Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés"

Átírás

1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási Tünde egyetemi adjunktus 1

2 Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év: II. Félév : 3. Általános információk a tanulási egységekről, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Didaktikai kommunikáció és oktatásmenedzsment/ tanulásszervezés Kódszám: PED 2317 Kreditszám: 5 Helyszín: Órarend: lásd a megfelelő linket (értesítés) A tanulási egység, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója Név, tudományos fokozat: Barabási Tünde, dr. Elérhetőség ( cím, esetleg telefonszám): tunde.barabasi@gmail.com ; A tantárgy leírása: A tantárgy célpontjai: A nevelési tevékenység menezsdelési problematikájának makro- és mikroszintű elemzése Alapvető motiválási, irányítási, fegyelmezési és konfliktusmegoldási stratégiák megismerése és használata Az osztálytermi kommunikáció sajátos problematikájának elemzése 2

3 A vezetői magatartás deontológiai vonatkozásainak tudatosítása Tartalmak: 1. Menedzsment az oktatásban. A modern vezetéstudomány kialakulása 2. A menedzsment funkciói, menedzseri szerepek. A pedagógiai intézményvezetés 3. A pedagógus szervezési feladatai 4. A tanulásszervezés lélektani, szociális, normativ vetületei 5. A tanulásszervezés operatív, innovatív, ergonómiai dimenziói. 6. A kommunikációs kompetencia 7. A tantermi kommunikáció 8. A nonverbális kommunikáció osztálytermi sajátosságai, hatásrendszere 9. Irányítás és fegyelmezés 10. A fegyelmi problémák menedzselése 11. A pedagógiai konfliktusok 12. A nevelési konfliktusok kezelése az osztályközösségen belül A találkozások terve/ beosztása: 1. Tanulási egység: Menedzsment az oktatásban. Kulcsszavak: menedzsment, menedzser, vezetés, különleges eset, közös alapelvek. Könyvészet: Bush, T. (1998): A menedzsment fontossága az oktatásban, in Balázs, E. (szerk.): Oktatásmenedzsment, Okker Kiadó, Budapest, pp Tanulási egység: A menedzsment funkciói, menedzseri szerepek. A pedagógiai intézményvezetés Kulcsszavak: tervezés, szervezés, vezetés, irányítás; interperszonális, információs és döntési szerepek Könyvészet: Niculescu, M. R. (1997): Pedagogie generala, Ed. Polirom, Iasi. pp Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. pp

4 3. Tanulási egység: A pedagógus szervezési feladatai. Kulcsszavak: feladatkultúra, tervezés, szervezés, ösztönzés, koordinálás, értékelés, kommunikáció, tanácsadás, döntéshozatal. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Benedek, I. (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája, Okker, Budapest 4. Tanulási egység: A tanulásszervezés lélektani, szociális, normativ vetületei Kulcsszavak: munkabírás, teljesítőképesség, társas-kapcsolati kompetenciák, csoportspecifikum, explicit és implicit normák. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tanulási egység: A tanulásszervezés operatív, innovatív, ergonómiai dimenziói. Kulcsszavak: bútorzat, felszerelés, látási viszonyok, beavatkozási strtégiák, eljárások, változás, újítás. Könyvészet: Gordon, Th. (1991): TET. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest. Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tanulási egység: A kommunikációs kompetencia Kulcsszavak: általános kommunikációs készség, személyközi kommunikáció, hatékonyság. Könyvészet: Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. pp Szőke-Milinte E. (2005): A kommunikációs kompetencia fejlesztése, PPKE BTK, Piliscsaba, pp Tanulási egység: A tantermi kommunikáció Kulcsszavak: sajátosságok, kommunikációs gátak, tanári elvárások. 4

5 Könyvészet: Tóth L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen. Pp Tanulási egység: A nonverbális kommunikáció osztálytermi sajátosságai, hatásrendszere Kulcsszavak: nem verbális kommunikáció, gesztusok értéke, dekódolási lehetőségek. Könyvészet: Rieder, K. (2004): A nonverbális kommunikáció az oktatásban. In Bábosik, I (szerk.): Neveléselmélet. Osisris, Budapest, Tanulási egység: Irányítás és fegyelmezés Kulcsszavak: preventiv és reaktív munkaszervezés, fegyelem, fegyelmezés. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Gordon, T. (2001): TET. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest. 12. Tanulási egység: A fegyelmi problémák menedzselése Kulcsszavak: fegyelmezetlenség okai, eljárások. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tóth L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen Tanulási egység: A pedagógiai konfliktusok Kulcsszavak: konfliktusok, okok, típusok, konfliktusforrások, folyamatjelleg. Könyvészet: Szőke- Milinte E (2006): Konfliktuskezelés és pedagógusmesterség, OPKM, Budapest, pp Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár, pp Tanulási egység: A nevelési konfliktusok kezelése az osztályközösségen belül Kulcsszavak: konfliktusfeloldási lehetőségek, sikeresség tényezői, kríziskommunkáció. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp

6 Szekszárdi, J. (1995): Utak és módok. Iskolafejlesztési Alapítvány Magyar Encore, Budapest. A tantárgy által biztosított szakértelem: A tanulási egységeken feldolgozása következtében, a hallgatók tudatosítják az oktatás különböző szereplői közötti hatékony kommunikáció fontosságát, képessé válnak eredményes kommunikációs technikák gyakorlására az osztályban. A tantárgy tanulmányozása eredményeképpen konfliktusmegoldó kompetenciájuk szintjén is fejlődés várható. Kötelező könyvészet: 1. Bábosik, I és Mezei, Gy. (1997): Neveléstan, Telosz Kiadó, Budapest 2. Benedek, I. (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája, Okker, Budapest 3. Bush, T. (1998): A menedzsment fontossága az oktatásban, in Balázs, E. (szerk.): Oktatásmenedzsment, Okker Kiadó, Budapest 4. Gordon, Th. (1995): V.E.T. a fejlett világ vezetési gyakorlata a XXI. század küszöbén, Studium Effektive, Pécs 5. Niculescu, M. R. (1997): Pedagogie generală, Ed. Polirom, Iasi- 6. Szőke-Milinte E. (2005): A kommunikációs kompetencia fejlesztése, PPKE BTK, Piliscsaba A tantárgy oktatási folyamatában használt eszköztár: Multimédiás vetítő, írásvetítő, fóliák, a külöbőző dramatikus játékokhoz szükséges eszközök Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása: a diákok számára kijelölt kötelezettségek: konflikusmegoldási vagy hatékony fegyelmezési eljárások gyűjteményének készítése 6

7 A tanulási egységek feldolgozási módja: Kontakt óra: 1, 2; 7, 8; 10, 11. Önálló tanulás: (Ehhez nyújt segítséget a tanulmányi útmutató): 3, 4, 5, 6, 9, 12, 13, 14. Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga 70% - szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel 30% Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi vizsga 70 % Szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel : a hallgatók nagy része egyéni dolgozatot készít azok, akikre nem kerül sor a 14 szemináriumi órán, széljegyzetet készítenek a dolgozatokhoz (opponensi vélemények), részt vállalnak a szemináriumi munkában 30 %-a a végső jegynek Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (esetenként), vizsgára való jelentkezés feltételei : / a szemináriumi órákról való hiányzás nem érheti el az óraszám 33 %-át a kurzusokon ez az arány 50 % Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás általában a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat írásbeli vizsgán - az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. A szóbeli vizsgán erre nincs se szükség, se lehetőség. Választható/opcionális könyvészet: Ulrich, C. (2000) : Managementul clasei Învăţare prin cooperare. Ed, Corint, Bucureşti. Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. 7

8 Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. 8

9 Tartalomjegyzék Általános információk a tanegységekról, részletező tanterv 2 MODUL I: DIDAKTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ 11 Célkitűzések:.11 Tanulási útmutató téma: A kommunikáció.12 Célkitűzések..12 Kulcsszavak téma: A kommunikációs kompetencia.16 Célkitűzések.16 Kulcsszavak téma: Az osztálytermi kommunikáció..24 Célkitűzések..24 Kulcsszavak..24 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 39 Beküldésre javasolt feladatok.40 Felhasznált szakirodalom 40 MODUL II: TANULÁSSZERVEZÉS 42 Célkitűzések: 42 Tanulási útmutató téma: A pedagógus menedzseri feladatai.43 Célkitűzések.43 Kulcsszavak téma: Tanulásszervezési dimenziók.45 Célkitűzések.45 Kulcsszavak téma: A tanulásszervezés alapkérdései. Tanórai fegyelmezés 48 Célkitűzések.48 Kulcsszavak.48 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 57 Beküldésre javasolt feladatok 58 9

10 Felhasznált szakirodalom 59 MODUL III: TANTERMI KONFLIKTUSOK.60 Célkitűzések: 60 Tanulási útmutató téma: A konfliktus fogalma, szerepe és hatása az emberi kapcsolatokra. A konfliktusok okai, típusai.62 Célkitűzések.. 62 Kulcsszavak téma: A konfliktusok folyamatjellege, megoldási lehetőségek 68 Célkitűzések.. 68 Kulcsszavak téma: A konfliktusmegoldás problémaközpontú megközelítése. A problémamegoldás menete 71 Célkitűzések..71 Kulcsszavak téma: A konfliktushelyzet kommunikációs szempontú értelmezése 80 Célkitűzések.80 Kulcsszavak.80 5 téma: Az iskolai konfliktusok megelőzése. Az osztályon belüli konfliktusok kialakulásának feltételei...91 Célkitűzések. 91 Kulcsszavak.92 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 94 Beküldésre javasolt feladatok 95 Felhasznált szakirodalom..95 MELLÉKLET: Kommunikációs játékok gyűjteménye

11 I. MODUL: A DIDAKTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Célkitűzések: o A kommunikáció fogalmának körülhatárolása o A kommunikációs rendszer alkotóelemeinek, rendszerelméleti megközelítésének bemutatása o A kommunikáció alaptételeinek felleltározása o A kommunikáció formáinak felismertetése o A kommunikációs kompetencia fogalmának kialakítása, e kompetenciarendszerbe tartozó kommunikációs készségek számbavétele o A kommunikáció eredményesség-feltételeinek vagy esetleges gátjainak tudatosítása o A kommunikációs didaktikai helyzeti sajátosságainak körvonalazása o Az osztálytermi verbális kommunikáció jellemzőinek ismertetése o A nem-verbális csatornák számbavétele, tudatos használatukra serkentés o Kongruens kommunikatív megnyivánulásokra ösztönzés Tanulási útmutató: A modulban három témáról olvashat a hallgató. Az első téma a kommunikáció általános kérdéseit taglalja, amelyek ismerete elengehetetlen a másik két téma feldolgozásához. Készítsen fogalmi térképet! Vizsgálja, mi minden tarozik a kommunikáció kérdésköréhez, próbálja rendszerbe foglalni ezeket a rögzítést könnyítendő. Ha ezzel megvan olvassa el a második témát és egészítse ki a korábban készített térképet az itt olvasottak alapján. A kommunikációs készségek leltározásnál tartson önvizsgálatot! Könnyebben megjegyzi, ha arra gondol, rendelkezem-e kellő mértékben e készséggel. A harmadik téma feldolgozásához osztálytermi, csoportszobai helyetekre kell gondolnia. Vegye számba a pedagógus (önmaga) egy-egy tanórai, foglalkozási verbális és non-verbális megnyilvánulásait, ezek tükrében értelmezze az útmutatóban olvasottakat. Sok sikert! 11

12 1. téma: A kommunikáció Célkitűzések: o A kommunikáció fogalmának körülhatárolása o A kommunikációs rendszer alkotóelemeinek, rendszerelméleti megközelítésének bemutatása o A kommunikáció alaptételeinek felleltározása o A kommunikáció formáinak felismertetése Kulcsszavak: kommunikáció, forrás, adó, vevő, csatorna, jelzés, üzenet, kódolás, dekódolás, zaj, kommunikációs formák. A kommunikáció fogalma A kommunikáció, bár köznapi szóhasználatban többnyire közlést jelent, ennél összetettebb jelenség. A Pedagógiai Lexikon szerint a kommunikáció az a művelet, amelyben a résztvevők között információk, értékék, viselkedési és gondolati minták átadása, cseréje történik, különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek segítségével. (Szecskő, 1997, 260) Ez azt hangsúlyozza, hogy a kommunikáció során fontossá válik a kölcsönös információátvitel, amelybe beletartozhat az információra való reagálás és a viszontválasz kibocsátása is. Ezen felül a kommunikáció nem egyszeri történés, hanem bizonyos szabályszerűségek szerint lejátszódó történések sorozata. Bár az információátvitel gondolata több területen is alkalmazható (genetikai információ átvitele, állati kommunikáció, gépek közötti kommunikáció, stb.) most a kommunikációt személyközi formájában értelmezzük, és ilyen minőségében tesszük elemzésünk tárgyává. Ennek megfelelően tehát: a kommunikáció az a folyamat, amikor az emberek üzeneteket kapnak és adnak. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a technika fejlődése lehetővé tette, hogy ne csak egy másik személlyel tudjunk kommunikálni, hanem akár egy géppel is. Minket most mégis az emberek közötti kommunikáció érdekel. A "kommunikáció" szó latin eredetű, Communitas = közösség, közlékenység Communicatio = közzététel, gondolatok közlése 12

13 A kommunikáció kibernetikai megközelítése A kommunikáció értelmezésében gyakori a kibernetikai modell alkalmazása. Eszerint a kommunikáció forrásának az agy tekintendő, ahol az üzenetek keletkeznek, ezeket az adó kódolja, és valamilyen csatornán továbbítja a másik ember felé. A forrásnak információközvetítő eszközökkel kell rendelkeznie, ami lehet a beszéd, testtartás, írás, vagy bármi más. A kódolt üzenetet az adó jelzés formájában elküldi a vevőnek, akinek az üzenetet dekódolnia kell. Az üzenet címzettje a vevőnek, illetve a célszemélynek az agya. A kommunikáció mindig ugyanazon alapképlet szerint működik: van egy forrás, azaz a küldő és van egy, vagy több befogadó. A befogadó egyben küldő is, mert miközben befogad, különböző visszajelzéseket ad (feedback) a küldőnek, és így a küldő is befogadóvá válik. Ezek a visszajelzések többnyire nonverbális úton történnek. Minden kommunikáció úgy zajlik, hogy a küldő kódolja az üzenetet a saját tapasztalatai alapján, amit a befogadó dekódol az ő tapasztalatai alapján. Ezért fordul gyakran elő, hogy a küldő és fogadó nem értik meg egymást. 1. ábra: A kommunikációs rendszer általános modellje (Tóth, 2000, 320) JEL VETT JEL Forrás Adó Csatorna Vevő Címzett Zaj Szándékos kommunikatív aktusoknál lényeges kérdés, hogy a forrás értelmezése és a címzett értelmezése mennyire esik egybe. Bármit, ami az információ pontos továbbítását megzavarja, zajnak nevezzük. A zaj a nem egyértelműen kódolásból, a jelzéseket továbbító csatornával kapcsolatos problémákból, a dekódolás hibájából adódik. Okozhatja ezt az üzenet továbbításának nyelve, ha a vevő nem ismeri, vagy az el-elvesző térerő miatt szakadozó telefonvonal hibájából, amikoris a zaj a használt csatornából ered. Nagymértékben befolyásolja a kommunikáció minőségét tehát a környezet, az a közeg, 13

14 ahol a kommunikáció folyik. Például, amennyiben nagyon zajos helyen kommunikálunk, a háttérzaj akár el is nyomhatja a kommunikációt. A küldőnek olyan hangerővel kell kommunikálnia, ami hangosabb, mint a zaj, ez viszont elvonhatja a figyelmét arról, amit közölni akart. Ugyanígy a hallgató figyelme is gyengül azáltal, hogy a kommunikáció természetellenessé vált. Hasonlóan veszíthet a kommunikáció a hatásából, ha olyan helyen történik, ahol nem lehet normális hangerővel kommunikálni, például egy hangversenyterem, vagy egy alvó gyermek közelében, stb. Tehát a környezet nagyon fontos része a kommunikációnak. A kommunikáció képletének egyik jelentős része a zaj. Háromféle zajról beszélünk, amik csökkentik a befogadást és elvesznek az üzenetből: Fizikai zajok, - amik a külső környezetből jönnek, ilyen például a közlekedés zaja, beszélgetés zaja és minden olyan háttérzaj, ami elvonhatja a figyelmet a küldőről. Az üzenet nagy százaléka vész el a zajok miatt. Pszichológiai zajok, - amik az ember elméjében jelentkeznek, ilyen például az előítélet. A fogadónak nem szimpatikus a küldő, nem tetszik az öltözete, vagy az amit képvisel, vagy a bőre színe, stb., stb. Az előítélet lehet olyan "hangos", hogy mielőtt megszólalhatott volna a küldő, a fogadó már eleve kizárta az üzenetet. Szemantikai zajok, - ezek a nyelvi különbségek. Olyan szavak kifejezések használata a küldő részéről amit a fogadó nem ért, vagy nem érthet. Ilyen például a szakzsargon használata. A legtöbb szakmának megvannak a sajátságos kifejezései, amit csak a bennfentesek érthetnek. Ezen szavak, kifejezések használata megakadályozza a kívülálló hallgatót abban, hogy megértse az üzenetet. Keressen más olyan okokat, amelyek gátolhatják az eredményes kommunikáció megvalósulását! A kommunikációnak van néhány alaptétele, amelyek általános érvényűek: 1./ Nem lehet nem kommunikálni. Az élet minden pillanatában kommunikálunk, vagyis információt közlünk a másik féllel magunkról vagy a környezetünkről. A tétel igazolása nagyon egyszerű, gondoljunk csak arra, hogy mit tennénk, ha nem szeretnénk egy másik emberrel kapcsolatba lépni, vagyis ha nem szeretnénk vele kommunikálni. Erre a kérdésre 14

15 az emberek nagy többsége leggyakrabban azt válaszolja, hogy nem nézne a másik szemébe, lehajtaná a fejét, néhányan hátat fordítanának. Most gondolkodjunk el azon, mit jelent számunkra, ha a másik fél nem néz ránk, lehajtja a fejét vagy egyszerűen hátat fordít, ha meglát bennünket! Ezek a gesztusok minden ember számára jelentéssel bírnak, tehát életünk minden percében kommunikálunk. Egyszóval: nem lehet nem kommunikálni. 2./ A kommunikáció többcsatornás és többszintű. A több csatorna két fő csatornát jelent a verbális (szóbeli) és a nem verbális (szavakon túli) csatornát. A több szint alatt értjük, hogy a kommunikáció során információközlés és egyúttal viszonymeghatározás is történik. Ez utóbbi mutatja meg, hogyan is kell értenünk az elhangzott tartalmi információt (kérésnek, sürgetésnek, parancsnak). 3./ A kommunikáció a résztvevő felek között körkörösen zajlik, mivel a kommunikációs folyamatban résztvevőknek az üzenetekhez és a másik félhez való viszonyát maga a kommunikációs folyamat alakítja. Ez talán első olvasására túl elméletinek tűnik, azonban gondoljunk csak arra, hogy hiába képzeljük el előre, hogyan fogunk fizetésemelést kérni, a tényleges történést, a kommunikáció tényleges lezajlását a másik fél is befolyásolja. 4./ A kommunikáció analógiás és digitális jelekből áll. Ez utóbbiak olyan jelek, amelyek pontosan meghatározhatók, részeikre bonthatók, ilyen a nyelv. Az analógiás kódokra ez nem mondható el, vagyis nem határozható meg pontosan a jelentésük, nem írhatók le egyértelműen. Ebbe a csoportba tartoznak a nem verbális jelek (gesztus, mimika, testtartás). 5./ A kommunikáció mint folyamat lehet egyenrangú és egyenlőtlen aszerint, hogy a résztvevő felek között milyen a viszony. A szülő - gyerek viszony alapvetően egyenlőtlen, a serdülőkor táján azonban a szülő - gyerek kapcsolatnak egyenrangú, szimmetrikus viszonnyá kell válni. (Ez nem könnyű, elsősorban a szülők váltanak nehezen, mivel a kétféle viszony között hosszú átmeneti periódus van). Kommunikációs formák: a. A kommunikáció lehet egyirányú, amikor a hallgatónak nincs módja az azonnali visszajelzésre, nem mondhatja el véleményét, nem fejtheti ki álláspontját (pl. könyv, TV, rádió). A kétirányú kommunikáció esetén lehetőség van az azonnali visszajelzésre, ilyen a beszélgetés, a vita, a telefonálás. 15

16 b. Végül a kommunikációt megkülönböztetik aszerint, hogy a kommunikáló felek egy helyen és egy időben vannak jelen (ekkor közvetlen kommunikációról beszélünk), illetve nem egy időben, nem egy helyen tartózkodnak, ekkor közvetett a kommunikáció. c. A kommunikáció során mindenki két alapvető csatornát használ, az egyik a verbális, azaz nyelvi, szóbeli csatorna, a másik a nem verbális, a szavakon túli, szavak melletti csatorna. Ez a kétféle típus mindig jelen van a kommunikációban, szétválasztásuk csak mesterségesen lehet, mivel mindig együtt, egy időben vannak jelen. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nem verbális csatornának jóval nagyobb szerepe van a kommunikáció folyamatában mint a nyelvi jeleknek vagyis a beszédnek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy fontosabb (vagy legalább annyira fontos) a számunkra a hogyan mondják, mint a mit mondanak. A kommunikációnak számtalan funkciója van. Felsorolásukban eligazítás nyújt az UNESCO számára készített MacBridge-jelentés (idézi Tóth, 2000, 322), amely különböző felosztásokat ötvözve nyolc funkciót határol el: tájékoztatás, szocializáció, motiváció, vita és eszmecsere, oktatás, kulturális fejlődés, szórakoztatás, integrálás. Ami azonban talán a legfontosabb: a kommunikáció mások befolyásolásának az eszköze. 2. téma: A kommunikációs kompetencia Célkitűzések: o A kommunikációs kompetencia fogalmának kialakítása, e kompetenciarendszerbe tartozó kommunikációs készségek számbavétele o A kommunikáció eredményesség-feltételeinek vagy esetleges gátjainak tudatosítása Kulcsszavak: kompetencia, általános kommunikációs készségek, szociális kommunikációs készségek, személyközi kommunikáció, eredményesség, kommunikációs gátak. Amennyiben a kommunikációt mint pszichikus tevékenységet értelmezzük, a kompetenciamodell nyújtja az egyik legmegfelelőbb elemzési keretet. Ebben a szemléletben a kommunikáció egy igen összetett kognitív képesség. Ha a különböző 16

17 élethelyzeteket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy szinte egyetlen emberi aktivitás sem valósul meg a kommunikáció valamilyen formája nélkül. A kompetenciákról tudjuk, hogy a személyiség olyan komponensei, amelyek rendszerré szerveződve sajátos funkciókat szolgálnak és mint ilyen az egyén és környezte közötti kölcsönös hatékonyság belső feltételei. Az egyén és környezete közötti információcsere és információfeldolgozás önállósult pszichológiai és létfunkciónak minősül. Mivel azonban mind az információcsere mind az információfeldolgozás kommunikáció által valósul meg, kijelenthetjük, hogy a kommunikáció a személyiség önállósult kompetenciája, mely rendelkezik a kompetenciákra jellemző szerkezettel: képességekből, motivációs képződményekből és affektív apparátusból szerveződik és a tudat koordinációja alatt áll. A beszéd elsajátítása és gyakorlása az emberi minőségünk legalapvetőbb sajátossága, általa fejlődnek ki a magasabbrendű kognitív folyamatok. Ugyanakkor a szociális, személyes és speciális élethelyzeteinknek is szükségszerű tartozéka a kommunikáció. Ezek alapján, szem előtt tartva a kompetenciamodellt a kommunikáció is eszerint modellezhető, és egymásba kapcsolódik a kognitív-általános kommunikáció (mely központi helyet foglal el), a személyes, szociális és speciális kommunikáció. Ezeken belül a kognitív kommunikációs képességet mint általános kommunikációs képességet tartjuk számon, amely jelen van személyközi, speciális (szakmai) és személyes kommunikációs helyzeteinkben is, meghatározva azok minőségét. A kommunikációs képességek egymástól nem elszigetelten működnek, hanem szoros kölcsönhatásban, egymást kiegészítve. A kognitív-általános kommunikációs képesség tölti be a központi irányító szerepet, azonban a személyiség rendszerében a speciális, szociális és személyes kommunikációs képességek is jelentős fejlettségre tehetnek szert, s ezáltal a személyközi vagy intézményi kommunikációs helyzetek minőségét kedvezően befolyásolják. A kommunikációs kompetencia rendkívül összetett jellegű. Ezt szemléltetik az alábbiakban felsorolt általános kommunikációs készségek: leírás, pontosítás elbeszélés tájékoztatatás, kifejtés beszámoló magyarázat lényegkiemelés, tömörítés 17

18 reflektálás, önálló véleményalkotás önfeltárás, szándéknyilvánítás, kérés érvelés általános verbális együttműködés feltételezés, előrevivő hipotézisek konfliktusok nyelvi megoldása kérdésfeltevés visszajelzés, válaszadás utasítás meghallgatás befogadás humor kommunikációs helyzetfelismerés kommunikációs helyzetelemzés A szociális kommunikáció öröklött alapjait az érzelmi kommunikációnak nevezett nonverbális kommunikációs viselkedés képezi, mely lehetővé teszi az érzelmek közlését és felismerését személyközi helyzetekben. A szóbeli szociális kommunikációs képesség kiegészíti a nem verbálisat. Fejlődését, a szociális kommunikációs eszközkészlet gazdagodását a társas helyzetben való aktív részvétel teszi lehetővé. Szociális kommunikációs készségekként megemlíthetők a következők (Spence, 1983, idézi Szőke-.Milinte, 2005, 35): Érzelemkifejezés (arckifejezés, testtartás, gesztusok, hangszín) Nem verbális visszajelzések, készségek (szociális távolság, fölösleges mozdulatok, mosoly, nevetés, bólogatás, szemkontaktus) Beszédminőség (folyamatosság, tétovázás és szünetek, a válasz halogatása, a beszéd mennyisége) Beszédtartalom (a társalgás fontossága érdekes tartalom, közbevágások, ismétlések) Meghallgatási készségek (elismerések, visszajelzések, kérdés típusú visszajelzések, személyes énközlések) Társalgási alapkészségek (a kezdeményezések és kérdések száma, információs tartalom, a kérdésekre adott válaszok hossza és minősége) 18

19 A személyes kommunikáció a befogadás és önkifejezés készségeit egyesíti olyan személyes kommunikációs helyzetekben, mint az olvasás, zenehallgatás, mozgás, vizuális kommunikáció, előadóművészetek. Személyes kom munikációs készségekként határozza meg a szakirodalom: Zenei, vizuális, irodalmi befogadókészségek Műértelmezés Zenei és vizuális önkifejezési készségek Előadói és improvizációs készségek Szövegalkotó készségek Előadói készségek Mozgáskészségek A speciális kommunikációs képesség azokat a készségeket foglalja magába, amelyek segítségével a szakmai kommunikáció magas szinten valósítható meg. Értelemszerűen ezek a készségek szakterületenként változnak. A személyközi kommunikáció Személyközi kommunikációs helyzetben mindig két fél, az adó és a vevő kommunikációs tevékenységére kerül sor. A kommunikációs partnerek tudatában vannak a kommunikációs célnak, (pl. utasítás, tájékoztatás) néha azonban előfordul, hogy a valódi cél nem tudatosul a felekben, vagy mindkét félben. A kommunikációs a verbális kód felfogását, dekódolását, az erre adandó választ jelenti. Ugyanakkor a partnerek egymás teljes személyiségét észlelik, egymás számára teljes személyiségükkel kommunikálnak, ami megjeleníti érdekeiket, intelligenciájukat, affektív tulajdonságaikat. A személyközi kommunikáció bizonyos mértékig a felek közös társadalmi ismeretein, előtudásán, előtapasztalatain nyugszik, így bizonyos üzeneteknek csak meghatározott társas közegben van értelme. A személyközi kommunikációt befolyásolja a partnerek társadalmi helyzete, státusza, szerepe, szervezeti kapcsolata. A kommunikációs helyzetek olyan normákat léptetnek életbe, amelyek meghatározzák a személyközi kommunikáció forgatókönyvét, stílusát, az üzenetek megfogalmazásának módját.. ezekhez a normákhoz az eredményes kommunikáció érdekében alkalmazkodni kell. 2. ábra. A személyközi kommunikáció modellje (Szőke-Milinte, 2005, 44) 19

