SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE"

Átírás

1

2

3 SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A KERÉKPÁROS ÉS A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE Készítette: Városkutatás Kft. Közlekedés Kft. konzorciuma Közlekedés Kft. Bősze Sándor Vincze Andrea 2010

4

5 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló A projektgazda bemutatása A projektgazda tevékenységei Már megvalósult fejlesztések A projekt elhelyezkedése a projektgazda stratégiájában A projekt háttere Gazdasági, környezeti, társadalmi alapadatok A szakterület bemutatása A kerékpár jelenlegi és lehetséges jövőbeli szerepe a térségben Jogszabályi háttér A projekt szakpolitikai illeszkedése Illeszkedés az EU közlekedési politikájába Illeszkedés Szekszárd MJV városfejlesztési politikájához Esettanulmányok, jó példák (városi kerékpáros átjárhatóság, fejlesztések, kerékpárosbarát megoldások) A fejlesztési igény meghatározása a kerékpár szerepe az intermodalitásban, lehetőségek, feladatok, eszközök (városi és térségi szerep) Jelenlegi helyzet bemutatása Szekszárd és környékének közlekedési kapcsolatai A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások Célcsoportok bemutatása Kerékpáros barát úthálózat Tárolók Szállítás Kölcsönzés Szempontok kerékpáros turisztikai információs csomag felépítéséhez Országos kerékpárutak

6 5 Tulajdoni viszonyok, kezelés, üzemeltetés Megoldási változatok felvázolása és elemzése A megfelelő változat kiválasztásának módszere Megvalósítható változatok meghatározása, előzetes vizsgálatok megoldás a projekt megvalósítása nélküli változat A megvalósítható változat Kapcsolódó jogszabályok B megvalósítható változat Legmegfelőbb változat kiválasztása Megvalósítási javaslat kidolgozása Műszaki tartalom részletes leírása Felhasznált irodalom

7 1 Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából, a DDOP 5.1.2/A jelű, Közösségi közlekedés projektgenerálás Szekszárd MJV közösségi közlekedési rendszerének fejlesztését célzó koncepció, valamint megvalósíthatósági tanulmányok készítése című pályázat keretében készülő munka egyik tanulmánya. A városi fejlesztéspolitika célja az, hogy Szekszárd a következő évtizedekben valamennyit visszanyerjen abból a jelentőségéből, amellyel egykor a térségben és a Kárpát medencében rendelkezett. A város célja egy rendezett, gondozott városi környezet megteremtése. A mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy elősegítse a lakható város fenntartását, és lehetővé tegye, hogy a közlekedés különböző formái egymás mellett létezzenek. Cél a közlekedés különböző formáinak átszervezése, átcsoportosítása, szem előtt tartva az élhető város képét. Ezen cél elérése érdekében a közösségi közlekedésnek, a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak ugyanannyi prioritást kell élvezniük, mint az egyéni közlekedésnek és az áruszállításnak. Szükség szerint, bizonyos helyeken viszont korlátozni kell az erős forgalmat, még akkor is, ha áruszállításról van szó. Ezzel összefüggésben át kell gondolni és pontosan meg kell tervezni az esetleges újításokat az utcahasználatban: ilyen lehet például az időszakonként és helyenként váltakozó használat; a kizárólagos gyalogos használat a nap bizonyos részében; heti vagy éves szinten különböző órák, napok és periódusok kijelölése a különbözőközlekedési formák számára. Ennek keretében kerékpárutakat, gondosan megtervezett sétáló zónákat, Szekszárd központján kívül pedig parkolási lehetőséget kell létesíteni, amelyekhez sűrű, biztonságos és megbízható közösségi közlekedési hálózat csatlakozik a városközpont irányában. Célként jelenik meg, hogy a nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása érdekében kedvező helyzetbe kell hozni a fenntarthatóság esélyét javító, energiaszegény és környezetbarát egyéni közlekedési formákat, a kerékpáros közlekedést és a gyalogos közlekedést, ezzel párhuzamosan pedig, a városszerkezet és a közlekedési szerkezet alakításának részeként, a város sűrűn lakott és környezetérzékeny területeinek minél nagyobb részét korlátozott autós forgalmú területté kell alakítani. E szempontból kiemelt kezelést igénylő terület a történelmi városmag térsége. Szekszárd város intermodális csomópontjában, a vasútállomásnál kialakítandó B+R tároló kihelyezésével a kerékpáros forgalom és a vasúti illetve az autóbusz közlekedés kapcsolatának elősegítése, azaz a közösségi közlekedés arányának növelése a cél. Cél a kerékpártárolók számának növelése, az intermodális csomópont fejlesztése. 7

8 A jelenlegi koncepció céljaként a városmag forgalomcsillapítását fogalmaztuk meg elsődlegesnek. Ennek elérése természetesen fokozatos intézkedések bevezetésével lehetséges, mind a közúti forgalom, mind a közösségi közlekedés, mind a kerékpáros közlekedés terén. A történelmi városrész, a városmag védelme az IVS ben kitűzött cél. Rendszerelvű koncepcionális cél: Mindazon városokban, ahol az átlagos utazói távolság 3 5 km közötti, az úthálózat lehetővé teszi a kerékpározást, vagy e célra utak kialakítását, tudatosan törekedni kell az autózás, kerékpárforgalommal való kiváltására. A kerékpáros utcakép más üzen, mint a dugókkal teli ugyanazon utca. A tudatosság a döntéshozók részéről és a szemléletváltás a közlekedők részéről a kulcs ahhoz, hogy a dél dunántúli városokban is sokkal nagyobb teret nyerjen a kerékpározás. Az Önkormányzat által megjelölt cél: A kerékpározás a városban nem tölt be jelentős szerepet, holott a Gemenc Kupa verseny a legnagyobb esemény volt évtizedekig a kerékpársportban. A város nyugati részének domborzata nem előnyös, a Béri Balogh Ádám u. vonalában megépített kerékpárút önmagában nem generált jelentős igényt. Az Önkormányzat nem tervez frontáttörést a mai, nagyon csekély forgalom bővítésében. Cél az intermodális csomóponton a B+R telepítése és a kerékpárutak kapcsolati bővítése. Reális cél: A kerékpározás lehetőségeit Szekszárdon és kistérségében dominánsan bővíteni kell, ahol a domborzat ezt nem zárja ki. Az olyan kis költségű infrastruktúrák telepítése, melyek a tárolást lehetővé teszik. Turisztikai kerékpározás. Előzmények: A korábbi kerékpárút fejlesztés nem vezetett a használat bővüléséhez. Az Önkormányzat nem fejtett ki folyamatos és kellő marketinget a szemlélet alakítására. A hálózatfejlesztés is megrekedt, a jó országos példák ellenére. A koncepció elemei: A kerékpárút hálózat és kapcsolatrendszereinek felvétele, értékelése, a tennivalók, prioritások meghatározása. A kerékpáros főhálózat hiányzó szakaszainak koncepcionális, tanulmányszintű átgondolása. Nyugodt forgalmi útvonalak kerékpárbeváltó tételének vizsgálata a hálózatiság kialakítására. Az új KRESZ nyújtotta lehetőségek (pl. egyirányú utcában) tudatos alkalmazása. A MÁV állomás intermodális csomópont részeként, a B+R, a meglévő hálózattal összekötő új kapcsolatrendszer tervezése, megépítése. Konfliktuspontok kezelése, a gyalogosközlekedéssel együttes lépések. 8

9 Új kerékpárutak építése, csak ha elengedhetetlen a kapcsolatok érdekében. Egyebekben az útfelületek újragondolása. A vonzáskörzet kerékpáros elérési lehetőségei. 9

10 2 A projektgazda bemutatása 2.1 A projektgazda tevékenységei Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatnak Alapító Okirata szerinti alaptevékenysége az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében különösen: a településrendezés és településfejlesztés, a város a természeti és épített környezet tervszerű fejlesztése és védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezéssel, a csapadékvíz elvezetéssel, csatornázással kapcsolatos teendők ellátása, a helyi közutak és közterületek, valamint a köztemető fenntartása, a helyi tömegközlekedés biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, az óvodai nevelésről, az általános és középiskolai nevelésről és oktatásról, a szakiskolai és kollégiumi ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, az egészségügyi alapellátás biztosítása, a szociális alap és szakellátás biztosítása, a közművelődési, tudományos, művészeti és sporttevékenység támogatása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása, városi közvilágításról történő gondoskodás, a helyi közbiztonság védelme, az önkormányzat gazdasági programjának meghatározása, a város gazdálkodását érintő kérdések eldöntése, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésének biztosítása a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységének támogatása, ezen közösségekkel való együttműködés, a turizmus fejlődésének elősegítése, fejlesztésének támogatása, az önkormányzati hatósági feladatok ellátása, az önkormányzati vagyon hasznosítása, a tulajdonát képező létesítmények fenntartása és működtetése, a közösségi tér biztosítása, a kulturális javak, iratok gyűjtése, őrzése, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában. 10

11 Az önkormányzat a Helyi Önkormányzatokról szóló LXV. sz. Törvény értelmében köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről, oktatásról, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a közterületek, valamint a köztemető fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről, valamint területén ellátja megfelelő eltérésekkel saját hatásköreként a megyei önkormányzati feladat és hatásköröket is. 2.2 Már megvalósult fejlesztések Projekt Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Szekszárd, Garay tér városközpont rehabilitációja PHARE program HU2003/ Elektronikus ügyintézés bevezetése Szekszárd MJVban és kistérségében GVOP /4.0 Szekszárd Keleti Városkapu rehabilitáció 1. ütem ROP /33 Két keréken munkába kerékpárút létesítése Szekszárdon (Kórház Tejipar közötti szakasz) A megvalósítás időpontja DDOP Korszerű utasforgalmi szolgáltatások feltételeinek megteremtése széleskörű együttműködésben Szekszárd és térségében ROP /33 Szekszárd Megyei Jogú Város kulturális életének javítása a vármegyeháza és környéke felújításával DDOP 4.1.1/D 09 2f Szekszárd MJV közösségi közlekedési rendszerének fejlesztését célzó koncepció, valamint megvalósíthatósági tanulmányok készítése DDOP 5.1.2/A

12 2.3 A projekt elhelyezkedése a projektgazda stratégiájában A mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy elősegítse a lakható város fenntartását, és lehetővé tegye, hogy a közlekedés különböző formái egymás mellett létezzenek. 1 Az élhető város elérése érdekében a tömegközlekedésnek, a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak ugyanannyi prioritást kell élvezniük, mint az egyéni közlekedésnek és az áruszállításnak. Szükség szerint, bizonyos helyeken viszont korlátozni kell az erős forgalmat, még akkor is, ha áruszállításról van szó. Ezzel összefüggésben át kell gondolni és pontosan meg kell tervezni az esetleges újításokat az utcahasználatban: ilyen lehet például az időszakonként és helyenként váltakozó használat; a kizárólagos gyalogos használat a nap bizonyos részében; heti vagy éves szinten különböző órák, napok és periódusok kijelölése a különböző közlekedési formák számára. Ennek keretében kerékpárutakat, gondosan megtervezett sétáló zónákat, Szekszárd központján kívül pedig parkolási lehetőséget kell létesíteni, amelyekhez sűrű, olcsó, biztonságos és megbízható tömegközlekedés csatlakozik a városközpont irányában. A város már nyert pályázatot előzőekben kerékpárút fejlesztésre. Ez a DDOP sz. Pályázat, a Két keréken munkába kerékpárút létesítése Szekszárdon (Kórház Tejipar közötti szakaszra). Projekt leírás: A Kórház és a Tejipar közötti kerékpárút a Szekszárdon már meglévő szakaszok folytatásaként, azokat összekötve épül meg. A most épülő szakasz hossza 2,658 km, melyből az elválasztás nélküli gyalog és kerékpárút 1,593 km, az elválasztott kerékpárút 899 m, míg a kétoldali elválasztott kerékpárút 166 m. Az átlagos szélessége 2,00 és 3,10 m között változik. A legnagyobb beavatkozásra a Széchenyi utcában, a Földhivatal előtt kerül sor, ahol a támfal kihelyezésével a meglévő járda szintje közelébe kerül a kerékpárút kiépítésre. Itt a járda vonalvezetése a Földhivatal előtt található árkád alá kerül, a kerékpárút a most járdaként szolgáló területen halad. A változatos vonalvezetés miatt igen látványos része lesz ez a belvárosi kerékpárútnak. Az Arany János utcában a meglévő parkolók helyén kerül kialakításra a 166 m hosszú, 2,00 m széles kétoldali elválasztott kerékpárút, ahol a gépjármű forgalomtól oszlopsorral, a gyalogos forgalomtól meglévő fasorral és zöldterülettel lesz elválasztva. A Szent István tértől a Hunyadi utcai csomópontig a kerékpárút a meglévő járdán kerül kialakításra, elválasztott kerékpárútként. A Hunyadi utcai vasúti csomópont után a kerékpárút az iparterület felé veszi az irányt, egészen a Tejiparig. Ezen a területen igen sok cég található, így reméljük, hogy a már meglévő szakaszok összekapcsolásával (Szőlőhegy, 1 Szekszárd MJV IVS Stratégiai fejezet 12

13 Csatár, Béri Balogh utcai és Tartsay utcai lakótelep) az emberek ki fogják használni a kerékpárutat. 13

14 3 A projekt háttere 3.1 Gazdasági, környezeti, társadalmi alapadatok Földrajzi jellemzők 1. ábra: Szekszárd és környezetének domborzati jellemzői (forrás: &sspn= , &ie=UTF8&hq=&hnear=Magyarorsz%C3%A1g) Szekszárd a Dunántúli dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Északról a Sió csatorna (mely áthalad a város északkeleti szomszédságában található Duna Dráva Nemzeti Parkon is), nyugatról a Szekszárdi dombág, keletről a Tolnai Sárköz határolja a települést, mely a Remete patak (Séd patak) völgyében indult növekedésnek. A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárköz és a kedvelt kirándulóhelyként ismert Gemenc vidékén kötődik a lankás Mezőföldhöz és a Dunántúli dombsághoz. Szekszárd természeti környezete A Szekszárdi dombság, mint kistáj a Dunántúli dombság nevű nagytájunk, a Mecsek és Tolna Baranyai dombvidék elnevezésű középtájának, illetve a Tolnai dombságnak, mint kistáj csoportnak a része. A középtáj 4,5% át foglalja el, területe kb. 150 km 2. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél Mezőföld, illetve a Tolnai Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi dombság és a Dél Baranyai dombság (utóbbi kettő a Baranyaidombság nevű kistáj csoport tagja). 14

15 3.1.2 Szekszárd és környéke elhelyezkedése 2. ábra: Szekszárd és térségének elhelyezkedése az ország regionális és kistérségi térszerkezetében (forrás: Szekszárd az ország harmadik legnagyobb területű régiójában, a Dél dunántúli régió keleti határán helyezkedik el, hazánk legkisebb területű és lélekszámú megyéjének, az ország egyik legkisebb lélekszámú székhelyeként. Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban (OTK, 2005) megfogalmazott középtávú területi célok között szerepelő, az ún. regionális fejlesztési pólusok és tengelyek, valamint a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése Szekszárd és térségének fejlődési irányait is meghatározza. A Budapest központúság ellensúlyozására, továbbá a jelenleginél intenzívebben együttműködő városhálózat megteremtésében fontos a fejlesztési pólusok (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), fejlesztési társközpontok (Székesfehérvár, Veszprém) és a nagyobb megyei jogú városok, mint regionális alközpontok hálózatos együttműködésének erősítése. Valamint azon nagyvárosok szerepének hangsúlyozása és elérhetőségének javítása, melyek képesek a pólusoktól távol eső térségek dinamizálására. A Dél dunántúli régió területén ilyen fejlesztési pólus Pécs, mely a régió további két fejlesztési alközpontjával, Kaposvárral és Szekszárddal működik együtt. Szekszárd továbbá a Budapest Szarajevó nemzetközi fejlesztési tengely vonalában helyezkedik el. 15

16 3. ábra: Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban (2005) szereplő regionális fejlesztési központok és alközpontok (forrás: A Szekszárdi kistérség Dél dunántúli szomszédjai Tolna megye további kistérségei, a 64/2004 (IV.15.) Kormányrendeletben meghatározott a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű Tamási, és a hátrányos helyzetű Dombóvári, továbbá a társadalmigazdasági szempontból elmaradott Bonyhádi és Paksi kistérség, a Dél alföldi régióban pedig a Kalocsai és Bajai kistérségek. 16

17 4. ábra: A szekszárdi kistérség települései (forrás: tertip=k) 17

18 1. táblázat: A szekszárdi kistérség település és lakosság összetétele Településnév Fő 2 Terület (hektár) Településnév Fő Terület (hektár) 1 Alsónána Medina Alsónyék* Murga*,** Báta*,** Őcsény Bátaszék Pörböly Bogyiszló** Sárpilis*,** Decs Sióagárd Fácánkert** Szálka Fadd** Szedres Felsőnána* Szekszárd Harc Tengelic Kéty Tolna Kistormás* Várdomb Kölesd Zomba *A 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település **A 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján az országos átlagot jelentősen (1,75 szörösen) meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Forrás: Az OTK ban meghatározott külső és belső perifériás, illetve a tartósan elmaradott térségek közé a szekszárdi kistérség nem sorolható. A Szekszárdi kistérség az OTK ban meghatározott Duna mente, mint VII. transz európai közlekedési folyosó, fenntartható fejlesztésű célterültéhez tartozó 22 kistérség egyike. A Duna térségének fenntartható középtávú fejlesztését, a Duna, mint természetes, európai jelentőségű ökológiai, közlekedési tengely hasznosítását integrált programok, komplex tájgazdálkodási, környezet és természetvédelmi, területfejlesztési és vidékfejlesztési beavatkozások megvalósítása jelenti. [Szekszárd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2007] jén 18

19 5. ábra: ábra: Magyarország népsűrűsége (fő/km 2 ) kistérségi bontásban (forrás: A Dél dunántúli régió hazánk legritkábban lakott régiója, melyben a Szekszárdi kistérség a ritkább (83 fő/km 2 ) népsűrűségű kistérségek közé tartozik. Tolna megye lakónépessége között átlagosan 3,4% kal csökkent, melyet a régió többi kistérségei közül a Dombóvári, Bonyhádi és Tamási kistérségek lakónépesség csökkenése haladta meg, azonban a Paksi és Szekszárdi kistérségek esetében 0,2 és 3,2 % os csökkenéssel az átlag alatt maradt. Szekszárd és térsége is a többi szomszédos közel azonos területű és közelítő lakosságszámú kistérségekhez (Bajai, ~3,1%, Kalocsai ~5,7%) hasonlóan a lassú, permanens népességfogyás problémájával küzd. Így szükség van a hosszútávon fenntartható élhető lakóhely jellegének, népességmegtartó erejének hangsúlyozására mind a gazdaság, mind a társadalom dimenzióiban, melyhez nagymértékben hozzájárul Szekszárd elérhetőségének, mobilitási kapcsolatainak és mobilitási helyzetének javítása a közösségi közlekedés versenyképességének növelésével Demográfia A kistérség nemcsak a megye legnagyobb területű kistérsége, hanem a legmagasabb népességszámú is. A népesség számát a csökkenő születési hányad, a magas halandóság és a 19

20 lakosság vándorlásának hatásai alakítják: a kistérségnek 2004 ben még lakosa volt, 2007 ben már csak főt számláltak. A fő 26 településen él, a lakosság több, mint 60% a a három városban, 9% a pedig 1000 fő alatti kistelepüléseken. A térség településszerkezete elég változatos: 3 város, 2 nagyközség, 8 község és 13 kisközség található a területén. A természetes fogyás tekintetében a térség egyenlege A népesség jelentősen nőtt azonban Harcon, Sárpilisen és Várdombon. A fogyó népesség mellett komoly probléma a népesség elöregedése, amely a térség versenyképességének, fenntartható fejlődésének gátjává válhat. A kistérség lakosságának 20,7% a 60 év feletti. Kiemelkedően magas értékkel jellemezhető Murga, ahol a lakosság 26,6 % a sorolható az elöregedett kategóriába. Emellett Báta (23%), Pörböly (22,8%), Sárpilis (22,1%), Sióagárd (23,9%) és Tengelic (25,1%) településeken szintén magas a 60 év felettiek aránya. Mindhárom város 20% feletti értékkel jellemezhető. Összesen 18 településen élnek 20% feletti arányban a 60 év felettiek, ami az elmúlt időszakhoz (21 település) képest javulást mutat. Nem kedvező a helyzet a 15 év alatti korosztály esetében, arányuk mindössze két településen, Felsőnánán és Várdombon haladja meg a 20% ot, ami csökkenést jelent az elmúlt időszakhoz képest. Kistérségünkben a 15 év alattiak (16,7%) aránya rosszabb a megyei arányhoz (17,03%) képest. A kistérségben gyermek és fiatalkorú él. A teljes népesség demográfia jellemzőihez hasonlóan a korosztály 57% a városokban él Szekszárd lakosszám alakulása között (fő) Lakosszám(fő) 20

21 3.1.4 Gazdasági jellemzők3 Tolna megye a Baranya, Fejér és Somogy megyék által határolt területen fekszik. 108 települése közül kilencnek van városi rangja, a két évszázada megyeszékhely Szekszárd mellett ezek a következők: Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Simontornya, Tamási, Tolna. A községek több mint felében a lakosság lélekszáma nem éri el az ezer főt. Jó természeti adottságainknak köszönhetően nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak, de emellett az energiaipar is nagymértékben meghatározta a megye fejlődését. Tolna megye az idegenforgalom számára vonzó termálvizekkel, védett természeti területekkel, gyönyörű tájakkal várja az odalátogatókat. Ezek mellett az idegenforgalomban fontos helyet foglal el a gyógy, a vadászati turizmus, és hangulatos időtöltést kínál a megyén áthaladó Tolnai Borút, amelyek együttesen jelentős lehetőséget biztosítanak a kultúra és a turizmus összekapcsolására. A szekszárdi kistérség Tolna megye középső (délkeleti) részén a Mezőföld és Tolnai dombság találkozásánál helyezkedik el. A megye kistérségei közül a legnagyobb területű: 1028 km². A kistérségnek keletről természetes határvonala van, a Duna. A térség központi és egyben legnépesebb települése Szekszárd Megyei Jogú Városa, mely népességét tekintve Magyarország legkisebb megyeszékhelye. 3 A fejezet a Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja c. dokumentum felhasználásával készült. 21

22 A közelmúltban átadott M6 os autópálya mellett két elsőrendű főútvonal (6 os, 63 as) találkozik Szekszárdnál, illetve Szekszárdról az 56 os főút vezet egészen a déli határig. A leendő M9 es autópálya hídja a Duna keleti partja felé teremt kapcsolatot. A vasúti közlekedés helyzete elég kedvezőtlen. A kistérség vasúti infrastruktúrája korszerűtlen, a megyeszékhelynek nincs közvetlen kapcsolata a régió másik két megyeszékhelyével. A belterületi úthálózat kiépítettsége tekintetében a térségen belül jelentős eltérés tapasztalható. A kistelepüléseket egymással összekötő utak állapota (nem a főútvonalak) rossz minőségűek, hiányoznak a mezőgazdasági utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel, és külterületen egyaránt. A településeken belüli és külső kerékpárút hálózat az igényekhez képest (Szekszárd Gemenci erdő, Tolna Fadd Dombori, Szálka Szekszárd, Duna Dráva nemzeti parkban a Duna töltés mentén stb.) kiépítetlen és rossz minőségű. A Duna, mint nemzetközi vízi út szerepe a régió közlekedési kapcsolatai és a turisztikai fejlesztések terén nagyon fontos fejlesztési cél. A közlekedési kapcsolatok fejlesztéséhez a kikötőhálózat és logisztikai központok kiépítése szükséges. A keselyűsi duzzasztómű hatására a Sió a Dunától Sióagárdig az év nagy részében hajózható, IV. osztályú vízi út, ezáltal nagyobb dunai hajók számára a Szekszárd Keselyűsi kikötő is megközelíthetővé válik. Személy és teherforgalma nem számottevő. A kistérség összterületének több mint 90% a mezőgazdaságilag művelhető, és nagy hagyományai vannak a gabonatermesztésnek. A zöldség és gyümölcstermesztés területén a Szekszárdi és Tolnai borvidéken a szőlő, Szedres és Tengelic környékén a dinnye és a spárga, Fadd térségében az eper és a málna, Bogyiszlón a paprika termesztésének vannak hagyományai. A mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar a malomipar és a tejfeldolgozás kivételével nincs jelen a térségben. A kistérségen belüli feldolgozó kapacitások létrehozása jelentősen növelné a termelés jövedelmezőségét. A térségben az ipari ágazatok közül a nem mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar (textil, bőripar) a jellemző, valamint a gépipar, a tercier szektor, és a szolgáltató ipar az, ami még számottevő. A kistérség több természeti, kulturális adottsággal és jellegzetességekkel (Gemenci erdő, kiváló minőségű szekszárdi vörösborok, faddi Duna Holtág, szálkai 67 ha os tórendszer, népi hagyományokban gazdag Sárköz, német és roma nemzetiségek, írók költők munkássága) rendelkezik, melyek a bor kivételével turisztikailag nem kellően kiaknázottak. A turisztikai vonzerők összekapcsolása jelentősen növelné a térségbe látogató turisták számát. Szekszárd hagyományosan mezőváros. A környező mezőgazdasági kultúra, főként a szőlőművelés a vidék természetes növénytakaróját kiszorította, ma Szekszárd és környéke 22

23 történelmi borvidékként ismert és elismert után az élelmiszeripari profil mellett új ágazatok (műbőripar, gépgyártás, műszeripar) jelentek meg. Napjainkban a kereskedelem és vendéglátás fejlődik látványosan. A kisipari hagyományokat sok kis és középvállalkozás viszi tovább. A nagyvállalkozások mögött többnyire külföldi tőke áll. 4 A város gazdasági helyzete között kedvezőtlenül alakult, az évről évre fokozódó költségvetési hiány miatt 2006 ban az eladósodás mértéke 1,3 milliárd forint volt. A deficit 2006 második felére veszélyeztette a város működőképességét, pénzügyi teljesítések hiányában nehéz helyzetbe hozta a helyi vállalkozásokat. Az ad hoc jellegű fejlesztések nem járultak hozzá a gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítéséhez. A 2006 októberében hivatalba lépő új városvezetés célként tűzte ki a pénzügyi egyensúly megteremtését, melyet kötvénykibocsátás útján valósított meg. Ezen kívül 100% os önkormányzati tulajdonba kerültek a korábban privatizált közszolgáltató gazdasági társaságok, mint az Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. és a Szekszárdi Víz és Csatornamű Kft. A gazdasági versenyképesség elősegítésére az önkormányzat támogatja az extenzív (új iparágak megjelenését, a logisztikai háttér infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat, mint pl. az ipari kereskedelmi övezetek), továbbá az intenzív iparfejlesztést (a tudás alapú iparágak és ehhez szükséges humán erőforrások letelepedését). 2. táblázat: Szekszárdi vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban Mutatók év év év Működő vállalkozások száma a mezőgazd., vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz, gőz, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Forrás: 23

24 Mutatók év év év Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Forrás: Szekszárd gazdasági aktivitásában a pénzügyi közvetítés, a szálláshely szolgáltatás és az egészségügyi, szociális ellátási területek kivételével a többi nemzetgazdasági ágazatban közötti időszakban bővülés nem mutatkozott, sőt egyes területeken, mint az építőipar, kereskedelem, ingatlanügyek arányát tekintve jelentős visszaesés figyelhető meg. Foglalkoztatottsági helyzet a kistérségben A szekszárdi kistérségben lakó foglalkoztatottak nagy többségének helyben, a kistérségen belül van a munkahelye. A foglalkoztatók nagy része a megyeszékhelyen összpontosul. A kistérség munkavállalói korú népessége a teljes népesség 66,7 % a, a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya jelenleg 44 %, ami az elmúlt évekhez képest kismértékű növekedést jelent. Az országos tendenciához hasonlóan a térségben is elsősorban a szolgáltatási jellegű ágazat a legnagyobb foglalkoztató, majd az ipar, építőipar az a terület, ahol a foglalkoztatottak 35,5% a dolgozik. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a legkisebb arányú a térségben, 7,6 %. Kistérségi szinten a munkanélküliségi ráta az utolsó öt évben csökkent, ám még mindig az országos átlagnál magasabb az értéke. 24

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről

A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről 1 TERVEZET A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről

Részletesebben

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN Dr. Oláh Miklós irodavezető-helyettes Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda Székesfehérvár, 2014. szeptember 16. 1. Szeged és a gyalogosközlekedés

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.

Részletesebben

Döntés a Polgármesteri Konzultációs Fórum létrehozásáról

Döntés a Polgármesteri Konzultációs Fórum létrehozásáról Az előterjesztés száma: 58/2016. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2016. március 30. napján 18-órakor megtartandó ülésére Döntés a Polgármesteri

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre

Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre KRESZ-módosítási javaslatok a városi közútkezelő szempontjából Lendvai Gábor Forgalomtechnikai munkatárs Budapesti

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

Változásban az önkormányzati ifjúságügy

Változásban az önkormányzati ifjúságügy Változásban az önkormányzati ifjúságügy Téglásy Kristóf főosztályvezető 2011. október 13. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Tartalom Bevezető Jelenlegi szabályozás ifjúságügyi vonatkozásai

Részletesebben

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák Autópálya Autópálya Autópálya. kilométerre...km...km...km Autóút Autóút. Kilométerre Autóút Autóút. Kilométerre Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

13. Utasítást adó jelzőtáblák

13. Utasítást adó jelzőtáblák 13. Utasítást adó jelzőtáblák (1) 47 Az utasítást adó jelzőtáblák: a) 48 Kötelező haladási irány (17 19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület május 21-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület május 21-i ülésére PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 50. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2009. május 21-i ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Forgalmász napok Sopron, 2013. június 12-13. Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Vincze Tibor vin@trenecon.hu 1 2013.06.24. Tartalom 1. Miként látjuk a kerékpárost? 2. Kívánatos

Részletesebben

Minisztériumi elvárások

Minisztériumi elvárások Minisztériumi elvárások Vagyongazdálkodási konferencia, Magyar Közút NZrt. Mátraháza, 2017. május 9. Thoroczkay Zsolt főosztályvezető NFM Közúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály Minisztériumi elvárások

Részletesebben

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével Mocsári Tibor főmérnök 2010. szeptember Kerékpáros Vasúti ájárók Közlekedésbiztonsági forgalombiztonsága Nap - NKH - KKK, szakmai

Részletesebben

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok A Projekt Igazgatóságon alkalmazott ek és jogszabályok SOR- SZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. NYILV. SZÁM MEGNEVEZÉS FELLELHETŐSÉG 1959. évi IV. törvény 1988. évi I. törvény 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák 17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred

Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred Hogyan lesz kerékpárosbarát közlekedés Magyarországon? Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, 2016. szeptember 5., Tiszafüred Tartalom Hazai kerékpáros helyzetkép Definíció Infrastruktúra Szolgáltatások

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE. dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE. dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 520 /2009. MELLÉKLETEK: 3 TÁRGY: Tájékoztató az M6-M60-as gyorsforgalmi út fejlesztésének állásáról

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

KOMPLEX SZEMLÉLETŰ KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉS TAPASZTALATAI BUDAPESTEN

KOMPLEX SZEMLÉLETŰ KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉS TAPASZTALATAI BUDAPESTEN KOMPLEX SZEMLÉLETŰ KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉS TAPASZTALATAI BUDAPESTEN Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor, Budapesti Közlekedési Központ 2014. december 2. Célok, Átnézeti térkép A folyamat,

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Egységes szerkezetben

ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Egységes szerkezetben ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA Egységes szerkezetben Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. április 20. A 24/2012. (IV. 20.) számú Képviselő-testületi

Részletesebben

1. célterület. Célterület neve: "Zöldút" fejlesztése

1. célterület. Célterület neve: Zöldút fejlesztése 1. célterület Célterület neve: "Zöldút" fejlesztése Vonatkozó HPME azonosítója 670a01 Célterület azonosítója 1018192 Jogcím Közösségi célú fejlesztés UMVP intézkedés Életminőség/diverzifikáció Célterület

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÜTEMTERV 2012. évre Jóváhagyta: Misóczki Anikó munkaszervezet-vezető 1 Ellenőrzési stratégia 2012 A belső általános stratégiai célja,

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda Kft

A.D.U. Építész Iroda Kft A.D.U. Építész Iroda Kft TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV M30 MISKOLC MJV 2016. szeptember M30 GYORSFORGALMI ÚT MISKOLC TORNYOSNÉMETI KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK MISKOLC VÁROS ÉRINTETT TERÜLETEIRE PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSRE

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Út- és Vasútügyi Műszaki Előírások Dr. Juhász János egyetemi docens A műszaki szabályozás

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények

Kerékpárforgalmi létesítmények Mobile 2020 Kerékpárosbarát közlekedés és infrastruktúra 2013.05.09. REC Szentendre Kerékpárforgalmi létesítmények Sztaniszláv Tamás nyugalmazott építőmérnök A kerékpáros közlekedés előnye a települések

Részletesebben

Vonzáskörzetek, központok, övezetek

Vonzáskörzetek, központok, övezetek SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vonzáskörzetek, központok, övezetek 2007/08. tanév, 2. félév Település- és területfejlesztés I. Páthy Ádám Települési funkciók Alapfunkciók Központi

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre A Fejér Megyei Kormányhivatal, így a Közlekedési Felügyelőség SZMSZ-ének hatályos szövegét a 3/2013. (I.8.)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

10. célterület. Célterület neve: "Kell egy hely"- civil szervezetek klubhelyiségeinek kialakítása, eszközbeszerzése, programjai

10. célterület. Célterület neve: Kell egy hely- civil szervezetek klubhelyiségeinek kialakítása, eszközbeszerzése, programjai 10. célterület Célterület neve: "Kell egy hely"- civil szervezetek klubhelyiségeinek kialakítása, eszközbeszerzése, programjai Vonatkozó HPME azonosítója 670a10 Célterület azonosítója 1018284 Jogcím Közösségi

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

16. Veszélyt jelző táblák

16. Veszélyt jelző táblák 16. Veszélyt jelző táblák (1) A veszélyt jelző táblák: a) Veszélyes útkanyarulat balra (64. ábra), Veszélyes útkanyarulat jobbra (65. ábra); 64. ábra 65. ábra b) Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok ;

Részletesebben

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási

Részletesebben

kerékpáros nyom (pl: Iszák utca) kerékpáros nyom (pl: Sportcsarnok))

kerékpáros nyom (pl: Iszák utca) kerékpáros nyom (pl: Sportcsarnok)) 2012. 12.10. A biztonságos közlekedésért I. - Hol szabad kerékpározni? Kaposváron elkészült 7 kilométer hosszú kerékpárforgalmi úthálózat. Mivel a városban közlekedőknek több, Kaposváron eddig ismeretlen

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése

Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése ÚT 2-1.203:2006 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése 13. Útépítési Akadémia 2007-12-06 Kerékpárforgalmi létesítmények: Kerékpárút Gyalog és, Kerékpársáv (közösségi közlekedéssel közös sávok is) Kisforgalmi

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK)

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK) Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK) 2013. május 1-jei hatállyal módosult a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ. A változásokat

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN Németh Tamás Fejlesztési tanácsadó Tartalom TOP 1. körös felhívások összegzése 2016. II. félévben megjelenő Felhívások Terület- és Településfejlesztési

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Statisztikai adatok a teleházakról

Statisztikai adatok a teleházakról Statisztikai adatok a teleházakról A teleházak megoszlása működtetői kör szerint Működtető db Valós % 1,00 civil szervezet 78 55,7 2,00 önkormányzat vagy önkormányzati intézmény 55 39,3 3,00 vállalkozás

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben