99 milliót Lengyelországban. Az ETS eddig más közlekedési ágat nem érintett, és noha a légi közlekedés 2012-től szintén bele fog tartozni, mindössze az engedélyek 15%-át köteles majd fizetni. Napjainkig az ÜHG kibocsátás a gazdaság egyéb szektoraiban csökkent, részben mert olcsóbb a kivitelezés, működés ezeken a területeken, mint a közlekedésben. Azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az célkitűzés eléréséhez a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást szintén csökkenteni kell. Mialatt a közúti közlekedés energiahatékonyságát javítandó számos intézkedés életben van, különösen a keményebb emissziós sztenderdek új autóknál, az Európai Környezet Ügynökség (EEA) hangsúlyozta, hogy az eredmények folyamatosan meghaladják a növekvő közlekedési keresletet. Tehát bármilyen ehhez hasonló károsanyag-csökkentésre irányuló kísérlet csupán mellékes hatást fog elérni, hacsak nem az egész szektorra értelmezett célt tűznek ki. 17

18 A közlekedésért felelős korább DG TREN (jelenleg DG MOVE) 2010 eleji, Fenntartható jövő a közlekedésben című kommünikéje felhívta a figyelmet a közlekedés klímaváltozásra kiható fontos hatásának jelentőségére, de erős hangsúlyt fektet a technológia azon képességére, hogy segíthet e kihívások elérésében és az okos árak -ra, vagyis az externális költségek internalizálására koncentrál. Mégis, az EEA riportja azt mutatja, hogy hacsak nem tesznek sürgős lépéseket a közlekedésbeli növekedés továbbra is meghaladja a környezeti haszon mértékét, amelyet az új technológia hozhat. Az EEA azt javasolta, hogy szektor-specifikus környezeti célokkal javíthatnánk a megfigyelést és hatásvizsgálatokat, valamint előre mozdítanánk a környezet szempontjából fenntartható közlekedési rendszer felé vezető utat. Az Európai Bizottság felső szintjéről egyértelműen megfogalmazódtak, hogy a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátással kapcsolatos iránymutatást fejleszteni kell. Már 2009 májusában a Bizottság elnöke, Barroso, Stavros Dimas (Környezetvédelmi Biztos) és Jos Delbeke (DG Environment főigazgatóhelyettese) egyénileg kiadott nyilatkozataikban mind ezt mondták, hogy a ben újjá alakuló Európai Bizottságnak átfogó klíma és közlekedéspolitika csomagot kell javasolnia. A Bizottságnak az alacsony károsanyag-kibocsátású gazdaságot kell szem előtt tartani Barroso véleménye szerint valamint dolgozni kell a villamos energia ellátásunk és a közlekedési szektor szén-dioxid-mentesítésén ideértve az egész közlekedést, a tengeri és légi közlekedést ugyanúgy, ahogy a tiszta és elektromos autók fejlesztését is. 18

19 A jövő emissziós rése Ahhoz, hogy a közlekedési célkitűzések adoptálásával járó várható következményeket felmérhessük, a CER az európai vasutak brüsszeli érdekképviselete - készített pár egyszerű víziót hogy durva becslésekkel szolgáljon arról, hogy mekkora a közlekedés emissziós rése, ha minden, jelenlegi, innovációs technológia tervet megvalósítanak. A fentiek a időszakban a közlekedési károsanyag-kibocsátást 3%-ról 16%-ra növelik. Ha vesszük a 10%-os kibocsátás-csökkentést, összhangban az ETSen kívüli szektorok 2006-tól 2020-ig megállapított célszámával, akkor a növekmények az emissziós rést 13% és 26% között hagynák. A Bizottság javaslatai szerint a közlekedésből származó CO 2 -kibocsátáscsökkentésre vonatkozó elképzeléseknek tükrözniük kell azt, hogy a közlekedési szektor szerepet játszik az ÜHG kibocsátás csökkentésében és segíteni kívánja a már létező 2020-as célokat és minden új célt, amely a 2009 decemberi koppenhágai konferencián rögzítésre került. Ahogy a számítások mutatják, az emissziós rés nyilvánvalóan nagy 2020-ra a közlekedésre vonatkozóan. Óriási kihívást jelent és még átfogóbb, következetes és ambiciózus eszközök szükségesek. Jobb technológia szükséges, de minden eszköz ideértve a közlekedési módok díjfizettetését a teljes externális és internális költségeik után, valamint a közlekedési kereslet menedzselését szintén átgondolandók, ha a rést át akarjuk hidalni. Az okos árak elengedhetetlenek ennek eléréséhez és az Eurovignette-rendelet revíziója a legsürgetőbb első lépés, amit meg kell tennünk. 19

20 5. A foglalkoztatottság kérdései A KSH adatai szerint első félévében a munkanélküliek száma 483 ezer fő volt, ami 11,4 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Ez a szám 74 ezer fővel több, mint a március májusi érték, de az előző 3 hónaphoz viszonyítva számuk már közel 14 ezer fővel csökkent. A munkanélküliségi ráta 11,4% volt, miközben az előző év azonos időszakában 9,8%-os, február áprilisban pedig 11,8%-os érték jellemezte a munkaerőpiacot. A férfiak munkanélkülisége 1,8 százalékponttal, a nőké 1,4 százalékponttal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. A munkanélküliek 16%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,5%-os munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,8% volt, 1,7 százalékponttal magasabb, mint a március májusi időszakban. A munkanélküliek 48,9%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap volt, 1,2 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál. 20

21 5.1. A vasúti foglalkoztatottság helyzete Az Nemzeti Közlekedési Hatóság évre vonatkozó piacelemzése szerint a vasúti társaságoknál foglalkoztatottak létszáma 2010 első negyedévének végére az előző negyedév utolsó napjához viszonyítva 2,3%-kal, valamivel kevesebb, mint ra csökkent. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami szektor, azaz a MÁV-csoport területén nehézségeket okozott a leányvállalatok megalakításával a korábban kialakult, kialakított munkafolyamatok szétválasztása. A társaságok megalakulásával ezen tevékenységek végzésének körülményei megváltoztak, az új szabályozások, munkaköri leírások révén a korábban egy szervezethez, egységhez, munkavállalóhoz kapcsolódó feladat több részre bomlott. A kialakult helyzet idővel számos nehézséget mutatott, melyek nagy része jelenleg is fennáll. Probléma-forrásként jelentkezik, hogy az egyes társaságok között elkülönített feladatrészek közötti kapcsolat hiányos, mely legtöbbször nemcsak az egyes tevékenység hatékonyságát kérdőjelezik meg, hanem azok eredményességét. A MÁV Zrt. és leányvállalatai által aláírt, a évi foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó eljárási szabályokról szóló megállapodás számos helyen megnyugtatóan kezelte a munkavállalók és a munkáltatók közötti kapcsolatokat. A 2007 végén aláírt dokumentum szabályozta az együttműködést a foglalkoztatási tervek és intézkedések vonatkozásában, a foglalkoztatottak védelmét célzó létszámhatékonyság-növelő eszközök alkalmazását, a munkavállalók munkaviszonyának fenntartását támogató eszközöket. Rendelkezik tovább az esetleges létszám-leépítések következményeinek enyhítését célzó eszközökről, a leépítésben érintett segítésének módjairól és eszközeiről. 21

22 A kollektív erejű megállapodás megnyugtatóan, és megfelelően kezelte vasutas munkavállalókat érintő lényegi kérdéseket, kiemelten a leépítéssel járó nehézségeket. A tapasztalatok, visszajelzések alapján a MÁV ESÉLY és MÁV-ÉVEK programok hathatós támogatást nyújtottak a nehéz helyzet került munkavállalóknak. Ismert, hogy az infrastrukturális fejlesztések egy része kifejezetten a technológiai fejlődést célozzák, mellyel a munka-intenzív tevékenységek hatékonyabban végezhetőek el. Ezért fontos része a megállapodásnak, hogy a foglalkoztatás hatékonyságának növelését célzó munkaszervezési intézkedések, valamint létszám-megtakarítással is járó műszaki fejlesztések, beruházások következtében munkakörök szűnhetnek meg, amelyekben foglalkoztatottak munkaviszonyát a társaság munkáltatói rendes felmondással szünteti meg, amennyiben nem jár eredménnyel a MÁV Zrt-n belüli továbbfoglalkoztatás, más munkakörben való elhelyezés, illetve átképzés a vállalaton belüli hiányszakmákra. A megállapodás időbeni hatálya december 31., újratárgyalására szükség van. 22

23 6. Mit akar az EU? A José Manuel Barroso vezette és 2010 tavaszán megalakult új Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa, Sim Kallas és a Bizottság klímavédelemmel foglalkozó tagja, Connie Hedegaard szinte egybehangzóan rendkívül pozitív üzeneteket küldtek a közlekedési ágazaton belül a vasúti alágazat jövőbeni szerepvállalását illetően. A következő időszak kulcsszavai minden bizonnyal a karbon-mentesítés, valamint a zöld közlekedés lesznek. A 2010-től 2014-ig tartó ciklus közlekedésért felelős kijelölt alelnöke bizottsági meghallgatásán kiemelte, hogy a közlekedés az üvegházhatású gázok nagy kibocsátója és az egyetlen olyan szektor, amelyben jelentősen nőtt a káros anyagok kibocsátása, ezért a Bizottság számára kulcskérdés lesz a közlekedés karbon-mentesítése, de határozottan elkötelezte magát a minden közlekedési alágazatra vonatkozó externális költségek internalizálása jogi feltételeinek kidolgozása mellett is. Siim Kallas közlekedési biztos a kitűzött célok elérésében kiemelt szerepet szán a vasútnak. Elismerte, hogy az elmúlt időszakban jelentős forrásokat kaptak a közutak, míg a vasúthálózat és a közösségi közlekedés csak másodlagos szerepet játszott. Ezen sürgősen változtatni kíván, ezért kiemelte, hogy a következő időszakban a közlekedési infrastruktúra beruházások döntően a vasút területén hajtandók végre. Elmondta, hogy erőteljesen folytatni kívánja a közlekedés liberalizációját, ami együtt kell, hogy járjon a szolgáltatási színvonal és a biztonság növekedésével, de azt is hozzá tette, hogy a versenyhez elengedhetetlen a fair jogi környezet megteremtése. 23

24 Kallas szavaival szinte egybecsengett, arra ráerősített Hedegaard klímavédelemmel foglalkozó biztos kijelentése, amivel egyértelművé tette egy átlátható közlekedési- és klímacsomag kidolgozásának szükségességét, amelynek lényege a közlekedésből származó káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentése. Utalt a kamionokból származó, de hasonlóképpen a személygépkocsik széndioxid kibocsátásának csökkentésére is. Ennek érdekében fontosnak tartja, hogy az emberek Európa szerte nagyobb mértékben vegyék igénybe a közösségi közlekedést, ezért különösen a vasúti alágazat fejlesztését preferálja, bár kiemelte, hogy az érdemi változásokhoz legalább 5-10 év kell, ami miatt szükséges ezen fejlesztések mielőbbi megkezdése. 24

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.3. COM(2010) 2020 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája HU HU Előszó 2010 nem lehet más,

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

IV./1.3.: A lisszaboni folyamat

IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.1.: Az Európai Tanács lisszaboni ülése a lisszaboni célok Milyen pillérekre épült eredetileg a lisszaboni stratégia? Az Unió történetében jelentős eseménynek számított

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben