60 Years of Pig Iron Production in Dunaújváros Historical Review of Shaft accretions effect for CO-utilization in Blast Furnace

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "60 Years of Pig Iron Production in Dunaújváros Historical Review of 1954-2014. Shaft accretions effect for CO-utilization in Blast Furnace"

Átírás

1 LII. évfolyam 2. szám (173) Kézirat lezárva: június TARTALOM ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter PhD Orova István Rokszin Zoltán Szepessy Attila Tarány Gábor Pap Zoltán 60 éves a nyersvasgyártás dunaújvárosban Történeti áttekintés az közötti időszakról 60 Years of Pig Iron Production in Dunaújváros Historical Review of Móger Róbert, Farkas Ottó A nagyolvasztó aknarészében elhelyezkedő tapadványok hatása a gázkihasználásra Shaft accretions effect for CO-utilization in Blast Furnace Horváth Ákos A Dunai Vasmű korábbi kapcsolatai a volt hazai járműgyártással, és jövőbeni lehetőségei The Earlier Relations of Dunaferr Dunai Vasmű with the National Construction of Vehicles and the Future Possibilities Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztő: Jakab Sándor Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kővári Éva Szabó Gyula Szente Tünde Hári László A reve képződésének és morfológiájának vizsgálata Study on scale generation and morphology Varga Tibor Hengerprofilmérő kifejlesztése az ISD Dunaferr Meleghengerműben Development of Roll Profile Measuring Equipment at ISD Dunaferr Hot Rolling Mill Bíró Koppány Ajtony Magyarországi vasúti-közúti intermodális szállítás értékelése Evaluation of rail-road intermodal transportation in Hungary

2 ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a címen Nyomtatás: Extra Média Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Dániel 2014

3 Pap Zoltán * 60 éves a nyersvasgyártás dunaújvárosban Történeti áttekintés az közötti időszakról Az I. sz. kohó üzembe helyezésének 60 éves évfordulója tiszteletére készült e cikk, amely kronológiai sorba állítva foglalja össze a Nagyolvasztómű legfontosabb eseményeit. Az áttekintés természetszerűleg nem teljes körű. A cikk írója csak a fontosabb történésekre helyezte a hangsúlyt. This article was written in honour of the 60 years anniversary of starting up the blast furnace number 1, and sums up the most significant milestones of the Blast Furnace Plant in chronological order. It is not a holistic review though, by its nature. The author only emphasized the most important steps. Bevezető A Nagyolvasztóműnél a kohók felépítésének kezdetétől a salakfeldolgozás megindulásáig eltelt időt tekintik hőskornak. Ebben az időszakban tanulták meg az itteni üzemekben dolgozók, hogyan zajlanak a technológiai és karbantartási folyamatok, hogyan kell azokat kézben tartani. Ezt követően egy viszonylag konszolidált időszak következett, amikor természetesen történtek fejlesztések, de lényegében a kapacitások maximális kihasználása volt a cél. A 80-as évek közepétől mind a technológiai színvonalban, mind a betétek minőségében nagymértékű fejlődés következett be, majd az ezredfordulótól jellemzően a környezetvédelemi elvárások szigorodása miatti beruházások kerültek előtérbe. A év elsősorban a kohóátépítés szükségessége miatt meghatározó jelentőséggel bír a Nagyolvasztómű és így a metallurgiai fázis életében kép: Épül a kohó és a léghevítőpark ( ) * Pap Zoltán kohó-üzemvezető, Nagyolvasztómű, ISD Dunaferr Zrt. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 51

4 Történeti áttekintés A Minisztertanács december 29-i határozatában Dunapentele községet jelölte ki a leendő Dunai Vasmű helyszínének. 2 db 700 m 3 -es kohó kialakítását tűzték ki célul, melyek alapanyag ellátását import vasérccel kívánták megoldani. Az ércek fizikai előkészítésére ércelőkészítőművet, a poros alkotók darabosítására tűzi zsugorítóművet terveztek. A nagyolvasztói salak egy részét granuláló berendezésben kívánták feldolgozni január 29. Megkezdődött az I. sz. kohó és a léghevítőpark tényleges építése. Az építés fázisait mutatja be néhány korabeli kép (1-4. kép) február 28. Megtörtént a 700 m 3 hasznos térfogatú I. sz. kohó ünnepélyes avatása és azt követően az első nyersvascsapolás, amivel kezdetét vette a dunaújvárosi nyersvasgyártás (5-6. kép) augusztus 13. Termelni kezdett az ércelőkészítőmű, melynek feladata a nyersvasgyártás és az ércdarabosításhoz felhasznált alapanyagok fogadása, ürítése, törése, osztályozása volt. (7. kép) szeptember 7. Üzembe helyezték az ércdarabosítóművet. A mű feladata, hogy megfelelő minőségű 7. kép: Ércelőkészítőmű 8. kép: Ércdarabosítómű 5-6. kép: I. sz. kohó ünnepélyes avatása és az első nyersvas csapolás zsugorítvánnyal lássa el a kohókat tervezett kapacitása 800 kt/év. (8. kép) október 19. Termelni kezdett a II. sz. kohó. A kohó profilja és mérete megegyezett az I.sz. kohóéval Az átépítést követően ráfújtak a 800 m 3 -re bővített I. sz. kohóra. Az átépítés azért volt egyedi a maga nemében, mert az első olyan kohóépítés volt, ahol a kohó medencéjébe karbontartalmú anyagok kerültek beépítésre. A kohó falazatának hűtése kohópáncélra szerelt hűtőtáskákkal történt Üzembe helyezték a 300 kt/év kapacitású billenő tálcás salakhabosító berendezést. Újabb típusú termék gyártása vált lehetővé, melyet elsősorban az építőipar hasznosított Megtörtént a II. sz. kohó átépítése a munkatérfogat 760 m 3 -re történő növelésével. Bevezetésre került az olajbefúvás technológiája m 3 -es munkatérfogatúra építették át az I. sz. kohót A salaktermékekre vonatkozó igény minél szélesebb körű kielégítésére egy 300 kt/év kapacitású granulálóberendezés került beüzemelésre ezzel a cementipar számára lehetővé vált a granulált kohósalak gyártása. A kohóknál a koksz mellé eddig póttüzelőanyagként alkalmazott olajat a jóval egyszerűbben felhasználható földgázra cserélték. 52 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

5 1967. Megvalósult a II. sz. kohó részleges átépítése aknafal cserével, függőleges belső kialakítású hűtőlapok felhasználásával Megtörtént az I. sz. kohó átépítése a munkatérfogat megtartása mellett. A medencébe a kor színvonalához képest jó minőségű lengyel karbon blokk került beépítésre. Az Ércdarabosító-üzemrészben elindult a mészégető kemence Megvalósult a II. sz. kohó teljes átépítése, a kohó térfogatának növelése 760-ról 960 m 3 -re. Kezdetét vette a munkatérfogat növelése és a kohóprofil változtatása, melyek célja a nyersvas mennyiségének növelése volt Megkezdődött a II. sz. kohó léghevítőparkjának átépítése, melyet úgy hajtottak végre, hogy a léghevítőpark az átépítést követően képes legyen a magas toroknyomású üzemmenet megvalósítására. Üzembe helyezték a 4. léghevítőt Átépítették az I. sz. kohót a kohótérfogat 200 m 3 -rel történő bővítésével a növekvő nyersvas termelési igény kielégítésére. Előkészületek történtek a növelt toroknyomású üzemmenet kialakítására. A kohó élettartamát alapvetően befolyásoló medence kialakítása angol karbonblokkokból történt Átépítették a II. sz. kohót. A kohófenék döngöléssel, csehszlovák karbonmasszából készült. Újítás volt a magas toroknyomású üzem, és az elpárologtató hűtési rendszer bevezetése. A kohó az átépítéstől kezdve magas toroknyomással üzemelt, ezáltal a termelékenység nőtt, a tüzelőanyag-felhasználás pedig csökkent A nyersvas önköltség csökkentése érdekében nagyüzemi kísérletek kezdődtek az ércelegy javítására indiai vasérc és svéd pellet felhasználásával. Az I. sz. kohón egy nem beütemezett átépítés történt a medence kilyukadása miatt Üzembe helyezték az I. sz. kohón a 4. léghevítőt Megtörtént az I. sz. kohó átépítése a magas toroknyomású üzemmenetnek megfelelő módon Kezdetét vette a pellet üzemszerű felhasználása a korábban említett svéd és indiai pelletek adagolásával (9. kép). Az Ércdarabosító-üzemrészben a pellet felhasználással párhuzamosan kezdetét vette a magas bázikusságú zsugorítványgyártás A szárazon oltott koksz felhasználásának kezdete. Ennek az eseménynek igen jelentős hatása volt a kohók működésére, mivel a korábban vízzel történő oltási módról a nitrogénhűtésre tértek át. A koksz minősége ugrásszerűen javult, miközben a nedvességtartalma szinte nullára csökkent. 9. kép: Svéd pellet Átépült a II. sz. kohó teljes térfogata 1033 m 3 -re bővült. A korábbi hatoszlopos tartószerkezetet négyoszloposra cserélték, ezáltal a kohón végzett karbantartási munkák sokkal könnyebben megvalósíthatóvá váltak. Számítógépes folyamatirányító rendszer került bevezetésre a finn Rautaruuki tapasztalatainak felhasználásával. A torokzáró berendezést új típusú ukrán Azovmash cég által gyártott torokzárra cserélték ennek hatására a korábbi években megszokott 1 éves tartósság 3 évre növekedett, ami hatalmas jelentőségű volt az üzemidő-kihasználás és a termelhető nyersvas mennyisége szempontjából is Méreteinek megtartása mellett megtörtént az I. sz. kohó átépítése 7 éves kampányidőre. Az Ércdarabosítóüzemrészben az anyag- és energiaköltségek csökkentése érdekében jobb minőségű ércek (Fe > 60%, SiO 2 < 10%) kerültek felhasználásra Sumitomo típusú gyújtókemencéket üzemeltek be az Ércdarabosító-üzemrészben (10. kép). A beruházás megvalósításával az ércdarabosítási folyamat beindításához szükséges hő jóval egyenletesebben oszlik el az elegy felületén javítva a zsugorítvány minőségét. Ezzel párhuzamosan kezdetét vette az üzemrész szabályozásainak számítógépes irányítása. 10. kép: Sumitomo típusú gyújtókemence Megkezdődött a cementkötés nélküli tűzálló anyagok alkalmazása a kohói főcsatornák munkabélésének kialakítására. Befejeződött az Ércdarabosító üzemrészben az elegyalsói mérések automatizálása Átépült a II. sz. kohó méreteinek megtartása mellett, 6 éves kampányidőre Az I/4-es léghevítő átépítésével megkezdődött az I. sz. kohó léghevítőparkjának rekonstrukciója, melynek keretében Hoogovens típusú keramikus égők kerültek beépítésre. Ezek alkalmazásával a tüzelőanyag-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás csökkent Megvalósult az I. sz. kohó átépítése, melynek során a kohó méreteiben nem történt változás. A felhasznált tűzálló anyagok tekintetében jelentős mértékű javulást sikerült elérni, ennek eredményeként a tervezett kampányidő 9 évre nőtt. A kohómedencébe kiváló minőségű grafit- és karbonblokkok, az aknába magas Al 2 O 3 -tartalmú samott-téglák kerültek. Az Ércdarabosító üzemrészben megtörtént a visszatérő anyag szabályozott adagolása. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 53

6 11. kép: Zsákos porleválasztó-berendezés A kohók csapolása során keletkező nagymértékű porkibocsátás csökkentésére zsákos porleválasztó-berendezés került beüzemelésre (11. kép) ez a II. sz. kohót szolgálta ki Az I. sz. kohón elvégzett torokzáró berendezés cseréje alatt megtörtént a zsákos porleválasztóra történő rákötés, ettől kezdve mindkét kohón nagymértékben javult az öntőcsarnok levegője. A berendezés segítségével éves szinten közel 1400 tonnával csökkent a porkibocsátás. Kezdetét veszi a világ egyik legjobb minőségű finomércének, a svéd magnetitnek az Ércdarabosító-üzemrészben történő feldolgozása Változatlan munkatérfogattal 10 éves kampányidőre átépült a II. sz. kohó. A kor szellemének megfelelően a kohómedence tócsamélysége megnövelésre került így csökkenthetővé vált a medence kopása. A medencébe kiváló minőségű mikroporózus karbonblokk és mullit került, a kohó akna részébe magas hőállóságú samott-téglákat építettek. Az átépítés alatt a teljes kohópáncél és a kohói tűzálló anyag, valamint a forrószél biztosítását szolgáló vezetékrendszer tűzálló bélését kicserélték. Hosszú kísérletsorozatot követően a kohói érces betétben a zsugorítvány/pellet részaránya elérte az 50-50%-ot, amely a gazdaságosság és a maximálisan megtermelhető nyersvas mennyiség optimumaként állt elő. Az Ércdarabosító-üzemrészben a mészégető-kemence leállításával csökkent a környezetet terhelő pontforrások száma Sor került a mihajlovszki (orosz) és a KPBA (svéd) pellet kísérleti kohósítására. A kohósítási kísérletek tükrözték a lágyulási vizsgálatok eredményeit, miszerint a Dunaferr zsugorítványhoz és a kohók lágyulási-olvadási zónájához leginkább a lebegyinszki és a svéd pellet illeszkedik. A zsugorítógépeken megteremtették a feltételeket a 400 mm-es rétegvastagság eléréséhez A II/2-es léghevítő átépítésével kezdetét vette a II. sz. kohó léghevítőparkjának rekonstrukciója, melynek célja a léghevítők 15 éves tartósságának szavatolásán túl a környezetvédelmi előírások betartása volt Az I. sz. kohó részlegesen átépült. Tulajdonosi döntés értelmében a kohó tervezett kampányideje 5 év volt, ennek megfelelően a korábbi átépítésekhez képest gyengébb minőségű tűzálló anyagok beszerzésére került sor. Az átépítés során megvalósult a kohópáncél és a medence karbonblokkjainak részleges cseréje. Ugyancsak részlegesen kerültek kicserélésre a kohó falazatát védő hűtőlap-sorok is. Megtörtént a kohó forrószélellátását biztosító vezetékrendszer tűzálló falazatának teljes felújítása is A környezetvédelmi előírások betartása érdekében megvalósításra került a léghevítők automatikus tüzelésszabályozása, melynek hatására a berendezések CO-kibocsátása közelítőleg a tizedére csökkent (1. táblázat). Az érces betétbe adagolásra került dió II. -koksz (10-25 mm) mindkét kohón, melynek hatására a gázkihasználás javult, a fajlagos kokszfelhasználás csökkent. A mintegy 40 kg/tonna nyersvas diókoksz felhasználással a Nagyolvasztómű éves szinten cca. 1 Mrd Ft-ot takarított meg A szigorodó jogszabályi háttér a zsugorítványgyártás területén is szükségessé tette új porleválasztó berendezés megépítését. Az elektrosztatikus porleválasztó berendezésnek köszönhetően a porkibocsátás nagymértékben csökkent A gazdasági válság hatására az előző évben megkezdett termeléscsökkentés határozta meg az egész év munkáját. Minden termelési-műszaki mutató a korábbi évekhez képest más irányt vett fel. A kohók elegyszerkezetében jelentős változás történt. A zsugorítvány/pellet részarány 60/40% közelébe módosult. Az Ércdarabosító-üzemrész rendkívül sokféle, korábban nem alkalmazott anyag felhasználására kényszerült e hatások következtében a nyersvas minősége romlott az előző évekhez képest. Jelentős sikerként lehet azonban elkönyvelni, hogy a kohók így is teljesítették a termelési programot, tartósan egyik kohót sem kellett megállítani, csak néhány rövid kohóállásra került sor Folytatódtak a 2009-től beindult kedvezőtlen folyamatok, az alapanyag beszerzés egyre hektikusabbá vált. Többféle anyag bukkant fel a kohók alapanyagaként elsősorban a zsugorítói elegyen keresztül. Ezen anyagok között voltak ugyan értékes ércek is, de időszakonként akár egyetlen elegyalkotó hiányában kohósításra csaknem alkalmatlan termék került le a darabosító szalagokról. Egyre nagyobb mértékben kényszerült rá az üzem a jelentős mennyiségű szennyezőt tartalmazó anyagok felhasználására (pl. konverter iszap). A pellet részarány az érces betétben folyamatosan csökkent, 2013 márciusában 100%-ban kikerült az elegyből január 22-én az I. sz. kohó leállt elkezdődhettek az átépítési előkészületek. 1. táblázat: Légszennyezőanyag-kibocsátás javulása Légszennyező anyag Határérték Kibocsátás tüzelésszabályozás előtt tüzelésszabályozás után CO (P73+P74) 3,0 kg/tonna nyersvas 10,65 kg/tonna nyersvas 0,89 kg/tonna nyersvas NO x (P73) 500 mg/nm 3 63,5 mg/nm 3 35,6 mg/nm 3 NO x (P74) 500 mg/nm 3 118,6 mg/nm 3 9,1 mg/nm 3 54 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

7 A 60 év eredményei számokban A nyersvasgyártás történetének hat évtizede alatt jelentős változás történt a kohók hasznos térfogatában, profiljában, a felhasznált tűzálló anyagok minőségében, a kohói betétek összetételében (koksz, érces betét) és a technikai környezetben. Az alábbiakban bemutatott néhány diagram szemlélteti az elért eredményeket. Az 12. képen a Nagyolvasztóműben felépített első kohó (1954; 700 m 3 ) profilja kerül összehasonlításra a Nagyolvasztómű legnagyobb kohójának (2001; 1033 m 3 ) profiljával jól látható a lényeges eltérés. A méretbeli különbözőségeken kívül hatalmas léptékű eltérés van a beadagolt elegy és koksz, valamint a csapoló nyíláson kifolyó nyersvas és salak minőségében és mennyiségében is. A kohóba adagolt érces betét Fe-tartalmát és minőségét reprezentáló elegykihozatal látható a 13. képen. A megindulást követő évek után tartósan stabil ~ 46 %-os elegykihozatallal dolgoztak a nagyolvasztók. A pelletkísérletek megkezdésével és az ércdarabosítói ércek minőségjavításával ez jelentősen megváltozott. Az utóbbi évek elegykihozatal csökkenését a pellet-típusváltások, a zsugorítói elegyhez felhasznált ércek szegényedése, valamint a pelletek felhasználásának elmaradása okozta. A 13. képen a kohók és a betét korszerűségét is reprezentáló fajlagos tüzelőanyag-felhasználási mutató is látható. A kohók indulását követően a javuló feltételeknek köszönhetően a fajlagos tüzelőanyag-felhasználás jelentős mértékben csökkent (~30%-kal) megközelítőleg 780 kg/ tonna nyersvas értékre. Ezt követően két csökkenés is látható még a fajlagos tüzelőanyag-felhasználásban: a jelentősebb főként a III. kokszolóblokk megindulását követően a szárazon oltott kohókoksz felhasználásának köszönhető. Az előző két mutató meghatározta az éves szinten lecsapolt nyersvas mennyiségét, illetve az egységnyi üzemidőre jutó nyersvastermelést (14. kép). Elmondható, hogy az üzemnapi termelés 2009-ig szinte töretlenül fejlődött. Jelentős csökkenés következett be 2009-ben a gazdasági környezet kedvezőtlen alakulása miatt, majd 2013-ban az I. sz. kohó leállítása okán. A műszaki színvonal egyik fokmérője a kohók forrószél-hőmérséklete, illetve a gázkihasználás mértéke (15. kép). A forrószél hőmérsékletén cca. 650 C-ot sikerült növelni re az átlagos hőmérséklet 1080 C volt. Az utolsó évek csökkenése a válság és a kohói betétek változásának számlájára írható. A gázkihasználás mértéke is jól mutatja a fejlődést. A megfelelő gázkihasználás elérése elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a kohók tüzelőanyag felhasználása csökkenjen. A változást a torokpáncéllal történő anyagelrendezés optimalizálásával, valamint a felhasznált alapanyagok minőségének javításával sikerült elérni. A Dunaferrnél termelt nyersvas jellemzőire az egyik legnagyobb hatása a zsugorítvány összetételének és minőségének van. A 16. kép mutatja a zsugorítvány Fe-tartalmának és bázikusságának változását a kezdetektől napjainkig. 13. kép: A kohók elegykihozatala és fajlagos tüzelőanyag-felhasználás ( ) 12. kép: Kohóméretek összehasonlítása (1954/2001) 14. kép: A kohók üzemnapi termelése ( ) ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 55

8 A Nagyolvasztóműben az I. sz. kohó 1954-es indulása óta ~ tonna koksz felhasználásával ~ tonna elegy került feldolgozásra ebből összesen tonna nyersvas készült. A nyersvasgyártás jövője kizárólag a tulajdonosok stratégiai döntésétől függ. Valamennyi kohós szakember bízik a nyersvasgyártás fennmaradásában (18. kép), az integrált acélgyártási technológia létjogosultságában! 15. kép: A kohók forrószél-hőmérséklete és a kohók etaco változása ( ) kép: A zsugorítvány Fe-tartalma és bázikussága ( ) A zsugorítványbázikusság értékein látható, hogy erősen bázikus zsugorítvány került le az ércdarabosító szalagokról. Meg kell jegyezni, hogy a zsugorítvány bázikussága a kohói elegyszerkezet függvénye. A 90-es évek elejétől kezdetét vette a savanyú pelletek kohósítása, amit a zsugorítvány bázikusságának növelésével lehetett ellensúlyozni. A Nagyolvasztómű technológiai és karbantartó folyamatait az ott dolgozó szakemberek irányítják, végzik. A munkavállalói létszám alakulását mutatja be a 17. kép. Az átlagosan 700 fős létszám évtől meredeken zuhant, napjainkra a statisztikai létszám 500 fő alá csökkent. 18. kép: Látképek a kohóról (1954, 2014) kép: A Nagyolvasztómű átlagos statisztikai létszáma ( ) 56 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

9 Móger Róbert, Farkas Ottó * A nagyolvasztó aknarészében elhelyezkedő tapadványok hatása a gázkihasználásra A nagyolvasztó falazatán kialakult, megvastagodott tapadványréteg károsan befolyásolja az anyagoszlop levonulását, hatással van a nagyolvasztó energetikai egyensúlyára is, amely végső soron a CO 2 -kibocsátás növekedését okozza. Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a zónák, melyek esetében a tapadványréteg vastagságának kiemelt jelentősége van és ez milyen hatással van a nagyolvasztó gázáramlási viszonyaira. Hőátadási modell, tapadványrétegből vett minták és a nagyolvasztó jellemző működési paramétereinek statisztikai elemzésével meghatároztuk a nagyolvasztói tapadványréteg vastagságának, és ennek a gázkihasználásra gyakorolt hatásának megállapítására szolgáló matematikai modelleket. On the lining of the Blast Furnace accretion created has a harmful effect for burden descent, moreover has a negative effect for Blast Furnace energy balance. Finally CO 2 -emission is increased because of accretion formation.blast Furnace zones were examined where the accretion thickness has a significant effect for the BF gas stream. With the heat transfer model, the samples taken from the accretion and statistically analysing of typical operating parameters of the blast furnace, mathematical model was created in order to be determined the thickness of blast furnace shaft accretion and the affect of it on gas utilization. Bevezető A nagyolvasztóba az alapanyagokkal beadagolt alkáliák és cink számos káros hatása mellett [1-3], részt vesz a nagyolvasztói tapadványképződési folyamatokban [4, 5]. Ezek kialakulási mechanizmusára vonatkozó vélemények eltérőek [6, 7]. Ugyanakkor a tapadványok gázáramlást, CO-kihasználást befolyásoló hatására vonatkozólag korlátozott információk állnak rendelkezésre. Nemzeti Kutatási Programot indítottunk annak érdekében, hogy a tapadványképződés és a gázáramlási viszonyok kapcsolatrendszerét feltárjuk, konkrét összefüggést keressünk a tapadványréteg vastagsága és a redukáló gáz metallurgiai kihasználása között. A kutatási programhoz szükséges működési adatokat az ISD Dunaferr Zrt. 2. sz. nagyolvasztó mérési adatbázisa biztosította. A hőátadási modellszámításokhoz szükséges tapadványminták ugyanezen vállalat átépítésre leállított 1. sz. nagyolvasztójából származnak. A tapadványminták hővezetési tényezőjének mérése a Miskolci Egyetemen történt. Elméleti háttér A nagyolvasztó falazatának belső oldalán kialakult különböző méretű, nagyságú, morfológiájú és darabszámú tapadványoknak a kohójárat egyenletességét gátló, valamint különböző üzemzavarokat (anyagoszlop megakadás, zuhanás, medencelehűlés stb.) gerjesztő hatása mellett feltételezhető, hogy befolyást gyakorol a gáz/anyagoszlop hőátadási, valamint a vas-oxid redukciós folyamatainak hatékonyságára, azaz az áramló gáz hőtani és metallurgiai kihasználásának mértékére. A tapadványok hatást gyakorolnak a nagyolvasztó torokrésze felé áramló redukálógáz sebességére, irányára melynek elméleti magyarázatát az alábbiakban foglaljuk össze. A gravitációhatás figyelmen kívül hagyásával, konstans gázsűrűség feltételezésével specializált formátumú Bernoulli-egyenlet írja le az áramlási viszonyokat: 1 2 p + ρ v = (=konstans nyomás), 2 p1 2 melyben p 1 és p 2 az eredeti és módosult gáznyomás (sztatikai nyomás), r a gázsűrűség, v pedig a gáz sebessége. A képletből következik, hogy az áramlási útvonal azon szakaszán, ahol kisebb a nyomás ott nagyobb a sebesség és viszont. Az aknafalon képződött tapadvány a gázáramot tehát lényegében a Venturi-cső elvének megfelelően működteti, azaz az eredeti Bernoulli-képletből levezethetően, a kiinduló gázáramsebesség (v 1 ) és áramlási keresztmetszet (q 1 ) szorzata egyenlő a szűkített keresztmetszet (q 2 ) és az ott kialakult gázáramsebesség (v 2 ) szorzatával, vagyis q1 v1 = q 2 v 2 q1 Ebből következik, hogy v 2 = v1, q azaz a tapadvány kialakulásának tartományában leszűkült áramlási keresztmetszet magasságának térségében a gázáramsebesség, az eredeti és a leszűkült áramlási keresztmetszet hányadosával növelt mértékben nagyobb lesz. Ezt a hatást szemléltettük az 1. ábra bal oldalán található nagyolvasztómetszeten. Minthogy a hőátadás és az indirekt vasoxid-redukció folyamatához rendelkezésre álló időtartam a gázsebesség növekedése révén a tapadvány magassági tartományában csökken, így reálisan feltételezhető, hogy a gázkihasználás mértéke ott, a tapadvány vertikális és horizontális kiterjedésének függvényében csökken. 2 * Móger Róbert Metallurgiafejlesztési főosztályvezető, Technológiai Igazgatóság, ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Farkas Ottó Professor Emeritus, Miskolci Egyetem ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 57

10 1. ábra: A nagyolvasztóakna-falazaton elhelyezkedő tapadvány hatása a redukálógáz áramlási irányára és a gázkihasználás szempontjából kiemelt jelentőségű nagyolvasztó zóna kijelölése A gáz CO-tartalmával lejátszódó indirekt vasoxid redukció legkedvezőbb hőmérséklet-tartománya ( C) [8], az akna alsó zóna térsége. Ezt a térséget az 1. ábra jobb oldalán, a sematikus nagyolvasztóábrán megjelöltük. A kiemelt zóna hőmérsékletét tekintve lényegében egybeesik a kohézív zóna szolidusz határológörbéje és annak az aknafalra vetített metszetét jelentő nagyolvasztóakna-szakasszal [9]. A továbbiakban ezt az aknaszakaszt vizsgáljuk részletesen, annak érdekében, hogy a falazaton elhelyezkedő tapadványnak a redukáló gáz metallurgiai kihasználására vonatkozólag releváns megállapításokat tehessünk. Az elfogadható alapelv szerint, a kialakuló tapadványréteggel helyenként megvastagodott aknafalazat külső páncélzat felé eső rétege alapvetően kisebb hőmérsékletű, mint a tapadványmentes falazaté. Azaz azonos hűtővízáram-jellemzők (beáramló hűtővíz-tömegáram és -hőmérséklet) esetén a tapadványréteget hordozó aknafalfelület hűtésével távozó hűtővízhőmérséklet növekedésének mértéke annál kisebb, minél vastagabb tehát radiális irányban minél kiterjedtebb a képződött tapadvány. Vizsgálat A vizsgált nagyolvasztó hűtőlapjain soronként elvégzett jellemző hűtővíz paraméter mérési eredmények megerősítették, hogy nagyolvasztó nyugvó részére támaszkodó kohézív zónalábazat csökkenti a felfelé áramló redukáló gáz falazatnak és így a hűtővíznek átadott hőmenynyiségét. A nagyolvasztóakna alsó részétől jelentősen nő a hűtővízzel elszállított hőmennyiség, ami azt jelzi, hogy a gázok a kohézív zóna kokszablakain keresztül a kohó szilárd halmazállapotú anyagokat tartalmazó térfogatrészébe kerültek. Ezen magassági szinttől felfelé beszélhetünk klasszikus tapadványképződési folyamatokról, melyek szilárd halmazállapotú elegyalkotókból jönnek létre. A fentieknek megfelelően a kohézív zóna szolidusz határológörbéje és annak az aknafalazatra vetített merőleges metszete által meghatározott zónát tárgyaljuk részletesen az alábbiakban. A nagyolvasztó egyenletes járata csak úgy valósulhat meg, ha mind a szilárd, mind pedig az olvadék zónában megfelelő mértékű a gázáramlás. Az olvadékzóna vizsgá 58 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

11 latától jelen kutatás során eltekintettünk, azt gázáramlás szempontjából megfelelőnek tételeztük fel. A szilárd zónában a megfelelő mértékű és eloszlású gázáramlást leginkább a gázpermeabilitás és a gázkihasználás paraméterek mutatják. Ezen jellemzők segítségével egyegy olyan időszakot választottunk ki, amely kedvezőnek (megfelelő gázkihasználás és gázpermeabilitás), illetve kedvezőtlennek (csekély gáz-permeabilitás és kismértékű gázkihasználás) tekinthető. A gázáramlási szempontból kedvezőnek minősítettük azt az időszakokat ( ), ahol: az adott időszakra vonatkozó gázkihasználás átlagos értéke >42%, az adott időszakra vonatkozó gázpermeabilitás átlagos értéke >0,85. Míg kedvezőtlennek tekintettük azt a periódust ( ), ahol az adott időszakra vonatkozó gázkihasználás átlagos értéke <38%, az adott időszakra vonatkozó gázpermeabilitás átlagos értéke <0,75. A két gázáramlási időszakban a nagyolvasztóba adagolt alapanyagok összetétele és részaránya (60% zsugorítvány és 40% pellet), valamint a torokpáncél pozíciók is lényegében megegyeztek. Eredmények részletezése A két gázáramlás szempontjából markánsan különböző időszak db jellemző paraméterét feldolgozva az alábbi megállapítások tehetők: a kedvező gázáramlási időszak átlagos falazat- és hűtőlap-hőmérsékletek a nagyolvasztó akna alsó részén és az akna középső részén egyértelműen magasabb értékeket mutatnak, azaz ebben az időszakban a falazaton kismértékű tapadványréteg volt jelen, ami megfelelő gázáramlást biztosított, ellentétben a kedvezőtlen gázáramlási időszakkal. Az akna-középsőrész fölötti zóna említett hőmérsékletei nem térnek el markánsan egymástól a két időszakban. A tapadvánnyal terhelt falazatú (kedvezőtlen gázáramlású) időszakban a tapadványok gázáramlási irányt és sebességet módosító hatása miatt az elegy felszíne felett mért hőmérsékletek különösen a nagyolvasztó tengelye mentén nagyobbak, mint a tapadványmentes falazatú (kedvező gázáramlási) időszak esetében. Hőátadási modell kidolgozása. A nagyolvasztóakna hőátadási folyamatainak, tapadványréteg vastagságának vizsgálatához hőátadási modellt dolgoztunk ki (2. ábra). A korábbi szakirodalomban bemutatott modellhez képest [10], az általunk kidogozott modell figyelembe veszi a nagyolvasztó-munkatér és a tűzálló falazat közötti hőátadási folyamatot, valamint a különböző tűzállófalazat-komponenseket. A modellben lehetőség van a különböző hőátviteli tényezővel rendelkező hűtőlapok vizsgálatára is. A hőátadási modellen feltüntetett jelölések értelmezése: T km a nagyolvasztó-munkatér hőmérséklete a vizsgált hűtőlap környezetében T tap a tapadványréteg nagyolvasztó-munkatér irányába eső felületi hőmérséklete T 1 a samott tűzálló falazatnak a tapadvány irányában eső felületi hőmérséklete T 2 a vizsgált hűtőlap hűtőbordái között elhelyezkedő massza samott tűzálló falazat irányába eső felületi hőmérséklete T 3 a vizsgált hűtőlap melegoldali hőmérséklete T 4 a vizsgált hűtőlap hidegoldali hőmérséklete T vbe a vizsgált hűtőlapba belépő hűtővíz hőmérséklete T vki a vizsgált hűtőlapból távozó hűtővíz hőmérséklete S t a samott tűzálló falazat rétegvastagsága a samott tűzálló falazat rétegvastagsága S 2 2. ábra: A nagyolvasztó hűtési modellje beépített hűtőszerelvény esetén ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 59

12 S 3 a samott tűzálló falazat és a vizsgált hűtőlap közötti massza rétegvastagsága a 1 a hőátadási tényező a nagyolvasztó munkaterében l 2 a samott tűzálló falazat hővezetési tényezője l 3 a samott tűzálló falazat és a vizsgált hűtőlap közötti massza hővezetési tényezője k 4 a vizsgált hűtőlap hőátviteli tényezője (konstrukciós alapadat) A hl a hűtőlap felülete q hőáramsűrűség A könnyebb érthetőség érdekében a hűtőlap nagyolvasztópáncél felé eső oldalát hidegoldal -nak, míg a munkatér irányába eső oldalt melegoldal -nak neveztük el. Hőátadási modell alkalmazása. Annak érdekében, hogy a tapadványképződés vagy a tapadványleválás folyamata viszonylag egyszerűen mérhető paraméterekkel megfigyelhető legyen, az előzőekben bemutatott hőátadási modellel a nagyolvasztóakna alsó részén elhelyezkedő (17,6 magassági szint) hűtőlapjainak hidegoldal -on mért hőmérsékletértékeit vizsgáltuk. Az adott nagyolvasztó vizsgált magassági szintjének kiválasztási oka a következő fejezetben részletesen elemzésre kerül. Ezek alapján a tapadványnak, a hidegoldal -i hűtőlap-hőmérsékletek függvényében mutatkozó vastagságát meghatározó, alábbi regressziós összefüggést állítottuk fel: y= 7633,3 e -0,1204 x r = 0,90 (1) A kedvező korrelációs együtthatóval rendelkező összefüggésben az y a tapadvány vastagsága mm-ben, az x a hűtőlap hidegoldal -i hőmérséklete C-ban. Minthogy a hűtőlap(ok) hidegoldal hőmérsékletei (x), és az azonos szinten (17,9 és 17,6 m) mért falazat-hőmérsékletek (y) között meghatározott, és a 3. ábrán szemléltetett, valamint az y= 1,3181 x 1,0514 r = 0,88 (2) képlettel kifejezett összefüggés igen szoros, természetes, hogy a tapadványréteg vastagságát, a falazat-hőmérsékletek függvényében meghatározó y= x -3,246 r = 0,86 (3) egyenlet is erős kapcsolatot tanúsít az y (mm) és az x ( C) értékei között, amint azt a 4. ábrában feldolgozott mérési eredmények mutatják. 3. ábra: Az akna alsó rész ( 18 m) falazat- és hűtőlap-hőmérsékletek közötti kapcsolat A fenti ábra két pontserege a vizsgálatra kiválasztott két periódust (kedvezőtlen és kedvező gázáramlási időszakok) jellemzik. Így a rendelkezésre álló és egyszerűbben mérhető, vagy legmegbízhatóbb bázisértékeket biztosító paraméterek (hűtőlap- vagy falazat-hőmérséklet) megválasztásával (esetleg ellenőrzés végett mindkettő figyelembevételével) nyomon követhető a tapadványképződés, ill. -leválás folyamata. 4. ábra: Az akna-alsórészi ( 18 m) falazathőmérsékletek és az ott létrejött tapadványvastagság összefüggése Nagyolvasztói akna-alsórész falazat- és hűtőlaphőmérsékletei és a gázkihasználás kapcsolata. A nagyolvasztóakna alsó részének (16,0-20,8 m-ig) átlagos falazatés hűtőlap-hőmérsékletei tehát markánsan különböznek egymástól a vizsgált két időszakban. A kapcsolatrendszer feltárása érdekében a nagyolvasztó mindkét vizsgált időszakának gázkihasználás-adatait (1 órás átlagértékek) együttesen ábrázoltuk az alsó aknarész falazathőmérsékleteinek függvényében az 5. ábrán. Tapadványképződés szempontjából a kohézív zóna szolidusz hőmérsékleteinek helyét jelző harangfelület, illetőleg függőleges metszetében a haranggörbe magassága által meghatározott akna-alsótartomány rendelkezik kiemelkedő jelentőséggel. A vonatkozó nyomásviszonyok arra utalnak, hogy ennek az időben kismértékben változó kiterjedésű tartománynak a magasságában helyezkednek el a vizsgált nagyolvasztó 16, 18 és 21 m-es magasságok kerületein működő mérőhelyek. A nagyolvasztóakna alsó részének három különböző magassági szintjére vonatkozó mérési adatok felhasználásával végzett regresszióanalízis eredményét az 5. ábrán megjelenített három regressziós görbe, illetve azok korrelációs együtthatói mutatják. Az ábrán bemutatott összefüggések egyértelmű tájékoztatást adnak az akna alsó részének falazat-hőmérsékletei és a gázkihasználás mértékének változása között. A gáz CO-tartalmával lejátszódó indirekt vasoxidredukció legkedvezőbb hőmérséklet-tartományát ( C) magába foglaló három mérési zóna (16,0; 17,6 és 20,8 m) 4,8 m magas aknatartományára vonatkoztatott mérési adatok regresszióanalízisének eredményeként az alábbi matematikai formulák születtek: 16,0 m-es magasságra vonatkozólag y = 6,8401 ln x + 9,82 r = 0,71 (4) 60 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

13 5. ábra: Az akna-alsórészi falazathőmérsékletek és a gázkihasználás kapcsolata 17,6 m-es magasságra vonatkozólag y = 7,5805 ln x + 9,39 r = 0,67 (5) 20,8 m-es magasságra vonatkozólag y = 5,1061 ln x + 18,18 r = 0,58 (6) ahol O 2 y a gáz CO-kihasználása (h CO = 100) O + O 2 térfogat %-ban, a CO és CO 2 pedig a torokgáz alkotói, térfogat%-ban kifejezve, x az akna-alsórész falazathőmérsékletei, C-ban. A matematikai összefüggések, illetve az azokat megjelenítő regressziós görbék láthatóan jól harmonizálnak, és a folyamatra ható más tényezők (a hidegszélnyomás, a koksz reakcióképessége, az érc redukálhatósága, a primersalakképződés, az elegyalkotók és a koksz elrendeződése stb.) közreműködésének szem előtt tartásával jónak mondható korrelációs együtthatók is a sztochasztikus kapcsolat erősségét tanúsítják. Az akna térségében süllyedő anyagáram irányába haladva látható, hogy egyre mélyebb (20,8; 17,6; 16,0 m) aknamagasságok mérési szintjeire vonatkozó függvénykapcsolat erőssége (r) fokozatosan növekszik (0,58; 0,67; 0,71) arról tanúskodva, hogy az akna alsó tartományaiban a tapadvány(ok) kialakulásának hatása a gázkihasználásra egyértelműbb, mint a felsőbb zónákban. Az akna-alsórész bemutatott három meghatározó magassági szintjének falazathőmérséklet átlagértékei mutatják a legerősebb korrelációs kapcsolatot (r=0,76) a gázkihasználással, mutatva azt, hogy mindhárom szint együttes kumulatív hatása egyértelműbben befolyásolja a gázkihasználás mértékét. Ennek a megállapításnak alapja és oka minden bizonynyal a gázáramlási viszonyoknak, az akna alsó térségében kialakult speciális módozatában rejlik. Ugyanis az akna egyre mélyülő tartományában a kohézív zóna megjelenésének következtében a felső (szilárd) zónákban még kör keresztmetszetű áramlási felülete, egyre kisebb szélességű körgyűrűvé válva, lecsökkent áramlási felületet hoz létre. Következésképpen valamely adott és azonos nagyságú tapadvány a leszűkült áramlási keresztmetszetnek nagyobb hányadát zárja el és ennek arányában megnövekedett gázsebességet, s így kisebb tartózkodási időt generálva, a gázkihasználás csökkentésére határozottabb hatást fejt ki. A gázkihasználás értékei mivel a torokgázelemzés eredményeire épülnek természetesen a különböző magassági zónákban képződött tapadványok arra gyakorolt hatásainak összességét mutatják. A 16, 18 és 21 m-es zónák mérési eredményeinek elkülönített vizsgálata ezért csak kiegészítő jellegű és csupán a sztochasztikus kapcsolatok erősségének (korrelációs együtthatók) kialakításában tanúsított szerepük viszonylagos mértékének feltárását szolgálja. A kapott eredmények mérési zónáktól elkülönített összevont értékelése révén meghatározott kumulatív regressziós görbe matematikai egyenletét az alábbi formula adja: y = 7,0821 ln x + 9,78 r = 0,76 (7) mely függvényt az 5. ábra szintén megjeleníti.(az x és y jelentései azonosak a zónákra vonatkoztatott egyenletekével). A kumulatív görbe láthatóan jól általánosítja az egyes mérési síkokra vonatkozó eredményeket, jó korrelációs együtthatót produkálva. Ugyanakkor a C-os hőmérséklettartományban amely egyfajta választóvonalnak tekinthető a tapadvánnyal terhelt illetve a tapadványmentes falazat között a 17,6 m-es magasságban mért eredményeket hordozó összefüggés és annak regressziós görbéje tanúsítja a legreálisabb kölcsönhatást, amint azt az 5. ábra egyértelműen mutatja. Ezért és a megjelölt magassági zónában rendelkezésre álló hűtőlap- ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 61

14 hőmérsékleti mérési lehetőségek eredményeinek felhasználhatósága miatt a továbbiakban a 17,6 m és a 17,9 m-es zóna képezi a vizsgált tartományt. Az 5. ábrán feltűnik, hogy a gázkihasználás változását az aknahőmérsékletek módosulásának függvényében bemutató pontsereg mezője 80 C-os falazat-hőmérsékletekig, csekély mértékben növekvő falazat-hőmérsékletekre is, ugrásszerűen emelkedik, minthogy a 4. ábra tanúsága szerint ebben a 80 C-ig növekvő hőmérséklettartományban csökken a tapadványréteg vastagsága a legnagyobb intenzitással. A tapadványréteg megszűnése, vagy hiánya esetén a gázkihasználás gyakorlatilag beáll az arra ható ismert tényezők által meghatározott értéksávba. Azaz a pontsereg mezője a falazat-hőmérséklet további növekedésétől csaknem függetlenné válik, s így az ábrázolásban gyakorlatilag közel vízszintes marad. A pontsereg mezősávjának C-on bekövetkező, közel 90 -os törését a regressziós görbék nem követ(het)ik tökéletesen. Megállapítható tehát, hogy 80 C-nál nagyobb falazathőmérsékletnél, annak növekedése gyakorlatilag már nincs számottevő összefüggésben a gázkihasználással, minthogy az arra ható tapadvány jelenléte már csekély. A tapadványréteg vastagsága és a gázkihasználás kapcsolata. A tapadványképződés és a gázkihasználás összefüggéseiről a 6. ábra nyújt tájékoztatást, melyben a regressziós görbe egyenlete: y = -0,0227 x + 44,0 r = 0,80 (8) melynek megfelelően a tapadványréteg vastagságának minden 10 mm-es növekedése a CO-kihasználást 0,227%-kal csökkenti, következésképpen a fajlagos kokszfogyasztást 1,6 kg/tnyv., a CO 2 -emissziót pedig 5,2 kg/t nyv. mennyiséggel növeli. Az ábrán hasonlóan a korábban bemutatottaknál a két gázáramlás szempontjából markánsan különböző adathalmaz elkülönül egymástól. 6. ábra: Az akna alsó részének ( 18 m) tapadványréteg-vastagsága és a nagyolvasztó gázkihasználása közötti összefüggés Összefoglalás A nagyolvasztóba kerülő alkáliák és cink egyik káros hatása a falazaton kialakuló tapadványképzésben betöltött szerepük. A tapadványok számos problémát okozhatnak az ércek kohósítása során, melyek közül az egyik azok gázáramlást módosító hatása. Vizsgálatokat végeztünk a gázkihasználás mértékére vonatkozólag az ISD Dunaferr Zrt. egyik nagyolvasztóján különböző mértékű tapadvánnyal terhelt falazat esetén. A vizsgálatokhoz egy hőátadási modellt állítottunk fel, melynek segítségével a tapadvány hővezetési tényezőjének ismeretében a hűtőlap ún. hidegoldal -i, ill. a falazathőmérséklete alapján sikerült meghatározni a tapadvány rétegvastagságát. A vizsgálatok elsősorban a gázkihasználás és a tapadvány rétegvastagsága közötti kapcsolatra terjedtek ki. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a kohézív zóna szolidusz görbéje és annak falazatra eső merőleges vetülete által határolt aknatérfogatrész kiemelt jelentőségű a gázkihasználás szempontjából. Azaz abban az esetben, ha az említett térfogatrészben tapadványképződés következik be, az jelentős mértékben 10 mm rétegvastagság növekedés esetén 0,23%-kal csökkenti a gázkihasználás mértékét. Ennek oka, hogy az említett zónában megy végbe a CO-val történő indirekt redukció jelentős része, másrészt pedig, hogy a kohézív zóna által egyébként is szűkebb térfogatrészben kialakult tapadvány tovább csökkenti a szabad áramlási keresztmetszetet. Ennek következtében a gázsebesség megnő, ami a CO-val történő gázredukció időfaktora miatt, csökkenő CO-kihasználást eredményez a redukáló gázban. A tapadványképződés kontrolállása tehát alapvető fontosságú a nagyolvasztó üzemeltetők számára mind energetikai, mind környezetvédelmi szempontból. Irodalomjegyzék [1] Lin, R., Harting, W., Hochhaus, J. Investigation of chlorine and alkali impacts on the blast furnace operation. The 5th Europian Coke and Ironmaking Congress June 2005, Stockholm, Sweden [2] Hári L. A cianidok képződésének sajátosságai a nyersvasgyártásban. Bányászati és Kohászati Lapok, február-március.135. évfolyam, 2-3.szám [3] Zhou, Q., Bi, X. The circulation of alkalis and fluorine in the blast furnace and their detrimental effects on the reduction degradation of sinter and pellets. Scandinavian Journal of Metallurgy, Vol.16, No , pp [4] Benesch, R., Ledzki, A., Kopec, P., Stachura, R., Migas, P., Klimczyk, A., Mazanek, K. Behaviour of alkalies in sintering and blast furnace processes the alkalies balances at Sendzimir steel plant. Metallurgy and Foundry Engineering, 1997, Vol. 23., No. 3, pp [5] Zherebin, B.N. Zinc In Blast Furnaces. Steel, 1991, Pp [6] Chernov, N.N., Demidenko, T.V., Marder B.F., Pochekailo, I.E., Taranovskii, V.V. Distribution of alkali compounds in a large blast furnace. Metallurg, No. 5. May, 1983, pp [7] Erikson, J. Accretion formation in the blast furnace. Examination of accretions in Lkab s Ebf. Mefos presentation [8] Farkas O. Nyersvasmetallurgia. Tankönyvkiadó, Budapest, [9] Development of the Ulcos Low CO 2 Blast Furnace Process at the LKAB Experimental BF in Lulea; J. van der Stel et al., paper presented at METEC 27 June-1 July 2011, Düsseldorf. [10] EC Cont. No.:7210-PR/199. Investigation of accretion formation in a blast furnace shaft pp ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

15 Horváth Ákos * A Dunai Vasmű korábbi kapcsolatai a volt hazai járműgyártással, és jövőbeni lehetőségei A dolgozat összefoglalja azokat a termékfejlesztéseket egészen a kezdetektől, amelyeket a Dunai Vasműben elsősorban a hazai járműgyártás igényeinek megfelelően végeztek. Röviden felsorolás szerűen ismerteti mert az eredményeket egyszer már részletesen publikálták az elmúlt időszakban végzett korszerű alapanyagok gyártási kísérleteit, melyek ma a járművek és személygépkocsik alapanyagának részei, valamint az ezen termékválaszték bővítéséhez szükséges gyártásfejlesztéseket. Ezek az eredmények és fejlesztési igények részletesen megismerhetők az 55 részből álló irodalomjegyzékben felsoroltakból, amely a leírtak bizonyítéka. A felsorolás arra is bizonyíték, hogy a vállalat és a témakör elméleti szakemberei rendelkeznek a mai korszerű járműipar, személygépkocsi alapanyag gyártási ismereteivel. A felsorolás már nem tartalmazza H. Mohrbacher május 8-i előadását a témával kapcsolatban. The essay sums up those product developments from the very beginning that were done at Dunai Vasmű first of all according to the requirements of national construction of vehicles. It sets forth as a short list because the results were already published in detail the production experiments done in the past period for modern base materials that are today the part of base materials of vehicles and passenger cars, as well as the product developments needed for increasing this product range. These results and development requirements can be cognized in detail from the 55 section literature list that is the proof of described matters. The list is also evidence that the theoretic specialists of the company and the subject possess the production knowledge of base material for today modern vehicle and passenger car industry. The list does not contain the presentation of H. Mohrbacher held on 8 May in connection with the subject. Napjainkban sokat hallani, hogy a hazai ipar fejlődésének motorja a járműipar. Ezen a híren fellelkesülve összeállítottam a Dunai Vasmű (jelenleg ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt., a továbbiakban: Dunaferr) járműiparral meglévő bőséges korábbi kapcsolatát. Az elmúlt évtized bőséges gyártmányfejlesztései és az újabb lehetőségek alapján valószínűsíthetők a Dunaferr autóiparral kapcsolatos jövőbeni beszállításai. A felsorolásokat az emlékeimből és a jegyzeteimből készítettem, ezért csak a legfontosabb információkat tartalmazza és a személyes véleményemet. Az összeállítás végén a témakörrel kapcsolatos irodalmakat soroltam fel bizonyítékul a járműipari kapcsolatainkra és az ezzel kapcsolatos aktív gyártmányfejlesztési tevékenységre. A Suzuki autógyár esztergomi telepítése előtt a II. világháború óta személyautó gyártás hazánkban nem volt, illetve a Hódmezővásárhelyi Hódgépnek volt kis városiautó-gyártásra próbálkozása. Ilyen járművet adtak a DWA Kft.-nek (jelenleg: ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Hideghengermű), amelyet a cégen belül használtak. Utcán sehol nem láttam másik példányt. Jelentős volt a 90-es évekkel bezárólag a nehéz járművek és a Duna-tengerjáró hajók gyártása. A nehéz járművek jelentős részét képezte az autóbuszgyártás (Ikarus), a teherautó- és kamiongyártás (Csepel Autó és Rába), villamos- és vasúti kocsik, villanymozdonyok gyártása (Ganz Mávag Mozdony, Vagon és Gépgyár), mezőgazdasági járművek és megmunkálógépek (ekék stb.) gyártása (Rába Mosonmagyaróvár (Kühne cég)), autódaruk gyártása. Ne feledkezzünk el a motorkerékpár- és a kerékpárgyártásról sem. Ikarus Hidegen hengerelt acélszalag az Ikarus buszok oldalborításához: DVMF , -85, -87. * Dr. Horváth Ákos nyugalmazott főmérnök, Borovszky-díjas főtanácsos, ISD Dunaferr Zrt. Minőség DIT 2H. A 660 mm széles szalagot az autóbusz oldalára feszítették fel, feltevéskor indukciós hevítéssel felmelegítették. Az Ikarus igénye a tökéletesen síkfekvő szalag volt, ezért 1020 mm széles szalagból lett kihasítva a 660 mm széles szalag. Akkor még húzvaegyengető-berendezéssel a Hideghengermű nem rendelkezett, a húzva egyengetést a dresszírozó soron feszítőgörgős üzemmódban végezték. A művelet minden esetben sikeres volt. Még most sem tudom megállni, hogy az Ikarus buszok oldallemezeit ne nézzem egy-egy elhaladó járműnél. Hidegen hajlított idomacél autóbusz vázszerkezetéhez: DVMF , DIP 3H. Különlegesen mélyhúzható finomlemezek: DVMF , DAK 1H, DAK 2H. Ezt a lemezt az autóbusz benzintartályának és az elejének a kialakításához használták fel elsősorban. Hidegen hajlított zártprofil autóbusz vázszerkezetéhez: DVMF , MAR 45/DE550. Hidegen hajlított idomacél tetőhosszsarokhoz: DVMF Ganz Magyar Vagon és Gépgyár Kopásálló lemez boronatárcsához és ekekormánylemezhez: DVMF TRIPLEX A. Időjárásálló melegen hengerelt finomlemez növelt folyáshatárú hegeszthető szerkezeti acélból: DVMF , DVMF WR50B. Hidegen élhajlítható járműszerkezeti durvalemez: DVMF CH 52 I (I - üstmetallurgia CaSi-befúvással), normalizált szállítási állapot. Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Növelt szilárdsági követelményű durvalemez: DVMF DE 360 Nb. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 63

16 SKÜ Salgótarjáni Kohászati Üzemek Kopásálló lemez boronatárcsához és ekekormánylemezhez: DVMF TRIPLEX A. Jászberényi Hűtőgépgyár Melegen hengerelt kiválóan mélyhúzható durvalemez vasúti és közúti járművek fékhengereinek gyártásához: DVMF DFH St14 L. Rába Járműgyár Nemesíthető járműszerkezeti durvalemez: DVMF DAX-6 a Rába és az amerikai EATON cég szerződése közútijármű-hídtestek szállítására. A hídtesteket melegen sajtolják, a sajtolt féltesteket védőgázas hegesztéssel egyesítik, a tengelycsonkokat a két végére dörzshegesztéssel rögzítik, majd nemesítik. Melegen sajtolható dörzshegeszthető járműszerkezeti durvalemez előírt ausztenit szemnagysággal: DVMF DAP St Kopásálló acélok mezőgazdasági gépekhez: DVMF (DVSZ ) DHR42, DHR48, DHR 52 boronatárcsa és ekekormánylemez (Kühne cég). Növelt folyáshatárú járműszerkezeti durvalemez: DVMF DStE 43, DStE 420. Kopásálló durvalemez: DVMF TRIPLEX A. Melegen hengerelt járműszerkezeti durvalemez: DVMF CH 52I, Melegen hengerelt járműszerkezeti acéllemez: MAR 45 kamion alváz hossztartó dinamikus terhelési igénybevételre, majd a DE 550 (DVSZ 197) minőség alkalmazása erre a felhasználási célra. Csepel Autó Ferrit-martenzit szerkezetű dual-phase: DP féltengelybilincs (1. ábra) Kaposvári Mezőgép Vállalat (Kaposgép) Hegeszthető finomszemcsés hidegen hajlítható durvalemez: DVMF DTQ 36, DTQ 42, DTQ 46 daruszerkezetekhez a Thyssen-szabvány alapján NSZK Atlas teherautó-darukhoz ban BNV nagydíjas. Az acélminőségek megfelelnek ma a normalizált ötvözetlen szerkezeti acélokkal. Zalagép Melegen hengerelt hidegen sajtolható lemez kerékabroncsokhoz: DVMF HS 45-I (I-üstmetallurgia) mezőgazdasági gépek kerékabroncsainak gyártásához. Borsodnádasdi Lemezgyár (BNL) Kiválóan mélyhúzható melegen hengerelt lemezek tehergépkocsik kerékabroncsához: DFH St14, DQE 240 (12/1989 KP) kerékabroncs gyártáshoz. Csepeli Csőgyár Hidegen hengerelt széles acélszalag kerékpár gyártáshoz: DVMF DKT-1, DKT-2. A Csepeli Csőgyár korszerű hasítósorral rendelkezett. Szolnoki Mezőgép Hegeszthető finomszemcsés hidegen alakítható durvalemez: DVMF DTQ 36. Különlegesen kopásálló acél gyártási kisérletei: Hadfield acélok, DMn700 és DMn 1200 minőségek gyártása vasúti és mezőgazdasági gépgyártáshoz felhasználásra. A gyártás Ívfényes kemencében a meleghengermű eredeti telepített változatánál a hengerelt szalag melegvágósori és I-es és II-es vágósori darabolással volt gyártható, tekercsben nem gyártható. A hengerműi fejlesztéssel a termék gyártása tovább nem volt lehetséges. Daruexpress Eurotrans Vegyipari Kft. (Üllő) Darusautók tömegcsökkentése: DVSZ 197 DE 700, a jármű karosszéria is DE 700 minőségű lemezből készült. Felhasználó cég kiemelése nélküli minőségek Hidegen hengerelt lakkbeégetéskor keményedő acéllemez: DBH. Hidegen hengerelt növelt szilárdságú acélok Melegen hengerelt növelt szilárdságú hidegen alakítható acélok: DVSZ 197 DE 360Nb DE 700. Többes fázisú acélok szalaghorganyzással Többes fázisú keskeny szalagok (SKÜ szalaghőkezelés) 1. ábra: Féltengelybilincs Fémmunkás, Balkány Ferrit-martenzit szerkezetű dual-phase: DP féltengely bilincs (1. ábra) Gödöllői Gépgyár (Caterpillár) Ötvözött szerkezeti acél: GOSZT , DVMF XGCA. Acélminőségek: DIT 2H, DIP 3H, DAK 1H, DAK 2H, MAR 45, TRIPLEX-A, CH 52, DTQ 36, DTQ 42, DTQ 46, WR50B, DAP St 52-3, DE360Nb-DE550-DE700, DP, Hadfield acélok, DMn700, DMn 1200, DHR 42, DHR 48, DHR 52, DAX 6 (BNV díjas), DBH, H240LA-H400LA. Öregedésálló lágyacél-minőségek A kiválóan mélyhúzható öregedésálló minőség kifejlesztése sokáig váratott magára, mert az Al-mal és Si-mal gyengén dezoxidált acélok az előnyös felületi tulajdonságaik mellett az alakíthatósági tulajdonságaikkal is megfeleltek a 80-as évek feldolgozási követelményeknek néhány fontos termék kivételével. Ilyen volt a Dunaferr olajradiátor, melynek a gyártása volt az első nagyobb tételű az Al-mal csillapított lágyacél (OR). A járműiparban az 64 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

17 Ikarus autóbuszok és a Csepel motorkerékpárok benzintankjának sem felelt meg az Al-mal és Si-mal gyengén dezoxidáltlemez-minőség, ezért a 6/1986 KP (DAK) Kísérleti program alapján megkezdődött az Al-mal csillapított lágyacél lemezek gyártása. A folyáshatár csökkentését először kétfázisú hideghengerlés biztosította. I. fázis 4,0 2,2 mm-re, R el : 236 MPa, II. fázis 2,2-0,80 mm-re, R p0,2 :178 MPa. A sikeres kísérlet után rövidesen az egyfázisú gyártás is kifejlesztésre került ben az olasz OLMAN cégnél végzett próbasajtolás is bizonyította, hogy a gyengén dezoxidáltacél-minőség karosszériaelemek gyártására nem megfelelő. A mintalemez MSZ 23 szerinti K-minőség volt. A vertikum folyamatos fejlesztései (alsó gázátöblítés, lépcsős dezoxidálás, öntéstechnológia fejlesztése, hengerlési hőmérséklet szabályozás) lehetővé tették a felületi csiszolás elhagyását és a nagybiztonságú gyártást. A kedvező képlékenységű palacsintaszövet kialakulásához a N-tartalom, az Al-tartalom és a csévélési hőmérséklet közötti összefüggést Taguchi-féle kísérlettervező módszer segítette. A közelmúltban is folytak kísérleti programok az alakíthatósági tulajdonságok, az r- és az n-érték növelése érdekében. (21) Tervezte a Dunaferr a 90-es évek elején a tagosradiátor-gyártás megszűnésekor a használaton kívüli présgépekkel a hazánkban nagyszámú Wartburg személygépkocsi karosszériaelemeinek gyártását a már akkor üzemen kívüli 2. ábra: Vasműves lemezből próbasajtolás Wartburg gyár présszerszámainak megvételével, a Wartburg cég nem kötött üzletet. A sikeres próbagyártást, a Wartburg sárhányót mutatja a 2. ábra. A lágyacél-minőség továbbfejlesztése 1999-ben a SEW 094 szabvány alapján kifejlesztett D-BH 1, D-BH 2, foszforötvözésű lágyacélok, melyek a SEW 094 szabvány szerinti ZStE 180 BH és ZStE 220 BH minőségnek felelnek meg. A BH jelentése Bake-hardening, sütve (lakkbeégetéskor) keményítési effektus (3. ábra). A BH-effektust a ferritben oldott C, N és P mennyisége határozza meg, mely 3. ábra: BH-acélok felhasználása: a) Folyáshatár növekedése az alakítás és a lakkbeégetés után, b) A szilárdságnövelés fémtana, c) Egy alkatrésznél a folyamat bemutatása ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 65

18 hideghengerművekben áthúzókemencében végzett hőkezeléssel a legkedvezőbb, de amint látható, ezek a minőségek harangkemencei hőkezeléssel is előállíthatók. A kísérleti vizsgálatoknál a 3. ábrán értelmezhető BH érték a nyújtás 2%-ról 10%-ra növelésével 50 MPa-ról 150 MPa-ra nőtt, a rugalmassági modulus pedig MPa értékről MPa értékre nőtt. Az acélcsalád 1999-ben BNV Nagydíjas. Sajnos ipari felhasználása nem volt. (27) A Suzuki céggel folytatott tárgyalások után az anyacéghez kiküldött lemezek alapján kisebb mennyiségek folyamatos szállítása történt. A SUZUKI cég a szerződéseinél a Just in Time elvet alkalmazta. Kopásálló acélok mezőgazdasági gépekhez A kopásálló acélcsalád kifejlesztését a Rába Magyar Vagon és Gépgyár Mosonmagyaróvári gyára Kühne cég IH licence (USA) alapján gyártott ekékhez szükséges triplex alapanyag biztosítása igényelte. A Dunaferr 1983-tól gyártotta a Triplex-A minőségű lemezt 8 mm-es vastagságban. A középső réteg 2,3-2,9 mm-es lágyacél, a külső rétegek vastagsága az egyik oldalon 3,1-3,8 mm, a másikon 2,0-3,0 mm. A két külső réteg 1,0% C-tartalmú, melyeket az ekekormánylemez melegsajtolása után HRC keménységűre edzenek. A gyártástechnológiáról röviden: a lemez lágy magját biztosító lélekbuga hengerlése, a lélekbuga oldallapjainak és véglapjainak forgácsolása és szemcsefúvatása, a lélekbuga alkoholos lemosása és elmozdulásmentes rögzítése kokillában, a külső kemény kéreghez az acél legyártása ívfényes kemencében, öntése a lélekbugával előkészített kokillába, a három rétegű tuskó meleghengerlése. A Triplex-A alapanyagból gyártott ekéket a licencadó bevizsgálta és megfelelőnek minősítette. Az alapanyag gyártás összetett technológiája megnövekedett selejtképződést és rossz acélfajlagost eredményezett: 2,2 t acél/t készáru ben egyrétegű nemesíthető kopásálló acélok gyártásának megvalósításával teljes értékűen a három rétegű Triplex-minőség lecserélésre került. Ezt az akkori legkorszerűbb fémtani és fémfizikai kutatások alapján sikerült megvalósítani. A késztermék felületi keménységre utaló elnevezésű minőségek a DHR 42, DHR 48 és a DHR 52 volt (DVSZ 200). A boronatárcsák kivágása, edzés és megeresztés volt a technológiai sorrend a feldolgozásnál. Nagyobb felületi keménységű és szilárdságú anyagok gyártására is volt kísérleti program, de miután a Dunaferr edzőpréssel nem rendelkezett, és a felhasználók sem voltak felkészülve a nemesítés elvégzésére, ezért a továbbfejlesztés elmaradt. Ezeket a kopásálló acélminőségeket az egyes gyártó cégek saját szabványaik tartalmazzák (pl. RAEX B 15, Hardox 400 (DHR42), Hardox 500 (DHR52), OX 812, NAXTRA 70). Ma már az EN szabvány rendet tesz a kopásálló acélok között. Finomszemcsés acélok a járműiparban Melegen hengerelt ferrit-martenzit szerkezetű acéllemezek előállítása a 80-as években (DP-acélok) A nyolcvanas évek elején a járműipar igényeként megjelentek a jól alakítható kis karbontartalmú nagyszilárdságú acélok. Ezen acélminőségek egy részét a DP (dual-phase) csoport alkotta. A többesfázisú acélok jellemző összetételeit, szövetszerkezetét az elmúlt évek Dunaferr Műszaki Gazdasági Közleményei (DMGK) és a Bányászati és Kohászati Lapok (BKL) részletesen ismertették. A Dunferrben a DP-acélokkal a kísérleteket 1984-ben kezdték az ELTE Ált. Fizika Tanszékkel közösen. A legyártott anyagokat a Csepel Autó és a Fémmunkás Balkány autóbusz és tehergépkocsi féltengelybilincseket gyártott jó minőségben (1. ábra). A gyártás ekkor még elektrokemencében tuskóöntéssel történt. Mikroötvözött szerkezeti acélok A járműgyártás alapminőségei a mikroötvözött szerkezeti acélok. A 70-es években a szerkezeti acélok nemzeti szabványai (MSZ, DIN, BS stb.) teljes körűen nem feleltek meg a járműgyártók igényeinek, azért a gyártást saját szabványaik szerinti, vagy a járműgyártásban partner nagy hírű cégek vállalati szabványai szerinti minőségekkel végezték. Ezeket a minőségeket a Dunai Vasmű is gyártotta a járműgyártó cégek igénye szerint a két cég között létrejövő műszaki feltétel (DVMF, DAMF pl.: DTQ 36-DTQ 42) vagy vállalati szabvány (DVSZ, DASZ pl. DHR52) alapján. A gyártás és a feldolgozás színvonalának növelésének jelentős tényezője volt a termomechanikus hengerlés szabványos elismerése a 80-as évek közepén. Addig csak egy német iparági szabvány (SEW 092) tartalmazott termomechanikusan hengerelt acélminőségeket. A termomechanikus alakítás nemzetközi elismerése (EN ) lehetővé tette a normalizálás miatti kémiai összetétel jelentős változtatását, a szilárdságnövelő elemek csökkentését, melynek eredményeként a lemez alakíthatósága jelentősen javult. A témával számos publikáció foglalkozott a DMGK-ben és a BKL-ban. A Dunaferr már az EN szabvány kiadása előtt kikísérletezte és bevezette a termomechanikus hengerlést, melyre az akkori műszaki gárda méltán büszke lehet és vállalati szabványban foglalta az eredményeket (DVSZ 197). Hidegen hengerelt mikroötvözött acélok fejlesztése is már a 80-as években megtörtént az akkor érvényes SEW 092 szabvány előírásainak megfelelően, melyek az EN előírásainak megfelelnek (H240LA-H400LA) Felzárkózási lehetőség a járműiparhoz Szándékosan nem csak a személygépkocsi gyártás a fejezetcím. A 90-es évekkel bezáróan a Dunaferr a járműipar jelentős beszállítója. Ezt bizonyítja az előzőekben felsorolt vállalatok és az általuk felhasznált legfontosabb anyagminőségek, valamint a bőséges irodalomjegyzék. Az elmúlt húsz évben a hazai járműipar összetétele és lemezigénye is jelentősen változott. A Dunaferr termékválaszték-palettáján véleményem szerint ma is megtalálhatók azok a minőségek a profiloktól a meleg- és hideglemezig, amelyek a nehéz járművek gyártásához szükségesek. A hazai személyautógyárak feldolgozási igényeinek részbeni kielégítése lehetne szerintem a további célkitűzés. Az kétségtelen, hogy ez az anyagmennyiség a teljes termelés mennyiségéhez képest minimális, a kísérletek eredményei és ennek következményeként a termékválaszték bővülése az igényesebb hazai, majd a külföldi felhasználók jelentkezését eredményezheti. 66 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

19 Eddig is a személygépkocsit gyártó ipar szerény beszállítója volt a Dunaferr, annak ellenére, hogy a meglévő termékválaszték és a felkészültsége többet indokolna. A korszerű feldolgozó művek minimális készletekkel dolgoznak, ezért meg kell barátkozni az időre történő pontos mennyiségek beszállításával az épp időben elv alapján és extra méretekkel. A karosszériaelemek egy része 2000 mm fölötti szélességű lemezt igényel. Ezek eleve kiesnek a vállalhatóságból. Méretpontosság A meleghengerműben az előlemezcsévélő által biztosított egyenletes szalaghőmérséklet és a készsori elektrohidraulikus vastagságszabályozás kellő méretpontosságot biztosít. A év kezdetétől a meleghengerműben kidolgozásra került a minimális belső feszültséggel rendelkező lézerrel és mikroplazmával vágható melegenhengerelt lemezek gyártása. Ennek alapvető feltétele a jó egyengethetőséget biztosító szabályos szelvényalakkal és minimális hullámossággal rendelkező szélestekercsgyártás. A gyártást megkönnyíti a készsorba beépített szelvénymérő beüzemelése. Ezen feltételek mellett a darabolósori egyengetés lézerrel vágható rugalmas belső feszültségtől mentes síkfekvő lemezt biztosít. A hideghengermű pácolósorába beépített húzvaegyengető-berendezés biztosítja a melegen hengerelt pácolt szalagok feszültségmentes síkfekvését. Természetesen ebben az esetben is feltétel a szabályos szelvényalak. A hideghengerműben az 1760 mm-es hengersor és a dresszírozósor rendelkezik húzófeszültségeloszlásmérővel és lehetőségekkel a feszültségeloszlás és ezzel a síkfekvés szabályozására. Természetesen a szabályozás feltétele a statisztikailag megfelelő szabályos szelvényalak. A húzvaegyengetősor feszültségmentes, síkfekvő szalagot biztosít. A korszerű személygépkocsi-gyártásban felhasznált anyagminőségek A járműiparban egyre erőteljesebben érvényesülő elv a bennülők maximális biztonsága mellett a jármű tömegének a csökkentése, mely gazdaságosabb üzemelést biztosít, és a kisebb fogyasztás mellett a károsanyagkibocsájtás is csökken. A tömegcsökkentés és a biztonság látszólagos ellentmondását korszerű jól alakítható nagyszilárdságú acélok kifejlesztésével oldják meg az acélgyártók. Egy Porsche személygépkocsi anyagminőségeit mutatja a 4. ábra. Az elmúlt 30 év alatt a járműipar számos új nagyszilárdságú acélminőségből építette a gépjárműveit a tömegcsökkentés és a biztonság növelése érdekében. A legfontosabb acélminőségek kifejlesztésének kezdetét mutatja be az 5. ábra. 5. ábra: Acélfejlesztések az autóiparban az évek függvényében (50) 4. ábra: Porsche személygépkocsi anyagminőségei ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2. 67

20 A SULC-acélok a CP- (Komplex fázisú) és MS- (Martenzites) acélok összefoglaló jelölése. Az acélmiőségek gyors fejlesztései jelentős szerepet játszottak a járművek tömegcsökkentésében. A járműiparban alkalmazott korszerű acélminőségeket a szilárdság és az alakíthatóság összefüggésének a bemutatására szakítószilárdság fajlagos nyúlás koordinátarendszerben ábrázolja a 6. ábra. Törekvés az alakíthatóság javítása a szilárdság növelésével együtt a tömegcsökkentés, a bennülők biztonságának növelése és a káros környezetszennyezés csökkentése érdekében. Ezt hívják az USA járműépítői ULSAB elvnek, miután a tömegnövekedést okozó lágyacélokat ugyanolyan alakíthatósággal rendelkező nagyszilárdságú acélokkal helyettesítették. Az ábrában szereplő acélminőségek rövidítéseinek részletes ismertetése a szakirodalomban (50, 43) megtalálhatók. A betűjelzések jelentését azért röviden ismertetem: IF interstició mentes acélok; Mild hagyományos lágyacél; BH Bake Hardening (acél festés utáni kiégetéskor kiválásosan keményedő) acél; IS izotrópikus acélok, melyek minden irányban azonos szilárdsági tulajdonsággal rendelkeznek; HSLA nagyszilárdságú gyengén ötvözött acélok; DP kettős fázisú acélok; TRIP fázisátalakulással indukált acélok; CP komplex fázisú acélok, MART (MS) martenzites acélok; HPF melegalakításra kifejlesztett acélok (pl. 22MnB5). Az ábrából jól látható, hogy a szilárdság növelésével az alakíthatóság hiperbólikus összefüggés szerint csökken. A hiperbola konstansa a szakítószilárdság(mpa) és a fajlagos nyúlás százalékos értékének a szorzataként értelmezzük (50). Az utóbbi évtizedekben fejlesztették ki az extra-nagyszilárdságú (X- AHSS, RmxA es hiperbola) és az ultranagyszilárdságú acélminőségeket (U-AHSS, RmxA as hiperbola) elsősorban a japán autóipar számára (50). 7. ábra: Szemcsefinomítás hatása a szilárdsági tulajdonságokra (33) A mikroötvözés nélküli szemcsefinomítással elérhető szilárdságnövelés az alakíthatóságot és az ütőmunkát nem rontja olyan mértékben, mint a mikroötvözés (33, 53) A szemcsefinomítás hatását a 7. ábra mutatja be. 5 mm értékű szemcsétől már nanoszemcséről beszélünk. Ekkora nagyságú szemcsét tudomásom szerint még nem sikerült előállítani hengerlési technológiával. A 8. ábra a hidegen hengerelt lágy (IF) és ennek különféle mikroötvözött minőségi változatait mutatja be autóipari felhasználásra. 6. ábra: Szakítószilárdság fajlagos nyúlás kapcsolata a ma hagyományosnak nevezhető acélminőségeknél (50) 68 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/2.

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. vonatkozásában a 2017-es naptári év energiafogyasztási és energiahatékonysági tevékenységgel kapcsolatosan készítette CleanTech

Részletesebben

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. vonatkozásában a 2018-as naptári év energiafogyasztási és energiahatékonysági tevékenységgel kapcsolatosan készítette CleanTech

Részletesebben

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS az ISD Kokszoló Kft. vonatkozásában a 2017-es naptári év energiafogyasztási és energiahatékonysági tevékenységgel kapcsolatosan készítette CleanTech Energy Solutions

Részletesebben

Olvasztár Olvasztár

Olvasztár Olvasztár 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás,

Részletesebben

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz Anyagválasztás dugattyúcsaphoz A csapszeg működése során nagy dinamikus igénybevételnek van kitéve. Ezen kívül figyelembe kell venni hogy a csapszeg felületén nagy a kopás, ezért kopásállónak és 1-1,5mm

Részletesebben

ISD DUNAFERR és Pannonia Ethanol Üzemlátogatás

ISD DUNAFERR és Pannonia Ethanol Üzemlátogatás ISD DUNAFERR és Pannonia Ethanol Üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2014. őszi félévi programjának keretén belül került sor az ISD DUNAFERR Vasmű és a Pannonia Ethanol bioetanol üzemek megtekintésére.

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére

Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:

Részletesebben

Hőkezelő technológia tervezése

Hőkezelő technológia tervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Hőkezelő technológia tervezése Hőkezelés és hegesztés II. című tárgyból Név: Varga András Tankör: G-3BGT Neptun: CP1E98 Feladat: Tervezze

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret

Mérnöki anyagismeret Mérnöki anyagismeret Termikus, villamos, mágneses tulajdonságok Alapanyagok gyártása Fémkohászat Vas- és acélgyártás Termikus tulajdonságok A szilárd anyagok az olvadás illetve amorf anyagok esetében a

Részletesebben

NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT

NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT A SZAKASZOS ENERGIABEVITEL ALKALMAZÁSA AZ AUTÓIPARI KAROSSZÉRIAELEMEK PONTHEGESZTÉSE SORÁN Készítette: Prém László - Dr. Balogh András Miskolci Egyetem 1 Bevezetés

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

VASMETALLURGIA. című egyetemi tantárgy kommunikációs dossziéja MISKOLCI EGYETEM. Műszaki Anyagtudományi Kar Metallurgiai és Öntészeti Intézet

VASMETALLURGIA. című egyetemi tantárgy kommunikációs dossziéja MISKOLCI EGYETEM. Műszaki Anyagtudományi Kar Metallurgiai és Öntészeti Intézet VASMETALLURGIA című egyetemi tantárgy kommunikációs dossziéja MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Metallurgiai és Öntészeti Intézet Anyagmérnöki Szak (BSc) Fémelőállítási Szakirány Miskolc, 2013.

Részletesebben

Environment Protection Investments at ISD Dunaferr Co. Ltd. Blast Furnace Plant

Environment Protection Investments at ISD Dunaferr Co. Ltd. Blast Furnace Plant XLIX. évfolyam 1. szám (153.) TARTALOM Kézirat lezárva: 2009. február ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság elnöke: Valeriy Naumenko Farkas Ottó, Tóth László, Cseh Ferenc, Móger

Részletesebben

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS az ISD POWER Kft. vonatkozásában a 2017-es naptári év energiafogyasztási és energiahatékonysági tevékenységgel kapcsolatosan készítette CleanTech Energy Solutions

Részletesebben

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek tanszék Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése Készítette: Zsumberáné Markó Ágnes

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ACÉLOK ÁTEDZHETŐ ÁTMÉRŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Dr. Palotás Béla / Dr. Németh Árpád palotasb@eik.bme.hu A gyakorlat előkészítő előadás fő témakörei Az

Részletesebben

A beton kúszása és ernyedése

A beton kúszása és ernyedése A beton kúszása és ernyedése A kúszás és ernyedés reológiai fogalmak. A reológia görög eredetű szó, és ebben az értelmezésben az anyagoknak az idő folyamán lejátszódó változásait vizsgáló műszaki tudományág

Részletesebben

A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával

A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Ph.D. értekezés tézisei A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Sebő Sándor okl. kohómérnök Témavezető: Dr. Voith Márton egyetemi tanár A doktori

Részletesebben

Fémkohászat. Vas- és acél gyártás Alumínium gyártás Réz- és szinesfém kohászat

Fémkohászat. Vas- és acél gyártás Alumínium gyártás Réz- és szinesfém kohászat Fémkohászat Vas- és acél gyártás Alumínium gyártás Réz- és szinesfém kohászat A fémkohászat főbb folyamatai Érc előkészítés (törés, őrlés, szétválasztás) Nyers fém kinyerése A nyers fém finomítása Ötvözés

Részletesebben

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS 2017. év Cégnév: Időszak: A jelentést készítette: Pentafrost Kft. 2017. év Technológiatranszfer és Gazdaságfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. (T.G.M.I. Kft.) Tompa Ferenc energetikai

Részletesebben

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15. PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. IV. negyedévének időszaka 219. január 15. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. IV. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését

Részletesebben

1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai

1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1.1. Ötvözetlen lágyacélok Jellemzően 0,1 0,2 % karbon tartalmúak. A lágy lemezek, rudak, csövek, drótok,

Részletesebben

FARKAS OTTÓ, mint a DUNAI VASMŰ, illetve az ISD DUNAFERR Zrt. nyersvasgyártás-fejlesztésének egyik közreműködője

FARKAS OTTÓ, mint a DUNAI VASMŰ, illetve az ISD DUNAFERR Zrt. nyersvasgyártás-fejlesztésének egyik közreműködője A Miskolci Egyetem Közleménye, B sorozat, Kohászat, 36. kötet (2010) FARKAS OTTÓ, mint a DUNAI VASMŰ, illetve az ISD DUNAFERR Zrt. nyersvasgyártás-fejlesztésének egyik közreműködője LUKÁCS PÉTER MŰSZAKI

Részletesebben

Nagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai

Nagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai 7. Anyagvizsgálat a Gyakorlatban Szakmai Szeminárium Kecskemét, 214. június (18)-19-2. Nagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai TISZA Miklós, KOVÁCS Péter Zoltán, GÁL Gaszton, KISS Antal,

Részletesebben

isd dunaferr termékkatalógus

isd dunaferr termékkatalógus isd dunaferr termékkatalógus HIDEGEN HAJLÍTOTT IDOMACÉL TERMÉKEK A hidegen hajlított idomacélokat folyamatos görgős hajlítással állítjuk elő, tekercselt hasított szalagokból, az egymás mögé épített állványokba

Részletesebben

KRITIKUS KÉRDÉS: ACÉL ELEMEK

KRITIKUS KÉRDÉS: ACÉL ELEMEK KRITIKUS KÉRDÉS: ACÉL ELEMEK KRITIKUS HŐMÉRSÉKLETE Dr. Horváth László egyetem docens Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése workshop, 2018. 11.09 TARTALOM Acél elemek tönkremeneteli folyamata tűzhatás alatt

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP

HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP Anagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 309 319. HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP PÁLINKÁS SÁNDOR Miskolci

Részletesebben

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos

Részletesebben

Historical Review of the Blast Furnace Plant (1954 2009) Ancient Metalworking Process: Blacksmithing Presentation of Blacksmith Museum of Pentele

Historical Review of the Blast Furnace Plant (1954 2009) Ancient Metalworking Process: Blacksmithing Presentation of Blacksmith Museum of Pentele XLIX. évfolyam 2. szám (158) Kézirat lezárva: 2010. június TARTALOM ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság elnöke: Valeriy Naumenko A szerkesztőbizottság tagjai: Bocz András Bucsi

Részletesebben

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év Cégnév: Időszak: Inno-Comp Kft. év A jelentést készítette: Technológiatranszfer és Gazdaságfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. (T.G.M.I. Kft.) Tompa Ferenc energetikai auditor EA-1-83/216

Részletesebben

Abstract. 1. Bevezetés

Abstract. 1. Bevezetés 257 ZSÓTÉR BRIGITTA:* A közúti forgalom alakulása Mezőhegyesen (1995-08) Abstract To sum it up, it can be said that winding-up of the sugar factory had an effect on the public traffic, too. I drew a parallel

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a következő témaköröket tartalmazzák:

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a következő témaköröket tartalmazzák: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a következő témaköröket tartalmazzák: Képlékenyalakítás alapismeretei, hengerművek gépi berendezései, a sajtolás gépi berendezései, a húzás gépi berendezései,

Részletesebben

LUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló. Budapest, május

LUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló. Budapest, május LUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló 017 Budapest, 018. május ESZ-HU-017LUK BEVEZETÉS A 1/015. (V. 6.) Korm. Rendelet (az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról) 7/A.

Részletesebben

Új típusú anyagok (az autóiparban) és ezek vizsgálati lehetőségei (az MFA-ban)

Új típusú anyagok (az autóiparban) és ezek vizsgálati lehetőségei (az MFA-ban) Új típusú anyagok (az autóiparban) és ezek vizsgálati lehetőségei (az MFA-ban) Menyhárd Miklós Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet Támogatás NTPCRASH: # TECH_08-A2/2-2008-0104 Győr, 2010 október

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Alumínium ötvözetek aszimmetrikus hengerlése

Alumínium ötvözetek aszimmetrikus hengerlése A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 Tehetségeket gondozunk! Alumínium ötvözetek aszimmetrikus hengerlése 2011. November

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata

Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata A Virtual Crash program validációja Dr. Melegh Gábor BME Gépjárművek tanszék Budapest, Magyarország Vida Gábor BME Gépjárművek tanszék Budapest, Magyarország Ing.

Részletesebben

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézet Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Dr.Krállics György krallics@eik.bme.hu

Részletesebben

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház Hőszivattyúk - kompresszor technológiák 2017. Január 25. Lurdy Ház Tartalom Hőszivattyú felhasználások Fűtős kompresszor típusok Elérhető kompresszor típusok áttekintése kompresszor hatásfoka Minél kisebb

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Anyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok

Anyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002 Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása egy szabványosan kialakított próbatestet

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

Tanúsított hatékonysági vizsgálat

Tanúsított hatékonysági vizsgálat Tanúsított hatékonysági vizsgálat Termék: XADO revitalizáló gél benzinmotorokhoz Gyártó: XADO-Technology Ltd. 23 Augusta Lane, 4 61018 Harkiv Ukrajna Alkalmazási terület: Revitalizáló gél benzinmotorokhoz

Részletesebben

Fázisátalakulások vizsgálata

Fázisátalakulások vizsgálata Klasszikus Fizika Laboratórium VI.mérés Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.18.. 1. Mérés leírása A mérés során egy adott minta viselkedését vizsgáljuk

Részletesebben

A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról

A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról A vágás, ill. a forgácsolás célja: anyagi részek egymástól való elválasztása. A vágás, ill. a forgácsolás hagyományos eszköze: a kés. A kés a v haladási irányhoz

Részletesebben

ALAKÍTOTT AUTÓIPARI VÉKONYLEMEZ ELLENÁLLÁS-PONTHEGESZTÉSE

ALAKÍTOTT AUTÓIPARI VÉKONYLEMEZ ELLENÁLLÁS-PONTHEGESZTÉSE Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola ALAKÍTOTT AUTÓIPARI VÉKONYLEMEZ ELLENÁLLÁS-PONTHEGESZTÉSE Prém László PhD hallgató témavezető: Dr. Balogh András egyetemi docens Miskolci Egyetem 1 Bevezetés

Részletesebben

SF RAILFORCE A kopásálló bevonat fémek felületére

SF RAILFORCE A kopásálló bevonat fémek felületére SF RAILFORCE A kopásálló bevonat fémek felületére Az SF RAILFORCE találmány lényege egy olyan újfajta kenőanyag család, amely fémek felületén egy kemény kopásálló és súrlódás-csökkentő bevonatot hoz létre.

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola

Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola A nagyolvasztó falazatának hőtési intenzitása, tapadványkialakulási folyamata és az áramló gáz metallurgiai kihasználása között fennálló összefüggésrendszer

Részletesebben

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma 2008 Mérés helye Mérőcsoport száma Jegyzőkönyvkészítő Mérésvezető oktató D gépcsarnok

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-

Részletesebben

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom

Részletesebben

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Kindlein Melinda, Fodor Olivér ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft. 1112. Bp. Budaörsi út 45. Az akusztikus emissziós vizsgálat a roncsolásmentes vizsgálati módszerek

Részletesebben

HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban

HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban Possibilities of Hungarian Inventory Modelling in European Union The Economic Order Quantity (EOQ) Model was the first inventory

Részletesebben

Szárítás kemence Futura

Szárítás kemence Futura Szárítás kemence Futura Futura, a nemzetközi innovációs díjat Futura egy univerzális szárító gép, fa és egyéb biomassza-alapanyag. Egyesíti az innovatív technikai megoldások alapján, 19-26 szabadalmazott

Részletesebben

A BOMLÁSI FOLYAMATOK KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ HŐMÉRSÉKLET-ELOSZLÁS ÉS A HŐKINYERÉSI POTENCIÁL VIZSGÁLATA A GYÁLI KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓBAN

A BOMLÁSI FOLYAMATOK KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ HŐMÉRSÉKLET-ELOSZLÁS ÉS A HŐKINYERÉSI POTENCIÁL VIZSGÁLATA A GYÁLI KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓBAN A BOMLÁSI FOLYAMATOK KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ HŐMÉRSÉKLET-ELOSZLÁS ÉS A HŐKINYERÉSI POTENCIÁL VIZSGÁLATA A GYÁLI KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓBAN Magyar Tamás 1, Faitli József 2, Romenda Roland Róbert 3, Erdélyi

Részletesebben

Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei

Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében PhD értekezés tézisei KÉSZÍTETTE: Pálinkás

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben

PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES

PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 371 379. PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING

Részletesebben

A Dunaferr acéllemez-gyártásának fenntartásához szükséges és mûködtethetô acélgyártási technológia

A Dunaferr acéllemez-gyártásának fenntartásához szükséges és mûködtethetô acélgyártási technológia Vaskohászat Rovatvezetôk: dr. Takács István dr. Verô Balázs SZÜCS LÁSZLÓ TAKÁCS ISTVÁN A Dunaferr acéllemez-gyártásának fenntartásához szükséges és mûködtethetô acélgyártási technológia A szerzôk áttekintik

Részletesebben

Tanúsított hatékonysági vizsgálat

Tanúsított hatékonysági vizsgálat Tanúsított hatékonysági vizsgálat Termék: XADO revitalizáló gél benzinmotorokhoz Gyártó: XADO-Technology Ltd. 23 Augusta Lane, 4 61018 Harkiv Ukrajna Alkalmazási terület: Revitalizáló gél benzinmotorokhoz

Részletesebben

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Alapképzés Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2007/08 Szilárdságnövelés Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu Dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu Szilárdság növelés

Részletesebben

Brammaszélesség (mm) 940 1045 1120 1220 1305 1420 1550. Szalagszélesség (mm) * 800 945 946 1045 1046 1120 1121 1220 1221 1305 1306 1420 1421 1540

Brammaszélesség (mm) 940 1045 1120 1220 1305 1420 1550. Szalagszélesség (mm) * 800 945 946 1045 1046 1120 1121 1220 1221 1305 1306 1420 1421 1540 MELEGEN HENGERELT TERMÉKEK ALKALMAZOTT BRAMMATÍPUSOK, TEKERCSTÖMEGEK ÉS SZALAGMÉRETEK Névleges vastagság 230 mm minden típusnál. Brammatípus B 09 B 10 B 11 B 12 B 13 B 14 B 15 Brammaszélesség (mm) 940

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Intrúziós fröccsöntés hatása a termék tulajdonságaira Az intrúzió a fröccsöntés egy különleges módszere, amellyel a gép kapacitásánál nagyobb méretű termék fröccsöntését lehet megoldani.

Részletesebben

Vaskohászati technikus Melegüzemi technikus

Vaskohászati technikus Melegüzemi technikus z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/10. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II.

HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II. HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II. MÉTA-Q Kft. Baksay János 2007. 06. 12. MAÚT ÚTÉPÍTÉSI AKADÉMIA 11. 1. FOGALOM: Teherbírás. Teherbíráson általában határ-igénybevételt értünk 2.

Részletesebben

A hőmérséklet-megoszlás és a közepes hőmérséklet számítása állandósult állapotban

A hőmérséklet-megoszlás és a közepes hőmérséklet számítása állandósult állapotban A HŐMÉRSÉKLET ÉS HŐKÖZLÉS KÉRDÉSEI BETONRÉTEGBE ÁGYAZOTT FŰTŐCSŐKÍGYÓK ESETÉBEN A LINEÁRIS HŐVEZETÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Általános észrevételek A sugárzó fűtőtestek konstrukciójából

Részletesebben

Növényi alapanyagú megújuló tüzelőanyagok adagolásának hatása a gázolaj viszkozitására és az égésfolyamatra

Növényi alapanyagú megújuló tüzelőanyagok adagolásának hatása a gázolaj viszkozitására és az égésfolyamatra Zöldy Máté: Effects of vegetable based renewable fuels on the diesel oil s viscosity and burning abilities The application of the renewable fuels is coming forwards with the increasing of oil prices. One

Részletesebben

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ Vas-karbon diagram: A vas olvadáspontja: a) 1563 C. b) 1536 C. c) 1389 C. Mennyi a vas A1-el jelölt hőmérséklete? b) 1538 C. Mennyi a vas A2-el jelölt hőmérséklete?

Részletesebben

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1.1. SPS: 1150 C; 5 (1312 K1) Mért sűrűség: 3,795 g/cm 3 3,62 0,14 GPa Három pontos törés teszt: 105 4,2 GPa Súrlódási együttható:

Részletesebben

2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)!

2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)! 1.) Ismertesse az oldható és oldhatatlan kötéseket és azok fő jellemzőit, valamint a hegesztés fogalmát a hegesztés és a forrasztás közötti különbséget! 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés,

Részletesebben

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11

Részletesebben

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin

Részletesebben

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS - 1 - Építőanyag, 1954. 9. pp. 307-312 Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS 1. Bevezetés Az Építéstudományi Intézet Minősítő Laboratóriumába 1953.

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 01.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 01. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 01. dr. Torma András 2011.09.06. Tartalom 1. Követelmények 2. Témakörök 3. Technológia fogalma, tárgya, csoportosítása 4. Technológiai alaptörvények Készítette: dr. Torma A. Készült:

Részletesebben

Dr. Gulyás József - Dr. Horváth Ákos - Illés Péter - Dr. Farkas Péter ACÉLOK HENGERLÉSE

Dr. Gulyás József - Dr. Horváth Ákos - Illés Péter - Dr. Farkas Péter ACÉLOK HENGERLÉSE Dr. Gulyás József - Dr. Horváth Ákos - Illés Péter - Dr. Farkas Péter ACÉLOK HENGERLÉSE Miskolci Egyetem 2013 Dr. Gulyás József Dr. Horváth Ákos Illés Péter Dr. Farkas Péter műsz. tud. dokt. dr. univ.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A hő terjedése szilárd test belsejében szakaszos tüzelés esetén

A hő terjedése szilárd test belsejében szakaszos tüzelés esetén A hő terjedése szlárd test belsejében szakaszos tüzelés esetén Snka Klára okl. kohómérnök, doktorandusz hallgató Mskol Egyetem Anyag- és Kohómérnök Kar Energahasznosítás Khelyezett anszék Bevezetés Az

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2005. március 18-19. BLSŐÉGÉSŰ OTOROK ISSZIÓJA BIOHAJTÓANYAGOK ALKALAZÁSÁVAL Dr. Lengyel Antal Bodnár Gábor Summary odern agricultural production means

Részletesebben