A fotográfia különböző megjelenési formái a filmben. Jelige: Camera obscura

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fotográfia különböző megjelenési formái a filmben. Jelige: Camera obscura"

Átírás

1 A fotográfia különböző megjelenési formái a filmben Jelige: Camera obscura 1

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 2 A fénykép ontológiájától a mozgás-képig... 3 A fénykép mint objektív dokumentum A befogadói értelmezés kihívásai Fénykép és fétis Privát valóság Sötétkamra (Mark Romanek, 2002.) Összegzés Felhasznált irodalom Képmelléklet

3 Bevezető Dolgozatomban a fénykép különböző előfordulási formáit vizsgálom a mozgóképen. Ezen belül azt a kérdést járom körül, hogy a fotográfia azon túl, hogy a mozgókép technikai alapját képezi milyen szerepkörben jelenik meg a játékfilmben mint a történet szempontjából is fontos elem. Az elméleti részben a témával foglalkozó legfontosabb elméletek kapnak helyet. Bazin, Kittler és Barthes is hangsúlyosan tárgyalja azt a több helyen is megjelenő általános jellemvonást, hogy megjelenésekor a fotográfiának olyan realitás- és evidenciaértéket tulajdonítottak, amely a korábbi vizuális eszközökkel egyáltalán nem, vagy csak megközelítőleg volt elérhető. Barthes a fent említett szerzőktől eltérően a befogadói értelmezést is behozza az elméletébe, amely hasonlóképpen fontosnak mutatkozik Susan Sontagnál is, aki később kerül tárgyalásra a dolgozatban. A dolgozat a bemutatott elméletek segítségével a filmben tematikus szinten használt fényképek bemutatásával arra világít rá, hogy a fotográfia használata a mozgóképen két tágabb értelemben lehetséges. Egyfelől gyakran használják bizonyítékként illetve dokumentumként a bűnügyi tematikájú, legfőképpen egy nyomozást középpontba állító alkotásokban. A fénykép másik fajta használata viszont a befogadói értelmezés miatt (befogadó alatt itt a filmek szereplőit és adott esetben a film nézőjét is értve) esetenként megkérdőjelezi a fotó objektív voltát. A dolgozat a teljesség igénye nélkül bemutatott elméletek és példák segítségével rámutat arra, hogy a filmművészet amellett, hogy a fényképre általában egy dolog megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaként tekint, előszeretettel alkalmazza a fotót olyan tárgyként is, amely valamilyen módon kapcsolatban áll a mai társadalom tömegesen képfogyasztó embere által konstruált, sokszor teljesen imaginárius történetekkel. Vagy akár számos alkalommal közkedvelt eszközként alkalmazza egy specifikus műfajban, a thrillerben, mint a középpontba állított bűnelkövető megszállottságának vagy fétisének tárgyát. 3

4 A fénykép ontológiájától a mozgás-képig André Bazin, aki elméletében a fénykép gyökereit, ontológiáját kutatja, egyenesen az egyiptomi balzsamozáshoz köti vissza a képzőművészeteket. Elméletében beszél az emberek idő múlásával szembeni védekezéséről. Ennek kapcsán említi meg az ókori halotti rítust, melynek során a halottról készült képmásokkal a létezés látszatát akarták fenntartani és úgy gondolták, ezzel győzelmet aratnak a múló idő felett. 1 Szerinte a festett portré mégsem teljesen egyenértékű az ókori egyiptomiaknál használt balzsamozással, mert a festészetből már kiveszett az a vallási funkció, ami a képmást a modellel azonosnak tartja. Ez után a deszakralizáció után tehát a portré egyik legfőbb célja inkább a halott személy emlékének a megőrzése lett. 2 A fényképezés felfedezését tekinti a festészet felszabadítójának, mivel az elérte, hogy a festészet ne törekedjen tovább valóságosabbnál valóságosabb képek készítésére. Bazin is megjegyzi, hogy a festők által ábrázolt dolgok inkább szubjektívak, feltételesek. 3 A festészettel szemben tehát a fénykép újítását az objektivitásban látja. A fotográfia azáltal lesz objektív, hogy semmit nem helyez a készülő kép és a modell közé, így a fényképezés folyamatából kirekeszti az embert. Ebből az objektivitásból és automatizmusból következik, hogy amit a technikai kép ábrázol, az garantálja az ábrázolt dolog létét, ami nem minden esetben igaz a festményre. 4 A fénykép kapcsán visszatér az ontológiai azonosság kérdéséhez, ugyanis kijelenti, hogy a fénykép a tárgyával azonosnak tekinthető, valamint megjegyzi, hogy az idő folyamából kizökkentett alakokat ábrázol, nem az örökkévalóságot ragadja meg, hanem csak az időt balzsamozza be, és menti meg az elmúlástól. 5 Kittler Optikai médiumok című könyvében inkább technikatörténeti szempontból vizsgálja a különböző optikai médiumokat. A fotográfiáról szóló fejezetben ezen kívül helyenként megemlíti a médium politikai, illetve társadalmi hatását is. A fotográfia kapcsán említést tesz a camera obscuráról, amely már a reneszánszban lehetővé tette a képalkotást, valamint a 17. század közepén megjelenő laterna magicáról, amelyet az első képsugárzó technikának tekint. Ezek mellet azonban azt is szóvá teszi, hogy az a technika, amivel maradandóvá tudták volna tenni az így előállított technikai képet, ekkor még hiányzott. Szükség volt tehát egy megfelelő csatornára egy olyan tárolási módra melynek segítségével a megalkotott 1 Bazin, André: A fénykép ontológiája. Ford. Baróti Dezső. In Uő: Mi a film? Budapest, Osiris, Uo.: Uo.: Uo.: Uo.: 21. 4

5 technikai képek tértől és időtől függően továbbíthatóak legyenek. 6 Az új technika alapjának a festészet legnagyobb ellenségét tekinti, a színeket, illetve ezek tartósságának hiányát. Ugyanis a festők alkotásait, amelyeket kétség kívül hallhatatlan remekműveknek szántak, a napfény, illetve a sötét hatására előbb vagy utóbb kifakuló, megváltozó festékanyagok halandóvá tették. 7 A fénynek ezt a tulajdonságát, miszerint képes kifakítani a színeket a 18. században kezdték középpontba állítani a különböző kémiai anyagokkal kísérletező tudósok. Így a kémiában illetve a fizikában elért eredmények is nagyban hozzájárultak, illetve megelőlegezték a majdani fotográfia technikájának a kialakulását. Kittler azt is megjegyzi, az említett médium kialakulásához szükséges út alatt igen nagy szerep jut a véletleneknek. Több általa megemlített tudós, akiknek kísérletei mérföldkőnek számítanak a fotográfia létrejöttében csupán a véletlennek köszönheti, hogy előrelépést tett vizsgálataiban. Kittler megemlíti például Johann Heinrich Schulze-ot, aki foszforral és ezüsttel való kísérletezése során az általa előállított ezüstsó a napfény hatására megfeketedett, míg az árnyékban maradt részei világosak maradtak. Találmányát később kódolt üzenetek előállítására használta. Itt tehát nem arról van szó, hogy a természet képét akarta volna megörökíteni, hanem úgymond azt szerette volna elérni, hogy a szimbolikus íródjon bele a természetbe. 8 Később pedig a Daguerre által véletlenszerűen felfedezett kémiai reakciók segítették hozzá a feltalálót ahhoz, hogy ugyancsak nagy előrelépést tegyen a saját magáról elnevezett dagerrotípia megalkotásban mind a tároló felület, mind pedig a képelőhívást tekintve. 9 A fotográfia megjelenése után választás előtt álltak az emberek: festmény, vagy fénykép készüljön-e róluk? Nem kérdéses, hogy az üzlet, amely eddig a festett portréban rejlett, ez után áthárult a fotográfiára. 10 Kittler megjegyzi, hogy a fényképezés megjelenése után két lehetőség állt a festészet előtt, amelyekkel sikeresen kettéválasztották a művészi és technikai médiumot. Az egyik a fotórealizmus, amely modelljének ezúttal a látszat helyett a fényképet tekinti, valamint a másik és ez képezi a későbbi modern festészeti irányzatok alapját ami olyan új ábrázolási móddal próbálkozik, olyan képeket próbál megfesteni, ami fényképezőgép segítségével nem lehetséges. Ám emellett Kittler azt is megjegyzi, hogy ennek a választásnak nincs hatása a hétköznapokra. A változással kapcsolatban inkább a litográfiát hozza föl történelmi példaként, amely a 19. században jelent meg, és lehetővé tette, hogy technikailag 6 Kittler, Friedrich: Optikai médiumok. Ford. Kelemen Pál. Magyar Műhely Kiadó Ráció Kiadó, Uo.: Uo.: Uo.: Uo.:

6 könnyűszerrel sokszorosítsanak egy képet. 11 Walter Benjamin is megemlíti a litográfiát A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában című tanulmányában, ahol ugyancsak a grafikai technika egyszerűségét hangsúlyozza, amely így illusztratív kísérője lehet a hétköznapoknak. 12 Kittler is hangsúlyozza a technikailag sokszorosítható kép e funkcióját, amelyet egy poroszországi példa segítéségével illusztrál, 13 és arra utal, hogy hogyan is hat vissza a médium a modellekre. Annak ismeretében, hogy az eddig csak egyenként létező portrék helyébe olyan arcmás került, amit sokszorozni tudtak, a képeken szereplő alakok már nem vágytak arra, hogy legünnepélyesebb öltözékükben jelenjenek meg az őket ábrázolt képeken. Megelégedtek sokkal mindennapibb kinézettel is, tekintve, hogy a kép bármikor megismételhető. Ez a változás egyrészt közelebb hozta az emberekhez az ábrázolt személyt, másrészt uralkodók esetében jelentéktelenebbé tette azt. Kittler ezt képpolitikának nevezi, jogosan, mivel mi lehet annál célszerűbb eszköz egy személy népszerűsítésére, mint egy számtalan példányban terjeszthető képmás, amelyen az ábrázolt személy mindenfajta műviség nélkül, akár teljesen hétköznapi szituációban is megjelenhet. 14 Kittler írásából kiderül, hogy a fotográfiát azért is tekinti érdekesnek, mert azáltal vált médiummá, hogy egyesített több más, különböző jellegű találmányt, legyen szó például a camera obscuráról vagy a laterna magicáról, illetve a tárolásra alkalmas kémiai anyagokról és folyamatokról valamint a sokszorosításra alkalmas 18. és 19. századi egyéb találmányokról, mint például a litográfia Nem sokkal a fényképezés megjelenése után az új médiumot segítségül hívták a rendőrség munkájához is. A szöveges leírásokat, amelyek meglehetősen megbízhatatlanok voltak, hamarosan lecserélték a gyanúsítottakról készült portréfotókra. Ezek a fényképek a valós megjelenítés mellett mérési feladatokat is elláttak, mivel az alanyok kezébe vonalzót adtak, így az új apparátus segítségével az emberek mérhető tárggyá változtak. Kittler azt is megjegyzi, hogy a fotográfia reálisabban állítja elő az identitást, mint az addig használatos jelölési technikák. 15 Ezen túl kijelenti, hogy a fénykép azáltal, hogy reális képet nyújt a modellről, megsemmisíti azt az ideális képet, amit a festők igyekeztek újrateremteni, egyúttal 11 Uo.: Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában E példa szerint, amely egy Flaubert regény részletét idézi, Poroszország akkori királya, Lajos Fülöp országszerte több litográfiát küldetett szét saját arcmásával, így bekerült a polgári családok többségéhez. 14 Kittler, Friedrich, i m.: Kittler, Friedrich, i.m.:

7 pedig felismeri a valódi fegyenceket, és elő is állítja őket. 16 Példaként egy darabot hoz fel, amiben azt próbálja meg szemléltetni, hogy a fotó által reálisan megjelenített valóság nem mindig kedvező a fényképek alanyai számára. A példa szerint egy fürdőhelyen járó fotós készít felvételeket a vendégekről, akik meglehetősen rosszul fogadják a képeket. Csúnyaságról, fintorokról, közönséges kinézetről panaszkodnak, és kontárnak nevezik a fényképészt (A példa természetesen jó véget ér, mivel a fotós egy bűnöző elfogásánál is segédkezik az egyik fényképével.) Ehhez kapcsolódóan említeném meg a Fotográfia (Zolnay Pál, 1973.) című filmet, amiben, egy faluban házról házra járó fotós és egy retusőr áll a középpontban, akik könnyű pénzkereset reményében tetszetős fényképeket ígérnek a falusiaknak. Zolnay filmjében Kittler fürdőhelyes példájához hasonló problémák vetődnek fel. A középpontban jól érzékelhetően a fotós és a retusőr ellentéte áll. 17 A fotós igyekszik természetes képeket készíteni a megrendelőkről, ám ezek később nem nyerik el a tetszésüket. Ez nem én vagyok, ne is csináljon többet, hangzik a reakciók között; föl sem ismerem magam, nem ilyenre gondoltam, és még lehetne folytatni a sort.[1. kép; 2. kép] Ezzel ellentétben a retusőr által módosított, feljavított képeket szívesen fogadják a megrendelők. [3. kép; 4. kép] A retusőr tulajdonképpen egyfajta üzletemberi szerepkört is betölt a filmben, ugyanis ő kínálja eladásra a fényképeket, ő az, aki a megrendelő javait tartja szem előtt, nem pedig a művészi értéket, ellentétben a fotóssal, aki inkább megpróbál a dolgok mélyére látni. Mindkét példa más szempontból foglalkozik a fényképpel. Kittler példája végül az új médium pártjára állva jelenti ki a fénykép elismertségét. A Zolnay film sem vonja kétségbe a fénykép hitelét, hanem inkább az emberek vágyait állítja középpontba, miszerint igyekeznek másnak mutatni magukat, amilyenek valójában, azaz próbálják megszépíteni a valóságot. Az erre a folyamatra vonatkozó vágy Lázár István szerint többrétegű: egyfelől motiválhatja hiúság; másfelől viszont egyfajta utolsó lehetőségként funkcionál annak érdekében, hogy megpróbáljuk lábunk nyomát a világ porában legalább a képen felnagyítani. 18 Ez bemutatás visszakapcsolható a festett portré virágkorára jellemző tendenciákhoz, ugyanis ezek a módosított fotók már inkább egy idealizált valóságot tükröznek. A litográfia kapcsán már megemlített Walter Benjamin a technikai sokszorosítást tárgyaló tanulmányában bevezeti az aura fogalmát, és ezt az egyes tárgyak kultikus értékéhez köti. 16 Uo.: Vö.: Lázár István: Az eltérített fim: Zolnay Pál: Fotográfia. In Filmkultúra, 1972/ Uo.: 22. 7

8 Elgondolásai alapján a sokszorosítás folyamata során a tárgy aurája, az az egyszerre távolinak és közelinek tetsző, tér és idő különleges szövedékének 19 tekintett dolog eltűnik az adott tárgyról készített reprodukcióról, legyen az bármilyen pontos is. A fényképészetnek, mint a sokszorosítás legpontosabb médiumának Benjamin is nagy figyelmet szentel. Szerinte a fotó az, amely a legtovább ellenállt a kultikus értékkel szembeállított kiállítási érték előtérbe kerülésének. Az aurát magában őrző úgynevezett kultikus érték pedig Benjamin szerint az emberi arcban, azaz a fotografikus portréban marad meg legtovább. A korai fotográfiákon megjelenő emberei arcok elmúlt szeretteinkre emlékeztetnek, így állítása szerint itt hat utoljára az aura. 20 A fényképezés rövid története című tanulmányában több átfedés is megfigyelhető az előbb említett szöveggel. Itt más aspektusból is tárgyalja az aura fogalmát, illetve a fotográfia történetére helyezve a hangsúlyt a korai portréval is foglalkozik. A fotókon szereplő emberek Benjamin szerint valami olyat jelenítettek meg, ami a fényképen szereplő alak hajdani létére utalt, és aki még az adott képen is valóságos tudott maradni. Bartheshoz hasonlóan megjegyzi, hogy a festett képeknek soha nem lesz már olyan mágikus értékük, mint azelőtt. Megemlíti a fotográfia azon tulajdonságát is, miszerint az olyan dolgokat tár a szemünk elé, amelyeket nem vagyunk képesek emberi szemmel felfogni. A korai fényképeken megjelenő emberi arcról úgy tartja, hogy ártatlanul, felirat nélkül jelentek meg. 21 A fényképezés korai történetét tárgyalva megemlíti az fotográfia korai képviselőit, akik a tájképfestészetről tértek át a fotográfiára, így fényképeik magas színvonalúak lettek, ám Benjámin felhívja rá a figyelmet, hogy az első nemzedék eltűnése után egyfajta ízlésficam, illetve minőségzuhanás lett jellemző a fotográfiára. 22 Mindkét említett tanulmányában megemlíti Atget-t, akit párizsi utcaképei miatt Benjamin egyfajta előfutárnak tekint. Atget művészete szerinte fertőtleníti a hanyatló korszak hagyományos portré-fényképészetéből áradó atomszférát, 23 valamint ő az, aki képeivel megszabadítja a tárgyat az aurától, és Benjamin az utóbbit az új fotóművészet egyik lényegének nevezi. 24 A sokszorosíthatóságról szóló tanulmányában szintén Atget párizsi képeit említi meg, amelyek azzal, hogy néptelenül jelenítik meg az utcákat (tehát kizárják az emberi alakokat a képről, az aura utolsó mentsvárait ) hozzásegítik a fényképet ahhoz, hogy 19 Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története. Ford. Pór Péter. In. Angelus Novus Értekezések, kísérletek, bírálatok. Magyar Helikon Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában 21 Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története Uo.: Uo.: Uo. 8

9 a kiállítási érték elhatalmasodjon rajtuk. A képeken megjelenő néptelenséget többen kapcsolták össze a bűnügyi helyszínelésekkel, mondván, hogy a tett színhelye is kihalt, csakis bizonyíték miatt készülnek róla fotográfiák. Benjamin gondolatai a két tanulmányban párhuzamba állíthatóak egymással. Mindkét helyen arról ír, hogy a korai portrék ártatlanságával szemben a későbbi fényképek az Atget-éhoz hasonlók esetében a nyomtatott illusztrált újságok szinte parancsolóan feliratokat közvetítenek a szemlélő számára, 25 leállítják azt a szabad asszociációs folyamatot, amellyel korábban a képeket szemlélte, és e helyébe a feliratozás, a megnevezés lép. 26 Az aura eltűnése a fényképről, a felirat megjelenése azonban Benjamin szerint nem tűnik mindenképpen negatív fejleménynek a fényképezéssel kapcsolatban. Míg a technikai sokszorosítást középpontba állító tanulmányában az előbb említett következmény negatívnak tűnik, addig a fotográfia történetét tárgyaló szövegben úgy állítja be az újabb fényképek ezen funkcióit, mintha végső soron ez lenne a fényképészet feladata. 27 Az eddig említett elméletekhez képest Barthes elmélete a fotográfiáról meglehetősen szubjektív hangvételű, habár konvencionális elméletnek tekinthető. Elveti a más elméletekben és történetekben helyet kapó szűkítéseket, felosztásokat. Saját személyén keresztül vizsgálja a fotográfiát, pontosabban édesanyjának egy gyermekkori képén keresztül próbálja meg kifejteni, mit is jelent számára a fotográfia, mint olyan. Barthes ezen belül fontosnak tartja a befogadói aktust, és azt állítja, hogy nem minden fénykép iránt mutatunk azonos fokú érdeklődést. Két fontos elemet határoz meg, ami meghatározza a befogadó számára az érdeklődés fokát. Az egyik ilyen elem a studium, amely a képről felszínes, tipikus információt tartalmaz. Ez a szemlélőből csak általános érdeklődést vált ki, nem akasztja meg a tekintetét. Második ilyen elemként a punctumot nevezi meg, amely az általános információn túl olyan véletlen elemet jelent, ami beleszúr a szemlélőbe, és amire újra és újra visszatér a tekintete. Ezt egyfajta többletként határozza meg, amelyet a befogadó társít a képhez. Ezzel ellentétben kijelenti, hogy a filmben amit meglehetősen röviden tárgyal, és csak néhol tér ki rá nincs lehetőség ilyen plusz elem hozzáadásához, mert ez esetben a néző folyamatosan kapja a képeket, így nincs ideje megállni egy-egy képnél. A fénykép teljessége ezért nem jelenik meg a 25 Benajmin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában 26 Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története Uo.: 709. Nem az-e a fényképésznek [ ] a feladata, hogy képeiben a bűnt felkutassa és a bűnösre rámutasson? Nem az írás-, hanem a fényírástudatlan mondotta valaki lesz a jövő analfabétája. [ ] Nem válik-e a felirat a fénykép legfontosabb részévé? 9

10 mozgóképen. Barthes ezen kívül több éles szembeállítást is tesz a fotográfia és a film között. A filmet nem tekinti elgondolkodtató médiumnak a képek folyamatos áramlása miatt. A film esetében a vásznon kívüli teret olyan lehetőségnek tekinti, amely látszólag a fotográfia esetében nem létezik. Ezt a teret vak mezőnek nevezi. Így a szereplők ki-be járkálhatnak a képből, de a kereten kívül is léteznek. A fénykép esetében megjegyzi, hogy a fényképen megjelenő dolgok, valamint a kép felületén végbemenő történés megszakad, ha kilép ebből a keretből. A film folytonosságával szemben itt mozdulatlan dolgokról beszélhetünk, amelyek úgy viselkednek mint gombostűre szúrt pillangók egy gyűjteményben. 28 Viszont ez a látszólag nem létező vak mező a fotográfiában is létrehozható a punctum segítségével. A fényképet elsősorban referenciának tekinti, megkérdőjelezhetetlen bizonyítéknak, amely maradéktalanul tanúsítja, hogy az általa megjelenített dolog létezik, vagy valaha létezett. A fotográfia Barthes által meghatározott jelentése, az ez volt. Ezt nevezi meg a fotográfia lényegének. 29 (Barthes ezen a ponton a fényképet a festészettel állítja szembe, ami képes megjeleníteni nem létező dolgokat is.) Barthes-hoz hasonlóan Bazin is megfogalmazza a fénykép evidenciájának erejét: kénytelenek vagyunk elfogadni az ábrázolt, azaz a térben és időben ténylegesen jelenvalóvá tett dolgok létezését. 30 Barthes a fényképnek melankolikus hangvételt tulajdonít, amely abban nyilvánul meg, hogy nincs benne semmi, ami a szemlélőjében várakozást keltene, nincs jövője. Ezt szintén szembe állítja a filmmel, aminek normalitását inkább a való élethez hasonlítja, amely meghatározott stílusban van megmutatva. Továbbá véleménye szerint míg a film megmutat, addig a fotográfia csak megtart. 31 A fényképen ábrázolt emberi alakról kijelenti, hogy az ábrázolt én képe nem esik egybe az énnel, inkább egy másik személy megjelenéséről van szó, ezáltal pedig tárggyá alakul a megjelenített személy. 32 A fotográfia így önmagától fosztja meg az illetőt. Ezzel kapcsolatban külön tárgyalja az arckifejezés kérdését. Ez esetben az identitás kiegészítőjéről van szó, amelyet ha a fénykép nem mutat meg, akkor nem közvetít igazi értéket. 33 A tekintet kapcsán egy újabb szembeállítást fogalmaz meg a fénykép, illetve a mozgókép között: az előbbi képes arra, hogy a néző szemébe nézzen, míg utóbbi esetében (főleg a játékfilmnél) ez nem megengedett. Az itt megemlített tekintetet, ami egyenesen a nézőre tekint Barthes kis mértékben őrültnek tartja. Megfogalmazása szerint egyszerre 28 Barthes, Roland: Világoskamra. Ford. Ferch Magda. Budapest, Európa Könyvkiadó, Uo.: Bazin, André: I.m.: Barthes, Roland. I. m..: Uo.: Uo.:

11 tükröződik benne az igazság és az őrület. 34 Így pedig a fotográfia azáltal, hogy elhiteti a szemlélővel, hogy valami létezett, belép az őrült igazság világába. Azzal együtt, hogy feltételezi az ábrázolt tárgy létét, ugyanakkor hiányát is érezteti az adott dolognak. Ezt rokonítja Barthes az őrülettel. Hallucinációnak tartja a fotográfia médiumát, ami az észlelés szintjén hamis, az időbeliség szintjén viszont igaz. 35 (A fénykép egyfajta hallucinációként való megnevezése egyébként Bazinnál is megjelenik, aki szintén megjegyzi, hogy a fotográfia a természet képét úgy reprodukálja, hogy az valódi hallucinációként jelenik meg. 36 ) A társadalom ezt az őrületet igyekszik visszaszorítani úgy, hogy megpróbálja a fotográfiát megszelídíteni. Barthes erre két opciót lát: először is, a fényképészet művészi szintre emelését, bár ebben az esetben megjegyzi, hogy így a fénykép (őrület nélkül) nem képes hatni. Másodszor a fénykép tömegessé tételét, amely során minden más forrásból származó kép fölé kerül, általánosságban szemléljük, így egyfajta fordított rend szerint a képzeleti lesz az, amit általánosnak vélünk. 37 Barthes szerint a fotográfia személyességével szemben azonban a film nem nevezhető ennyire személyes médiumnak. Habár részt vesz a megszelídítésében, ellentéte a fényképnek, hiszen inkább illúzió, egyfajta álomvilág, ellentétben a fénykép hallucináció jellegével. 38 A fénykép és film összevetése kapcsán talán érdemes megemlíteni Gilles Deleuze-t, aki szintén tesz egy összehasonlítást a két médium között. Deleuze szerint figyelembe kell vennünk, hogy a film esetében olyan jellegzetes képpel van dolgunk, amely időbeli tartalommal bír, mert így érthetjük meg. 39 Mozgás-kép alatt érti azt a formát, amelyet mozgó dolgokból (tárgyakból, akár testekből) vonnak ki, így ábrázolva a tiszta, valódi mozgást. Azt is megjegyzi, hogy van a filmnek egy olyan primitív állapota,, amikor még nem beszélhetünk mozgás-képről, habár a képek már mozgásban vannak. A korai film időszakában elsősorban a fix kamera miatt a mozgás nem szabadult fel, de amint megmozdították a kamerát, ez megváltozott. 40 Ebből kiindulva állítja szembe a fényképet a filmmel. Véleménye szerint az előbbi csak a mozgás kivonatát jeleníti meg; az utóbbi viszont az általa megmutatott tárgyakat a mozgás folyamatában mutatja be, amelyet a képek mozgó metszetének nevez. Így 34 Uo.: Uo.: Bazin, André: I.m.: Barthes, Roland: I.m.: Uo. 39 Ishii-Gonzales, Sam: Hitchcock és Deleuze. Ford. Török Ervin. In Hitchcock. Kritikai olvasatok. Szerk. Füzi Izabella. Szeged, Pompeji, Deleuze, Gilles: A Mozgás-kép. Ford. Kovács András Bálint. Palatinus,

12 a mozgás-képek sorozataként bemutatott események átalakuláson esnek át. 41 Barthes elméletéből kiderül, hogy ő a fényképet részesíti előnyben, míg Deleuze a fent leírtak alapján a filmet. 41 Ishii-Gonzales: I.m.:

13 A fénykép mint objektív dokumentum Barthes elképzelése szerint a mai társadalom megszelídített fotográfiát tár a fogyasztók elé. Ebben a műveletben a film közreműködik, amely tulajdonképpen fényképek elképesztő sorozatait tárja a néző elé. A film azonban nem csak alapjaiban támaszkodik nagyban a fotográfiára, hanem sokszor a történet szempontjából is kitüntetett szerepet biztosít az említett médiumnak, ezért a különböző műfajokat tekintve más és más felhasználásával találkozhatunk. A fénykép dokumentumként való felhasználásának talán alapvető példája a CSI Helyszínelők című televíziós sorozat és ennek különböző társai. Az említett sorozatban kitüntetett helyet kapnak az optikai apparátusok, ezen belül pedig a fotografikus képek készítésére alkalmas eszközök. Ezekkel az eszközökkel egyrészt ámulatba ejtik a nézőt, újabbnál újabb technológiai vívmányokat vonultatnak fel, másrészt viszont kihasználják ezeknek a kellékeknek az objektív képalkotó képességét saját munkájuk minél pontosabb elvégzésére. 42 Ezeket a funkciókat Susan Sontag is megemlíti. Véleménye szerint először is a fénykép vádol, így sikeressé válik a hatalom kezében ellenőrzés céljából. Másodszor pedig bizonyít, 43 tehát ha valamiről fényképet látunk, akkor úgy gondoljuk, hogy az pontosan a valóságot rögzítette. A különböző krimik vagy detektívtörténetek ezt a gondolatot tovább viszik és rendszerint bizonyítékként, vagy nyomként használják fel a fényképeket. Az ilyen témájú filmekben gyakran előfordulnak dokumentumértékű képek, amelyek egyéb írott információkkal összefüggésrendszereket fednek fel, elvezetik a nyomozókat helyszínről helyszínre, nyomról nyomra, majd végül a bűn elkövetőjéhez. Ezen kívül Sontag fogalmazza meg azt is, hogy egy fénykép amellett hogy kép, témájának anyagi nyoma is egyben. 44 Sontag kijelentésének érdekes példája lehet a Vissza a jövőbe trilógia (Robert Zemeckis, ), ahol szintén érdekes szerep jut a fényképeknek. Az események változásaitól függően az egyes fényképek tartalmai megváltoznak. Alakok tűnnek el, vagy térnek vissza, nevek és feliratok változnak meg, attól függően, hogy a szereplőknek hogyan sikerül változást előidézniük a múltban a helyes jövő visszaállításának érdekében. Így a filmben Martyról és a testvéreiről készült fénykép valóban Martyék létezését igazolja, ugyanis amint a képen elkezd halványodni Marty alakja, ugyanúgy halványodik a teste is. 42 Gever, Martha: A bűn digitalizált látványa A CSI: A helyszínelők és a társadalom anatómiája. In Metropolis 2008/4. 83; Sontag, Susan: Platón barlangjában. In Uö. A fényképezésről. Budapest, Európa kiadó, Uo

14 A svéd Tetovált lány (Niels Arden Oplev, 2009.) című film is dokumentumként, bizonyítékként mutatja be a filmben szereplő fényképeket. A film központi témája egy negyven éve megoldatlan, bizonytalan eltűnési/gyilkossági ügy, amelyet a film főszereplőjének kell felderítenie. A fényképek itt egyrészt emlékként szerepelnek: ahol az emlékezet csődöt mond, ott a fényképek próbálják feleleveníteni a majd fél évszázada történt eseményeket. Más tekintetben is nagy hangsúly helyeződik a fényképekre: különböző összefüggésrendszereket és emberek közti kapcsolatokat vázolnak fel. A film főhőse, az oknyomozó riporter Mikael a fényképeket elsődleges nyomként felhasználva nagy előrelépéseket tesz az ügy megoldása érdekében. A rengeteg fénykép között hangsúlyos szerepet tölt be az eltűnt lány, Harriett képe. Az ő portréja kerül föl elsőnek a falra, Mikael szintén fényképek segítségével köré vázolja fel a különböző kapcsolat- és összefüggésrendszereket. [7. kép; 8. kép] Az eltűnt fiatal lány portréja mintegy modern Mona Lisaként egyre fenyegetőbben, félelmet keltve tekint ki a nézőre. Ahogy halad előre a cselekmény, (általában egy-egy kulcsfontosságú információ felszínre kerülésénél) egyre többször láthatjuk ezt a fényképet, ahogyan bizonyos fokú rejtélyességgel emlékezteti a nézőt arra, hogy a lány olyan információk birtokában van, amely mások által eddig elérhetetlen maradt. [9. kép; 10. kép] Az eltűnt lány tekintete más kontextusban is hangsúlyos szerepet tölt be a filmben. Egy régi újságban megjelent fényképen Mikael észreveszi, hogy a képen szereplő Harriet egy bizonyos irányba tekint, valamint hogy tekintete félelmet sugároz. Mikael ezután felkutatja az eseményről készült többi negatívot, amelyek segítségével kibontakozik előtte, mi is történt valójában: a lány valóban megpillantott valakit az utca túloldalán, aminek következtében megrémült és elhagyta a helyszínt. [11. kép] A képek további tanulmányozása után észrevesz egy nőt, aki a lány mögött állva fényképezett a kérdéses pillanatban, mikor Harriet megpillantotta a gyilkosának vélt személyt. [12. kép] Mikael ezután szintén egy fénykép segítségével megtalálja a nőt, és megszerzi a felvételt, amelyen valóban megjelenik a gyilkosnak vélt férfi homályos alakja. Ezekből a folyamatokból tehát kiolvasható egyfajta láncolat, amin a tekintetek játsszák a főszerepet: a képen szereplő Harriet lát valamit, amit Mikael nem. Ezt valaki más viszont rögzítette, akinek segítségével végül Mikael is megláthatja a lányt figyelő férfit. A gyilkost végül egy másik, élesebb fénykép segítségével azonosítják, amelyen a férfi ugyanazt a pulóvert viseli. [13. kép; 14. kép] A különböző bűnügyi filmekben, krimikben tehát elsősorban referenciaként, bizonyítékként kezelik a fényképeket, mivel az optikai médiumok köztük a fénykép is 14

15 emberi beavatkozás nélkül, mechanikusan rögzítik a tárgyukat, így objektív képet adnak a kívánt tárgyakról és személyekről és ez az objektivitás ilyen esetekben nélkülözhetetlen. 15

16 A befogadói értelmezés kihívásai A fotográfiát bizonyítékként használó filmek mellett előfordulnak olyan alkotások is, amelyek a fényképet befogadó szubjektumra helyezik a hangsúlyt. Természetesen ebben az esetben is egy tágabb értelemben vett kategóriáról van szó. Az egyes filmekben így a fénykép más és más funkcióival találkozhatunk, de mindezekben közös jellemzőnek tekinthetjük, hogy a főhősök valamilyen módon akaratlanul, vagy akár tudatosan tévesen értelmezik a filmekben szereplő fényképeket és így a valóságot is. Egyes esetekben viszont az is előfordulhat, hogy nem csak a film szereplője, hanem maga a néző is elbizonytalanodik azt illetően, hogy adott esetben mit is bizonyít a fénykép. A technikai kép és a valóság kapcsolatát meglehetősen sokan vizsgálták. Bazin szerint a fotografikus kép újdonsága a festészettel szemben objektivitásában rejlik: azáltal, hogy automatikusan formálja meg a képet a valóságról. 45 Vilém Flusser filozófiai szellemű tanulmányában némiképp különbözően vélekedik a technikai képről. A képeket jelentéssel teli felületeknek tekinti, amelyek ábrázoltjaikat absztrakcióként jelenítik meg. Ezeket a jelentéseket úgy mélyíthetjük el, hogy az absztrakt dimenziókat rekonstruáljuk, ez pedig csak úgy érhető el, hogy a kép felületét tüzetesen végigszemléljük. Ezt a tevékenységet nevezi scanning -nek. Ez alatt a képek elemeinek szemlélése közben a befogadó képes időbeli kapcsolatot kialakítani az egyes képelemek között, de ezzel együtt jelentésbeli kapcsolatot is létre lehet hozni közöttük, így akár egyetlen képelem is megadhatja a kép jelentését. Ezek mellett megjegyzi, hogy a kép jelentése függ a nézői szándéktól, tehát a képek teret engednek az értelmezésnek. 46. Flusser elismeri, hogy a képek közvetítő szerepet töltenek be az ember és a világ között, mivel az ember nem fér hozzá az őt nem közvetlenül körülvevő dolgokhoz. Azzal együtt, hogy közvetít, a kép a világ és az ember közé is áll: a világ bemutatása helyett elferdíti, meghamisítja azt. Flusser ezt felejtésnek nevezi: az ember elfelejti, hogy a képeket saját maga hozta létre a célból, hogy tájékozódni tudjon a világban, de immár ezeket a képeket nem képes megfejteni, így tőlük való függésben él, tehát az imagináció (azaz a képek előállításának és megfejtésének sajátos képessége) hallucinációba csap át Bazin, André: I.m.: Flusser, Vilém: A fotográfia filozófiája - I. A kép Flusser, Vilém: A fotográfia filozófiája Flusser itt az imaginációt a képek előállításának és megfejtésének előfeltételeként határozza meg. 16

17 A technikai képeket (apparátus által előállított képek) elkülöníti a hagyományos képektől és ontológiailag a szövegekhez vezeti vissza. A technikai képet harmadfokú absztrakciónak véli, valamint a történelemutáni jelzővel látja el, ontológiai szempontból pedig fogalomnak tekinti. 48 Továbbá megfejtését nehéznek tartja, ugyanis nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint a technikai úton előállított kép automatikusan jeleníti meg a tárgyát, így azt nem kell megfejteni. Szerinte ez az objektivitás, amit a technikai képnek tulajdonítanak, arra sarkallja a szemlélőjét, hogy egyfajta ablaknak, és ne képnek tekintse, amit lát. Ez alapján jelenti ki, hogy az objektivitás illúzió, tehát amikor képet nézünk, a külső világ újszerűen rejtjelezett fogalmait látjuk. 49 A már korábban említett bizonyító és vádló funkció mellett Susan Sontag is hangsúlyozza fényképezésről szóló elméletében többek között azt, hogy a mai társadalom embere fényképektől hemzsegő világban él, és a világot fotóalbumban tárolva igyekszik felfogni, megérteni és informálódni róla. Ezek a fényképek nagyban megszabják az emberek cselekedeteit, látásmódját, kijelöli a figyelemre érdemes dolgokat. Természetesen Sontag is megfogalmazza a fénykép és a festészet közötti különbséget, és kijelenti, hogy a fénykép a realisztikusabb médium, bár agresszívnak tartja. 50 Véleménye szerint a fénykép felszínes tartalommal bír, a befogadónak magának kell a dolgok mélyére látni. A fénykép kábítószer módjára keríti hatalmába az embereket és igyekszik azt sugallni, hogy a világ olyan, amilyennek a képeken látszik. Sontag viszont úgy véli, hogy a valódi megismerés éppen ennek ellentéte, ugyanis annak az a lényege, hogy nem fogadja el úgy a világot, ahogy az a képeken megmutatkozik. 51 Flussernél és Sontagnál is megjelenik tehát az elképzelés, hogy a mai társadalom embere képek alapján szemléli a világot. A fotográfiát dokumentumként, bizonyítékként meghatározó kategória egyik mottóját képező megismerni a világot elv megjelenik itt is, de itt negatív értelemben. Flusser elismeri ugyan, hogy a kép közvetít az ember és a világ között, de megjegyzi, hogy ezzel együtt el is ferdíti a valóság képét. Sontag is azt állítja, hogy a világot nem teljesen lehet megismerni képek által, ugyanis így manipulálni lehet az embereket. Sontag meghatározza egy olyan funkcióját a fényképeknek, amely valamilyen mértében ide kapcsolható, és hasonlóképpen kapcsolatba hozható a fényképek befogadóival. 48 Szemben a hagyományos képpel, amiket első fokú absztrakciók, történelemelőttiek, és nem fogalomnak, hanem jelenségnek tekint. 49 Flusser, Vilém: I.m.: II. A technikai kép Sontag, Susan: I.m Uo.:

18 Megjegyzi, hogy míg a fénykép tekinthető tárgyi adatnak (ez az elsőként meghatározott fénykép mint objektív dokumentum kategóriával párhuzamba állítható), addig egy másik olvasata lélektani science fiction kellékként lehetséges. Így a fényképek, legyenek azok akár teljesen hétköznapi családi fotók, vagy specifikus témát feldolgozó művészi képek bármikor átváltozhatnak a vágy tárgyává. 52 Sontag ezen kívül bevezeti a birtokbavétel fogalmát: azt állítja, hogy a fénykép valamilyen formában mindig birtokbavétel. Egyrészt alkalmas egy tárgy, vagy egy személy pótlására, másrészt kapcsolatba hozhat olyan eseményekkel, amelyek esetenként nem képezik életünk részét, valamint ezen kívül a képek segítségével értesülésekre tehetünk szert a világról. 53 Ezeket a különböző fényképeket gyűjtögetjük, amik aztán egyfajta világpótlékként 54 használhatók fel, mivel a valósággal ellentétben, ezek kézben tarthatók, raktározhatók, hordozhatók. Azoknak a filmeknek az esetében, amelyek a fényképnek ezt a funkcióját alkalmazzák, a főszereplők számára a fotók általában pótolnak valamit, amihez a szereplőknek nincs közvetlen hozzáférésük. Az itt következő példák egyrészt arra a megállapításra vonatkoznak, miszerint a mai emberek látását valamilyen módon elhomályosítja a fénykép, azaz olyan tárgyként vizsgálja a fotókat, amelyek hamis valóságképet közvetítenek az aktuális befogadójuknak. A Memento (Christopher Nolan, 2000.) története szerint a főhős, Leonard memóriája egy támadás következtében megsérült, így a balesete után történt eseményeket pár percnél tovább nem képes tárolni, azonban a balesete előtti életének mozzanataira emlékszik. A hajdan volt biztosítási nyomozó feleségének gyilkosát akarja előkeríteni, ám állapota meglehetősen megnehezíti a célját. Segítségképpen egy polaroid géppel örökít meg minden általa fontosnak vélt helyszínt, tárgyat és személyt, valamint testét jegyzetfüzetnek használva tetoválásokkal igyekszik emlékeztetni magát a fontos információkra. [15. kép; 16. kép] Habár a fényképek itt is dokumentáció, bizonyíték céljából készülnek, a főhős egyedi állapota megváltoztatja az általa készített képek információtartalmát. Azok az érzések, benyomások, amelyeket Leonard az adott fényképek és jegyzetek készítése közben érzett, már nincsenek meg a fényképek következő olvasásánál. Így a bizonyítékként kezelt fényképek Leonard jegyzeteivel ellátva a férfi folyamatos emlékezetvesztései miatt már nem rendelkeznek olyan mértékű objektivitással, mint például egy külső szemlélő számára. [17. kép; 18. kép] Kiderül tehát, 52 Uo Uo Uo

19 hogy Leonard a valóságot látszatok, képek formájában éli át. 55 Egy beszélgetés alkalmával Teddy fel is hozza, hogy a jegyzetek, amiket Leonard készít megbízhatatlanok, ezzel szemben viszont Leonard azzal érvel, hogy szerinte az emlékezet az, amit el lehet torzítani, az csak egy értelmezés, nem hiteles feljegyzés. Ezt a rendőrök munkájával példázza, akik jegyzeteket, tényeket gyűjtenek, és ezekből következtetéseket vonnak le az egyéb információk (például tanúvallomások) mellett. Leonard állapotából adódóan több olyan esemény is történik, aminek során kihasználják a férfit. Ezt Natalie esete jól példázza. A nő segítőkészsége nem valódi, mint ahogy az ki is derül Leonarddal való veszekedése során, amikor kijelenti, hogy ki fogja használni a férfit. Mivel a nő tud a férfi egyedi állapotáról, kihasználva tudását az összes tollat eltünteti a közelből, megtagadva a lehetőséget a férfitől, hogy emlékezzen erre a fontos mozzanatra. Teddy-vel hasonló a helyzet, szintén téves jegyzetek alapján ítéli meg őt a főhős, amely végül a férfi halálához vezet. Így mit sem sejtve maga ellen fordítja korábbi kijelentését, miszerint a jegyzetek fontosak és megbízhatóak ellentétben az emlékezettel, amit többször is hűtlennek titulál. A képek birtoklása hozzásegít ahhoz, hogy a múltat birtokba vegye valaki, mivel ez a jelennel nem tehető meg. Leonard helyzete is hasonló, aki a képek segítségével próbálja a dolgokat emlékké alakítani, amit ő maga az állapota miatt nem tud elvégezni, de ahelyett, hogy így tenne, ezáltal valószerűtlenné teszi, elidegeníti a valóságot. 56 Ehhez kapcsolódóan említeném meg a film végét, ahol Teddy szavaiból kiderül, hogy Leonard már nem először keresi az általa John G.-nek nevezett gyilkost és hogy Teddy, aki rendőr már segített neki a megtalálásában. Kettejük beszélgetése után ami, ha a film narratológiai megoldását nézzük, a történet kezdete azt láthatjuk, hogy Leonard saját akaratából, tudatában az igazságnak (ha igazságról beszélhetünk egyáltalán a film kontextusát tekintve) felteszi magának a kérdést: Hagyjam, hogy elfelejtsem mindazt, amit mondtál? Ezután elégeti azokat a fotókat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak arra, hogy az általa keresett személyt már többször is megtalálta, és úgymond tiszta lappal kezd: egy új rejtvényt, egy új John G.-t kreál magának Teddy személyében. [19. kép; 20. kép] Barthes a korábbiakban említett elméletében a fényképet hallucinációnak tekinti, míg a filmet ennek ellenkezőjeként, illúzióként határozza meg. Kele Fodor Ákos is így határozza 55 Uo.: Uo.:

20 meg a filmet, mint élményt, mint egészet, ami felkínálja a néző számára a valóság illúzióját, amely a befogadói intenció útján jön létre. 57 Ezt a megállapítást Michelangelo Antonioni Nagyítás (1966) című klasszikus példának számító filmje kapcsán teszi, amely kitüntetett szerepbe helyezi a fotográfiát. Tanulmánya viszont más módon közelíti meg a filmet: az eddig tett megállapításokat miszerint a film a művészet és a valóság viszonyát jeleníti meg megcáfolja, és azt állítja, hogy sokkal helyesebb lenne a Nagyítás témájaként a dokumentum és valóság viszonyát meghatározni, valamint a dolgozat során kijelenti, hogy a film üzenete sokkal inkább a filmi reprezentáció és a valóság viszonyáról szól. 58 A film főhőse, a divatfotós Thomas képeket készít egy parkban ölelkező párról, majd később, mikor a pár női tagja visszaköveteli tőle a filmet, amelyre dolgozott, Thomas előhívja a negatívokat. [21. kép; 22. kép] A film nagyítási jelenetével leírható a fotó egyik célja, amelyet Sontag ugyancsak megemlít: megismerni a valóságot. A főhős a nagyítási folyamat során olyan dolgokat vesz észre a poszter nagyságúra készített képeken, ami a parkbeli jelenet alatt elkerülte a figyelmét. A kép egy apró részletében egy fegyvert tartó kezet vél felfedezni, így nem hagyja annyiban a dolgot, további másolatokat készít. Az általa készített képekből ezután Thomas megpróbál konstruálni egy történetet mindenféle háttér információ nélkül. Kele Fodor Ákos Nagyításról szóló tanulmányában is hasonlóképpen tárgyalja az eseményeket. Ismerteti a bűntény körülményeit, majd kétségbe is vonja Thomas szemtanúságát, és azt szintén megjegyzi, hogy a körülményekből az következik, hogy a történetet csak Thomas hozza létre. 59 Thomas itt a Flusser által scanning -nek nevezett folyamatot hajtja végre, melynek során felfedezi a fényképek mélyebb jelentéseit. 60. A fotós a parkban történtek alapján eleve azzal a feltételezéssel vizsgálja a képeket, hogy valamilyen fontos jelentőséggel bírnak, és rá is lel egy elemre a képen, amely felkelti az érdeklődését, ez pedig a képen szereplő nő arca, aki oldalra fordítva a fejét feltehetőleg valamit szemlél a közelben. Ez az a pont a képen, ahová Thomas tekintete mindig visszatéved, ebből indul ki az értelmezés során. Felfedezése a Barthes által punctumnak nevezett elemhez is hasonlítható. Valami olyanról beszélhetünk a képpel kapcsolatban, amely Barthes szavaival élve szúr, megsebez, egy véletlen pont, amelyre visszatér az ember tekintete. 61 Thomas számára tehát ez az elforduló tekintet felfogható punctumnak. A képen 57 Kele Fodor Ákos: Az illúzió alaptanúsítványa Uo. 59 Uo. 60 Flusser, Vilém: I.m. 61 Barhes, Roland: I.m.:

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének OPTIKAI CSALÓDÁSOK Mint azt tudjuk a látás mechanizmusában a szem által felvett információt az agy alakítja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek.az agy

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 20. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Periférikus látás kísérletek

Periférikus látás kísérletek Periférikus látás kísérletek A látás egyfajta tudattalan, illetve korlátozott tudatosságú, néha reflexszerű feldolgozása a szemünk elé táruló információáradatnak. A szemünk fizikai tulajdonságai révén

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA

ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA Készítette: Hunet Kft, 2013 Ez az alkotás a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország licenc alá tartozik. A licenc megtekintéséhez

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

A képek feldolgozásáról

A képek feldolgozásáról A képek feldolgozásáról Úgy gondoljuk joggal tételezzük fel, hogy a digitális fotótechnika elterjedésének köszönhetően nagyon sokan készítenek fotókat a különböző alkalmakkor a településeken. A régi papírképek

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi

Részletesebben

M E S T E R L Á S Z L Ó 2013

M E S T E R L Á S Z L Ó 2013 MESTER LÁSZLÓ 2013 fashion photos COMMERCIAL photos EXHIBITION 2011 Fotósorozatunk koncepciójának alapötletét a Carnivale című amerikai sorozat adta, melyben egy vándorcirkusz különös szereplőinek

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ 2010 TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL A jelen dolgozat célja bemutatni

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Multi Level Marketing (MLM):

Multi Level Marketing (MLM): MAROSSY ATTILA Multi Level Marketing (MLM): A modernség egyik gazdasági kvázi-vallása Ami még ennél is fontosabb, az amerikaiak százezrei kapaszkodtak bele egy új és szebb élet ábrándképébe, és abba a

Részletesebben

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA Szegregáció helyett integráció Alsómocsoládon DDOP 4.1.2/B-13-2014-0001 SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉLETKÉPEK FOTÓKLUB I. SZÁMÚ BESZÁMOLÓ Alsómocsolád Község Önkormányzata és a Mocsolád-Civilház Szociális

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A személyazonosításhoz használt rabosító képek

A személyazonosításhoz használt rabosító képek A személyazonosításhoz használt rabosító képek Az első rabosító képek A rabosító fotók első említése a Philadelphia Public Ledger, 1841 november 30-i számában történt. A cikk szerint: sok gyanús személy

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

2011.08.18. Fotográfia szak

2011.08.18. Fotográfia szak Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2011.08.18. Fotográfia szak Kérjük, a levelet figyelmesen olvassa el, mivel az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén vehet részt felvételi eljárásunkban!

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program. Ramshorn-Bircsák Anikó

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program. Ramshorn-Bircsák Anikó Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program Ramshorn-Bircsák Anikó MÍTOSZ ÉS MŰ Kerényi Károly mitológia- és műhelykoncepciójának,

Részletesebben

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész.

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Az előző részben a tudat elméletét arra a felismerésre építettük, hogy az öntudat kulcseleme a döntéshozatal. Kimutattuk, hogy a sejtek az egysejtűek, a

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat Konzulens: Dr. Ferge Zsuzsa

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

Keskeny Nyomda. Effektlakk forma készítés

Keskeny Nyomda. Effektlakk forma készítés Keskeny Nyomda Effektlakk forma készítés Tisztelt Partnerünk! A Keskeny Nyomda új Hibrid effekt UV lakkozási technológiáinak alkalmazásával, olyan egyedi és elegáns megjelenésű nyomdatermékeket hozhatunk

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

Typotex Kiadó BEFEJEZÉS

Typotex Kiadó BEFEJEZÉS BEFEJEZÉS E rövid áttekintés keretein belül korántsem érinthettük a 17. századi holland életképfestészet minden témakörét. Elsõsorban olyanokat igyekeztünk kiválasztani, amelyek azon túl, hogy igen alkalmasnak

Részletesebben

Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk?

Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Nem szükséges informatikusnak lennünk, vagy mélységében átlátnunk az

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola EMLÉKEZÉS-PRÓBA

Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola EMLÉKEZÉS-PRÓBA Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola EMLÉKEZÉS-PRÓBA Művészi kísérletek az emlékek felé vezető utak akadálymentesítésére DLA értekezés tézisei Bánföldi Zoltán Témavezető: Tölg Molnár Zoltán festőművész,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

PROFILALKOTÁS S A GYAKORLATBAN

PROFILALKOTÁS S A GYAKORLATBAN Önök most Elekesné Lenhardt Zsuzsa r. alezredes PROFILALKOTÁS S A GYAKORLATBAN című előadását láthatják BŰNELEMZÉS Bűncselekmény Személyek Felderítési módszerek Stratégiai bűnelemzés Bűncselekményi minta

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 526/2006. (III. 8.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 526/2006. (III. 8.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 526/2006. (III. 8.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

Melyik a jobb klikk?

Melyik a jobb klikk? Radó Eszter Melyik a jobb klikk? A választók elérésének új útjai Manapság egyre elterjedtebb az internet politikai célú felhasználása. Az elmúlt időkben a politika egy új helyszíne nyitotta meg kapuit

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Olvasópróba. Gerold László. A feledés emlékezete. Tizenöt kortárs magyar versenydráma. zetna, Zenta, 2006

Olvasópróba. Gerold László. A feledés emlékezete. Tizenöt kortárs magyar versenydráma. zetna, Zenta, 2006 Gerold László Olvasópróba A feledés emlékezete. Tizenöt kortárs magyar versenydráma. zetna, Zenta, 2006 Március idusa előtt új ősbemutató volt az Újvidéki Színházban. Aaron Blumm: Hamlett halott. Már közvetlen

Részletesebben

Épített táj, nem-hely és köztér a kortárs fotográfiában DLA értekezés tézisei. Szigethy Anna 2009

Épített táj, nem-hely és köztér a kortárs fotográfiában DLA értekezés tézisei. Szigethy Anna 2009 Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola, Budapest Épített táj, nem-hely és köztér a kortárs fotográfiában DLA értekezés tézisei Szigethy Anna 2009 Témavezető : Tölg-Molnár Zoltán képzőművész, egyetemi

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható. Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 1 Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 Lehmann Miklós lehmann@ludens.elte.hu Wittgenstein képfelfogása filozófiájának egyik olyan területét jelenti, amely két főművében jól tükrözi az időközben

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 24. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

abgang abszurd abszurd dráma adaptáció burleszk

abgang abszurd abszurd dráma adaptáció burleszk FOGALOMTÁR abgang (német) Elmenetel, kimenetel. Így nevezik a színész vagy énekes hatásos távozását a színpadról. Abgangmondat: hatásos, csattanós, tapsot provokáló mondat, mielőtt a színész távozna a

Részletesebben

Visio tanfolyam. Rövid kurzus

Visio tanfolyam. Rövid kurzus Visio tanfolyam Rövid kurzus Alapismeretek A Visio nagy előnye, hogy a rajzok megjelenése és működése tetszés szerint alakítható. A Visio ezen előnye azösszekötőksegítségével aknázható ki, amelyek többet

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Értékesítési beszélgetés

Értékesítési beszélgetés Gyakorlat. Műhely. Marketing Értékesítési beszélgetés Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger TARTALOM 2 GYAKORLAT. MŰHELY Értékesítési beszélgetés Szerzők: Dr. Andrea Grimm, Dr. Astin Malschinger IMPRESSZUM

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

thomas gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban

thomas gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban sipos margit erika thomas gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban Thomas Gordon hatlépéses vereségmentes módszerének rövid összefoglalása után annak lehetséges alkalmazását

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Nyomozós Játék. A főbérlő értelmetlen halála

Nyomozós Játék. A főbérlő értelmetlen halála Nyomozós Játék A főbérlő értelmetlen halála A játék menete Minden csapat megtudja a kerettörténetet a startnál, valamint kapnak egy 16 kérdésből álló tesztet is, melyekre a feladatok megoldása során tudnak

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 826/2006. (IV. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben