AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) 2 383 396"

Átírás

1 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) Összefüggések a króm, az ólom és a cink különböző kioldási frakciói, illetve egyes talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók között lignittel kezelt nyírségi homoktalajon SZÉCSY Orsolya, UZINGER Nikolett, VILLÁNYI Ilona, SZILI-KOVÁCS Tibor és ANTON Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest A nehézfémek talajmikrobákra gyakorolt hatásáról szóló első írásos feljegyzések a XX. század elejéről származnak (LIPMAN & BURGESS, 1914; BROWN & MINGES, 1916), és ma már ismert, hogy a talajszennyezés hatásainak vizsgálatához elengedhetetlen a mikrobiális háttér feltérképezése. A nehézfém-szennyezések a tapasztalatok szerint többnyire negatív hatással vannak a talajmikrobiótára (KELLY et al., 1999; RAJAPAKSHA et al., 2004; VÁSQUEZ-MURRIETA et al., 2006), de egyes vizsgálatok alapján a talajban a növekvő fémkoncentrációk a kezdeti állapottól függően csökkenthetik, vagy növelhetik a mikrobiális diverzitást és a biomassza mutatók értékeit is. A fémszennyezések ugyanis fémrezisztens mikroorganizmusok kialakulását eredményezhetik (BROOKES et al., 1984; MORGAN et al., 2007; BUNEMANN et al., 2006; GILLER et al., 2009). Az OKKP (Országos Környezeti Kármentesítési Program) tapasztalatai szerint a hazánkban előforduló nehézfém-szennyezéseknél jellemzően megjelenik a kísérletünkben is vizsgált króm, ólom és cink (BARTUS et al., 2003). A Zn és a Cr esszenciális nyomelemek, azonban nagyobb koncentrációban erősen toxikusak (KÁDÁR, 1995). A talajban leggyakrabban előforduló Cr 3+ forma stabil, azonban a kémhatás és a redoxviszonyoktól függően, átalakulhat Cr 6+ formává, ami sokkal mérgezőbb. A krómvegyületek csak erősen savanyú talajokban (ph 5,5) oldódnak. A cink a talajban az agyagásványok kristályrácsaiban és különböző szorpciós komplexekben helyezkedik el. Komplexeiben a kötődés erőssége a ph emelkedésével fokozódik, ezért mozgékonysága semleges és lúgos talajokban nagymértékben lecsökken (CSATHÓ, 1994). Az ólom jelenlegi tudásunk szerint egyáltalán nem szükséges az élő szervezet számára, a szervezetbe jutva nehezen ürül ki, felhalmozódik, számos életfunkciót károsít, ezért nagyon veszélyes. A talajban oldhatatlan csapadékként vagy különböző szerves és kolloid anyagokhoz erősen kötve található. Más fémekkel összehasonlítva kicsi az oldhatósága, csak szélsőségesen savanyú talajokban, 4 ph alatt oldódik nagyobb mértékben és válik felvehetővé a növények számára (CSATHÓ, 1994). Postai cím: SZÉCSY ORSOLYA, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út

2 384 S Z É C S Y e t a l. A talajban lévő fémek oldódási viszonyainak jellemzésére különböző kivonószereket alkalmazhatunk, környezeti kockázatuk pontosabb becsléséhez. A szakirodalomban egyes szerzők úgy vélik, hogy a gyenge kivonószerekkel (pl. 0,01 M CaCl 2 oldat) oldható nehézfémfrakció szoros korrelációban van a talajmikrobióta által hozzáférhető fémfrakcióval (ADRIANO, 2001), mások a komplexképzőkkel oldható nehézfém-koncentráció (pl. DTPA) és egyes mikrobiológiai mutatók változása között mutattak ki szoros összefüggést (BRAGATO et al., 1998). A fémkezelések talajmikrobiótára gyakorolt hatásai nem egyértelműek (BROOKES et al., 1984; KELLY et al., 1999; RAJAPAKSHA et al., 2004; ZHANG et al., 2006; BUNEMANN et al., 2006), a fémkezelések által kiváltott változások többnyire függnek a fémsótól, valamint az alkalmazott talajmikrobiológiai és -biokémiai módszerektől. Sokan alkalmaztak sikerrel korrelációanalízist a talaj fémkoncentrációja és különböző mikrobiális paraméterek kapcsolatának vizsgálatára (BECKER et al., 2006; HORSWELL et al., 2006; KOLESNIKOV et al., 2007; WANG et al., 2010; PÉREZ-DE-MORA et al., 2011), és némileg eltérő, de főként negatív kapcsolatot találtak köztük. A nehézfémmel szennyezett talajok élővilágra gyakorolt káros hatásának mérséklésére különböző stabilizálószereket alkalmaznak. Ismert, hogy a talajhoz adott szerves anyag a talajoldatban lévő fémionok egy részét immobilizálja, ezáltal csökkentve biológiai felvehetőségüket. Hazánkban jelentős mennyiségben található nagy szervesanyag-tartalmú lignit, ami potenciálisan alkalmas lehet nehézfém-szennyezett talajok kezelésére. A talajhoz adott lignit nehézfém-megkötő képessége miatt feltételezésünk szerint megváltozik a fémek mikrobiális hozzáférhetősége, ennek a mikroorganizmusok aktivitására gyakorolt hatását azonban eddig még nem vizsgálták. Jelen tanulmányban négy különböző kivonószer (királyvíz, desztillált víz, acetát-puffer, és Lakanen-Erviö oldat) alkalmazásával a talajból kioldható Cr-, Pb- és Zn-tartalom, valamint a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók (mikrobiális biomassza, összes-plfa, invertáz-aktivitás és FDA hidrolitikus aktivitás) közötti korrelációt vizsgáltuk. A kísérleti talaj és a kezelések Anyag és módszer Minimális fémmegkötő képessége (alacsony szervesanyag-tartalom, CaCO 3 - hiány) miatt egy nyírlugosi savanyú homoktalaj felső rétegét (0 25 cm) használtuk a kísérlet során. A talaj kémiai alaptulajdonságai a következők: ph(h 2 O): 5; ph(kcl): 3,9; K A : 27; humusz-: 0,92%; CaCO 3 -: nyomokban; sótartalom: <0,02%; összes, királyvízzel oldható elemtartalma (mg kg -1 ): As: 1,20; Ba: 31,9; Co: 1,35; Cr: 7,54; Cu: 3,51; Mn: 144; Ni: 5,31; Pb: 8,02; Sr: 7,63; Zn: 41,6; a Cd, Hg, Mo, Se és Sn-tartalom a kimutatási határ (az elemek sorrendjében: 0,02; 0,12; 004; 0,6; és 0,25) alatt volt. A vizsgált három fém, a Cr, az Pb és a Zn oldhatóságának (toxikusságának) csökkentésére alacsony kéntartalmú visontai lignitet alkalmaztunk (VADÁSZ, 1997). A lignit hazai körülmények között könnyen beszerezhető, az érvényes jogszabályi

3 Összefüggések a Cr, Pb és Zn kioldási frakciói és talajmikrobiológiai mutatók között 385 keretek között alkalmazható, nem toxikus szerves anyag. A lignit az FVM 36/2006. (V. 18.) a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendeletben meghatározott határértékek feletti koncentrációban egyetlen nehézfémet sem tartalmazott. Néhány fontos jellemzője: ph(h 2 O): 4,2; szerves-c-: 34,5%, Ca-: 570, Mg-: 115, SO - 4 -: és S-tartalma: mg kg -1. A kísérletet 2006-ban DISITOBI kísérlettervező és értékelő modell alapján állítottuk be (BICZÓK et al., 1994). Ez a modell, együtt az alkalmazását támogató ún. SITOBI szoftverrel, DISITOBI néven használatos a hazai agrokémiai és talajbiológiai kutatásban. A többváltozós (esetünkben 4 változós) modell egységes rendszerben, megvalósítható mintaszámmal teszi lehetővé a változók lineáris, kvadratikus és párkölcsönhatásainak vizsgálatát. Vizsgálatunkhoz a korábbi kedvező tapasztalatok miatt (ANTON et al., 1994, 1996) használtuk ezt a modellt. A szoftver a modell paramétereit (B i ) regressziószámítással adja meg; Studentpróbával a B i paraméterek valószínűségi szintjeit számítja. A vizsgálati eredmények varianciája a központi kezelésekhez tartozó értékek segítségével számítható. Normalizált változókat alkalmazva, esetünkben a válaszfüggvény a következő: y = B 0 +(B 1 xl)+(b 2 xpb)+(b 3 xzn)+(b 4 xcr)+(b 5 xlxpb)+(b 6 xlxzn)+(b 7 xznxpb)+ (B 8 xcrxl)+(b 9 xcrxpb)+(b 10 xcrxzn)+(b 11 xl 2 )+(B 12 xpb 2 )+(B 13 xzn 2 )+(B 14 xcr 2 ), ahol: y = függő változó; B 0 B 14 = a modell paraméterértékei; L = lignitdózis, m/m%; Pb, Zn, Cr = hozzáadott fémkoncentráció, mg kg -1. A nehézfémeket 0; 375; 750; 1125 és 1500 mg kg -1 koncentrációban alkalmaztuk, a lignitet 0; 2,5; 5; 7,5 és 10 m/m% dózisokban juttattuk az edényekbe. (1) Kezelés kód 1. táblázat A SITOBI szoftver alapján készült és alkalmazott kísérleti tervmátrix (2) (1) (2) Cr Pb Zn Cr Pb Zn Lignit Kezelés Lignit % mg kg -1 kód % mg kg , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

4 386 S Z É C S Y e t a l. A SITOBI szoftver alapján készült kísérleti tervmátrixot az 1. táblázatban mutatjuk be. A tervmátrixban 1 16-ig találhatók az alternáló kezeléspárok, ig a szélsőséges kezeléspárok, ig pedig a centrális, központi kezelések. Az ismétlések száma az 1 24 kezeléseknél 3, a kezeléseknél 1. A beállított edények száma 84. A kísérletek beállítása során a légszáraz talajt és a lignitet homogenizáltuk (<2 mm). 1 1 kg talajt mértünk az alulról zárt műanyag edényekbe, majd lefedtük azokat. A fémsókat oldat formájában (Cr(NO 3 ) 3 9H 2 O; Pb(NO 3 ) 2 ; ZnSO 4 7H 2 O) juttattuk a modelltalajhoz, a lignit talajba keverésével egyidejűleg. Az inkubációs idő alatt a talaj nedvességtartalmát (szabadföldi vízkapacitás 65%-a, (SÁRDI, 2003)), valamint a hőmérsékletét (25 ºC) konstans értéken tartottuk. A mintavételezés a 8. hét elteltével történt. A talajmikrobióta nagyságának és aktivitásának növelésére (a könnyebb detektálhatóság miatt) a modelltalajhoz 1 m/m% cellulózport adtunk. Mintavétel és mintakezelés A mintavételezés az inkubáció 8. hetének elteltével történt. A nehézfémek és az invertáz enzimaktivitás meghatározásához a talajmintákat légszárazra szárítottuk; az FDA, a PLFA analízishez, valamint a kloroform fumigációs extrakció vizsgálathoz a friss talajmintákat 4 C-on tároltuk maximum 4 hétig. Fémkoncentrációk meghatározása extrakcióval Mértük az összes királyvízzel, illetve a desztillált vízzel (vizes közeg modellezése), acetát-pufferrel (ecetsavoldat + ammónium-hidroxid, savas közeg modellezése) és Lakanen-Erviö féle kivonószerrel (ammónium-acetát + ecetsav + EDTA, növényi felvehetőség modellezése) (LAKANEN & ERVIÖ, 1970) oldható Cr-, Pb- és Zn-tartalmat. Az összes és az oldható elemtartalom meghatározása Jobin-Yvon gyártmányú, ULTIMA 2 típusú, szekvenciális rendszerű ICP AES műszerrel történt a vonatkozó MSz :2006 és MSzE :2006 szabványok figyelembe vételével. Talajmikrobiológiai és -biokémiai vizsgálatok A talajmikrobiótában bekövetkező változásokat az invertáz enzimaktivitás, az FDA (fluoreszcein-diacetát) hidroloitikus aktivitás, a mikrobiális biomassza-c (CFE), valamint az összes foszfolipid-zsírsav tartalom (PLFA analízis) meghatározásával becsültük. Az invertáz enzimaktivitás a talaj szénhidrát anyagcseréjével kapcsolatban nyújt közvetlen információt, vizsgálatát az MSz /2:1986 alapján végeztük el. FDA analízissel egyszerre többféle hidrolitikus aktivitással rendelkező enzim együttes aktivitását mérjük, mely az összes lebontó katabolikus aktivitást jelzi. Az FDA hidrolízist SCHNÜRER és ROSSWALL (1982), valamint ADAM és DUNCAN (2001) módszerei szerint végeztük. A mikrobiális biomassza-c meghatározása kloroform fumigációs extrakció módszerével történt VANCE és munkatársai (1987)

5 Összefüggések a Cr, Pb és Zn kioldási frakciói és talajmikrobiológiai mutatók között 387 eredeti leírása, valamint WU és munkatársai (1990) módszerfejlesztése alapján. A módszerrel a fumigáló szerek hatására elpusztult mikrobiális biomassza által megnőtt szerves-c, TOC (Total Organic Carbon) műszerrel mérhető. A mikrobiális biomassza-c számítása: C mic = (C fum -C nemfum )/k(ec) (k(ec) = 0,45 (JOERGENSEN, 1996)). A hozzáadott cellulóz miatt e paraméter változását a fumigált minták alapján értékeltük (FRANZLUEBBERS et al., 1999), mert a nem fumigált minták C- koncentrációja gyakran magasabb volt ezeknél (így a fenti képlet alapján a mikrobiális biomassza-c értéke negatív tartományba esne). A továbbiakban ezt nevezzük mikrobiális biomassza-c tartalomnak. A PLFA analízis (simple extraction, WHITE et al., 1979) alapja az, hogy a foszfolipidek megfelelő oldószerrel extrahálhatók, frakcionálhatók, majd a foszfolipid-zsírsavak lúgos metanolízise után keletkezett PLFA-metilészterek GC-MS módszerrel vizsgálhatók. A kapott csúcsokat a retenciós idő, a tömegspektrum, valamint a csúcs alatti terület alapján értékeljük. A talajból a lipidek kivonása a módosított egyfázisú Bligh Dyer módszerrel (BLIGH & DYER, 1959) történt. A mérést Perkin Elmer gyártmányú Clarus 500-as típusú gázkromatográf tömegspektométerrel (kvadrupol tömegspektrométer elektron ionizációval) és Elite-FFAP típusú kolonnával végeztük. Az alkalmazott (többváltozós) statisztikai módszerek Az eredményeket a DISITOBI modell előrejelző statisztikai módszerein túl (ami a kvantitatív változók összefüggés-vizsgálatát regresszióanalízissel, a kezelések hatásait pedig varianciaanalízissel értékeli), a minták közötti variabilitást, illetve gradienseket feltáró főkomponens-analízissel is értékeltük (StatSoft Statistica 9-es verzió), ami az adatok struktúrájának jobb megértését szolgálja. A talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók, valamint a különböző kivonószerekkel oldható elemtartalmak közötti kapcsolatot lineáris korreláció vizsgálattal értékeltük. Eredmények és értékelésük Az értékelés során 1824 alapadattal dolgoztunk, ezek közlése a dolgozat terjedelmébe nem fér bele. A DISITOBI modell valószínűségi szintjeit és determinációs koefficiens értékeit a 2. táblázat tartalmazza. A modell értelmezésénél azon modelleket tekintettük igazoltnak, amelyek R² értéke legalább 0,7. A 2. táblázat alapján elmondható, hogy a Cr-kezelés lineáris hatása érvényesült mind a négy vizsgált talajmikrobiológiai mutató esetében és kvadratikus hatás volt igazolható az FDA hidrolitikus aktivitásnál. Az Pb-kezelés lineáris hatása igazolható volt az FDA hidrolitikus aktivitásra, valamint e mutatóra a mikrobiális biomaszsza-c tartalomra és a PLFA-tartalomra kvadratikus hatást gyakorolt. A Zn-kezelés szintén négyzetes hatással volt a PLFA-tartalomra, a mikrobiális biomassza-c tartalmat viszont lineáris és kvadratikus módon is befolyásolta. A párkölcsönhatásokat tekintve azt tapasztaltuk, hogy Lignit Cr kölcsönhatás érvényesült mind a négy

6 388 S Z É C S Y e t a l. 2. táblázat A talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatókhoz tartozó valószínűségi szintek és a determinációs koefficiensek (R²) a DISITOBI modell alapján (1) Tényező (2) Invertáz enzimaktivitás (3) FDA hidrolitikus aktivitás (4) Mikrobiális biomassza-c (5) Összes PLFA -XXX +XXX +XXX +XXX a) Lignit +XX -X Pb -X Zn -XXX Cr +XXX -XXX -XX -XXX Lignit Pb Lignit Zn Zn Pb Lignit Cr -XX +XXX +XXX +XXX Cr Pb -XX Cr Zn -X +XXX Lignit² +XX Pb² +X +XX -XXX Zn² +X -XXX Cr² +XXX R² 0,74 0,75 0,71 0,76 Megjegyzés: XXX = p < 0,01; XX = p < 0,05; X = p < 0,10 szinten szignifikáns; táblázaton belüli üres cellák: nem volt szignifikáns összefüggés. Az első sor a B 0 paraméter szignifikanciáját jelzi talajmikrobiológiai mutató esetében. A Cr Pb párkölcsönhatás befolyásolta az invertáz enzimaktivitást, a Cr Zn párkölcsönhatásnak pedig mind ez utóbbira, mind pedig az FDA hidrolitikus aktivitásra gyakorolt hatása megállapítható volt. A 2. táblázatban az üres cellák azokat az eseteket mutatják, amelyeknél szignifikáns összefüggést nem tapasztaltunk. A DISITOBI modell alapján ugyan megállapíthatóak a kezeléshatások, de nem vizsgálható a fémek oldhatósága, valamint a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása közötti összefüggés. Ezért a változókat főkomponens-analízissel és lineáris korrelációval is értékeltük. A változók értékelése főkomponens-analízissel (PCA) Az elvégzett főkomponens-analízis alapján a két tengely együttesen az adatok összes varianciájának 65,45%-át magyarázza. Az analízis biplot ábráján (1. ábra) a Cr és az Pb különböző kivonószerrel oldható frakcióit az egyes változók nagyon hasonló, a cinkét ettől eltérő módon befolyásolják. A talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók esetében az invertáz enzimaktivitás, az FDA hidrolitikus aktivitás, az összes PLFA-tartalom határozottan a Faktor 1, míg a mikrobiális biomassza- C tartalom a Faktor 2 által is meghatározott. Az 1. ábrán az is látható, hogy a

7 Összefüggések a Cr, Pb és Zn kioldási frakciói és talajmikrobiológiai mutatók között 389 1,0 0,5 pbdv crdv crkv pbap crap crle 0,0 pbkv pble PLFA invertáz FDA ph Faktor 2 : 22,48% -0,5-1,0 zndv znap znle znkv biomassza-c -1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 Faktor 1 : 42,97% 1. ábra A változók megjelenítése a faktortérben főkomponens-analízis alapján a kísérlet (DISITOBI modell) valamennyi kezelése esetében. Megjegyzés: A fémek vegyjele után: kv: királyvízzel oldható; dv: desztillált vízzel oldható; ap: acetát-pufferrel oldható; le: Lakanen-Erviö féle kivonószerrel oldható. Invertáz: invertáz enzimaktivitás; FDA: hidrolitikus aktivitás; biomassza-c: mikrobiális biomassza-c; PLFA: összes foszfolipid-zsírsav tartalom változók közül, a középpontból a ph-t ábrázoló ponthoz húzott szakasz csaknem párhuzamos az 1. tengellyel, tehát a vele egy csoportban található invertáz enzimaktivitás, az FDA hidrolitikus aktivitás, és az összes PLFA-tartalom változások különböző, de egyaránt jelentős mértékben a ph által meghatározottak. Azaz, változásuk nagyban függ azon kezelésektől, melyek befolyásolják a kémhatás alakulását. A főkomponens-analízis ábrája alapján feltételezhető, de nem bizonyítható egyértelmű összefüggés az egyes kivonószerekkel oldható fémkoncentrációk és a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása között. Ennek igazolására korreláció vizsgálatot végeztünk, hogy számszerű eredményeket kapjunk. A változók értékelése korreláció vizsgálattal A korreláció vizsgálat eredményeinek értékelésekor a kapott értékeknél 0,4 alatt laza, 0,4 és 0,7 között közepes, 0,7 és 0,9 között szoros és 0,9 felett igen szoros összefüggést állapíthatunk meg (SVÁB, 1973).

8 390 S Z É C S Y e t a l. Esetünkben a korreláció vizsgálat eredményeit összegző 3. táblázat alapján közepes mértékű negatív korreláció volt megállapítható a királyvízzel oldható Crtartalom és az invertáz enzimaktivitás (p < 0,01), az FDA hidrolitikus aktivitás (p < 0,01), valamint az összes PLFA-tartalom (p < 0,05) változása között. A desztillált vízzel oldható Cr-koncentráció és a vizsgált talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása között az alábbi igazolt összefüggéseket kaptuk: az invertáz enzimaktivitás (p < 0,05), a teljes mikrobiális aktivitás (p < 0,01), valamint a mikrobiális 3. táblázat Négy különböző kivonószerrel meghatározott nehézfém-koncentráció és a talaj invertáz, FDA-aktivitás, a mikrobiális biomassza-c és a PLFA-tartalom közötti lineáris korreláció vizsgálat eredménye (1) Kivonószer (2) Invertáz enzimaktivitás (3) FDA hidrolitikus aktivitás (4) Mikrobiális biomassza-c (5) Összes PLFAtartalom Cr a) királyvíz -0,5871 xxx -0,5519 xxx -0,4952 xx b) desztillált víz -0,4774 xx -0,5702 xxx -0,4837 xx -0,3654 x c) acetát-puffer -0,5182 xxx -0,6038 xxx -0,4599 xx -0,4002 xx d) Lakanen-Erviö-féle -0,5164 xxx -0,6603 xxx -0,4538 xx -0,4088 xx Pb a) királyvíz b) desztillált víz -0,3980 xx -0,5953 xxx -0,5343 xxx c) acetát-puffer -0,4872 xx d) Lakanen-Erviö-féle Zn a) királyvíz 0,3485 x b) desztillált víz c) acetát-puffer d) Lakanen-Erviö-féle Megjegyzés: XXX : p < 0,01; XX : p < 0,05; X : p < 0,10 szinten szignifikáns biomassza-c tartalom (p < 0,05) esetében közepes mértékű negatív, míg az öszszes PLFA-koncentrációnál laza, de szintén negatív előjelű korrelációt tapasztaltunk (p < 0,1). Az acetát-pufferrel, valamint a Lakanen-Erviö-féle kivonószerekkel oldható Cr-tartalom mind a négy vizsgált mikrobiológiai paraméterrel közepes mértékben, negatívan korrelált (invertáz enzimaktivitás (p < 0,01), teljes mikrobiális aktivitás (p < 0,01), mikrobiális biomassza-c tartalom (p < 0,05) és összes PLFAkoncentráció (p < 0,05)). A királyvízzel és a Lakanen-Erviö-féle kivonószerrel oldható Pb-koncentrációval egyik talajmikrobiológiai és -biokémiai mutató sem mutatott összefüggést. A desztillált vízzel oldható Pb-koncentráció esetében negatív előjelű és laza korreláció volt az invertáz enzimaktivitással (p < 0,05), míg a mikrobiális biomassza-c tarta-

9 Összefüggések a Cr, Pb és Zn kioldási frakciói és talajmikrobiológiai mutatók között 391 lommal és az FDA hidrolitikus aktivitással ez a frakció negatív, közepes (p < 0,01) mértékű korrelációban állt. Az invertáz enzimaktivitás negatívan, közepes (p < 0,05) mértékben korrelált az acetát-pufferrel oldható Pb-koncentrációval is. A Zn kioldási frakcióit vizsgálva elmondható, hogy csak egy esetben kaptunk korrelációt: a királyvízzel oldható Zn-koncentráció és a mikrobiális biomassza-c tartalom között a korreláció pozitív előjelű, és laza (p < 0,1) volt. Következtetések A vizsgált kivonószerekkel oldható fémtartalom és az alkalmazott talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók között ugyan tudtuk igazolni a korrelációt, de ennek mértéke egyetlen esetben sem volt szoros. A főkomponens-analízis, illetve a korreláció vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a királyvizes, desztillált vizes, acetát-pufferes, Lakanen-Erviö-féle kivonószerekkel oldható Cr-, Pb- és Zntartalmak, illetve a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók (az invertáz enzimaktivitás, az FDA hidrolitikus aktivitás, a mikrobiális biomassza-c tartalom és az összes PLFA-tartalom) változása között nem volt szoros összefüggés, azaz ezek a kivonószerek nem jelezték a talajmikrobióta számára hozzáférhető frakciót. A króm talajmikrobiótára gyakorolt egyértelműen negatív hatását közepes és laza korrelációban is tapasztaltuk, kivonószertől függetlenül. Ezt a króm toxikus tulajdonságán túl magyarázhatja az is, hogy a Cr-kezelés jelentősen csökkentette a modelltalaj ph-ját (ph < 4,5), amin keresztül inkább hatással volt a vizsgált mikrobiológiai mutatókra, ráadásul ebben a savanyú környezetben a Cr 3+ valószínűleg átalakult a jóval toxikusabb Cr 6+ formává. Ez is hozzájárulhatott a króm egyértelmű negatív hatásához. Az Pb- és a Zn-kezelés hatások vizsgálatánál nem volt ilyen egyértelmű az öszszefüggés. Részben igazolható volt az ólom negatív hatása, ez azonban eltérően jelentkezett a vizsgált talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatókban. A Zn esetében szinte egyáltalán nem tudtunk negatív hatást kimutatni. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a Zn (esszenciális elemként) jelentős pozitív szerepet játszik a talajmikrobióta működésében. Összefoglalás Jelen tanulmányban a Magyarországon jellemzően előforduló nehézfémszennyezők közé tartozó króm, ólom és cink hatását vizsgáltuk egyes talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatókra, valamint összefüggést kerestünk e fémek különböző kivonószerekkel oldható frakciói és a vizsgált biológiai paraméterek között. A kísérletben az egyre elterjedtebben alkalmazott lignitet használtuk stabilizálószerként. A 8 hetes inkubációs modellkísérletet 2006-ban nyírlugosi savanyú homoktalajjal, DISITOBI kísérlettervező és értékelő modellel állítottuk be, mely lehetővé tette a változók lineáris, kvadratikus és párkölcsönhatásainak vizsgálatát. A nehézféme-

10 392 S Z É C S Y e t a l. ket és a lignitet 5 különböző dózisban juttattuk az edényekbe. Mértük a Cr, az Pb és a Zn összes királyvízzel, illetve desztillált vízzel, acetát-pufferrel, Lakanen-Erviöféle kivonószerrel oldható fémtartalmat. A talajmikrobiótában bekövetkező változásokat az invertáz enzimaktivitás, az FDA (fluoreszcein-diacetát) hidrolitikus aktivitás (fluoreszcein-diacetát), a mikrobiális biomassza-c (CFE), valamint az összes foszfolipid-zsírsav tartalom (PLFA analízis) meghatározásával becsültük. A DISITOBI modellen kívül a változókat főkomponens-analízissel és lineáris korreláció vizsgálattal is értékeltük (StatSoft Statistica 9-es verzió). A vizsgált kivonószerekkel kioldható fémtartalom és az alkalmazott talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók között ugyan tudtuk igazolni a korrelációt, de jelen kivonószerekkel ez egy esetben sem volt szoros. A főkomponensanalízis, illetve a korreláció vizsgálat alapján megállapítható, hogy nem találtunk összefüggést a királyvizes, a desztillált vizes, az acetát-pufferes, a Lakanen-Erviöféle kivonószerekkel oldható Cr-, Pb- és Zn-tartalmak, illetve a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása között. E szerint ezek a kivonószerek nem jelezték a talajmikrobióta számára hozzáférhető frakciót. A króm talajmikrobiótára gyakorolt egyértelműen negatív hatását közepes és laza korrelációban is tapasztaltuk, kivonószertől függetlenül. Részben igazolható volt az ólom negatív hatása, ez azonban eltérő a vizsgált talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók szerint. A cink esetében szinte egyáltalán nem tudtunk negatív hatást kimutatni. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a Zn (mint esszenciális elem) jelentős pozitív szerepet játszik a talajmikrobióta működésében. A dolgozat a MONTABIO (OM-00028/2008), a SOILUTIL (OM-00103/2009) és a BIO_HAM2 (OM-00375/2008) című pályázatok támogatásával készült. Kulcsszavak: talajmikrobiológiai mutatók, nehézfém-kioldási frakciók, főkomponens-analízis, korreláció vizsgálat, DISITOBI modell Irodalom ADAM, G. & DUNCAN, H., Development of a sensitive and rapid method for the measurement of total microbial activity using fluorescein diacetate (FDA) in a range of soils. Soil Biology and Biochemistry ADRIANO, D. C., Trace elements in terrestrial environments: Biogeochemistry, Bioavailability, and Risks of Metals Springer-Verlag Press. New York. ANTON, A. et al., Effects of environmental factors and Mn, Zn, Cu trace elements on the soil phosphomonoesterase and amidase activity. Application of DISITOBI model. Acta Biologica Hungarica ANTON, A. et al., Effects of environmental factors and Mn, Zn, Cu trace elements on the available N content of two soils. In: Progress in Nitrogen Cycling Studies (Eds.: CLEEMPUT, O., HOFMAN, G. & VERMOESEN, A.) Kluwer Academic Publishers. Doordrecht.

11 Összefüggések a Cr, Pb és Zn kioldási frakciói és talajmikrobiológiai mutatók között 393 BARTUS, T. et al., Kármentesítési beruházások műszaki ellenőrzése. In: Kármentesítési Útmutató 5 (Szerk.: NÉMETH T.) KvVM. Budapest. BECKER, J. M. et al., Bacterial activity, community structure, and centimeter-scale spatial heterogeneity in contaminated soil. Microbial Ecology BICZÓK, GY., TOLNER, L. & SIMÁN, GY., Method for the determination of multivariate response functions. Bulletin of the University of Agricultural Sciences BLIGH, E. G. & DYER, W. J., A rapid method of total lipid extraction and purification. Canadian Journal of Biochemistry and Physiology BRAGATO, G. et al., Effects of sewage sludge pre-treatment on microbial biomass and bioavailability of heavy metals. Soil and Tillage Research BROOKES, P. C. et al., Effects of heavy metals on microbial activity and biomass in field soils treated with sewage sludge. In: Environmental Contamination Publishers CEP Ltd. Edinburgh. BROWN, P. E. & MINGES, G. A., The effect of some manganese salts on ammonification and nitrification. Soil Sci BUNEMANN, E. K., SCHWENKE, G. D. & VAN ZWIETEN, L., Impact of agricultural inputs on soil organisms. Australian Journal of Soil Research CSATHÓ P., A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. AKAPRINT. Budapest. FRANZLUEBBERS, A. J. et al., Assessing biological soil quality with chloroform fumigation-incubation: why subtract a control? Canadian Journal of Soil Science GILLER, K. E., WITTER, E. & MCGRATH, S. P., Heavy metals and soil microbes. Soil Biology and Biochemistry HORSWELL, J. et al., Impact of heavy metal amended sewage sludge on forest soils as assessed by bacterial and fungal biosensors. Biol. Fertil. Soils JOERGENSEN, R. G., The fumigation-extraction method to estimate soil microbial biomass: calibration of the kec value. Soil Biology and Biochemistry KÁDÁR I., A talaj növény állat ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium MTA TAKI. Budapest. KELLY, J. J., HÄGGBLOM, M. & TATE, R. L., Changes in soil microbial communities over time resulting from one time application of zinc: a laboratory microcosm study. Soil Biology and Biochemistry KOLESNIKOV, S. I. et al., Changes in the ecological and biological properties of ordinary chernozems polluted by heavy metals of the second hazard class (Mo, Co, Cr and Ni). Eurasian Soil Science LAKANEN, E. & ERVIÖ, R., A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soil. Acta Agr. Fenn LIPMAN, C. B. & BURGESS, P. S., The effects of copper, zinc, iron and lead salts on ammonification and nitrification in soil. University of California Publications in Agricultural Science

12 394 S Z É C S Y e t a l. MORGAN, A. J., KILLE, P. & STÜRZENBAUM, S. R., Microevolution and ecotoxicology of metals in invertebrates. Environmental Science and Technology MSz /2:1986 Szennyvízzel, szennyvíziszappal kezelt mezőgazdaságilag hasznosított területek talajvizsgálata. Talajbiológiai aktivitás vizsgálat szacharáz enzimaktivitási módszerrel. MSz :2006 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, a nehézfém- és a króm(vi)tartalom meghatározása. MSzE :2006 Hulladékok jellemzése. 31. rész: Ammónium-acetát-pufferes hulladékkivonat készítése fizikai, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatokhoz. PÉREZ-DE-MORA, A., ENGEL, M. & SCHLOTER, M., Abundance and diversity of n-alkane-degrading bacteria in a forest soil co-contaminated with hydrocarbons and metals: A molecular study on alkb homologous genes. Microb Ecol. Published online: 13 May 2011, fulltext.html. RAJAPAKSHA, R. M. C. P., TOBOR-KAPŁON, M. A. & BÅÅTH, E., Metal toxicity affects fungal and bacterial activities in soil differently. Applied and Environmental Microbiology SÁRDI K., Agrokémia: A növénytáplálás alapjai Jegyzet. VE Georgikon Mezőgazdaságtud. Kar. Keszthely. SCHNÜRER, J. & ROSSWALL, T., Fluorescein diacetate hydrolysis as a measure of total microbial activity in soil and litter. Applied and Environmental Microbiology SVÁB J., Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, VADÁSZ J., Huminsavak és fulvósavak a növényi életfolyamatokban. PRI-KOMP Kft. Veszprém. VANCE, E. D., BROOKES, P. C. & JENKINSON, D. S., An extraction method for measuring soil microbial biomass-c. Soil Biology and Biochemistry VÁSQUEZ-MURRIETA, M. S. et al., C and N mineralization and microbial biomass in heavy-metal contaminated soil. European Journal of Soil Biology WANG, Q. et al., Efficiencies of different microbial parameters as indicator to assess slight metal pollutions in a farm field near a gold mining area. Environ. Monit. Assess WHITE, D. C. et al., Determination of the sedimentary microbial biomass by extractable lipid phosphate. Oecologia WU, J. et al., Measurement of soil microbial biomass C by fumigation-extraction an automated procedure. Soil Biology and Biochemistry ZHANG, C. et al., Structure and function of microbial communities during the early stages of revegetation of barren soils in the vicinity of a Pb/Zn smelter. Geoderma Érkezett: augusztus 30.

13 Összefüggések a Cr, Pb és Zn kioldási frakciói és talajmikrobiológiai mutatók között 395 Correlations between the dissolution fractions of chromium, lead and zinc and soil microbiological and biochemical parameters on a sandy soil from the Nyírség region of Hungary treated with lignite O. SZÉCSY, N. UZINGER, I. VILLÁNYI, T. SZILI-KOVÁCS and A. ANTON Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest Summary The effect of chromium, lead and zinc (all common heavy metal pollutants in Hungary) was studied on various soil microbiological and biochemical parameters, and on how these biological parameters are correlated with the fractions of the heavy metals dissolvable with various extracting agents. Lignite was used as a stabilising agent. The upper 0 25 cm layer of an acidic sandy soil from Nyírlugos was used for the 8- week incubation experiment set up in 2006, as this soil has very low metal-binding capacity (low organic matter content, CaCO 3 deficiency). The soil had the following chemical properties: ph(h 2 O): 5; ph(kcl): 3.9; K A : 27; humus: 0.92%; CaCO 3 : traces; salt content: <0.02%; total element content soluble in aqua regia (mg kg -1 ): As: 1.20; Ba: 31.9; Co: 1.35; Cr: 7.54; Cu: 3.51; Mn: 144; Ni: 5.31; Pb: 8.02; Sr: 7.63; Zn: 41.6; the Cd, Hg, Mo, Se and Sn contents were below the detection limit (0.02; 0.12; 0.04; 0.6; 0.25, respectively). The experiment was set up using the DISITOBI experimental design and evaluation model, which allowed linear, quadratic and pair-wise interactions to be calculated for the variables. The heavy metals were applied at concentrations of 0, 375, 750, 1125 and 1500 mg kg -1 in the form of Cr(NO 3 ) 3. 9H 2 O, Pb(NO 3 ) 2 and ZnSO 4. 7H 2 O, while the lignite was added to the pots at rates of 0, 2.5, 5, 7.5 and 10 m/m%. The lignite did not contain any heavy metals at concentrations above the limit values laid down by the Ministry of Agriculture and Rural Development. Further parameters: ph(h 2 O): 4.2; organic C: 34.5%; element contents (mg kg -1 ) Ca: 570; Mg: 115; SO 4 : ; S: The air-dry soil and the lignite were homogenized (<2 mm). Then 1 kg quantities of soil were placed in unperforated plastic pots and covered. The metal salts were added in solution, simultaneously with the lignite. During the incubation period the values of soil moisture content (65% of field water capacity) and temperature (25 C) were kept constant. Samples were taken after 8 weeks. Cellulose powder was added to the model soil at a rate of 1 m/m% to increase the magnitude and activity of the soil microflora, in the interests of easier detection. The total Cr, Pb and Zn contents soluble in aqua regia, distilled water, acetate buffer and Lakanen-Erviö extractant were recorded. Changes in the soil microflora were estimated by determining the invertase enzyme activity, the fluorescein diacetate (FDA) hydrolytic activity, the microbial biomass-c (CFE) and the total phospholipid-fatty acid content (PLFA analysis). In addition to the DISITOBI model, the variables were evaluated by means of principal component analysis and linear correlation analysis (using StatSoft Statistica, version 9).

14 396 S Z É C S Y e t a l. Although correlations were detected between the metal contents dissolved by the four extractants and the soil microbiological and biochemical parameters, none of these were close. Neither principal component analysis nor correlation analysis demonstrated correlations between the Cr, Pb and Zn contents soluble in aqua regia, distilled water, acetate buffer and Lakanen-Erviö extractant and changes in the soil microbiological and biochemical parameters, suggesting that these extractants were unable to indicate the fraction available to soil microbes. The clearly negative effect of chromium on the soil microflora was detected in the form of moderate and loose correlations, irrespective of the extractant. The negative effect of lead proved to be significant for some of the soil microbiological and biochemical parameters. No negative effect could be demonstrated in the case of zinc. This could probably be attributed to the fact that, as an essential element, Zn plays a positive role in the activity of the soil microflora. Table 1. Experimental design matrix generated using the SITOBI software. (1) Treatment code. (2) Lignite %. Table 2. Probability levels and coefficients of determination (R²) for the soil microbiological and biochemical parameters on the basis of the DISITOBI model. (1) Factor. a) Lignite. (2) Invertase enzyme activity. (3) FDA (fluorescein diacetate) hydrolytic activity. (4) Microbial biomass-c content. (5) Total PLFA (phospholipid-fatty acid content). Remark: xxx, xx and x: significant at the p < 0.01, 0.05 and 0.10 levels, respectively. Empty cells in the table: no significant correlation. Table 3. Results of linear correlation analysis on the heavy metal concentrations determined using four different extractants and the soil invertase, FDA activity, microbial biomass-c and PLFA content. (1) Extractant. a) Aqua regia; b) Distilled water; c) Acetate buffer; d) Lakanen-Erviö extractant. (2) Invertase enzyme activity. (3) FDA hydrolytic activity. (4) Microbial biomass-c content. (5) Total PLFA content. Remark: xxx, xx and x : significant at the p < 0.01, 0.05 and 0.10 levels, respectively. Fig.1. Location of the variables in the factor space generated by principal component analysis for all the treatments in the experiment (DISITOBI model). Remark: After the chemical symbols of the metals: kv: soluble in aqua regia; dv: soluble in distilled water; ap: soluble in acetate buffer; le: soluble in Lakanen-Erviö extractant. Invertáz: Invertase enzyme activity; FDA: hydrolytic activity; biomassza-c: Microbial biomass- C; PLFA: Total phospholipid-fatty acid content.

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára. Összefoglalás. Summary

A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára. Összefoglalás. Summary A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára Kátai János 1 Vágó Imre 1 Tállai Magdolna 1 Makádi Marianna 2 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma,

Részletesebben

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

MÁTRAALJAI BARNA ERDÕTALAJ MIKROELEM TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA TERHELÉSI TARTAMKÍSÉRLETBEN

MÁTRAALJAI BARNA ERDÕTALAJ MIKROELEM TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA TERHELÉSI TARTAMKÍSÉRLETBEN Tájökológiai Lapok 6 (3): 363 372. (2008) 363 MÁTRAALJAI BARNA ERDÕTALAJ MIKROELEM TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA TERHELÉSI TARTAMKÍSÉRLETBEN SZEGEDI László 1, SZABÓ Lajos 2, FODORNÉ FEHÉR Erika 3 1 Károly Róbert

Részletesebben

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary. A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor

Részletesebben

A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA

A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA CHANGES OF ELEMENT CONTENT OF SOIL ON APPLICATION OF BIOGAS FERMENTATION SLUDGE Vágó Imre 1 Makádi Marianna

Részletesebben

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger

Részletesebben

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására

Részletesebben

Talajbiológiai és talajkémiai változók közötti összefüggések néhány tartamkísérlet talajában

Talajbiológiai és talajkémiai változók közötti összefüggések néhány tartamkísérlet talajában AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 309 324 Talajbiológiai és talajkémiai változók közötti összefüggések néhány tartamkísérlet talajában 1 SZILI-KOVÁCS TIBOR, 2 ZSUPOSNÉ OLÁH ÁGNES, 2 KÁTAI JÁNOS, 1 VILLÁNYI

Részletesebben

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS

OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Vágó Imre A téma címe: Talajok könnyen felvehető bórkészletének meghatározására alkalmas kivonószer kidolgozása, az egyes talajtulajdonságok

Részletesebben

Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma

Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 145 156 Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma 1 NÉMETH NÓRA, 2 BACZÓ GÁBORNÉ és 2 RADIMSZKY LÁSZLÓ 1 Szent István

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből

Részletesebben

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni

Részletesebben

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind

Részletesebben

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben JakabA:Layout 1 3/10/14 1:33 PM Page 1 Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben Jakab Anita Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi

Részletesebben

A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae)

A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae) Rövid közlemény ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2004) 89(1): 67 71. A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae) SOMOGYI ZOLTÁN ¹, BAKONYI

Részletesebben

A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon

A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 251 264 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon 1 BERÉNYI SÁNDOR, 1 BERTÁNÉ SZABÓ

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott,

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, korábban művelés alatt álló területek spontán és emberi beavatkozással

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

Biogázüzemi fermentlé és Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a silókukorica zöldtömegére és a talaj biológiai aktivitására

Biogázüzemi fermentlé és Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a silókukorica zöldtömegére és a talaj biológiai aktivitására AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 56 (2007) 2 367 378 Biogázüzemi fermentlé és Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a silókukorica zöldtömegére és a talaj biológiai aktivitására 1 MAKÁDI MARIANNA, 1 TOMÓCSIK ATTILA,

Részletesebben

Összefoglalás. Summary

Összefoglalás. Summary Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talajminőség mikrobiológiai indikációja: lehetőségek és korlátok Szili-Kovács Tibor Takács Tünde MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: szili_k@rissac.hu Összefoglalás A talajminőség

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája Magyar nyelvű tudományos folyóiratok Agrártörténeti Szemle Agrártudományi Közlemények Agro-21 Füzetek Agrokémia és talajtan Állattani

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

A trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására

A trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására A trágyázás hatása a,1 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására Nagy Péter Tamás Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON NYÍREGYHÁZA 2007 1 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések...3 2. A szakdolgozati témák jóváhagyása, meghirdetésének

Részletesebben

2. Fotometriás mérések II.

2. Fotometriás mérések II. 2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.) talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára

Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.) talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 53 (2004) 3 4 355 366 Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.) talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára 1 H. ABDORHIM, 1 A. A. KHALIF, 1

Részletesebben

IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL

IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL Kompár László 1, Szűcs Péter 2, Palcsu László 3, Braun Mihály 4 tudományos segédmunkatárs 1 DSc, tanszékvezető, egyetemi

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai

Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 53 66 Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai SZŰCS MIHÁLY és SZŰCS MIHÁLYNÉ Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

BÁNYAREM GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió)

BÁNYAREM GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió) BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY (Rövidített

Részletesebben

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -

Részletesebben

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition

Részletesebben

A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI

A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK

Részletesebben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL. Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen

AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL. Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A gabonafélék elsősorban az őszi búza kiemelkedő jelentőségűek

Részletesebben

A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai

A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai Bercsényi Miklós Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, www.akvakultura.hu MASz, Debrecen, 2013. március 28. A tavi tápanyag- utánpótlás alapjai A mezőgazdaság

Részletesebben

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei

Részletesebben

11 Arany Janos st., RO-400028, Cluj-Napoca, Romania

11 Arany Janos st., RO-400028, Cluj-Napoca, Romania Fermentációs folyamatokból visszamaradt élesztősejtek bioszorpciós tulajdonságainak vizsgálata Biosorption and characteristics of residual beer yeast cells from fermentation processes Utilizarea în biosorbție

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. GÁZEMISSZIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS MÉRÉSE ISTÁLLÓKBAN Pazsiczki Imre, FVMMI Summary: In a research task started in 2000 we aimed at quantifying

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok

Részletesebben

a NAT-1-0988/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-0988/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0988/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A METRIC Minõsítõ, Fejlesztõ és Szolgáltató Kft. Vizsgálólaboratóriuma (2921 Komárom, Szabadság

Részletesebben

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)

Részletesebben

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci

Részletesebben

BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN FONTOS MIKROELEMEK VIZSGÁLATA TARTAMKÍSÉRLETBEN ÖSSZEFOGLALÁS

A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN FONTOS MIKROELEMEK VIZSGÁLATA TARTAMKÍSÉRLETBEN ÖSSZEFOGLALÁS A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN FONTOS MIKROELEMEK VIZSGÁLATA TARTAMKÍSÉRLETBEN SZABÓ LAJOS dr. - FODOR LÁSZLÓ dr. ÖSSZEFOGLALÁS A termesztett növények, növényi részek akkumulációs képessége, toxikus elem tartalma

Részletesebben

A TALAJ ÉS A NÖVÉNYEK KADMIUMTARTALMÁNAK ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA NEHÉZFÉMTERHELÉSES TARTAMKÍSÉRLETBEN SZEGEDI LÁSZLÓ BÉLTEKI ILDIKÓ FODORNÉ FEHÉR ERIKA

A TALAJ ÉS A NÖVÉNYEK KADMIUMTARTALMÁNAK ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA NEHÉZFÉMTERHELÉSES TARTAMKÍSÉRLETBEN SZEGEDI LÁSZLÓ BÉLTEKI ILDIKÓ FODORNÉ FEHÉR ERIKA ACTA CAROLUS ROBERTUS 5 (1) A TALAJ ÉS A NÖVÉNYEK KADMIUMTARTALMÁNAK ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA NEHÉZFÉMTERHELÉSES TARTAMKÍSÉRLETBEN Összefoglalás SZEGEDI LÁSZLÓ BÉLTEKI ILDIKÓ FODORNÉ FEHÉR ERIKA A Károly

Részletesebben

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan

Részletesebben

Környezetben részlegesen lebomló műanyag fóliák degradációjának nyomon követése

Környezetben részlegesen lebomló műanyag fóliák degradációjának nyomon követése Környezetben részlegesen lebomló műanyag fóliák degradációjának nyomon követése Rétháti Gabriella 1, Pogácsás Krisztina 1, Heffner Tamás 2, Simon Barbara 1, Czinkota Imre 1, Tolner László 1, Kelemen Ottó

Részletesebben

MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1

MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1 Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 107 112. MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1 A fémek alakváltozási tulajdonságainak laboratóriumi

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben

Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben c. PhD értekezés Készítette:

Részletesebben

AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, TILLING

AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, TILLING Hagyomány és haladás a növénynemesítésben AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, BÁLINT ANDRÁS FERENC 1, SZIRA FRUZSINA 1, ANDREAS BÖRNER 2, KERSTIN

Részletesebben

D9- Deliverable 9. Publications (scientific papers: estimation of soil biodiversity in space and time by using the EDAPHOLOG System)

D9- Deliverable 9. Publications (scientific papers: estimation of soil biodiversity in space and time by using the EDAPHOLOG System) D9- Deliverable 9. Publications (scientific papers: estimation of soil biodiversity in space and time by using the EDAPHOLOG System) 1 LIFE08 ENV/H/000292 Monitoring Soil Biological Activity by using a

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

Implementation of water quality monitoring

Implementation of water quality monitoring Joint Ipoly/Ipel Catchment Management HUSK/1101/2.1.1/0153 Implementation of water quality monitoring Dr. Adrienne Clement clement@vkkt.bme.hu Budapest University of Technology and Economics Department

Részletesebben

Ültetési és öntözési javaslatok. Planting and watering instructions

Ültetési és öntözési javaslatok. Planting and watering instructions Ültetési és öntözési javaslatok Planting and watering instructions 1 Önöntöző-rendszer Sub-irrigation 2 Kedves növénykedvelő A LECHUZA önöntöző rendszerrel növényeink természetüknél fogva gyönyörű virágokat

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata

Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Bojtor Csaba 1 Tóth Brigitta 2,3 Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Plant physiological examination of manganese mine btoth@agr.unideb.hu 1 Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel

Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel Szent István Egyetem Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel Doktori (PhD) értekezés tézisei Gergely Surd Budapest 2001 ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Magyarország egyes területein jelentős gondot okoz az arzénnal

Részletesebben

Összefoglalás. Summary

Összefoglalás. Summary Szennyvíziszap komposzt többszöri tápanyag-utánpótlásra történő hasznosításának hatása a toxikuselem-tartalomra Tomócsik Attila Makádi Marianna Orosz Viktória Márton Árpád Debreceni Egyetem AMTC Kutató

Részletesebben

Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára. Összefoglalás

Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára. Összefoglalás Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára Kincses Sándorné 1 Filep Tibor 2 Kátai János 1 1 DE AMTC Agrokémiai és Talajtani Tanszék, Debrecen 2 MTA

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON Buzás István 1, Hoyk Edit 1, Hüvely Attila 1, Borsné Petı Judit 1 1 Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Kar Környezettudományi Intézet ABSTRACT Most frequent

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mertcontrol Metric Minősítő, Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Térbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással

Térbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással Jávor A. 1, Földeáki D. 1, Könczöl A. 1, Bata G. 1, Kovács J. 2, Csányi V. 3 1 REPÉT Környezetvédelmi Kft., 1118 Budapest, Brassó út 169-179. G. ép. repet@t-online.hu 2 ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani

Részletesebben

KíSÉRLETI MIKROELEM-VIZSGÁLATOK A MÓRAHALOM KÖRNYÉKI TALAJOKON

KíSÉRLETI MIKROELEM-VIZSGÁLATOK A MÓRAHALOM KÖRNYÉKI TALAJOKON M. ÁLL. FÖLDT. NT. ÉV JEL. 1980-RÓL, pp. 93-102. BUDAPEST, 1982 KíSÉRLET MKROELEM-VZSGÁLATOK A MÓRAHALOM KÖRNYÉK TALAJOKON FÜGED P. UBUL-KuT LÁSZLÓ Az iparszerü mezogazdasági termelés számára egyre fontosabb,

Részletesebben

A talaj 0,01 M CaCl 2 -oldható szervesnitrogén-tartalmának összefüggése a növényi kondícióval és a terméseredményekkel

A talaj 0,01 M CaCl 2 -oldható szervesnitrogén-tartalmának összefüggése a növényi kondícióval és a terméseredményekkel AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) 1 133 146 A talaj 0,01 M CaCl 2 -oldható szervesnitrogén-tartalmának összefüggése a növényi kondícióval és a terméseredményekkel 1 VÍG Róbert, 2 NAGY Péter Tamás, 1 DOBOS

Részletesebben

Bentonit hatása humuszos homoktalaj tápanyagtartalmára és néhány mikrobiológiai tulajdonságára. Összefoglalás. Summary

Bentonit hatása humuszos homoktalaj tápanyagtartalmára és néhány mikrobiológiai tulajdonságára. Összefoglalás. Summary Bentonit hatása humuszos homoktalaj tápanyagtartalmára és néhány mikrobiológiai tulajdonságára Tállai Magdolna Sándor Zsolt Kátai János Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudományi

Részletesebben

Bentonit hatása a talajmikrobák mennyiségi előfordulására, a CO 2 -képződésére, valamint a szacharáz enzim aktivitására

Bentonit hatása a talajmikrobák mennyiségi előfordulására, a CO 2 -képződésére, valamint a szacharáz enzim aktivitására Bentonit hatása a talajmikrobák mennyiségi előfordulására, a CO 2 -képződésére, valamint a szacharáz enzim aktivitására Tállai Magdolna Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar,

Részletesebben

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus Bevezetés a talaj hazánk egyik legfontosabb erőforrása

Részletesebben

In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis

In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis MOKKA Konferencia, 2007.június 15. Sarkadi Adrienn Hordozható röntgenspektrométer környezetvédelmi alkalmazásokra Nehézfémek talajban

Részletesebben

DG(SANCO)/2012-6290-MR

DG(SANCO)/2012-6290-MR 1 Ensure official controls of food contaminants across the whole food chain in order to monitor the compliance with the requirements of Regulation (EC) No 1881/2006 in all food establishments, including

Részletesebben

Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja

Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja Feigl Viktória 1, Atkári Ágota 1, Uzinger Nikolett 2, Gruiz Katalin 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Mezőgazdasági Kémiai

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p.

1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p. Publikációs és oktatási tevékenységünk: Lektorált folyóiratban megjelent publikációk: 1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki

Részletesebben

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (2) A roma lakosság integrációjának kérdésköre 134 ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (2) A TALAJ ÉS A NÖVÉNYEK ARZÉNTARTALMÁNAK

Részletesebben

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Összefoglaló Tanórákon és az önálló tanulás részeként is, az informatika világában a rendelkezésünkre álló óriási mennyiségű

Részletesebben