20 ADÓ (VEVŐ) Kódolás megnyilvánulás VEVŐ (ADÓ) Dekódolás benyomás A kommunikáció eredményességének alapfeltételei (Gordon, 1994) 1. A kommunikáció kezdeményezése Kontextusteremtés, biztatás Az eredményes kommunikáció feltétele, hogy a partnerek helyesen válasszák meg a kommunikáció helyét és idejét, képesek legyenek ráhangolódni az interakcióra és az üzenetre. A felek egymást arra biztatják, bátorítják nonverbális eszközökkel (mosoly, bólintás), hogy részt vegyenek a kommunikációs helyzetben. Ezek a nem verbális jelzések kifejezhetik, hogy egy hullámhosszon vannak a kommunikációs partnerek. Nyitó szavak használata Az érdeklődésen túl verbális eszközökkel is érdemes segíteni az interakció beindulását.. A verbális kommunikáció lehetőleg kerülje a minősítsét, utasítást, parancsot, ún. ajtónyitogató kiefejezéseket érdemes az interakció kezdetén használni. Pl. Tényleg?; Ez engem érdekel!; Mondjad bátran!. 2. Az aktív figyelem technikái Tisztázás Célja: a hallottak értelmezése, az üzenettel kapcsolatos minél több információ beszerzése, a lehetséges nézőpontok észrevétele. A partnerek a tisztázás érdekében minél több kérdést próbálnak megfogalmazni egymásnak, azért, hogy minél pontosabban megértsék az üzenetet, illetve a partner érdekeit, szándékát, célját. Parafrázis Ezzel a technikával a partnerek megmutatják egymásnak, hogy értik miről van szó, az üzenetet képesek dekódolni, ugyanakkor a parafrázis segítségével ellenőrzik is saját értelmezésüket. A kommunikációs partnerek értelmezésük szerint újra elmondják a tényeket, a tényekhez fűződő gondolatokat: Vagyis szeretnéd ha ; Jól értem? Az történt, hogy, stb. Szándékai Érzései Kimutatott verbális és nem verbális viselkedés Érzelmek visszatükrözése ÜZENET VISSZAJELZÉS KONTEXTUS (KÖZÖS ELŐTUDÁS) Szándékai Érzései Észlelt verbális és nem verbális viselkedés + az adó szándékainak, érzéseinek értelmezése - értékelése 20

21 A technika célja: képessé tenni a kommunikációs partnereket egymás érzelmeinek a verbális visszatükrözésére, jelezve ezáltal a partner számára, hogy értik egymás érzelmeit. Ez a technika nemcsak a személyközi viszonynak és a partner énképének kedvez, hanem segítségével az érzelmek percepciójának helyességét is ellenőrizhetik a kommunikációban részt vevők: Úgy látom, zaklatott vagy ; Úgy érzem, csalódtál, stb. Fontosság felismerése A technika célja, hogy a partnerek egymás személyének fontosságát képesek legyenek elismerni, egymás érzelmeit, problémáit jogosnak, helyénvalónak érezzék. A partnerek elismerik egymás erőfeszítéseit, tetteinek értékét: Értékelem, hogy meg akarod oldani ezt a problémát ; Köszönöm, hogy komolyan kezeled ezt stb. Összegzés Célja: a kommunikációs partnerekkel észrevegyék az elért haladást képesek legyenek összekapcsolni a fontos tényeket, rögzíteni a további beszélgetés bázisát. Ennek érdekében a beszélgetés folyamán egy-egy nagyobb egység után újra megfogalmazzák a főbb gondolatokat, érzéseket: Ha jól értettem azt mondtad, hogy ;Úgy érzem a lényege annak amit mondtál, hogy stb. 3. Az én-üzenetek Az én-üzenet sajátos eszköz annak kifejezésére, hogy a beszélő miként viszonyul az adott problémához. Olyan formán lehet tudatni érzéseinket, problémánkat, hogy közben a másik személy ne érezze azt, hogy vádoljuk, vagy fenyegetjük. Az én-üzenetnek nincs sértő színezetet. Az én-nyelv használatával megelőzhetjük, hogy a másik védekezésre kényszerüljön, miközben módunk van saját szándékunk világos, egyértelmű közlésére. Tartalmi szempontból az én-üzenetek három formáját különböztetjük meg: Önfeltáró én-üzenet: a közlő önmagáról, érzelmeiről, gondolatairól, szükségleteiről beszél. Például: Nagyon fáj a torkom, és csak halkabban tudok beszélni. Húzzátok közelebb a széket hozzám. Pozitív én-üzenet: a másik fél viselkedéséből eredő kellemes érzéseket tartalmaz. Például: Nagyon örülök, hogy visszahoztad a könyveket, mert holnapra nekem is el kell olvasnom a tanulmányokat. Konfrontáló én-üzenet: a közlő célja az, hogy megváltoztassa a partner viselkedését, de nem hatalmi eszközökkel, hanem az érintett döntéseinek megfelelően. Például: Nagyon zavar amikor beszélgetsz magyarázatom alatt. Az én-üzenet rendszerint három elemet tartalmaz: 21

22 A beszélő saját érzelmeinek megfogalmazása az eset kapcsán minősítés, vádaskodás nélkül; A szóvá tett viselkedés, történés megfogalmazása (tárgyszerűség); Indoklás, belátható következmény, közvetlen hatás, pl.. Aggódom, amikor későn érsz haza, mert azt hiszem valami bajod történt. 4. Aktív figyelem (hallgatás) A fele aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy meggyőződjenek értelmezésük helyességéről. Közelítik egymáshoz a benyomást és a megnyilvánulást azáltal, hogy a dekódolás eredményeit tudatosa és gyakran visszacsatolják. Mivel a benyomás alakulásában sok a következtetés és a torzulás lehetősége, ezért fontos pontosságát ellenőrizni. Az aktív figyelem azt jelenti, hogy saját szavainkkal is elmondjuk a partnerünk üzenetének értelmezését. Például: Nem látod át ezt a dolgot stb. A kommunikációs folyamat torzulását eredményező tényezők Észlelés A kommunikációs partnerek szükségleteiknek, céljaiknak, érdekeiknek megfelelően, valamint az ingerek sajátosságainak megfelelően szeletívek az ingerek befogadásakor. Ezért ugyanarról az üzenetről, helyzetről, tényállásról más-más percepciós képe alakulhat ki a feleknek. Az eredményes kommunikáció megkívánja, hogy a kommunikációs partnerek minél körültekintőbben pontosítsák az üzenetet és annak kontextusát. Jelentésadás Szorosan kapcsolódik az észleléshez, amennyiben a kommunikációs partnerek az észlelt üzenetről, helyzetről rendelkezésre álló információk, előtudás és előtapasztalat alapján egy teljes, ésszerű, logikus képet próbálnak létrehozni észlelési sémáik segítségével. A jelentésadás tehát egy igen szubjektív folyamat. Érzelmek A kommunikációs partnerek saját és a másik fél érzelmeinek kiváltó okával nem mindig vannak tisztában, következtetésiek alapján rendelnek mellé jelentéstartalmakat. Ezért a felek gyakran félreérthetik egymás affektív megnyilvánulásit vagy affektív színezettel bíró üzeneteit. Képek A kommunikációs partnerek magukról, partnerükről, a kommunikációs helyzetről kialakult képe mélyen befolyásolja a kommunikáció folyamatát. A reális énkép és önismeret pozitívan hat a kommunikáció eredményességére. 22

23 Kommunikációs képességek Elsősorban a kognitív kommunikációs készségek kialakulása és fejlettsége felelős a kommunikációért. A személyközi helyzetben azonban a szociális kommunikációs kompetencia minősége határozza meg a folyamat eredményességét. Szándékos torzítás Előfordul, hogy a kommunikációs partnerek annak tudatában, hogy az információ a hatalom fontos forrása, tudatosan nem adják át pontosan azt, ferdítenek rajta, vagy elhallgatják. Ez komoly etikai probléma, néha a kommunikációs, ill. a partnerkapcsolat felbomlásához is vezethet. Kommunikációs gátak A kommunikációt negatívan befolyásoló tényezők ismerete azért fontos, hogy a kommunikációs partnerek képesek legyenek elkerülni azokat. A fenyegetés: azért a kommunikációt gátló tényező, mert magában hordozza a fenyegetést alkalmazó fél negatív előfeltételezését a másik félről, előítéletet tükröz a részéről. Eredménye rendszerint a sértődés, az alárendeltség érzése, ellenségeskedés. (Pl. Ha nem teszed meg, akkor ) Az utasítás, a parancs a kommunikációs partnerek egymáshoz viszonyított aszimmetrikus viszonyát hangsúlyozza. Annak függvényében, hogy miként verbalizálják, erősebb vagy gyengébb ellenállást, sértődést, dühöt válthat ki a partnerből Pl. Ne kérdezd, hogy miért kell tenni, tedd amit mondtam ) A vádaskodást alkalmazó fél olyan állítást tételez fel a partner viselkedéséről, magatartásáról, amelynek igazságalapjával nincs tisztában. Ez természetesen a partnert igen negatívan érinti, ellenszegül, visszavág. (Pl. Mást sem csinálsz, csak panaszkodsz ) A stigmázás (címkézés) a partnerről kialakított negatív képről tanúskodik, vagyis homlokzatromboló, éppen ezért értelemszerűen a partner ellenállását, elutasítását váltja ki, a kapcsolatot visszavonhatatlanul rombolja. (pl. Csak egy ostoba ember mondhat ilyet ) A kioktatás alkalmazója azt feltételezi, hogy kommunikációs partnere nem tud megfelelően viselkedni, kommunikálni adott helyzetben, sok tanulnivalója van még. Ez énképromboló, így negatív érzéseket, ellenállást vált ki. (pl. Másképp kellett volna ; nem lett volna szabad, stb.) A fontos információk visszatartása a kommunikációs partnerek egymásba vetett bizalmának a megrendülését eredményezi, a kapcsolatot akár teljesen átminősíti, sőt fel is számolhatja. 23

24 A faggatózás gyanakvásra vagy a partner kétségeire utalhat, arra, hogy nem bízik a másikban. Aki faggatózik tolakodónak is tűnhet, a partner jogos reakciója erre a bezárkózás (pl. Hány órát dolgoztál ezen a?, Mit csináltál egész nap?) A manipulációs szándékkal alkalmazott dicséret az eredeti funkciójával ellentétes hatást vált ki, nem fogja a partner énképet pozitívan befolyásolni, hanem ellenkezőleg azt fogja érezni, hogy kihasználták, cserbenhagyták, becsapták. (pl. Te olyan jól tudsz fogalmazni írd meg az enyém is!) Az elemzés, megállapítás a partner motívumainak kategorikus diagnosztizálását jelenti, és rendszerint nem fedi a teljes igazságot, vagy bántó, címkéző jellegű. (pl. Szörnyű megszállott vagy ) A kéretlen tanács megkérdőjelezi a partner helyzetértékelő és helyzetalakító képességét, ezért gátolja a kommunikációt (pl. Ha rendet tartanál magad körül, most nem kellene ilyen kétségbeesetten keresned ) A logikai úton történő meggyőzés gyakran ébreszt védekező magatartást, és megbántást okoz, mert burkoltan azt sugallja, hogy a partner logikátlan és tudatlan (pl. Ezért nem szabadna kiborulnod!) A témától való eltérés, a rálicitálás azt közvetíti a kommunikációs félnek, hogy az általa közölt üzenetek nem fontosak, nem elég érdekesek. (pl. Mondok ennél még érdekesebbet ) A negatív megnyugtatás néha teljesen értelmetlen, hiszen a viselkedés, amire vonatkozik már nem fordítható vissza, ugyanakkor a partner énképét is rombolja. (pl. Ne legyél ideges!; Olyan szörnyen nézel ki!) 3. téma: Az osztálytermi kommunikáció Célkitűzések: o A kommunikációs didaktikai helyzeti sajátosságainak körvonalazása o Az osztálytermi verbális kommunikáció jellemzőinek ismertetése o A nem-verbális csatornák számbavétele, tudatos használatukra serkentés o Kongruens kommunikatív megnyivánulásokra ösztönzés Kulcsszavak: verbális kommunikáció, logikai empirikus irányzat, értelmező irányzat, non-verbális kommunikáció, non-verbáis csatornák, kommunikációs mintázatok. 24

25 Pedagógusi gyakorlatunkban naponta tapasztaljuk, didaktikai ismereteink pedig, megerősítenek abban a tudatunkban, hogy a kommunikáció elengedhetetlen része az iskolai életnek, a pedagógus-diák kapcsolatának. A fentiekben bemutatott kommunikációs eredményességet befolyásoló tényező segítő vagy gátló szerepét más mindannyian éreztük, megtapasztaltuk iskolai, nevelési helyzetben, sokszor élveztük előnyeit, máskor megdöbbenéssel láttuk negatív hatásukat. A nevelési, didaktikai célzatú kommunikáció A nevelés mindig interakciókban megy végbe, ezek kommunikációs folyamatokban nyilvánulnak meg. A nevelési kommunikáció sajátosságai (Zrinszky, 2002) Előzmények: a) a nevelés intézményeiben évszázadokon át a klasszikus retorika töltötte be a vezető szerepet. Ez ékes beszédet, bizonyítás és cáfolástechnikákat, grammatikát, stilisztikát és poeticát jelentett. Ezért a nevelés leghatékonyabb módjának a verbális oktatás tartották. b) Később is ez a törekvés maradt meghatározónak, az iskolai tanterv, az oktatás módja, a teljesítményelbírálás alapformája a leírt és kimondott szó dominanciáját őrizte meg. Jó pedagógusnak az számított, aki jól beszélt : világos magyarázat; meggyőző értéktanítás; a jó dicsérete; a rossz korholása jellemezte kommunikációját. c) Ezután következett a szemléletesség elve, majd a kommunikációelmélet, amely az emberközi kapcsolatokat, a tárgyi világ és a személyiség közötti kölcsönhatások létesülési módjait nemcsak lingvisztikai síkon, hanem az üzenetcserék, valamint a belső kommunikáció teljességében tette vizsgálat tárgyává. d) Intenzíven kezdték kutatni a nem verbális viselkedés és a környezeti tényezőkkel folytatott rejtettebb párbeszéd felismerésének és fejlesztő szabályozásának kérdéseit. e) A különböző kutatások eredményeinek összegzése értelmében megállapítható, hogy a kommunikáció és a pedagógia több vonatkozásban is megegyező vonásokkal rendelkezik, de vannak különleges vonások is. 25

26 Manfred Jourdan (idézi Zrinszky, 2002) az emberi kommunikáció dimenzióit a nevelésben és képzésben integratív rendszerbe foglalta. Ennek során négyféle meghatározást vett számba: 1. Aszimmetrikus kommunikáció azok a nevelői intézkedések, amelyek az iskola előtt, iskolás- és ifjúkorúakkal szemben hoznak a felnőttek; 2. információelméleti kommunikáció azok a pedagógiai intézkedések, amelyek középpontjában tanulási folyamatok állnak; 3. szimmetrikus kommunikáció amelyek során viták vagy beszélgetések keretében általános értelmet keresnek, értékítéleteket vizsgálnak, kompromisszumokat vagy megoldásokat dolgoznak ki; 4. egzisztenciális kommunikáció dialogikus akciók területén érvényesül, spontán gyermeki kérdezések és vélekedések alakjában jelenik meg. Implicit neveléselmélet és a kommunikáció stílusa A tanítási kommunikáció jellege nagymértékben függ a pedagógus feladattudatától. A kommunikáció szabályozásába három felfogás valamelyike szól bele a legerősebben. Ezek a következők: 1. rendszeres és módszeres ismeretközvetítés a tanári kommunikáció teljes mértékben ennek a feladatnak rendelődik alá; 2. a tanítás olyan személyközi kommunikációk sorozata, melyek kedvező alkalmat teremtenek a szükséges tudás elsajátítására és a tanár fontos feladata a kooperatív kapcsolatok elősegítése; 3. a tanítás komplex folyamat, melyben az oktatás és a munkacsoportélet dinamikus egyensúlya a leglényegesebb. A kommunikációs és pedagógiai jellemzők megfelelései Az iskolai kommunikáció alapvető jellemtői a teljes pedagógiai folyamatot. Ennek vannak mennyiségi és minőségi mutatói. A nevelés szempontjából a kvantitatív komponensek sem teljesen közömbösek, most a minőségi jegyeket vesszük számba: 1. a kommunikáció centruma középpontjában a tanulók állnak, vagy a téma, vagy maga a tanári produkció. Más-más beszédmód és nonverbális viselkedés jellemzi ezeket; 26

27 2. a tanári kommunikációban kifejeződő attitűdök pl. gyermekszeretet, rokonszenv, tolerancia, felelősségérzet, a tárgy iránti lelkesedés, közömbösség, ellenszenv, egyesek felértékelése, mások diszkriminálása, kiégettség; 3. a tanulói kommunikáció szabadságfoka motiválás a véleménynyilvánításra, vitára, bírálatra, megnyílásra; 4. a tanulói kommunikáció irányítástechnikája a félénkebb, kommunikációs gátlásokkal küzdő tanulók megfelelő szerephez juttatása, a nagyhangúak lecsillapítása. A pedagógiai kommunikáció egyértelműen instrumentális, külső céloknak alárendelt. Legfőbb erénye a tág értelemben vett motiválás-aktivizálás. A pedagógiai kommunikáció egyik sajátos vetülete a kommunikatív didaktika. Barkó Endre (1998) az oktatás kommunikatív módszereire és eszközeire vonatkozóan a következő megkülönböztetéseket tette: felszólítások, utasítások, feladatmegjelölés, felszólítás munkavégzésre közvetlen módszerei a kérdés, a magyarázat, az előadás, a beszélgetés és a vita közvetett módszerei. Ezek a módszermegnevezések még nem árulják el a kommunikatív elméletre irányuló törekvést, de a témakezelés telítve van mind a tanári, mind a tanulói kommunikáció sajátosságaira és normáira vonatkozó mozzanatokkal. Például: az utasítás az iskolai kommunikáció természetes velejárója. A tanórán kívüli foglalkozások utasításai külső rendre, viselkedési szabályok betartására vonatkoznak. A családi nevelési szituációkban az utasítások, a feladatmegjelölések szigorú zárt rendje érvényes. Ritualizált pedagógiai kommunikáció A rítus több, mint valamilyen előírt módon, a hagyományban előjátszott tevékenységegyüttesként követett részvételi forma. Az iskolai rítusoknak megvan a maguk világosan azonosítható funkcionális racionalitásuk. Az iskola formális szervezete nagyrészt a rítusok révén nyeri el természetességét. Az iskolaintézmény központi kérdése, hogy mind a tanulók, mind a tanárok számára 27

28 ritualizáltan kifejeződjön az alárendeltség, hogy ki legyen számukra jelölve egy uniformizáló cselekvési tér. Ez a ritualizáció kiterjed az időre (mikor tegyenek valamit), a térre (hol tehetik ezt) és a tartalomra (mit tegyenek a megszabott időben és meghatározott helyen). A ritualizáció fő eszközei és szimbólumai a tantervek, óra- és házirendek, a kötelező elvárási kritériumok. (Wilhelm Höchstetter) A pedagógiai kommunikáció sajátosságainak összefoglaló táblázata: Köznapi kommunikáció Nem ritualizált pedagógiai Nevelőintézményi kommunikáció ritualizált kommunikáció Spontán tervezetlen Menete fő vonásaiban célirányosan előre tervezett Minden egyes részletében előretervezett Irányítatlan A pedagógus irányírja Az intézményi előírások és hagyományok irányítják Kimenetele kiszámíthatatlan Többé-kevésbé előrelátható Csupán egyfajta, mindig a kimenetele azonos kimenettel lehetséges Gyakoriak a témaváltások Néhány, kiválasztott témára Rendszerint egyetlen tárgya korlátozódik van A résztvevőktől, a témáktól és a helyzetektől függően intellektualizáltabb vagy emocionalizáltabb Elvileg nincs tétje, noha következményei lehetnek Nyelvezete, stílusa szabadon választott Döntő mértékben racionális Döntő mértékben emocionális Mind a pedagógus, mind a A szertartásokban való tanulók a siker-kudarc részvétel önmagában kockázatával kockázatmentes, de gyakran kommunikálnak kötődik értékelhető produkciókhoz Alapjában meghatározott, de Nyelvezete, stílusa adott, variálódó nyelvi, stílusbeli egyénileg nem változtatható síkon folyik 28

29 A nevelési kommunikáció szabályozottsága Az iskolai nevelésben is nagy fontosságú általános kérdés, hogy milyen mértékű a szabályozottság, másképp: milyen a szabadság és a kötöttség viszonya. Minden egyes pedagógus kialakítja a maga normaadó stílusát, amely vagy inkább alkalmazkodni igyekszik az intézményben uralkodó kommunikációs stílushoz, vagy nonkonformitást sugároz. A túlságosan egyéni kommunikációs stílust csak az a pedagógus tudja elfogadni, akinek egyéb kvalitásai lenyűgözik a tanulókat. A merev szabályszerűséggel, sablonokban kommunikáló pedagógus sohasem kerül igazán közel tanítványaihoz. A kommunikáció általában vett szabályossága és külön azok a szertartásszerű formái, melyeket szerves hagyomány éltet, nélkülözhetetlen szerepet játszanak az iskolai szocializációs folyamatban. Sokat vitatott kérdés, hogy mire terjednek ki, egymáshoz képest milyen súllyal jelennek meg az egyes iskolákban és az egyes tanárok óráin a nagymértékben formalizált, ritualizált, részlegesen előírt, elvárt tartalmú és formájú, valamint a szabad megnyilatkozások. Szabadnak itt azt nevezhetjük, amelyet csupán az általános ésszerűség, a minden érintkezésben megkívánt viselkedési normák és illemszabályok korlátoznak (csoportban egyidejűleg csak egy résztvevő szóljon; figyelni kell a beszélőre; stb.). Valamennyi szabadságfoknak megfelelnek bizonyos kommunikációs formák. De a rituálénak nincsenek fokozatai. A részben kötött, részben szabad kommunikáció nagyon sokféle lehet. Egyes fajtáiban erősebb a bürokratikus/rituális meghatározottság, másokban gyengébb. A tanuló szemszögéből például más dolog név szerinti felhívásra felelni a tananyagból, mint önkéntes jelentkezés alapján; más a helyzete, ha szó szerint kell valamit felmondania, mint ha önállóan szerkesztheti feleltét; másképpen determinálja kommunikációját és egész szellemi beállítódását valamely egymegoldású feladat, egy feleletválasztós teszt, vagy egy esszédolgozat. A rítusok lényege, hogy miközben beépülnek az iskola működésébe, titkos üzeneteket is közvetítenek, és rejtett szocializációs hatásokat fejtenek ki. Az osztályteremben magvalósuló összetett kommunikációt az elemzést során formáira bontva elemezzük. a. A verbális kommunikáció 29

30 A kimondottan osztályteremben zajló verbális kommunikációnak viszonylag gazdag a szakirodalma. Ebben két irányzat különíthető el: az egyik a logikai-empirikus irányzat, amely behaviorista szemléletű és a beszédesemények kategorizálását, gyakoriságuk megállapítását tartja feladatának, a másik az értelmező irányzat, amely értelmezni próbálja a beszédeseményeket. Az alábbiakban e két irányzatot mutatjuk be vázlatosan (Tóth 2000 alapján): A logikai-empirikus irányzat Az irányzat úttörője Romiett Stevens, aki a múlt század elején, több éven keresztül figyelte és rögzítette az osztályban zajló beszédet. Az azt követő kutatások és többnyire ugyanarra a következtetésre jutottak. Nagyszabású kutatás fűződik a Bellack nevéhez (1966, idézi Tóth, 2000), aki a következőket találta: 1. A teljes beszédidőnek kb. 75%-ában a tanár, 25%-ában a tanuló beszél. 2. Az összes elhangzó kérdés 90%-át a tanár teszi fel,, a 10%-nyi tanuló kérdés többnyire szervezéssel kapcsolatos 3. A kérdezés mellett, - ami a tanári beszédidőnek kb. 35%-a a tanár szervez, fegyelmez (20%), reagál a tanulói válaszokra (40%). 4. A tanári kérdések, tanulói válaszok, és ezekre való reagálás a tanóra 60%-át teszi ki. Más, hasonló és más irányultságú témával kapcsolatos kutatás végeredményeként az derült ki, hogy a tanítás-tanulás folyamatának elsődleges közvetítő eszköze a nyelv, és a tanulás sikeressége legalább annyira függ a tanulók aktív, értelmező részvételétől, mint a tanár által kibocsátott üzenetektől. Mindez indokolja, hogy a tantermi kommunikáció eredményességének biztosítására erőfeszítéseket tegyünk. Az értelmező irányzat Úttörője Barnes (1969, idézi Tóth, 2000, 325), aki a tantermi beszéd jelentését vizsgálja, tehát azt, amit mondtak a kommunikációs felek egymásnak. Érdekes eredménye például Barnes kutatásainak, hogy a kiscsoportban dolgozó 13 éves diákok nyelvhasználatát hatékonyabbnak ítélte a tanár közvetlen jelenlétének hiányában. Beszélgetve tanultak, kérdeztek egymástól, kimondták a gondolataikat, feltevéseket fogalmaztak meg, mert a helyzet nem kényszerítette arra őket, hogy olyan válaszokat fogalmazzanak meg, amelyek vélhetően egybeesnek a tanár elképzeléseivel. Így a kiscsoportos beszélgetés színvonala messze meghaladta azt a szintet, mint amikor a tanár vezette a beszélgetést. 30

31 E két irányzat hozzájárulása a tantermi kommunikáció megértéséhez összességében abban ragadható meg, hogy felismerték: a nyelvi kompetencia alapvető feltétele a hatékony tanulásnak, akárcsak a hatékony kommunikáció. Jóllehet a nyelvi kompetencia kialakításának színtere nem egyedül az iskola, a pedagógusok, kommunikációs modelljeik, interkcióra serkentésük sokat segíthet abban, hogy a tanulók birtokosai és aktív használói legyenek a nyelvnek, megkönnyítve ezáltal számukra a tanulást az iskolában, az eredményességet a különböző élethelyzetekben. A verbális kommunikáció kétirányú lehet: Tanár diák autoriter tanár, antidemokratikus Tanár diák fejlesztő tanár, demokratikus A pedagógus vezetési stílusa egyértemlően meghatározza kommunikációjának jellemzőit. Az első esetén az információ, az értékrend, a viselkedésminta csak egy irányban hat, a diák csak befogad és elfogad. A második esetben a diák személyisége alakul; mérlegeli, értékeli a hatásokat, de ő is befolyásolja a tanárt, köztük együttmunkálkodás, együttműködés jön létre. A tanár értékrendje, világszemlélete ugyan stabil, de toleránsan fogad más, lényegesen vagy csak kissé különböző szemléletet. A diák értékrendje nem konfrontálódik, hanem alakul, formálódik. Az iskola a tanuló személyiségét hivatott kibontakoztatni, de ebben a rugalmas együttműködésben a tanári technikák, módszerek is finomodnak, fejlődnek. Mondjuk ki, a demokratikus kapcsolatrendszer erősödik, melynek jellemzői: egymás személyiségjegyeinek tudomásulvétele, odafigyelés a másikra, kitartás, nyíltság, új kérdezési technikák, a lényegre koncentráló technikák, az ellenkezés vállalása, érvelés. Verbális eszközök A tanár-diák közti beszélgetés egyrészt a tananyagra vonatkozik, másrészt technikai jellegű (a hiányzókra, az osztályterem rendjére vonatkozó, illetve személyes). Dálnoki,e 31

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4

Részletesebben

Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés

Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási

Részletesebben

Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés

Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Cambridge Business Design Academy

Cambridge Business Design Academy Cambridge Business Design Academy A Cambridge Business Design Academy létrehozott egy Modern üzleti-,pszichológiai tudományokra épülő gyakorlatorientált felsőfokú képzést, amelynek elvégzésével, Hallgatóinak

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció, közkapcsolatok és reklám intézet Egyetemi év: 2011-2012 Félév: II. félév I. Általános információk

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév)

Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév) BAI 0006L A pszichológia fő területei Óraszám: 9 óra/félév Tantárgy felelős: Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai tanár 1. Konzultáció témakörei 2018. október 12. 13-16. óra Mivel foglalkozik a pszichológia? A

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Kommunikációs gyakorlatok írásban A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2010/2011 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 Az előadás célja olyan készségek elsajátítása, melyek segítségével a tréning résztvevői a munkájuk során: segítséget kapnak a másokkal felmerülő konfliktusok

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201172 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Nagymágocs, 2016. szeptember 19. Reményi Ferencné intézményvezető ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 1. Jelen szabályzat a Nagymágocsi Hunyadi

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Egyetemi tanév: 2010/2011 III. félév I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tanári kompetenciák diák szemmel. Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ

Tanári kompetenciák diák szemmel. Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ Tanári kompetenciák diák szemmel Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ A jó és rossz tanár elemzése Ki volt a legjobb középiskolai tanára? Mi volt az a (legfeljebb) három jellemző ami

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI

AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudomány 1.3 Intézet Újságírás 1.4 Szakterület

Részletesebben

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010. Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról. Tantárgy neve: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKÁK (választható)

I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról. Tantárgy neve: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKÁK (választható) BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR SZAK: PÉNZÜGY-BANK EGYETEMI ÉV 2010/2011 FÉLÉV I. FÉLÉV I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról Tantárgy

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

TI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

TI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Kísérleti program kisiskolásoknak 1 SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A szabálykövetés, a saját magunkkal

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező

VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező Kreditértéke: 0 A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 9 Félév: 2. A tantárgy célja: A gyakorlat járuljon hozzá olyan jártasságok, készségek, képességek megalapozásához,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben